Az Országos Tudományos Kutatási Alapprogramok Bizottsága. elnökének éves részletes beszámolója. az OTKA évi működéséről

Az Országos Tudományos Kutatási Alapprogramok Bizottsága elnökének éves részletes beszámolója az OTKA 2012. évi működéséről 2012 1

ORSZÁGOS TUDOMÁNYOS KUTATÁSI ALAPPROGRAMOK, 2013 Cím: Studium Irodaház 1093 Budapest, Czuczor u. 10. I. emelet Magyarország Levélcím: 1476 Bp. 100. Pf. 289. Telefon: (06-1) 219-8700 Fax: (06-1) 219-8756 A dokumentum elérhető az OTKA honlapján: www.otka.hu Általános tudnivalók az OTKA-ról: http://www.otka.hu/otka-rol Aktuális pályázatok és pályázati archívum: http://www.otka.hu/palyazatok Támogatott projektek adatbázisa: http://www.otka.hu/projektek-tamogatott-palyazatok OTKA-projektek nyilvános adatainak kereshető adatbázisa: http://nyilvanos.otka-palyazat.hu/ Támogatott kutatások, könyvek és kutatók bemutatása, valamint az OTKA főbb eseményei: http://www.otka.hu/otka-magazin Valamennyi jog fenntartva. A kiadvány kizárólag oktatási és nem kereskedelmi célból, a forrás feltüntetésével sokszorosítható. A jelentésben szereplő adatgyűjtés lezárásának időpontja: 2012. december 28. ISSN 2063-5184 2

Tartalomjegyzék ELŐSZÓ... 5 1. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ... 8 1.1. A beszámoló célja... 8 1.2. Az OTKA jogállása, működési feltételei... 8 1.3. Az OTKA által támogatott kutatások értékelése, társadalmi hatása, jelentősége... 8 1.4. Tartalmi elszámolás... 9 1.5. Tudományos eredményesség... 16 1.6. Az OTKA nemzetközi szerepe... 17 1.7. Jogszabályi korlátok... 18 1.8. A 2012-es év legfontosabb OTKA-eseményei... 19 2. AZ OTKA CÉLKITŰZÉSEI... 24 2.1 Alapkutatások támogatása a tudomány minden területén... 24 2.2 Kiváló, nemzetközi szintű kutatások támogatása... 24 2.3 Tudományos eredmények, gazdasági és társadalmi haszon... 25 2.4 Kutatók hazai intézményekben való kutatásának támogatása... 25 2.5 Kutatók által kezdeményezett témák... 25 2.6 Teljes kutatói életpálya támogatása... 25 2.7 Nemzetközi együttműködések... 26 2.8 Nemzetközi színvonalú pályázatértékelési rendszer... 26 2.9 Átlátható, korszerű, hatékony működés... 27 2.10 A közpénzekkel való felelős gazdálkodás... 27 3. AZ OTKA MŰKÖDÉSE... 29 3.1. Az OTKA küldetése... 29 3.2. Az OTKA szervezeti felépítése... 29 3.2.1. Szakmai zsűrik... 29 3.2.2. Tudományterületi kollégiumok... 30 3.2.3. OTKA Bizottság... 30 3.2.4. OTKA Iroda... 31 3.3. A pályázástól a döntésig... 31 3.3.1. Pályázattípusok... 31 3.3.2. A döntési folyamatok 2012-ben... 32 3.3.3. Értékelési szempontok... 33 3

3.3.4. Átláthatóság... 34 3.3.5. Projektkövetés... 35 3.3.6. Hatékony, gyors ügyintézés... 36 3.4. OTKA-kutatások hatása... 37 4. A TUDOMÁNYTERÜLETI KOLLÉGIUMOK BEMUTATÁSA... 40 4.1. Társadalom- és Bölcsészettudományi Kollégium... 40 4.2. Műszaki és Természettudományi Kollégium... 42 4.3. Élettudományi Kollégium... 44 5. PÁLYÁZATOK: TÉNYEK ÉS ADATOK.46 5.1. Kutatási pályázat (K).. 46 5.2. Nagy költségű kutatási pályázat (NK)...48 5.3. Fiatal kutatói posztdoktori pályázat (PD)...50 5.4. Nagy költségű fiatal kutatói pályázat (NF). 52 5.5. Nemzetközi együttműködésben végzett kutatási pályázat (NN).54 5.6. Publikációs pályázat (PUB) 56 6. AZ OTKA ÁLTAL ADOMÁNYOZOTT DÍJAK... 59 6.1. Ipolyi Arnold Tudományfejlesztési Díj nyertesei... 59 6.2. OTKA Élet és Tudomány közös tudománynépszerűsítő cikkpályázat nyertesei... 63 7. NÉHÁNY KIMELKEDŐ KUTATÁS BEMUTATÁSA... 67 7.1 Társadalom- és bölcsészettudományok... 67 7.2 Műszaki és természettudományok... 73 7.3 Élettudományok... 79 8. VÁLTOZÁSOK ÉS FELADATOK 2012-BEN... 84 9. A JÖVŐ KIHÍVÁSAI... 87 9.1. Fenntartható szakmai kiválóság biztosítása... 87 9.2. Az OTKA bírálati rendszerének áttekintése... 88 9.3. A magyar tudomány nemzetközi helyzetének erősítése... 88 9.4. Open Access-politika biztosítása... 89 9.5. Az OTKA Programok és az OTKA Iroda teljesítményének értékelése... 89 9.6. Az OTKA Programok finanszírozásának fenntartása... 89 9.7. Az OTKA Iroda infrastrukturális és személyi állományának fejlesztése... 91 FÜGGELÉK... 92 4

ELŐSZÓ Kollár László Péter, az OTKA Bizottság elnöke Építőmérnök, mérnöki matematikai szakmérnök. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Tartószerkezeti és Szilárdságtani Tanszékén egyetemi tanár. Szakterülete a tartószerkezetek, kompozitok, héjak és ezek földrengésállósága. Ösztöndíjasként kutatott a Leuveni Katolikus Egyetemen és a Stanford Egyetemen, utóbbi helyen több alkalommal vendégtanárként is előadott. Számos nemzetközi és magyar tudományos egyesület, szervezet tagja, illetve nemzetközi szakfolyóiratok szerkesztőbizottsági tagja. 2003 és 2008 között az OTKA Műszaki és Természettudományi Kollégiumának elnöke. Az OTKA Bizottság elnöki tisztét 2009 decembere óta tölti be, 2012 decemberétől második ciklusban. A mai OTKA jogelődje az Országos Tudományos Kutatási Alap a felfedező (alap)kutatások támogatása céljából 1986. január 1-én jött létre, mely akkor az első nyílt, országos pályázati rendszer volt. Az OTKA legnagyobb ereje az, hogy bár alapvető célkitűzése, struktúrája több mint huszonöt éve állandó, mégis folyamatosan változik és megújul; alkalmazkodik a hazai igényekhez, beépíti a nemzetközi tapasztalatokat és nem utolsósorban tanul saját gyakorlatából. Az OTKA által támogatott pályázatok általában négy évre szólnak. Jóllehet vannak különbségek a pályázók életkora és a kért összeg nagysága terén, a kiválasztás mégis minden esetben döntően két szempont alapján történik: az egyik a pályázat és a pályázók szakmai kiválósága, a másik a kutatás várható eredménye, hatása. Az OTKA döntéshozatala több mint két évtizede nyilvános; átlátható módon, szigorú összeférhetetlenségi szabályok és a bírálók anonimitása figyelembevételével történik. A pályázat és a bírálat nyelve (néhány kivételtől eltekintve) ma már egységesen az angol. Az OTKA eddigi sikerességét mutatja pályázóinak nemzetközi elismertsége, a nemzetközi tudományos életben való részvétele, eredményessége, hiszen évről évre számos az OTKA által finanszírozott kutatáshoz kapcsolódó publikáció születik, melyek a legmagasabb rangú nemzetközi tudományos folyóiratokban jelennek meg. A felfedező kutatás fontos bázisa lehet az innovációnak. A felfedező kutatás alapozza meg mind az alkalmazott kutatásokat, mind pedig a fejlesztéseket. Az alapkutatás az innovációs lánc első eleme, melyet a világon minden állam, hazánk is kiemelten kezel és támogat. Az Európai Unió működéséről szóló Lisszaboni Szerződés 185. cikke az alapkutatások jelentőségét hangsúlyozza. Fontos kiemelni, hogy a felfedező kutatás támogatása nemcsak az innováció megalapozásában játszik szerepet, hanem jelentős a társadalmi hatása is, bár következményei csak hosszabb távon érzékelhetők. Formálja a kutatói életpályát és ezen keresztül a felsőoktatást, valamint meghatározó fontosságú a kulturális örökség megőrzésében és a nemzeti tudat alakításában. Mindezek révén a felfedező kutatások támogatásával lehetőség nyílik itthon tartani legkiválóbb kutatóinkat, akik tudásukkal, 5

rendkívüli képességeikkel és kiterjedt nemzetközi kapcsolatrendszerükkel erősítik a hazai tudományos életet. Az OTKA és így a felfedező kutatások támogatása 2012-ben a korábbi évekhez képest jelentősen, 41%-kal emelkedett. Ez több kiváló pályázat támogatását tette lehetővé, mint a korábbi években. A beérkezett pályázatok száma a korábbi évekhez képest másfélszeres volt, melynek több mint felét a színvonaluk alapján kiválóra értékelték. A többlettámogatás hatására lehetővé vált, hogy a kiváló kutatások nyerési aránya az áthúzódó 2011-es pályázati ciklusból 30% fölé, míg a 2012-es pályázati ciklusból 20% fölé emelkedjék. A forrástöbblet ellenére is tapasztalható, hogy a kiváló pályázatok jelentős része nem kapott támogatást. Az OTKA törekszik arra, hogy eszközeivel hatékonyan tudja támogatni a magyar és a nemzetközi tudományt és ezen keresztül egyetemeinket, intézeteinket és egész társadalmunkat. Kollár László Péter az OTKA Bizottság elnöke 6

1. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ 1.1. A beszámoló célja 1.2. Az OTKA jogállása, működési feltételei 1.3. Az OTKA által támogatott kutatások értékelése, társadalmi hatása, jelentősége 1.4. Tartalmi elszámolás 1.5. Tudományos eredményesség 1.6. Az OTKA nemzetközi szerepe 1.7. Jogszabályi korlátok 1.8. A 2012-es év legfontosabb OTKA-eseményei 7

1. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ 1.1. A beszámoló célja Az Országos Tudományos Kutatási Alapprogramokról (továbbiakban: OTKA) szóló 1997. évi CXXXVI. törvény 2. -a (6) bekezdésének b) pontja értelmében az OTKA Bizottság elnöke elkészítette jelen beszámolóját a Kormány részére az OTKA 2012. évi működéséről. 1.2. Az OTKA jogállása, működési feltételei Az OTKA működését az Országos Tudományos Kutatási Alapprogramokról szóló 1997. évi CXXXVI. törvény és annak a 2012. évi L. törvény révén módosított változata, valamint a Kormány egyetértésével hatályba lépett Szervezeti és Működési Szabályzata biztosítja. Az OTKA körébe tartozó feladatok megvalósítását döntő részben a központi költségvetés elkülönített előirányzata biztosítja, valamint bel- és külföldi jogi és természetes személyek befizetései, hozzájárulásai és a belföldiek visszafizetései fedezik. Az OTKA feladata, hogy előirányzatából olyan tudományos kutatások, illetőleg azok végzéséhez és az eredmények nyilvánosságra hozatalához szükséges feltételeket biztosítsa nyilvános pályázati rendszeren keresztül, amelyektől új tudományos törvényszerűségek felismerése, új ismeretek, módszerek, eljárások kidolgozása várható. Előirányzata felhasználható tudományos eredmények létrejöttét elősegítő infrastruktúra-fejlesztésre is. 1.3. Az OTKA által támogatott kutatások értékelése, társadalmi hatása, jelentősége Az 1986-ban létrehozott, 1991 óta független alapként, 1993 óta törvény alapján működő OTKA az egyetlen kifejezetten alapkutatási forrás Magyarországon. A European Research Council-hoz (ERC) hasonlóan a színvonalas alapkutatást támogatja az azonnali hasznosíthatóság elvárása nélkül. Hatása alapvető fontosságú, mivel alapkutatás nélkül nincsen alkalmazott kutatás, fejlesztés és innováció sem. Az alapkutatások által elért eredmények egy része rövid idő alatt hasznosítható a fejlesztésekben, többsége azonban csak több év múlva épül be az innováció folyamatába, ezért ezek hasznosulása közvetlenül nem mérhető. A közvetett vagy közvetlen innovációba való beépülésen túlmenően az alapkutatásnak jelentős társadalmi hatása is van: hozzájárul a nemzeti tudásbázis 8

bővítéséhez, elősegíti a nemzetközi alapkutatási programokban való részvételt (ahol a részvétel előfeltétele a kutatási téma hazai finanszírozottsága), megalapozza a színvonalas felsőoktatást, erősíti a kutatóegyetemeket és nem utolsó sorban fékezi az agyelszívást. Az OTKA ha csak közvetetten is hozzájárul a Kormány Nemzeti Együttműködés Programja, valamint a Horizont 2020 Program (az EU kutatási és innovációs keretprogramja) hazánk által vállalt kötelezettségeinek teljesítéséhez. Az OTKA jelentős számban támogat pályakezdő kutatókat. Támogatási stratégiája a kutatói életpálya minden szakaszában lehetőséget biztosít az arra érdemes kutatások megvalósítására. Az OTKA nemzetközi elismertségét bizonyítja az a tény, hogy 1996-tól teljes jogú tagja az Európai Tudományos Alapnak (ESF), 2002 óta tagja az európai tudománytámogató szervezetek elnökeiből álló EUROHORCs-nak. Tagja továbbá a 2011 szeptemberétől a korábbi szervezetekből alakult Science Europe-nak (SE), és részt vesz annak különböző munkacsoportjaiban. Az OTKA fokozatosan építi nemzetközi kapcsolatait, egyre szélesebb körben vesz részt közösen támogatott kutatásokban, nemzetközi pályázatok értékelésében. 1.4. Tartalmi elszámolás Az OTKA Programokra a költségvetési törvényben 2012-re előirányzott támogatás összege 7 686 MFt volt, amely 41%-kal magasabb, mint a 2011. évi támogatás (5 436 MFt). A felfedező kutatások támogatása jelentősen emelkedett, így lényegesen több kiváló pályázat támogatására kerülhetett sor, mint a korábbi években. Az OTKA Bizottság, az OTKA Programok kerete terhére, az előző évekről áthúzódó és az adott évben induló többéves kutatási szerződések alapján 1 615 db kutatási (K), posztdoktori (PD), valamint nagyösszegű kutatási (NK) és fiatal pályakezdő (NF) pályázat kutatási programját 9

