Regionális hulladékgazdálkodási terv ÖSSZEFOGLALÓ

1 Regionális hulladékgazdálkodási terv ÖSSZEFOGLALÓ Közép-Magyarországi Régió 2003-2008. készítette : Közép-Duna-Völgyi Környezetvédelmi Felügyelőség Hulladékgazdálkodási Osztály Budapest, 2003. június Kónya Károly igazgató

2 TARTALOMJEGYZÉK REGIONÁLIS HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERV...1 KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓ...1 2003-2008...1 I. BEVEZETŐ...5 I/1. TERVEZÉSI SZINT, KÉSZÍTŐ NEVE ÉS CÍME, DÁTUM...5 I/2. TERÜLET BEMUTATÁSA...5 II. ALAPHELYZET BEMUTATÁSA...6 II.A/ NEM VESZÉLYES HULLADÉKOK...6 II.A/1. Keletkező hulladékok...6 II.A/2. A felhalmozott hulladékok...6 II.A/3. Ki- és beszállított hulladék...7 II.A/4. Kezelési kapacitás...7 II.A/4.1 Nem települési, nem veszélyes hulladék...7 II.A/4.2 Települési szilárd hulladék...7 II.A/4.3 Települési folyékony hulladék...8 II.A/4.4 Kommunális szennyvíziszap...8 II.A/4.5 Építési, bontási hulladékok...8 II.B. VESZÉLYES HULLADÉK...8 II.B/1. Keletkező hulladékok...8 II.B/2. Felhalmozott hulladékok...9 II.B/3. Ki- és beszállított hulladék...10 II.B/4. Kezelési kapacitás szöveges bemutatása hulladék típusonként, majd a jellemző hulladékok szerint10 II.C. KIEMELTEN KEZELENDŐ HULLADÉKÁRAMOK...12 II.C/1. Keletkező hulladékok...12 II.C/2. Felhalmozott hulladékok...13 II.C/3. Ki- és beszállított hulladék...13 II.C/4. Kezelési kapacitás...13 III. HULLADÉKKEZELÉSSEL KAPCSOLATOS ALAPVETŐ MŰSZAKI KÖVETELMÉNYEK...15 IV. FEJEZET. EGYES HULLADÉK TÍPUSOKRA VONATKOZÓ SPECIÁLIS INTÉZKEDÉSEK...15 V. A HULLADÉKOK KEZELÉSÉRE ALKALMAS KEZELŐTELEPEK ÉS LÉTESÍTMÉNYEK...16 V.A/ NEM VESZÉLYES HULLADÉK...16

3 V.A/1. Gyűjtési kapacitás...16 V.A/1.1 Települési szilárd hulladék...16 V.A/1.2. Települési folyékony hulladék...17 V.A/2. Kezelési kapacitás...17 V.A/2.1 Nem települési nem veszélyes hulladék...17 V.A/2.2 Települési szilárd hulladék...17 V.A/2.3 Települési folyékony hulladék...18 V.A/2.4 Kommunális szennyvíziszap...19 V.A/2.5 Építési és bontási hulladék...19 V.B VESZÉLYES HULLADÉK...19 V.B/1. Gyűjtési kapacitás...19 V.B/2. Kezelési kapacitás...19 V.C. KIEMELTEN KEZELENDŐ HULLADÉKÁRAMOK...19 V.C/1. Kezelési kapacitások...19 VL. AZ ELÉRENDŐ HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI CÉLOK MEGHATÁROZÁSA...21 VI.A. NEM VESZÉLYES HULLADÉK...21 VI.A/1. Csökkentési célok...21 VI.A/1.1. Nem települési nem veszélyes hulladék...21 VI.A/1.2. Települési szilárd hulladék...21 VI.A/1.3. Települési folyékony hulladék...21 VI.A/1.4. Kommunális szennyvíziszap...21 VI.A/2. Hasznosítási célok...21 VI.A/2.1. Nem települési nem veszélyes, építési és bontási, biomassza...21 VI.A/2.2. Kommunális szennyvíziszap...22 VI.A/3. Kapacitásnövekedés...22 VI.A/3.1. Települési szilárd hulladék...22 VI.A/3.2 Kommunális szennyvíziszap...22 VI.A/3.3. Építési és bontási, műanyag, üveg hulladékok...22 VI.A/4. Illegális tároló, kezelő és lerakó telepek...22 VI.B. VESZÉLYES HULLADÉK...22 VI.B/1. Csökkentési célok...22 VI.B/2. Hasznosítási célok...23 VI.B/3. kapacitás növekedés...23 VI.B/4. Illegális tároló és lerakó telep fejlesztése...23 VI.C. KIEMELTEN KEZELENDŐ HULLADÉKÁRAMOK...23 VI.C/1. Csökkentési célok...23 VI.C/1.1 Biomassza...23 VI.C/2. Hasznosítási célok...24 VI.C/2.1. Hulladék olajok...24 VI.C/2.2. Akkumulátorok, elemek...24

4 VI.C/2.3. Elektronikai hulladékok...24 VI.C/2.4. Kiselejtezett gépjárművek...24 VI.C/2.5. Állati eredetű hulladékok...24 VI.C/2.6. Csomagolási hulladék...25 VI.C/2.7. Biomassza...25 VI.C/2.8. Gumihulladék...25 VI.C/3. Kapacitás növekedés...25 VI.C/3.1. Hulladék olajok...25 VI.C/3.2. Akkumulátorok, elemek...25 VI.C/3.3. Állati eredetű hulladékok...25 VI.C/3.4. Biomassza...25 VI.C/3.5. Gumihulladék...26 VLL. CSELEKVÉSI PROGRAM...26 VII.1. MÓDSZERTANI, NEVELÉSI, OKTATÁSI CÉLKITŰZÉSEK...26 VII.A/1. Programok...26 VII.A/2. Cselekvési program költségei...31 VII.B/1. Cselekvési program...32 VII.B/2. Költség-forrás bemutatása...34 12. táblázat. Cselekvési program...36 HULLADÉK TÍPUS...36 CÉL...36 HULLADÉK TÍPUS...38 CÉL...38

5 I. Bevezető I/1. Tervezési szint, készítő neve és címe, dátum A Hulladékgazdálkodási Terv összefoglalója a 2003-2008. közötti időszakra, a Közép- Magyarországi Régió területére készült. Készítették a Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi Felügyelőség (1072 Budapest, Nagydiófa u. 10-12.) Hulladékgazdálkodási osztályának munkatársai, az OHT figyelembevételével. A tervben megjelenő adatok forrása: HOE, KSZGYSZ, Észak-magyarországi Környezetvédelmi Egyesülés adatszolgáltatásai, információs adatbázisa. I/2. Terület bemutatása Felügyelőségünk illetékességi területe 9 100 km 2, itt található Nógrád megye 128 települése, Pest megye 184 települése közül 168, Heves megye Ny-i szélén 7 település, összesen 303 település és Budapest. A terület magában foglalja a központi (Közép-Magyarországi) régió nagy részét és egy kisebb részt (Nógrád megyét és Heves megye néhány települését) az Észak-Magyarországi régióból, így a Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi Felügyelőség működési területe nem egyezik meg a statisztikai régióval. A tervezési terület (Közép-Magyarországi régió) Budapestre és Pest megye teljes területére terjed ki. A terület a Kárpát-medence központjában, különböző jellegű tájak találkozásánál, azok metszéspontjában fekszik. Magyarország kiemelkedő jelentőségű központi részének a fejlődését alapvetően a népesség és a termelési erőforrások nagyfokú koncentrációja, az ország többi térségénél lényegesen fejlettebb infrastruktúrája alapozza meg. A működési területünk zömét kitevő Közép-Magyarországi régió az ország legkisebb területű, ugyanakkor legnépesebb régiója. A régió az ország területének mindössze 7,4%-át teszi ki, ugyanakkor itt él az ország népességének 27,8%-a. A településhierarchia csúcsán a főváros, Budapest áll. A régió városhálózatát kisvárosok alkotják. A 27 város többsége funkcióikat tekintve hiányos, egyedül Vác és Gödöllő központi szerepe és hatása terjed ki az agglomeráción kívülre is. A régió északi és nyugati részén, a középhegységi és dombvidéki területeken a kisfalvas településtípus dominál, míg a déli, alföldi jellegű területeken a nagyfalvak vannak túlsúlyban. Az agglomeráción kívüli kis falvak szerepe gyengül. A régión belül határozottan elkülönül a dinamikusan fejlődő főváros és agglomerációs gyűrű, illetve a felzárkózó kistérségek a régió északi és keleti-délkeleti szélén. A régió minden gazdasági mutató tekintetében kiemelkedik az országban, a Közép- Magyarországi régióban képződik a magyarországi GDP mintegy 43%-a. A Közép-Magyarországi régióban működik a vállalkozások 39%-a, ezer lakosra jutó arányuk negyven százalékkal haladja meg az országos átlagot. A központi régió 10,3%-kal részesedik a magyar mezőgazdaság által megtermelt GDP-ből. A régió szerepe az ipari foglalkoztatásban meghatározó a vegyiparban (az országos létszám 37%-a), a fa-, papír- és nyomdaiparban (35%), valamint a gépiparban (23%).

