VAS MEGYEI KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA S Z E R V E Z E T I É S M Ű K Ö D É S I S Z A B Á L Y Z A T ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

VAS MEGYEI KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA S Z E R V E Z E T I É S M Ű K Ö D É S I S Z A B Á L Y Z A T ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK A jelen Szervezeti és Működési Szabályzat (a továbbiakban: szabályzat) rendelkezéseit a gazdasági kamarákról szóló 1999. évi CXXI. törvénnyel és a kamarai alapszabállyal összhangban kell értelmezni; a szabályzatnak a kamarai törvénybe, illetve a kamarai alapszabályba ütköző rendelkezése semmis. A kamara elnevezése: Az elnevezés rövidítésére szolgáló címszó: Vas Megyei Kereskedelmi és Iparkamara (a továbbiakban: kamara) VMKIK Az elnevezés idegen nyelvű változatai: német: INDUSTRIE- UND HANDELSKAMMER DES KOMITATES "VAS" angol: CHAMBER OF COMMERCE AND INDUSTRY OF "VAS" COUNTY Szervezeti formája: köztestületi kamara Gazdálkodás rendje: Székhelye: Köztestületi mivoltának megfelelően non-profit jelleggel, közfeladatainak körén belül gazdálkodik. Szombathely Levélcíme: 9700 Szombathely, Honvéd tér 2., Pf. 257 Telefonszám: 94/312-356 94/506-640 Telefax-szám: 94/316-936 E-mail cím: Webcím: A kamara működési területe: vmkik@vmkik.hu http://www.vmkik.hu Vas megye

Adószáma: 18883240-2-18 Bankszámla száma: OTP RT. 11747 006-20176620 Társadalombiztosítási törzsszáma: 31-511-9 Egységes statisztikai számjele: 18883240-9111-541-18 2 Törvényességi felügyeletének gyakorlója: Vas Megyei Főügyészség Létrejöttének időpontja: 1994. november 16. A bírósági nyilvántartásba vételét elrendelő határozat száma, kelte: Pk. 60.111/1994./2., 1995. január 31. Köztestületi működésének kezdőnapja: 1995. január 1. Alapszabálya egyes módosításainak időpontja: 1995. április 7. 1996. április 2. 1997. június 24. 1998. március 2. 1999. március 19. 2000. március 31. Új Alapszabály egységes szerkezetben 2000. december 19. 2004. május 20. 2004. október 15. 2004. december 10. 2007. december 12. (Tagdíjfizetési Szabályzat - Alapszabály 2. sz. melléklete) 2008.12.10. 2012. január 31. 2012. május 23. 2012. december 14. 2014. május 27. A kamara jegyzésének (képviseletének) módja: A VMKIK jegyzése akként történik, hogy az előírt, nyomott- vagy nyomtatott cégszöveg alá az elnök kizárólagosan írja a nevét. A kamara jegyzésére irányuló jogosultság korlátozása:-- A kamara jegyzésére jogosult személy neve, tisztsége, lakcíme (1997. november 14-től): KOVÁCS VINCE elnök 9721 Gencsapáti, Deák F. u. 52.

A kamara jogi megbízottja (2015. június 19-től ): 3 dr. Fejesné Dr. Márton Zsuzsanna egyéni ügyvéd 9700 Szombathely, Szerb A. u. 1. (A kamara képviseletének módjára egyebekben a gazdasági kamarákról szóló 1999. évi CXXI. törvény, az alapszabály megfelelő rendelkezései, a jelen szabályzat "Az elnök" címének szabályai, a kamarai aláírási jog előírásaira pedig a szabályzat ilyen tárgyú fejezetei (ügyintéző szervezet - aláírási jog) és melléklete az irányadók.) A kamara bélyegző-használatára vonatkozó adatok A kamara elnökének aláírásával ellátott levelezésen: /körbélyegző/ A kamara nevében aláírásra jogosult alelnök aláírásával ellátott levelezésen: /körbélyegző/ A kamara főtitkárának aláírásával ellátott levelezésen: /körbélyegző/ A kamara egyéb levelezésén címként: /szögletes bélyegző/ A mestervizsgáztatással kapcsolatos dokumentumokon: /körbélyegző/ A kamara közleményeinek, nyilvános határozatainak közzétételi módja: kamara hirdetőtábláján, kifüggesztéssel. A kamara tagozatainak száma: 4 A kamara szakosztályainak száma: 12 A kamara küldöttlétszáma: 45

4 A kamara tisztségviselőinek, testületi szervei tagjainak nevét, lakcímét, az elnök hiteles aláírási címpéldányát, valamint az aláírási jogok jogosultjainak nevét, lakcímét, aláírás mintáját és aláírási jogosultsági körét a szabályzat melléklete tartalmazza.

5 AZ ÖNKORMÁNYZATI SZERVEZET ÉS MŰKÖDÉSE - az önkormányzati, a testületi szervek és a tisztségviselők - I. AZ ÖNKORMÁNYZATI SZERVEK a kamarai tagozat és a kamarai szakosztály 1. A kamarai tagozat A kamaránál négy tagozat, ipari, kereskedelmi, szolgáltatási és kézműipari tagozat működik. /1999. évi CXXI. törvény 26. (1)/ Az ipari tagozathoz az alábbi szakosztályok tartozhatnak: 1 számú Gép-, fém-,- műszer- és villamosság 2 számú Bányászat-, építőipar-és fafeldolgozás 3 számú Élelmiszer-és textilfeldolgozás A kereskedelmi tagozathoz az alábbi szakosztályok tartozhatnak: 4 számú Kereskedelem 5 számú Vendéglátás 6 számú Turisztikai szolgáltatás A szolgáltatási tagozathoz tartozhatnak a következő szakosztályok: 7 számú Szállítás-raktározás, posta- távközlés, villamosenergia, gáz-, hőszolggáltatás és vízellátás, szennyvíz- és hulladékkezelés 8 számú Pénzügyi tevékenység és kiegészítő szolgáltatásai, egészségügyi és szociális ellátás, egyéb közösségi, társadalmi és személyi szolgáltatás 9 számú Oktatás A kézműipari tagozathoz tartozhatnak a következő szakosztályok: 10 számú Építőipar 11 számú Fém-és elektromosipar 12 számú Textilipar, egészségügy és egyéb szolgáltatók 1.1 A tagozati küldöttgyűlés A tagozat legfőbb szerve a tagozati küldöttgyűlés, amely a tagozat küldötteiből áll. A tagozati küldöttgyűlés a tagozat küldötteinek tanácskozó és egyeztető fórumaként funkcionál, megtárgyalja a gazdaság egészét és az adott tagozatba sorolt gazdálkodó szerveket érintő aktuális kérdéseket, javaslatokat, előterjesztéseket fogalmaz meg az elnökség és a kamarai küldöttgyűlés felé. A tagozati küldöttgyűlés évente legalább egyszer ülésezik.