támogatta 2012-ben, amelyek közül 2012-ben 466 db új kutatási program indult (a 2011/1- es és 2012/1-es pályázati fordulóból). Az OTKA Bizottság 2011. július 6-án döntött a 2011/1 ciklusban benyújtott 273 db posztdoktori pályázat közül 64 db támogatásáról. Az ugyancsak a 2011/1-es pályázati ciklusban benyújtott kutatási és nagyösszegű (kutatási és fiatal pályakezdő) pályázatok támogatásáról az OTKA Bizottság 2011. december 7-én döntött, mely döntés a 2012. évi költségvetési törvény hatálybalépésével egyidejűleg vált jogerőssé 2012 januárjában. Ennek értelmében a 2011/1-es pályázati fordulóból 211 db kutatási pályázat és 30 db nagyösszegű pályázat részesülhetett támogatásban, a kutatók 2012-től kezdhették el kutatásaikat. (lásd 1. sz. melléklet) A 2012. februári határidővel a 2012-2016. időszakra meghirdetett kutatási, posztdoktori és nagyösszegű (kutatási és fiatal pályakezdő) pályázatok (2012/1 forduló) pályázati felhívására 1551 db pályázat érkezett be. A pályázatok értékelése 2012 júliusáig megtörtént. Az OTKA Bizottság a beérkezett 353 db posztdoktori pályázat közül 103 db támogatásáról döntött, amelyek többsége 2012 szeptemberétől kezdhette meg kutatását. A beérkezett kutatási pályázatok száma 1049 db volt, amelyek közül 208 db pályázat támogatásáról döntött az OTKA Bizottság. A nagyösszegű (kutatási és fiatal pályakezdő) pályázatok száma 149 db volt, melyek közül 28 db pályázatot támogatott az OTKA Bizottság, amelyek résztvevői 2012-től illetve 2013-tól kezdhették el kutatásaikat. (lásd 2. sz. melléklet) Az OTKA Bizottság 2012 októberében jelentette meg 2013. évi kiírását kutatási és posztdoktori pályázatokra (2013/1). A 2013. februári határidőre 1178 db pályázat érkezett be, 25 milliárd Ft támogatási igénnyel. A pályázatok értékelése 2013 júliusáig megtörténik. A 2013. évi pályázati kiírásban az NF pályázattípus - a párhuzamos finanszírozás elkerülése miatt - szüneteltetésre került, mert az MTA a fiatal kutatók részére hasonló feltételekkel hirdette meg Lendület - pályázatát. Az OTKA Bizottság, a Norvég Finanszírozási Mechanizmusok (EGT/NFM) és az OTKA közös támogatásában, nemzetközileg elismert fiatal kutatók pályájának elősegítésére 2008-ban meghirdetett Norvég pályázati felhívás keretében 33 db kutatási pályázat támogatásáról döntött. Az OTKA Bizottság a sikeresen teljesített Norvég projektek egy éves meghosszabbítására kiegészítő pályázatot írt ki, mintegy 80 MFt összegben, amelynek keretében 9 kutató folytathatta kutatását 2011. és 2012. között. 10

Az NKTH és az OTKA által közösen meghirdetett, gazdaságban hasznosuló, innovációt megalapozó célzott alapkutatási A08/4 pályázat kiírására a 2010. májusi határidőre 109 db kutatási és 35 db nagyösszegű pályázat érkezett be. A pályázatok értékelését és rangsorolását az OTKA Bizottság elvégezte és az NKTH-OTKA Vegyes Bizottság támogatási rangsorjavaslatát 2010. november 16-án az NKTH-nak végső döntéshozatalra átküldte. Az NKTH döntése nem születhetett meg, mert a 2010 júniusában megjelent 1132/2010.(VI.18.) Kormányhatározat hatására az NKTH minden kifizetést, szerződéskötést leállított. A 1003/2010.(I.19.) Kormányhatározat értelmében 2010. április 1-től a döntéshozatal is felfüggesztésre került. 2011-től a KTIA kezelése az NFÜ hatáskörébe tartozik. A Nemzeti Kutatási, Innovációs és Tudománypolitikai Tanács (NKITT) 2012. évi döntése értelmében az A08/4 pályázatok támogatásban részesülhetnek a KTIA forrás 2012. évi kerete terhére 1.000 MFt erejéig. Azonban a 1132/2011.(V.2.) Kormányhatározatra való hivatkozással az NFÜ 2012. október 8-án a pályázatok forráshiány miatti elutasításáról döntött és ennek megfelelően a MAG Zrt. az elutasításról értesítette a pályázókat. A 2010. májusi határidőre beérkezett 25 db MB08/3 mobilitás pályázat értékelését és rangsorolását az OTKA Bizottság elvégezte, és az NKTH-OTKA Mobilitás Bizottság rangsorjavaslatát az NKTH-nak 2010 szeptemberében átküldte. A 18 db pályázat támogatásáról 2011. június 15-én hozta meg döntését a jogutód NFÜ. A késedelmes döntés miatt 3 pályázó visszamondta a megítélt támogatást. A szerződések csökkentett összeggel kerültek megkötésre, mert az EU FP7 COFUND program által társfinanszírozott TRANSMOB_HU projekt szerződése, amely a MB08/3 mobilitás pályázat alapját képezte, a szerződés szerint eredetileg 2013. április 20-án lejárt volna. A NIH (az NKTH jogutódja) kezdeményezte a TRANSMOB_HU szerződés határidejének 2014. december 31-ig való meghosszabbítását, melyre az Európai Bizottság engedélyt adott, lehetővé téve ezáltal azt is, hogy a projektek az eredetileg megítélt támogatást megkaphassák. Az OTKA Bizottság által meghirdetett, nemzetközi együttműködésben végzett kutatások támogatására vonatkozó kiírásra 2011/2-es fordulóban beérkezett 13 db pályázat közül - az OTKA Nemzetközi Bizottsága javaslata alapján - 8 db támogatásáról született döntés 2012- ben. Az érintett pályázók 2012-ben kezdhették el kutatásaikat. A 2012/1 és 2012/2 pályázati fordulóban meghirdetett felhívásra 45 pályázat érkezett be, melyek közül 14 db támogatásáról döntött az OTKA Bizottság 2012-ben. Az FWF-OTKA Lead Agency megállapodás keretében meghirdetett pályázati felhívásra az OTKA-hoz 12 db pályázatot nyújtottak be, melyek közül az FWF egyetértése esetén 3 db pályázat támogatásáról dönt az OTKA Bizottság. Az osztrák FWF 2013 tavaszán hozta meg az OTKA támogatási javaslatának jóváhagyásáról szóló döntését. 11

Az AKA-OTKA együttműködési felhívásra 2012 szeptemberében 9 db pályázatot nyújtottak be az OTKA Elektronikus Pályázati Rendszerébe (EPR), mely pályázatok támogatására a megállapodás értelmében a Nemzetközi Bizottság javaslata alapján - a finn partner tesz javaslatot 2013 tavaszán. Az OTKA 1996 óta tagja a European Science Foundation-nak (ESF). Az egyes tagországok tagdíját az ESF közgyűlése határozta meg. Magyarország esetében a két tagszervezet, az MTA és az OTKA közösen, 50-50%-ban vállalta a tagdíj befizetését. A tagszervezetek többsége úgy döntött, hogy 2011 szeptemberében létrehozza a Science Europe (SE) nevű szervezetet, így az ESF néhány éven belül meg fog szűnni. Az új szervezethez az OTKA és az MTA is csatlakozott. A tagszervezetek megállapodtak abban, hogy az átmeneti időszakban az ESF-nek és a SE-nak fizetendő tagdíj összege nem lesz nagyobb, mint az ESF-nek 2011-ben kifizetett tagdíj összege. Az ESF várható megszűnése miatt az általa koordinált Research Networking (RNP) és EUROCORES programok is meg fognak szűnni. Az OTKA a EUROHORCs (European Heads of Research Councils) tagjaként az MTA-val közösen vett részt a kiváló fiatal kutatók egzisztenciájának megteremtését szolgáló, Európa 16 országának 18 tudománytámogató intézménye által a 2004. és 2007. közötti időszakban négy alkalommal meghirdetett European Young Investigator (EURYI) Awards programjában. Az MTA és az OTKA közösen vállalta a négy pályázati ciklushoz való hozzájárulást öt-öt éven keresztül, amely kötelezettség 2012-ben lejárt. A pályázat keretében két hazai kutató nyert el támogatást, amelynek értéke jóval meghaladja az MTA-OTKA közös hozzájárulás mértékét. Az ERA-Chemistry EU által támogatott, több ország részvételével meghirdetett pályázata keretében, amelynek értékelésében az OTKA is részt vett, 2012-ben a beérkezett 10 db hazai részvételű pályázat közül 3 db új kutatási projekt kapott OTKA támogatást a 2012. és 2014. közötti időszakra. Az ERA-NET PathoGenoMics pályázat keretében 2012-ben nem volt nyertes hazai, OTKA által támogatott alapkutatási pályázat. Az ennek folytatására létrejött Infect-ERA konzorciumban az MTA-val közösen szintén részt vesz az OTKA. Az OTKA által támogatott kutatások eredményeinek közlésére, valamint azok tudományos ismeretterjesztésére 2012-ben két határidővel meghirdetett pályázatra beérkezett 46 db 12

pályázat közül, az OTKA Publikációs Bizottságának javaslata alapján, az OTKA Bizottság 35 db támogatásáról döntött. Az egyes pályázattípusokra a következő arányban történtek kifizetések 2012-ben: kutatási projektekre (K) az összkiadás 60,99%-a, a nagyösszegű kutatási (NK) projektekre 16,90%-a, az ifjúsági és posztdoktori (PD) kutatási projektekre 11,96%-a, a nagyösszegű fiatal kutatási (NF, NNF2) projektekre 2,96%-a, a nemzetközi együttműködésben végzett kutatásokra és együttműködésekre (NN, IN) 5,28%-a, az OTKA által támogatott kutatások eredményeinek publikálására (PUB) 0,69%-a. Az OTKA-forrás 0,73%-a az OTKA Iroda többletköltségeire, 0,003%-a a Magyar Államkincstárnál vezetett számlával kapcsolatos kiadásaira és 0,49%-a egyéb kiadásokra (pl. SE, ESF programokhoz kapcsolódó tagdíjak fedezésére) került felhasználásra. Adatok EFt-ban K 4 741 986 NK 1 313 782 PD 930 154 NF, NNF2 230 192 NN,IN 410 228 PUB 53 399 Iroda 56 974 MÁK 255 Egyéb 38 196 13

2012/1-es fordulóban K, NK, PD és NF típusú pályázatokra az OTKA tudományterületi besorolása szerint a kutatóhelyekre átadott támogatás 20,4%-a a társadalom- és bölcsészettudományok (TBTK) területén, 31,8%-a a műszaki és természettudományok (MTTK) területén és 47,7%-a az élettudományok (ÉTK) területén segítette az alapkutatásokat. Tudományterület Támogatási összeg (EFt) TBTK 1 556 949 MTTK 2 425 969 ÉTK 3 638 788 Összesen 7 621 706 A kutatóhelyek típusait tekintve a 2012/1-es fordulóban K, NK, PD és NF típusú pályázatokra odaítélt összegek 58,1%-a került átadásra egyetemeken, főiskolákon, 34,2%-a az MTA kutatóintézeteiben, 1,8%-a múzeumokban, levéltárakban, 5,8%-a egyéb kutatóhelyeken folytatott kutatások támogatására. 14

Kutatóhely típus Támogatási összeg (EFt) Egyetem / Főiskola 4 431 836 MTA 2 607 342 Múzeum, Levéltár 139 489 Egyéb kutatóhely 443 039 Összesen 7 621 706 A kutatók 2012-ben benyújtott elszámolásai alapján az OTKA által biztosított kutatási támogatás a következő költségeket fedezte: személyi költségek és járulékaik (33,0%), konferencián való részvétel, készletbeszerzés és a kutatásokkal kapcsolatos szolgáltatások költsége (43,0%), a kutatóhely általános (rezsi) költsége (15,0%), valamint beszerzett tudományos és segédeszközök költsége (9,0%). A 2012-ben benyújtott pénzügyi elszámolások alapján az OTKA a személyi költségekből a fiatal kutatói és posztdoktori kutatási szerződések keretében 83 fiatal vezető kutatónak, valamint további 21 fiatalnak biztosította kutatói bérét, míg a kutatási és nagyösszegű projektek esetében további 273 főnek (doktorandusz, posztdoktor, asszisztens) biztosította ideiglenes alkalmazotti bérét. Az OTKA Bizottság az utóbbi években a pályázatok támogatási összegét fokozatosan emelte. A pályázatok keretében többletforrás igényelhető kutatói állások (fiatal kutatók, posztdoktorok, doktoranduszok személyi költségei) és a tudományos műszerek beszerzésére. Az OTKA Bizottság a támogatásoknál előnyben részesíti a fiatal kutatókat. 2012-ben a vezető kutatók átlagéletkora 50,6 (ebből a fiatal kutatóké 35,6) év, a kutatásban részt vevő kutatók átlagéletkora 42,1 év volt. 15