6 A területre meghatározott környezet-egészségügyi mutatók arra utalnak, hogy a környezet állapota a legtöbb kistérségben nem minősíthető kedvezőnek. A környezeti terhelés a régió lakosszámából, a vállalkozások számából és a közlekedésből ered. A nemzetközi tranzitforgalom jelentős része az amúgy is túlterhelt fővárosi úthálózaton keresztül halad. Pest megyében az országos közutak 2,6%-a kiépítetlen (föld-) út, ami országosan a második legrosszabb megyei arány. A fővárosban jelentős problémaként jelentkezik a szennyvíztisztítás fejlesztésének kérdése. II. Alaphelyzet bemutatása II.A/ Nem veszélyes hulladékok II.A/1. Keletkező hulladékok A régióban keletkező nem veszélyes hulladékok mennyisége (2001.): 7.513.922 t/év A keletkezett hulladék 24,12 % -a ipari és egyéb gazdálkodói, 8,5 %-a mezőgazdasági és élelmiszer ipari, 16,7 %-a települési szilárd, 21,4 % -a települési folyékony, 3,5 %-a kommunális szennyvíziszap, 25,78 %-a építési, bontási és egyéb inert hulladék. 1. táblázat: A keletkező hulladékok típusa és éves mennyisége (tonna/év) Hulladék Budapest Pest megye Régió összesen ipari és egyéb gazdálkodói nem 1.270.025 543.000 1.813.025 veszélyes hulladékok mezőgazdasági és élelmiszeripari nem 423.342 181.000 604.324 veszélyes hulladékok települési szilárd hulladékok 884.870 366.422 1.251.292 települési folyékony hulladék 582.200 999.161 1.581.361 kommunális szennyvíziszap 56.910 207.010 263.920 építési, bontási hulladékok és egyéb 1.300.000 700.000 2.000.000 inert hulladékok összesen 7.513.922 A keletkező települési szilárd hulladék kb. 4,3 %-a csomagolási hulladék. II.A/2. A felhalmozott hulladékok A felhalmozott hulladékokra vonatkozóan nem rendelkezünk adatokkal, melynek egyik oka az adatszolgáltatási kötelezettség hiánya.

7 II.A/3. Ki- és beszállított hulladék 2. táblázat: A területre beszállított és a területről kiszállított hulladékok típusa és éves mennyisége (tonna/év) Hulladék Régióba beszállított Régióból kiszállított ipari és egyéb gazdálkodói nem n.a. n.a. veszélyes hulladékok, mezőgazdasági és élelmiszeripari nem n.a. n.a. veszélyes hulladékok, települési szilárd hulladékok, n.a. 148.000 (Bicske) települési folyékony hulladék, n.a. n.a. kommunális szennyvíziszap, n.a. 2.500 (Lőrinci) építési, bontási hulladékok és egyéb inert hulladékok, n.a. n.a. II.A/4. Kezelési kapacitás II.A/4.1 Nem települési, nem veszélyes hulladék A régióban keletkező nem települési nem veszélyes hulladékok jelentős részét lerakással, égetéssel és egyéb módon ártalmatlanítják. A hasznosítás aránya viszonylag alacsony, amely messze elmarad az EU 45-50 %-os arányához mérten. ( Budapesten kb. 17 %, Pest megyében kb. 13,5 % ) A jelenleg begyűjtött hulladék mennyiség alapján a fém-, és a papír hulladék hasznosítása megoldott, a műanyag és üveg hulladékok hasznosítási háttere alacsony. II.A/4.2 Települési szilárd hulladék A régióban 1.251.292 tonna hulladék keletkezik évente. A fővárosban keletkező települési szilárd hulladék begyűjtési aránya közel 100%, Pest megyében 90%. A hulladék elenyészően kis mennyiségét gyűjtik szelektíven. A hasznosítási célkitűzések megvalósításához szervesen hozzátartozik a szelektív gyűjtési hálózat kialakítása. A szelektíven begyűjtött hulladék mennyiség a régióban 1-3 %. A fővárosban a szelektív hulladék gyűjtést jelenleg 12 hulladékudvar biztosítja. A hulladékok közül a papír és fém hulladék szelektív gyűjtése nagyobb arányú, mert hasznosítása megoldott. A régió hulladékának kb. 27,7 % -át termikusan hasznosítják. A hulladék jelentősebb részét lerakással ártalmatlanítják. A fővárosi települési szilárd hulladék ártalmatlanítási kapacitása elegendő lehet hosszabb távra is, amennyiben kiépül a szelektív gyűjtési rendszer, hasznosítási háttér. A tervidőszak végéig a megyében az ártalmatlanítási kapacitás nem lesz elegendő. A főváros és a megye hulladékának közös ártalmatlanítása esetén a tervidőszak végéig sem elegendő a kiépített kapacitás.

8 II.A/4.3 Települési folyékony hulladék A régióban 1.581.361 tonna települési folyékony hulladék keletkezik évente. A Budapesten keletkező hulladék ( 582.200 t ) kb. 27 %-át tisztítják az Észak Pesti és a Dél Pesti szennyvíz-tisztító telepeken. A hulladék több, mint 2/3-a tisztítás nélkül a Dunába kerül. Pest megyében a hulladék egy része feltehetőleg illegális leürítő helyekre, a megyében üzemelő szennyvíz tisztító telepekre, valamint az agglomeráció településeiről sok esetben a főváros kijelölt leürítő helyeire kerül. A szennyvízelvezetési, szennyvíztisztítási kapacitás további bővítésére van szükség. II.A/4.4 Kommunális szennyvíziszap A régióban 263.920 tonna kommunális szennyvíziszap keletkezik évente. A Budapesten keletkező szennyvíziszapok 28 %-át komposztálással hasznosítják. A fennmaradó mennyiséget a Pest megyei területen lerakással ártalmatlanítják. A Pest megyében keletkező szennyvíziszap 70 %-a lerakással kerül ártalmatlanításra, a maradékot hasznosítják. II.A/4.5 Építési, bontási hulladékok A tervezési területen évente kb. 2 millió tonna hulladék keletkezik. A hulladék hasznosítási aránya kedvezőtlen, mivel a megfelelő hasznosítási háttér nem áll rendelkezésre. Budapesten a hulladékok mennyiségének legalább 90 %-a lerakásra kerül. Pest megyében a hasznosítási arány alacsonyabb. A régióban a lerakás jellemzően engedély nélkül történik. II.B. Veszélyes hulladék II.B/1. Keletkező hulladékok 3. táblázat: A régióban 2002. évben keletkezett veszélyes hulladék-mennyiség 2002. évben keletkezett veszélyes Település / Megye hulladék mennyisége (tonna) Budapest 143 550 Pest megye 59 224 Összesen 202 724 A 2002. évi veszélyes hulladék keletkezése a megújított HAWIS információs rendszer nyújtotta adatok alapján kb. 30 %-os csökkenést mutat a korábbi évekhez képest. A veszélyes hulladék keletkezésének csökkenése 3 fő okra vezethető vissza: egyrészt érvényesül a 2000. évi XLIII. Törvény alapelve, mely előírja a hulladékszegény technológiák alkalmazásának széleskörű elterjesztését; másrészt a megújított HAWIS információs rendszer kizárja a keletkezett ill. a területen kezelt veszélyes hulladékok duplikációjának lehetőségét;

