A Budapesti Ward Mária Általános Iskola, Gimnázium Szervezeti és Működési Szabályzata TUDÁS - LELKISÉG - SZOLGÁLAT 2014
2
Tartalom TARTALOM... 3 1.1. A szervezeti és működési szabályzat célja, jogszabályi alapja... 7 1.2 A szervezeti és működési szabályzat elfogadása, jóváhagyása, megtekintése és hatálya... 8 2. AZ INTÉZMÉNY ALAPÍTÓ OKIRATA, FELADATAI... 9 2.1 Az intézmény neve, alapító okirata... 9 2.2 Az intézmény alapfeladatai, feladat-ellátási rendje... 9 3. AZ INTÉZMÉNY GAZDÁLKODÁSÁNAK JELLEMZŐI... 10 3.1 Az intézmény gazdálkodással kapcsolatos jogköre... 10 3.2 Az intézmény gazdálkodási feladatainak ellátása... 10 3.2.1 A gazdasági szervezet feladatköre 10 4. AZ INTÉZMÉNY SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE... 11 4.1 Az intézmény vezetője... 11 4.1.1 Az intézményvezető akadályoztatása esetén érvényes helyettesítési rend 11 4.1.2 Az intézményvezető által átadott feladat- és hatáskörök 11 4.2 Az intézményvezető közvetlen munkatársainak feladat- és hatásköre... 12 4.3 Az intézmény szervezeti felépítése... 13 4.4 Az intézmény vezetősége... 14 4.5 A pedagógiai munka ellenőrzése... 14 5. AZ INTÉZMÉNY MŰKÖDÉSI RENDJÉT MEGHATÁROZÓ DOKUMENTUMOK... 16 5.1 A törvényes működés alapdokumentumai és egyéb dokumentumai... 16 5.1.1 Az alapító okirat 16 5.1.2 A pedagógiai program 16 5.1.3 Az éves munkaterv 17 5.2 A tanulói tankönyvtámogatás és az iskolai tankönyvellátás rendje... 17 5.2.1 A tankönyvellátás célja és feladata... 18 5.2.2. A tankönyvfelelős megbízása... 18 5.2.3 A tankönyvtámogatás iránti igény felmérése... 18 5.2.4 A tankönyvtámogatás módjának meghatározása... 19 5.2.5 A tankönyvrendelés elkészítése... 19 5.3 Az elektronikus és az elektronikus úton előállított nyomtatványok kezelési rendje... 20 5.3.1 Az elektronikus úton előállított, hitelesített és tárolt dokumentumok kezelési rendje 20 5.3.2 Az elektronikus úton előállított, papíralapú nyomtatványok hitelesítési rendje 20 5.4 Teendők rendkívüli események esetére... 21 6. AZ INTÉZMÉNY MUNKARENDJE... 22 6.1 Az intézmény vezetői munkarendjének szabályozása... 22 6.2 A pedagógusok munkaidejének hossza, beosztása... 22 6.2.1 A pedagógusok munkaidejének kitöltése 22 6.3 Pedagógusok munkarendjével kapcsolatos előírások... 23 6.3.1 A pedagógusok munkaidejének nyilvántartási rendje 24 6.4 Az intézmény nem pedagógus munkavállalóinak munkarendje... 24 6.5 Munkaköri leírás-minták... 24 6.6 A tanítási órák, óraközi szünetek rendje, időtartama... 24 6.6.1 A napközis csoportok munkarendje 25 6.6.2 Tanári ügyelet 25 6.6.3 Az ügyeletesek beosztása 25 6.7 Az osztályozó vizsga rendje, nyelvvizsga miatti kedvezmények... 25 6.8 A tanulók távollétének engedélyezése... 26 6.9 Hivatalos ügyek intézése... 26 3
6.10 A helyettesítés rendje... 26 6.11 Az intézmény létesítményeinek és helyiségeinek használati rendje... 26 6.11.1 Dolgozói, tanulói felelősség 26 6.11.2 Az intézmény helyiségeinek, berendezéseinek, felszereléseinek használata 26 6.11.3 Az iskolai könyvtár 27 6.11.4 Külső partnerek (terembérlők az iskolában) 27 6.12 Ünnepeink szervezése... 27 6.13 A dohányzással kapcsolatos előírások... 27 6.14 A tanulóbalesetek megelőzésével kapcsolatos feladatok... 27 6.15 A mindennapos testnevelés szervezése... 28 6.16 A tanítási órán kívüli egyéb foglalkozások... 28 6.16.1 Az egyéb tanórán kívüli foglalkozásokra vonatkozó általános szabályok 28 6.16.2 Kirándulások 29 6.16.3 Túrák, kirándulások, táborok szervezése 29 6.16.4 Tanulmányi, sport- és kulturális versenyek szervezése 29 6.16.5 A tanulók önképzésének elősegítése 29 6.16.6 Felzárkóztatás 29 6.16.7 Korrepetálás 29 6.16.8 Szakkörök 29 6.16.9 Iskolai sportkör 30 6.16.10 Tanulmányi és kulturális versenyek 30 7. AZ INTÉZMÉNY NEVELŐTESTÜLETE ÉS A SZAKMAI MUNKAKÖZÖSSÉGEI... 31 7.1 Az intézmény nevelőtestülete... 31 7.2 A nevelőtestület értekezletei, osztályértekezletei... 31 7.3 A nevelőtestület szakmai munkaközösségei... 32 7.4 A szakmai munkaközösségek tevékenysége... 32 7.4.1 A szakmai munkaközösség-vezető jogai és feladatai 33 8. AZ INTÉZMÉNYI KÖZÖSSÉGEK, A KAPCSOLATTARTÁS FORMÁI ÉS RENDJE... 34 8.1 Az iskolaközösség... 34 8.2 A munkavállalói közösség... 34 8.3 A szülői munkaközösség... 34 8.4 A diákönkormányzat... 34 8.5 Az osztályközösségek... 35 8.5.1 Az osztályközösségek vezetője: az osztályfőnök 35 8.5.2 Az osztályfőnök feladatai és hatásköre 35 8.6 A szülők, tanulók, érdeklődők tájékoztatásának formái... 36 8.7 A külső kapcsolatok rendszere és formája... 36 8.7.1 Az iskola igazgatóságának munkakapcsolatai 36 8.7.2 Az iskola igazgatóságának egészségügyi kapcsolatai 37 8.7.3 Gyermek- és ifjúságvédelmi kapcsolat 37 9. A TANULÓK ÜGYEINEK KEZELÉSÉVEL KAPCSOLATOS SZABÁLYOK... 38 9.1 Versenyen, nyílt napon részt vevő tanulókat megillető kedvezmények... 38 9.2 Tájékoztatás, a szülő behívása, értesítése... 38 9.3 A tanulóval szemben lefolytatott fegyelmi eljárás részletes szabályai... 39 9.4 A fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás részletes szabályai... 39 10. AZ ISKOLAI KÖNYVTÁR MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA... 41 10.1 Bevezetés... 41 10.2 Az iskolai könyvtár működési szabályzatának alapdokumentumai... 41 10.2.1 Jogszabályok 41 4