A nők részvételi aránya a 2012/1 fordulóban a benyújtott és nyertes pályázatok esetében közel azonos volt. A fiatal kutatói kategóriában a benyújtott pályázatok esetében a vezető kutatók 43,0%-a volt nő, a nyertes pályázatok esetében ez 44,5% volt. A szenior kutatói kategóriában a benyújtott pályázatok esetében a vezető kutatók 25,6%-a volt nő, a nyertes pályázatok esetében 27,5%-a. 1.5. Tudományos eredményesség Az OTKA által támogatott kutatások eredményessége a megjelent publikációk, szabadalmak száma, és a publikációk minőségére utaló mérőszámok alapján értékelhető. A 2011-ben lezárult projektek beküldött zárójelentései közül a 2012-ben értékelt 357 zárójelentésből a szakmai zsűrik 63,6%-ot kiválóan megfeleltnek, 27,5%-ot jól megfeleltnek, 7,3%-ot megfeleltnek minősítettek. Az értékelt projektek 1,6%-a nem hozta a vállalt eredményeket. A zárójelentések 72,0%-át tudományos ismeretterjesztésre alkalmasnak, 39,0%-át pedig gazdaságban hasznosíthatónak minősítette az illetékes szakmai zsűri. A 2011- ben és 2012-ben lezárult 396 db és 350 db OTKA-kutatás zárójelentése alapján a kutatások eredményeképpen 8418 db, illetve 8593 db tudományos publikáció jelent meg (átlagosan 23 publikáció/projekt), továbbá 9 db, illetve 15 db szabadalmat jelentettek be. A publikációk között az OTKA kutatási támogatásából 2011-ben 96 db (TBTK: 26, MTTK: 45, ÉTK: 25), míg 2012-ben 94 db (TBTK: 20, MTTK: 67, ÉTK: 7) doktori disszertáció született. A 2012-ben lezárult kutatások eredményeinek értékelése jelentős részben most van folyamatban. 2012-ben 667 db részjelentés került benyújtásra, amelyeknek szakmai és pénzügyi ellenőrzése szintén folyamatban van. 16

Mérőszámokkal nem alátámasztható eredmények, társadalmi hatások: új tudományos, nemzetközi mércével mérve is kiemelkedő eredmények, módszerek; nemzetközi pályázatokban, együttműködésekben való sikeres részvétel; a tudományos eredmények átvitele az oktatásba; új kutatócsoportok, tudományos műhelyek létrehozása; fiatal kutatók bevonása a kutatásba, doktori (PhD) képzés, disszertációk előkészítése. A fiatal kutatók részére odaítélt támogatások állás- és kutatási lehetőséget biztosítanak a legkiválóbb pályakezdő kutatók részére. A posztdoktori pályázatok és az önálló kutatócsoport létrehozását elősegítő nagyösszegű fiatal kutatói pályázatok társadalmi hatása: a fiatal kutatók kutatói pályán, valamint hazai kutatóhelyen való megtartása, a kutatói utánpótlás biztosítása, kutatói karrier építése. A konferenciákon való részvételek hasznossága felbecsülhetetlen: a magyar tudományosság nemzetközi kapcsolatainak építését, a tudományos eredmények bemutatását, nemzetközi együttműködésben végzett kutatásokat segítenek elő. A kutatások keretében beszerzett eszközök mind a kutatás, mind az elavult hazai eszközpark frissítése szempontjából elengedhetetlenek. 1.6. Az OTKA nemzetközi szerepe Az OTKA a nemzetközi szervezetekben aktív szerepvállalással képviseli, megjeleníti a magyar tudományt. Az OTKA pályázati rendszere szellemiségében jól illeszkedik az EU tagországai és az észak-amerikai nagy pályázati rendszerek elveihez. Európai és USA-beli társintézményekkel, a European Research Council-lal és a Science Europe-pal tartott kapcsolatok révén átveszi a legkorszerűbb tudományos pályázati gyakorlatot. Az OTKA munkatársai részt vesznek a Science Europe Open Access to Scientific Publications, Open Access to Data, Create a European Grant Union munkacsoportjában. Az OTKA pályázati és testületi rendszerével felkészíti a hazai kutatókat a nemzetközi pályázásra, mert a nemzetközi szokásoknak megfelelő technikájú és szellemiségű rendszert üzemeltet. Nemzetközi pályázati rendszerhez társul saját forrásaival, részt vesz európai kutatási alapok együttműködésében indított kooperációs kutatásfinanszírozási programokban. Az OTKA az MTA-val együttesen tagja a European Science Foundation-nak és a Science Europe-nak. Közösen vállalják a tagdíjak és a Research Networking programokban való részvétel költségeit, a jövőre nézve pedig közösen vesznek részt az ERA-NET PathoGenoMics folytatásaként létrejött Infect-ERA konzorciumban. 2012-ben az OTKA további ERA-NET programok előkészítésében is részt vett, mint az energetikai kutatásokkal kapcsolatos CONCERT-Japan, az anyagtudományi M-ERA.NET, a ritka betegségek kutatására kiírt ERare. 17

Az OTKA 2010 óta vesz részt az ERA-Chemistry EU által támogatott, több ország részvételével meghirdetett pályázatának kiírásában, értékelésében, finanszírozásában. Az OTKA Bizottság az osztrák FWF-fel Lead Agency-megállapodást kötött, amelynek keretében közös kutatási pályázatok támogatására van lehetőség. A Lead Agency értékelési forma keretében a felek elfogadják azon alap támogatási rangsorát, ahová nagyobb összeggel pályáznak. A pályázatok értékelése nemzetközi szinten folyik. Ugyancsak megállapodás született az Academy of Finland képviselőivel előzetesen egyeztetett témákban közösen meghirdetett pályázatok támogatására. 1.7. Jogszabályi korlátok Az 1997. évi CXXXVI. OTKA-törvény módosításának tárgyalását a Kormány 2012 első negyedévében tűzte napirendre. A módosított törvény mely 2012. június 6-tól hatályos lehetővé teszi, hogy az OTKA Bizottság a tárgyévet követő első évre a tárgyévben rendelkezésre álló költségvetési előirányzata 90%-áig, a második évre annak 70%-áig, a harmadik évre 40%-áig, azon túl legfeljebb 20%-áig vállalhasson kötelezettséget, beleszámítva az előző években vállaltakat. Ezen új szabályozást az Országos Tudományos Kutatási Alapprogramokról szóló 1997. évi CXXXVI. törvény módosításáról a 2012. évi L. törvény 3. (2) állapította meg. Ez a jogszabályi változás lehetővé tette, hogy az OTKA Bizottság a rendelkezésére álló forrásait optimálisan használhassa fel. A szerződések alapján az OTKA az adott kutatási szakasz támogatási összegét a kutatóhely irányába megnyitja: központi költségvetési szervekhez (intézmények 95%-a) előirányzatátadással, egyéb intézményekhez átutalással. A kutatások számára megítélt OTKAtámogatások előirányzat-átadással történő finanszírozása, valamint havonta egyenlő részletekben történő felhasználhatósága a kutatás lehetőségeit nehezítő adminisztratív korlát, mivel egy alapkutatási témánál a tényleges kiadások általában nem egyenletesen jelentkeznek. Az előirányzat-átadással történő finanszírozás másik hátránya, hogy a fejezetek közötti átadás miatt a keretnyitások akár két-három hónapot is igénybe vehetnek. Szükséges lenne a kutatások finanszírozásának rugalmasabb kezelése, a támogatások egy összegben való rendelkezésre bocsátása. A Kormány 1036/2012. (II. 21.) határozatának 6. pontja értelmében az irányítása alá tartozó fejezeteknél beszerzési tilalmat rendelt el az intézményi beruházás keretében történő bútor-, személygépjármű-, informatikai eszköz- és telefonbeszerzések tekintetében. A fenti 18

rendelkezést a Kormány irányítása alá tartozó kutatóhelyek érvényesítették az OTKA Programok fejezeti kezelésű előirányzatából támogatott OTKA-kutatások keretében beszerzendő informatikai eszközöknél. Ez a korlátozás akadályozta az érintett kutatókat abban, hogy a kutatási tervükben vállaltakat határidőre teljesíteni tudják. A kutatók és az intézmények a kormányhatározat 8. pontja értelmében számos alkalommal nyújtották be rendkívül indokolt, egyedi kérelmeiket a Magyar Államkincstár Elnökének, mindezidáig sikertelenül. Az OTKA-kutatók által jelzett problémák miatt az OTKA Bizottság elnöke a korlátozással kapcsolatosan több alkalommal küldött levelet a NEFMI, az EMMI és a KIM miniszteréhez, az MRK elnökének majd 2013-ban a MEH vezető államtitkára részére kérve azt, hogy a kormányhatározat 7. pontja alapján az OTKA kutatási támogatásaihoz közvetlenül kapcsolódó informatikai beszerzések a kormányhatározatban leírtak alól egységes és általános érvényű felmentést kapjanak. Sajnos mindezek a felmentési kérelmek az OTKAkutatások esetében nem jártak sikerrel. 1.8. A 2012-es év legfontosabb OTKA-eseményei Január február a KTIA (NKTH)-OTKA projektdossziék átadása az NFÜ (MAG Zrt.) részére a 2012/1. évi OTKA-pályázatok benyújtása tájékoztató a 2012-ben belépő új zsűritagok és zsűrielnökök részére tájékoztató az OTKA-val kapcsolatban álló intézmények pénzügyi szakemberei részére OTKA Iroda és OTKA Programok költségvetési beszámolóinak megküldése az MTA részére Március április május az OTKA 2011. évi működéséről készített beszámoló megküldése a Kormánynak a beérkezett pályázatok bíráltatása, zsűriülések Taiwan National Science Council képviselőinek fogadása ESF Social Sciences Standing Committee budapesti plenáris ülése az OTKA Irodában az Országgyűlés elfogadja az Országos Tudományos Kutatási Alapprogramokról szóló 1997. évi CXXXVI. törvény módosításáról szóló 2012. évi L. törvényt National Science Foundation konferenciája (Global Summit on Merit Review) az OTKA részvételével Június július augusztus bizottsági és kollégiumi ülések OTKA Bizottság döntése a 2012-ben benyújtott K, PD, NK, NF, publikációs és 19

nemzetközi együttműködésben végzett pályázatokról támogatási szerződések előkészítése Szeptember október Academy of Finland (AKA) és az OTKA közös pályázati felhívásának megjelentetése Osztrák Tudományos Alap (FWF) és az OTKA közös pályázati felhívásának megjelenése OTKA módosított Szervezeti és Működési Szabályzatának a Kormány részére egyetértés céljából való megküldése, amely ezt követően 2012. december 20-án lépett hatályba OTKA 2013-2015-re vonatkozó stratégiájának közzététele CONCERT-Japan pályázati felhívás megjelenése az OTKA részvételével M-ERA.NET pályázati felhívás megjelenése az OTKA részvételével Science Europe Open Access Working Group és Officials Co-ordination Group megbeszélései az OTKA részvételével National Research Foundation of Korea küldöttségének látogatása az OTKA Irodán November december OTKA Ipolyi Arnold Tudományfejlesztési Díj kiosztása Élet és Tudomány OTKA közös cikkpályázatának díjkiosztása OTKA Bizottság döntése a publikációs és nemzetközi együttműködésben végzett pályázatok második fordulójáról, valamint az ERA-Chemistry pályázatokról OTKA-zsűrik és -kollégiumok rotációjának lebonyolítása 2013. évi OTKA-pályázati felhívás megjelenése OTKA új honlapjának elindulása ESF- és Science Europe-közgyűlés az OTKA részvételével Infect-ERA pályázati felhívás előkészítése az OTKA részvételével ERA-NET ERare pályázati felhívás megjelenése az OTKA részvételével National Research Foundation of Korea konferenciája az OTKA részvételével Kollár László Péter OTKA bizottsági elnöki megbízatásának meghosszabbítása 20

1. számú melléklet: A 2011/1-es pályázati forduló K, PD, NK és NF pályázatai Pályázat típusonként db % Beadott pályázatok Támogatott pályázatok Támogatási arány Kért összeg Résztvevők Javasolt összeg Résztvevők % FTE db % FTE EFt % száma EFt % száma db EFt K típus 666 64,348 11 867 658 56,229 3 429 4 364,524 211 69,180 4 149 693 59,900 1 115 1545,3 31,68 34,97 NF típus 20 1,932 1 012 191 4,796 104 188,322 7 2,295 354 686 5,120 38 61,5 35,00 35,04 NK típus 76 7,343 4 671 817 22,135 798 1 204,695 23 7,541 1 578 249 22,782 242 356,1 30,26 33,78 PD típus 273 26,377 3 554 276 16,840 273 602,183 64 20,984 845 109 12,199 64 145,0 23,44 23,78 Összesen 1 035 100,000 21 105 942 100,000 4 604 6 359,724 305 100,000 6 927 737 100,000 1 459 2 107,9 29,47 32,82 Tudomány-területenként db % Beadott pályázatok Támogatott pályázatok Támogatási arány Kért összeg Résztvevők Javasolt összeg Résztvevők % FTE db % FTE EFt % száma EFt % száma db EFt Társadalom- és Bölcsészett 283 27,343 4 198 503 19,893 1 172 1 554,561 84 27,541 1 411 940 20,381 374 474,9 29,68 33,63 Műszaki- és Természettudo 331 31,981 6 916 301 32,769 1 547 2 267,769 102 33,443 2 219 752 32,042 526 791,3 30,82 32,09 Élettudomány 421 40,676 9 991 138 47,338 1 885 2 537,394 119 39,016 3 296 045 47,578 559 841,7 28,27 32,99 Összesen 1 035 100,000 21 105 942 100,000 4 604 6 359,724 305 100,000 6 927 737 100,000 1 459 2 107,9 29,47 32,82 Kutatóhely típusonként db % Beadott pályázatok Támogatott pályázatok Támogatási arány Kért összeg Résztvevők Javasolt összeg Résztvevők FTE % FTE db % EFt % száma EFt % száma db EFt Egyetem / Főiskola 666 64,348 12 723 947 60,286 2893 3 805,195 176 57,705 3 813 818 55,051 853 1 175,3 26,43 29,97 MTA 291 28,116 6 805 909 32,246 1447 2 190,731 108 35,410 2 746 868 39,650 533 839,7 37,11 40,36 Múzeum, Levéltár 15 1,449 326 313 1,546 63 84,674 5 1,639 95 356 1,376 30 36,5 33,33 29,22 Egyéb kutatóhely 37 3,575 849 358 4,024 114 164,152 8 2,623 148 098 2,138 19 24,4 21,62 17,44 Egyéb 26 2,512 400 415 1,897 87 114,972 8 2,623 123 597 1,784 24 32,0 30,77 30,87 Összesen 1 035 100,000 21 105 942 100,000 4 604 6 359,724 305 100,000 6 927 737 100,000 1 459 2 107,9 29,47 32,82 Budapest - vidék megoszlás db % Beadott pályázatok Támogatott pályázatok Támogatási arány Kért összeg Résztvevők Javasolt összeg Résztvevők % FTE db % FTE EFt % száma EFt % száma db EFt Budapest 564 54,493 11 668 157 55,284 2580 3 695,910 192 62,951 4 247 004 61,304 917 1 324,4 34,04 36,40 Vidék 471 45,507 9 437 785 44,716 2024 2 663,814 113 37,049 2 680 733 38,696 542 783,5 23,99 28,40 Összesen 1 035 100,000 21 105 942 100,000 4 604 6 359,724 305 100,000 6 927 737 100,000 1 459 2 107,9 29,47 32,82 21