6 A tagozati küldöttgyűlést a tagozat vezetője hívja össze az ülést megelőzően 8 nappal a napirend megjelölésével, de akkor is össze kell hívni, ha ezt a tagozat küldötteinek legalább egyötöde írásban kéri az ok és a cél, valamint a javasolt napirendi pontok megjelölésével. A tagozati küldöttgyűlés ülésének helyét, időpontját és tárgysorozatát tartalmazó meghívót hagyományos, elektronikus formában lehet kiküldeni vagy közleményként lehet közzétenni a kamarai lapban. A tagozati küldöttgyűlés a döntéseit egyszerű szavazattöbbséggel, általában nyílt szavazással hozza, indokolt esetben azonban titkos szavazás is elrendelhető. 1.2 A tagozati vezető A tagozat működését a tagozat vezetője irányítja, aki a küldöttgyűlés által a tagozatból választott alelnök. Az alelnök, a tagozat vezetőjének megválasztása négy évre szól, az alapszabály szerint újraválasztható. A tagozatok vezetőinek nevét, lakcímét a megválasztásukat követően a Szervezeti és Működési Szabályzathoz mellékletként csatolni kell. 1.3 A tagozati vezető feladatköre: - előkészíti a tagozati küldöttgyűlés ülésének tárgysorozatát - gondoskodik a tagozati küldöttgyűlés összehívásáról - gondoskodik a tagozati küldöttgyűlés által elfogadott előterjesztéseknek, javaslatoknak, véleményeknek az elnökség és a kamarai küldöttgyűlés felé történő továbbításáról, azok képviseletéről, - elősegíti és szervezi a tagozatokon belüli illetve a tagozatokon átnyúló, igények szerinti esetleges szakmai csoportok, szakmai szerveződések, klubok kialakulását, koordinálja ezek működését - évente beszámol a tevékenységéről a tagozati küldöttgyűlés és a kamarai küldöttgyűlés felé 1.4 Az egyes tagozatok működésére irányadó egyéb szabályok Az egyes tagozatok működésére egyebekben az illető tagozat saját ügyrendje az irányadó. 1.5 A kamarai szakosztály A kamarai szakosztály a tagok közvetlen részvételének tanácskozó és egyeztető fórumként funkcionál. A kamara elnöksége - a szabályzat szerinti kritériumrendszer alapján - a kamara minden tagját besorolja valamely kamarai tagozathoz tartozó szakosztályba. A tag írásban kérheti a tagozatba, illetve osztályba történő besorolásának megváltoztatását; évente egy alkalommal minden év december 31. napjáig, a kérelmet indokolni kell. A kérelemről a kamara elnöksége soron következő ülésén határozattal dönt.

1.5.1 A kamarai szakosztály ülése 7 A kamarai szakosztály évente legalább egyszer ülésezik. A kamarai szakosztályt akkor is össze kell hívni, ha ezt a szakosztály tagjainak legalább egyötöde írásban kéri. Az ülés összehívásáról a szakosztályvezető gondoskodik. A kamarai szakosztály ülésének helyét, időpontját és tárgysorozatát tartalmazó meghívót hagyományos, elektronikus formában lehet kiküldeni vagy közleményként lehet közzétenni a kamarai lapban. A kamarai szakosztály összehívásának rendjére egyebekben az alapszabály rendelkezései irányadók azzal, hogy a tagok a kamarai szakosztályon belüli szavazataik száma és értéke tekintetében egyenlők. A tagozati küldöttgyűlés a döntéseit egyszerű szavazattöbbséggel, általában nyílt szavazással hozza, indokolt esetben azonban titkos szavazás is elrendelhető. 1.5.2 A szakosztályvezető A szakosztály működését a szakosztály tagjai által választott szakosztályvezető irányítja. A szakosztályvezető megválasztása négy évre szól; a szakosztályvezető az alapszabály szerint újraválasztható. A kamara tagozataiban működő szakosztályok vezetőinek nevét, lakcímét a megválasztásukat követően a Szervezeti és Működési Szabályzathoz mellékletként csatolni kell. 1.5.3 A szakosztályvezető választhatóság feltételei Szakosztályvezetővé az a személy választható meg, aki az 1999. évi CXXI. Kamarai törvény 27. -ában foglalt feltételeknek megfelel. 1.5.4 A szakosztályvezető jogállása A szakosztályvezetőt tevékenységéről szakosztálya és a tagozati küldöttgyűlés irányában évenkénti beszámolási kötelezettség terheli. A szakosztályvezető feladatát társadalmi megbízatásként látja el. Teendői ellátása körében felmerült tényleges készkiadásai erejéig költségtérítés illeti meg a kamara költségvetése terhére. 1.5.5 A szakosztályvezető feladatköre: - előkészíti a szakosztály ülésének tárgysorozatát, - gondoskodik a szakosztályülés összehívásáról, ennek keretében: - soros szakosztályülés esetében gondoskodik a gazdaság egészét és az illető szakosztályba sorolt gazdálkodó szervezeteket közvetlenül érintő aktuális kérdések összegzését, valamint a szakosztály küldötteinek beszámolóját tartalmazó előterjesztés elkészítéséről,

8 - a szakosztály tagjainak egy része által összehívni indítványozott szakosztályülés esetében koordinálja az indítványnak megfelelő tartalmú előterjesztés elkészítését, - közvetlenül és folyamatos kapcsolatot tart a kamara testületi szerveivel és tisztségviselőivel, elnökségi munkabizottságaival, a szakosztály szakmai-ágazati jellege szerint érdekelt érdekképviseletekkel, biztosítja a szakosztályülések közötti időszakokban a szakosztály-tagok megfelelő információ-ellátását, - a szakosztály ülések jegyzőkönyvét a tagozat vezetőjének tájékoztatás céljából megküldi 1.5.6 A szakosztályvezető visszahívása A szakosztályvezető visszahívására - indokolt, írásbeli határozata útján - az a szakosztály jogosult, amely őt megválasztotta, ha a szakosztályvezető - feladatának ellátása során felróható módon járt el, s a kamara érdekeit súlyosan sérti, vagy - reá nézve összeférhetetlenségi vagy kizáró ok merült fel, és tisztségéről ennek ellenére nem mondott le. 1.5.7 Az egyes szakosztályok működésére irányadó egyéb szabályok Az egyes szakosztályok működésére egyebekben az illető szakosztály saját ügyrendje az irányadó. 1.6 Kamarai Klub A kamara tagjai területi és szakmai klubokat hozhatnak létre. A klub önálló szervezeti egységnek nem minősül, eseti megbízás alapján a klub vagy annak tagja a kamara érdekében eljárhat. Működését saját szabályozása alapján végezheti. A klub részére támogatás adható. A kamarai klubok alapításának és működési feltételeinek részleteiről az elnökség által elfogadott klub-szabályzat rendelkezik.

9 II. A TESTÜLETI SZERVEK ÉS TISZTSÉGVISELŐK a küldöttgyűlés, az elnökség, az állandó és eseti elnökségi munkabizottság, az elnök, az alelnökök, a főtitkár az ellenőrző bizottság, az ellenőrző bizottság elnöke, az etikai bizottság, az etikai bizottság elnöke választási bizottság tagozati jelölő bizottság és kamarai jelölő bizottság mandátumvizsgáló bizottság szavazatszámláló bizottság a jogi megbízott, az egyéb testületi szervek 1. A küldöttgyűlés A VMKIK tagjai által választott küldöttekből álló küldöttgyűlés a kamara legfőbb irányító, döntéshozó szerve. A küldöttgyűlés 45 küldöttből áll. (nevük és címük felsorolását a szabályzat melléklete tartalmazza.) A küldöttgyűlést legalább évente egyszer össze kell hívni. A küldöttgyűlést akkor is össze kell hívni, ha azt a küldöttek legalább egyötöde - az ok és a cél megjelölésével írásban indítványozza. A küldöttek, a testületi szervek tagjai, valamint a kamara elnöke és más tisztségviselői megválasztása céljából négy évente tisztújító küldöttgyűlést kell összehívni A küldöttgyűlést a kamara elnöke hívja össze. A küldöttgyűlésen minden küldöttet egy szavazati jog illet meg, melyet kizárólag személyesen gyakorolhat. 1.1. A küldött jogállása, feladata A küldött a küldöttgyűlésen képviseli a tagozatához tartozó szakosztályok véleményét, javaslatait, a tagozatához tartozó szakosztályoknak felel, kötelessége nekik beszámolni. A küldött feladatát társadalmi megbízatásként látja el. 1.2. A küldöttgyűlés hatásköre A küldöttgyűlés kizárólagos hatáskörére vonatkozóan az 1999. évi CXXI. kamarai törvény 17-18 -a és az alapszabály rendelkezései az irányadók azzal, hogy a küldöttgyűlés hatáskörébe tartozik