9 a 16/2001.(VII.18.) KöM rendelet lehetőséget nyújt a veszélyes hulladékok termelőinek, hogy hulladékaikat a tényleges veszélyességi jellemzőjük alapján sorolják be, így sok korábban veszélyesnek minősített hulladék a nem veszélyes besorolási kategóriába került át. 4. táblázat: Legjelentősebb veszélyes hulladék termelő iparágak Legjelentősebb veszélyes hulladék termelő iparágak Gyógyszeripar 20 000 t/év Olajipar 11 800 t/év Energiaszolgáltatás 11 263 t/év Közlekedés 3 630 t/év Felületkezelés 2 593 t/év Vegyipar 2 564 t/év Vágóhidak, húsipar 2 274 t/év II.B/2. Felhalmozott hulladékok 5. táblázat: A régióban 2002. évben gyűjtött-tárolt veszélyes hulladék-mennyiség Település / Megye 2002. évben gyűjtött-tárolt veszélyes hulladék mennyisége (tonna) 2008-ra tervezett gyűjtötttárolt veszélyes hulladék mennyisége (tonna) Budapest 457 273 Pest megye 86 51 A fenti mennyiségek a HAWIS rendszerben D1501-D1507 kódszám alatt nyilvántartott hulladékokat tartalmazzák. A Budapesten gyűjtött-tárolt veszélyes hulladékok összes mennyiségének 82%-át 3 főcsoporton belül 4 EWC kód alá sorolt hulladék adja: EWC 070503* halogéntartalmú szerves oldószerek, mosófolyadékok és anyalúgok EWC 070504* egyéb szerves oldószerek, mosófolyadékok és anyalúgok EWC 110111* veszélyes anyagokat tartalmazó öblítő- és mosóvizek EWC 130205* ásványolaj alapú, klórvegyületet nem tartalmazó motor-, hajtómű- és kenőolajok A Pest megyében gyűjtött-tárolt veszélyes hulladékok összes mennyiségének 53%-át 2 főcsoporton belül 2 EWC kód alá sorolt hulladék adja: EWC 100402* elsőleges és másodlagos termelésből származó kohósalak (fémsalak) és fölözékek

10 EWC 130206* szintetikus motor-, hajtómű- és kenőolajok Mivel a gyűjtött-tárolt veszélyes hulladékok nagy része hazai technológiákban ártalmatlanítható, vagy hasznosítható, ezért a Felügyelőségnek olyan irányba mutató hulladékgazdálkodási intézkedéseket kell tennie, hogy a tervezési időszak végére a táblázatban jelölt mennyiség 60%-ra csökkenjen. II.B/3. Ki- és beszállított hulladék A régióban a ki- és beszállított veszélyes hulladékra vonatkozóan adat nem áll rendelkezésünkre. II.B/4. Kezelési kapacitás szöveges bemutatása hulladék típusonként, majd a jellemző hulladékok szerint 6. táblázat: Kezelési kapacitás Létesítmény kapacitása (tonna/év) Kezelés módja (a tervezési területre kiadott hulladékkezelési engedélyek alapján) Budapest Pest megye Égetés R1 3 575 19 460 Lerakás D501-33 000 m 3 Oldószerek visszanyerése, regenerálása R2-150 Oldószerként nem használatos szerves anyagok 6 030 15 650 visszanyerése, regenerálása R3 Fémek és fémvegyületek visszanyerése, újrafeldolgozása R4 Olajok újrafinomítása vagy más célra történő újrahasználata R9 23 380 2 700 42 - A veszélyes hulladékok égetési kapacitása 2005. január 1-et követően várhatóan 2 db marad a régióban a 21/2001.(II.14.) Korm. rendelet előírásainak való megfelelés miatt. Az égetési kapacitás jelentős mértékben fáradt olaj kertészeti termelésben való hőhasznosítására korlátozódik, továbbá egy darab fővárosi és egy darab Pest megyei kórházi veszélyes hulladék égető működik. A régióban 2 db engedélyezett műszaki védelemmel ellátott veszélyes hulladék lerakó van. 7. táblázat: A lerakható hulladékok fajtái EWC kódok szerint A lerakó neve Helyszín Lerakott hulladék fajtája EWC kódok szerint

11 Pyrus- Rumpold Rt MOL Rt Aszód- Galgamácsa Százhalombatta, Dunai Finomító 01 05 vesz. anyagokat tart. fúróiszapok 04 02 vesz. anyagokat tartalmazó textilipari hulladékok (színezékek, pigmentek, szerves oldószer tart. hulladékok) 06 szervetlen kémiai folyamatokból szárm. hull. 06 03 cianid v. nehézfémeket tart. szilárd sók, oldatuk, nehézfémfémoxidok 06 05 ipari szennyvizek tisztítás iszapjai 06 06, 06 09 veszélyes foszfor v. szulfid-vegyületeket tartalmazó hulladékok 06 07 halogének tartalmú szárm. hulladékok 06 13 szervetlen növényvédőszerek, faanyagvédőszerek, biocidok, azbeszt hull., korom 07 05 gyógyszerek termeléséből, forgalmazásából és felhasználásából szárm. hulladékok 08 03 vesz. anyagokat tart. nyomdafesték hull-ok, nyomdafesték iszapok, gravírozó oldatok 10 Termikus gyártásfolyamatokból származó hulladékok vesz. anyag tart. pernye, kazánpor, salak, hamu, kazántisztításból szárm. iszapok, füstgáz porok, fémek termikus kohászatának vesz. anyagokat tart. hulladékai 10 02 gázok kezeléséből szárm. vesz. anyag tart. iszapok, szűrőpogácsák, szilárd anyagok 11 Fémek és egyéb anyagok kémiai felületkezeléséből szár. hull-ok, hidrometallurgiai veszélyes hulladékok (savak, páclúg, iszapok, stb) 12 fémek és műanyagok fizikai és mechanikai felületkezelésének hulladékai ( 15 01 veszélyes anyagokat tart. csomagolási hull. 16 Közelebbről nem meghatározott hulladékok: azbeszt tart. betétek, katalizátorok, kohászati bélés és tűzálló anyagok, laborvegyszerek, elemek, amalgámok, higanyos alkatrészek, fénycsövek 17 Veszélyes anyagokat tart. építési és bontási hulladékok, föld, kövek, kotrási meddő 19 01 Hulladékok égetéséből vagy pirolíziséből származó hulladékok 1: Pyrus-Rumpold Rt. aszód-galgamácsai lerakója, meglévő kapacitás 30 000 m 3, betöltött kapacitás 170 000 m 3, a 2004-re tervezett kapacitás-bővítés 80 000 m 3. 2: MOL Rt. százhalombattai lerakója, meglévő kapacitás 9 000 m 3, ebből betöltött kapacitás 6 000 m 3, a tervezési időszak végére tervezett kapacitás 29 000 m 3. A lerakható hulladékok fajtái: EWC 190111* veszélyes anyagokat tartalmazó kazánhamu és salak, 190113* veszélyes anyagokat tartalmazó pernye. A fémek és fémvegyületek visszanyerése, regenerálása alapvetően két hulladékcsoport hasznosítására korlátozódik. 1: fotóvegyszerek elektrolízises úton történő ezüstvisszanyerése 2: veszélyes anyagokkal szennyezett fémek, fémgöngyölegek tisztítása, kohósításra való előkészítése.

