TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS... 2 A WANO MUTATÓK... 3 A BIZTONSÁGI MUTATÓ RENDSZER... 6 A. NORMÁL ÜZEMMENET... 6 A.I ÜZEMELTETÉS 6 A.I.1 NEM TERVEZETT KIESÉSEK 6 A.II ÁLLAPOT FENNTARTÁS 7 A.II.1 KARBANTARTÁS 7 A.II.2 ANYAGMINŐSÉG 8 A.II.3 FIZIKAI GÁTAK ÁLLAPOTA 9 A.III ESEMÉNYEK 10 A.III.1 JELENTETT ESEMÉNYEK 10 A.III.2 EGYÉB ESEMÉNYEK 10 B. AZ ÜZEMELTETÉS BIZTONSÁGA... 11 B.I BIZTONSÁGI RENDSZEREK ÉS BERENDEZÉSEK 11 B.I.1 MŰKÖDÉSEK 11 B.I.2 RENDELKEZÉSRE ÁLLÁS 12 B.II FELKÉSZÜLTSÉG 13 B.II.1 ÜZEMELTETŐ SZEMÉLYZET 13 B.II.2 BALESETELHÁRÍTÁS 14 B.III KOCKÁZAT 14 B.III.1 KONFIGURÁCIÓS KOCKÁZAT 14 B.III.2 KEZDETI ESEMÉNYEK 15 B.III.3 ZÓNASÉRÜLÉSI KOCKÁZAT 16 C. BIZTONSÁG IRÁNTI ELKÖTELEZETTSÉG... 16 C.I EMBERI TEVÉKENYSÉG 16 C.I.1 ELTÉRÉS A TERVSZERŰ ÁLLAPOTTÓL 16 C.I.2 EMBERI TÉNYEZŐ 17 C.I.3 SUGÁRVÉDELMI PROGRAM HATÉKONYSÁGA 18 C.I.4 IPARI BIZTONSÁGI PROGRAM HATÉKONYSÁGA 20 C.II JAVULÁSRA TÖREKVÉS 21 C.II.1 ÖNÉRTÉKELÉS 21 C.II.2 ÜZEMELTETÉSI TAPASZTALATOK VISSZACSATOLÁSA 21 C.II.3 JAVÍTÓ INTÉZKEDÉSEK HATÉKONYSÁGA 23 ÖSSZEFOGLALÁS... 24 RÖVIDÍTÉSEK JEGYZÉKE... 25 1
BEVEZETÉS A csernobili baleset után 1989-ben alapított Atomerőműveket Üzemeltetők Világszövetsége (WANO) a Teljesítmény mutatók programjának keretében a tagerőművek által leginkább alkalmazott biztonsági mutatókból állította össze az üzemeltetési biztonsági mutatók rendszerét. A WANO üzemeltetési biztonsági mutatók segítséget nyújtanak az üzemeltetőnek a működés, a fejlődés monitorozásában, továbbá lehetőséget biztosítanak a más erőművek teljesítményével való összehasonlításra, valamint a biztonság javítását szolgáló források és prioritások megfelelő elosztására. A nemzetközi összehasonlításra kevésbé alkalmas, reaktor-specifikus, inkább a belső tapasztalatok hasznosításának és az erőmű illetve a személyzet biztonsági teljesítményének mérésének, azaz az önértékelésnek egyik eszköze az erőmű biztonsági mutató rendszere (BMR). A biztonsági mutatók rendszer olyan mutatók összessége, amelyek jellemzik az erőmű biztonságos működését, és azt számszerűsített formában mutatják be. A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (NAÜ) ajánlása alapján a 2000-2001. években kialakított és 2002- ben bevezetett biztonsági mutató rendszer legfelső szintjén az üzemeltetés biztonsági színvonala áll, amely a biztonságosan üzemelő erőművet jellemző három tulajdonságra támaszkodik. A három fő tulajdonság az erőmű normál üzemelése, az erőmű üzemeltetési biztonsága és az erőművi személyzet biztonságra irányuló magatartása. Mivel ezek a tulajdonságok nem mérhetők közvetlenül, a rendszert ki kellett terjeszteni a könnyen számítható vagy közvetlenül mérhető mutatók szintjéig. Ennek szellemében a BMR további három alsóbb szintre tagozódik. Ezek az általános mutatók szintje, a csoportmutatók szintje és a specifikus (jellemző) mutatók szintje. 2010-ben 67 specifikus mutató alkotta a teljes rendszer alsó szintjét. A rendszer alsó szintű mutatóinak fizikai értéke öszszehasonlításra kerül a mutatóhoz rendelt célértékekkel (stratégiai cél, éves cél, nem elfogadható érték). Az összehasonlítás eredményeként kialakul a mutató pontértéke, amely alapján a mutatóhoz rendelt súlyfaktor alkalmazásával kiszámítható a fölső szinten lévő mutatók pontértéke. A pontérték alapján minden mutató besorolható a négy minőségi kategória valamelyikébe. A négy, színekkel is jellemzett kategória a következő: kiváló tartomány (zöld), működési tartomány (fehér), figyelmeztető tartomány (sárga), nem elfogadható tartomány (piros). 100 Kiváló tartomány 80 SC-stratégiai cél Működési tartomány 50 ÉC-éves cél Figyelmeztető tartomány 20 NE-nem elfogadható érték 0 A mutatók besorolása különböző tartományokba a pontértékük alapján: Nem elfogadható tartomány A hatósági korlátozás alá eső mutatók esetén a nem elfogadható érték úgy kerül megállapításra, hogy az szigorúbb, mint az adott mutatóra vonatkozó korlát. Így a mutató nem elfogadható (piros) értéke nem azt jelenti, hogy az erőmű túllépi a vonatkozó biztonsági korlátot. Ezzel az erőmű törekszik arra, hogy a biztonsági korlátokhoz képest jelentős tartalékok maradjanak. Természetesen, a piros minősítésű mutatók esetén az erőmű megfogalmazza azokat a szükséges javító intézkedéseket, amelyek a mutató javulását célozzák. A BMR három tulajdonságát alkotó mutatóinak 2010. évi éves értékeit mutatja be a 26-28. oldalon lévő három ábra. A három fölső szinten a mutatóknak csak pontértéke van, míg az alsó szinten lévő mutatók boksza a baloldali cellában a fizikai értéket is tartalmazza. Néhány mutató esetén az értékek blokki szintre vannak lebontva. Ezeknél a mutató értékét a legrosszabb (legkisebb pontszámú) érték képezi. A rendszerben szerepel két olyan mutató, amelynél a biztonsági rendszerek jellemzői (rendelkezésre állás és szivattyúk indítási megbízhatósága) külön kerülnek kiszámításra. A mutatók mindegyike rendelkezik egy kóddal, amely tükrözi a mutatónak a rendszerben elfoglalt helyét. A BMR kezelését 2005-től egy web alapú program segíti. A program segítségével az erőmű dolgozói a társasági intraneten folyamatosan figyelemmel kísérhetik a biztonsági mutatók alakulását. 2
A WANO MUTATÓK A Paksi Atomerőmű rendelkezésre állására 2004-2006. között jelentős hatást gyakorolt a 2003-ban a 2. blokkon bekövetkezett üzemzavar következményeinek felszámolása. A helyreállítási munkák befejezése után, 2007-től a rendelkezésre állás újra meghaladta a WANO középértéket. A WANO mutatók többsége nem számít reaktorspecifikusnak, ezeknél a mutatóknál a paksi adat a WANO összes érvényes adatot szolgáltató blokkjával kerül összehasonlításra. Ugyanakkor, néhány mutató szoros függésben van a reaktor típusával, így ezeknél a mutatóknál az összehasonlítás egy szűkebb csoporttal, a paksi reaktorokhoz hasonló, ún. nyomottvizes (PWR) reaktorral üzemelő blokkok csoportjával történik. A WANO különböző időintervallumokra (1 év, 18 hónap, 2 év, 3 év) képezi a mutatókat, az összevetés ebben a kiadványban az adott évre vonatkozó 1 évre számított mutatók alapján történik. A hét év adatait bemutató grafikonokon paksi oldalról a négy blokk értékéből képzett számtani átlag szerepel, a WANO oldaláról viszont két mutató kivételével nem a számtani átlag, hanem a medián érték az összevetés jellemzője. Ez tulajdonképpen azt jelenti, hogy azt vizsgáljuk, a paksi átlagblokk a WANO blokkok jobbik, vagy gyengébbik feléhez tartozik. W.2 Nem tervezett