10 - az alapszabály, az SzMSz kivéve az ügyintéző szervezet felépítése megalkotása és módosítása, - tagdíjfizetési szabályzat megalkotása és módosítása, - az elnökség éves munkatervének jóváhagyása, - az elnökség által előterjesztett költségvetés, beszámoló elfogadása, - A küldöttgyűlés a kamara éves költségvetéséről és az éves beszámolóról (mérlegről) csak az ellenőrző bizottság véleményének ismeretében dönthet. - az elnök, az ellenőrző bizottsági elnök, az etikai bizottsági elnök éves beszámolójának értékelése és elfogadása, - a VMKIK elnökének, az ellenőrző és az etikai bizottság tagjainak, a testületek póttagjainak, a kamara választási bizottsága, tagozati jelölő bizottsága és kamarai jelölő bizottsága, mandátumvizsgáló bizottsága és szavazatszámláló bizottsága tagjainak megválasztása és visszahívása - a non-profit gazdálkodás körében szükségessé váló stratégiai döntések (közhasznú társaság alapítása, ilyen társaságba való belépés, alapítványhoz való csatlakozás, stb.) A küldöttgyűlés ezt meghaladóan bármely, a kamara hatáskörébe tartozó ügyet saját hatáskörébe vonhat. 1.3. A küldöttgyűlés előkészítése A küldöttgyűlés előkészítése során az elnökség meghatározza a küldöttgyűlés - helyét és időpontját, - tárgysorozatát, az egyes előterjesztések írásbeli vagy szóbeli voltának tételes megjelölésével, - érdemi és előkészítő (technikai) bizottságainak a küldöttgyűlés elfogadásától függő összetételét, - a meghívandó személyek körét. A küldöttgyűlési meghívónak tartalmaznia kell: a.) a küldöttgyűlés megtartásának helyét és idejét, b.) a küldöttgyűlés tárgysorozatát, az egyes előterjesztések írásbeli vagy szóbeli voltának tételes megjelölésével,

11 c.) a távolmaradás esetleges jogkövetkezményeire (pl. a megismételt, a jelenlévők számától függetlenül határozatképes küldöttgyűlés lehetőségére, ennek helyére, időpontjára és az eredetivel azonos napirendjére) vonatkozó figyelmeztetést. A meghívót a mellékletekkel együtt a küldöttgyűlés időpontja előtt 8 nappal meg kell küldeni a küldötteknek. 1.4. A küldöttgyűlés munkáját segítő technikai bizottságok Szükség esetén a küldöttgyűlés a munkáját segítő bizottságokat (előkészítő bizottság, alapszabály-szerkesztő bizottság, határozat-szerkesztő bizottság, stb.) is működtethet. 1.5. A küldöttgyűlés lefolyása A küldöttgyűlést az általa választott levezető elnök vezeti. A küldöttgyűlésről jegyzőkönyv és hangfelvétel készül. A küldöttgyűlés tárgysorozatához tartozó kérdésekben a küldöttek szavazati joggal, az egyéb meghívottak tanácskozási joggal foglalhatnak állást. A vita lezárását indokolt esetben a levezető elnök mellett bármely küldött is indítványozhatja. E javaslatról a küldöttgyűlés egyszerű szótöbbséggel dönt. A tárgysorozat tárgyalásának befejezése után a küldöttek bejelentésre, vagy egyéb hozzászólásra jelentkezhetnek. A küldöttgyűlés felhatalmazhatja az elnökséget, hogy határozatait a küldöttek meghagyásai szerint a küldöttgyűlés befejezését követően véglegesítsék. 1.6. A küldöttgyűlési jegyzőkönyv A küldöttgyűlésről olyan jegyzőkönyvet kell felvenni, amelyből - a küldöttgyűlés helye, ideje, - levezető elnökének személye, - tárgysorozata, - határozatképessége, - határozatai (a hozzájuk tartozó szavazati eredményekkel együtt) egyértelműen kitűnik. A jegyzőkönyv elkészítéséről és eredeti példányának irattárazásáról a főtitkár gondoskodik.

A jegyzőkönyvet a küldöttgyűlés által megválasztott két jegyzőkönyv hitelesítő hitelesíti. 12 Az elkészült jegyzőkönyv hiteles példány a küldöttgyűlést követő 30 napon belül meg kell küldeni a törvényességi felügyeletet ellátó ügyészségnek. A jegyzőkönyvbe a kamara tagjai, tisztségviselői, meghatalmazottai és ügyintéző szervezetének dolgozói szabadon betekinthetnek. A vonatkozó határozatot tartalmazó hiteles jegyzőkönyvi kivonatot igényelhet minden olyan érdekelt, akire nézve a küldöttgyűlés határozata rendelkezést tartalmaz. 1.7. A küldöttgyűlésre irányadó egyéb szabályok A küldöttgyűlésre egyebekben a kamarai törvény és az alapszabály rendelkezései az irányadók. 2. Az elnökség Az elnökség a kamara működését a küldöttgyűlések közötti időszakokban irányító testületi szerv. Az elnökség tagjait a tagozati küldöttgyűlések választják. Megbízatásuk négy évre szól. 2.1. Az elnökségi taggá választhatóság feltételei Elnökségi taggá az a személy választható meg, aki az 1999.évi CXXI. kamarai törvény 27. - ában valamint ezen Alapszabály 3. számú mellékletét képező Választási Szabályzatban foglalt feltételeknek megfelel. 2.2. Az elnökség működése Az elnökség 15 tagból áll. (Nevük és lakcímük felsorolását a szabályzat melléklete tartalmazza). Az elnökség ülését szükség szerint tartja, de legalább kéthavonta egyszer össze kell hívni. Az elnökségi ülést akkor is össze kell hívni, ha azt az elnökség 3 tagja az ok és a cél megjelölésével írásban indítványozza. Az elnökségi ülés összehívásáról az elnök gondoskodik. A főtitkárt az elnökségi ülések állandó meghívotti jogállása illeti meg. Az elnökségi ülésre az elnökség tagjain kívül meg kell hívni az ellenőrző bizottság, és az etikai bizottság elnökét. Az elnökség ülésein az állandó és eseti meghívottakat tanácskozási jog illeti meg. Az elnökség ülésein a kamara elnöke, vagy az általa megbízott alelnök elnököl. Az elnökségi ülésen minden elnökségi tagot egy szavazati jog illet meg, melyet kizárólag személyesen gyakorolhat.

