A fogyasztóvédelem polgári jogi eszközei I.) FOGYASZTÓVÉDELMI ASPEKTUSOK AZ ÚJ POLGÁRI TÖRVÉNYKÖNYVBEN ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEK TISZTESSÉGTELEN SZERZŐDÉSI FELTÉTELEK Fazekas Judit, egyetemi tanár Ig-ig 2015/2016. tanév II.félév
A FOGYASZTÓVÉDELEM SZABÁLYOK AZ ÚJ PTK.- BAN Jogforrás: új Ptk. 2013. évi V. tv. Hatályba lépés: 2014. március 15. Célkitűzések kontra megvalósulás Eredeti cél: A FOGYASZTÓVÉDELMI MAGÁNJOG INTEGRÁLÁSA A megvalósulás! - részleges integráció, ami kimaradt az a 45/2014. (II. 26.) Korm. rendeletbe került a fogyasztó és a vállalkozás közötti szerződések részletes szabályairól Mi került a Ptk-ba: -- az EU fogyasztóvédelmi jog magánjogi magjának integrálása - A régi Ptk.-ban már meglévő jogintézmények átvétele pl. szavatosság, tisztességtelen szerződési feltételek, jótállás, - a régi Ptk.-án kívül szabályozott jogintézmények integrálása pl. termékfelelősség, tisztességtelen feltételek listája (18/1999.(II.5) korm.r - ÚJ jogintézmények pl. termékszavatosság, fogyasztói zálogszerződés, fogyasztói adásvétel,fogyasztó biztosítási szerződés
Definíciós eltérések 1959. évi IV. törvény 685. d) Fogyasztó - a gazdasági vagy szakmai tevékenység körén kívül eső célból szerződést kötő személy 685. e) Fogyasztói szerződés - amely a fogyasztó és olyan személy között jön létre aki a szerződés gazd-i vagy szakmai tevékenysége körében köti Új Ptk. 8:1. Fogyasztó a szakmája, önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenysége körén kívül eljáró természetes sz. Nincs Fogyasztói szerződés definíció a törvény a Ftó és V közötti szerződést használja
AZ ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTEL (ASZF) Fogalma: több szerződés megkötése céljából egyoldalúan, a másik fél közreműködése nélkül előre meghatároz (kidolgoz), és amelyet a felek egyedileg nem tárgyaltak meg. Szerepe: szerződéskötés speciális módja a tömegesen előforduló szerződéseket alkalmazó vállalkozások esetében (bankok= üzletszabályzat, biztosítók, egyéb nagyvállalatok) Blankettaszerződések az Aszf ezen szerződések mellékleteként kerül alkalmazásra Veszélye: - tisztességtelen kikötések ráerőltetése a fogyasztóra, - A másik fél nincs alkupozícióban take it or leave it elv
A MAGYAR SZABÁLYOZÁS KEZDETEI 1977. évi IV. tv. Polgári Törvénykönyv novellája - Ptk. 209. - jogi személy által a szerződéskötéskor használt - egyoldalúan meghatározott általános szerződési feltételek - indokolatlan egyoldalú előnyt a jogi személy számára Jogkövetkezmény - Megtámadási kereset a bíróság előtt -- egyedi megtámadás érintett szerződő fél -- actio popularis közérdekű megtámadás erga omnes hatály ASZF fogalma: nem volt a Ptk.-ban de a 37. GK állásfoglalás
1997. évi Ptk. módosítás Cél: jogharmonizáció - 93/13-as irányelv átültetése - átültette az irányelvet, de a tisztességtelen kikötés esetében mind fogyasztói, mind a gazdálkodó szervezetek ÁSZF-je esetében fenntartotta a megtámadás + 18/1999. (II.5.) Korm. rendelet -- tilos kikötések -- vélelmezetten tisztességtelen kikötések Az ASZF fogalmának Ptk-ban iktatása Az ASZF-fel történő szerződéskötés speciális szabályai hogyan válik az ASZF a szerződés részévé
1997-ES PTK. MÓDOSÍTÁS ASzF fogalma: 205/A. több szerződés megkötése céljából egyoldalúan, a másik fél közreműködése nélkül előre meghatároz, és amelyet a felek egyedileg nem tárgyaltak meg. Az ászf-t használót terheli annak bizonyítása, hogy a szerződési feltételt a felek egyedileg megtárgyalták. Az általános szerződési feltételnek minősítés szempontjából közömbös a szerződési feltételek terjedelme, formája, rögzítésének módja, és az a körülmény, hogy a feltételek a szerződési okiratba szerkesztve vagy attól elválasztva jelennek meg 205/B. (1) ASZF akkor lesz a szerződés része, ha alkalmazója lehetővé tette, hogy a másik fél annak tartalmát megismerje, és ha azt a másik fél kifejezetten vagy ráutaló magatartással elfogadta Külön tájékoztatás: a szokásos, vagy a felek közötti korábbi szerződési gyakorlattól eltérő kikötés esetén --- ha azt a másik fél - a külön, figyelemfelhívó tájékoztatást követően - kifejezetten elfogadta. 205/C. Ha az általános szerződési feltétel és a szerződés más feltétele egymástól eltér, az utóbbi válik a szerződés részévé.
