A Commerzbank Zrt.-re vonatkozó információk nyilvánosságra hozatala a 2008. évre vonatkozóan

A Commerzbank Zrt.-re vonatkozó információk nyilvánosságra hozatala a 2008. évre vonatkozóan Kelt: 2009. május 29. 1

1. Bevezetés...3 2. Kockázatkezelési elvek, módszerek (KR 3. )...3 3. A prudenciális szabályok alkalmazása (KR. 4. )...6 4. A szavatoló tıkével kapcsolatos információk (KR. 5. )...6 5. A hitelintézet tıkemegfelelése (KR 6. )...7 6. A hitelezési és felhígulási kockázattal kapcsolatban nyilvánosságra hozott információk (KR. 7. )...8 7. A sztenderd módszer (KR. 8..)...15 8. A hitelezési kockázat mérséklése (KR. 12. )...17 9. Kereskedési könyv (KR. 13. )...18 10. A kereskedési könyvben nem szereplı részvények, pozíciók (KR. 14-15. ) 18 11. Értékpapírosítás (KR 15/A. )...21 12. Partnerkockázat kezelése (KR 15/B. )...21 13. Mőködési kockázat (KR 16. )...22 2

1. Bevezetés A Commerzbank Zrt. (továbbiakban Bank) a 234/2007. (IX. 4.) a hitelintézetek nyilvánosságra hozatali követelményének teljesítésérıl szóló kormányrendelet elıírásainak megfelelve az alábbiakban részletezett információkat hozza nyilvánosságra a 2008. évre vonatkozóan. A nyilvánosságra hozott adatok a magyar jogszabályoknak megfelelıen összeállított 2008. december 31-re vonatkozó auditált éves jelentésen alapulnak. Vonatkozó jogszabályok: 1996. évi CXII. törvény a hitelintézetekrıl és pénzügyi vállalkozásokról (Hpt.) 234/2007. kormányrendelet a hitelintézetek nyilvánosságra hozatali követelményének teljesítésérıl 196/2007. kormányrendelet a hitelezési kockázat kezelésérıl és tıkekövetelményrıl 381/2007. kormányrendelet a hitelintézet partnerkockázatának kezelésérıl 244/2000. kormányrendelet a kereskedési könyvben nyilvántartott pozíciók, kockázatvállalások, a devizaárfolyam kockázat és nagykockázatok fedezetéhez szükséges tıkekövetelmény megállapításának szabályairól és a kereskedési könyv vezetésének részletes szabályairól. 2. Kockázatkezelési elvek, módszerek (KR 3. ) a. A kockázatok kezelésére szolgáló stratégiák és folyamatok A Bank kockázati stratégiája a regionális és központi vezetés által kialakított üzleti stratégiával összhangban került kialakításra. A Bank a prudenciális elıírásokat figyelembe véve, versenykörnyezetéhez viszonyítva átlagos (azaz megfontoltan óvatos, illetve szelektíven versenyképes) szinten jelölte ki kockázati stratégiáját és ennek megfelelıen alakította ki kockázatvállalási alapelveit. A Bank figyelembe veszi az anyabank, a Commerzbank AG. által kialakított kockázatvállalásra vonatkozó alapelveket és beépíti azokat kockázatvállalási folyamataiba. A kockázatvállalási alapelvek és a kockázati stratégia jóváhagyását az Igazgatóság végzi. Az Igazgatóság rendszeres jelentéseket kap a banki portfolió kockázati összetételérıl, mely alapján értékeli a kockázati stratégia megvalósulását, és attól való eltérés esetén intézkedéseket foganatosít a kockázatok megfelelı szinten tartására. 3