2.3. Az elnökségi tag jogállása 13 Az elnökségi tag feladatát társadalmi megbízatásként látja el. A teendői ellátása körében felmerült tényleges készkiadásai erejéig költségtérítés illeti meg a kamara költségvetése terhére. 2.4. Az elnökségi tag visszahívása Az elnökségi tag visszahívására indokolt, írásbeli határozata útján a küldöttgyűlés jogosult, ha az elnökségi tag - feladatának ellátása során felróható módon járt el, s ez a kamara érdekeit súlyosan sérti, vagy - reá nézve összeférhetetlenségi vagy kizáró ok merült fel, és tisztségéről ennek ellenére nem mondott le. 2.5. Az elnökség hatásköre Az elnökség a küldöttgyűlés kizárólagos jogkörébe tartozó döntések kivételével bármely, a kamara hatáskörébe tartozó ügyet saját hatáskörébe vonhat. Az elnökség kizárólagos hatáskörébe tartozik - az elnökség éves munkatervének meghatározása és jóváhagyásra a küldöttgyűlés elé terjesztése; - a javaslattétel a küldöttgyűlésnek a kamara éves költségvetésére; - a kamara működésének a küldöttgyűlések közötti időszakokban történő irányítása, ennek körében a kamara önkormányzati és testületi szerveinek, tisztségviselőinek és ügyintéző szervezetének funkcionális összehangolása; - az alelnökök közötti munkamegosztás alapját képező, az egyes alelnökök koordinációs, elvi irányítói hatáskörébe utalt kamarai ügycsoportok (reszortok) meghatározása, - a köztestületi, szolgáltatási és non-profit gazdálkodási feladatok ellátásának koordinálása, elvi irányítása és érdemi felügyelete; - a főtitkár felett a munkaviszony létesítésével és megszüntetésével, módosításával kapcsolatos munkáltatói jogok gyakorlása; - állandó és eseti elnökségi munkabizottságok létrehozása; - az elnökségi munkabizottságok személyi összetételének jóváhagyása; -az elnökségi munkabizottságok saját működési szabályzatának és éves munkatervének jóváhagyása;

14 - az elnökségi munkabizottságok működésének koordinálása, munkamegosztásuk rendjének meghatározása; - a kamarai tagok kamarai tagozathoz tartozó szakosztályba történő besorolása; - az alapszabálynak megfelelően létrehozott helyi szervezeti egység feladatköri részletszabályainak megalkotása, döntés a helyi szervezeti egység részére a kamara által biztosított pénzügyi forrás mértékéről; - kamarai összeférhetetlenségi helyzet (1999. évi CXXI. kamarai törvény 27. (6) bek.) észlelésekor a szükséges intézkedés, illetve visszahívási indítvány megtétele; - a non-profit gazdálkodás körében szükségessé váló stratégiai döntések (közhasznú társaság alapítása, ilyen társaságba való belépés, alapítványhoz való csatlakozás, stb.) küldöttgyűlés elé terjesztése - a döntés a kamara nemzetközi szervezeti tagságáról; - az ügyintéző szervezet felépítésére vonatkozó döntéshozatal; - a IV. fejezet 3. pontjában megjelölt egyéb szabályzatok megalkotása, módosítása 2.6. Az elnökség határozathozatala Az elnökség a döntéseit egyszerű szótöbbséggel, általában nyílt szavazással, az általa meghatározott esetekben titkos szavazással hozza. Szavazategyenlőség esetén a kamara elnökének szavazata dönt. Az elnökség akkor határozatképes, ha az ülésen a tagjainak legalább fele jelen van. 2.7. Az elnökségi ülés jegyzőkönyve Az elnökségi ülésről olyan jegyzőkönyvet kell felvenni, amelyből - az elnökségi ülés helye, ideje, - tárgysorozata, - határozatképessége, - határozatai (a hozzájuk tartozó szavazati eredményekkel együtt), valamint - az egyéb elhangzott javaslatok, illetve az esetleges vita lényegi érvei egyértelműen kitűnnek. A jegyzőkönyv elkészítéséről és eredeti példányának irattározásáról a főtitkár gondoskodik.

15 A jegyzőkönyv egy példányát az elnökségi ülést követő 15 napon belül meg kell küldeni az ellenőrző bizottság elnökének; az elnökségi határozat végrehajtására köteles kamarai tisztségviselőnek, meghatalmazottnak, illetve ügyintéző szervezeti alkalmazottnak; a határozatot és a végrehajtás szempontjából releváns egyéb szövegrészeket tartalmazó jegyzőkönyv kivonatot kell küldeni. A jegyzőkönyvbe az elnökség tagjai és állandó meghívottai, valamint a kamara tisztségviselői szabadon betekinthetnek. 2.8. Az elnökségre irányadó egyéb szabályok Az elnökségre egyebekben a kamarai törvény, az alapszabály és az éves munkaterv megfelelő rendelkezései irányadók azzal, hogy az elnökség abban az esetben, ha ezt szükségesnek ítéli, saját működésének részletszabályaira nézve külön szabályzatot állapíthat meg. Ez a szabályzat a küldöttgyűlés utólagos jóváhagyásával az elnökség általi elfogadása napjára visszaható hatállyal lép életbe. 3. Az elnökségi munkabizottság A kamarára, ennek önkormányzati és testületi szerveire háruló feladatok eredményes megoldása, az egyes funkcionális és ágazati területeken kialakuló álláspontok harmonizálása érdekében az elnökség munkabizottságok megalakítását határozathatja el. Az elnökségi munkabizottság személyi összetételére az alelnökök tesznek javaslatot. A javaslat jóváhagyása az elnökség hatáskörét képezi. Az elnökségi munkabizottságok működését az elnökség koordinálja. Az elnökségi munkabizottság ülésének összehívásáról a munkabizottság elnöke gondoskodik; a munkabizottság szükség szerinti gyakorisággal, de legalább negyedévente ülésezik. Az elnökségi munkabizottságot akkor is össze kell hívni, ha azt az elnökség vagy az elnökségi munkabizottság bármely tagja az ok és a cél megjelölésével írásban indítványozza. Az elnökségi munkabizottság ülésén a munkabizottságot vezető elnök elnököl. Az elnökségi munkabizottság ülésén minden munkabizottsági tagot egy szavazati jog illet meg. 3.1. Az elnökségi munkabizottság határozathozatala Az elnökségi munkabizottság a döntéseit egyszerű szótöbbséggel, általában nyílt szavazással, az általa meghatározott esetekben titkos szavazással hozza. Az elnökségi munkabizottság akkor határozatképes, ha az ülésen a tagjainak legalább fele jelen van.

