BIOLÓGIA ÉS ENERGETIKA A HULLADÉKGAZDÁLKODÁSBAN Szakmai Konferencia. Székesfehérvár, szeptember

Hasonló dokumentumok
Települési szilárd hulladékok hasznosítása a nemzetközi előírásoknak megfelelő tüzelőanyag előállításával

NYERSANYAGELŐKÉSZÍTÉSI ÉS KÖRNYEZETI ELJÁRÁSTECHNIKAI INTÉZET. Nagy Sándor Prof. Dr. habil Csőke Barnabás Dr. Alexa László Ferencz Károly

Együttműködés, szakmai kapcsolódások

Prof. Dr. CSŐKE BARNABÁS egyetemi tanár, intézetigazgató Miskolci Egyetem Nyersanyagelőkészítési és Környezeti Eljárástechnikai Intézet

egyetemi tanár, intézetigazgató Miskolci Egyetem Nyersanyagelőkészítési és Környezeti Eljárástechnikai Intézet

Prof. Dr. CSŐKE BARNABÁS egyetemi itanár, intézetigazgató Miskolci Egyetem. Intézet

KMFP 00032/2001 Komplex kommunális hulladékkezelési rendszer kidolgozás

60 % 40 % Mai óra tartalma. HULLADÉKFELDOLGOZÁS 6.óra Szilárd települési hulladékok kezelése -III. Válogatómű. Szilárd települési hulladék mennyisége

A hulladék, mint megújuló energiaforrás

Mechanikai- Biológiai Hulladékkezelés Magyarországi tapasztalatai

A Mecsek-Dráva projekt szerepe a térség versenyképességének növelésében. Dr. Kiss Tibor ügyvezető igazgató BIOKOM Kft.

A kisméretű szennyvíztisztító továbbfejlesztése a megújuló energiaforrás előállítása és hasznosítása révén

60 % 40 % Tartalom. HULLADÉKFELDOLGOZÁS 7.óra. Komplex hasznosítás. Magyarországon kg/fő/év 4 4,5 millió t/év

Települési szilárdhulladékok energetikai hasznosítása hazai helyzetkép

TELEPÜLÉSI SZILÁRD HULLADÉÁKOK HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI RENDSZEREKBEN. Székesfehérvár 2007

A NAGY FŰTŐÉRTÉKŰ MBH TERMÉK TOVÁBBI NEMESÍTÉSÉNEK KÍSÉRLETI VIZSGÁLATA

Európa szintű Hulladékgazdálkodás

A vegyesen gyűjtött települési hulladék mechanikai előkezelése

TELEPÜLÉSI SZILÁRD HULLADÉÁKOK HASZNOSÍTÁSA KORSZERŰ, KOMPLEX. hulladékkezelés K+F eredményei

egyetemi tanár Nyersanyagelőkészítési és Környezeti Eljárástechnikai

Szennyvíziszap dezintegrálási és anaerob lebontási kísérlete. II Ökoenergetika és X. Biomassza Konferencia Lipták Miklós PhD hallgató

Települési hulladék maradékanyaga. Szitálás. Mágneses és örvényáramú szeparálás. Mágneses és örvényáramú szeparálás. Homogenizálás és biostabilizálás

HASZONANYAG NÖVELÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI AZ ÚJ KÖZSZOLGÁLTATÁSI RENDSZERBEN

Hulladékgazdálkodási közszolgáltatás és termikus hasznosítás - Az új Országos Hulladékgazdálkodási Közszolgáltatási Terv tükrében

Almalégyártási melléktermék hasznosításának vizsgálata

Oktatási és kutatási kihívások a másodnyersanyagok feldolgozása területén a Miskolci Egyetem Műszaki Földtudományi Karán

A hulladék alapjellemzés során nyert vizsgálati eredmények értelmezési kérdései Dr. Ágoston Csaba

SZILÁRD TELEPÜLÉSI HULLADÉK KOMPLEX KEZELÉSI ÉS HASZNOSÍTÁSI RENDSZERÉNEK KIFEJLESZTÉSE VASKÚTON

A magyarországi hulladékösszetétel alakulása. vizsgálati tapasztalatok

A hulladékáramok csökkentése, hulladékok hasznosítása

Önkormányzati hulladékgazdálkodás - avagy szűk erőforrásokból jól működő rendszer kiépítése. Dr. Kiss Tibor ügyvezető igazgató BIOKOM Kft.