A Bank a következı alapelveket fogalmazta meg kockázatvállalására vonatkozóan: A hitelezési tevékenységet szigorú fedezetértékelési szabályok és biztosítéki monitoring mellett, biztonságos fedezeti arányok mellett folytatja. A hitelezési folyamat során felmerülı árfolyamkockázat kezelésére nagy hangsúlyt fektet, a nyújtott hiteleket az adott hitel devizájában vagy pedig FX swapokkal a napi likviditás menedzsment folyamán refinanszírozza. A piaci kockázatot (mind a kereskedési, mind a banki könyv esetén) az anyabank által kialakított, VAR, illetve szerteágazó stressz teszt módszertannal és limitrendszerrel kezeli. Habár a mőködési kockázati tıkekövetelmény számítása a kevéssé kockázat érzékeny alapmutató módszerrel történik, a mőködési kockázatok értékelését a Bank a mőködési kockázati események folyamatos győjtésével és negyedéves rendszerességő jelentéskészítéssel biztosítja. A gazdasági válság hatására megemelkedett elszámolási kockázat kezelésére vonatkozóan limitrendszer került kialakításra. A banki ügyfelekre vonatkozó limiteket az anyabank konszern szinten állapítja meg, az egyéb ügyfelekre vonatkozó limitrendszer karbantartása a Commerzbank feladata. A Bank kiemelt figyelmet fordít a stratégiai és a reputációs kockázat kezelésére. Ezen kockázatok kezelése a megfelelı panaszkezelési rendszer, valamint a piacfigyelés és a stratégia rendszeres, a piaci feltételeknek megfelelı frissítése segítségével történik meg. b. A kockázatkezelési szervezet bemutatása A hitelkockázatok elemzéséért, számszerősítéséért felelıs terület a Local Credit Office, mely közvetlenül a vezetıség alá van rendelve. 3 csoportot ölel fel, melyek: két hitelkockázati csoport és egy hiteladminisztrációs csoport, mely utóbbi a fedezetek nyilvántartásáért is felelıs. A piaci kockázatokat elemzı terület a Controlling, mely a Back office területekért felelıs ügyvezetı igazgató alá van rendelve. A mőködési kockázatokkal kapcsolatos teendıket az oprisk manager és az oprisk controller fogja össze, miután bevezetésre került az egyes területek rendszeres (havi), mőködési kockázatokra vonatkozó jelentési kötelezettsége. A Bankban ezeken felül kockázati bizottságok is léteznek, melyek elsıdleges feladata a bank számára releváns kockázatok folyamatos figyelemmel kísérése és a felsıvezetés tájékoztatása rendszeres idıközönként. A két legfontosabb kockázati bizottság a hetente ülésezı Risk Forum, mely a hitelkockázatok kezelésével kapcsolatos döntéseket készíti elı, illetve a havi rendszerességgel összehívott Eszköz-Forrás Bizottság, melynek célja, hogy az eszköz-forrás menedzsmenttel kapcsolatos kérdéseket, problémákat és ezek megoldásának konkrét javaslatait összehangolja vezetıi szinten, illetve a szükséges esetekben döntést hozzon. 4

A kockázati bizottságok felelısségét, hatásköreit és tagjait a Commerzbank Zrt. Szervezeti és Mőködési Szabályzata tartalmazza. c. A kockázatmérési és jelentési rendszerek bemutatása Hitelezési kockázat: A kockázatok azonosítása egyrészt a kockázatkezelı funkciók és bizottságok tevékenysége során, másrészt a folyamatok folyamatos felülvizsgálata során történik. A Bank alapvetıen részt vesz kockázat hordozó folyamatokban, de kontrolokkal és kockázatcsökkentı módszerekkel biztosítja, hogy azok elfogadható szinten maradjanak. A kockázatok értékelése során azokat alapvetıen a kockázatkezelési funkciók számszerősítik (amennyiben arányos ráfordítással ez kivitelezhetı). A számszerősítés alapvetıen indikátorok (pl. expected loss) alkalmazásával történik, aminek a tendenciája és abszolút értéke alapján lehet esetleges beavatkozásról dönteni. A kockázati indikátorok szintje mind ügylet, mind portfólió szinten rendszeresen felülvizsgálatra kerül. Piaci kockázati kontroll: Value at Risk és Stressz teszt riportok: A VaR és stressz szcenáriók értékeit a központi frankfurti piaci és mőködési kockázati terület számítja a leányvállalatok számára a Front office rendszer adatai alapján napi gyakorisággal. A napi VaR és Stressz teszt jelentés a napi management riport részét képezi, melyet a Vezetés és a Treasury felelıse is ellenjegyez a Risk controller mellett. A bank nyitott nominális devizapozícióját szintén napi gyakorisággal számítja a Piaci kockázati kontrollért felelıs osztály a back office rendszer adatai alapján. A jelentés a napi management riport részét képezi, amelyet a Vezetıség, a Treasury és a Risk controller aláírásával jegyez ellen. A likviditási kontrolling keretében a Risk controll funkció a front office értékei alapján generál egy összbanki cash flow-t naponta és veti azt össze devizánként és összesítetten is a megadott limitekkel. Az összbanki likviditási risk riport hetente egyszer készül, de a Controling Osztály naponta legenerálja a riportot és juttatja el a Treasury részére megelızés és informálás céljából. A heti likviditásról szóló riport a napi management riport részét képezi. Kamatkockázat számszerősítésére a Var-számítás mellett bázispont érték vizsgálatot is végez a Controlling Osztály napi gyakorisággal. Ez a PSZÁF ajánlásaihoz hasonló - kamatmérleg naponta jelentésre kerül a management riport keretében a Vezetıség és a Treasury részére. Mőködési kockázati kontroll 5