16 3.2. Az elnökségi munkabizottsági ülés jegyzőkönyve Az elnökségi munkabizottsági ülésről olyan jegyzőkönyvet kell felvenni, amelyből - az elnökségi munkabizottsági ülés helye, ideje, - tárgysorozata, - határozatképessége, - határozatai (a hozzájuk tartozó szavazati eredményekkel együtt), valamint - az egyéb elhangzott javaslatok, illetve az esetleges vita lényegi érvei egyértelműen kitűnnek. A jegyzőkönyv elkészítéséről és eredeti példányának irattározásáról a munkabizottság titkára gondoskodik a főtitkár ellenjegyzése után. A jegyzőkönyv egy példányát az elnökségi munkabizottsági ülést követő 15 napon belül meg kell küldeni a főtitkár útján az ellenőrző bizottság elnökének; a munkabizottsági határozat végrehajtására köteles kamarai tisztségviselőnek, meghatalmazottnak, illetve ügyintéző szervezeti alkalmazottnak; a határozatot és a végrehajtás szempontjából releváns egyéb szövegrészeket tartalmazó jegyzőkönyv kivonatot kell küldeni. A jegyzőkönyvbe az elnökségi munkabizottság tagjai és állandó meghívottai, valamint a kamara tisztségviselői szabadon betekinthetnek. Az elnökségi munkabizottság titkári teendőinek folyamatos, megfelelő ellátásáról a kamarai főtitkár gondoskodik. Az egyes munkabizottságok titkári teendőit a kamarai főtitkár által megbízott alkalmazott látja el. 3.3. Az állandó elnökségi munkabizottságok A kamara elnöksége a következő munkabizottságok megalakítását kezdeményezi: Elnökségi tagok által vezetett állandó munkabizottságok: - Gazdaság- és Településfejlesztési Bizottság - Oktatási Bizottság - Pályázatok, Pénzügyi források, Hitelek Bizottság - Adó, -járulék, -adminisztrációs Bizottság - Kamarai Szolgáltatások Bizottsága 3.4. Az eseti elnökségi munkabizottságok Az elnökség az állandó munkabizottságok mellett indokolt esetben adott célra, illetve feladatra orientált eseti elnökségi munkabizottságokat is létrehozhat. Az elnökség felhatalmazást adhat az állandó elnökségi munkabizottság vezetőjének arra, hogy indokolt esetben a munka hatékonyabbá tétele érdekében adott célra, illetve feladatra orientált eseti munkabizottságo(ka)t állítson fel.

17 Az eseti munkabizottság szervezetére és működésére állandó elnökségi munkabizottság szabályait megfelelően kell alkalmazni, azzal az eltéréssel, hogy - az eseti munkabizottság az adott cél, feladat megvalósulásakor rendeltetésének megszűnése címén megszűnik. Eseti Munkabizottság: Alapszabály Módosító Munkabizottság 3.5. A munkabizottságok feladatköre: - kapcsolatot tartanak és együttműködnek a kamara önkormányzati (kamarai szakosztály) és testületi szerveivel, tisztségviselőivel, a funkcionálisan kapcsolódó más elnökségi munkabizottságokkal, a kamarai ügyintéző szervezettel, más területi kamarák, illetve más kamarafajták szakirányú munkabizottságaival, az országos kamarákkal, az érdekképviseleti szervezetekkel, a települési önkormányzatokkal és más illetékes szervekkel a profiljuk területén jelentkező kérdések szakszerű, hatékony megoldása érdekében; - alkotóan elősegítik a fentieknek megfelelő együttműködés keretében széles és kompetens körben egyeztetett kamarai álláspont kialakítását. 4. Az elnök Az elnök a kamara képviseletét önállóan ellátó, a küldöttgyűlés által megválasztott tisztségviselő. Az elnök megbízatása négy évre szól. A kamarát az elnök önállóan képviseli; a kamara nevében jogokat szerezhet, kötelezettségeket vállalhat. E jogkörét esetenként és az ügyek meghatározott csoportjára nézve az általános alelnökre, az alelnökökre, az elnökség tagjaira és a kamara főtitkárára írásban átruházhatja. Az elnök nevét és lakcímét, továbbá hiteles aláírási címpéldányát a jelen szabályzat melléklete tartalmazza. Az elnökségnek az elnök hivatalból tagja. 4.1. Az elnökké választhatóság feltételei Elnökké az a személy választható meg, aki az 1999.évi CXXI. kamarai törvény 27. -ában valamint ezen Alapszabály 3. számú mellékletét képező Választási Szabályzatban foglalt feltételeknek megfelel. 4.2. Az elnök jogállása Az elnököt tevékenységéről a küldöttgyűlés irányában évenkénti beszámolási kötelezettség, az elnökség irányában pedig rendszeres tájékoztatási kötelezettség terheli.

18 Az elnök feladatát társadalmi megbízatásként látja el. Tisztsége ellátása körében felmerült tényleges készkiadásai erejéig költségtérítés illeti meg a kamara költségvetése terhére. 4.3. Az elnök kizárólagos hatásköre Az elnök kizárólagos hatáskörében - a kamara folyamatos, átfogó, önálló képviselete, - gondoskodik a küldöttgyűlés, az elnökségi ülés összehívásáról, -a kamara képviseletében az elnökség felhatalmazása alapján megköti a kamara és az igazgatási jogkörben eljáró szerv közötti, feladatátadási, együttműködési, finanszírozási, támogatási, illetve egyéb tárgyú ún. közigazgatási szerződéseket; - a főtitkár feletti az elnökség kizárólagos hatáskörén (munkaviszony létesítése, módosítása, megszüntetése) kívül eső munkáltatói jogok gyakorlása. 4.4 Az elnök további feladatai Az elnök feladatkörét képezi - a kamara köztestületi, szolgáltatási és non-profit gazdálkodási tevékenységének a küldöttgyűlés és az elnökség határozataival összhangban álló irányítása és összehangolása, - a tagokkal való kapcsolattartás koordinálása, - az állami közigazgatási szervekkel, a helyi önkormányzatokkal és más hatóságokkal való kapcsolattartás koordinálása, - a többi gazdasági kamarával, gazdasági érdekképviseleti és egyéb társadalmi szervezetekkel való kapcsolattartás koordinálása. 4.5. Az elnök visszahívása Az elnök visszahívására indokolt, írásbeli határozata útján a küldöttgyűlés jogosult, ha az elnök - feladatának ellátása során felróható módon járt el, s ez a kamara érdekeit súlyosan sérti, vagy - reá nézve összeférhetetlenségi vagy kizáró ok merült fel, és tisztségéről ennek ellenére nem mondott le. 4.6. Az elnök helyettesítésének rendje A VMKIK Elnökének nem szakmai kérdésékben történő helyettesítését a kamara alelnökei rotációban látják el.

19 Sorrend: 1. Ipari Tagozati alelnök 2, Kereskedelmi Tagozati alelnök 3. Szolgáltatási Tagozati alelnök 4. Kézműipari Tagozati alelnök Amennyiben valamelyik alelnök nem tudja vállalni a helyettesítést, úgy a sorban következő lép helyébe. Az elnök tartós akadályoztatása esetén a helyettesítés a fentiekben leirt sorrendben történik. 4.7. Az elnökre irányadó egyéb szabályok Az elnökre nézve egyebekben az 1999. évi CXXI. kamarai törvény és az alapszabály megfelelő rendelkezései irányadók. 5. Az alelnökök Az alelnök a kamara képviseletét helyettesítő jogkörben ellátó, a küldöttgyűlés által megválasztott tisztségviselő. Az alelnökök megbízatása négy évre szól. Az alelnökök száma 4 fő. 5.1. Az alelnökké választhatóság feltételei Alelnökké az a személy választható meg, aki az 1999.évi CXXI. kamarai törvény 27. -ában valamint ezen Alapszabály 3. számú mellékletét képező Választási Szabályzatban foglalt feltételeknek megfelel. A kamarát az alelnök származékosan - esetenként és az ügyek meghatározott csoportjára korlátozottan - képviseli; a kamara nevében jogokat önállóan nem szerezhet, kötelezettségeket önállóan nem vállalhat. 5.2. Az alelnök jogállása Az alelnök feladatát társadalmi megbízatásként látja el. Tisztsége ellátása körében felmerült tényleges készkiadásai erejéig költségtérítés illeti meg a kamara költségvetése terhére. 5.3. Az alelnök feladatai Az alelnök a feladatkörében 1.5 pontban megfogalmazottakon túlmenően - - részt vesz a tagokkal, továbbá az állami közigazgatási szervekkel, a helyi önkormányzatokkal és más hatóságokkal, valamint a többi gazdasági kamarával,