10.2.2 Intézményi szabályzók 42 10.3 Az iskolai könyvtárra vonatkozó adatok... 42 10.4 A könyvtár működésének célja, a működés feltételei... 42 10.5 Iskolai könyvtárunk alapfeladatai és kiegészítő feladatai... 43 10.6 Az iskolai tankönyvellátás megszervezésével kapcsolatos feladatok... 44 10.7 A könyvtár működésével kapcsolatos szabályok... 44 10.7.1 Az intézmény számára vásárolt dokumentumok nyilvántartása 44 10.7.2 A könyvtár szolgáltatásai a következők 44 10.7.3 A könyvtár használóinak köre, a beiratkozás módja 45 10.7.4 A szolgáltatások igénybevételének feltételei 45 10.7.5 A könyvtárhasználat szabályai 45 10.7.6 A nyitva tartás és a kölcsönzés ideje 45 10.7.7 A könyvtárban elhelyezett számítógépek használata 45 10.7.8 A tanári kézikönyvtár 45 1. SZ. MELLÉKLET AZ ISKOLAI KÖNYVTÁR SZMSZ-ÉHEZ... 46 Gyűjtőköri szabályzat... 46 1. Általános szabályozók 46 2. A gyűjtőkört meghatározó tényezők 46 3. A jelenlegi állomány elemzése 46 4. A gyűjtőkört meghatározó alapelvek 46 5. A gyűjtőkör meghatározása és mélysége 47 6. Az állomány részletes bemutatása 48 7. Fejlesztési javaslatok 50 2. SZ. MELLÉKLET AZ ISKOLAI KÖNYVTÁR SZMSZ-ÉHEZ... 52 Könyvtárhasználati és szolgáltatási szabályzat... 52 1. A könyvtár elhelyezkedése, tárgyi és személyi feltételek 52 2. Nyitvatartási idő 52 3. A könyvtárhasználók köre, a beiratkozás módja 52 4. A könyvtár szolgáltatásai 52 5. Egyéb szabályok 53 3. SZ. MELLÉKLET AZ ISKOLAI KÖNYVTÁR SZMSZ-ÉHEZ... 54 Katalógusszerkesztési szabályzat... 54 1. A könyvtári állomány feltárása 54 2. A dokumentum leírás szabályai 54 3. Osztályozás 54 4. Raktári jelzetek 54 5. Leltári számok 55 6. Beszerzési ár 55 4. SZ. MELLÉKLET AZ ISKOLAI KÖNYVTÁR SZMSZ-ÉHEZ... 56 Tankönyvtári szabályzat... 56 1. Bevezető 56 2. A tankönyvekre vonatkozó katalógusszerkesztési szabályok 56 3. Állományvédelem, leltározás 57 4. A tankönyvek használatának szabályai 57 5. SZ. MELLÉKLET AZ ISKOLAI KÖNYVTÁR SZMSZ-ÉHEZ... 58 Munkaköri leírás az iskolai könyvtáros számára... 58 1. A könyvtár irányításával, ügyvitelével összefüggő feladatok 58 2. Gyűjteményszervezés, feltárás, állományvédelem 58 3. Olvasószolgálat, tájékoztatás, kapcsolatok 59 5
4. Könyvtár-pedagógiai tevékenység 59 5. Munkarend 59 SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT MELLÉKLETEK... 60 1. SZÁMÚ MELLÉKLET ADATKEZELÉSI SZABÁLYZAT... 61 2. SZÁMÚ MELLÉKLET MUNKAKÖRI LEÍRÁSOK... 63 2.1 Munkaköri leírás igazgatói munkakörre... 63 2.2 Munkaköri leírás az adminisztrációs igazgatóhelyettesi munkakörre... 65 2.3 Munkaköri leírás az oktatás-nevelési igazgatóhelyettesi munkakörre... 67 2.4 Munkaköri leírás általános pedagógusi munkakörre... 68 2.5 Munkaköri leírás osztályfőnökök részére... 70 2.6 Munkaköri leírás munkaközösség vezetők részére... 71 2.6.1 Gyakorlati feladatok: 71 2.6.2 A munkaközösség feladatai: 71 2.6.3 A munkaközösség vezető joga és feladata 71 2.7 Munkaköri leírása fejlesztőpedagógus részére... 72 2.8 Munkaköri Gyermekvédelmi felelős részére... 73 2.9 Munkaköri leírás gazdasági vezető részére... 74 2.10 Munkaköri leírás gazdasági ügyintéző részére... 77 Közvetlen felettese: a gazdasági vezető.... 77 Munkaügyi és fegyelmi ügyek az igazgató jogkörébe tartoznak.... 77 2.11 Munkaköri leírás az iskolatitkár részére... 78 Közvetlen felettese az igazgató, távollétében az igazgató helyettes.... 78 Munkaügyi és fegyelmi ügyek az igazgató jogkörébe tartoznak.... 78 2.12 Munkaköri leírás Adminisztrációs és pedagógiai asszisztens munkakör... 79 2.13 Munkaköri leírás Üzemeltetési vezető... 81 Felettese az igazgató vezető... 81 2.14 Munkaköri leírás Takarítók részére... 82 Felettese az igazgató, közvetlen felettese az üzemeltetési vezető... 82 2.15 Munkaköri leírás Karbantartó részére... 83 Felettese az igazgató, közvetlen felettese az üzemeltetési vezető.... 83 Munkaügyi és fegyelmi ügyek az igazgató jogkörébe tartoznak.... 83 2.16 Munkaköri leírás Portás részére... 85 Felettese az igazgató, közvetlen felettese az üzemeltetési vezető.... 85 Munkaügyi és fegyelmi ügyek az igazgató jogkörébe tartoznak.... 85 3. SZÁMÚ MELLÉKLET DIÁKÖNKORMÁNYZAT SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA... 87 1. A diákönkormányzat célja, feladata... 87 2. A diákönkormányzat tagjai... 87 3. A diákönkormányzat szervezeti felépítése és működése... 88 4. Záró rendelkezések... 88 4. SZÁMÚ MELLÉKLET SZMK SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA... 89 1. A SZÜLŐK KÖZÖSSÉGEI (SZMK)... 89 1.1 AZ OSZTÁLYOK SZÜLŐI MUNKAKÖZÖSSÉGEI 89 1.2 A SZÜLŐI MUNKAKÖZÖSSÉG VÁLASZTMÁNYA ÉS VEZETŐSÉGE 89 1.3 AZ ISKOLAI SZÜLŐI MUNKAKÖZÖSSÉG JOGAI 89 NYILATKOZAT... 91 6
1. Általános rendelkezések 1.1. A szervezeti és működési szabályzat célja, jogszabályi alapja A köznevelési intézmény működésére, belső és külső kapcsolataira vonatkozó rendelkezéseket a szervezeti és működési szabályzat határozza meg. Megalkotása a Nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 25. -ában foglalt felhatalmazás alapján történik. A szervezeti és működési szabályzat határozza meg a köznevelési intézmény szervezeti felépítését, továbbá a működésre vonatkozó mindazon rendelkezéseket, amelyeket jogszabály nem utal más hatáskörbe. A szervezeti és működési szabályzat a kialakított cél- és feladatrendszerek, tevékenység-csoportok és folyamatok összehangolt működését, racionális és hatékony kapcsolati rendszerét tartalmazza. A szervezeti és működési szabályzat létrehozásának jogszabályi alapjai az alábbi törvények, kormányrendeletek és miniszteri rendeletek: A SZMSZ szabályozási körét meghatározó jogszabályok: 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról 2001. évi XXXVII. törvény a tankönyvpiac rendjéről 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról 138/1992. (X. 8.) Korm. rendelet a közalkalmazottakról szóló 1992. évi XXXIII. törvény végrehajtásáról a közoktatási intézményekben 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról 23/2004. (VIII. 27.) OM rendelet a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről 4/2002. (II. 26.) OM rendelet az iskolai rendszerű szakképzésben részt vevő tanulók juttatásairól a katasztrófák elleni védekezés és a polgári védelem ágazati feladatairól szóló 44/2007. (XII. 29.) OKM rendelet További, az adott intézmény működését meghatározó fontosabb jogszabályok: 