1. melléklet a 12/2016.(VI.28.) önkormányzati rendelethez

Települési hulladékból tüzelőanyag előállítása a gyakorlatban

Mit kezdjünk a mechanikailag-biológiailag előkezelt hulladékkal? Előadó: Kövecses Péter városgazdálkodási igazgató GYŐR-SZOL Zrt

LERAKÁS - Hulladékkezelési technológiák nem hasznosítható maradékanyagainak listája

A szerves hulladékok kezelése érdekében tervezett intézkedések

Fenntartható kistelepülések KOMPOSZTÁLÁSI ALAPISMERETEK

TELEPÜLÉSI SZILÁRD HULLADÉK ÖSSZETÉTELÉNEK VIZSGÁLATA

MÁSOD TÜZELŐANYAGOK ELŐÁLLÍTÁSÁNAK LEHETŐSÉGEI HAZÁNKBAN ÉS A KÜLFÖLDÖN

ELKÜLÖNÍTETT BEGYŰJTŐ ÉS KEZELŐ RENDSZEREK KIÉPÍTÉSE, A HASZNOSÍTÁS ELŐSEGÍTÉSE

Műanyaghulladék menedzsment

Fejlesztési stratégia a nemzeti célok elérésére

Természet és környezetvédelem. Hulladékok környezet gyakorolt hatása, hulladékgazdálkodás, -kezelés Szennyvízkezelés

Kezelési technológia (helyszín)

MÓDOSÍTOTT RÉSZLETEZŐ OKIRAT (1) a NAH / nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz

A települési szilárd hulladékok hazai energetikai hasznosításának lehetőségei. Előadó: Vámosi Oszkár

Stratégia és fejlesztési lehetőségek a biológiailag lebomló hulladékok energetikai hasznosításában

MAGYARORSZÁGI HULLADÉKLERAKÓKBAN KELETKEZŐ DEPÓNIAGÁZOK MENNYISÉGE, ENERGIATARTALMA ÉS A KIBOCSÁTOTT GÁZOK ÜVEGHÁZ HATÁSA

Elgázosító CHP rendszer. Combined Heat & Power

Műanyagok és környezetvédelem

Tüzeléstan előadás Dr. Palotás Árpád Bence

Szolgáltatási díj megállapításával kapcsolatos adatszolgáltatások tapasztalatai, elemzése, továbbá az OHKT-nak történő megfelelés

ÉMI TÜV SÜD. Hulladékból előállított tüzelőanyagok minősítése. Magasházy György

MÓDOSÍTOTT RÉSZLETEZŐ OKIRAT (1) a NAT /2015 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz

A körforgásos gazdaság és a hazai hulladékgazdálkodási tervezés. Humusz Ház Február 22. Markó Csaba

A hulladékgazdálkodási közszolgáltatást érintő aktuális kérdések

Fejlesztési Stratégia a Nemzeti Célok elérésére

Hulladékból Energia Kutatások a ME Nyersanyagelőkészítési és Környezeti Eljárástechnikai Intézetében

AMARÁNT ANAEROB BONTHATÓSÁGÁNAK KÍSÉRLETI VIZSGÁLATA

Információtartalom vázlata: Mezőgazdasági hulladékok definíciója. Folyékony, szilárd, iszapszerű mezőgazdasági hulladékok ismertetése

A hatóság nézőpontja a hulladékok tüzelőanyagként való felhasználásának engedélyezéséről

A hulladék, mint nyersanyag

Az Abaúj-Zempléni Szilárdhulladék Gazdálkodási Rendszer 2006 végén

Hulladékgazdálkodás a Hajdúságban

TERMOLÍZIS SZAKMAI KONFERENCIA TÁMOP A-11/1/KONV SZEPTEMBER 26.