2. számú melléklet: A 2012/1-es pályázati forduló K, PD, NK és NF pályázatai Pályázat típusonként db % Beadott pályázatok Támogatott pályázatok Támogatási arány Kért összeg Résztvevők Javasolt összeg Résztvevők % FTE db % FTE EFt % száma EFt % száma db EFt K típus 1 049 67,634 22 291 559 61,489 5 739 7168,85 208 61,357 4 431 022 58,137 1 164 1505,80 19,83 19,88 NF típus 47 3,030 2 558 311 7,057 221 416,14 7 2,065 385 196 5,054 24 55,10 14,89 15,06 NK típus 102 6,576 6 463 880 17,830 968 1407,74 21 6,195 1 348 866 17,698 209 356,86 20,59 20,87 PD típus 353 22,760 4 939 282 13,624 353 792,03 103 30,383 1 456 622 19,111 103 232,17 29,18 29,49 Összesen 1 551 100,000 36 253 032 100,000 7 281 9784,76 339 100,000 7 621 706 100,000 1 500 2149,93 21,86 21,02 Tudomány-területenként db % Beadott pályázatok Támogatott pályázatok Támogatási arány Kért összeg Résztvevők Javasolt összeg Résztvevők % FTE db % FTE EFt % száma EFt % száma db EFt Társadalom- és Bölcsészett 444 28,627 7 608 616 20,988 1 890 2552,37 101 29,794 1 556 949 20,428 386 535,86 22,75 20,46 Műszaki- és Természettudom 482 31,077 11 713 492 32,310 2 331 3307,81 106 31,268 2 425 969 31,830 499 756,04 21,99 20,71 Élettudomány 625 40,297 16 930 924 46,702 3 060 3924,58 132 38,938 3 638 788 47,742 615 858,03 21,12 21,49 Összesen 1 551 100,000 36 253 032 100,000 7 281 9784,76 339 100,000 7 621 706 100,000 1 500 2149,93 21,86 21,02 Kutatóhely típusonként db % Beadott pályázatok Támogatott pályázatok Támogatási arány Kért összeg Résztvevők Javasolt összeg Résztvevők % FTE db % FTE EFt % száma EFt % száma db EFt Egyetem / Főiskola 1014 65,377 23 130 551 63,803 4657 6182,93 202 59,587 4 431 836 58,148 892 1233,92 19,92 19,16 MTA 424 27,337 10 287 851 28,378 2077 2938,92 113 33,333 2 607 342 34,209 503 781,29 26,65 25,34 Múzeum, Levéltár 26 1,676 586 340 1,617 147 186,91 8 2,360 139 489 1,830 45 53,24 30,77 23,79 Egyéb kutatóhely 87 5,609 2 248 290 6,202 400 476,00 16 4,720 443 039 5,813 60 81,48 18,39 19,71 Összesen 1 551 100,000 36 253 032 100,000 7 281 9784,76 339,0 100,000 7 621 706,0 100,000 1 500 2149,93 21,86 21,02 Budapest - vidék megoszlás db % Beadott pályázatok Támogatott pályázatok Támogatási arány Kért összeg Résztvevők Javasolt összeg Résztvevők % FTE db % FTE EFt % száma EFt % száma db EFt Budapest 866 55,835 20 777 632 57,313 4046 5566,61 212 62,537 4 405 667 57,804 842 1246,77 24,48 21,20 Vidék 685 44,165 15 475 400 42,687 3235 4218,15 127 37,463 3 216 039 42,196 658 903,16 18,54 20,78 Összesen 1 551 100,000 36 253 032 100,000 7 281 9784,76 339 100,000 7 621 706 100,000 1 500 2149,93 21,86 21,02 22

2. AZ OTKA CÉLKITŰZÉSEI 2.1. Alapkutatások támogatása a tudomány minden területén 2.2. Kiváló, nemzetközi szintű kutatások támogatása 2.3. Tudományos eredmények, gazdasági és társadalmi haszon 2.4. Kutatók hazai intézményekben való kutatásának támogatása 2.5. Kutatók által kezdeményezett témák 2.6. Teljes kutatói életpálya támogatása 2.7. Nemzetközi együttműködések 2.8. Nemzetközi színvonalú pályázatértékelési rendszer 2.9. Átlátható, korszerű, hatékony működés 2.10. A közpénzekkel való felelős gazdálkodás 23

2. AZ OTKA CÉLKITŰZÉSEI Az OTKA létrehozása óta az alábbi célok megvalósítását tartja kiemelten fontosnak: felfedező jellegű tudományos kutatások támogatása a tudomány minden területén a legkiválóbb, nemzetközi mércével is kiemelkedő jelentőségű kutatások támogatása a kutatások eredményeinek, gazdasági és társadalmi hasznosságának kiemelt kezelése hazai intézményben megvalósuló, hazai kutatók által végzett kutatások támogatása a kutatók által kezdeményezett témájú ( bottom-up ) kutatások támogatása a teljes kutatói életpályára kiterjedő pályázati rendszer működtetése nemzetközi szervezetekkel való együttműködés nemzetközi színvonalú, a tudományos közösség közreműködésével működő pályázatértékelési rendszer fenntartása ( peer review system ) átlátható, hatékony, de nem túlszabályozott működés közpénzekkel való felelős gazdálkodás 2.1 Alapkutatások támogatása a tudomány minden területén Az OTKA a vezető európai kutatási alaphoz, a European Research Councilhoz (ERC) hasonlóan a kutatás-fejlesztés-innováció (K+F+I) láncolat első és megkerülhetetlen elemét, a színvonalas alapkutatásokat támogatja. Olyan kísérleti és elméleti munkákat, melyek elsődleges célja új ismeretek megszerzése a jelenségek alapvető lényegéről és a megfigyelhető tényekről. Az alapkutatások hatást gyakorolnak a fejlesztésre, mely a versenyképesség feltétele, illetve az innovációra, mely a tudásalkalmazás folyamatának elengedhetetlen feltétele. E bázison valósulhat meg a gazdasági növekedés, melyre az egészséges nemzeti létezés épül. Az OTKA minden tudományágban támogat alapkutatást: az irodalomtól a fizikán és a közgazdaságtudományon át az orvostudományig. A három nagy tudományterületen belül (társadalom- és bölcsészettudomány, műszaki és természettudomány, valamint élettudomány) minden részterületről fogad pályázatokat és biztosítja azok szakszerű elbírálását. Emellett kiemelt figyelmet fordít a több tudományágat átfogó interdiszciplináris kutatásokra is. 2.2 Kiváló, nemzetközi szintű kutatások támogatása Versenypályázati rendszerben a legjobb, tudományos ötletet tekintve a leginkább kreatív, várhatóan a legjelentősebb eredményt hozó pályázatok nyerhetnek támogatást. A pályázat kutatási terve és a projektet megvalósító kutatók alkalmassága és korábbi teljesítménye egyaránt fontos szempont a támogatási döntésben. Olyan pályázatok támogatása a fő cél, melyek az átlaghoz viszonyítva a hazai tudományban kiemelkedőek, és nemzetközi érdeklődésre is számot tartanak. 24

2.3 Tudományos eredmények, gazdasági és társadalmi haszon Az OTKA fokozott figyelemmel kíséri a támogatott kutatások eredményességét. A projektek értékelése során döntő szempont a tudományos tervben megfogalmazott várható eredmények teljesülése, a minősítés pedig kihat a kutató jövőbeni esetleges pályázatainak értékelésére is. A kutatások során megvalósult konkrét eredmények (pl. szabadalmak, publikációk) gazdasági és/vagy társadalmi hasznosíthatósága alapvető fontosságú. Az alapkutatások által elért eredmények egy része rövid időn belül alkalmazható a fejlesztésekben, többségük azonban csak évek múltán épül be közvetetten/közvetlenül az innováció folyamatába, ezért hasznosulásuk nehezen mérhető. 2.4 Kutatók hazai intézményekben való kutatásának támogatása Csak magyarországi kutatóhelyre befogadott kutató pályázhat kutatási témájával támogatásra. Az intézmények 2012-től az ez évben és ezt követően induló projekteken keresztül a támogatási összeg 20%-át rezsiköltségekre és a tudományos információhoz való hozzájutás elősegítésére használhatták fel, amivel az OTKA a kutatást befogadó intézmények közvetett fejlesztéséhez is hozzájárult. Az OTKA által támogatott kutatások keretében beszerzett tudományos műszerek az intézmények eszközparkját gazdagították. 2.5 Kutatók által kezdeményezett témák A felfedező kutatások jellege és a tudományos kutatás szabadsága érdekében az OTKA Bizottság 2012-ben nem tett tudományterületi megkötéseket. Ugyanakkor az OTKA-törvény lehetővé teszi az OTKA Bizottság számára, hogy kiemelt tudományágak, kutatási irányok figyelembevételével célzottan hirdessen meg pályázatokat annak érdekében, hogy az ország ezeken a területeken különösen nagy előrehaladást érjen el. 2.6 Teljes kutatói életpálya támogatása Az OTKA céljának tekinti a kutatók minden korosztályának támogatását. Ennek érdekében pályázati portfólióját úgy alakította ki, hogy a pályakezdő posztdoktorok, a saját kutatócsoportjukat létrehozni szándékozó ígéretes fiatal kutatók, a már jelentősebb kutatói háttérrel rendelkező kutatók, valamint a már tekintélyes eredményeket felmutató szenior kutatók külön kategóriában pályázhassanak. A tudományos kutatói utánpótlás elősegítése érdekében az OTKA támogatja a tehetséges fiatalok kutatásait, a kutatók külföldről való hazatérését, a szenior kutatók pályázatain keresztül pedig a PhD-hallgatókat. Az OTKA támogatási stratégiája tulajdonképpen a kutatói életpálya minden szakaszában lehetőséget biztosít az arra érdemes kutatások megvalósítására. 25

2.7 Nemzetközi együttműködések Az OTKA a nemzetközi szervezetekben aktív szerepvállalással képviseli, jeleníti meg a magyar tudományt. Az OTKA pályázati rendszere szellemiségében jól illeszkedik az EU tagországai és az észak-amerikai nagy pályázati rendszerek elveihez. Az OTKA tagja a European Science Foundation-nek (ESF) és a Science Europe-nak (SE), a Magyar Tudományos Akadémiával együtt közösen vállalja a tagdíjak és a Research Networking programokban (RNP) való részvétel költségeit. Az európai és USA-beli társintézményekkel tartott kapcsolatok révén átveszi a legkorszerűbb tudományos pályázati gyakorlatot. Pályázati és testületi rendszerével felkészíti a hazai kutatókat a nemzetközi pályázásra és biztosítja a nemzetközi szokásoknak megfelelő technikájú és szellemiségű rendszer üzemeltetését. Saját forrásaival kapcsolódik a nemzetközi pályázati rendszerekhez és részt vesz az európai kutatási alapok együttműködésében indított kutatás-finanszírozási programokban. Az OTKA a EUROHORCs tagjaként az MTA-val közösen vett részt a kiváló, fiatal kutatók egzisztenciájának támogatását szolgáló European Young Investigator (EURYI) Awards Programban. Az ERA-NET PathoGenoMics folyatatásaként létrejött Infect-ERA konzorciumban is az MTA-val közösen. 2012-ben az OTKA további ERA-NET programok előkészítésében is részt vett, mint az energetikai kutatásokkal kapcsolatos CONCERT-Japan, az anyagtudományi M-ERA.NET, illetve a ritka betegségek kutatására kiírt ERA-NET ERare előkészületi szakasza. Az OTKA Bizottság az osztrák FWF-fel Lead Agency-megállapodást kötött, amelynek keretében közös kutatási pályázatok támogatására van lehetőség. A Lead Agency értékelési forma keretében a felek elfogadják annak a félnek a támogatási rangsorát, ahová a kutatók nagyobb összeggel pályáznak. A pályázatok értékelése nemzetközi szinten folyik. Ugyancsak megállapodás született a Finn Akadémiával (AKA) előzetesen egyeztetett témákban közösen meghirdetett pályázatok támogatására. Mindkét alappal való közös felhívás és bíráltatás az év folyamán sikeresen lezajlott, a döntés 2013 első felében várható. Az ERA-Chemistry EU által támogatott, több ország részvételével meghirdetett pályázata keretében az OTKA felajánlotta a saját Elektronikus Pályázati Rendszere (EPR) használatát és részt vett a pályázatok értékelésében, finanszírozásában. 2.8 Nemzetközi színvonalú pályázatértékelési rendszer Az OTKA nemzetközi színvonalú Elektronikus Pályázati Rendszere (EPR) három egymást ellenőrző értékelési szintet (szakmai zsűrik, tudományterületi kollégiumok, OTKA Bizottság) 26

foglal magában. A pályázatok értékelése külső, független és jelentős számú külföldi szakértő bevonásán alapul, ezért magas tudományos színvonalon valósul meg. 2.9 Átlátható, korszerű, hatékony működés Az OTKA működését szigorú összeférhetetlenségi szabályok, minden tudományos testületére kötelező ügyrendek és mindenki számára nyilvános pályázatértékelési kritériumok jellemzik. A pályázati kiírásokat és útmutatókat az OTKA úgy alakítja ki, hogy a pályázókat megkímélje a felesleges adminisztrációs terhektől. Az OTKA fontosnak tartja, hogy a kutatókat kiszolgáló, az ő érdekükben működő ügyintézést valósítson meg. Az OTKA működésével kapcsolatos információk, működését meghatározó ügyrendek, szabályzatok az OTKA honlapján (www.otka.hu) mindenki számára hozzáférhetők. 2.10 A közpénzekkel való felelős gazdálkodás Az OTKA a pályázati rendszerének mind a bemeneti (személyi, intézményi összeférhetetlenségi, pályázati és egyéb általános pénzügyi szabályok betartatása), mind a kimenti részén (támogatott projektek éves pénzügyi beszámolója, a pénzfelhasználás helyszíni ellenőrzése) fokozottan ügyel arra, hogy a pályázati pénzeket a támogatott kutatók szabályosan használják fel. Az OTKA a Kormány részére évente beszámolót készít az OTKA Programok fejezeti kezelésű előirányzatának és az OTKA Iroda pénzügyi tervének megvalósulásáról. 27