termeléskiesések aránya A mutató a nem tervezett termeléskiesésnek az adott időszak alatt elméletileg megtermelhető villamos energiához viszonyított aránya százalékban. A 2004. évi magas érték oka a 2003. évi 2. blokki súlyos üzemzavar miatt bekövetkezett nem tervezett termeléskiesés volt. 2005-től a 2003. évi üzemzavarnak gyakorlatilag már nem volt hatása erre a mutatóra. A 2007-2009. évek magasabb értékének oka elsősorban a főjavítások csúszása a tervezetthez képest, 2010-ben pedig a két primerköri tömörtelenség elhárítása miatti nem tervezett kiesés rontotta a mutató értékét. W.1 Rendelkezésre állás A mutató a tervezett és nem tervezett teljesítmény kiesésekkel csökkentett termeléshez viszonyítja az elméletileg megtermelhető villamos energia mennyiségét. A rendelkezésre állás általános jellemzést nyújt az erőmű üzemeltetésének és karbantartásának színvonaláról. W.3 Nem tervezett kényszer termeléskiesések aránya a blokk üzemelése alatt A mutató a blokkok üzemideje alatt a nem tervezett kényszer termeléskieséseknek, valamint az ugyanezen idő alatt a tervezett leállásokból és azok esetleges nem tervezett csúszásából adódó termeléskieséssel csökkentett elméletileg megtermelhető villamos energiának az aránya. 3
2005-2007 között a paksi blokkok az üzembiztosabb blokkok közé tartoztak. 2008-ban a kényszer kiesések mértéke a turbinák csappantyúinak javítása illetve az 1. blokki impulzuscső törés miatti blokkleállás következtében meghaladta a WANO medián értékét. 2009-ben újra alacsony maradt a kényszerkiesések mértéke, míg 2010-ben a két primerköri tömörtelenség elhárítása miatti nem tervezett kiesés rontotta a mutató értékét. A Paksi Atomerőmű 2010. évi biztonsági mutatói W.4 7000 kritikus órára eső automatikus ÜV-1 működések száma Az ÜV-1 szintű reaktorvédelmi működés során az összes szabályzó rúd aktív zónába való beejtésével megtörténik a reaktor azonnali leállítása. A WANO mutató a 7000 kritikus órára jutó automatikus reaktorvédelmi működések számát jelzi. Azt fejezi ki, hogy mennyire sikerül elkerülni azokat a termohidraulikai vagy reaktivitás tranzienseket, amelyek automatikus védelmi működéshez vezetnek. A TH rendszer rendelkezésre állása 2010-ig jobb volt a PWR típusú blokkokra számolt középértéknél. 2010-ben a TH rendszer rendelkezésre állásása elmaradásának oka az elvárt szinttől egy tolózár mágnes kapcsolójának meghibásodása, amely egy próba során került felfedésre. A mutató 2010. évi kedvezőtlenebb értékét az egyik üzemzavari tápszivattyú többszöri meghibásodása okozta. Ennél a mutatónál a WANO medián értéke évek óta 0, ezért a grafikonon a számtani átlagok láthatók. 2010-ben nem történt a mutató képzésénél figyelembe veendő reaktorvédelmi működés Pakson. W.5 Biztonsági rendszerek rendelkezésre állása A mutató a berendezés üzemképtelenségi ideje / a rendszer elvárt üzemképességi ideje / ágak száma hányadosként képződik (azaz valójában a rendelkezésre nem állás fokát jelzi). A WANO a nagynyomású ZÜHR (TH), az üzemzavari tápvízrendszer (RR) és az üzemzavari villamos betáplálás (QD) rendszerekre képezi a mutatókat. Ennél a mutatónál a paksi érték 2005-2008 között rosszabb volt a WANO középértéknél, 2009-ben kevesebb üzemképtelenség fordult elő a QD rendszer esetén, így a mutató jelentőset javult. A javulás 2010- ben is folytatódott. 4
W.6 Üzemanyag megbízhatóság Ez az index a primerköri víz stacioner jód-131 és jód- 134 aktivitásának felületi urán szennyeződésre és teljesítményszintre korrigált, illetve egy konstans leiszapolási (víztisztítási) rátára normált értéke, így alkalmas az esetleges üzemanyag inhermetikusság (tömörtelenség) mértékének kifejezésére. W.8 Vegyészeti index A mutató a legfontosabb szennyeződések koncentrációját követi figyelemmel a gőzfejlesztő leiszapolásban és a tápvízben. Értéke akkor 1, ha a szennyeződések koncentrációja nem éri el a WANO által definiált határértéket. Az üzemanyag kazetták az 1-3. blokkon 2004-2010. között, a 4. blokkon pedig 2008-ig gyakorlatilag folyamatosan tömörek voltak, hiszen az értékek mindegyike nagyságrendekkel a WANO által ajánlott 19 Bq/g határérték alatt volt. A 4. blokki érték a 2008. évi főjavítás után jelezte, hogy az aktív zónába az átrakás során valószínűleg néhány tömörtelen fűtőelem került be. A tömörtelenség mértéke nem érte el a blokk soron kívüli leállítását előíró mértéket. A tömörtelen kazetta a 2009. évi főjavítás során eltávolításra került a zónából. W.7 Kollektív dózis A mutató az erőmű és a külső vállalkozók összes dolgozója, valamint a látogatók által elszenvedett külső és belső sugárterhelés egy blokkra vonatkoztatott értéke. A WANO vegyészeti index értéke negyedik éve haladja meg a hosszú éveken át tapasztalt 1.0 értéket. 2007 harmadik negyedéve óta a 3. és 4. blokkon a tápvízben a diszperz vas koncentrációja nagyobb a WANO vonatkozó határértékénél. Az eltérés 2008- ban nőtt, 2009-ben pedig csökkent, majd 2010-ben újra nőtt. A magasabb diszperz vas koncentráció 2010-ben az 1. kiépítésen is megjelent. Az okok kiderítésére a szakmai szervezetek kiterjedt vizsgálati programot indítottak. W.9 Munkabaleseti mutató A mutató számszerűen kifejezi a 200 ezer munkaórára eső, egy vagy egynél több napos munkaképtelenséget (nem számítva a baleset napját), vagy munkaképesség-korlátozást okozó balesetek számát. Információt nyújt az erőműben dolgozó személyzet munkavédelmének hatékonyságáról. A mutató értékét az évek többségében sikerül a WANO PWR középérték alatt tartani. Az elszenvedett dózisok döntő hányada a blokkok főjavításához kötődik. A Paksi Atomerőmű mutatója 2000-2003. között 1 körüli értéken szóródott. A kiemelt figyelem és a megtett javító intézkedések 2004-ben eredményre vezettek, sikerült a mutatót jelentősen 1 alá szorítani. 2008-2009-ben újabb jelentős javulást sikerült elérni. 5