12 Olajok regenerálása, vagy más célú felhasználása: olajhulladékok regenerálása a területen nem történik, a meglévő kapacitás a fáradtolaj kevésbé igényes fémmegmunkálási technológiákban mint kenőanyag felhasználást jelent. II.C. Kiemelten kezelendő hulladékáramok II.C/1. Keletkező hulladékok 8. táblázat A keletkező, kiemelten kezelendő hulladékok típusa és éves mennyisége (tonna/év) Hulladék Budapest Pest megye Régió összesen PCB és PCT tartalmú hulladékok 3,7 0,3 4 hulladékolajok 4 010 740 4 750 akkumulátorok, elemek 1 654 235 1 889 elektronikai hulladékok 110 86 196 kiselejtezett gépjárművek n.a. n.a. n.a. egészségügyi veszélyes hulladékok 4 541 1 242 5 783 állati hulladékok 1 666 14 913 16 579 növényvédőszerek és csomagolási 2 n.a. 2 eszközeik csomagolási hulladékok papír és karton 103.000 41.650 144.650 műanyag 38.000 12.750 50.750 fa fém 50.000 13.600 63.600 vegyes összetételű kompozit üveg 47.000 17.000 64.000 textil összes csomagolási hulladék 238.000 85.000 323.000 biomassza 146.000 129.663 275.663 gumihulladék n.a. n.a. n.a.

13 II.C/2. Felhalmozott hulladékok 9. táblázat: A kiemelten kezelendő hulladékok felhalmozása (tonna/év) (2002. évi VHB alapján) Hulladék Budapest Pest megye Régió összesen PCB és PCT - - - Hulladék olajok 25 35 60 Akkumulátorok, elemek 15 3 18 Elektronikai hulladékok 0,1-0,1 Kiselejtezett gépjárművek n.a. n.a. n.a. Egészségügyi veszélyes hulladékok 1-1 Állati hulladékok - - - Növényvédő szerek és csomagolási eszközeik - - - II.C/3. Ki- és beszállított hulladék 10. táblázat: Ki- és beszállított hulladékok (tonna/év) Hulladék Régióba beszállított Régióból kiszállított Akkumulátor hulladék n.a. 1 093* Egyéb veszélyes n.a. 4234* hulladékok Gumihulladék n.a. 4.000 t/év (Jász-Nagykun-Szolnok megye) *: Az adatok a tényleges helyzetet nem tükrözik, pontosításuk szükséges. II.C/4. Kezelési kapacitás a. PCB és PCT tartalmú hulladékok A PCB és PCT tartalmú veszélyes hulladékok kezelésére a régióban ártalmatlanítási kapacitás nincs. A hulladékként keletkező PCB és PCT tartalmú anyagokat a dorogi vagy a győri veszélyes hulladék égetőbe szállítják. A fenti hulladékok ártalmatlanításra való igénye az összes mennyiséghez képest csekély. A Felügyelőség nyilvántartása szerint a régió területén 2 544 db készülékben 108 tonna PCB és PCT tartalmú olaj található, melynek ártalmatlanítása 2010. végéig megvalósul. b. hulladékolajok A hulladékolajok anyagában történő hasznosítására technológia nem működik, jórészt a régióból a MOL Rt. zalaegerszegi finomítójába kerül kiszállításra. A hulladék kiszállítására vonatkozó konkrét adatokkal a Felügyelőség nem rendelkezik.

14 c. akkumulátorok, elemek A régió területén akkumulátorok, elemek ártalmatlanítására, hasznosítására nincs működő kapacitás, a termékdíj mentesség bevezetése óta a használt savas akkumulátorok begyűjtése, exportra történő értékesítése szervezett keretek között valósul meg. A régióban a nyilvántartásunk alapján 3 db szakcég rendelkezik érvényes exportengedéllyel. Az elemek, akkumulátorok forgalmazása során a 9/2001.(IV.9.) KöM rendelet szerinti előírások teljesülnek. d. elektronikai termékek Az elektronikai hulladékok engedélyezett kezelési kapacitása a régióban 822 tonna/év, a tervezett 2003. december 31-ig megvalósuló kezelési kapacitás 1 640 tonna/év. Az elektronikai hulladékok kezelése a bennük lévő veszélyes anyagokat tartalmazó alkatrészek eltávolítására a hasznosítható nem veszélyes hulladéknak minősülő alkatrészek anyagok szerinti szelektív gyűjtésére és hasznosításra történő átadására. A hasznosítás fémhulladékok esetében teljeskörűnek tekinthető, míg a műanyag hulladékok tekintetében csak részleges. Törekedni kell a hulladék anyagában történő újrahasznosítás helyett a termék és alkatrész szintű felhasználás megteremtésére. e. kiselejtezett gépjárművek A régióban 30 db regisztrált autóbontó működik. A ténylegesen átvett gépjárművekről és a bontási kapacitásról nincs adat. Cél a vállalkozások számának csökkentése oly módon, hogy csak a EU 2000/53/EC számú irányelvnek megfelelő felkészültségű vállalkozások működhessenek. A bontott alkatrészek hasznosítása minél nagyobb arányban valósuljon meg, a bontásból származó veszélyes hulladékok teljeskörű ártalmatlanítása mellett. f. egészségügyi hulladékok Az egészségügyi hulladékok kezelésére 3 db égető 3 800 t/év kapacitással, ill. 3 db sterilizáló berendezés működik 3 600 t/év összkapacitással. Fentieken túl különösen égetéssel történő ártalmatlanításra ismeretlen mennyiségű hulladékot szállítanak ki a régióból. g. állati eredetű hulladékok Egy darab, begyűjtő hálózattal rendelkező ártalmatlanító üzem működik a régióban. A névleges kapacitása 33 000 tonna/év, 2002. évi feldolgozott mennyiség 30 935 tonna (14 000 tonna régió területén kívülről kerül beszállításra). A technológiából kikerülő, ~ 20 000 t húsliszt, mint nem veszélyes hulladék teljes egészében régión kívülre kerül komposztálásra és lerakásra. h. növényvédő szerek és csomagoló eszközeik A növényvédő szerek és csomagolóeszközeik kezelésére vonatkozóan nincs adat. A jelenlegi adatszolgáltatási rendszerben a csomagolóeszközök együtt szerepelnek az egyéb veszélyes anyagokkal szennyezett csomagolóanyagokkal. A területen felmerülő panaszügyek kapcsán látható, hogy a felszámolt mezőgazdasági üzemek területén még jelentős készletek találhatók lejárt szavatosságú növényvédő szerekből és szennyezett göngyölegeikből.