3. AZ OTKA MŰKÖDÉSE 3.1. Az OTKA küldetése 3.2. Az OTKA szervezeti felépítése 3.2.1. Szakmai zsűrik 3.2.2. Tudományterületi kollégiumok 3.2.3. OTKA Bizottság 3.2.4. OTKA Iroda 3.3. A pályázástól a döntésig 3.3.1. Pályázattípusok 3.3.2. Értékelési szempontok 3.3.3. Átláthatóság 3.3.4. Projektkövetés 3.3.5. Hatékony, gyors ügyintézés 3.4. OTKA-kutatások hatása 28

3. AZ OTKA MŰKÖDÉSE 3.1. Az OTKA küldetése Az OTKA független nemzeti intézményként a magyarországi munkahelyeken végzett, nemzetközileg is kiemelkedő felfedező kutatásokat (más szóval: alapkutatásokat) támogat a tudomány minden területén. Hazai és külföldi szakértők bevonásával, nemzetközileg elismert pályázati rendszeren keresztül bíráltatja el a pályázatokat. Tekintettel a folyamatosan változó hazai és nemzetközi igényekre, az OTKA folyamatosan újítja pályázati rendszerét, beépíti működésébe a nemzetközi gyakorlatban alkalmazott hatékony technikákat, valamint tudományfinanszírozási és tudománypolitikai javaslatokat tesz. Pályázataival a legkiválóbb kutatókhoz és magyarországi kutatási intézményekhez juttat többletforrást, valamint a nemzetközi szervezetekben aktív szerepvállalással képviseli, jeleníti meg a magyar tudományt. Az OTKA tevékenységét az állami költségvetés fedezi. Saját forrásaival, nemzetközi pályázati rendszerekhez társulva, részt vesz európai kutatási alapok együttműködésében indított kutatásfinanszírozási programokban. 3.2. Az OTKA szervezeti felépítése Az OTKA felépítése számokban (2012): - 3 tudományterületi kollégium - 29 szakmai zsűri - 450 testületi tag - 8 000-10 000 pályázati résztvevő - 5 000 fő kerül kapcsolatba évente a pályázati rendszerrel (pályázó, bíráló, testületi tag) Az OTKA működése hasonlóan a kutatást támogató legtöbb nemzetközi szervezet gyakorlatához a tudományos kutatást végző széles kutatói közösség együttműködésén alapul ( peer review system ). Ezért az OTKA külső szakértők széles körét vonja be pályázatértékelési folyamatába, mind a döntés-előkészítési, mind pedig a döntési szinten. Az OTKA szervezete három értékelési szintet foglal magába: a tudományági szakmai zsűrik, a tudományterületi kollégiumok és az OTKA Bizottság szintjét. A zsűrik főbb feladatai: - pályázatok véleményeztetése külső szakértőkkel - pályázatok szakmai minősítése, rangsorolása - projektek szakmai jelentésének értékelése - javaslat zsűritagok rotációjára - tapasztalatok továbbítása az illetékes kollégiumnak 3.2.1. Szakmai zsűrik A széles kutatói bázis munkáján alapul az OTKA szervezetének első minősítési szintje: a szakmai zsűrik rendszere. Ezekben a testületekben 29

összpontosul az adott szaktudomány, tudomány-csoport szaktudása. A szakmai zsűrik végzik a benyújtott pályázatok külső, független szakvéleményeken alapuló elsődleges minősítését, és elkészítik azok szakmai rangsorjavaslatát. A zsűrik munkájában részt vevő szakértők megfelelő arányban képviselik az egyes tudományterületeket, az egyes intézménytípusokat, valamint a főváros, a vidék kutatóintézeteit. 3.2.2. Tudományterületi kollégiumok A zsűrik javaslatai az OTKA második értékelési szintjére, a tudományterületi kollégiumok elé kerülnek megvitatásra és ellenőrzésre. Három kollégium működik: Társadalom- és Bölcsészettudományi Kollégium Műszaki és Természettudományi Kollégium A kollégiumok főbb feladatai: - rangsorok megvitatása és véglegesítése - zárójelentések minősítésének jóváhagyása - problémás szakmai jelentések megtárgyalása - a zsűrielnökök és zsűritagok megválasztása - a zsűri munkájának irányítása és ellenőrzése - tapasztalatok, javaslatok továbbítása az OTKA Bizottságnak Élettudományi Kollégium A kollégium irányítja, felügyeli és ellenőrzi a szakmai zsűrik munkáját. Megvitatja, jóváhagyja a zsűrik által elkészített rangsorjavaslatot, egyben átfogóbb, össz-tudományterületi, tudománypolitikai szempontokat is érvényesíthet. A kollégium fontos feladata továbbá, hogy a pályázatok támogatási rangsora mellett javaslatot tegyen az OTKA Bizottság számára a pályázati rendszer, a zsűristruktúra, az értékelési szempontok és a pályázati ügyrend módosítására. 3.2.3. OTKA Bizottság Az értékelés harmadik, egyben legfelsőbb szintje az OTKA Bizottság, amely elnökből, két alelnökből és 15 tagból áll. Az OTKA Bizottság vezetőit és tagjait a tudományterületi kollégiumok elnökeinek kivételével - hároméves időtartamra a miniszterelnök bízza meg. Az OTKA-törvény adta felhatalmazás alapján az OTKA Bizottság hozza meg a végső támogatási döntést a benyújtott pályázatokról. Meghatározza az OTKA stratégiáját, pályázati struktúráját, támogatási politikáját és adminisztratív szabályait. 30

Az OTKA Bizottság tagjai 2012-ben: Kollár László Péter (elnök), *** Németh Tamás (alelnök), Szolcsányi János (alelnök), Bálint Csanád, Beke Dezső, Cseri Miklós, *** Darvas Béla, Erdei Anna, Falus András, Fekete András, * Hudecz Ferenc, ** Jakab Éva, Kardon Béla, Kissné Marjay Márta, Kolossváryné Juhász Györgyi, Spät András. * További öt fő kinevezése folyamatban van. * évközben megszűnt a mandátuma ** évközben lemondott *** újabb felkérést kapott 3.2.4. OTKA Iroda Az OTKA Iroda az OTKA működésével kapcsolatos technikai, pénzügyi, szervezési és adminisztratív feladatokat végzi. Segíti a szakértők és a testületek munkáját, kapcsolatot tart a pályázókkal, a támogatást nyert kutatókkal és intézményekkel. Közreműködik a pályázatok véleményeztetésének ügyintézésében és megszervezi a különböző szintű testületek ülését. Intézi a projektek szerződéskötését, gondoskodik a finanszírozásukról, a szakmai és pénzügyi jelentések ellenőrzésének lebonyolításáról. Fontos feladatai közé tartozik továbbá a nemzetközi kutatástámogató szervezetekkel való kapcsolattartás, más országok kutatási alapjaival való együttműködés. 3.3. A pályázástól a döntésig 3.3.1. Pályázattípusok Az OTKA pályázati rendszere az évek során rugalmasan alakult a tudománypolitikai célok, a pályázói igények, és a rendelkezésre álló források alapján. A pályázati portfólió 2012-ben is a korábbi évekhez hasonlóan alapvetően két nagy pályázati típust és egy ezeket kiegészítő típust tartalmazott. A pályázás nyelve néhány kivételtől eltekintve egységesen az angol. Az OTKA Bizottság évente dönt az adott évi költségvetésből az egyes pályázattípusokra elkülöníthető összegekről. A beérkezett pályázatok igénye alapján meghatározza az egyes tudományterületekre jutó támogatási arányokat. A támogatott kutatások jelentős részét az ún. kutatási pályázatok teszik ki. A kutatási pályázatok futamideje legfeljebb 4 év, rendkívüli esetben 5 év lehet. A pályázható összeg nagysága szerint megkülönböztetünk K jelű kutatási pályázatot, NK jelű nagy költségigényű kutatási pályázatot és NN jelű, külföldi partner társpályázatához kapcsolódó, kifejezetten nemzetközi együttműködésen alapuló kutatási pályázatot. A másik pályázattípus a fiatal kutatóknak szóló pályázatok csoportja. Ide két altípus tartozik: a posztdoktorok számára önálló tudományos programjuk elindítására, külföldről hazatérők 31

támogatására és már támogatott, sikeres OTKA-projektekhez való csatlakozás lehetővé tételére kiírt PD jelű (három kategóriában) pályázat; a már nemzetközi elismertséget szerzett, önálló kutatócsoportot létrehozni kívánó, tapasztaltabb fiatal kutatók részére meghirdetett pályázat (NF jelű). Fiatal kutatói pályázatot 40 évnél nem idősebb, PhD fokozattal rendelkező kutató adhat be. Posztdoktori pályázat a PhD fokozat megszerzését követő 8 éven belül nyújtható be és a pályázónak vállalnia kell, hogy munkaideje 80%-ában (egyetemi oktató esetén 70%-ában) a pályázatban meghatározott feladatok teljesítésén dolgozik. Az NF típusnak feltétele a fokozat megszerzése utáni legalább kétéves önálló kutatói tapasztalat. A PD pályázatok futamideje maximum 3 éves, az NF pályázatoké maximum 4 év. A kutatási pályázatokat kiegészítő pályázati típus a publikációs pályázat. A már támogatott OTKA-kutatások eredményeinek megjelentetésére, tudományos népszerűsítésére, valamint forráskiadásra lehet ebben a típusban pályázni három kategóriában. A publikációnak egy éven belül meg kell jelennie. 3.3.2. A döntési folyamatok 2012-ben Döntési folyamat az egyes pályázati típusoknál K: szakértők szakmai zsűri kollégium OTKA Bizottság PD: szakértők szakmai zsűri résztudományterületi PD bizottság tudományterületi PD bizottság OTKA Bizottság NK, NF: szakértők szakmai zsűri tudományterületi NK-NF bizottság OTKA Bizottság NN: szakértők nemzetközi bizottság OTKA Bizottság PUB: szakértők publikációs bizottság OTKA Bizottság Egy OTKA-hoz benyújtott pályázat az alábbi utat járja be a döntés megszületéséig: benyújtás, formai ellenőrzés, véleményeztetés, rangsorolás, döntés-előkészítés, támogatási döntés, kiértesítés. A benyújtást a pályázat vezető kutatója végzi, de a pályázatot a kutatást befogadó intézmény is jóváhagyja. A kutató felelős a pályázat tudományos részéért, míg a költségtervet az intézmény gazdasági részlegével közösen készítik el, s ezt az intézménynek külön is jóvá kell hagynia. Az OTKA Iroda végzi el a benyújtás utáni szabályossági ellenőrzést. Ezt követően a zsűri elnöke a zsűritagok javaslatait is figyelembe véve felkér minden pályázathoz több külső, a pályázattal nem összeférhetetlen szakértőt. 32