A Bank a mőködési kockázatok kezelését az anyavállalati elıírások alapján látja el. A mőködési kockázatok kezelésének folyamata több lépcsıben valósul meg. A bank összes osztály- és csoportvezetıje köteles havi szinten jelenteni a Belsı ellenırnek, hogy a területén milyen mőködési kockázati esemény történt. A táblázat a CRD mőködési kockázati kategóriáival egyezıen került kialakításra. Az Oprisk manager az 5000 eurót meghaladó mőködési kockázati eseményeket köteles az ún. Oprisk Suitba, a mőködési kockázatok veszteség-adattárházába bejelenteni, melyet az Oprisk Controller hagy jóvá. Ezen kívül az Oprisk manager évente egyszer a központi elıírások alapján felméri a banki folyamatok hatékonyságát egy self assessment kérdıív keretében Mindezen információk alapján biztosítva van, hogy a bank Vezetése idıben és kellı mélységben tájékoztatva legyen a potenciális veszélyekrıl és a bekövetkezett veszteségekrıl. d. A kockázatmérséklésre és a hitelkockázati fedezetek alkalmazására vonatkozó szabályzatok fı elvei és pontjai, valamint a kockázatmérséklésre és a hitelkockázati fedezeti eszközök hatékonyságának ellenırzésére szolgáló stratégiák és folyamatok Hitelkockázatok mérséklése és hitelkockázati fedezetek alkalmazása összhangban van a Commerzbank csoportszintő elıírásaival és a Bank szabályzatainak megfelelıen történik. A kockázatok azonosítása során minden esetben mind ügylet mind portfólió szinten javaslat születik a kockázatok mérséklésének a mértékérıl (amennyiben a szabályzatok szerint ez szükséges). A hitelkockázati fedezetek alkalmazása során a kalkulált expected loss mértéke figyelembe vételre kerül, és ez az egyik fı eleme a kockázatok mérséklésének. A kockázatok mérséklésének és a fedezetek alkalmazásának legfıbb eszköze a hitelkockázati monitoring, ami biztosítja a Bank vezetése számára, hogy megtörténtek-e a megfelelı lépések a kockázatok mérséklésére. 3. A prudenciális szabályok alkalmazása (KR. 4. ) A Commerzbank Zrt. esetén a kormányrendelet 4. -ban elıírt információkkal kapcsolatos nyilvánosságra hozatali kötelezettség nem merül fel, mivel nem készít konszolidált beszámolót. 4. A szavatoló tıkével kapcsolatos információk (KR. 5. ) 6

Az alapvetı, járulékos és kiegészítı tıke összegét, továbbá az alapvetı és járulékos tıke pozitív és negatív összetevıit az alábbi táblázat mutatja be (millió Ft) (Ez egyébként megegyezik a Hpt. 5. számú melléklet 13. pontja szerinti korlátozások figyelembe vételével meghatározott alapvetı és járulékos tıkével is): ALAPVETİ TİKE pozitív összetevıi összesen 25 861 Jegyzett tıke 2 467 Tıketartalék 3 265 Általános tartalék 1 133 Eredménytartalék 16 803 Könyvvizsgáló által hitelesített mérleg szerinti eredmény 1 075 Általános kockázati céltartalék adótartalommal csökkentett értéke 1 118 ALAPVETİ TİKE negatív összetevıi összesen - 675 (-) Immateriális javak - 675 JÁRULÉKOS TİKE pozitív összetevıi összesen 4 501 Lejárattal rendelkezı alárendelt kölcsöntıke 4 501 JÁRULÉKOS TİKE negatív összetevıi - KIEGÉSZÍTİ TİKE - SZAVATOLÓ TİKE 29 687 A Commerzbank Zrt.-nél nincs olyan tétel, mely a Hpt. 5. számú melléklet 14. pontjának c) alpontjában meghatározottak szerint csökkentené a szavatoló tıke összegét. Limittúllépés miatt összesen 914 MFt került még levonásra, ezáltal a levonások után a szavatoló tıke összege 28 773 MFt-ot tett ki 2008. december 31-én. 5. A hitelintézet tıkemegfelelése (KR 6. ) a. A belsı tıkemegfelelés értékelési folyamatára vonatkozó elvek és stratégia. A Commerzbank Zrt. a Hpt. és a Bázel II elıírásai szerint és a Felügyeleti ajánlások, valamint a vonatkozó anyabanki szabályozás figyelembe vételével kialakította a tıkemegfelelés belsı értékelési folyamatát (ICAAP). Ennek legfontosabb elemei és elvei a 2. a) alpontnál bemutatásra kerültek. 7