2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről 2011. évi CLV. törvény a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról 362/2011. (XII. 30.) Korm. rendelet az oktatási igazolványokról 110/2012. (VI. 4.) Korm. rendelet a Nemzeti Alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről, és alkalmazásáról 150/2012. (VII. 6.) Korm. rendelet az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet a nemzeti köznevelési törvény végrehajtásáról 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról 83/2012. (IV. 21.) Korm. rendelet a szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatásokról és az állam által kötelezően nyújtandó szolgáltatásokról 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről az oktatásért felelős miniszter mindenkori rendelete a tanév rendjéről 1999. évi XLII. törvény a nemdohányzók védelméről 26/1997. (IX.3.) NM-rendelet iskola-egészségügyi ellátásról 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelete a pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény köznevelési intézményekben történő 7
végrehajtásáról 2011. évi CLXXXVII. törvény a szakképzésről 2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról 17/2014. (III.12.) EMMI rendelet a tankönyvvé, pedagógus-kézikönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről 1.2 A szervezeti és működési szabályzat elfogadása, jóváhagyása, megtekintése és hatálya Jelen szervezeti és működési szabályzatot a tanulók, szüleik, az munkavállalók és más érdeklődők megtekinthetik a vezetőségi irodában munkaidőben, továbbá az intézmény honlapján. Jelen szervezeti szabályzatot az intézmény nevelőtestülete 2014. május 13-i határozatával fogadta el. A szervezeti és működési szabályzat és mellékleteinek betartása az intézmény valamennyi munkavállalójára, tanulójára ide értve a felnőttoktatásban részt vevőket nézve kötelező érvényű. A szervezeti és működési szabályzat 2014. szeptember 1-én lép hatályba, és határozatlan időre szól. 8
2. Az intézmény alapító okirata, feladatai 2.1 Az intézmény neve, alapító okirata Az intézmény neve: Budapesti Ward Mária Általános Iskola, Gimnázium Címe: 1056 Budapest, Irányi utca 3. Oktatási azonosítója: 034894 Alapító okiratának kelte: 2014. május 14. Az intézmény alapításának időpontja: Budapesti Ward Mária Általános Iskola - 1997. február 5. Budapesti Ward Mária Gimnázium - 2001. június 27. Budapesti Ward Mária Általános Iskola, Gimnázium 2014. május 14. Az intézmény önálló jogi személy, képviseletét teljes hatáskörben a fenntartó által megbízott igazgató látja el. Az intézmény szervezeti egységgel, gazdálkodó szervezettel, hozzárendelt költségvetési szervvel nem rendelkezik. 2.2 Az intézmény alapfeladatai, feladat-ellátási rendje Az intézmény alaptevékenységébe tartozó szakfeladatok Szakf.sz. Alaptevékenységbe tartozó szakfeladatok 8520 Általános Iskolai oktatás Nappali rendszerű általános iskolai nevelés, oktatás alsó tagozaton (1-4. évfolyam), Nappali rendszerű általános iskolai nevelés, oktatás felső tagozaton (5-8. évfolyam). 8531 Általános középfokú oktatás Nappali rendszerű gimnáziumi általános középfokú nevelő, oktató, érettségi vizsgára és felsőfokú iskolai tanulmányok folytatására felkészítő tevékenység négy évfolyamon. 8532 Szakmai középfokú oktatás Nappali rendszerű párhuzamos képzésű zeneművészeti szakközépiskolai középfokú nevelő, oktató tevékenység, közismereti oktatás, elméleti és gyakorlati szakmai képzés, felsőfokú zeneművészeti tanulmányok folytatására felkészítő tevékenység öt évfolyamon. Nappali rendszerű érettségire épülő zeneművészeti szakmai képzés két évfolyamon. Az intézmény vállalkozási feladatot nem végezhet. 9
3. Az intézmény gazdálkodásának jellemzői 3.1 Az intézmény gazdálkodással kapcsolatos jogköre Az intézmény önálló gazdálkodási jogkörrel rendelkezik, a Köznevelési törvény és az intézményre vonatkozó hatályos jogszabályok előírásai szerint, az intézmény igazgatójának vezetői felelőssége mellett. Az intézmény a gazdasági, pénzügyi, munkaügyi feladatait az intézmény a székhelyén látja el, a fenntartó által jóváhagyott költségvetési kereten belül önálló bérgazdálkodást folytat, de a gazdálkodással összefüggő kötelezettséget a fenntartó jóváhagyása nélkül nem vállalhat. 3.2 Az intézmény gazdálkodási feladatainak ellátása 3.2.1 A gazdasági szervezet feladatköre A köznevelési intézmény gazdasági szervezet elnevezéssel saját gazdálkodásának lebonyolítása érdekében szervezeti egységet működtet, amelynek feladata az intézmény költségvetésének megtervezése, a költségvetés végrehajtása, valamint a következő bekezdésben részletezett feladatok ellátása. Az intézmény gazdasági szervezetének engedélyezett létszáma öt fő. Az intézmény gazdálkodással kapcsolatos irányítási feladatait a gazdasági vezető látja el. Az intézmény önállóan rendelkezik a költségvetés kiemelt előirányzatai felett személyi juttatások, munkaadókat terhelő járulékok, dologi kiadások, felhalmozási, felújítási kiadások vonatkoztatásában. Az intézmény vezetőjének döntése és a munkavállalók munkaköri leírásában meghatározottak alapján a gazdasági ügyintézők érvényesítésre, szakmai teljesítés igazolására, a térítési díjak beszedésére, a házipénztár kezelésére jogosultak. Az intézmény vezetője és helyettesei kötelezettségvállalási és utalványozási joggal rendelkeznek; ellenjegyzésre a gazdasági vezető jogosult. Ellenjegyzési jogával élve aláírásával igazolja, hogy a kiemelt előirányzatok feletti rendelkezés gazdasági szempontból jogszerű, valamint a teljesítéséhez szükséges anyagi fedezet rendelkezésre áll. A gazdasági vezető a gazdálkodással kapcsolatos szerződések, azok teljesítésének igazolása, a költségvetés végrehajtása ügyeiben az intézmény képviselőjeként járhat el. Gazdasági szervezet felépítése és feladata [Ámr. 13. (1) bekezdés e) pont] a pénzügyi-gazdasági tevékenységet ellátó személyek feladat-, hatás- és munkaköre, a hatáskörgyakorlás módja, az ezekhez kapcsolódó felelősségi szabályok, továbbá a helyettesítés rendje [Ámr. 13. (1) bekezdés g) pont] a szervezeti egységek vezetőjének azon jogosítványai, amelyek körében a költségvetési szerv képviselőjeként járhat el [Ámr. 13. (1) bekezdés f) pont] a munkáltató jogok gyakorlásának rendje [Ámr. 13. (1) bekezdés h) pont] az irányító szerv által a költségvetési szervhez rendelt más költségvetési szervek felsorolása [Ámr. 13. (1) bekezdés i) pont] a belső ellenőrzési kötelezettség, az ellenőrzést végző személy, egység vagy szervezet jogállása, feladatai [370/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet a költségvetési szervek belső kontrollrendszeréről és belső ellenőrzéséről] 10