20 gazdasági érdekképviseleti és egyéb társadalmi szervezetekkel való kapcsolattartás koordinálásában; - az elnök által átruházott jogkörben - esetenként és az ügyek meghatározott csoportjára korlátozottan - képviseli; - az elnökség által megbízott alelnök részt vesz a kamara képzési, szakképzési, felnőttképzési tevékenységének koordinálásában. 5.4. Az alelnök visszahívása Az alelnök visszahívására - indokolt, írásbeli határozata útján - a küldöttgyűlés jogosult, ha az alelnök - feladatának ellátása során felróható módon járt el, s ez a kamara érdekeit súlyosan sérti, vagy - reá nézve összeférhetetlenségi vagy kizáró ok merült fel, és tisztségéről ennek ellenére nem mondott le. 5.5. Az alelnökre irányadó egyéb szabályok Az alelnökre nézve egyebekben a jelenleg hatályos kamarai törvény és az alapszabály megfelelő rendelkezései irányadók. 6. Az ellenőrző bizottság Az ellenőrző bizottság a kamara működésének tevékenységét, gazdálkodása szabályosságát és célszerűségét felügyelő testületi szerv. Az ellenőrző bizottság tagjait a küldöttgyűlés választja. Az ellenőrző bizottság 5 tagból áll (nevük és lakcímük felsorolását a szabályzat melléklete tartalmazza). Az ellenőrző bizottság tagjainak száma három fő alá nem csökkenhet. Megbízatásuk négy évre szól. 6.1. Az ellenőrző bizottsági tagság feltételei Nem választható az ellenőrző bizottsági taggá, - aki tagja az elnökségnek, - a kamara főtitkára, - a kamara ügyintéző szervezetében dolgozó, a kamarával munkaviszonyban vagy tartós megbízási viszonyban álló személy,

- a fentiekben említettek közüli hozzátartozója (Ptk. 685. b) pont) és élettársa. 21 Az ellenőrző bizottsági taggá - a kamara tagján, illetve a kamarai taggal tagsági, vezető tisztségviselői illetőleg alkalmazotti viszonyban álló személyen túlmenően - bármely, megfelelő szakértelemmel rendelkező személy is megválasztható. 6.2. Az ellenőrző bizottság tagjainak jogállása Az ellenőrző bizottság tagjai feladataik ellátása körében nem utasíthatók. Tevékenységüket éves munkaterv alapján, társadalmi megbízatásként látják el. Teendőik ellátása körében felmerült tényleges készkiadásaik erejéig költségtérítés illeti meg őket a kamara költségvetése terhére. 6.3. Az ellenőrző bizottság kötelezettségei Az ellenőrző bizottság feladatkörében - folyamatosan vizsgálja, hogy a kamara tevékenysége, gazdálkodása, megfelel-e a jogszabályoknak, a kamara alapszabályának és más önkormányzati szabályzatainak és a gazdálkodási célszerűség követelményeinek; - a kamara gazdálkodását ésszerű időközönként, de legalább évenként, továbbá minden indokolt esetben független könyvvizsgálóval megvizsgáltatja; - a küldöttgyűlés elé terjesztését megelőzően megvizsgálja és állásfoglalásával látja el a/ a kamara alapszabályát és szervezeti működési szabályzatát, ideértve ezek módosítását is, b/ a kamara éves költségvetését, c/ a kamara éves pénzügyi beszámolóját (mérlegét), d/ a kamara más területi kamarával történő egyesülését, illetve szétválását célzó előterjesztését; - egyeztetést végez és állást foglal a kamara testületi szervei által hozott határozatok elleni bejelentések és jogorvoslati kérelmek ügyében; - tevékenységéről - elnöke útján - beszámol a küldöttgyűlésnek. 6.4. Az ellenőrző bizottság jogai Az ellenőrző bizottság elnöke a kamara tisztségviselőitől és ügyintéző szervezetétől a kamara főtitkára útján minden olyan adatot, tájékoztatást megkérhet, illetve minden olyan iratot megtekinthet, amely feladatainak ellátásához szükséges.

22 Az ellenőrző bizottságot tevékenységéről kizárólag a küldöttgyűlés irányában terheli - az ellenőrző bizottság elnöke által teljesítendő - beszámolási kötelezettség. A küldöttgyűlés a kamara éves költségvetéséről és az éves beszámolóról (mérlegről) csak az ellenőrző bizottság véleményének ismeretében dönthet. 6.5. Az ellenőrző bizottság intézkedései Az ellenőrző bizottság intézkedési körében - felhívja az elnökséget a szükséges intézkedések megtételére annak érdekében, hogy a kamara tevékenysége, gazdálkodása megfeleljen a jogszabályoknak, a kamara alapszabályának és más önkormányzati szabályzatainak, - ha az elnökség a felhívásnak nem tesz eleget, az ellenőrző bizottság elnöke kezdeményezi a küldöttgyűlés összehívását, - ha az elnök a küldöttgyűlés összehívását elmulasztja, úgy a küldöttgyűlést az ellenőrző bizottság elnöke maga hívja össze, a küldöttgyűlés összehívására egyébként irányadó szabályok megfelelő alkalmazásával. Az ellenőrző bizottságot a kamarai ügyekben - a fentieken túlmenő - operatív intézkedési jog nem illeti meg. 6.6. Az ellenőrző bizottsági tag visszahívása Az ellenőrző bizottsági tag visszahívására - indokolt, írásbeli határozata útján - a küldöttgyűlés jogosult, ha az ellenőrző bizottsági tag - feladatának ellátása során felróható módon járt el, s ez a kamara érdekeit súlyosan sérti, vagy - reá nézve összeférhetetlenségi vagy kizáró ok merült fel, és tisztségéről ennek ellenére nem mondott le. 6.7. Az ellenőrző bizottság elnöke Az ellenőrző bizottság elnöke az ellenőrző bizottság irányítását ellátó, a bizottság tagjai által saját soraikból - egyszerű szavazattöbbséggel - megválasztott tisztségviselő. Az ellenőrző bizottság elnökének megbízatása négy évre szól. 6.8. Az ellenőrző bizottság elnökének jogállása Az ellenőrző bizottság elnökét a bizottság tevékenységéről a küldöttgyűlés irányában beszámolási kötelezettség terheli.

23 Az ellenőrző bizottság elnöke feladatát társadalmi megbízatásként látja el; a tisztsége ellátása körében felmerült tényleges készkiadásai erejéig költségtérítés illeti meg a kamara költségvetése terhére. 6.9. Az ellenőrző bizottság elnökének kizárólagos jogköre Az ellenőrző bizottság elnöke kizárólagos jogkörében - irányítja az ellenőrző bizottság munkáját, - beszámol a küldöttgyűlésnek az ellenőrző bizottság tevékenységéről, - az 1999. évi CXXI. kamarai törvény 23. -a alapján összehívja a küldöttgyűlést, - a tanácskozási joggal rendelkező eseti meghívott jogállása illeti meg az elnökség és az elnökségi munkabizottság ülésein. 6.10. Az ellenőrző bizottságra irányadó egyéb szabályok Az ellenőrző bizottságra egyebekben a 1999. évi CXXI. kamarai törvény és az alapszabály megfelelő rendelkezései irányadók azzal, hogy az ellenőrző bizottság abban az esetben, ha ezt szükségesnek ítéli, saját működésének részletszabályaira nézve külön szabályzatot állapíthat meg. Ez a szabályzat a küldöttgyűlés utólagos jóváhagyásával - az ellenőrző bizottság általi elfogadása napjára visszahívható hatállyal - lép életbe. 7. Az etikai bizottság Az etikai bizottság a kamara etikai jogköreinek az 1999. évi CXXI. kamarai törvény 24. gyakorlására és az egyfokú etikai eljárás lefolytatására hivatott testületi szerv. Az etikai bizottság tagjait a küldöttgyűlés választja. Az etikai bizottság 5 tagból áll (nevük és lakcímük felsorolását a szabályzat melléklete tartalmazza). Az etikai bizottság tagjainak száma három fő alá nem csökkenhet. Megbízatásuk négy évre szól. 7.1. Az etikai bizottsági tagság feltételei Az etikai bizottsági taggá bármely, megfelelő szakértelemmel rendelkező személy megválasztható, aki az 1999. évi CXXI. kamarai törvény 27. (2) bekezdésében foglalt feltételeknek megfelel.