b. A Hpt. 76. (1) bekezdés a) pontja szerinti kockázati kategóriák tıkekövetelménye kitettségi osztályonként. Az 1. pillér alatti tıkekövetelmény az alábbiak szerint alakult: Kockázati kategória Tıkekövetelmény (MFt) Hitelezési kockázat 16 463 Piaci kockázat 524 Mőködési kockázat 624 Összesen 17 629 A hitelezési kockázat tıkekövetelményének továbbontása kitettségi osztályonként: Központi kormányok és központi bankok 9 Regionális kormányok vagy helyi önkormányzatok 111 Közszektorbeli intézmények - Multilaterális fejlesztési bankok - Nemzetközi szervezetek - Hitelintézetek és befektetési vállalkozások 1 619 Vállalkozások 10 058 Lakosság 447 Ingatlannal fedezett követelések 2 577 Késedelmes tételek 488 Fedezett kötvények - Kollektív befektetési értékpapírok - Egyéb tételek 1 154 Összesen 16 463 6. A hitelezési és felhígulási kockázattal kapcsolatban nyilvánosságra hozott információk (KR. 7. ) a. A késedelem és hitelminıség-romlás megközelítése a belsı szabályzatokban A Bank a késedelmes ügyfeleket folyamatosan nyomon követi és rendszeresen összefoglaló jelentést készít. Ezt követıen a jelentések és nyomonkövetés alapján a kockázatok megítélésével összhangban megfelelı jogi lépéseket foganatosít. A Bank a késedelmek figyelésén felül más egyéb a hitelminıségromlásra utaló jeleket is folyamatosan figyel. Amennyiben ilyeneket észlel, úgy az ezekkel kapcsolatos szükséges lépésekrıl a Bank megfelelı szintő döntéshozója haladéktalanul dönt. A Bank a követelései minısítésére a hitelintézetek és a pénzügyi vállalkozások éves beszámoló készítési és könyvvezetési 8

kötelezettségének sajátosságairól szóló 250/200. (XII. 24) Korm. Rendelet 7. sz. Melléklet I.. fejezet (2) bekezdés szerinti öt minısítési kategóriát használja alapvetıen egyedi értékelés formájában. b. Az értékvesztések elszámolása és visszaírása, a céltartalékok képzése és felhasználása meghatározására szolgáló megközelítések és módszerek A Bank az értékvesztés és céltartalék képzés során elsıdleges szempontnak tekinti, hogy a megképzett állomány mindenkor fedezetet nyújtson a várható hitelezési veszteségekre, ezáltal a Bank mérlegében az egyes követelések mindig valós értéken szerepeljenek. Az egyedileg minısített követeléseknél a problémamentestıl eltérı minısítés esetében a megképzendı értékvesztés / céltartalék mértékérıl a Bank megfelelı döntéshozói döntenek a problémás hiteleket kezelı munkatársak elıterjesztése alapján. Amennyiben az eszköz könyvszerinti és piaci értéke között veszteség jellegő különbözet keletkezik, a Bank értékvesztést számol el összeghatártól függetlenül. Értékvesztés visszaírást kizárólag akkor alkalmaz a Bank, amennyiben a követelés piaci értéke jelentısen és tartósan meghaladja az eszköz könyv szerinti értékét. A minısítés és értékvesztés megállapítása folyamán a Bank a követelések és a mérlegen kívüli tételek értékét csökkenti az elfogadott fedezetek becsült értékével és az így adódó nettó kockázatot veszi a céltartalékképzés alapjául. Kockázati céltartalékoknál a Bank a függı és biztos (jövıbeni) kötelezettségekre képzett céltartalékot veszi nyilvántartásba. Általános kockázati céltartalékként kell kimutatni a Hpt. 87. (2) bekezdése alapján képzett kockázati céltartalékot, mely a kockázatvállalással összefüggı, elıre nem látható veszteségek fedezetére szolgál. Bankunk a 2006. évtıl kezdıdıen él a Hpt. által biztosított lehetıséggel, és a korrigált mérlegfıösszeg növekedésére a továbbiakban nem képez általános kockázati céltartalékot, mert a meglevı céltartalék állomány és az egyedi minısítés alapján elszámolt értékvesztések volumene elegendı a banki kockázatok fedezésére. A már megképzett állomány nem kerül megszüntetésre. c. A számviteli beszámítások utáni kitettség-értékek a hitelezési kockázatmérséklés figyelembe vétele elıtt és átlagos kitettség értékek kitettségi osztályonként. 9

Kitettségi osztály Nettó kitettség Nettó kitettség átlagos értéke Központi kormányok és központi bankok 58 055 58 862 Regionális kormányok vagy helyi önkormányzatok 2 819 2 772 Közszektorbeli intézmények Multilaterális fejlesztési bankok Nemzetközi szervezetek Hitelintézetek és befektetési vállalkozások 79 267 92 071 Vállalkozások 215 867 243 350 Lakosság 7 948 7 887 Ingatlannal fedezett követelések 50 555 50 026 Késedelmes tételek 4 878 5 591 Fedezett kötvények Kollektív befektetési értékpapírok Egyéb tételek 14 761 8 843 Összesen 434 150 469 402 10