4. Az intézmény szervezeti felépítése 4.1 Az intézmény vezetője A köznevelési intézmény vezetője a Köznevelési törvény előírásai szerint felelős az intézmény szakszerű és törvényes működéséért, a takarékos gazdálkodásért, gyakorolja a munkáltatói jogokat, és dönt az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben, amelyet jogszabály nem utal más hatáskörébe. Az munkavállalók foglalkoztatására, élet- és munkakörülményeire vonatkozó kérdések tekintetében jogkörét jogszabályban előírt egyeztetési kötelezettség megtartásával gyakorolja. A nevelési-oktatási intézmény vezetője felel továbbá a pedagógiai munkáért, az intézmény belső ellenőrzési rendszerének működtetéséért, a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok megszervezéséért és ellátásáért, a nevelő és oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért, a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzéséért, a tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezéséért. A Köznevelési intézmény vezetője jogosult az intézmény hivatalos képviseletére. Jogkörét esetenként, vagy az ügyet meghatározott körében helyetteseire, a gazdasági vezetőre átruházhatja. Az intézményi bélyegzők használatára a következő beosztásban dolgozók jogosultak: az igazgató és az igazgatóhelyettesek minden ügyben, a gazdasági vezető, a gazdasági ügyintéző és az iskolatitkár a munkaköri leírásukban szereplő ügyekben, az osztályfőnök és az érettségi- és szakmai vizsgabizottság jegyzője az év végi érdemjegyek törzslapba, bizonyítványba, valamint a félévi tanulmányi értesítőbe való beírásakor. Az igazgató kinevezéséről a mindenkori fenntartó, vagyis a Congregatio Jesu szerzetesrend tartományfőnöknője dönt, az igazgató kinevezési ideje is a tartományfőnöknő jogkörébe tartozik. 4.1.1 Az intézményvezető akadályoztatása esetén érvényes helyettesítési rend Távollétében (ebben a sorrendben) az oktatási és pedagógiai igazgatóhelyettes vagy az adminisztrációs igazgatóhelyettes. Az igazgatóhelyettesek hatásköre az intézményvezető helyettesítésekor saját munkaköri leírásukban meghatározott feladatok mellett az azonnali intézkedést igénylő döntések meghozatalára, az ilyen jellegű feladatok végrehajtására terjed ki. Az igazgató döntési és egyéb jogait (pl. felvételi döntések esetén) részben vagy egészben átruházhatja az igazgatóhelyettesekre, az iskolavezetés vagy a tantestület más tagjaira. A döntési jog átruházása minden esetben írásban történik, kivéve az igazgatóhelyettesek felhatalmazását. 4.1.2 Az intézményvezető által átadott feladat- és hatáskörök Az intézményvezető a jogszabályok által számára biztosított feladat- és hatásköreiből átadja az alábbiakat. az oktatási és pedagógiai igazgatóhelyettes számára a tanulók felvételi ügyeiben való döntést, az oktatási és pedagógiai igazgatóhelyettes számára az órarend készítésével kapcsolatos döntések jogát, a választott tantárgyak meghirdetésének jogát, a tantárgyválasztással kapcsolatos tanulói módosítási kérelmekkel kapcsolatos döntések jogát, az igazgatóhelyettesek számára az intézményi rendezvények szervezésével kapcsolatos tárgyalásokon az intézmény képviseletét és a rendezvényekkel kapcsolatos döntés jogát, a gazdasági vezető számára a szóbeli egyeztetést követően az élelmiszerszállítási szerződések megkötését, a terembérleti és más bérleti szerződések megkötését, a gazdasági vezető számára a gazdasági, ügyviteli és technikai alkalmazottak szabadságolási rendjének megállapítását, szabadságuk kiadásának jogát. 11
4.2 Az intézményvezető közvetlen munkatársainak feladat- és hatásköre Az igazgató feladatait közvetlen munkatársai közreműködésével látja el. Az igazgató közvetlen munkatársai: az igazgatóhelyettesek, a gazdasági vezető. Az igazgató közvetlen munkatársai munkájukat munkaköri leírásuk, valamint az intézményvezető közvetlen irányítása mellett végzik. Az intézményvezető közvetlen munkatársai az igazgatónak tartoznak közvetlen felelősséggel és beszámolási kötelezettséggel. Az igazgatóhelyetteseket a tantestület véleményezési jogkörének megtartásával az igazgató bízza meg. Igazgatóhelyettesi megbízást az intézmény határozatlan időre alkalmazott pedagógusa kaphat, a megbízás határozott időre szól. Az igazgatóhelyettesek feladat- és hatásköre, valamint egyéni felelőssége mindazon területekre kiterjed, amelyet munkaköri leírásuk tartalmaz. Személyileg felelnek az igazgató által rájuk bízott feladatokért. Az igazgatóhelyettesek távollétük vagy egyéb akadályoztatásuk esetén teljes hatáskörrel veszik át egymás munkáját, ennek során az intézmény igazgatójával egyeztetve bármely olyan döntést meghozhatnak, amely a távollévő igazgatóhelyettes hatáskörébe tartozik. A gazdasági vezető szakirányú képesítéssel rendelkező személy, hatásköre és felelőssége kiterjed a munkaköre és munkaköri leírása szerinti feladatokra. A gazdasági iroda dolgozóinak munkáját a gazdasági vezető irányítja. A gazdasági vezető feladat- és hatásköre kiterjed az intézményi költségvetés tervezésére és végrehajtására, a számlarendben foglaltak teljesítésére, az irányítása alá tartozó dolgozók szabadságolásának tervezésére és lebonyolítására, az élelmiszer-szállítási szerződések megkötésére, az intézmény megbízási szerződéseinek megkötésére, azok ellenőrzésére. A bérleti szerződéseket fenntartóval történt egyeztetést követően az igazgató engedélyével kötheti. A gazdasági vezető távolléte esetén helyettesítése a gazdasági ügyintéző feladata. A helyettesítést ellátó munkavállaló döntési jogköre a saját munkaköri leírásában meghatározott feladatok mellett a helyettesítendő munkakörrel kapcsolatos azonnali intézkedést igénylő döntések meghozatalára, az ilyen jellegű feladatok végrehajtására terjed ki. 12