A 2010-es érték némileg gyengébb a kiugróan jó előző évinél, de összességében kedvezőnek mondható. A WANO középértékhez való további közeledéshez jelentős javulásra lenne szükség. A mutató éves értéke 2010-ben blokkonként: 91.18%, 89.75%, 92.48%, 80.87%., az erőműves átlag pedig 88.57%. Ez az érték az erőmű működése óta elért legjobb eredmény. W.10 Külső vállalkozók munkabaleseti mutatója Az erőmű területén munkát végző vállalkozók munkabaleseti mutatóját 2008-ban vezette be a WANO. Képzése megegyezik a W.9 mutatóval. 2010. évi paksi értéke 1.38, míg a WANO középérték 0.06. A.I.1.2 Belső okok miatt bekövetkezett nem tervezett termeléskiesések aránya A mutató megegyezik a WANO nem tervezett termelés kiesések mutatóval, a grafikon a BMR szerinti minősítést mutatja be. W.11 Hálózati okok miatt bekövetkezett termelés kiesések aránya Ez a mutató is 2008-ban került először kiszámításra, a hálózati okok miatt bekövetkezett termeléskiesésnek és az adott időszak alatt elméletileg megtermelhető villamos energiának az arányát fejezi ki. 2010- ben Pakson nem volt ilyen jellegű termelés kiesés, míg a WANO számtani átlaga 0.05%. A BIZTONSÁGI MUTATÓ RENDSZER A mutatók trendjét ábrázoló grafikonokon az oszlopok színezése megegyezik az adott évben a mutató minősítését jellemző színnel. A. NORMÁL ÜZEMMENET A.I Üzemeltetés A mutató értéke 2010-ben blokkonként: 0.71%, 2.44%, 0.03%, 2.43%, az erőműves átlag pedig 1.4%. 2010-ben a tervezetthez képest nagyobb termelés kiesés elsősorban a 2. blokki márciusi és a 4. blokki novemberi 1-1 hetes kiesést jelentő nem tervezett leállások következménye. A.I.1.3 Belső okok miatt bekövetkezett tervezett leállák A.I.1.4 Belső okok miatt bekövetkezett nem tervezett termeléskiesések száma A.I.1 Nem tervezett kiesések A.I.1.1 Rendelkezésre állás A mutató megegyezik a WANO rendelkezésre állás mutatóval, a grafikon a BMR szerinti minősítést mutatja be. 2010-ben a belső okok miatt bekövetkezett nem tervezett termeléskiesések száma mindössze 13, a blokkok közötti megoszlása: 1; 8; 1; 3. 6
A.II Állapot fenntartás A.II.1 Karbantartás A karbantartás irányítását is támogató PassPort (2009-től már AS6) rendszerre való átállás miatt 2007-ben és 2009-ben új mutatók kerültek bevezetésre a BMR-be a karbantartási terület értékelésére. A.II.1.3 Heti operatív feladatok teljesülésének aránya A mutató arról nyújt információt, hogy a betervezett heti operatív karbantartási feladatokat milyen arányban sikerült az ütemterveknek megfelelően végrehajtani. A.II.1.1 Főjavítás utáni ismételt berendezés karbantartás A mutató a főjavítást követő 6 hét alatt a karbantartott berendezésekre bejegyzett hibanaplók számának és a főjavítás alatt elvégzett MUT feladatok számának arányát tükrözi. A mutató 2010. évi értéke 94.14%. A mutató értéke értelemszerűen blokkonként képződik, értékei 2010-ben rendre: 99.94%, 99.79%, 99.75%, 99.89%, az erőműre pedig 99.85%., ami azt jelenti, hogy a főjavítások alatt karbantartott berendezések mindössze 0.15%-a esetén kellett 6 héten belül újra javítani az adott berendezést. A.II.1.4 A késve elindított hibaelhárítások aránya A mutató 2009-től része a rendszernek, tájékoztatást nyújt arról, hogy az 1-3 biztonsági osztályokba sorolt berendezések meghibásodásának elhárítása megkezdődött-e az előírt határidőn belül. A mutató 2010. évi értéke 20.18%, ami javításra szorul. A.II.1.2 Javító karbantartási feladatok teljesülésének aránya A mutató arról nyújt információt, hogy a betervezett javító karbantartási feladatokat milyen arányban sikerült az ütemterveknek megfelelően végrehajtani. A.II.1.5 Sikertelen biztonságtechnikai felülvizsgálatok aránya A biztonságtechnikai felülvizsgálatok közel fele szerkezeti vizsgálat, jelentős még a nyomáspróbák, tömörségpróbák, szuperkontroll vizsgálatok és beállítások részaránya. A mutató 2010. évi értéke 92.89%. 7
Az atomerőmű főbb gépészeti berendezéseinek méretezése során a főkonstruktőr a különféle várható üzemi-, üzemzavari- és baleseti üzemmódok figyelembe vételével és nagy biztonsági tartalékkal végzett számításokkal megállapította az egyes igénybevételi ciklusok megengedett mennyiségét a berendezések teljes tervezett élettartamára. A mutató az igénybevételekhez tartozó ciklusszámok tényleges és a 30 évre tervezett fogyási ütemének viszonyát fejezi ki. A mutató értékét 2006-ban sikerült 2% alá csökkenteni és 2009-ig alatta tartani. 2010-ben a sikertelen vizsgálatok számának növekedésében közrejátszott a szuperkontroll vizsgálatok nagyszámú növelése, hisz ott jóval magasabb a sikertelen vizsgálatok aránya. A.II.2 Anyagminőség A.II.2.1 Szekunderköri vízkémiai mutató A mutató hasonlóan képződik, mint a WANO vegyészeti index, de értéke akkor 1, ha a szennyeződések koncentrációja nem éri el az utolsó négy év átlagát. A szekunderköri vízkémiai mutató 2008-ban jelentősen eltért a két kiépítés között. A 2. kiépítésen a mutatók emelkedésének oka mindkét blokkon a tápvízben lévő diszperz korrózió termékek (főleg a vas) koncentrációjának az emelkedése. A probléma okának feltárására és megszüntetésére a műszaki szervezetek többéves intézkedési tervet dolgoztak ki és hajtanak végre. A.II.2.2 Ciklusszám kihasználási mutató A mutató kedvezőtlen értékét az 1. kiépítésen az okozza, hogy magas a fővízköri hurkok 137 bar-os tömörségpróbájának a száma. Az üzemidő hosszabbítási törekvésekkel összhangban, folyamatban vannak azok a szilárdsági számítások, amelyek megalapozzák a blokkok 30 éven túli üzemeltetésének lehetőségét a berendezések kisciklusú kifáradásának szempontjából. A.II.2.3 Gőzfejlesztők tartalék hőátadó csöveinek fogyása mutató A gőzfejlesztő hőátadó csövei választják el radioaktív primerköri víztől a nem radioaktív szekunderköri tápvizet, amelyből a turbinák meghajtásához szükséges gőz keletkezik. Ezek a hőátadó csövek a karbantartás alatt alapos anyagvizsgálati ellenőrzésen esnek át, és az igen szigorú kritériumot meghaladó repedésük esetén ledugózásra kerülnek. A ledugózás természetesen csökkenti az eredetileg betervezett 10%-os mértékű tartalék hőátadó felületet. A mutató azt vizsgálja, hogy a tartalék csövek tényleges fogyási üteme hogyan viszonyul a teljes élettartamra számított normál fogyási ütemhez. Fontos megjegyezni, hogy 2006-tól a korábbi 30 éves tervezett élettartamhoz képest már 50 éves üzemeltetési időszak figyelembe vételével kerül kiszámításra a mutató értéke. 8