15 i. csomagolási hulladékok A régióban összesen 323.000 tonna csomagolási hulladék keletkezik évente, ebből Budapesten 238.000 tonna, Pest megyében 85.000 tonna. A jelenleg begyűjtött és hasznosított hulladék mennyisége alapján a fém és a papír hulladék hasznosítási aránya kedvező ( kb 60. illetve 80 %. ) A műanyag és az üveg hulladékok hasznosítási aránya a fővárosban kb. 35 % illetve 4 %, Pest megyére vonatkozóan megbízható adatok nem állnak rendelkezésre. j. biomassza A régióban a biológiai úton lebomló szerves anyagú hulladékok közül elsősorban a települési hulladékban megjelenő biohulladékkal (konyhai szerves hulladék, kerti és közterületi növényi hulladék) kell számolni. A szerves hulladék frakció részben zöldség-, gyümölcs- és kerti hulladék, mely a háztartási hulladék szerves részét foglalja magában. A régióban keletkező biomassza Budapesten 146.000 tonna, Pest megyében 129.663 tonna, összesen 275.663 tonna. A biomassza hasznosítási aránya alacsony, zöldhulladék hasznosítására alkalmas kapacitás nem haladja meg a 10 %-ot. k. gumihulladék A gumihulladék hasznosítására a tervezési területen adat nem áll rendelkezésre. A gumihulladék legjelentősebb keletkezési helye a budapesti gumigyár, melynek hulladéka a régión kívül kerül elhelyezésre. A termékdíj bevezetése elősegítette, hogy egyes vállalkozások a hasznosításban kapacitásokat építsenek ki, a térségben kis kapacitású, céltermékre orientált gumihulladék feldolgozók találhatók. III. Hulladékkezeléssel kapcsolatos alapvető műszaki követelmények A hulladék lerakással történő ártalmatlanításának alapvetően fontos műszaki követelményeit a 22/2001.(X.10.) KöM r. szabályozza. A települési hulladékokra vonatkozó követelményeket a 213/2001.(XI.14.) Korm. r., az 5/2002.(X.29.) KvVM r. külön részletezi. A hulladékégetés műszaki követelményeit a 3/2002.(II.22.) KöM r. határozza meg. Hatósági intézkedéseket kell tenni annak érdekében, hogy az üzemi gyűjtőhelyek, ill. veszélyes hulladék tárolók megfeleljenek a 98/2001.(VI.15.) KöM rendelet 3. sz. mellékletében előírt műszaki követelményeknek. A gyűjtőhelyeken és hulladéktárolókban elhelyezett veszélyes hulladékok forgás ideje egy éven belül legyen. A technológiák engedélyezése során előnyben kell részesíteni a hulladékok keletkezésének minimalizálására irányuló törekvéseket. IV. Fejezet. Egyes hulladék típusokra vonatkozó speciális intézkedések Települési szilárd hulladékok: Közszolgáltatás szervezése 2003.január 1-ig. Teljes körű környezetvédelmi felülvizsgálat végzése már üzemelő hulladéklerakók esetében. A biológiailag lebomló szerves anyag-tartalom ütemezett csökkentése 2014.július 1-ig.

16 -A szelektív hulladékgyűjtés rendszerének kialakítása. Csomagoló anyagok: A csomagolási hulladék hasznosításában 2005-ig el kell érni az 50%-os hasznosítási arányt. A biológiailag lebontható (növényi, állati) hulladékok: E hulladékok lerakását meg kell szüntetni, ennek érdekében komposztáló, biogáz előállító stb. létesítményeket kell kialakítani. Szennyvíziszapok: A hasznosítási arányt növelni kell. A hasznosításra nem alkalmas iszapok mennyiségét a lehető legkisebbre kell csökkenteni. Egyes hulladéktípusokra vonatkozó speciális intézkedések: egészségügyi hulladékok égetéssel történő ártalmatlanításának teljessé tétele; olajhulladékok esetében hasznosítási kapacitás telepítése a régióba; állati hulladékok esetében a dögtemetők bezárása, az ártalmatlanítás teljeskörű ügyintézését a Megyei Állategészségügyi és Élelmiszervizsgáló Állomás és az ATEV vállalat hatáskörébe bocsátani. Bizonyos hulladék típusoknál az együttégetéses ártalmatlanítás megoldása. Kiemelten kezelendő hulladékáramok: Elkülönített gyűjtés, begyűjtés, hasznosítási rendszerek kiépítése. V. A hulladékok kezelésére alkalmas kezelőtelepek és létesítmények V.A/ nem veszélyes hulladék V.A/1. Gyűjtési kapacitás V.A/1.1 Települési szilárd hulladék A fővárosban keletkező települési szilárd hulladék begyűjtési aránya közel 100 %, mennyisége 884.870 t/év ( KSH ). A hulladék elenyészően kis részét gyűjtik szelektíven, a begyűjtött hulladék mennyiség 10.260 t/év ( 1,2 % ). A lakossági szelektív hulladék gyűjtést 2001. évben 11 hulladékudvar biztosította, jelenleg 12 hulladékudvar működik. A hulladékok közül a papír és a fémhulladék szelektív gyűjtése nagyobb arányú, mert hasznosítása megoldott. A Pest megyében keletkező települési szilárd hulladék mennyisége 366.422 t/év. A megyében keletkező hulladék 90 %-a begyűjtésre kerül, amelynek mennyisége 330.540 t/év.

17 Szelektíven évente 12.364 tonnát gyűjtenek, ez az összmennyiség 3 %-a. A megyében 1 hulladékudvar, 3 db átrakó állomás működik. V.A/1.2. Települési folyékony hulladék Települési folyékony hulladék Budapesten 582.200 t/év, a megyében 999.161 tonna évente. A fővárosban leürített folyékony hulladék közel 2/3-a tisztítatlanul kerül a Dunába. A leürítő helyek túlnyomórészt korszerűtlenek. A megyében kevés a keletkező hulladék mennyiségéhez képest a szennyvíztisztító telepeken kiépített leürítő kapacitás. V.A/2. Kezelési kapacitás V.A/2.1 Nem települési nem veszélyes hulladék A régióban keletkező nem települési nem veszélyes hulladékok jelentős részét lerakással, égetéssel és egyéb módon ártalmatlanítják. A hasznosítás aránya viszonylag alacsony, amely messze elmarad az EU 45-50 %-os arányához mérten. ( Budapesten kb. 17 %, Pest megyében kb. 13,5 % ) A jelenleg begyűjtött hulladék mennyiség alapján a fém-, és a papír hulladék hasznosítása megoldott. A műanyag és üveg hulladékok hasznosítási háttere alacsony, a kezelési kapacitás bővítése szükséges. V.A/2.2 Települési szilárd hulladék A megyében 168 hulladéklerakót tartunk nyílván, ebből 67 db működik, korszerű műszaki védelemmel ellátott 10 db.

18 11.táblázat: Korszerű műszaki védelemmel ellátott, működő lerakók Pest megyében Korszerű műszaki védelemmel ellátott, működő lerakók Pest megyében építésügyi, környezetvédelmi összes szabad bányahatósági eljárás engedélyben kiépített kapacitás során engedélyezett rögzített lehetséges kapacitás 2001.-ben kapacitás ( m 3 ) kapacitás ( m 3 ) ( m 3 ) ( m 3 ) szabad kapacitás 2003.-ban ( m 3 ) Cegléd * 500.000 360.000 240.000 Csömör 1.000.000 360.000 285.000 210.000 Dabas 600.000 600.000 600.000 600.000 Dömsöd 253.000 250.000 210.000 170.000 Dunakeszi 2.650.000 2.650.000 1.650.000 810.000 Gyál 4.000.000 320.000 300.000 120.000** Kerepes 330.000 330.000 165.000 30.000 Pusztazámor 15.500.000 4.400.000 4.285.000 3.630.000 Tura 360.000 360.000 355.100 355.000 Zsámbék 280.000 280.000 160.000 150.000 összesen 9.770.000 8.370.100 6.315.000 kivéve FKF Rt. FKF Rt. FKF Rt. 2.720.000 2.435.100 1.875.000 * Külső Kátai út ** kiépül 2003.-ban + 300.000 m 3 A megyében lévő épített védelemmel rendelkező szabad kapacitás 2003-ra 1.875.000 m 3 -re csökkent (A főváros hulladéklerakási kapacitása nélkül számított érték). A megye korszerű, hulladékgazdálkodási szempontból elfogadható engedélyezett, kiépített ártalmatlanítási kapacitása a szükséges mértékhez képest kevésnek mondható. Környezetvédelmi előírásoknak megfelelő hulladékkezelő létesítmény szükséges a hiányzó kapacitás pótlására. A hulladék ártalmatlanító létesítésekor mindenképpen figyelembe kell venni a meglévő, környezetvédelmi szempontból elfogadott, vagy elfogadható létesítmények fejlesztési, bővítési lehetőségét. V.A/2.3 Települési folyékony hulladék A régióban 1.581.361 tonna települési folyékony hulladék keletkezik évente. A Budapesten keletkező hulladék ( 582.200 t ) kb. 27 %-át tisztítják az Észak Pesti és a Dél Pesti szennyvíz-tisztító telepeken. A hulladék több, mint 2/3-a tisztítás nélkül a Dunába kerül. Pest megyében a hulladék egy része feltehetőleg illegális leürítő helyekre, a megyében üzemelő szennyvíz tisztító telepekre, valamint az agglomeráció településeiről sok esetben a főváros leürítő helyeire kerül. A települési folyékony hulladék kezelése gyakorlatilag nem megoldott, szennyvízelvezetési, tisztítási kapacitás bővítésre van szükség.