4.3 Az intézmény szervezeti felépítése Az intézmény szervezeti felépítését a szervezeti diagram tartalmazza az Ámr. alapján 1 Igazgató Adminisztrációs Igazgatóhelyettes Oktatási és pedagógiai igazgatóhelyettes Szakképzési és művészeti igazgatóhelyettes Gazdasági vezető, bérszámfejtő Üzemeltetési vezető Adminisztrációs és pedagógiai asszisztens Iskolatitkár Munkaközösség vezetők Fejlesztő pedagógus Gyermekvédelmi felelős Könyvtáros Szakoktatók Gazdasági ügyintéző Portások Karbantartók Takarítók Pedagógusok 1 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról
4.4 Az intézmény vezetősége Az intézmény vezetőjének munkáját (irányító, tervező, szervező, ellenőrző, értékelő tevékenységét) középvezetők segítik meghatározott feladatokkal, jogokkal és kötelezettségekkel. A középvezetők tagjai az intézmény vezetőségének. Az iskola vezetőségének tagjai: - igazgató, - igazgatóhelyettesek, - gazdasági vezető, - Üzemeltetési vezető, - a munkaközösségek vezetői, - a diákönkormányzat vezetője, - az SZMK elnöke. Az iskola vezetősége az iskolai élet egészére kiterjedő konzultatív, véleményező és javaslattevő joggal rendelkezik. Az iskola vezetősége rendszeresen tart megbeszélést az aktuális feladatokról. Az iskolavezetőség megbeszéléseit az igazgató készíti elő és vezeti. Az iskola vezetőségének tagjai a belső ellenőrzési szabályzatban foglaltak szerint ellenőrzési feladatokat is ellátnak. A belső ellenőrzés része az óralátogatások rendje, adminisztrációs ellenőrzés, gazdasági konzultáció. Az intézmény vezetősége, mint testület konzultatív, véleményező és javaslattevő joggal rendelkezik. Az iskola vezetősége együttműködik az intézmény más közösségeinek képviselőivel: a szülői munkaközösség választmányával és a diákönkormányzattal. A diákönkormányzattal való kapcsolattartás egy, az igazgató által kinevezett tanár feladata, aki felelős azért, hogy a diákönkormányzat jogainak érvényesítési lehetőségét megteremtse, meghívja a diákönkormányzat képviselőjét mindazokra az értekezletekre, amelyekhez kapcsolódóan a diákönkormányzat véleményét be kell szerezni. Az intézmény által kibocsátott dokumentumoknak, hivatalos leveleknek, kibocsátott iratoknak és szabályzatoknak aláírására az intézmény vezetője egy személyben jogosult. Az intézmény cégszerű aláírása az intézményvezető aláírásával és az intézmény pecsétjével érvényes. 4.5 A pedagógiai munka ellenőrzése Az intézményben folyó pedagógiai munka belső ellenőrzésének megszervezése, a szakmai feladatok végrehajtásának ellenőrzése az igazgató feladata. Az intézményben az ellenőrzés az igazgató kötelessége és felelőssége. A hatékony és jogszerű működéshez azonban rendszeres és jól szabályozott ellenőrzési rendszer működtetése szükséges. E rendszer alapjait az e szabályzatban foglaltak mellett az intézmény vezetőinek és pedagógusainak munkaköri leírása, valamint az intézmény minőségirányítási programjának részeként elkészített pedagógus teljesítményértékelési rendszer teremti meg. A munkaköri leírásokat legalább háromévente át kell tekinteni. Munkaköri leírásuk kötelezően szabályozza az alábbi feladatkört ellátó vezetők és pedagógusok pedagógiai és egyéb természetű ellenőrzési kötelezettségeit: az oktatás és pedagógiai igazgatóhelyettes, az adminisztrációért felelős igazgatóhelyettes, szakképzési és művészeti igazgatóhelyettes
a gazdasági vezető a munkaközösség-vezetők, az osztályfőnökök, a pedagógusok. A munkavállalók munkaköri leírását az érintettel alá kell íratni, az aláírt példányokat vagy azok másolatát az irattárban kell őrizni. Az igazgatóhelyettesek és a munkaközösség-vezetők elsősorban munkaköri leírásuk, továbbá az igazgató utasítása és a munkatervben megfogalmazottak szerint részt vesznek az ellenőrzési feladatokban. Az intézmény vezetőségének tagjai és a munkatervben a pedagógus teljesítményértékelésben való közreműködéssel megbízott pedagógusok szükség esetén az igazgató külön megbízására ellenőrzési feladatokat is elláthatnak. A rájuk bízott ellenőrzési feladatok kizárólag szakmai jellegűek lehetnek. Minden tanévben ellenőrzési kötelezettséggel bírnak a következő területek: tanítási órák ellenőrzése (igazgató, igazgatóhelyettesek, munkaközösség-vezetők), tanítási órák látogatása szaktanácsadói, szakértői kompetenciával, a digitális napló folyamatos ellenőrzése, az igazolt és igazolatlan tanulói hiányzások ellenőrzése, az SZMSZ-ben előírtak betartásának ellenőrzése az osztályfőnöki, tanári intézkedések folyamán, a tanítási órák kezdésének és befejezésének ellenőrzése. 15