A mutató minden blokk minden gőzfejlesztőjénél azt jelzi, hogy a tartalék csövek fogyási üteme jelentősen alatta van a megengedett értéknek, így a megnövelt üzemelési élettartam végéig elégséges hőátadó felület fog rendelkezésre állni a gőzfejlesztők névleges teljesítményének biztosításához. A.II.3 Fizikai gátak állapota A nukleáris biztonság harmadik alapelve, hogy rendelkezni kell olyan eszközökkel, amelyek meggátolják a radioaktív anyagok környezetbe való kikerülését. Az alapelv teljesítésének műszaki eszközeként az atomerőmű tervezője mérnöki védelmi gátakat alkalmazott. E szerint a személyzet, a lakosság és a környezet védelmét a radioaktív anyagokkal szemben egy szivárgásmentes gátakból álló sorozat biztosítja. A klasszikus védelmi gát-sorozat három elemből áll. Az első gát az üzemanyag pálca burkolata, amely ideális esetben megakadályozza a maghasadás során keletkező radioaktív izotópok kijutását a hűtőközegbe. A pálca esetleges tömörtelensége miatt a hűtőközegbe került illetve az egyéb okokból felaktiválódott hűtőközegből a radioaktív szennyeződés kijutását második gátként a primerköri hűtőkör berendezéseinek nagy nyomás elviselésére tervezett fala biztosítja. A harmadik védelmi gát a primerköri berendezéseket magába foglaló helyiségek és a lokalizációs torony által alkotott hermetikus tér fala, amelynek elsődleges feladata a maximális tervezési üzemzavar során a hermetikus térbe kikerült radioaktív szennyező anyagok környezetbe való kijutásának megakadályozása. Az alábbi három mutató a védelmi gátak állapotának figyelésére szolgál. A.II.3.1 Üzemanyag megbízhatóság (WANO mutató) A mutató megegyezik a WANO üzemanyag megbízhatósági mutatóval, a grafikon a BMR szerinti minősítést mutatja be blokkonként az év végén. A 4. blokk 2008. évi főjavítása után megemelkedtek a primerköri hőhordozóban a hasadási termékek koncentrációi. Megállapításra került, hogy három frissen bekerült inhermetikus fűtőelem pálca valószínűsíthető az aktív zónában. A MÜSZ-ben előírt jód izotópok koncentrációi nem érték el az azonnali blokkleállítást igénylő értékeket, a tömörtelen fűtőelemek a 2009. évi főjavítás során eltávolításra kerültek. A 4. blokki mutató érték 2010-ben tovább javult, ennek ellenére nem zárható ki, hogy a zónában egy tömörtelem fűtőelem-pálca van. A.II.3.2 A primerkör tömörtelensége Primerköri tömörtelenség 2009-ben 2 esetben került regisztrálásra. A 2. blokkon 2010.03.08.-án a 20YA13D001 hidrociklon és a 20TK61P002 között mintegy 0,4 t/h nagyságú tömörtelenség keletkezett. A tömörtelenség a blokk kisjavításra történő leállítását követően elhárításra került. A 4. blokkon a 40TE04R371 impulzusvezeték és a 40RZ82 vezeték tömörtelensége következtében 2010.11.02. 2010.11.05. között mintegy 1 m 3 /h mértékű szervezetlen szivárgás volt. A blokk 2010.11.05-i leállítását, lehűtését követően elvégezték a szükséges javításokat, 2010.11.13-án a blokkot visszaindították. 9
A.II.3.3 Hermetikus tér szivárgása A mutató blokkonként mutatja meg a főjavítások után elvégzett integrális tömörség-vizsgálatoknál mért szivárgásértékeket. (A megengedett hatósági érték 14.7 %/nap.) üzemeltetési történetének eddigi legalacsonyabb értéke. A.III.2 Egyéb események A.III.2.1 A belső kivizsgálások száma Az eljárásrend szerint ilyen vizsgálatra egyéb fontos esemény bekövetkeztekor van szükség, amit az érintett szakterület végez a biztonsági szervezet közreműködésével. Az integrális tömörségvizsgálatok eredményei alapján megállapítható, hogy azok valamennyi blokkon jelentős tartalékkal teljesítették a hatósági kritériumot 2010-ben is. A.III Események A.III.1 Jelentett események A.III.1.1 Jelentésköteles események száma Az NBSz 8.3 pontja szerint az atomerőműnek a blokkon bekövetkezett, a jelentési kötelezettség alá tartozó minden eseményről eseti jelentést kell benyújtania a magyar nukleáris hatósághoz. A jelentendő jellemzően a nukleáris biztonságot befolyásoló - események körét az NBSz 1.25 számú útmutatója rögzíti. Ez a mutató a nukleáris biztonság egyik kulcsmutatója. A belső kivizsgálások száma 2004-2006. között gyakorlatilag nem változott, 2007 óta viszont folyamatosan csökkent. A.III.2.2 A hatóság által elrendelt kivizsgálások száma A.III.2.3 Hatóság által elrendelt kivizsgálások száma Ez a mutató azokat a nem jelentésköteles eseményeket tartja számon, amelyek kivizsgálását az erőmű előzőleg nem kezdeményezte, azt a hatóság elrendelése alapján végezte el. A mutató értéke 2007 óta folyamatosan csökkent, 2010-ben sikerült elérni az ideális értéket. A jelentésköteles események száma a 2005 előtti időszakban 50 körüli értéken volt, 2005-2007 között 40 alá csökkent. 2008-ban újabb csökkenés következett be. A 2008. és 2010. évi eseményszám az erőmű 10
B. AZ ÜZEMELTETÉS BIZTONSÁGA B.I Biztonsági rendszerek és berendezések A nukleáris biztonság első két alapelve kimondja, hogy eszközöknek kell rendelkezésre állni a reaktor biztonságos leállítására és biztonságos leállított állapotban tartására, valamint a remanens hő elszállítására a reaktorleállítást követően a várható üzemi események és a tervezési üzemzavari állapotok során és azokat követően. Ezek az eszközök a biztonsági rendszerek és berendezések. B.I.1.2 ZÜHR működések száma Az elmúlt évekhez hasonlóan ZÜHR (aktív zóna üzemzavari hűtőrendszer) működés 2010-ben sem történt. B.I.1.3 Biztonsági villamos betáplálási rendszer működéseinek száma B.I.1 Működések B.I.1.1 Automatikus reaktorvédelmi (ÜV-1) működések száma Míg a WANO mutató a 7000 kritikus órára jutó automatikus reaktorvédelmi működések számát jelzi, addig a BMR-ben a működések abszolút száma jelenik meg. A biztonsági villamos betáplálási rendszer 2010. évi 4. blokki éles működését külső vállalkozó dolgozója által végzett szabálytalan feszültségkémlelés miatti zárlat okozta, de az esemény nem rontotta a blokkok biztonsági állapotát, az eseménynek nem volt a biztonságra negatív hatása. B.I.1.4 ÜV-3 működések száma Az ÜV-3 szintű reaktorvédelmi működés eredményeként a szabályzó rúdcsoportok üzemi sebességgel történő leeresztésével a reaktor teljesítménye fokozatosan csökken. 2010-ben újra sikerült ÜV-1 működés nélkül üzemeltetni a blokkokat. 2010-ben az üzemeltetés során két olyan esemény történt, amely ÜV-3 szintű védelmi működést idézett elő, a 2. blokkon egy hőmérsékleti védelmi jelet képező műszer hibás működése következtében, az 1. 11