19 V.A/2.4 Kommunális szennyvíziszap A régióban 263.920 tonna kommunális szennyvíziszap keletkezik évente. A Budapesten keletkező szennyvíziszapok 28 % -át komposztálással hasznosítják. A fennmaradó mennyiséget a Pest megyei területen lerakással ártalmatlanítják. A Pest megyében keletkező szennyvíziszap 70 %-a lerakással kerül ártalmatlanításra, a maradékot hasznosítják. A szennyvíziszap hasznosítási aránya alacsony. Komposztálás területén kapacitás hiány van. Égetéssel történő ártalmatlanítás, hasznosítás jelenleg nincs a régióban. V.A/2.5 Építési és bontási hulladék A tervezési területen évente kb. 2 millió tonna hulladék keletkezik. A hulladék hasznosítási aránya kedvezőtlen, mivel a megfelelő hasznosítási háttér nem áll rendelkezésre. A térségben főként beton és aszfalt törmelék hasznosítását végzik, jelenleg 3db hasznosító létesítmény működik. Budapesten a hulladékok mennyiségének legalább 90 %-a lerakásra kerül. A hasznosítási kapacitás hiány miatt a meglévő hasznosítási háttér bővítésre szorul. V.B Veszélyes hulladék V.B/1. Gyűjtési kapacitás A veszélyes hulladék begyűjtési (szállítási) tevékenység engedélyezése országos szinten KFF hatáskörébe tartozik. A kiadott engedélyek országosak, mely a régiók közötti teljes körű átjárhatóságot biztosítja. Mivel a szállítóknak nyilvántartási, adatszolgáltatási kötelezettsége nincs, ezért a Felügyelőségnek e tevékenységre számszakilag alátámasztott kapacitások nem állnak rendelkezésre. Az adatszolgáltatási rendszer korszerűsítése szükséges. A jelenleg rendelkezésre álló szállítási kapacitások biztosítják a felmerülő hulladékszállítási igények kielégítését. V.B/2. Kezelési kapacitás Veszélyes hulladék ártalmatlanítási kapacitások: komposztálható olajos hulladékok: 2 db létesítmény, 82 000 t/év nehézfémtartalmú galvánvizek és fotótechnikából származó nehézfémtartalmú folyadékok ártalmatlanítása: 7 db létesítmény, 26 000 t/év kapacitás V.C. Kiemelten kezelendő hulladékáramok V.C/1. Kezelési kapacitások a. egészségügyi hulladékok Az egészségügyi hulladékok égetési kapacitása 3 800 t/év. Figyelembe véve a régióban keletkező 5 800 t/év veszélyes hulladék keletkezést, kb. 2 000 t/év kapacitásbővítés szükséges. A hőkezeléssel történő ártalmatlanítás és később hulladéklerakón történő elhelyezés kiváltása érdekében az égetési kapacitás bővítését kell szorgalmazni.

20 b. elektronikai hulladékok Az elektronikai hulladékok ártalmatlanítási kapacitása jelenleg 5 db létesítményben 822 t/év. Az elektronikai hulladékok keletkezési mennyisége a jövőben rohamosan fog növekedni a számítástechnikai és hírközlési berendezések gyorsabb amortizációjából kifolyólag, valamint várható a honvédségi berendezések lecseréléséből fakadó hulladékkiáramlás is. A jelenleg meglévő 822 tonnás kapacitás 2 000-2 500 t/év bővítésére van szükség. c. csomagolási hulladékok A régióban összesen 323.000 tonna csomagolási hulladék keletkezik évente, ebből Budapesten 238.000 tonna, Pest megyében 85.000 tonna. A jelenleg begyűjtött és hasznosított hulladék mennyisége alapján a fém és a papír hulladék hasznosítási aránya kedvező ( kb. 60. illetve 80 %. ) A műanyag és az üveg hulladékok hasznosítási aránya a fővárosban kb. 35 % illetve 4 %, Pest megyére vonatkozóan megbízható adatok nem állnak rendelkezésre. A műanyag, üveg csomagolási hulladékok hasznosítási háttere a hasznosító létesítmények számának növelésével bővítésre szorul. A műanyag hulladékokon belül a fólia és PET palackok hasznosító kapacitásának kiépítése szükséges, a kemény műanyagok vonatkozásában (pl. ládák, rekeszek) a rendelkezésre álló kapacitás megfelelő. d. biomassza A régióban keletkező biomassza Budapesten 146.000 tonna, Pest megyében 129.663 tonna, összesen 275.663 tonna. A biomassza hasznosítási aránya alacsony, zöldhulladék hasznosítására alkalmas kapacitás nem haladja meg a 10 %-ot. A tervezési területen a biomassza hasznosító kapacitás bővítése szükséges. e. gumihulladék A gumihulladék hasznosítására a tervezési területen adat nem áll rendelkezésre. Céltermékre orientált kiskapacitású feldolgozó szervezetek találhatók a régióban.

21 Vl. Az elérendő hulladékgazdálkodási célok meghatározása VI.A. Nem veszélyes hulladék VI.A/1. Csökkentési célok VI.A/1.1. Nem települési nem veszélyes hulladék A nem települési nem veszélyes hulladékok mennyiségét 2008-ig kb. 20 % -kal kell csökkenteni, környezetbarát, hulladékszegény technológiák bevezetésével. VI.A/1.2. Települési szilárd hulladék A lerakásra kerülő települési szilárd hulladék mennyiségének csökkentése, 2008-ban a lerakásra kerülő mennyiség a jelenlegi mennyiség 75 %-a legyen, vagyis 938.475 tonna kerülhet lerakásra. A hulladékok keletkezésének megelőzése érdekében kezdeményezések indítása a lakosság, civil szervezetek bevonásával. El kell érni, hogy a régióban képződő kezelendő hulladék mennyisége összességében az időszak végére ne haladja meg a 2001 évi szintet. A települési szilárd hulladékokban található veszélyes hulladék mennyiségének csökkentése. VI.A/1.3. Települési folyékony hulladék A szennyvíz elvezetési (csatornázási) és tisztítási program megvalósításával csökkenthető a települési folyékony hulladék mennyisége VI.A/1.4. Kommunális szennyvíziszap Az elérhető legjobb technikák alkalmazásával csökkenteni kell a szennyvíztisztító telepeken keletkező iszap mennyiségét; az iszapkezelési technológiák közül olyan technológiákat kell előtérbe helyezni, amelyek során a biológiailag lebontható szerves anyag tartalom minimálisra csökkenthető. VI.A/2. Hasznosítási célok 2008. végéig ütemezetten begyűjtő-körzetek kialakítása szükséges: 2003, 2005, 2008. évi ütemezéssel hulladékgyűjtő udvarok, hulladékgyűjtő szigetek kialakítása szükséges a fenti célok elérése érdekében. VI.A/2.1. Nem települési nem veszélyes, építési és bontási, biomassza Az építési és bontási, és a nem települési nem veszélyes hulladék hasznosítási arányát növelni kell.