5. Az intézmény működési rendjét meghatározó dokumentumok 5.1 A törvényes működés alapdokumentumai és egyéb dokumentumai Az intézmény törvényes működését az alábbi a hatályos jogszabályokkal összhangban álló alapdokumentumok határozzák meg: az alapító okirat a szervezeti és működési szabályzat a pedagógiai program a házirend Az intézmény tervezhető és elszámoltatható működésének részenként funkcionálnak az alábbi dokumentumok: - a tanév munkaterve (kiegészítve a féléves és éves beszámolókkal), - egyéb belső szabályzatok (helyiségek, eszközök használatának rendje). 5.1.1 Az alapító okirat Az alapító okirat tartalmazza az intézmény legfontosabb jellemzőit, aláírása biztosítja az intézmény nyilvántartásba vételét, jogszerű működését. Az intézmény alapító okiratát a fenntartó készíti el, illetve szükség esetén módosítja. 5.1.2 A pedagógiai program A köznevelési intézmény pedagógiai programja képezi az intézményben folyó nevelő-oktató munka tartalmi, szakmai alapjait. Pedagógiai programjának megalkotásához az intézmény számára a Köznevelési törvény 24. (1) bekezdése biztosítja a szakmai önállóságot. Az iskola pedagógiai programja meghatározza: az intézmény pedagógiai programját, ennek részeként az iskolában folyó nevelés és oktatás célját, továbbá a köznevelési törvény 26. (1) bekezdésében meghatározottakat. az iskola helyi tantervét, ennek keretén belül annak egyes évfolyamain tanított tantárgyakat, a kötelező, kötelezően választható és szabadon választható tanórai foglalkozásokat és azok óraszámait, az előírt tananyagot és követelményeket. az oktatásban alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elveit, figyelembe véve a tankönyv ingyenes igénybevétele biztosításának kötelezettségét. az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményeit és formáit, a tanuló magatartása, szorgalma értékelésének és minősítésének követelményeit, továbbá jogszabály keretei között a tanuló teljesítménye, magatartása és szorgalma értékelésének, minősítésének formáját. a közösségfejlesztéssel, az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatokat, a pedagógusok helyi intézményi feladatait, az osztályfőnöki munka tartalmát, az osztályfőnök feladatait, a kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendjét, a tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvételi jogai gyakorlásának rendjét, a középszintű érettségi vizsga témaköreit. a tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszereket. 16
A felsorolt tevékenységek szabályozása a pedagógiai program hatáskörébe tartozik, így az érdeklődők a fenti témákkal kapcsolatban ott találnak részletes információkat. A pedagógiai programot a nevelőtestület fogadja el, és az a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé. Az iskola pedagógiai programja megtekinthető a vezetőségi irodában, továbbá olvasható az intézmény honlapján. Az iskola vezetői munkaidőben bármikor tájékoztatással szolgálnak a pedagógiai programmal kapcsolatban. 5.1.3 Az éves munkaterv Az éves munkaterv az intézmény hivatalos dokumentuma, amely a hatályos jogszabályok figyelembe vételével az intézmény pedagógiai programjának alapul vételével tartalmazza a nevelési célok, feladatok megvalósításához szükséges tevékenységek, munkafolyamatok időre beosztott cselekvési tervét a felelősök és a határidők megjelölésével. Az intézmény éves munkatervét a nevelőtestület készíti el, elfogadására a tanévnyitó értekezleten kerül sor. A tanév helyi rendje a munkaterv részét képezi, ennek elfogadásakor be kell szerezni az iskolaszék, a szülői szervezet és a diákönkormányzat véleményét 2. A munkaterv egy példánya az informatikai hálózatban elérhetően a tantestület rendelkezésére áll. A tanév helyi rendjét az intézmény weblapján és a tanári szobában lévő hirdetőtáblán is el kell helyezni. 5.2 A tanulói tankönyvtámogatás és az iskolai tankönyvellátás rendje Szabályzatunkat az alábbi jogszabályok alapján készítettük: 17/2014. (III. 12.) EMMI rendelete a tankönyvvé, pedagógus-kézikönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről a Nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény, a Tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. törvény, a 23/2004. (VIII. 27.) OM-rendelet a tanulói tankönyvtámogatás és az iskolai tankönyvellátás rendjéről. a tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. tv. 7. (1) előírásai alapján az iskolai tankönyvellátás rendjét a szakmai munkaközösség véleményének kikérésével évente - az iskola igazgatója határozza meg a jogszabályban rögzített határidőig. ugyanezen törvény 29. (3) rendelkezik arról, hogy az iskolai tanulók tankönyvtámogatása megállapításának, az iskolai tankönyvellátás megszervezésének, a tankönyvrendelés elkészítésének helyi rendjét az iskola szervezeti és működési szabályzatában kell meghatározni. Ennek során egyetértési jogot gyakorol az iskolaszék, iskolaszék hiányában az iskolai szülői szervezet (közösség) és az iskolai diákönkormányzat. a tankönyvellátással, a tanulók tankönyvi támogatásával kapcsolatban az alábbi rendelkezéseket állapítjuk meg. 2 Ld. a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 2. (1)-(2) bekezdésében foglaltakat. 17
5.2.1 A tankönyvellátás célja és feladata A tankönyvek országos megrendelése, beszerzése és az iskoláknak történő eljuttatásának megszervezése, valamint a tankönyvek vételárának beszedése az Ntt. 1. (2) bekezdése értelmében állami közérdekű feladat, amelyet a nemzeti köznevelés tankönyvellátásáról szóló 2013. évi CCXXXII. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról, valamint a tankönyvellátásban közreműködők kijelöléséről szóló 501/2013. (XII. 29.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 1. b) pontjában kijelölt szerv (a továbbiakban: Könyvtárellátó) lát el. Az iskolai tankönyv-kölcsönzés során biztosítani kell, hogy a kölcsönzést igénybe venni kívánó tanulók egyenlő eséllyel jussanak hozzá a tankönyvekhez. Ha a tankönyv kölcsönzése során a könyv a szokásos használatot meghaladó mértéken túl sérül, a tankönyvet a tanuló elveszti, megrongálja, a nagykorú tanuló illetve a kiskorú tanuló szülője az okozott kárért kártérítési felelősséggel tartozik. Az okozott kár mértékét az igazgató a tankönyvek beszerzési árát figyelembe véve határozatban állapítja meg. Az iskolai tankönyvellátás rendjét az iskola kifüggesztéssel és elektronikus formában teszi közzé. 