blokkon pedig rövid ideig tartó határértéknél magasabb neutron fluxus jelre. B.I.1.5 KÜTSZ működések száma Az elmúlt évekhez hasonlóan a kiegészítő üzemzavari tápvíz szivattyúk éles indítására 2010-ben sem volt szükség. B.I.2 Rendelkezésre állás B.I.2.1 A biztonsági rendszerek üzemképtelenségeinek száma A grafikonon látható értékek tartalmazzák a tervezett és a nem tervezett üzemképtelenségeket, valamint a meghibásodásokat is. A BMR-ben további két rendszer (kisnyomású ZÜHR - TJ és sprinkler - TQ) is részt vesz a mutató képzésében. A TH,TJ,TQ rendszerek rendelkezésre állásása elmaradásának oka az elvárt szinttől a 10TJ20S201 tolózár mágnes kapcsolójának meghibásodása, amely egy próba során került felfedésre és a becsült üzemképtelenségi idő értéke mintegy 540 óra lett. B.I.2.3 Biztonsági rendszerek próbák során felfedezett üzemképtelenségeinek aránya B.I.2.4 Dízelgenerátorok indítási megbízhatósága 2010-ben nem folytatódott a korábbi évek kedvező csökkenő trendje, az üzemképtelenségek száma öszszesen 65 volt. Az üzemképtelenségek rendszerenkénti megoszlása: nagynyomású ZÜHR (TH) 8, kisnyomású ZÜHR (TJ) 5, sprinkler rendszer (TQ) 5, üzemzavari tápvíz és kiegészítő üzemzavari tápvíz rendszer (RR) 23, dízelgenerátor (QD) 24. A mutatónál a korábbi évekhez képest az RR rendszeren volt jelentős az üzemképtelenségek számának növekedése. 2010-ben 192 dízel indítás történt, mind sikeres minősítést kapott. B.I.2.2 Biztonsági rendszerek rendelkezésre állása A TH, RR és QD rendszerek rendelkezésre állása mutató megegyezik WANO mutatók fejezetben lévő mutatókkal. A grafikonon valójában a rendelkezésre nem állás mértéke szerepel. 12
B.I.2.5 A biztonsági rendszerek szivattyúinak indítási megbízhatósága A biztonsági rendszerek rendelkezésre állását alapvetően befolyásolják azok aktív elemei, a szivattyúk, amelyeknek szükség esetén indíthatóknak kell lenni. B.II.1.1 Sikertelen hatósági vizsgák aránya A hatósági jogosító vizsgák letételére kötelezett munkaköröket az OAH Nukleáris Biztonsági Igazgatóság határozza meg, illetve jelöli ki. A biztonsági rendszerek szivattyúinak indítási megbízhatósága 2010-ben a TH,TJ,TQ rendszernél kiváló, az RR rendszernél jó volt. B.II Felkészültség B.II.1 Üzemeltető személyzet Az atomerőművi blokkok biztonsága szempontjából kiemelkedő fontosságú munkakörben foglalkoztatott dolgozóknál az önálló munkavégzéshez hatósági, vagy társasági jogosító vizsga sikeres teljesítése is szükséges. Mind a társasági jogosító vizsgák, mind pedig a hatósági jogosító vizsgák a sikeres jogosító vizsga időpontjától legfeljebb 3 évig vagy visszavonásig érvényesek. A jogosítványok érvényességét sikeres szintentartó jogosító vizsga letételével, az érvénytartamon belül kell meghosszabbítani. A mutató a hatósági vizsgára kötelezett üzemviteli és karbantartó személyzet felkészültségére utal. 2010- ben a 171 vizsgából 6 végződött sikertelen minősítéssel. B.II.1.2 Sikertelen társasági vizsgák aránya Társasági jogosító vizsga letételére kötelezettek az atomerőmű biztonsága szempontjából kiemelt fontosságú üzemeltetői, karbantartói és háttérkiszolgálói munkakörök közül azok, amelyek nem tartoznak a hatósági jogosító vizsga szabályozás alá, de munkavégzésük az atomerőművi blokkok 1. és 2. biztonsági osztályába sorolt berendezéseivel van szoros kapcsolatban. A társasági vizsgára kötelezett munkavállalók vizsgázása során a 149 vizsgából 2 végződött sikertelenül. B.II.1.3 Oktatási intézkedések száma A mutató azokat az oktatási jellegű intézkedéseket veszi számba, amelyek a jelentésköteles események kivizsgálása során kerülnek elhatározásra. 13
B.II.2.3 Balesetelhárítási szakoktatáson résztvevők aránya A jelentésköteles események kivizsgálása során elhatározott oktatási intézkedések száma szoros összefüggést mutat a személyi hibás események számával, illetve a személyi hiba kategóriába eső beazonosított hiányosságok számával. B.II.2 Balesetelhárítás B.II.2.1 Balesetelhárítási gyakorlatok értékelése során elhatározott, azonnali intézkedést igénylő javító intézkedések átlagos száma A 2010-ben a mutató értéke 0.11, mivel a végrehajtott 9 gyakorlaton egy olyan hiányosság merült föl, amelyre azonnali intézkedés meghozatalára volt szükség. Az intézkedés keretében megtörtént a fegyveres biztonsági őrség váltásparancsnokok riasztási feladataikra való kioktatása. A balesetelhárítási szakoktatásokon résztvevők aránya 2010-ben 99.2% volt, ami biztosítja, hogy az érintettek széles köre elsajátítja a vészhelyzet során teendőket. B.III Kockázat B.III.1 Konfigurációs kockázat B.III.1.1 MÜSZ korlátozás hatálya alá kerülések száma Ide tartozik minden olyan esemény, amely során a MÜSZ valamelyik korlátozása nem teljesül, de megszegése nem következik be, mivel az előírt intézkedések végrehajtásával a határértéket vagy az előírt állapotot helyre lehet állítani. B.II.2.2 Balesetelhárítási gyakorlatok javító intézkedéseinek hatékonysága A javító intézkedések hatékonysága a gyakorlatokon felmerülő problémák ismétlődéséből származtatható. 2010-ben egy esetben fordult elő ismétlődő hiányosság, ami a gyakorlatok során a riasztással kapcsolatosan merült fel. A 2010. év újabb ugrásszerű javulást hozott. A javulást a biztonsági rendszerek rendelkezésre állásának terén tapasztalt egyértelmű javulás, valamint az üzemeltetésben történő nagyobb odafigyelés váltotta ki. B.III.1.2 MÜSZ sértések száma MÜSZ sértésnek tekintendő minden olyan esemény, amely során a MÜSZ korlátozás hatálya alá kerülés történik, és a MÜSZ-ben előírt intézkedések nem vagy nem az előírt időhatáron belül kerültek végrehajtásra, vagy a MÜSZ-ben előírt intézkedések vég- 14
rehajtásra kerültek, de a korlátozás átlépése a megadott időn túl áll vagy állt fenn. B.III.2.2 Kezdeti események által okozott feltételes zónasérülési valószínűség A 2003. évi üzemzavar után meghozott jelentős számú intézkedés hatása ennél a mutatónál is kimutatható. A 2004-2007. évek során becsúszott 1-1 MÜSZ sértés kivétel nélkül a blokkok valamilyen tranziens üzemállapotában következett be. 2008-ban hosszú évek óta először sikerült elérni, hogy a mutató teljes mértékben megfeleljen a hatósági elvárásnak. Ezt az eredményt 2009-ben és 2010- ben is sikerült megtartani. B.III.2 Kezdeti események B.III.2.1 Kezdeti események száma A kezdeti esemény a tervezett üzemi állapotoktól eltérést eredményező olyan esemény, amely a létesítményen belüli műszaki okok, a személyzet beavatkozása vagy a külső környezetből eredő mesterséges vagy természetes eredetű hatás következtében jön létre, és várható üzemi eseményekhez, tervezési üzemzavarokhoz vagy balesethez vezethet. A blokkokon négy kezdeti esemény jellegű üzemzavar történt 2010-ben. A fenti összegzett valószínűséget a 2. és 4. blokki primerköri tömörtelenséggel járó események adták. Mind a két bekövetkezett kezdeti esemény a PSA kezdeti esemény lista alapján a ZÜHR működést nem kiváltó, pótvízrendszerrel kompenzálható kis primerköri folyás jelű kezdeti eseményéhez áll legközelebb, így az elemzés ennek feltételezésével (az esemény valószínűségének 1-re állításával) készült. Megállapítható, hogy a vizsgált üzemi események kockázatra gyakorolt hatása nem volt elhanyagolható, majdnem tízszerese a figyelemfelhívó határértéknek, és a hozzá tartozó feltételes zónakárosodási valószínűség értéke magas. 2010-ben négy kezdeti esemény elemzése vált szükségessé, ezekből a 2. és 4. blokki primerköri tömörtelenséggel járó események jártak jelentősebb kockázat növekedéssel. 15