d. A kitettségek országonkénti megoszlása kitettségi osztályonként. Kitettségi osztály Magyarország Németország Románia Svájc Jordánia Horvátország Finnország Egyéb Összesen Központi kormányok és központi bankok 58 055 58 055 Regionális kormányok vagy helyi önkormányzatok 2 819 2 819 Közszektorbeli intézmények - Multilaterális fejlesztési bankok - Nemzetközi szervezetek - Hitelintézetek és befektetési vállalkozások 46 754 26 619 1 800 1 555 739 1 800 79 267 Vállalkozások 202 995 966 8 020 18 2 349 1 519 215 867 Lakosság 7 940 1 7 7 948 Ingatlannal fedezett követelések 50 496 59 50 555 Késedelmes tételek 4 874 4 4 878 Fedezett kötvények - Kollektív befektetési értékpapírok - Egyéb tételek 14 761 14 761 Összesen 388 694 27 645 1 818 1 555 739 3 330 434 150 11

e. A kitettségek gazdasági ágazatbeli megoszlása kitettségi osztályonként. Kitettségek megoszlása gazdasági ágazatonként (MFt) Kitettségi osztály A B C D E F G H I J K L M N O P Q R S Lakosság Nem besorolt Összesen Központi kormányok és központi bankok 59 825 59 825 Regionális kormányok vagy helyi önkormányzatok 2 766 2 766 Közszektorbeli intézmények 0 Multilaterális fejlesztési bankok 0 Nemzetközi szervezetek 0 Hitelintézetek és befektetési vállalkozások 65 708 65 708 Vállalkozások 6 507 1 950 25 582 875 14 482 4 986 30 320 3 814 6 904 18 705 4 672 123 5 618 44 2 799 1 166 27 126 576 Lakosság 7 447 7 447 Ingatlannal fedezett követelések 2 218 70 18 299 552 399 256 9 308 1 874 29 121 8 394 80 224 10 690 669 5 531 48 724 Késedelmes tételek 506 874 429 2 192 3 488 42 77 184 1 77 4 873 Fedezett kötvények 0 Kollektív befektetési értékpapírok 0 Egyéb tételek 14 761 14 761 Összesen 9 231 2 020 44 755 1 427 14 881 5 671 41 820 5 691 29 6 904 84 534 13 554 245 5 919 62 635 12 1 673 1 836 27 13 055 14 761 330 680 12

f. A kitettségek hátralevı futamidı szerinti bontása a mérlegen kívüli tételek ügyletkockázati súlyával történı korrekció után (MFt): Kitettségi osztály Hosszútáv Rövidtáv Összesen Központi kormányok és központi bankok 13 394 46 431 59 825 Regionális kormányok vagy helyi önkormányzatok 2 610 156 2 766 Közszektorbeli intézmények - Multilaterális fejlesztési bankok - Nemzetközi szervezetek - Hitelintézetek és befektetési vállalkozások 17 728 47 980 65 708 Vállalkozások 51 474 75 102 126 576 Lakosság 6 880 567 7 447 Ingatlannal fedezett követelések 28 341 20 383 48 724 Késedelmes tételek 77 4 796 4 873 Fedezett kötvények - Kollektív befektetési értékpapírok - Egyéb tételek 14 761 14 761 Összesen 120 504 210 176 330 680 13

g. A késedelmes tételek és hitelminıség-romlást szenvedett kitettségek bemutatása gazdasági ágazatonként (MFt): Késedelmes tételek és hitelminıség-romlást szenvedett kitettségek, gazdasági ágazatonként Kitettség (MFt) Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység 1 Bányászat Humán-egészségügyi, szociális ellátás 183 Egyéb szolgáltatás 6 Építıipar Feldolgozóipar 1 054 Információ, kommunikáció Ingatlanügyek 487 Kereskedelem, gépjármőjavítás 2 192 Mezıgazdaság, erdıgazdálkodás, halászat 828 Mővészet, szórakoztatás, szabadidı Oktatás Pénzügy, biztosítási tevékenység Szakmai, tudományos, mőszaki tevékenység 42 Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás Szállítás, raktározás 3 Villamosenergia-, gáz-, gızellátás, légkondícionálás Vízellátás, szennyvíz győjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás, szennyezıdés-mentesítés Lakosság 77 Nem besorolt Összesen 4 873 14