Hulladéktelep-kezelő Hulladéktelep-kezelő

Mecsek-Dráva Projekt biológiai kezelés műszaki átalakítása és a házhoz menő szelektívgyűjtés kiterjesztése

Környezeti levegő porkoncentrációjának mérési módszerei és gyakorlati alkalmazásuk. Dr. Ágoston Csaba, Pusztai Krisztina KVI-PLUSZ Kft.

Energiagazdálkodás és környezetvédelem 4. Előadás

Prof. Dr. CSŐKE BARNABÁS egyetemi itanár, intézetigazgató Miskolci Egyetem. Intézet

Hulladékfogadás, együttes rothasztás, biogáz hasznosítás hatékonyságának növelése a DÉL-PESTI SZENNYVÍZTISZTÍTÓ TELEPEN

Nemzeti Akkreditáló Testület. MÓDOSÍTOTT RÉSZLETEZŐ OKIRAT (2) a NAT /2012 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz

A hulladékgazdálkodási közszolgáltatási rendszer és az energetikai hasznosítás hosszú távú célkitűzések

SAVANYÚ HOMOKTALAJ JAVÍTÁSA HULLADÉKBÓL PIROLÍZISSEL ELŐÁLLÍTOTT BIOSZÉNNEL

Az életpályamodell és a szakemberképzés kapcsolata. NHKV Közszolgáltatói Konferencia. Dr. Gombkötő Imre, Dr. Alexa László

20 éves a Bay-Logi Környezetmenedzsment és Logisztikai Osztálya

Hulladék-e a szennyvíziszap? ISZAPHASZNOSÍTÁS EGY ÚJSZERŰ ELJÁRÁSSAL

Kunfehértó Község Önkormányzata Képviselő-testületének. 11/2016.(VI.29.) önkormányzati rendelet tervezete

HULLADÉKHASZNOSÍTÁS AZ ÉSZAK-PESTI SZENNYVÍZTISZTÍTÓ TELEPEN Román Pál - Fővárosi Csatornázási Művek Zrt.

Hermann Ottó Intézet és Tatabánya Önkormányzata Levegőtisztasági lakossági fórum November 15.

Komposztálással és biológiai lebomlással hasznosítható egyszer használatos műanyag csomagolóeszközök - zsákos zöldhulladék gyűjtés Szép Károly, FKF

A mezőgazdaságra alapozott energiatermelés fejlesztési irányai és műszaki lehetőségei. Bácskai István

Jegyzőkönyv Arundo biogáz termelő képességének vizsgálata Biobyte Kft.

Szolgáltatási díj megállapításával kapcsolatos adatszolgáltatások tapasztalatai, elemzése és az OHKT-nak történő megfelelés

KEOP Hulladékgazdálkodási projektek előrehaladása Kovács László osztályvezető

TELEPÜLÉSI SZILÁRD HULLADÉK RÉSZLETES

MBH technológia és másodtüzelőanyag előkészítő rendszer a Felső-Bácskai Hulladékgazdálkodási Kft-nél

Mecsek-Dráva: Múlt- jelen- JÖVŐ

TISZTELT KÖZÖS KÉPVISELŐ!

Pirolízis a gyakorlatban

FIGYELEM! Ez a kérdőív az adatszolgáltatás teljesítésére nem alkalmas, csak tájékoztatóul szolgál!