2006-os Ptk. módosítás Előzménye: C-302/04. sz. Ynos kontra Varga János Külön jogi rezsim a jogkövetkezmények tekintetében - a gazdálkodó szervek ASZ-ben kikötött tisztességtelen feltételei Megtámadhatóság egyedi kontroll - Fogyasztói szerződések tisztességtelen feltételei Semmisség + Közérdekű kereset csak fogyasztói szerződésekre - Továbbra is hatályban maradt a 18/1999. (II.5) Kormányrendelet
Változások a 2013. évi V. új Ptk.-ban Nincs alapvető változás csinosítás, finomhangolás Tisztességtelen feltétel fogalma egységes DE a F V közötti szerződésben az egyedileg nem megtárgyalt kikötés is! Generális elv: semmis a F-V szerződésben a fogyasztó hátrányára való eltérés (egyoldalú kógencia) 6:100. Semmis F-V szerződésben a fogyasztónak a jsz-ban megállapított jogáról lemondó nyilatkozata 6:101. A jogkövetkezmények szintjén maradt a duális megközelítés Közérdekű kereset csak FSZ és a késedelmi kamat esetében, de bekerül Ptk-ba a keresetindításra jogosultak (régi Ptké. 5. ) A 18/1999.(II.5) kormányrendelet ben szereplő fekete és szürke lista
ASZF AZ ÚJ PTK.-BAN ASZF Fogalma: Ptk. 6:77.. = az olyan ASZF, melyet alkalmazója több SZ megkötése céljából egyoldalúan, a másik fél közreműködése nélkül előre meghatároz, és amelyet a felek egyedileg nem tárgyaltak meg. Bizonyítási teher:az ÁSZF-t alkalmazó felelt terheli annak bizonyítása, hogy a szerződési feltételt a felek egyedileg megtárgyalták Ptk. 6:78. = ASZF akkor lesz a szerződés része, ha alkalmazója lehetővé tette, hogy a másik fél annak tartalmát a szerződéskötést megelőzően megismerje, és ha azt a másik fél elfogadta Külön tájékoztatás kell az olyan ASZF ről, amely lényegesen eltér a jogszabályoktól, vagy a szokásos szerződési gyakorlattól, kivéve ha megfelel a felek között kialakult gyakorlatnak.
ASZF Külön tájékoztatás kell, ha az ASZF eltér a korábban alkalmazott feltételtől. Az ilyen feltétel akkor válik a SZ részévé, ha azt a figyelemfelhívó tájékoztatást követően - kifejezetten elfogadta a másik fél. Fó-val szembeni többletkövetelés Ptk. 6:79. = ha az ASZF a V-t az ellenszolgáltatáson kívül további pénzkövetelésre jogosítja, ez csak a Fó külön tájékoztatásával és kifejezett elfogadással válik a SZ részévé. Az ASZF és egyéb Sz-i feltételek ütközése Ptk. 6:79. Ha az általános szerződési feltétel és a szerződés más feltétele egymástól eltér, az utóbbi válik a szerződés részévé.
ASZF Az ASZF-ek ütközése Ptk. 6:81. = ha egymással nem ellentétesek mindkettő a szerződés részévé válik = ha egymást kizáróak és lényeges kérdésre vonatkoznak a szerződés NEM jön létre = ha egymást kizáróak és nem lényeges kérdésre vonatkoznak - a szerződés létrejön
TISZTESSÉGTELEN SZERZŐDÉSI FELTÉTEL PTK. 6:102. Vállalkozások egymás közötti szerződéseiben Tisztességtelen az ASZF, ha a szerződésből eredő jogokat és kötelezettségeket a jóhiszeműség és tisztesség követelményének megsértésével egyoldalúan és indokolatlanul a szerződési feltétel alkalmazójával szerződő fél hátrányára állapítja meg Az ASZF tisztességtelen voltának megállapításakor vizsgálni kell a szerződéskötéskor fennálló minden olyan körülményt, amely a szerződés megkötésére vezetett, ideértve a SZ rendeltetését, más SZ-sel vagy más szerződési feltétellel való kapcsolatát. NEM tisztességtelen az ASZF ha tartalmát jsz. állapítja meg, vagy jsz. előirásainak felel meg. A tisztességtelen kikötés JOGKÖVETKEMÉNYE = a sérelmet szenvedett fél megtámadhatja
TISZTESSÉGTELEN SZERZŐDÉSI FELTÉTEL FOGYASZTÓ ÉS VÁLLALKOZÁS KÖZÖTTI SZERZŐDÉSEKBEN PTK. 6:103. Tisztességtelen az ASZF, ha a szerződésből eredő jogokat és kötelezettségeket a vállalkozás jóhiszeműség és tisztesség követelményének megsértésével egyoldalúan és indokolatlanul a fogyasztó hátrányára állapítja meg az ASZF-ben +++ a fogyasztói szerződésben előre meghatározott egyedileg meg nem tárgyalt szerződési feltétel, Az ASZF és a fogyasztói szerződésben egyedileg meg nem tárgyalt feltétel tisztességtelenségét önmagában az is megalapozza, ha a feltétel nem egyértelmű. JOGKÖVETKEZMÉNY = A Fó és a Vállalkozás közötti szerződés részévé váló tisztességtelen szerződési feltétel SEMMIS Egyoldalú kógencia - a semmisségre a fogyasztó érdekében lehet hivatkozni!!!