22 VI.A/2.2. Kommunális szennyvíziszap Szennyvíziszap hasznosítási arányának növelésére kell törekedni a régióban. VI.A/3. Kapacitásnövekedés VI.A/3.1. Települési szilárd hulladék A települési szilárd hulladékok szelektív gyűjtési rendszerének bővítése, gyűjtőszigetek számának növelése, lakosszám arányos hulladékudvarok létesítése, válogatóművek létesítése a regionális lerakókhoz. VI.A/3.2 Kommunális szennyvíziszap A szennyvíziszap kihelyezését növelni kell. VI.A/3.3. Építési és bontási, műanyag, üveg hulladékok Építési-bontási, üveg-, és műanyaghulladék feldolgozó háttéripar kapacitás fejlesztését kell előirányozni. VI.A/4. Illegális tároló, kezelő és lerakó telepek 2008. végéig a felülvizsgálatok alapján a korszerűtlen lerakók lezárása szükséges; ezzel párhuzamosan a települési szilárd hulladék lerakó kapacitás bővítése, regionális rendszer kialakítása szükséges. 2008. végéig ütemezetten begyűjtő-körzetek kialakítása szükséges: 2003, 2005, 2008. évi ütemezéssel hulladékgyűjtő udvarok, hulladékgyűjtő szigetek kialakítása szükséges a fenti célok elérése érdekében. 2008. végéig a regionális rendszerekhez illeszkedően hulladékválogató létesítményeket kell kialakítani. 2008. végéig átrakóállomások létesítése szükséges a régióban. 2005. január 1-ig a települési szilárd hulladékégetőt alkalmassá kell tenni az új hulladékégetési szabályozás szerinti követelmények teljesítésére, vagy be kell zárni azokat. VI.B. Veszélyes hulladék VI.B/1. Csökkentési célok A veszélyes hulladékok mennyiségének csökkenése a tervezési időszakban nem várható, mivel a régió ipari termelése az ország ipari termelésének 60 %-át adja, és további ipartelepítések várhatóak. Ennek megfelelően az OHT-ban prognosztizált veszélyes hulladék képződési ütem reális célkitűzés. A Közép-magyarországi régióban a veszélyes hulladék növekedésének üteme várhatóan meg fogja haladni az országos átlagot.

23 VI.B/2. Hasznosítási célok A régióban keletkező veszélyes hulladékok jelenlegi kb. 20%-os hasznosítási arányát 30%-ra vagy ennél nagyobb arányra szükséges növelni. A főként szénhidrogén származékokkal szennyezett talajok, iszapok komposztálással történő ártalmatlanítását kell preferálni, az így keletkezett komposzt rekultivációs célú felhasználásának növelésével. Veszélyes hulladéknak minősülő folyékony hulladékokat kibocsátó technológiákhoz kezelő létesítmények telepítése szükséges úgy, hogy veszélyes hulladékkénti kibocsátásra csak víztelenített iszap kerülhessen. A telepítendő kezelő berendezések helyének, számának kijelölése a területi közcsatorna szolgáltatókkal végzett együttes felmérés alapján kb. 2006. év végéig lehetséges. VI.B/3. kapacitás növekedés Kapacitásbővítés: tervezett veszélyes hulladék lerakó bővítés 100 000 m 3, 2 db létesítményben; komposztáló kapacitások létesítése olajtartalmú iszapok és talaj ártalmatlanítására 90 000 t/év, 7 db létesítményben; hulladékégető kapacitások bővítése veszélyes hulladékokra, ill. együttégetésre 100 000 t/év 3 db létesítményben; lejárt szavatosságú gyógyszerek begyűjtése a kiemelt forgalmú fővárosi gyógyszertárakban, ill. minden települési gyógyszertárban; a meglévő veszélyes hulladék kezelő létesítményekbe korszerű hulladékkezelési technológiák bevezetésével veszélyes hulladékok alapanyagként vagy termékként történő újrahasznosítása (pl. oldószer regenerálás, irodatechnikai hulladékok hasznosítása, szennyezett göngyölegek hasznosítása). VI.B/4. Illegális tároló és lerakó telep fejlesztése Illegálisnak tekinthető veszélyes hulladék lerakások megszüntetése: Budapest XXII. kerület, Metallochemia telephely (fémtartalmú salakok) Budapest III. ker., XXII. ker., Üröm-Csókavár (gáztisztító massza) Gyömrő, PEVDI Kft. (megszilárdult polimerizált gyantamaradékok) VI.C. Kiemelten kezelendő hulladékáramok VI.C/1. Csökkentési célok VI.C/1.1 Biomassza A lerakott települési hulladék biológiailag lebomló szerves anyag tartalmát 2004-ig az 1995- ben képződött mennyiség 75 %-ára, 2007-ig 50 %-ára kell csökkenteni. 2004. július 1-ig be kell vezetni a települési szilárd hulladékokban lévő biológiailag lebomló szerves hulladékok szelektív gyűjtését.

24 VI.C/2. Hasznosítási célok VI.C/2.1. Hulladék olajok A motorizáció stagnálásával, ill. kismértékű fejlődésével számolva a hulladék olajok mennyiségének csökkenése a tervezési időszakban nem várható. Cél a hulladék olajok anyagában történő hasznosítás, regenerálás preferálása a hőhasznosítással szemben. VI.C/2.2. Akkumulátorok, elemek Akkumulátor hulladékok visszagyűjtését ki kell terjeszteni az 53/2003.(IV.11.) Korm. rendeletben előírt visszagyűjtési arány elérése érdekében. VI.C/2.3. Elektronikai hulladékok Az elektronikai hulladékok anyagában történő hasznosítás mellett az alkatrészként történő hasznosítást kell támogatni. Ehhez megfelelő technikai színvonal és szakmai képzettségű munkahelyek teremtése szükséges. Ennek érdekében szelektív gyűjtés és szervezett begyűjtési hálózat kiépítése szükséges. VI.C/2.4. Kiselejtezett gépjárművek Az autópark fiatalodásával, gépkocsi használati szokások változásával várhatóan csökken a kereslet a használt alkatrészek iránt. Az autójavításra alkatrészkénti hasznosításra épülő gépkocsi bontási üzletág tevékenysége eltolódik az anyagában történő hulladék hasznosítás irányába. Hatósági intézkedések szükségesek a bontók tevékenységének és a fém és műanyag hasznosítók tevékenységének összehangolására. Elérendő cél a bontók számának csökkentése, a hasznosítási technológiák körzetébe történő koncentrálása. A korszerű bontók számának végleges tervezése 2005-2006-ra tehető, amikorra várhatóan körvonalazódnak a bontásból származó hulladékok hasznosításának lehetőségei. VI.C/2.5. Állati eredetű hulladékok A régióban működő 1 db ATEV vállalat rugalmatlanul igazodik a termelők igényeihez, az általa számított szállítási és ártalmatlanítási díjak az ágazat teherbíró képességéhez aránytalanul magasak. Különösen a baromfi és sertés vágóhidakhoz telepített, hűtő és feldolgozási kapacitással kell és lehet hatékonyan biztosítani a keletkező melléktermékek, hulladékok minél nagyobb arányú visszaforgatását az állati takarmányozásba. A régió déli területein a 5-6 db létesítmény 2 500-3 000 t/év kapacitás telepítésére nyílik reális lehetőség.

25 VI.C/2.6. Csomagolási hulladék 2005. július 1-ig a csomagolási hulladékok terén el kell érni az 50%-os hasznosítási arányt úgy, hogy az anyagában történő hasznosítás összességében minimum 25% legyen. Ennek megfelelően 2005-ben várhatóan Budapesten 260.000 tonna keletkezik, melyből 130.000 tonna csomagolási hulladékot kell hasznosítani. Ezen belül 25%-os aránnyal számolva 32.500 tonna csomagolási hulladékot kell anyagában hasznosítani. Pest megyében 2005-ben a várható csomagolási hulladék mennyisége 94.000 tonna lesz, melyből 50%-os hasznosítási arányt számolva: 47.000 tonna kerül hasznosításra. Ebből 25% -ot, azaz 11.750 tonnát kell anyagában hasznosítani. VI.C/2.7. Biomassza A biológiailag lebomló szerves anyag hasznosítási arányát növelni kell. VI.C/2.8. Gumihulladék 2003. július 1-je után a használt egész gumiabroncs lerakása tilos. 2006. július 1-je után az aprított használt gumiabroncs lerakása tilos. A gumi abroncsok anyagában vagy termikus hasznosítását kell szorgalmazni a régióban. VI.C/3. Kapacitás növekedés VI.C/3.1. Hulladék olajok A lakossági fogyasztásban keletkező fáradt olaj begyűjtő hálózat kialakítása üzemanyagtöltő állomásoknál. VI.C/3.2. Akkumulátorok, elemek Lakossági fogyasztásban keletkező veszélyes hulladékok (elemek, akkumulátorok, veszélyes anyagokkal szennyezett göngyölegek, festékmaradványok, stb.) gyűjtésére is alkalmas hulladékudvarok létesítése, a főváros területén legalább kerületenként, ill. Pest megye területén településenként a tervezési időszak végére. Akkumulátorok, elemek forgalmazási helyein a visszavétel, begyűjtés biztosítása. VI.C/3.3. Állati eredetű hulladékok A működő dögkutak körzeteiben azok felszámolásával egyidejűleg az elhullott állatok tetemeinek gyűjtésére hűtő-tároló kapacitás kialakítása. VI.C/3.4. Biomassza A komposztálási kapacitást bővíteni kell.