7.2. Az etikai bizottság tagjainak jogállása 24 Az etikai bizottság tagjai feladataik ellátása körében nem utasíthatók. Tevékenységüket az éves munkatervük alapján, a kamara etikai jogkörében felmerülő ügyek függvényében teljesített intézkedési körben, társadalmi megbízatásként látják el. Teendőik ellátása körében felmerült tényleges készkiadásaik erejéig költségtérítés illeti meg őket a kamara költségvetése terhére. 7.3. Az etikai bizottság intézkedései Az etikai bizottság intézkedési körében - a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara által kidolgozott Etikai kódex és a saját etikai eljárási szabályzata alapján lefolytatja és elbírálja az ügykörében felmerülő - egyfokú - etikai vitákat, ennek keretében - az érdekeltek közös kérelmére - egyeztetést és egyezségkötést kísérel meg, - figyelemmel kíséri az Etikai kódex szabályainak, valamint a tisztességtelen piaci magatartásról szóló törvényben meghatározott, a tisztességtelen verseny tilalmára vonatkozó rendelkezések érvényesülését, - az Etikai kódex rendelkezéseinek megsértése esetén a kamara tagját határozatban figyelmezteti és - az Etikai kódexben, illetve a saját etikai eljárási szabályzatában meghatározott esetben és módon - a figyelmeztetést nyilvánosságra hozza, - a tisztességtelen verseny tilalmára vonatkozó jogszabályokba ütköző magatartás esetén szükség szerint kezdeményezi a versenyfelügyeletet ellátó szervnél a szükséges intézkedés megtételét, - figyelemmel kíséri az iparjogvédelmi és a szerzői jogok érvényesülését, a kamara tagjait e jogok megsértése esetén határozatban figyelmezteti és - az Etikai kódexben, illetve a saját etikai eljárási szabályzatában meghatározott esetben és módon - a figyelmeztetést nyilvánosságra hozza, - határozatában figyelmezteti a fogyasztók érdekeivel ellentétes gazdasági tevékenységet folytató, s ezáltal a gazdálkodó szervezetek széles körének jó hírnevét sértő vagy veszélyeztető kamarai tagokat, és - az Etikai kódexben, illetve saját etikai eljárási szabályzatában meghatározott esetben és módon - a figyelmeztetést nyilvánosságra hozza, - ha a kamarai tag gazdasági tevékenysége a fogyasztók széles körét érintő vagy jelentős nagyságú hátrányt is okoz, szükség szerint pert indít a fogyasztók polgári jogi igényeinek érvényesítése iránt (actio popularis). - cégfelügyeleti eljárást kezdeményezhet az illetékes Cégbíróságnál Az etikai bizottság által a feladatkörében hozott határozatokra vonatkozóan alkalmazni kell a kamarai törvénynek a jogsértő határozatok bírósági felülvizsgálatára vonatkozó rendelkezéseit.

Az etikai bizottság által a feladatkörében hozott intézkedései egyrészt 25 - nem érintik az ugyanazon ügyekben jogszabály alapján eljáró államigazgatási szervek és bíróságok feladat-, illetve hatáskörét, másrészt - nem előfeltételei az ugyanazon ügyekben jogszabály alapján eljáró államigazgatási szervek, illetve bíróságok előtti eljárás megindításának. Ha a bíróság vagy a versenyfelügyeletet ellátó szerv jogerős határozatával megállapította a tisztességtelen piaci magatartás tilalmáról szóló törvényben meghatározott, a tisztességtelen verseny tilalmára vonatkozó rendelkezések megsértését, az etikai bizottság - a kamarai tag figyelmeztetése helyett vagy mellett - a bíróság illetve a versenyfelügyeletet ellátó szerv határozatát szükség szerint, a saját etikai eljárási szabályzatában meghatározott módon, a figyelmeztetést nyilvánosságra hozza. Továbbá megteszi a VMKIK alapszabályában foglaltak szerint az üzleti forgalom biztonságával kapcsolatos intézkedéseket. 7.4. Az etikai bizottság jogai Az etikai bizottság - hatékonyabb tevékenysége érdekében - szükség szerint közreműködést kérhet a kamara tisztségviselőitől. Az etikai bizottság - eljárásának, intézkedésének jogi alátámasztása érdekében - a kamara főtitkára útján igénybe veheti a kamara jogi megbízottjának szakmai közreműködését, szakvéleményét. Az etikai bizottságot tevékenységéről kizárólag a küldöttgyűlés irányában terheli - az etikai bizottság elnöke által teljesítendő - beszámolási kötelezettség. 7.5. Az etikai bizottsági tag visszahívása Az etikai bizottsági tag visszahívására - indokolt, írásbeli határozata útján - a küldöttgyűlés jogosult, ha az etikai bizottsági tag - feladatának ellátása során felróható módon járt el, vagy - reá nézve összeférhetetlenségi vagy kizáró ok merült fel, és tisztségéről ennek ellenére nem mondott le. 7.6. Az etikai bizottság elnöke Az etikai bizottság elnöke az etikai bizottság működésének irányítását ellátó, a bizottság tagjai által saját soraikból - egyszerű szótöbbséggel - megválasztott tisztségviselő. Az etikai bizottság elnökének megbízatása négy évre szól.

7.7. Az etikai bizottság elnökének jogállása 26 Az etikai bizottság elnökét a bizottság tevékenységéről a küldöttgyűlés irányában beszámolási kötelezettség terheli. Az etikai bizottság elnöke feladatát társadalmi megbízatásként látja el. Tisztsége ellátása körében felmerült tényleges készkiadásai erejéig költségtérítés illeti meg a kamara költségvetése terhére. 7.8. Az etikai bizottság elnökének kizárólagos jogköre Az etikai bizottság elnöke kizárólagos jogkörében - irányítja az etikai bizottság munkáját, - beszámol a küldöttgyűlésnek az etikai bizottság tevékenységéről, - ellátja a kamara képviseletét a bizottság feladatkörének önálló, a nyilvánossághoz szorosan kapcsolódó részében; e jogkörét esetenként vagy az ügyek meghatározott csoportjára nézve a bizottság tagjaira írásban átruházhatja (ez a képviseleti jog a kamara elnökét, illetve az általa feljogosított személyeket megillető képviseleti jogon nem korlátozza). - a tanácskozási joggal rendelkező meghívott jogállása illeti meg az elnökség és az elnökségi munkabizottságok ülésein. 7.9. Az etikai bizottságra irányadó egyéb szabályok Az etikai bizottságra egyebekben az 1999. évi CXXI. kamarai törvény és az alapszabály megfelelő rendelkezései irányadók azzal, hogy az etikai bizottság - Etikai kódex rendelkezéseinek keretei között - megalkotja saját etikai eljárási szabályzatát, amely a küldöttgyűlés utólagos jóváhagyásával - az etikai bizottság általi elfogadása napjára visszaható hatállyal - lép életbe. 8. A kamara tisztségviselőire vonatkozó közös szabályok 8.1. A kamara tisztségviselői: - az elnök, - az alelnökök, - az ellenőrző bizottság elnöke, - az etikai bizottság elnöke, - főtitkár