Minden pályázathoz lehetőség szerint három külső szakértői vélemény szükséges ahhoz, hogy azt a zsűri érdemben tárgyalni tudja. A pályázatok angol nyelven történő benyújtása lehetővé teszi, hogy külföldi szakértőket is be lehessen vonni a véleményeztetésbe, elősegítve ezzel nemzetközi szempontok érvényesülését a bíráltatásban. (A hungarikumok esetében kivételesen, egyedi elbírálás alapján, van lehetőség a pályázat magyar nyelven történő benyújtására.) Ezután kerül sor a szakmai zsűri ülésére, melyen a referáló zsűritagok véleményét meghallgatva részletes vitát folytatnak a pályázatok szakmai minősítéséről, a költségtervek realitásáról, kialakítják a zsűri szöveges véleményét és titkos szavazással a pályázatok rangsorát és támogatási javaslatukat. A zsűriülés szabályosságára a kollégium egy jelenlévő tagja, valamint az OTKA Iroda szintén jelenlévő illetékes munkatársai ügyelnek. Az ülésekről jegyzőkönyv készül. A zsűri rangsorjavaslata és szöveges véleménye ezután a tudományterületi kollégium elé kerül, amely megvitatja azt. A kollégium véglegesíti a rangsorokat, a támogatási javaslatokat, a testületi véleményeket, és előkészíti ezeket a döntéshozó szint, az OTKA Bizottság számára. A kollégium csak kivételes esetben, alapos okkal és megfelelő szakmai indoklással változtathatja meg a zsűrik által javasolt rangsorokat. A végső döntést a támogatott pályázatokról az OTKA Bizottság hozza meg. A döntési folyamat három szintje egymásra épül, ugyanakkor egymást ellenőrzi is. A különböző szakmai szintek csak erősen szabályozottan tudnak módosítani az előző szint javaslatán, ami biztosítja a döntések szakmai megalapozottságát. Ha egy pályázó eljárásbeli szabálytalanságot vélelmez a bírálati eljárásban, akkor lehetősége van az OTKA Bizottság elnökéhez fordulni, aki az OTKA Bizottság javaslata alapján az OTKA Eljárási és Etikai Bizottságát bízhatja meg a panasz kivizsgálásával. 3.3.3. Értékelési szempontok Az összeférhetetlenség esetei: - munkahelyi alá- vagy fölérendeltség az elmúlt 5 évben, közvetlen munkatársi vagy munkakapcsolat - közeli hozzátartozói kapcsolat - doktori hallgató/témavezető kapcsolat (bármikor) - közös publikáció az elmúlt 5 évben - egyéb ok A pályázatok értékelésének legfőbb szempontja a kiválóság. Ebbe beletartozik a pályázati ötlet, tudományos hipotézis újszerűsége, innovatív jellege, a kutatástól várható tudományos, gazdasági vagy társadalmi hatás, a pályázó vezető kutató és a kutatócsoport eddigi tudományos teljesítménye, a projekt megvalósítására fordított kutatási kapacitás; a lezárult OTKA-kutatások eredményessége, minősítése és a kutatást befogadó intézményi háttér, tudományos infrastruktúra megfelelő volta. A párhuzamos finanszírozás elkerülése érdekében vizsgálják azt is, hogy az adott kutatási téma részesült-e már támogatásban, van-e átfedés a pályázó korábbi vagy éppen folyamatban lévő kutatásaival. Ugyancsak fontos szempont a pályázati terv megvalósíthatósága, realitása, valamint a pályázat szabályossága. A támogatott pályázatok között előfordulhat kockázatos 33

megvalósíthatóságú projekt, amelyet az OTKA úgy ítél meg, hogy abból olyan kimagasló jelentőségű tudományos eredmény várható, amely a tudomány jellegéből fakadóan nem biztosan teljesül. Az OTKA külön kezeli az interdiszciplináris pályázatokat és a fiatal kutatók támogatását. Előbbi esetében a különböző területek, módszerek, intézmények együttműködése különösen széleskörű szinergiát indíthat el, és váratlan eredményeket hozhat létre több tudományterületen is. A fiatal kutatók támogatása (PD, NF pályázatok, kutatói álláshelyek a pályázatokban) pedig elősegítheti a tudományos utánpótlás erősítését, tehetséges fiatal kutatók hazatérését. 3.3.4. Átláthatóság Az OTKA fontos jellemzője az átláthatóság minden területen. Az OTKA működését meghatározó alapvető szabályzatok és az értékelő testületek összetétele nyilvános és elérhető az OTKA honlapján. Nyilvánosan kereshető adatbázisban megtekinthetők a 2005 óta támogatott projektek főbb adatai, a kutatás során keletkezett publikációk bibliográfiai adatai, valamint a lezárult projektek zárójelentései. Az OTKA minden pályázati forduló végén a honlapján közzéteszi a támogatásban részesített pályázatok főbb adatait, valamint nagy hangsúlyt fektet arra, hogy a pályázók a lehető legteljesebb információhoz juthassanak pályázatuk minősítését illetően. A pályázatok tartalmát, valamint a véleményezők személyét ugyanakkor az OTKA hivatali titokként kezeli. Ugyancsak bizalmas információnak minősülnek a különböző testületi ülésen elhangzottak, ezért a részt vevő bizottsági tagok az ülés előtt aláírásukkal vállalják a titoktartást. Az OTKA a berlini nyilatkozat aláírásával csatlakozott a tudományos tartalmak szabad hozzáférhetőségét elősegítő Open Access kezdeményezéshez, ezért a támogatott kutatásokból származó eredmények esetében előírja, hogy ezek teljes szövegű változatát a kutatónak el kell helyeznie a tudományos közösség számára szabadon hozzáférhető nyilvános felületen. Az OTKA részletes és szigorú összeférhetetlenségi szabályokat alkalmaz a pályázatok értékelésekor. Ezen kívül minden testületi tagnak a bizottsági ülés előtt írásban nyilatkoznia kell az esetleges összeférhetetlenségről, ahogy ugyanerről a külső bírálóknak is nyilatkozniuk kell szakmai véleményük rögzítése előtt. Az OTKA testületeinek mindhárom szintjén érvényesül a tagok szabályozott, az OTKA-törvényben előírt és egyben a nemzetközi gyakorlatnak megfelelő rotációja. Minden tag mandátuma 3 évre szól, és minden rotációnál hozzávetőleg a testületek tagságának egyharmada megújul. Az OTKA az új tagokra a széles tudományos közösségtől kér javaslatokat, így testületei az adott tudományterület legjobb kutatóiból állnak össze. 34

3.3.5. Projektkövetés Kutatási szakaszonként (általában 12 hónaponként) a projekt vezető kutatójának szakmai jelentést, a projekt intézményének pedig pénzügyi elszámolást kell készítenie az OTKA elektronikus rendszerében. Amennyiben a szakmai jelentést a zsűrielnök, a pénzügyi jelentést pedig az OTKA Iroda jóváhagyja, sor kerül a következő kutatási szakasz támogatásának finanszírozására. A projekt futamidejének letelte után szakmai zárójelentést és pénzügyi záróelszámolást kell készíteni. A szakmai záróbeszámolóban részletesen ismertetni kell a kutatás során elvégzett munkát, az elért eredményeket, azok jelentőségét és publikációkban, szabadalmakban történő megtestesülését. A zsűri minősítési javaslatát a kollégium megtárgyalja és véglegesíti. Ha egy szakmai rész- vagy zárójelentés a zsűrielnök értékelése szerint problémákat vet fel, vagy nem megfelelőnek minősül, akkor a kollégium elé kerül, amely dönt a további lépésekről. Súlyosabb szankciókról (pályázásból történő időleges kizárásról, a támogatási összeg részleges vagy teljes visszafizettetéséről) a kollégium véleményét figyelembe véve az OTKA Bizottság elnöke dönt. A pénzügyi elszámolást az OTKA Iroda gazdasági részlege vizsgálja meg. Az Iroda munkatársai a helyszínen részletesen is vizsgálják a támogatást kezelő intézményekben az OTKA-kutatások pénzügyi elszámolásait, elkülönített pénzügyi nyilvántartásait, elszámolásaik szabályosságát, amiről jegyzőkönyvet vesznek fel. Természetesen indokolt esetben van mód az eredeti kutatási és költségtervtől való eltérésre, melynek szakmai elfogadhatóságáról az illetékes kollégiumi elnök dönt. 35

3.3.6. Hatékony, gyors ügyintézés A pályázat- és projektkezelési folyamat legfontosabb technikai eszköze az OTKA saját fejlesztésű, kifejezetten erre a feladatra létrehozott Elektronikus Pályázati Rendszere (EPR). Az EPR átfogja a pályázat benyújtásától az értékelésen és finanszírozáson át a jelentéskészítés és minősítés folyamatáig az OTKA működésének teljes körét. Ez jelentősen megkönnyíti és meggyorsítja a pályázatértékelési folyamatot, lehetővé téve azt, hogy az internet segítségével a pályázók, az intézmények és az OTKA testületi tagjai bárhol és bármikor kapcsolódjanak a rendszerhez, elvégezhessék feladataikat, információhoz juthassanak a pályázatokról vagy projektekről, az Iroda munkatársai pedig dokumentáltan és naprakészen elvégezhessék a pályázatokkal kapcsolatos teendőiket. Az OTKA arra törekszik, hogy minél egyszerűbb, a felesleges adminisztrációtól mentes pályázati rendszert működtessen. Ezért pl. lehetővé tette, hogy az EPR-be a pályázók az MTA Magyar Tudományos Művek Tára (MTMT) és a BME Publikációs Adattára adatbázisaiból is átvehessenek adatokat és ne kelljen azokat külön beírni. Az OTKA megalakulása óta kiemelten fontosnak tartja, hogy ügyintézése a kutatók iránti tiszteleten alapuljon, segítse és felesleges adminisztratív akadályokkal ne gátolja a pályázati döntési folyamatot és a kutatások előrehaladását. A szakszerű pályázatkezelést segíti, hogy az OTKA Iroda minden szakmai osztályán alkalmaz PhDfokozattal és kutatási tapasztalattal rendelkező tudományos referenseket, akik szakmai szempontból is meg tudják ítélni az egyes ügyeket, kérelmeket. 36

3.4. OTKA-kutatások hatása Az OTKA által támogatott kiemelkedő színvonalú felfedező kutatások igen jelentős hatást fejtenek ki a magyar gazdaság, a társadalom, a kultúra és a felsőoktatás különböző területein. A tudományos kutatók életpályájára gyakorolt hatás többrétű. A kezdő, tehetséges kutatók számára álláshelyeket biztosít, ami lehetővé teszi, hogy elindulhassanak a kutatói pályán. Elősegíti a fiatal koruk ellenére már komoly eredményeket felmutató posztdoktorok pályán maradását, saját kutatócsoportjuk megalapítását. Jelentős kutatócsoportok kutatásait is támogatja azzal a céllal, hogy nemzetközi szinten is kiemelkedő eredményeket érhessenek el. Jelenleg külföldön dolgozó, kiemelkedő magyar kutatók visszacsábításában, illetve hazai kutatók végleges külföldre költözésének ( agyelszívás ) megakadályozásában is fontos szerepe van az OTKA-támogatásoknak, így a kutatói életpálya bármely szakaszán lévő tudományos kutató számára hasznos lehet. Ezért az OTKA alapvető stratégiája, hogy nagy számban támogassa a pályakezdő kutatókat, illetve a kutatói életpálya minden szakaszában az arra érdemes kutatások megvalósítását. Az OTKA kutatásoknak pozitív hatásuk van a kutatást befogadó intézményekre is, hiszen az elnyert pályázatok révén hozzájárul az intézmények infrastruktúrájának, eszközparkjának (műszer, számítógép, könyvtár) fejlesztéséhez, segíti kutatási pénzek becsatolását a felsőoktatásba, hogy az egyetemeken és a főiskolákon több területen folyhassanak jelentős kutatások. Ezen felül elősegíti, hogy egy kutatóhelyen, intézményben kialakulhasson a szükséges kutatási kapacitás. Támogatja a hazai és külföldi tudományos kutatók és kutatást befogadó intézmények együttműködését és közvetett módon hozzájárul ahhoz is, hogy kiemelkedő színvonalú kutatások megvalósulásával az azoknak kutatóhelyi hátteret biztosító intézmények tudományos rangja, nemzetközi elismertsége is növekedjék. A tudományos hatás a legjelentősebb, mert az emberi kíváncsiságra, a nemzetközi kutatásban megfogalmazódott kérdésekre tudományos értékű válasz születik; nemzetközileg jegyzett publikációk jönnek így létre, ami elősegíti a kutatók nemzetközi elismertségét és átfogó, nagy volumenű, vagy több tudományterületre kiterjedő interdiszciplináris kutatások valósulnak meg. Fontos továbbá, hogy a magyar kutatási eredmények bekerülnek a nemzetközi tudományos vérkeringésbe; élvonalbeli módszerek, eljárások honosodnak meg Magyarországon és nem várt alkalmazási lehetőségek is felbukkannak. A kifejezetten pénzben, gazdasági haszonban mérhető, bár nem mindig közvetlen hatás is számottevő a felfedező kutatások esetében. A tudományos ötlet és az alapkutatási eredmény megléte kifejezett előfeltétele az alkalmazott kutatásoknak és az ipari innovációnak. Szabadalmak jönnek létre alapkutatási eredményként, melyek gazdaságilag hasznosíthatók; technológiák, iparágak fejlődését szolgálhatják az alapkutatási eredmények, valamint nemzetközi színvonalon megalapozott gazdaságpolitikai javaslatok születhetnek, melyek rendszerszinten segítik a gazdasági tervezést. A felfedező kutatások makrogazdasági kitörési pontokat jelölhetnek meg Magyarország fejlődése érdekében. A társadalom egésze 37

számára hasznot jelent, ha a társadalmat érintő stratégiai döntések előkészítése, tudományos megalapozása az alapkutatások eredményein nyugszik. Ezen kívül a közérthetően megfogalmazott kutatási célok és tudományos eredmények hozzájárulnak az emberek felelős és tájékozott polgárrá válásához; a közpénzen támogatott tudományos kutatások eredményei széleskörűen és mindenki számára szabadon hozzáférhetők; a kutatás, a kutató, és általában a felsőfokú iskolázottság társadalmi elismertségének növekedésével pedig nőhet a felsőfokú végzettség és a kutatói pálya iránti igény, többen választhatják a kutatói életpályát. A kultúra területén jelentkező fontos eredmény a magyar kulturális örökség tudományos feltárása és megőrzése a jelen és a következő generációk számára, a kollektív nemzeti emlékezet és pozitív nemzeti hagyományok szakszerű és valós meghatározása és fenntartása, a múlt tanulságaiból való okulás és a sikerektől való erősödés a közösségek szintjén, és nem utolsó sorban a magyarság nemzeti identitásának és közösségi kohéziójának megerősítése országhatáron belül és kívül. 38

4. A TUDOMÁNYTERÜLETI KOLLÉGIUMOK BEMUTATÁSA 4.1. Társadalom- és Bölcsészettudományi Kollégium 4.2. Műszaki és Természettudományi Kollégium 4.3. Élettudományi Kollégium 39