B.III.3 Zónasérülési kockázat B.III.3.1 Zónasérülési gyakoriság (névleges teljesítmény üzem, belső kezdeti események) A mutató az adott évi blokki főjavítások utáni referencia időpontra számított várható éves zónasérülési gyakoriság (CDF) mértékével jellemzi az erőmű biztonságnövelő tevékenységét. B.III.3.3 Zónasérülési gyakoriság (névleges teljesítmény üzem, tűz jellegű kezdeti események) A tűz kezdeti eseményeknek viszonylag jelentős, blokkonként különböző a szerepe a névleges teljesítményű üzemre jellemző kockázatban. Ennek oka az, hogy az egyes blokkokon kialakított kábelezés, a kábelek nyomvonalai és az egyes tűzszakaszokban található mennyiségei meghatározó módon eltérnek. Megállapítható, hogy ez a kockázati összetevő a négy blokk esetében lényegében azonos. A hibahatáron belüli különbséget a blokk közötti tapasztalható apróbb eltérések okozzák. B.III.3.4 Zónasérülési gyakoriság (névleges teljesítmény üzem, elárasztások) B.III.3.2 Zónasérülési gyakoriság leállási állapotban A belső elárasztás hatása névleges teljesítményű üzem alatt továbbra sem elhanyagolható. A főjavítás és üzemanyag átrakás alatt a CDF 2010. évi aktualizált értéke 6.08 10-6, amely érték mindegyik blokkra érvényes. Az átrakásra/főjavításra történő leállás során feltételezhető üzemzavari helyzetekből eredő éves zónasérülési valószínűség értéke 2003-2004. években jelentősen csökkent különböző modell-módosítások és biztonságnövelő intézkedések hatására. A 2009-ben tapasztalt kismértékű növekedés annak tudható be, hogy a leállási PSA esetében is lehetőség van már a belső eredetű tűz és elárasztás hatásainak figyelembe vételére. C. BIZTONSÁG IRÁNTI ELKÖTELEZETTSÉG C.I C.I.1 Emberi tevékenység Eltérés a tervszerű állapottól C.I.1.1 Ideiglenes módosítások száma Ideiglenes módosítás az a műveletsor, amelynek eredményeként a gépésztechnológiai, villamos, irányítástechnikai, számítástechnikai, vagy dozimetriai rendszereken - az érvényes megvalósulási tervtől, - az adott üzemviteli dokumentációban rögzített paraméterektől, vagy kapcsolási értékektől, - az üzemviteli dokumentációkban rögzített kapcsolási állapotoktól 24 óránál hosszabb ideig tartó, eltérő állapot jön 16
létre. Az ideiglenes módosításként kezelt eltérő állapotot az első műszakilag lehetséges időpontban meg kell szüntetni, azaz vissza kell állítani az ideiglenes módosítást megelőző, terv szerinti állapotot, vagy az ideiglenes módosítást átalakításként kezelve véglegesíteni kell. C.I.1.3 Üzemviteli utasítások száma Ez a mutató az üzemviteli dokumentumokban rögzítettektől ideiglenesen létrehozott eltérések számát tartalmazza, azaz az adott évben kiadott üzemviteli utasítások számát. Az ideiglenes módosítások száma 2004-2006 között az üzemzavar előtti átlagos szinten volt, 2008-ban újra kiugróan magas érték képződött. 2009-ben a mutató a korábbi évek átlagos szintjére csökkent, 2010-ben pedig újabb jelentős csökkenés következett be, mert sikerült az eddigieknél nagyobb figyelmet fordítani az ideiglenes módosítások okainak beazonosítására, megszüntetésük időbeni kezdeményezésére, és a megszüntetésükhöz szükséges feltételek biztosítására. C.I.1.2 MÜSZ hatálya alóli felmentések száma A mutató 2009. évi értéke jelentősen javult az előző évekhez képest és 2010-ben is kedvező értékű maradt. C.I.2 C.I.2.1 Emberi tényező MÜSZ sértések száma C.I.2.2 Emberi hibával terhelt események aránya A jelentésköteles események közül azokat számítjuk emberi hibával terhelteknek, ahol az esemény kivizsgálása során alapvető, közvetlen vagy hozzájáruló okként személyi vagy vezetési hiba kerül megállapításra. A 2006. előtti évek kedvezőtlen értékei után 2006- ban nem volt szükség arra, hogy az erőmű a hatóságtól felmentést kérjen valamely MÜSZ előírás teljesítése alól, 2007-ben is mindössze egy alkalommal került sor erre. 2008-ban három, 2009-ben hat, 2010- ben újra három esetben kellett felmentést kérni, de az indok egyik esetben sem az volt, hogy valamilyen műszaki probléma miatt nem lehetett betartani a MÜSZ vonatkozó korlátozását, a felmentésekre átalakítás, tesztelés és mérések elvégzése miatt volt szükség. A 2005-ös érték figyelembe vétele nélkül növekvő trend rajzolódik ki. Ennek egyik oka, hogy csökkent a jelentésköteles események száma, így hasonló hibázási érték mellett növekedett az arány a teljes halmazon belül. 17
C.I.2.3 Az utasítások be nem tartásának aránya C.I.3.2 Kollektív dózis A mutató értéke a jelentésköteles események kivizsgálása során megállapított összes előírás sértés és az összes megállapított személyi jellegű hiba hányadosa. A 2010-ben a jelentésköteles események kivizsgálása során megállapított emberi hibák száma nem nőtt alapvetően az előző évekhez képest, viszont ezeknek több mint a fele volt valamilyen előírás megsértése. C.I.3 Sugárvédelmi program hatékonysága C.I.3.1 A sugárvédelmi kivizsgálási szint túllépések száma A korábbi évekkel ellentétben 2007-ben az OSSKI kilenc dolgozó esetében jelezte a hatósági filmdózismérők kiértékelése alapján a külső sugárterhelés kivizsgálási szint ( 6 msv/hó ) túllépését. A jogszabály alapján az ÁNTSZ Dél-dunántúli Regionális Intézete kivizsgálta az eseteket. A kivizsgálás a PA Zrt. terhére mulasztást nem állapított meg. A 2008-2010. években nem fordult elő kivizsgálandó eset. A grafikonon az oszlopok fölött a teljes kollektív dózis értéke, az oszlopok tövében a hatósági filmdozimetriai ellenőrzés alapján kapott kollektív dózis értéke látható. 2010-ben a külső- és belső- sugárterhelésből eredő teljes kollektív dózis 2034 személy*msv volt. Ebből a hatósági film-dozimetriai ellenőrzés alapján kapott kollektív dózis 1984 személy*msv, a TL-dózismérők kiértékelése alapján kapott kollektív dózis 49,97 személy*msv, a neutronsugárzásból származó kollektív dózis 0 személy*msv, a feljegyzési szint feletti vizelet trícium aktivitás-koncentrációkból számolt öszszes lekötött effektív dózis 0,025 személy * msv, a gamma-sugárzásból eredő belső sugárterhelés 0,082 személy * msv volt. A teljes kollektív dózisból a PA Zrt. munkavállalói 38%-kal, míg a külső vállalkozók munkavállalói 62%-kal részesedtek. Az előző évekhez hasonlóan 2010-ben is a kapott kollektív dózis meghatározó hányada (66%) a főjavítások időszakára esett. C.I.3.3 Szennyezettség terjedése A radioaktív szennyeződés ellenőrzött zónán belüli terjedésének megítélése 2007 előtt a magasabb kategóriába sorolt helyiségek száma alapján történt. A 2007-ben bevezetett új mutató a helyiség átsorolásokon kívül már figyelembe veszi a 3 hónapnál hoszszabb ideig létező forrópontokat (az ún. forrópontban a mért dózisteljesítmény érték minimum egy nagyságrenddel meghaladja a mérési pont környezetében átlagosan mérhető dózisteljesítményt) is. A mutató képzésénél a helyiség magasabb kategóriába sorolása a forróponthoz képest ötszörös súllyal kerül figyelembe vételre. 18