8.2. Összeférhetetlenség 27 Közeli hozzátartozók (Ptk. 685. b) pont) és élettársak egyidejűleg nem lehetnek a kamara tisztségviselői. 8.3. A tisztségviselői megbízatás megszűnik - a tartamának lejártával, - lemondással, - visszahívással, - a tisztségviselő halálával. - a főtitkár esetében a munkaviszony megszűnésével A tisztségviselők választhatóságának pozitív és negatív feltételei tekintetében - a jelen szabályzatot meghaladóan az 1999. évi CXXI. kamarai törvény 27. és az alapszabály rendelkezik.

28 III. A KAMARA ÜGYINTÉZŐ SZERVEZETE A kamara ügyintéző szervezetét az alapszabály és az egyéb szabályzatok által meghatározott keretek között, a főtitkár alakítja ki, melyet az elnökség hagy jóvá. A kamarai ügyintéző szervezet a főtitkár vezetésével köteles biztosítani valamennyi testület és egyéb szervezet működési hátterét, a küldöttgyűlés és az elnökség által elfogadott határok keretei között. A kamarai szervezet az elnökség határozatainak megfelelően, városi kirendeltségeket, területi klubokat, szakmai klubokat működtethet. A kamara feladatait a kamara ügyintéző szervezete útján teljesíti. A kamarai ügyintéző szervezet felépítését a munkaviszonyban álló személyek, alá- és fölérendeltségi kapcsolatait a melléklet szerinti szervezeti séma tartalmazza. A kamarai ügyintéző szervezet munkatársainak szakterületükhöz kapcsolódó joga, feladata javaslatok, kezdeményezések megtétele a közvetlen munkahelyi vezetők, valamint a főtitkár felé. A kamarai ügyintéző szervezet alkalmazottainak jogállására a Munka Törvénykönyvének, valamint a VMKIK Munkaügyi Szabályzatának a rendelkezései az irányadók. 1. Főtitkár A főtitkár a kamara ügyintéző szervezetének vezetését látja el. A főtitkár a kamarával határozatlan idejű, főfoglalkozású munkaviszonyban áll. 1.1. A főtitkári kinevezhetőség feltételei A főtitkárt a kamara elnöksége nevezi ki. A kamara főtitkára csak az lehet, akinek felsőfokú végzettsége van. A főtitkár nevét és lakcímét, továbbá hiteles aláírási címpéldányát a jelen szabályzat melléklete tartalmazza. Az elnökségnek a főtitkár hivatalból állandó meghívottja. 1.2. A főtitkár jogállása A főtitkár tevékenységéről az elnök és az elnökség irányában folyamatos beszámolási kötelezettség, a többi testületi szerv, tisztségviselő és az ügyintéző szervezet irányában pedig rendszeres tájékoztatási kötelezettség terheli. A főtitkár feladatát munkaviszonyban látja el; a munkaviszonyának létesítésével, módosításával és megszüntetésével kapcsolatos munkáltatói jogokat az elnökség, az egyéb munkáltatói jogokat pedig az elnök gyakorolja felette. Jogállására a Munka Törvénykönyve, a VMKIK Munkaügyi Szabályzata és a munkaszerződése rendelkezéseit kell alkalmazni.

1.3. A főtitkár helyettesítésének rendje 29 A főtitkárt akadályoztatása esetén az ügyintéző szervezetből az általa írásban megbízott személy helyettesíti. 1.4. A főtitkár kizárólagos hatásköre A főtitkár - a küldöttgyűlés, az elnökség, az elnök, az általános alelnök, az alelnökök és az egyéb tisztségviselők jogkörébe tartozó döntések kivételével - bármely, a kamara hatáskörébe tartozó ügyet saját hatáskörébe vonhat. A főtitkár kizárólagos hatáskörében - vezeti (felügyeli és irányítja) a kamara ügyintéző szervezetét; - az alapszabály felhatalmazása alapján, átruházott hatáskörben általánosan képviseli a kamarát; - felügyeli és felelős, operatív módon irányítja a kamara köztestületi, szolgáltatási, képzési és non-profit gazdálkodási tevékenységét; - meghozza a kamara köztestületi, szolgáltatási, képzési tevékenységével és közhasznú társasági, alapítványi, stb. részvételével kapcsolatos non-profit gazdálkodási döntéseket és intézkedéseket, - gyakorolja a kamara ügyintéző szervezetében dolgozó munkavállalók felett a munkáltatói jogokat; - koordinálja a kamara szakmai tevékenységét, elősegíti, szervezi a kamara önkormányzati és testületi szervei döntéseinek előkészítését, nyilvántartását és végrehajtását; - felel a kamara egységes ügyviteli, ügykezelési, irattározási, információtechnikai rendjének kialakításáért és érvényesítéséért; 1.5. A főtitkár további feladatai A főtitkár feladatkörét képezi: - az állami közigazgatási szervekkel, a helyi önkormányzattal és más hatóságokkal való kapcsolattartás koordinálása, - a többi gazdasági kamarával, gazdasági érdekképviseleti és egyéb társadalmi szervezetekkel való kapcsolattartás koordinálása, - a küldöttgyűlés eredményes előkészítésében való közreműködés, a küldöttgyűlési jegyzőkönyv elkészíttetése és irattározása, - az elnökségi üléseken tanácskozási joggal rendelkező állandó meghívottkénti részvétel,

- előkészíti a kamara testületi üléseire terjesztendő határozatokat, 30 - biztosítja a testületi határozatok végrehajtását, - felügyeli és közvetlenül irányítja a kamarai ügyintéző szervezet munkáját, - felelős a kamara pénzügyi, számviteli tevékenységének jogszabályoknak megfelelő megszervezéséért, - elkészítteti a kamara mérlegét, - elkészítteti és jóváhagyásra az elnökség elé terjeszti a kamara éves költségvetési tervezetét, - felelős a kamara PR tevékenységéért, - az MKIK ügyintéző szervezetével és testületeivel történő kapcsolattartásért, - a kamarai újság folyamatos megjelentetéséért, - a cégregiszter karbantartásáért, - a kamara nemzetközi kapcsolatainak szervezéséért, - a működéshez szükséges szabályzatok elkészíttetéséért, - a kamarai irattár megfelelő működéséért, - a kamara testületi határozatainak nyilvántartásáért, az érintettek értesítéséért. A főtitkár a feladatai megfelelő ellátása érdekében - indokolt esetben - munkájába az ügyintéző szervezeten kívüli szakértőt is bevonhat. A kamara jogi képviseletét a kamarai ügykörre szakosodott jogi megbízott látja el. 1.6. A főtitkárra irányadó egyéb szabályok A főtitkárra nézve egyebekben az 1999. évi CXXI. kamarai törvény és az alapszabály megfelelő rendelkezései irányadók.