A települési szilárd hulladék összetétele és a csomagolási hulladékok részaránya. Bese Erzsébet Szombathely, 2007 április

KESZTHELY VÁROS HULLADÉKGAZDÁLKODÁSA évekre. Keszthelyi Városüzemeltető Egyszemélyes Kft Végh Szilárd ügyvezető igazgató

Hulladékból energiát technológiák vizsgálata életciklus-elemzéssel kapcsolt energiatermelés esetén Bodnár István

A HULLADÉK HULLADÉKOK. Fogyasztásban keletkező hulladékok. Termelésben keletkező. Fogyasztásban keletkező. Hulladékok. Folyékony települési hulladék

LABORATÓRIUMI PIROLÍZIS ÉS A PIROLÍZIS-TERMÉKEK NÉHÁNY JELLEMZŐJÉNEK VIZSGÁLATA

A GINOP PROJEKT BEMUTATÁSA SZENNYVÍZTELEPEK ÁSVÁNYOLAJ FELMÉRÉSÉNEK TAPASZTALATAI

FIGYELEM! Ez a kérdőív az adatszolgáltatás teljesítésére nem alkalmas, csak tájékoztatóul szolgál!

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc

Hulladékgazdálkodás. Regionális hulladékgazdálkodási rendszerek tervezése, létesítése, működtetése és fenntarthatósága

Átírás:

BIOLÓGIA ÉS ENERGETIKA A HULLADÉKGAZDÁLKODÁSBAN Szakmai Konferencia Székesfehérvár, 28. szeptember 25-26. A LEGÚJABB HAZAI KUTATÁSI- FEJLESZTÉSI EREDMÉNYEK ISMERTETÉSE Prof. Dr. Csőke Barnabás egyetemi tanár Dr. Bokányi Ljudmilla egyetemi docens Varga Terézia PhD hallgató Miskolci Egyetem Nyersanyagelőkészítési és Környezeti Eljárástechnikai Intézet Megbízó: VERTIKÁL ZRT. Polgárdi Ferencz Károly vezérigazgató Megbízott: Feladat: Miskolci Egyetem, Nyersanyagelőkészítési és Környezeti Eljárástechnikai Intézet Prof.Dr.Csőke Barnabás, intézetigazgató, egyetemi tanár Komplex technológiai rendszer kifejlesztése - másodlagos tüzelőanyag nemesítése - 3A (aerob-anaerob-aerob) eljárás - technológia várható anyagmérlegének elkészítése - technológiai berendezések kiválasztása - a berendezések fő méret- és üzemjellemzőinek meghatározása - beruházási és üzemi költségek meghatározása 1

Hazai tapasztalatok: Polgárdiban folytatott MBH Nyershulladék Kalapácsos törő Dobszita > 5 mm (> 2 mm) Magneses szeparátor <5 mm (<2 mm) Prizma (biostabilizálásra) Biostabilát (komposzt) Mintavételi pontok Fe Másodtüzelőanyag (papír, műanyag, textil sb.) Nyershulladék és stabilát anyagi összetételének meghatározása 2

Háztartási nyershulladék mintavétele, eljárástechnikai jellemzői A nyers hulladékból aprítás nélkül leválasztható-e egy durva (pl. >1 mm-es) frakció, amely már kész másodtüzelőanyag? -Mintavétel -Szemcseméret-eloszlás meghatározása - >1 mm-es szitafrakció anyagi összetételének meghatározása kézi válogatással Szemcseméret-frakciók, mm Tömeghányad [%] < 2 6,5 2-5 14,6 5 1 35,5 > 1 43,4 Σ 1, A nyershulladékból származó minta anyagi összetétele és a komponensek megoszlás a x>1 mm-es szitafrakciókban Biológiailag lebomló Kompozit anyagok Éghető anyagok Papír Textil Üveg Karton Higiéniai hulladék Éghetetlen Fém Veszélyes 3

A > 1 mm-es szemcseméret frakciók fémes kategória alkategóriái Kategória neve Szitafrakció Fém Összetevők 1-2 mm Tömegarány, % Mágnesezhető 55,9 Nem mágnesezhető 44,1 Σ 1, Fém Mágnesezhető 41,9 Nem mágnesezhető 58,1 5-1 mm Σ 1, A 1-2 és >2 mm frakció biológiai kategória alkategóriái Kategória neve Kategória mérete Bio >2 mm Összetevők Tömeg [kg] Növény 92,7 Kenyér 7,3 Σ 1, Bio Növény 73,9 Hús 2,4 Kenyér 5,7 1-2 mm Σ 1, 1 ető gh mé e n 8 Eloszlás, % he ég tő 6 Eloszlás: Bioanyag Neméghető Szemcseméret Éghető 4 2 1 2 Szemcseméret 3 4 5 - x, mm A nyershulladék minta komponenseinek eloszlása a szemcseméret szerint 4