h. Az elszámolt és visszaírt értékvesztés ügyfélkategória szerinti bontásban (MFt). Megnevezés Értékvesztés nyitó állománya Értékvesztés képzése Visszaírás - az adott évi ráfordítások csökkentésével Visszaírás - az adott évi bevételek növelésével (elızı évek képzése miatt) Értékvesztés záró állománya (a+l) Mérlegtételek összesen 3 095 8 618 0 2 641 9 072 Forgatási célú értékpapírok össz. (magyar áll. papírok nélkül) 0 0 0 0 0 Kötvények 0 Egyéb hitelviszonyt megtestesítı értékpapír 0 Egyéb értékpapír 0 PIBB részvények 0 Egyéb részvények 0 Befektetési célú értékpapírok össz. (magyar áll. papírok nélkül) 0 0 0 0 0 Kötvények 0 Egyéb hitelviszonyt megtestesítı értékpapír 0 Egyéb értékpapír 0 PIBB részvény 0 Egyéb részvény 0 Bankközi betétek és nostro számlák 0 Hitelek - Hit. int., PBB 0 0 0 0 0 hitelek 0 alárendelt kölcsöntıke 0 követelések penziós ügyletekbıl 0 Hitelek - Nem pénzügyi vállalkozások 2 864 8 589 0 2 622 8 831 hitelek jogi személyiségő vállalkozásoknak 2 742 8 589 2 622 8 709 hitelek nem jogi személyiségő vállalkozásoknak 122 122 Hitelek - Háztartásoknak 12 0 0 0 12 hitelek egyéni vállalkozóknak 0 hitelek lakosságnak 12 12 Hitelek - Külföld 219 29 0 19 229 hitelintézeteknek nyújtott hitel 0 PBB-nek nyújtott hitel, követelés 0 egyéb külföldi követelés 219 29 19 229 Hitelek - Egyéb 0 Egyéb követelések 0 Egyéb eszközök 0 0 0 0 0 Vagyoni érdekeltségek 0 Átvett eszközök 0 Egyéb eszközök 0 Céltartalék képzés és felszabadítás jogi személyiségő vállalkozások esetében történt az alábbi táblázat szerint (MFt): Megnevezés Függı és jövıbeni kötelezettségekre képzett céltartalék Nyitó állomány Képzés Felhasználás Felszabadítás Záró állomány 217 19-194 42 i. A késedelmes tételek és hitelminıség-romlást szenvedett tételek nettó összege országonként. Ld. 6. d) pontnál bemutatott táblázat 7. A sztenderd módszer (KR. 8..) A Bank a hitelezési kockázat tıkekövetelményét a Hpt. 76/A. szerinti sztenderd módszer szerint számítja. A különbözı kitettségi osztályok kockázati súlyát a Bank a Hkr. sztenderd módszerhez tartozó kockázati súlyozása alapján határozza 15

meg és a Felügyelet által elismert Moody s Investors Service hitelminısítı szervezet hitelminısítéseit használja fel. A Bank vállalkozásokkal szembeni kitettség-portfoliójában nincs külsı hitelminısítı szervezet által minısített adós. A központi kormányok és központi bankok kockázattal súlyozott kitettség értéke meghatározásakor a kitettségi osztályra alkalmazott elismert külsı hitelminısítı szervezet hitelminısítése alapján a következı kockázati súlyokat használja a Bank: Moody's Kockázati súly Aaa A- 0%-20% Baa1 Baa3 50% Ba1 Ba3 100% B1 és rosszabb 150% A Banknak értékpapír-kitettsége csak központi kormánnyal, illetve központi bankkal szemben áll fenn. Az alapdevizától eltérı devizanemben denominált értékpapír-állomány esetén a kibocsátó ország hitelminısítése figyelembe vételre kerül a tıkeszükséglet meghatározásakor. Kitettség-értékeket, valamint a hitelezési kockázat-mérséklési módszerek alkalmazása utáni értékeket a következı táblázat mutatja (MFt): Kitettségi osztály Nettó kitettség Kitettség korrigált értéke Központi kormányok és központi bankok 60 447 60 447 Regionális kormányok vagy helyi önkormányzatok 2 819 2 819 Közszektorbeli intézmények Multilaterális fejlesztési bankok Nemzetközi szervezetek Hitelintézetek és befektetési vállalkozások 84 730 84 730 Vállalkozások 208 012 198 921 Lakosság 7 948 7 664 Ingatlannal fedezett követelések 50 555 50 555 Késedelmes tételek 4 878 4 873 Fedezett kötvények Kollektív befektetési értékpapírok Egyéb tételek 14 761 14 761 Összesen 434 150 424 770 A szavatoló tıkébıl nagykockázat-túllépés miatt történt levonás összesen 768 MFt értékben, mely vállalkozásokkal kapcsolatos kitettségeket érintett. 16