2004-ben került bevezetésre az új kibocsátás korlátozási rendszer, amely alapján a mutató képződik. 2010-ben nem volt jelentős többlet kibocsátás, csak normál üzemi kibocsátások történtek. A Nukleáris Környezetvédelmi Üzem a kibocsátási és a meteorológiai adatok, illetve terjedési modell felhasználásával 2010-re is elvégezte a lakossági többlet sugárterhelés számítását. E számítás szerint a légköri és folyékony kibocsátásokból származó, a kritikus lakossági csoportra vonatkozó többlet lakossági sugárterhelés 2010-ben 38,7 nsv, ami az elmúlt öt év legalacsonyabb értéke. Ez a 38,7 nsv sugárterhelés olyan csekély mértékű, amit a lakosság minden tagja kb. 9 perc alatt megkap a természetes háttérsugárzásból. C.I.3.5 Kis- és közepes aktivitású folyékony radioaktív hulladékok térfogata 2010-ben két helyiséget kellett legalább egy kampány idejére magasabb kategóriába átminősíteni, és 4 forrópont növelte a mutató értékét. A lepárlások mennyisége 2006-ban jelentősen megnőtt, ami a 2. blokki sérült fűtőelemek jelenlétéből, és a fűtőelemekhez köthető műveletekből származott. 2007-ben a folyékony hulladék mennyiség lecsökkent a helyreállítás előtti átlagos szintre, a 2008-2010. években pedig gyakorlatilag egy állandó értéken stabilizálódott. C.I.3.4 Folyékony és légnemű radioaktív kibocsátások C.I.3.6 Kis- és közepes aktivitású szilárd radioaktív hulladékok térfogata A mutató az adott évben a hordókban elhelyezésre előkészített, szilárdított hulladékok (beleértve a konténert) mennyiségét adja meg. 2010-ben az előző évek átlagához képest némileg nagyobb mennyiségű kis- és közepes aktivitású szilárd radioaktív hulladék keletkezett. 19
C.I.3.7 Nagy aktivitású radioaktív hulladékok térfogata A mutató térfogategységben adja meg az erőmű átmeneti tároló helyein tárolt nagy aktivitású szilárd hulladékainak nettó mennyiségét. C.I.4.2 1 nap vagy azt meghaladó munkaképtelenséggel járó munkabalesetek száma A mutató megegyezik a WANO munkabaleseti mutatójával. A mutató értéke évről-évre erősen függ attól, hogy az adott évben történt-e közbenső rúd csere, ami jelentősebb mennyiségű hulladékot okoz. A 2007. évi menynyiség 84%-a 57 db közbenső rúd cseréje során tervezett módon keletkezett. 2008-ban nem volt jelentősebb mennyiségű hulladékot okozó esemény illetve tervezett művelet, 2009-ben és 2010-ben az elhasználódott elnyelő kazetták képezték a nagyaktivitású hulladék meghatározó hányadát. A mutató a bevezetése óta a legkedvezőbb értékét 2009-ben érte el, de a 2010. évi érték is nagyon jónak ítélhető. A mutatót képző 7 munkabalesetből 3 közlekedés, 3 munkavégzés, 1 pedig egyéb ok miatt következett be. A munkabalesetek kiváltó oka jellemzően a figyelmetlenség és a rossz mozdulat volt, de néhány esetben a környezetnek, a rosszul megválasztott, vagy rossz munkaeszköznek is jelentős szerepe volt. C.I.4 Ipari biztonsági program hatékonysága C.I.4.1 Baleseti munkaidő kiesés aránya C.I.4.3 Nem valós tűzriasztások aránya Ez a mutató az erőműben lévő többezer tűzjelző készülék megbízhatóságáról nyújt információt. A mutató 2010-ben jelentősen romlott, mert a 2010. évi munkabalesetek között - jellemzően a közlekedés során bekövetkezetteknél sok volt a hosszú gyógyulást igénylő végtagsérüléssel járó (térd, boka, csukló) munkabaleset. 2009-ben megállt a tűzjelző központokra érkező téves tűzjelzések számának csökkenése, 2010-ben pedig növekedésnek indult. A növekmény jelentős része a külső vállalkozók munkavégzéséhez kapcsolódott. 20
C.I.4.4 Tényleges tűzesetek száma A mutatót az NBSZ 1.25 útmutatója alapján a hatóságnak bejelentett tűzesetek képezik. C.II.1.1 C.II.1.2 A független belső auditok végrehajtási aránya A független belsonsági ellenőrzések C.II.1.3 A független belső auditok által feltárt eltérések átlagos száma 2010-ben egy NBSZ szerinti jelentésköteles tűzeset történt. 2010.05.07-én a karbantartást végző külső vállalkozó cég munkavállalói az E210/2 és E212/4 helyiségekben kábel tartószerkezet felújítást végeztek. A gyorsvágóval történő munkavégzést követően a kábeleket letakaró és azokat védő ponyva begyulladt, valamint 6-8 kábel is megsérült a tűz következtében. Az ott dolgozók a tüzet eloltották. A külső szakértő által elvégzett vizsgálat egyértelműen megállapította, hogy a tűz alapvető oka a tűzveszélyes munkavégzés során felhasznált védőponyva alkalmatlansága volt. Ennek figyelembe vételével a felelős szakmai szervezet a hasonló esetek elkerülése érdekében módosította a vonatkozó szabályokat. A mutatót 2004-ben az egy auditra jutó eltérések átlagos száma képezte, 2005-től az auditált szervezetekre jutó eltérések átlagos száma került bevezetésre. 2010-ben tovább javult a mutató értéke. C.II.1.4 A független belső biztonsági ellenőrzések által feltárt eltérések átlagos száma 2009-ben a felelős szakmai szervezet felülvizsgálta a biztonsági ellenőrzések hatékonyságát és jelentősen átalakította a vonatkozó szabályozási rendet. Az új elvek miatt jelentősen, mintegy 50%-al megnőtt az ellenőrzések száma és arányaiban több eltérés került megállapításra. 2010-ben közel azonos számú ellenőrzés mellett az észrevételek száma csökkent, a mutató ezzel jelentősen javult. C.II Javulásra törekvés C.II.1 Önértékelés Az önértékelési mutatók a biztonsági és minőségbiztosítási ellenőrzések hatékonyságát vizsgálják. C.II.2 Üzemeltetési tapasztalatok visszacsatolása C.II.2.1 Az ismétlődő események száma Általában azokat az eseményeket tekintjük ismétlődőnek, amelyek közvetlen vagy alapvető oka hasonló és a korábban ezen okok megszüntetésére irányuló és végrehajtott javító intézkedések ellenére az esemény megismétlődött. A mutató a jelentésköteles események bázisán képződik. 21