Megállapítható - a nyers hulladékban az éghető komponensek mintegy 7 %-a a >1 mm-es frakcióban jelentkezik; - ezzel szemben a neméghető és a bioanyag esetében éppen fordított a helyzet, 7 75 %-ban finomabbak mint 1 mm; - ugyanakkor az érintetlen (aprításnak ki nem tett) nyershulladékban a biológiai anyag >25 % a legdurvább (>1 mm) frakcióban helyezkedik el, e frakció bioanyag tartalma 2 % (3.5.táblázat); - a biológiailag lebomló anyag mintegy 45 %-a az 5-1 mm-es frakcióban van; - ez nem teszi lehetővé (gondoljunk a biológiai anyagok tároláskor történő bomlására), hogy a nyershulladékból közvetlenül szitálással válasszunk le egy olyan durva frakciót, amely kész tüzelőanyag-termék vagy annak egy része; - erre csak akkor van mód, ha az adott területen a biológiailag lebontható szerves anyagok szelektív gyűjtése is folyik, valamint aprításnak is kitesszük a nyershulladékot, amelyek néhány % -ra lecsökkenti a durva frakció bomló szerves anyag tartalmát. A háztartási nyershulladék aprítása és az aprított anyag mintavétele, eljárátechnikai jellemzői Az aprított nyershulladékból leválasztható-e egy durvább frakció, amely már kész másodtüzelőanyag? -Mintavétel -Szemcseméret-eloszlás meghatározása - Az anyagi összetételének meghatározása kézi válogatással 5

1 neméghető 8 Eloszlás, % 6 4 2 éghető Eloszlás: Bioanyag Neméghető Szemcseméret Éghető 5 1 15 2 25 Szemcseméret - x, mm Az aprított nyershulladék minta komponenseinek eloszlása a szemcseméret szerint Megállapítható: - A nyershulladék aprítása meghozta a várt eredmény, a biológiailag lebontható anyagok a > 75 mm-es frakciókban már nem találhatók, azaz méretük gyakorlatilag 1 %-ban kisebb, mint 75 mm; sőt 9 %-ban <5 mm; - Az éghető anyagoknak mintegy 45-5 % a durvább, >75 mm-es frakcióban maradt. E frakció fűtőértéke 2 MJ/kg-ra becsülhető (mivel a műanyagok és textil, egyéb éghető komponenseinek fűtőértéke > 2 MJ/kg [11, 13] ). - A neméghető anyagoknak pedig közel 95 %-a <75 mm-es frakcióban került. - Arra is fel kell hívnunk a figyelmet, hogy túlaprítás is bekövetkezett: ez abból is kitűnik, hogy a <2 mm-es rész 53 % (szemben a nyershulladék 15 3 % finomrész arányával). - Mindez azzal járt, hogy az éghető anyag 3 %-a < 2 mm-es frakcióban került, ami jelen esetben veszteséget okozna. Egyébként a túlaprítás a papírban és a kompozitban következett be - Tehát a most megvalósított aprításnál kíméletesebb aprítás szükséges, amennyiben a szilárd másodtüzelőanyagban mutatkozó 3 %-os veszteséget csökkenteni kívánjuk. 6