TISZTESSÉGTELEN KIKÖTÉSEK LISTÁJA PTK. 6:104. Fajtái: = Ipso Jure tisztességtelen kikötések fekete lista = Vélelmezetten tisztességtelen kikötések ellenkező bizonyításáig tisztességtelen szürke lista 2/2012(XII.10. )PK vélemény a fogyasztói szerződésekben pénzügyi intézmény által alkalmazott ASZF-ben szereplő egyoldalú szerződésmódosítási jog tisztességtelenségéről 6/2013. PJE a devizaalapú fogyasztói hitelszerződések tisztességtelensége 2/2014.PJE a devizaalapú fogyasztó hitelszerződések tisztességtelensége
A KÚRIA 2/2014. PJE POLGÁRI ELVI DÖNTÉSE A deviza alapú fogyasztói kölcsönszerződés azon rendelkezése, amely szerint az árfolyamkockázatot a kedvezőbb kamatmérték ellenében korlátozás nélkül a fogyasztó viseli, a főszolgáltatás körébe tartozó szerződéses rendelkezés, amelynek a tisztességtelensége főszabályként nem vizsgálható. E rendelkezés tisztességtelensége csak akkor vizsgálható és állapítható meg, ha az általánosan tájékozott, ésszerűen figyelmes és körültekintő átlagos fogyasztó számára annak tartalma a szerződéskötéskor figyelemmel a szerződés szövegére, valamint a pénzügyi intézménytől kapott tájékoztatásra is nem volt világos, nem volt érthető. Ha a banktól kapott nem megfelelő tájékoztatás vagy elmaradása folytán a fogyasztó alappal gondolhatta úgy, hogy az árfolyamkockázat nem valós, vagy az őt csak korlátozott mértékben terheli, a szerződésnek az árfolyamkockázatra vonatkozó rendelkezése tisztességtelen, aminek következtében a szerződés részlegesen, vagy teljesen érvénytelen. Az egyoldalú szerződésmódosítást lehetővé tevő szerződéses rendelkezés akkor tisztességtelen, ha az nem felel meg a fogyasztói kölcsönszerződésben pénzügyi intézmény által alkalmazott általános szerződési feltételekben szereplő egyoldalú szerződésmódosítási jog tisztességtelenségéről szóló 2/2012.(XII.10.) PK vélemény 6. pontjában felsorolt elveknek (egyértelmű és érthető megfogalmazás elve; tételes meghatározás elve; objektivitás elve; ténylegesség és arányosság elve; átláthatóság elve; felmondhatóság elve; szimmetria elve).
2/2014PJE Az egyoldalú szerződésmódosítás kikötése akkor nem tisztességtelen, ha azok a fogyasztó számára világosan és érthetően meghatározzák, hogy az ok-listában megjelölt körülmények változásai milyen módon és mértékben hatnak ki a fogyasztó fizetési kötelezettségére; Ellenőrizhetővé teszi a Bank, hogy az egyoldalú szerződésmódosításra a szerződéses rendelkezések betartásával az arányosság, a ténylegesség és a szimmetria elvének érvényre juttatása mellett került-e sor. A bank által meghatározott vételi, a törlesztésekkor pedig az eladási árfolyamok (különnemű árfolyamok) alkalmazása tisztességtelen, - mert ezekkel szemben nem áll a fogyasztónak közvetlenül nyújtott szolgáltatás - mert alkalmazásuk gazdasági indoka a fogyasztó számára nem világos, nem érthető, nem átlátható. Helyette az MNB A hivatalos deviza árfolyama válik a szerződés részévé
DEVIZAHITEL RENDEZÉSÉRŐL SZÓLÓ TÖRVÉNYEK 2014. évi XXXVIII. Törvény a Kúriának a pénzügyi intézmények fogyasztói kölcsönszerződéseire vonatkozó jogegységi határozatával kapcsolatos egyes kérdések rendezéséről 2014. évi XL. Tv. elszámolási törvény, = amely alapján a bankoknak el kell számolniuk ügyfeleikkel az árfolyamrés semmissége és az egyoldalú szmódosítások miatt keletkezett túlfizetéseiket. + Kamatmoratórium 2016. áprilisig A túlfizetést a tőketartozás terhére, előtörlesztésként kell elszámolni.