C.II.2.3 A jelentésköteles kivizsgálások átlagos késése Az érvényben lévő NBSZ előírás alapján a jelentésköteles esemény kivizsgálási jegyzőkönyvét 30 napon belül kell benyújtani a nukleáris hatósághoz. 2010-ben újra nőtt a mutató értéke. A 2010-ben bekövetkezett ismétlődő események egy részénél (motorgenerátorok csapágy kenési problémái, dízelek üzemanyag-ellátó csöveinek hibái) sikeres műszaki intézkedések kerültek végrehajtásra, jó néhány esetben azonban a hatékony megoldások keresése és kidolgozása még folyamatban van. C.II.2.2 A hasznosított külföldi esemény jelentések indexe A WANO és a NAÜ hozzáférést biztosít a tagerőművekben bekövetkezett események adatbázisához. A külföldi tapasztalatok hasznosításának érdekében az erőmű folyamatosan feldolgozza az események jelentéseit és igyekszik hasznosítani a leszűrt tanulságokat. Ennek a folyamatnak a hatékonyságát hivatott mérni a hasznosított esemény jelentések indexe mutató. 2010-ben a 30 jelentésköteles esemény kivizsgálása az előírt vagy módosítással engedélyezett határidőre megtörtént. C.II.2.4 Késésben lévő jelentésköteles kivizsgálások részaránya 2010-ben a 30 jelentésköteles esemény kivizsgálása az előírt vagy módosítással engedélyezett határidőre megtörtént. A mutató trendjében jelentős ingadozás figyelhető meg. A beérkezett események típusuktól függően eltérő súllyal vesznek részt a hasznosítási folyamatban, amit a mutató is követ. Értelemszerűen a legnagyobb figyelmet a biztonsági szempontból leginkább fontos események kapják. 2010-ben a beérkezett több száz esemény szűrése után feldolgozásra jelölt 65 esemény közül 35 került hasznosításra. 22
C.II.3 Javító intézkedések hatékonysága C.II.3.1 Jelentésköteles kivizsgálások késéssel rendelkező javító intézkedéseinek részaránya C.II.3.3 Kivizsgálások javító intézkedései végrehajtásának átlagos késése 2010-ben a kivizsgálások késésben levő javító intézkedéseinek részaránya 32.6% volt. Bár a 2010-es adat újabb javulást jelez, még mindig magas a mutató értéke. 2010-ben a cégvezetés továbbra is nagy figyelmet fordított a kivizsgálások javító intézkedéseinek végrehajtására, ennek fenntartása megerősítheti a kedvező irányú változást. A mutató értéke 2010-ben az elmúlt évek átlagánál némileg magasabb. C.II.3.4 Belső auditok javító intézkedései végrehajtásának átlagos késése C.II.3.2 Belső auditok késéssel rendelkező javító intézkedéseinek részaránya A mutató 2010. évi értéke jelentősen romlott az előző három évhez képest, a kitűzött célrendszer kritériuma alapján továbbra is megfelelő minősítésű maradt. 2008 előtt a mutató folyamatosan problémás volt, a 2008. évi ideális érték nem bizonyult tartósnak, viszont a 2009-2010. évi érték megfelelő lenne hosszú távon is. 23
ÖSSZEFOGLALÁS A biztonsági mutatókat a korszerű, nemzetközi ajánlások alapján kidolgozott, a korábbi évek értékelésekor is alkalmazott struktúrában foglaltuk össze. Ez a rendszer tartalmazza egyben a biztonságot érintő események információit is. Külön, kiemelve értékeltük a nemzetközi összehasonlításra is alkalmas WANO mutatókat. A gyűjtött információk alapján kijelenthető, hogy a Paksi Atomerőmű négy blokkja 2010-ben is alapvetően a Műszaki Üzemeltetési Szabályzat előírásait betartva üzemelt. A reaktorok aktív zónájának ellenőrzése folyamatosan biztosított volt. A normál technológia üzemeltetése és karbantartása az előírások szerint történt, a biztonság szintje megfelelő volt. Az erőmű blokkjainak általános biztonsági állapotát névleges teljesítményen leginkább jellemző mutató, a belső, technológiai kezdeti eseményekre vonatkoztatott zónasérülési gyakoriság az elemzések szerint 2010-ben blokktól függően 5.1 10-6 5.2 10-6 1/év közötti, ami megfelel a hasonló korú nyugati erőművek értékének. mérési eredményeit, kijelenthető, hogy az atomerőmű és a Kiégett Kazetták Átmeneti Tárolója együttes hatása a környezetre sugárvédelmi szempontból elhanyagolható volt. A 2010-es évet sikeres évként lehet értékelni a paksi atomerőmű történetében, hiszen a nukleáris biztonság abszolút elsődlegességének biztosítása mellett sikerült rekordszintű termelési eredményt elérni. Meggyőződésünk szerint az atomerőmű 2009. évi biztonsági teljesítménye is jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy Magyarországon a paksi atomerőmű társadalmi elfogadottságának szintje továbbra is igen magas, a 2010. évi felmérések szerint 70% fölötti értékű. Az üzemanyag tömörsége az 1-3. blokkokon folyamatosan biztosított volt. A 4. blokkon a 2009. évi főjavítás során azonosításra és eltávolításra került az előző évi főjavítás során az aktív zónába berakott tömörtelen fűtőelemeket tartalmazó szabályozó kazetta. A 4. blokki üzemanyag megbízhatósági mutató érték 2010-ben tovább javult, ennek ellenére nem zárható ki, hogy a zónában van egy tömörtelem fűtőelem-pálca. Összességében elmondható, hogy a nukleáris biztonság szempontjából fontos mérnöki gátak megfelelően funkcionáltak. A nukleáris biztonsági hatóság felé jelentésköteles és így központilag kivizsgált események száma 2010- ben a teljes eddigi üzemeltetési időszak legalacsonyabb értéke volt. Reaktorvédelmi működés a reaktorok kritikus állapotában 2010-ben nem történt, a biztonsági berendezések rendelkezésre állása jónak mondható. A 2010-es év sugárvédelmi szempontból is kedvezőnek nevezhető. Az egyéni maximális sugárterhelés (12.1 msv) alacsony volt, a kollektív dózis értéke csak kis mértékben haladta meg az erőmű által stratégiai célként kitűzött 2000 személy*msv értéket. 2010-ben négy olyan sugárvédelmi szakterületet érintő esemény történt, amely kivizsgálást vont maga után. A radioaktív kibocsátások is jóval a hatósági határérték alatt maradtak, hiszen az atomerőmű 2010- ben 0.25%-ban használta ki a kibocsátási korlátot. Összegezve a nukleáris környezetellenőrzés 2010. évi 24
RÖVIDÍTÉSEK JEGYZÉKE A kiadványban előforduló rövidítések magyarázata: NAÜ WANO PWR OSART CDF ZÜHR KÜTSZ MÜSZ NBSZ MUT OSSKI AS6/PassPort ABOS ÜVB Nemzetközi Atomenergia Ügynökség Atomerőműveket Üzemeltetők Világszövetsége nyomottvizes reaktor az üzemeltetés biztonságát vizsgáló csoport zónakárosodási gyakoriság aktív zóna üzemzavari hűtőrendszer kiegészítő üzemzavari tápvíz szivattyú Műszaki Üzemeltetési Szabályzat Nukleáris Biztonságtechnikai Szabályzat munkautasítás Országos "Frédéric Joliot-Curie" Sugárbiológiai és Sugáregészségügyi Kutató Intézet az Integrált Műszaki Rendszer megvalósításának szoftver eszköze, amely tartalmazza a munkairányítási rendszert is atomerőművi berendezések biztonsági osztályba sorolása Az Üzemeltetés biztonságát Vizsgáló Bizottság 25
26
27
28