A hulladékminőség változása az MBH prizmában A minta száma A mintavétel időpontja Tapasztalat A prizma szerkezete és a mintavételi helyek 1 Október 16 2 Október 24 3 Október 3 4 November 6 5 November 22 - A prizmában lévő aprított hulladék szemcseméret-eloszlása a stabilizálás következtében kis mértékben finomodott, - A nyersmintában lévő 75..1 mm-es bio frakció már az első hét alatt lebomlott - Az 5..75 mm-es ill, 2..5mm-es szitafrakcióban is jelentősen csökkent a bio-anyag tartalom a stabilizálás során. Másodtüzelőanyag nemesítése szelektív aprítással Nyershulladék Kalapácsos törő Dobszita >2 mm Mágneses szeparátor <2 mm Prizma (biostabilizálásra) Biostabilát (komposzt) Fe I. II. Másodtüzelőanyag Maradék (biostabiláthoz) MBH +szelektívaprítás (kísérleti) technológiai folyamata 7

Megállapítottuk: - az éghető legértékesebb anyagok mintegy 5 %-át kapjuk meg a > 1 mm-es durva frakcióba, amely a neméghető komponenseknek már csak 5..1 %-át tartalmazza; e legdurvább frakció a teljes anyag 29 %-a és fűtőértéke 2 MJ/kg; a teljes hőtartalom 61 %-át hordozza; - a közepes szemcseméretű 2-1 mm frakció a teljes anyag 26 %-a, és az éghető komponensek 44 %-át a teljes hőtartalom 33 %-át tartalmazza, fűtőértéke 12 MJ/kg; - a <2 mm finom neméghető maradék az aprított anyag 45 %-át képviseli, fűtőértéke 1 MJ/kg, termikus hasznosítás (égetés) szempontjából értéktelen, a teljes hőtartalomnak csupán 6 % testesül meg benne. A komplex biomassza-hasznosítás a projekt koncepciója szerint Nyers biomassza Aerób lebontás Biostabilát Anaerób lebontás CO 2 H 2 O Aerób lebontás Energianövénytermesztés Biogáz CH 4 CO 2 8

A prizma szerkezete és a mintavételi helyek A vizsgálatra került hulladék minták feldolgozásának folyamata Alkalmazott vizsgálati módszer A vizsgálatokat az iparágban általánosan alkalmazott német DIN 38414 S8 jelű szennyvíziszapok erjeszthetőségére kidolgozott módszert követve, azt továbbfejlesztve végeztük el. Laboratóriumi berendezés 9

A biogáz vizsgálatok kiértékelése A vizsgált hulladék minták fajlagos gázhozama A szerves száraz anyagra vonatkozó fajlagos gázhozam értékei A vizsgált minták fizikai tulajdonsága Száraz anyag tartalom [%] 1 9 8 7 6 5 4 3 2 1 82,4 77 68 71 68. nap 8. nap 14. nap 21. nap Korábbi vizsgálat Mintavétel ideje A vizsgált minták szárazanyag - ill. hamu tartalmának változása az aerob tartózkodási idő függvényében Hamu tartalom [%] 1 9 8 7 6 5 4 3 2 1 58 66,5 59,2 52,8 85,5. nap 8. nap 14. nap 21.nap Korábbi vizsgálat Mintavétel ideje 1