8. A hitelezési kockázat mérséklése (KR. 12. ) A bank mérlegen belüli és kívüli nettósítási megállapodást nem alkalmaz hitelezésikockázat-mérséklı tényezıként. A hitelezési kockázat tıkekövetelményének számítása során a bank által elismert biztosítékok fı típusai a következık: - óvadék, - lakó- és kereskedelmi ingatlan, - bankgarancia (ideértve a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. általi garancianyújtást is, implicit állami viszontgaranciával a PSZÁF E/I-1196/2007 határozata alapján). A garanciát nyújtók a Hkr. 108. (1) bekezdése a) és f) pontjai szerinti központi kormányzat, illetve hitelintézetek. A tıkekövetelmény számítása során figyelembe vett garanciával fedezett kitettségek értéke 15 109 MFt volt 2008. december 31-én. Egyedi ügyfelek hitelkihelyezésének elbírálásánál a Bank mind az ügyfél helyzetét, mind a felkínált biztosítékokat figyelembe véve prudens stratégiát követ a hitelkihelyezési döntéseknél. A Bank a portfolióban esetlegesen felmerülı különbözı potenciális koncentrációkat folyamatosan nyomon követi és adott esetben megteszi a szükséges lépéseket a koncentráció mérséklésére. A Bank a finanszírozás során hitelkockázat mérséklésként bevonható biztosítékok körét, ezek értékelésének a módját és rendszeres ellenırzésüket külön szabályzatban rögzítette. Az ügyfelek által nyújtott ingatlan- és ingó biztosítékok esetén a Bank által meghatározott szakértık által készített értékbecslés alapján történik a vagyontárgy értékelése, ill. a piaci érték közelítı prudens meghatározása. A Bank a döntéseinél a biztosítékokat a piaci értéknek egy meghatározott rátával csökkentett értéken fogadja be. Ezzel biztosítja, hogy a biztosíték érvényesítése esetén befolyó összegek és a piaci érték között tapasztalható negatív különbség minél alacsonyabb legyen. A biztosítékok a hitel futamideje alatt rendszeresen ellenırzésre kerülnek. Esetlegesen fellépı problémák esetén a Bank pótfedezet igényelhet. 17

A kitettségek bruttó értékét és a figyelembe vett hitelezési-kockázat mérséklı tételekkel fedezett kitettségek értékét a következı táblázat mutatja: Kitettségi osztály Bruttó kitettség Bruttó kitettségbıl Óvadékkal fedezett Garanciával fedezett Ingatlannal fedezett Központi kormányok és központi bankok 58 055 - - - Regionális kormányok vagy helyi önkormányzatok 2 819 - - - Közszektorbeli intézmények - - - - Multilaterális fejlesztési bankok - - - - Nemzetközi szervezetek - - - - Hitelintézetek és befektetési vállalkozások 79 267-7 111 - Vállalkozások 221 507 9 091 7 998 0 Lakosság 7 948 284 - - Ingatlannal fedezett követelések 51 366 - - 51 366 Késedelmes tételek 7 528 5 0 3 060 Fedezett kötvények - - - - Kollektív befektetési értékpapírok - - - - Egyéb tételek 14 761 - - - Összesen 443 251 9 381 15 109 54 426 9. Kereskedési könyv (KR. 13. ) A Bank a kereskedési szándékkal vagy a kereskedési könyvben szereplı tételek fedezetére tartott pénzügyi eszközökbıl álló pozícióit kereskedési könyvben tartja nyilván. A Hpt. 76. (1) bekezdése 2. és 3. pontja szerint számított, valamint a partnerkockázat miatt felmerülı tıkekövetelményét az alábbi táblázat mutatja (MFt): Megnevezés Tıkekövetelmény Pozíció kockázat 185 Partnerkockázat 1 322 Nagykockázat 766 Devizaárfolyam-kockázat 524 Árukockázat 0 Összesen 2 797 A Bank a kereskedési könyv partnerkockázati tıkekövetelményét a sztenderd módszerrel határozza meg. 10. A kereskedési könyvben nem szereplı részvények, pozíciók (KR. 14-15. ) A Bank a kereskedési könyvbe sorolja a befektetési eszközök olyan pozícióit, melyeket a Bank a vételi és eladási ár közötti különbsége vagy a kamatlábváltozások révén bekövetkezı rövidtávú nyereség realizálása érdekében szerzett meg, valamint ezen pozíciók fedezeti pozícióit (kereskedési pozíciók). A Bank a kereskedési könyvbe sorolja továbbá az egyéb befektetési szolgáltatás nyújtásakor, különösen befektetési eszközök adásvételekor a befektetési szolgáltató által szerzıdésben vállalt kötelezettséghez kapcsolódó bármely nyitott pozíciót; valamint a kereskedési könyvbe tartozó pozíciókhoz közvetlenül kapcsolódó tızsdén kívüli ügyletekbıl származó kockázatvállalásokat. a. A kereskedési könyvben nem szereplı részvényekben levı kitettségek. A Bank 2008. december 31-én az alábbi befektetésekkel rendelkezett: 18