5.2.2. A tankönyvfelelős megbízása Iskolánkban a tankönyvellátás feladatait az intézmény a Könyvtárellátó Kiemelten Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társasággal kötött tankönyvellátási szerződés alapján látja el. Az iskola tankönyvellátással kapcsolatos feladatainak végrehajtásáért az igazgató a felelős. Az igazgató minden tanévben a jogszabályban rögzített határidőig elkészíti a következő tanév tankönyvellátásának rendjét, amelyben kijelöli a tankönyv-értékesítésben közreműködő személyt, aki a mindenkori könyvtárpedagógus (továbbiakban: tankönyvfelelős), aki részt vesz a tankönyvterjesztéssel kapcsolatos feladatok ellátásában. Az intézmény a megvásárolt könyvekről számlát nem adhat, mert alapító okiratában e tevékenység nem szerepel. Nem adható számla az ingyenes tankönyvellátás rendszerében a normatív kedvezmény igénybevételével megvásárolt tankönyvekről sem. 5.2.3 A tankönyvtámogatás iránti igény felmérése Az iskolai tankönyvfelelős minden évben a jogszabályban rögzített határidőig köteles felmérni, hogy hány tanuló kíván az iskolától a következő tanítási évben tankönyvet kölcsönözni. E felmérés során tájékoztatni kell a szülőket arról, hogy a köznevelési törvény. 46. (5) bekezdés alapján kik jogosultak térítésmentes tankönyvellátásra, valamint hogy a tankönyvpiac rendjéről szóló törvény 8. (4) bekezdése alapján kik jogosultak normatív kedvezményre (a továbbiakban: normatív kedvezmény), továbbá, ha az iskolának lehetősége van, további kedvezmény nyújtására és mely feltételek esetén lehet azt igénybe venni. Az iskolába belépő új osztályok tanulói esetében a felmérést a beiratkozás napjáig kell elvégezni. A tájékoztatást és a normatív kedvezményekre vonatkozó igényt úgy kell fölmérni, hogy azt a tanuló, kiskorú tanuló esetén a szülő az igény-bejelentési határidő előtt legalább 15 nappal megkapja. A határidő jogvesztő, ha a tanuló, kiskorú tanuló esetén a szülő az értesítés ellenére nem élt az igénybejelentés jogával. 3 Nem alkalmazható ez a rendelkezés, ha az igényjogosultság az igénybejelentésre megadott időpont eltelte után állt be. A tankönyvfelelős a felmérés alapján megállapítja, hogy hány tanulónak kell biztosítania a normatív kedvezményt, illetve hány tanuló igényel és milyen tankönyvtámogatást a normatív kedvezményen túl. Az adatokat írásos formában a jogszabályban rögzített határidőig ismerteti az intézmény vezetőjével. A normatív kedvezmény, valamint a normatív kedvezmény körébe nem tartozó további kedvezmény iránti igényt jogszabályban meghatározott igénylőlapon kell benyújtani. A normatív kedvezményre való 3 A 2001. évi XXXVII. tv. 8. (7) 18
jogosultságot igazoló iratot legkésőbb az igénylőlap benyújtásakor be kell mutatni. A bemutatás tényét az intézmény rávezeti az igénylőlapra, amelyet aláírásával igazol. A normatív kedvezményre való jogosultság igazolásához a következő okiratok bemutatása szükséges: családi pótlék folyósításáról szóló igazolás; (a családi pótlék folyósításáról szóló igazolásként el kell fogadni a bérjegyzéket, a pénzintézeti számlakivonatot, a postai igazolószelvényt). A családi pótlékra való jogosultság a legmagasabb életkor elérése miatt megszűnik. tartósan beteg tanuló esetén szakorvosi igazolás, rendszeres gyermekvédelmi támogatás esetén az erről szóló határozat. A normatív kedvezményre való jogosultság igazolása nélkül normatív kedvezményen alapuló tanulói tankönyvtámogatás nem adható. Az iskola faliújságon illetve a tanári hirdetőtáblán valamint az iskola honlapján elhelyezett hirdetményben teszi közzé a normatív kedvezményen túli további kedvezmények körét, feltételeit, az igény jogosultság igazolásának formáját és az igénylés elbírálásának elveit. A normatív kedvezményeken túli támogatásnál előnyben kell részesíteni azt, akinek a családjában az egy főre jutó jövedelem összege nem haladja meg a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) másfélszeresét. A normatív kedvezményen túli támogatás a szülő illetőleg nagykorú tanuló írásos kérésére, a tanuló szociális helyzetének és tanulmányi eredményének figyelembe vételével adható. Nem kérhet az iskola igazolást olyan adatokról, amelyet a köznevelési törvény alapján, illetve a szülő hozzájárulásával kezel. 5.2.4 A tankönyvtámogatás módjának meghatározása A tankönyvigénylés felmérés eredményéről az igazgató minden évben a jogszabályban rögzített határidőig tájékoztatja nevelőtestületet, az iskolai szülői szervezetet és az iskolai diákönkormányzatot. Az intézmény igazgatója minden évben a jogszabályban rögzített határidőig meghatározza a tankönyvtámogatás módját, és erről értesíti a szülőt, illetve a nagykorú tanulót. 5.2.5 A tankönyvrendelés elkészítése A tankönyvfelelős a jogszabályban rögzített határidőig elkészíti a tankönyvrendelés tervezetét, majd jóváhagyás után aláíratja az intézmény igazgatójával. A tankönyvrendelésnél az iskolába belépő új osztályok tanulóinak várható, becsült létszámát is figyelembe kell venni. A tankönyvrendelést oly módon kell elkészíteni, hogy a tankönyvtámogatás, a tankönyvkölcsönzés az iskola minden tanulója részére biztosítsa a tankönyvhöz való hozzájutás lehetőségét. A tankönyvrendelés végleges elkészítése előtt az iskolának lehetővé kell tenni, hogy azt a szülők megismerjék. A szülő nyilatkozhat arról, hogy gyermeke részére az összes tankönyvet meg kívánja-e vásárolni, vagy egyes tankönyvek biztosítását más módon, például használt tankönyvvel kívánja megoldani. Az iskolának legkésőbb a jogszabályban rögzített határidőig közzé kell tennie azoknak a tankönyveknek, ajánlott és kötelező olvasmányoknak a jegyzékét, amelyeket az iskolai könyvtárból a tanulók kikölcsönözhetnek. A közzététel az iskolai könyvtáros munkaköri kötelessége. 19