26 VI.C/3.5. Gumihulladék A feldolgozó háttéripar kapacitását bővíteni kell. Vll. Cselekvési program VII.1. Módszertani, nevelési, oktatási célkitűzések Környezetvédelmi hatósági feladatot ellátó szervezetek részére biztosítani kell a folyamatos oktatást. Környezetvédelmi szakemberek folyamatos továbbképzése. Az elemi hulladékgazdálkodási célkitűzések általános iskolai és középiskolai tanrendbe való illesztése.(tananyag összeállításának segítése.) A zöld falu programban való részvételhez felmérések végzése és ehhez segédlet készítése. A helyi hulladékgazdálkodási tervkészítés elősegítése céljából tájékoztatás nyújtása az önkormányzatok részére. VII.A/1. Programok

12. Tábl1 27

Tábl2 28

Tábl3 29

Tábl4 30

31 VII.A/2. Cselekvési program költségei 13. táblázat: Cselekvési program költsége Létesítmény Meglévő mennyiség Válogató- és hasznosításra előkészítő üzemek 0 Regionális jellegű hulladéklerakókhoz komposztáló telep kialakítása 0 Tervezett mennyiség Becsült költség Ft/db 10 +2 db ISPA project 200 millió 10 + 2 db ISPA prject 50 millió Zöld hulladék komposztáló 2 20 10 millió Korszerű települési folyékony hulladék begyűjtő rendszer kialakítása és a városok vagy vonzáskörzetükben szennyvíztisztító telep iszapkezelő létesítmények korszerűsítése Nem veszélyes hulladék áramokra kezelő telepek létesítése Gumiabroncs kezelés üveghulladék válogató kezelő műanyag hulladék kezelés építési bontási hulladékok kezelése 0 1 2 0 1 kezelő hálózat kialakítása 20 200 millió 15 millió 3 5 150 millió Összesen 5.400 5 2 3 80 millió 150 millió 250 millió Létesítmény Nem veszélyes hulladék lerakók rekultivációja ( felülvizsgálatok alapján ütemezve ) Meglévő mennyiség (db) 168 158 Átrakóállomás Budapest 0 Pest megye 3 Korszerű gyűjtő-válogató Budapest 12 és előkészítő hulladék Pest megye 1 udvar létesítése Tervezett mennyiség (db) Budapest 4 Pest megye 4 Budapest 20 Pest megye 27 ( > 10.000 fő ) Becsült költség Ft/db átlag 100 millió 50 millió 120 millió

32 Létesítmény Kommunális hulladék égetőmű ( szennyvíz iszap is ) 1 Meglévő mennyiség (db) Tervezett mennyiség (db) Becsült költség Ft/db 2 100.000 t/év 30 milliárd Inert hulladék lerakó 5 2 150 millió Összesen 82.140 VII.B/1. Cselekvési program 14. táblázat: Cselekvési program veszélyes hulladékok Hulladék típusa PCB és PCT tartalmú hulladékok Hulladék olajok Akkumulátorok, elemek Elektronikai hulladékok Kiselejtezett gépjárművek Az alkalmazás megszüntetése Begyűjtő rendszer teljeskörű kiépítése Begyűjtő rendszer teljeskörű kiépítése Cél Cselekvési program Résztvevők Határidő Elektronikai termékek hulladékainak begyűjtési és visszavételi rendszerének kialakítása, a hasznosítási célok megfogalmazása Hulladékká vált gépjárművek visszavételi, leadási rendszerének kialakítása, EUkonform hasznosítási célok megfogalmazása 1./ A területen még használatban lévő PCB és PCT tartalmú készülékek felmérése 2./ Ütemterv a berendezések cseréjére 3./ A berendezések cseréje Begyűjtési lehetőség műszaki feltételeinek megteremtése, átvételi kötelezettség bevezetése Begyűjtési lehetőség műszaki feltételeinek megteremtése, átvételi kötelezettség bevezetése 1./ Adatgyűjtés a régióban keletkező elektronikai hulladékokról 2./ Tényleges begyűjtési, hasznosítási kapacitás meghatározása 3./ Hasznosítási kapacitások kialakítása 1./ A visszavétel jogszabályi hátterének megteremtése 2./ Adatgyűjtés a régióban keletkező hulladékká vált gépjárművekről 3./ Tényleges hasznosítási kapacitás meghatározása 4./ Hasznosítási kapacitások kialakítása Üzemeltetők Ártalmatlanítók Társhatóságok Gyártók, forgalmazók Gyártók, forgalmazók Társhatóságok Gyártók, forgalmazók Szakmai szövetségek KvVM Társhatóságok Gyártók, forgalmazók Szakmai szövetségek 2008. dec. 31. 2008. dec. 31. 2004. dec. 31. 1./ 2005. dec. 31. 2./ 2006. dec. 31. 3./ 2008. dec. 31. 2008. dec. 31.

33 Hulladék típusa Állati eredetű hulladékok Egészségügyi hulladékok Növényvédő szerek és csomagolóeszközeinek hulladékai Cél Cselekvési program Résztvevők Határidő Meg kell oldani a nagy kockázatú (SRM) anyagok vágóhídon belüli elkülönített gyűjtését Törekedni kell a takarmányozásra alkalmas vágóhidi hulladékok és melléktermékek minél nagyobb arányú helybeni hasznosítására A meglévő kórházi hulladékégető berendezéseket az OHT-val összhangban alkalmassá kell tenni az új hulladékégetési szabályozás szerinti követelmények teljesítésére A szükséges kapacitás bővítéseknél prioritást kell biztosítani a regionális hulladékégetőkben történő ártalmatlanításnak Felül kell vizsgálni a jelenleg a régióban fertőtlenítéssel működő kezelési technológiákat Mezőgazdasági üzemek által felhagyott növényvédő szerek ártalmatlanításának biztosítása Lakossági fogyasztásban keletkező lejárt szavatosságú növényvédő szerek szelektív gyűjtésének biztosítása Dögkutak bezárása, hűtő-tárolók kialakítása, vágóhídi technológiák korszerűsítése, feldolgozó kapacitások telepítése 1./ Az egészségügyi hulladékok keletkező mennyiségének pontosítása, az ártalmatlanító kapacitás felmérése 2./ A kapacitások ismeretében a szükséges ártalmatlanító kapacitás meghatározása 3./ A hiányzó égetőkapacitások kiépítése A nem megfelelő hatásfokkal működő fertőtlenítő technológiák kiváltása égető kapacitással 1./ Felhagyott növényvédő szer raktárak felmérése 2./ Hulladékok ártalmatlanítása 3./ Hulladékgyűjtő udvarokon növényvédő szer hulladékok átvételi lehetőségének biztosítása Önkormányzatok Állategészségügyi hatóság Termelők ÁNTSZ Önkormányzatok Kórházak Magánorvosi hálózat Önkormányzatok Megyei NTSZ Falugazdászok 2008. dec. 31. 1./ 2004. dec. 31. 2./ 2006. dec. 31. 3./ 2008. Dec. 31. 1./ 2006. dec. 31. 2.-3./ 2008. dec. 31.