4. A TUDOMÁNYTERÜLETI KOLLÉGIUMOK BEMUTATÁSA 4.1. Társadalom- és Bölcsészettudományi Kollégium A Társadalom- és Bölcsészettudományi Kollégium tagjai 2012-ben Bálint Csanád (elnök), Barna Gábor, Bereczkei Tamás, Bernáth Árpád, Csejtei Dezső, Elekes Zsuzsanna, Falus Iván, Fertő Imre, Gergely András, Jankovich-Bésán Dénes, Kákai László, Károlyiné Berlász Melinda, Lővei Pál, Pál József, Prószéky Gábor, Tóth Mihály, Tóth Pál Péter, Vásáry István, Bartos Huba (titkár), Szigeti István (titkár) A kollégium elnöke 2008 óta Bálint Csanád akadémikus, régész, aki 2012. december 31-ig az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Régészeti Intézetének igazgatója volt. Szakterülete a koraközépkori régészet, Bizánc és az avarok régészete és története. Poitiers-ben és Belgrádban volt kutatási ösztöndíjas, vendégprofesszorként tanított Párizsban és Nápolyban. Több nemzetközi és magyar tudományos bizottság és szervezet tagja, illetve elnöke. A Társadalom- és Bölcsészettudományi Kollégium az elnökön kívül 17 tagból áll, akik a kollégiumhoz tartozó tudományágak képviseletét látják el. A kollégiumhoz, melynek munkáját két kollégiumi titkár, Bartos Huba és Szigeti István segíti, 11 szakmai zsűri tartozik. A kollégium 2012-ben 3 ülést tartott. Alapvető feladatai (a zsűrirangsorok és szakmai minősítések tárgyalása, döntés-előkészítés az OTKA Bizottság számára, a zsűrik esedékes rotációjának jóváhagyása) mellett folyamatosan tárgyalta a lezárult kutatások zárójelentéseinek minősítését. Minden esetben először a zsűri vizsgálja meg a jelentést és ad egy minősítésjavaslatot, majd a kollégium véglegesíti a szakmai minősítést. 2012-ben 96 db kutatás zárójelentését tárgyalták, ebből 33 db nemzetközileg is kiemelkedő (10 pont), 20 db kiváló (9 pont), 28 db jól megfelelt (7-8 pont), 11 db pedig megfelelt (5-6 pont) minősítést kapott. Három jelentés esetén a kollégium elhalasztotta a döntést. Pótinformációt kért a vezető kutatótól a kutatás eredményeként létrejött kéziratok kiadásának idejéről; magyarázatot kért arra, hogy miért nem került sor nagyszámú publikációnál az OTKA-támogatás feltüntetésére; illetve új külső szakértői vélemény bekérését tartotta szükségesnek. Egy esetben, mivel háromszori felszólításra sem készítette el a vezető kutató a zárójelentését, azt javasolta az OTKA Bizottságnak, hogy a vezető kutatót 5 évre zárja ki a pályázás lehetőségéből és mivel részeredmények születtek a kutatásból a támogatási összeg részbeni visszafizetését tartotta szükségesnek. A kizárási és visszafizetési javaslattal az OTKA Bizottság egyetértett. A kollégium a zsűrielnökök jelenlétében foglalkozott még a 2011. év zsűritapasztalatainak értékelésével, a pályázatok kutatási terveinek két nyelven történő beadásának lehetőségével, valamint a 2013. évi pályázati kiírás tervezetével is. A kollégium különösen fontosnak tartja, hogy a társadalom- és bölcsészettudományok területén is egyre szélesebb körben alkalmazzák a nemzetközi szabályokat (az angol nyelvű pályázást, külföldi szakértők bevonását a véleményezésbe, a nemzetközi együttműködések támogatását, a tudománymetriai adatok használatát) annak 40

érdekében, hogy az ezeken a tudományterületeken működő kutatók és kutatások is minél nagyobb számban kerüljenek be a nemzetközi tudományos vérkeringésbe, a magyar kutatóknak és kutatási eredményeiknek nemzetközi elismertsége minél nagyobb mértékben növekedjék. Ugyanakkor szintén hangsúlyosnak tartja, hogy a társadalom- és bölcsészettudományok tudományági jellegzetességei továbbra is megjelenjenek a pályázati kiírásokban, értékelésekben és az OTKA munkájában. A Társadalom- és Bölcsészettudományi Kollégium zsűrijei: - Állam- és jogtudomány, politikatudomány (ÁJP) - Filozófia (FIL) - Közgazdaságtudomány, jövőkutatás, statisztika (KJS) - Magyar irodalomtörténet, modern filológia (MIF) - Művészeti és kulturális tárgyú kutatások, néprajz, zenetudomány és művészettörténet (MKK) - Nyelvtudomány (NYE) - Ókortudomány, orientalisztika (ÓKR) - Pszichológia, pedagógia (PSP) - Régészet, magyar őstörténet (RGM) - Szociológia, demográfia (SZD) - Történettudomány, tudomány- és technikatörténet (TRT) 41

4.2. Műszaki és Természettudományi Kollégium A Műszaki és Természettudományi Kollégium tagjai 2012-ben Beke Dezső (elnök), Bíró László Péter, Csikor Ferenc, * Demény Attila, Dobróka Mihály, Gáspár Vilmos, Geresdi István, Györfi László, Hajós György, Hazai László, Kamarás Katalin *, Kertész János, Kollár László, Lévai Géza, Márki László, Michalkó Gábor, Molnár Lajos, * Monostori László, Pap Gyula, Patkós András, Pálfy József, Perczel András, Pécz Béla, Pokol György, Szeidl György, Szőnyi Tamás, * Vajk István, Wesztergom Viktor, Wolf György, * Katona Gábor (titkár) * tagsága évközben megszűnt A Műszaki és Természettudományi Kollégium elnöke Beke Dezső egyetemi tanár, a fizikai tudományok doktora. Szakterülete az alakmemória-ötvözetek, a nano-diffúzió, a nanoszegregáció, a nano-mágnesség, illetve a térfogati és szemcsehatár diffúzió szilárdtestekben. Az Amszterdami Egyetemen fél évig, illetve több más egyetemen (pl. Marseille, Besançon) egy-két hónapig vendégprofesszorként dolgozott, több nemzetközi tudományos szervezet és nemzetközi szakfolyóirat szerkesztőbizottságának tagja. Elnyerte az MTA elnökének díját, a Gyulai Zoltán-díjat és az Akadémiai díjat. 2011-ben Szentgyörgyi Albert-díjat kapott. 1998-tól az OTKA Fizika zsűrijének tagjává, majd elnökévé, 2008-tól pedig az OTKA Műszaki és Természettudományi Kollégiumának elnökévé választották. A Kollégiumnak 2012-ben az elnökön kívül 23 tagja volt, munkájukat Katona Gábor titkár segítette. A tagok száma az OTKA Bizottság döntésének megfelelően a korábbi 27-ről fokozatosan csökkent, 2013-tól 20 taggal működik a Kollégium. A tagok tudományterületei megegyeznek a zsűrik szakterületeivel, figyelembe véve a pályázatok számát is. 2012-ben az előző év végén kialakított zsűristruktúrának megfelelően 8 zsűriben folyt a pályázatok értékelése és szakmai nyomonkövetése. A Gépész-, Építő-, Építész-, Közlekedésmérnöki zsűri a korábbi Gépészeti-Kohászati zsűri és az Építő-, Építész-, Közlekedésmérnöki zsűri összevonásából született; a Matematika zsűri nevében is kiegészült a Számítástudományokkal; az Elektrotechnikai-Elektronikai zsűri nevét pedig Informatikai és Villamosmérnöki zsűrire változtatta a Kollégium. 2012-ben a Kollégium két ülést tartott. Az első ülésen tárgyalták a 2012/1-es pályázati forduló PD és K pályázatait, kialakították a pályázatok támogatási rangsorára vonatkozó javaslatot a zsűrik szakmai értékelése és rangsorjavaslata alapján. Áttekintették továbbá az NF és NK jelű pályázatok értékelésének folyamatát. A novemberi ülésén értékelték a lezárt pályázatok zárójelentéseit, továbbá az esedékes rotációhoz kapcsolódóan javaslatokat tettek a zsűrik illetve a Kollégium új tagjaira, valamint a zsűrik új elnökeire, figyelembe véve a pályázatok alapján indokolt szakterületi megoszlásokat. A nem megfelelő eredményeket 42

felmutató projektek részjelentéseit megvizsgálták, és értékelték a lezárt pályázatok zárójelentéseit. Összesen 124 db zárójelentést fogadtak el, melyek közül 73% kapott kiváló minősítést. Ebből 38 db 10 pontot, 52 db pedig 9 pontot ért el. A projektek 23%-a jól megfelelt minősítést ért el, 23 db értékelése 8 pontos lett, míg 7 pontot 6 db projekt zárójelentése kapott. Összesen 5 projekt kapott megfelelt értékelést, és a Kollégium nem utasította el egy projekt zárójelentését sem. A Kollégium részletes vitát folytatott le az interdiszciplináris pályázatok kezelésével kapcsolatban az egyik kollégiumi tag kezdeményezésére. A pályázatok rangsoráról és a szakértők által adott pontok viszonyáról egy részletes elemzés keretében a Kollégium fontos elvi kérdéseket érintő napirend keretében foglalkozott. A Műszaki és Természettudományi Kollégium zsűrijei: - Fizika (FIZ) - Földtudomány I. (FT1) - Földtudomány II. (FT2) - Gépész-, Építő-, Építész-, Közlekedésmérnöki (GÉK) - Informatikai és Villamosmérnöki (IVM) - Kémia I. (KM1) - Kémia II. (KM 2) - Matematika és Számítástudományok (MAT) 43

4.3. Élettudományi Kollégium Az Élettudományi Kollégium tagjai 2012-ben Erdei Anna (elnök), Acsády László, Báldi András, Barnabás Beáta, Bartha Tibor, Bíró Péter, Burgyán József, Cseh Sándor, Illés Zsolt, Jancsó Gábor, Kiss Levente, Minárovits János, Nagy László, Papp Zoltán, Rajnavölgyi Éva, Siklós László, Széll Márta, Szűcs Géza, Tóth Gábor (titkár), * Vadadi-Fülöp Csaba (titkár) ** *megbízatása évközben megszűnt ** évközben megbízott Az Élettudományi Kollégium elnöke 2008 óta Erdei Anna akadémikus, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Biológiai Intézete Immunológiai Tanszékének tanszékvezető egyetemi tanára. Szakterülete a celluláris immunológia. Mainzban, Oxfordban, Bázelben, Berlinben és az izraeli Weizmann Intézetben kutatott. Számos nemzetközi és magyar tudományos társaság vezetőségének tagja, illetve elnöke. Több nemzetközi szakfolyóirat szerkesztőbizottságának tagja. A Kollégiumnak 2012-ben az elnökön kívül 17 tagja volt. A kollégiumi tagok által művelt tudományterületek nagyon szerteágazóak és lefedik az agrárium, a biológia és az orvostudomány teljes vertikumát. Az Élettudományi Kollégiumhoz 2012-ben 10 szakmai zsűri tartozott, a Kollégium munkáját Tóth Gábor segítette titkárként, 2012. december 1-től pedig Vadadi-Fülöp Csaba. 2012-ben 2 ülést tartottak, ezeken a zsűrielnökök beszámoltak a zsűriülésekről, a pályázati forduló illetve a 2011. év tapasztalatairól. A Kollégium megtárgyalta és elfogadta a PD és K típusú pályázatok sorrendjére tett javaslatokat, megvitatta és jóváhagyta a zsűrielnökök és zsűritagok tisztújítására beérkezett javaslatokat, javaslatot tett a bírálói pontozási skála módosítására, a zsűrik véleménye és minősítése alapján áttekintette és elfogadta a beérkezett zárójelentéseket. A 2012. év során a Kollégium 136 db zárójelentést tárgyalt meg, amelyek közül 80 db kiváló, 43 db jól megfelelt, 10 db megfelelt volt, három esetben azonban a kollégium szakmai szempontból nem fogadta el a zárójelentést. Az Élettudományi Kollégium zsűrijei: - Agrártudományok, növényeket érintő tudományterületek (AGR1) - Agrártudományok, állatokat érintő tudományterületek (AGR2) - Talajtan, növényvédelem, erdészet (AGR3) - Bioinformatika, rendszerbiológia, biofizika és szerkezeti biológia (BIOIN) - Idegtudomány (IDEGT) - Sejtbiológia, immunológia, mikrobiológia, növényélettan, toxikológia (INFRA) - Kísérletes orvostudomány (KISOR) - Klinikai orvostudomány (KLINO) - Molekuláris biológia és molekuláris interakciók (MOLBI) - Botanika, hidrobiológia, természetvédelmi biológia, zoológia, ökológia, antropológia (SUPRA) 44

5. PÁLYÁZATTÍPUSOK: TÉNYEK ÉS ADATOK 5.1. Kutatási pályázat (K) 5.2. Nagy költségű kutatási pályázat (NK) 5.3. Fiatal kutatói pályázat (PD) 5.4. Nagy költségű fiatal kutatói pályázat (NF) 5.5. Nemzetközi együttműködésben végzett kutatási pályázat (NN) 5.6. Publikációs pályázat (PUB) 45

5. PÁLYÁZATTÍPUSOK: TÉNYEK ÉS ADATOK 5.1. Kutatási pályázat (K) Pályázat célja kiemelkedő eredményeket ígérő alapkutatások, továbbá a tudományos utánpótlás nevelésében kiváló tudósok által vezetett, nemzetközileg is elismert tudományos műhelyek támogatása Futamidő legfeljebb 4 év Pályázható összeg alsó határa évi minimum 0,5 M Ft felső határa átlagosan évi 7 M Ft, amely egyik évben sem haladhatja meg a 9 M Ft-ot teljes munkaidejű kutatói alkalmazás, és/vagy jelentős eszköz, műszerbeszerzés esetén a megpályázható összeg felső határa átlagosan évi 11 M Ft (a többlet kizárólag a kutatói alkalmazásra és/vagy az első évben beszerzett eszközre, műszerre tervezhető) A 2012-es évben 1243 db kutatási projektnek volt érvényes szerződése. Ebből a 2012-ben újonnan induló kutatások száma 335 db volt (a 2011/1-es pályázat fordulóban támogatott pályázatok közül 211 db, a 2012/1-es pályázati fordulóban támogatott pályázatok közül 124 db projektnél indult el a kutatás 2012-ben). A 2011/1-es pályázati ciklusban benyújtott 666 db kutatási pályázat közül 211 db (a TBTK területén 58 db, az MTTK területén 75 db, míg az ÉTK területén 78 db) részesülhetett támogatásban. A megítélt támogatási összeg 17,9%-át a TBTK-hoz, 33,0%-át az MTTK-hoz és 49,1%-át az ÉTK-hoz tartozó projektek kapták. 122 projektnél felsőoktatási intézményben (egyetemen vagy főiskolán), 75 projektnél az MTA kutatóintézeteiben, 4 projektnél könyvtárban, levéltárban, múzeumban és további 10 projekt esetében egyéb kutatóhelyen történik a kutatás. A támogatási összeg intézménytípusonkénti megoszlását vizsgálva elmondható, hogy annak 55,5%-a a felsőoktatási intézményeknek (egyetemeknek vagy főiskoláknak), 38,4%-a az MTA kutatóintézeteinek, 4,6%-a egyéb kutatóhelyeknek és 1,4%-a könyvtáraknak, levéltáraknak, múzeumoknak került átadásra. 46