Megnevezés Könyv szerinti érték (MFt) GIRO Rt. 20 Hitelgarancia Rt. 10 Golf & Country Club 2 Összesen 32 b. A kereskedési könyvben nem szereplı pozíciók kamatkockázata. A Bank átárazódási, bázis és hozamgörbe típusú kamatkockázatot vállal. Átárazódási kockázat: a Bank mérlegében szereplı, illetve mérlegen kívüli eszközeinek és forrásainak a devizánként eltérı kamatszerkezet, illetve az átárazódások vagy az átárazódások idıpontjának eltérésébıl származó kockázata. Bázis kockázat: az egyes piacokat, termékeket jellemzı hozamgörbék illetve kamatlábak között fennálló kapcsolatok megváltozásának kockázata Hozamgörbe-kockázat: adott devizában és ugyanazon termék vonatkozásában az egyes lejárati tartományokban érvényes kamatlábak közötti kapcsolat megváltozásának kockázata A Bank kamatlábkockázatot aktív, illetve passzív módon vállal. Passzív kamatlábkockázat vállalás alatt a forrásgyőjtési és hitelezési tevékenység során keletkezı kamatkockázatot értjük. A Banknak passzív kamatlábkockázata keletkezhet valamennyi devizában, amelyben nostro számlával rendelkezik és üzletpolitikájával összhangban betétet győjt vagy hitelez. Ezen pozíciók csökkentésére a Bank az aktív kamatkockázat-kezelés eszközeit használhatja. A betétgyőjtésbıl illetve hitelkihelyezésbıl származó, illetve ezek fedezésére végrehajtott, likviditáskezelésbıl és kockázatkezelésbıl származó kamatpozíciók a banki könyvbe tartoznak. A kölcsönök elıtörlesztése által jelentett kamatkockázat nem jelentıs, mivel a bank a kamatkockázat minimalizálása miatt a kamatperiódus végéig felmerülı kamatköltségeket figyelembe veszi az ügyfelekkel történı elszámoláskor. Aktív kamatlábkockázat vállalás alatt a nem betétgyőjtésbıl vagy hitelezésbıl, hanem tudatos, nyereségszerzés céljából nyitott kamatláb pozíció felvállalását értjük. Aktív kamatlábkockázatot a Bank elsı sorban HUF, EUR, USD és CHF devizákban végez, de a Treasury vezetı engedélyével valamennyi devizában, amelyben passzív kockázatot vállal a Bank, lehetıség van aktív kockázatvállalásra. 19

A Bank a fentiek alapján passzív és aktív kamatkockázat-kezelést különböztet meg. Passzív kamatkockázat kezelésen azt értjük, amikor a kockázatvállalás mértéke állományi (nyitott pozíciós) és veszteségkorlátozó (stop loss, VAR stb.) limitek felállításával kerül behatárolásra devizánként és az összesített kamatláb-pozícióra vonatkozóan. Aktív kamatkockázat-kezelésen azon tevékenységeket (pl. hitelek és betétek árazása) és üzletkötéseket (spot és határidıs kamatláb-üzletek, illetve kamatláb-csereügyletek) értjük, amelyekkel a kamatkockázatot jelentı pozíciók aktívan befolyásolhatók, irányíthatók, és ezáltal a kamatkockázat csökkenthetı, módosítható. A passzív kamatkockázat-kezelés szabályozási kereteit a Controlling osztály, illetve a frankfurti ZMO osztály alakítják ki az Igazgatóság jóváhagyásával, míg az aktív kockázatkezelés a fenti szabályozási kereteken és limiteken belül a Treasury hatásköre. A kamatlábkockázat kezelésének operatív szerve a Treasury. A kamatlábkockázat kezelése az összes kamatlábkockázatot hordozó mérleg- illetve mérlegen kívüli tétel által generált nettó kitettség vonatkozásában devizánként külön történik, az egymást természetes módon kioltó kockázatok figyelembe vételével. Bár a kamatlábkockázat napi mérésére a Bank több kockázati paramétert (VAR, stressz-teszt, kamatlábérzékenység) is használ, az operatív kamatkockázat-kezelés során a Treasury a kamatlábérzékenység mutatószámát alkalmazza az egyes devizák hozamgörbe pontjainak kockázati kitettség szempontból való értékelésre. VAR: termékenként és kereskedési / banki / management könyvre vonatkozó bontásban, illetve a Bank egészére meghatározott VAR limitek a portfoliókon bevállalható maximális potenciális veszteségértéket jelentik 97,5% konfidencia szint mellett. Stressz-teszt: a mérleg és mérlegen kívüli tételek nettó jelenértékében való elmozdulást méri szélsıséges piaci kamatelmozdulás esetén. A stressz teszteket az anyabank által jóváhagyott hipotetikus forgatókönyvekre a központi Risk Controlling Osztály futtatja naponta az összes leányvállalatra vonatkozóan és a tesztek eredményét az elıre megállapított limitértékekhez hasonlítja. Kamatérzékenység: a banki portfoliónak a kamatlábkitettséggel rendelkezı részére vonatkozóan, devizánkénti és könyvenkénti bontásban a portfolió 1 bázispontos kamatláb-elmozdulás esetén bekövetkezı nettó jelenérték változását mutatja. A kamatérzékenységre vonatkozó mutatót devizánként, lejárati szektoronkénti és 20