Fajlagos gázhozam értékek a fizikai és kémiai paraméterek függvényében Fajlagos gázhozam [ml/g] COD [g/kg] TOC [g/kg] Fajlagos gázhozam értékei [ml/g] 6 5 4 3 2 1 1.minta (.nap) 615,42 56,72 2.minta (8.nap) 278,34 65,18 3.minta (14.nap) 26,83 12,4 4.minta (21.nap) 236,8 94,11 326,95 5.minta (37.nap) 7 6 5 4 3 2 1 7,27 Kémiai paraméterek [g/kg] A kémiai oxigén igény és az összes szerves széntartalom változása a tartózkodási idő függvényében Fajlagos gázhozam [ml/g] COD [g/kg] TOC [g/kg] Fajlagos biogáz hozam értékei [ml/g sz.sz.a.] 14 12 1 8 6 4 2 1.minta (.nap) 615,42 56,72 2.minta (8.nap) 278,34 65,18 3.minta (14.nap) 26,83 236,8 12,4 4.minta (21.nap) 94,11 326,95 4 5.minta (37.nap) 7 6 5 3 2 1 7,27 Kémiai paraméterek [g/kg] Fajlagos gázhozam értékek a fizikai és kémiai paraméterek függvényében Fajlagos biogáz hozam [ml/g] Fajlagos gázhozam [ml/g] C/N arány Illó tartalom [%] 6 5 4 3 2 1 42 6,99 1.minta (.nap) 33,5 2.minta (8.nap) 8,13 4,8 12,96 3.minta (14.nap) 47,2 12,27 4.minta (21.nap) 5.minta (37.nap) 5 45 4 36,4 35 3 25 2 15 9,36 1 5 C/N arány, Illó-tartalom A szén-nitrogén arány és az illótartalom változása az idő függvényében Fajlagos gázhozam értékei [ml/g sz.sz.a.] Fajlagos gázhozam [ml/ g sz.sz.a.] C/N arány Illó tartalom [%] 14 12 1 8 6 4 2 1.minta (.nap) 4,8 42 47,2 33,5 6,99 2.minta (8.nap) 8,13 12,96 3.minta (14.nap) 4.minta (21.nap) 12,27 36,4 9,36 5.minta (37.nap) 5 45 4 35 3 25 2 15 1 5 C/N arány, Illó-tartalom 11

Komplex kezelés anyagmérlege kísérleti fázisban Háztartási hulladék <2...3 mm Háztartási jellegû ipari hulladék 3 A fermentáció Biogáz 175 m3 Lom Tárolás Más ipari hulladék Mechanikai elõkezelés 22 t 15 t/ferm.ciklus 7 t 72 t 65 t/mbh cikl 3...1 mm 2...75 mm 6 t 22 t MBH >75...1 mm 2 8t 15 t Mechanikai kezelés 7 t Nemesítés 25 t Másodtüzelõanyag I. CO 2, víz Fémek 1,5 t Inert,5 t 2 t Fémek Inert 1 t Pirolízis Pirolízos koksz, másod tüzelõanyg III. Pelletálás Biostabilát Másodtüzelõanyag II. I. Előkezelő egység II. Mechanikai előkezelő egys. III. Tüzelőanyag nemesítő egys. IV. 3A fermentáló egység V. Biológiai stabilizáló BIOGÁZ 3 5...1 m /t IX. IV. PIROLÍZIS Pirolízis-koksz SZÁRAZ FERMENTÁLÁS prizmában OSZTÁLYOZÁS TISZTÍTÁS PELLETÁLÁS Maradék lerakásra 11 % 9 % 11 % <2...3 mm 36 % Granulált finom komposzt VII. CO2 víz 9 % APRÍTÁS vágómalommal és/vagy PELLETÁLÁS Nyers háztartási hulladék 1 % Feladás ELÕAPRÍTÁS kalpácsos törõvel 1 % SZITÁLÁS dobszitával 2-75 mm 3-1 mm 31 % AERÓB STABILIZÁLÁS MBH prizmában 23 % SZITÁLÁS mobil dobszitával beépített mágneses dobbal ÖRVÉNYÁRAMÚ SZEPARÁLÁS 11 % VIII. 12 % I. II. >75...1 mm 33 % V. 1 % Fe-II. 1 % Inert VI. 1 % Fémek 2 % 1 % RDF- II. 11...14 MJ/kg Lom és válogatómûi maradékok APRÍTÁS forgótárcsás nyíróaprítógéppel <1 mm 33 % MÁGNESES SZEPARÁLÁS 31 % SZEPARÁLÁS LÉGÁRAMKÉSZÜLÉKKEL 1 % ÖRVÉNYÁRAMÚ SZEPARÁLÁS 9 % RDF - I./B 14-16 MJ/kg 2 % RDF - I./A >2 MJ/kg (fólia-szerû) III. VI. Mechanikai utókezelő VII. Biostabilát utókezelő VIII. Pirolízis előkezelő IX. Pirolizáló 2 % Fe - I. Inert 1 % 12

Köszönöm a figyelmet! 13