A 2012/1 fordulóban 1049 db K típusú pályázatot nyújtottak be, jelentősen többet, mint a korábbi években. Ebből 208 db pályázat került támogatásra. Az OTKA Bizottság a TBTK-hoz tartozó kutatások közül 69 db, az MTTK-hoz tartozó kutatásokból 65 db és az ÉTK-hoz tartozó kutatások közül pedig 74 db kutatás támogatásáról döntött. A támogatási összegek 21,3%-át a TBTK, 30,9%-át az MTTK és 47,8%-át az ÉTK projektjei kapták. A támogatott projektek közül 120 esetben felsőoktatási intézményben (egyetemen vagy főiskolán), 72 esetben az MTA kutatóintézeteiben, 9 esetben egyéb kutatóhelyen, 7 esetben pedig könyvtárban, levéltárban vagy múzeumban történik az alapkutatás. A támogatási összegek 58,9%-a a felsőoktatási intézményeknek (egyetemeknek, főiskoláknak), 33,0%-a az MTA kutatóintézeteinek, 5,4%-a egyéb kutatóhelyeknek, 2,7%-a pedig könyvtáraknak, levéltáraknak, múzeumoknak kerül átadásra a teljes futamidő során. 5,4% 2,7% A támogatási összegek megoszlása intézménytípusonként a kutatási projekteknél (2012/1) Egyetem, Főiskola 33,0% 58,9% MTA Könyvtár, Levéltár, Múzeum A 2012-es évben lezárult K típusú projektek vezetői 228 db zárójelentést készítettek, melyben 3248 db folyóiratcikk (5706,19 IF), 142 db könyv, 605 db könyvfejezet, 548 db konferencia- kiadványban megjelent tanulmány, 795 db absztrakt és 1200 egyéb publikáció (köztük 62 disszertáció) megjelenéséről számoltak be. A 2012-ben lezárult K típusú projektek keretében 14 db szabadalmat jelentettek be, aminek fele az MTTK-hoz, másik fele az ÉTK-hoz tartozó projektek eredménye. 47

5.2. Nagy költségű kutatási pályázat (NK) Pályázat célja kiemelkedő eredményeket ígérő alapkutatások, továbbá a tudományos utánpótlás nevelésében kiváló tudósok által vezetett, nemzetközileg is elismert tudományos műhelyek támogatása. Futamidő legfeljebb 4 év Pályázható összeg felső határa nincs, de megalapozatlan vagy túlzó költségterv kizáró ok (a K típus költségvetési korlátait meghaladó pályázatok) A 2012-es évben 94 db nagy költségű kutatási projektnek volt érvényes szerződése. Ebből a 2012-ben újonnan induló kutatások száma 31 db volt (a 2011/1-es pályázat fordulóban támogatott pályázatok közül 23 db, a 2012/1-es pályázati fordulóban támogatott pályázatok közül 8 db projektnél indult el a kutatás 2012-ben). A 2011/1-es pályázati ciklusban benyújtott 76 db nagyköltségű kutatási pályázat közül 23 db (a TBTK területén 7 db, az MTTK területén 7 db, míg az ÉTK területén 9 db) részesülhetett támogatásban. A megítélt támogatási összeg 25,0%-át a TBTK-hoz, 31,4%-át az MTTK-hoz és 43,6%-át az ÉTK-hoz tartozó projektek kapták. 11 projekt esetében felsőoktatási intézményben (egyetemen vagy főiskolán) és 12 projekt esetében az MTA kutatóintézeteiben történik a kutatás. A támogatási összeg intézménytípusonkénti megoszlását vizsgálva elmondható, hogy annak 50,8%-a a felsőoktatási intézményeknek, 49,2%-a az MTA kutatóintézeteinek került átadásra. A 2012/1 fordulóban 102 db NK típusú pályázatot nyújtottak be. Ebből 21 db került támogatásra. Az OTKA Bizottság a TBTK-hoz tartozó kutatások közül 4 db, az MTTK-hoz tartozó kutatások közül 8 db, az ÉTK-hoz tartozó kutatások közül pedig 9 db kutatás támogatásáról döntött. A támogatási összegek 16,5%-át a TBTK, 35,8%-át az MTTK, és 47,7%-át az ÉTK projektjei kapták. A támogatott projektek közül 8 esetben felsőoktatási intézményben (egyetemen vagy főiskolán), 10 esetben az MTA kutatóintézeteiben, 3 esetben pedig egyéb kutatóhelyen történik az alapkutatás. A támogatási összegek 46,1%-a felsőoktatási intézményeknek (egyetemeknek, főiskoláknak), 43,2%-a az MTA 48

kutatóintézeteinek, 10,7%-a pedig egyéb kutatóhelyeknek kerül átadásra a teljes futamidő során. A 2012-es évben lezárult NK típusú projektek vezetői 15 db zárójelentést készítettek, melyben 224 db folyóiratcikk (645,6 IF), 2 db könyv, 7 db könyvfejezet, 60 db konferencia kiadványban megjelent tanulmány, 40 db absztrakt és 210 egyéb publikáció (köztük 16 db disszertáció) megjelenéséről számoltak be. 49

5.3. Fiatal kutatói, posztdoktori pályázat (PD) Pályázat célja 40 év (társadalomtudományi kutatások esetén 45 év) alatti fiatal kutatók támogatása önálló tudományos programjuk elindításában külföldről hazatérő kutatók itthoni munkakezdésének segítése OTKA által már támogatott, kiemelkedően sikeres projektekben fiatal kutatók részvételének biztosítása Futamidő legfeljebb 3 év Pályázható összeg önálló, ígéretes kutatási projekt esetén alsó határa évi 0,5 M Ft, felső határa átlagosan évi 4 M Ft, de az egyik évben sem haladhatja meg az 5 M Ft-ot a pályázó posztdoktori alkalmazása esetén a munkabér havi összege (bruttó 280 ezer Ft) és törvényben meghatározott járulékai kutatási projekt és alkalmazás együttesénél átlagosan évi 4 M Ft kutatási projektre, de az egyik évben sem haladhatja meg az 5 M Ft-ot, valamint havi bruttó 280 ezer Ft munkabérre és járulékaira. jelentős eszköz- vagy műszerbeszerzés esetén a kutatási típusú pályázatok által a megpályázható kutatási összeg felső határa átlagosan (a munkabéren felül) évi 5 M Ft, de ebben az esetben a többlet kizárólag az első évben beszerzett anyagra, eszközre, műszerre tervezhető A 2012-es évben 316 db posztdoktori projektnek volt érvényes szerződése. Ebből a 2012- ben újonnan induló kutatások száma 124 db volt (a 2011/1-es pályázati fordulóban támogatott pályázatok közül 45 db, a 2012/2 pályázati fordulóban támogatott pályázatok közül 79 db projektnél indult el a kutatás 2012-ben). A 2012/1-es pályázati ciklusban 353 db PD típusú pályázatot nyújtottak be. Ebből 103 db került támogatásra. Az OTKA Bizottság a TBTK-hoz tartozó kutatások közül 26 db, az MTTKhoz tartozó kutatásokból 31 db és az ÉTK-hoz tartozó kutatások közül pedig 46 db kutatás támogatásáról döntött. A támogatási összegek 19,6%-át a TBTK, 30,4%-át az MTTK és 50,0%- át az ÉTK projektjei kapták. A támogatott projektek közül 70 esetben felsőoktatási intézményben (egyetemen vagy főiskolán), 28 esetben az MTA kutatóintézeteiben, 4 esetben egyéb kutatóhelyen, 1 esetben pedig könyvtárban, levéltárban, múzeumban történik az alapkutatás. A támogatási összegek 65,8%-a felsőoktatási intézményeknek (egyetemeknek, főiskoláknak), 28,6%-a az MTA kutatóintézeteinek, 4,2%-a egyéb kutatóhelyeknek, 1,4%-a pedig könyvtárnak,levéltárnak,múzeumnak került átadásra a teljes futamidő során. 50

A 2012-es évben a lezárult PD típusú projektek vezetői 61 db zárójelentést készítettek, melyben 1 db szabadalmat jelentettek be, 443 db folyóiratcikk (916,8 IF), 18 db könyv, 70 db könyvfejezet, 193 db konferenciakiadványban megjelent tanulmány, 127 db absztrakt és 149 egyéb publikáció (köztük 2 db disszertáció) megjelenéséről számoltak be. 51

5.4. Nagy költségű fiatal kutatói pályázat (NF) Pályázat célja nemzetközi ismertséggel rendelkező 40 év (társadalomtudományi kutatások esetén 45 év) alatti fiatal kutatók támogatása önálló - új kutatócsoport létrehozásában Futamidő legfeljebb 4 év Pályázható összeg felső határa nincs Az OTKA a 2012-es évben 20 db nagy költségű fiatal (NF) és 10 db norvég nagy költségű fiatal (NNF) projektet gondozott. Ebből a 2012-ben újonnan induló NF kutatások száma 9 db volt (a 2011/1-es pályázati fordulóban támogatott pályázatok közül 6 db, a 2012/2 pályázati fordulóban támogatott pályázatok közül 3 db projektnél indult el a kutatás 2012-ben). A 2011/1-es pályázati ciklusban benyújtott 20 db nagy költségű fiatal pályázat közül 7 db (a TBTK területén 1 db, az MTTK területén 3 db, míg az ÉTK területén 3 db) részesülhetett támogatásban. A megítélt támogatási összeg tekintetében 16,4%-át a TBTK-hoz, 38,4%-át az MTTK-hoz és 45,2%-át az ÉTK-hoz tartozó projektek kapták. 5 projekt esetén felsőoktatási intézményben (egyetemen vagy főiskolán) és 1-1 projekt esetében az MTA kutatóintézetében illetve könyvtárban, múzeumban, levéltárban történik a kutatás. A támogatási összeg intézménytípusonkénti megoszlását vizsgálva elmondható, hogy annak 76,3%-a a felsőoktatási intézményeknek, 13,4%-a az MTA kutatóintézeteinek, 10,3%-a pedig könyvtáraknak, levéltáraknak, múzeumoknak került átadásra. A 2012/1 fordulóban 47 darab NF típusú pályázatot nyújtottak be. Ebből 7 db került támogatásra. Az OTKA Bizottság a TBTK-hoz tartozó kutatások közül 2 db, az MTTK-hoz tartozó kutatásokból 2 db, az ÉTK-hoz tartozó kutatások közül pedig 3 db finanszírozásáról döntött. A támogatási összegek 27,8%-át a TBTK, 33,7% -át az MTTK és 38,5%-át az ÉTK projektjei kapták. A támogatott projektek közül 4 esetben felsőoktatási intézményben (egyetemen vagy főiskolán), 3 esetben pedig az MTA kutatóintézeteiben történik az alapkutatás. A támogatási összeg 62,0%-a felsőoktatási intézményeknek, míg 38,0%-a az MTA kutatóintézeteinek kerül átadásra a teljes futamidő során. 52

A 2012-es évben lezárult NF típusú projektek vezetői 4 db zárójelentést készítettek, melyben 77 db folyóiratcikk (234,46 IF), 18 db könyvfejezet, 1 db konferencia kiadványban megjelent tanulmány, 42 db absztrakt és 116 egyéb publikáció (köztük 2 db disszertáció) megjelenéséről számoltak be. 2012-ben 8 db NNF projekt zárult le. Ezek eredményeként 38 db folyóiratcikk (99,9 IF), 2 könyv, 2 db könyvfejezet, 4 db konferencia kiadványban megjelent tanulmány, 35 db absztrakt és 2 egyéb publikáció (köztük 1 db disszertáció) megjelenéséről számoltak be. 53

5.5. Nemzetközi együttműködésben végzett kutatási pályázat (NN) Pályázat célja nemzetközi együttműködésen alapuló, kiemelkedő eredményeket ígérő alapkutatások támogatása Futamidő javasolt futamideje 3 év, de illeszkednie kell mindkét partner pályázati rendszeréhez Pályázható összeg a megpályázható összegnek felső korlátja nincs, de a megalapozatlan vagy túlzó költségterv kizáró ok Az OTKA a 2012-es évben 67 db nemzetközi együttműködésben végzett projektet gondozott. Ebből a 2012-ben újonnan induló kutatások száma 18 db volt (a 2011/1-es pályázati fordulóban támogatott pályázatok közül 3 db, a 2011/2-es pályázati fordulóban támogatott pályázatok közül 8 db, a 2012/1-es pályázati fordulóban támogatott pályázatok közül 4 db, a 2012/2-es pályázati fordulóban támogatott pályázatok közül 3 db projektnél indult el a kutatás a 2012-es évben). A 2011/2-es fordulóban beérkezett 13 pályázat közül az OTKA Nemzetközi Bizottsága javaslata alapján 8 támogatásáról döntött 2012-ben az OTKA Bizottság. Ezen pályázók 2012- től kezdhették el a kutatásokat. A 2012/1-es és 2012/2-es pályázati fordulóban meghirdetett felhívásra 45 db pályázat érkezett be, melyek közül 14 db támogatásáról döntött az OTKA Bizottság. A 2012-es évben az OTKA Bizottság további 3 db ERA-Chemistry pályázatot részesített támogatásban. A támogatott pályázatok közül 2 db a TBTK-hoz, 6 db az MTTK-hoz és 9 db az ÉTK tudományterületeihez tartozik. A támogatási összegek 19,0%-át a TBTK, 30,4%-át az MTTK és 50,6%-át az ÉTK projektjei kapták. A 2012-es évben 10 egyetem és 7 MTA-s kutatóintézet részesült támogatásban. A támogatási összegek 62,3 %-a egyetemeknek, 37,7 %-a az MTA kutatóintézeteinek kerül átadásra a teljes futamidő során. 54