5.3 Az elektronikus és az elektronikus úton előállított nyomtatványok kezelési rendje 5.3.1 Az elektronikus úton előállított, hitelesített és tárolt dokumentumok kezelési rendje Az oktatási ágazat irányítási rendszerével a Közoktatási Információs Rendszer (KIR) révén tartott elektronikus kapcsolatban elektronikusan előállított, hitelesített és tárolt dokumentumrendszert alkalmazunk a 229/2012. (VIII.28.) Kormányrendelet előírásainak megfelelően. A rendszerben alkalmazott fokozott biztonságú elektronikus aláírást kizárólag az intézmény igazgatója alkalmazhatja a dokumentumok hitelesítésére. Az elektronikus rendszer használata során feltétlenül ki kell nyomtatni és az irattárban kell elhelyezni az alábbi dokumentumok papír alapú másolatát: az intézménytörzsre vonatkozó adatok módosítása, az alkalmazott pedagógusokra, óraadó tanárokra vonatkozó adatbejelentések, a tanulói jogviszonyra vonatkozó bejelentések, az október 1-jei pedagógus és tanulói lista. Az elektronikus úton előállított fent felsorolt nyomtatványokat az intézmény pecsétjével és az igazgató aláírásával hitelesített formában kell tárolni. Az egyéb elektronikusan megküldött adatok írásbeli tárolása, hitelesítése nem szükséges. A dokumentumokat a KIR rendszerében, továbbá az iskola informatikai hálózatában egy külön e célra létrehozott mappában tároljuk. A mappához való hozzáférés jogát az informatikai rendszerben korlátozni kell, ahhoz kizárólag az intézményvezető által felhatalmazott személyek (az iskolatitkár és az igazgatóhelyettesek) férhetnek hozzá. 5.3.2 Az elektronikus úton előállított, papíralapú nyomtatványok hitelesítési rendje Az iskolánkban használatos digitális napló elektronikusan előállított, papíralapon tárolt adatként kezelendő, mert a rendszer nem rendelkezik az ágazat irányításáért felelős miniszter engedélyével. Az elektronikus naplóba az adatokat digitális úton viszik be az iskola vezetői, tanárai és az adminisztrációért felelős alkalmazottak. Az adatok tárolása ideiglenesen az iskola e célra használatos szerverén történik, a frissítés legalább egyórányi gyakorisággal történik. A digitális napló elektronikus úton tárolja a tanulók adatait, osztályzatait, a tanítási órák tananyagát, a hiányzókat, valamint a tanulókkal kapcsolatos intézkedéseket, a szülők értesítését. Havi gyakorisággal ki kell nyomtatni a pedagógusok által bejegyzett órákat, azokat elsődlegesen pedagógusonként, másodsorban dátum szerint sorba rendezve ki kell nyomtatni. A pedagógusok a havonta megtartott óráikat kötelesek aláírni, az aláíráskor nem kell minden megtartott órát külön aláírni, de az aláírásnak át kell nyúlnia az aláírt tartományon. Havi gyakorisággal ki kell nyomtatni a pedagógusok által az adott hónapban megtartott órák, túlórák, helyettesítések, stb. számáról készített kimutatást, azt az intézmény igazgatójának vagy oktatási és pedagógiai igazgatóhelyettesének alá kell írnia, az intézmény körbélyegzőjével le kell pecsételni és irattárba kell helyezni. Féléves gyakorisággal kell kinyomtatni a tanulók által elért félévi, év végi eredményeket, a tanulók igazolt és igazolatlan óráit, a tanulói záradékokat. Félévkor a tanuló előbb felsorolt adatait tartalmazó kivonatot ki kell nyomtatni, azt az osztályfőnöknek alá kell írnia, az iskola körbélyegzőjével le kell pecsételni, a kinyomtatott iratot pedig át kell adni a tanulónak vagy a szülőnek. A tanév végén a digitális napló által generált anyakönyvből papír alapú törzskönyvet kell kiállítani, amelynek adattartalmát és formáját jogszabály határozza meg. 20
Eseti gyakorisággal kell kinyomtatni a tanuló által elért eredményeket, az igazolt és igazolatlan órák számát, a záradékokat tartalmazó iratot iskolaváltás vagy a tanulói jogviszony más megszűnésének eseteiben. 5.4 Teendők rendkívüli események esetére A rendkívüli események esetére a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 4. (1)/n szakasza végrehajtására a következő intézkedéseket léptetjük életbe. A rendkívüli események megelőzése érdekében az iskola vezetője és az iskolatitkár esetenként, az iskola takarító személyzete a mindennapi feladatok végzésekor köteles ellenőrizni, hogy az épületben rendkívüli tárgy, bombára utaló tárgy, szokatlan jelenség nem tapasztalható-e. Amennyiben ellenőrzésük során rendellenességet tapasztalnak, haladéktalanul kötelesek személyesen vagy telefonon az illetékeseknek jelenteni. Rendkívüli események esetén a legfontosabb teendők az alábbiak: Ha az intézmény munkavállalója az épületben bomba elhelyezésére utaló jelet tapasztal, vagy bomba elhelyezését bejelentő telefon üzenetet vesz, a rendkívüli eseményt azonnal bejelenti az iskola legkönnyebben elérhető vezetőjének vagy a gazdasági iroda dolgozóinak. Az értesített vezető vagy adminisztrációs dolgozó a bejelentés valóságtartalmának vizsgálata nélkül köteles elrendelni a rendkívüli eseményt. A rendkívüli esemény elrendelése a tűzriadóhoz hasonlóan az iskolai csengő szaggatott jelzésével történik. Lehetőség esetén a rendkívüli esemény tényét az iskolarádióban is közzé kell tenni. Az iskola épületében tartózkodó tanulók és munkavállalók az épületet a tűzriadó tervnek megfelelő rendben azonnal kötelesek elhagyni. A gyülekezésre kijelölt terület ezzel ellentétes utasítás hiányában a kézilabdapálya. A felügyelő tanárok a náluk lévő dokumentumokat mentve kötelesek az osztályokat sorakoztatni, a jelen lévő és hiányzó tanulókat haladéktalanul megszámolni, a tanulók kíséretét és felügyeletét ellátni, a tanulócsoportokkal a gyülekező helyen tartózkodni. A rendkívüli eseményt elrendelő személy a riadó elrendelését követően haladéktalanul köteles bejelenteni a rendkívüli esemény tényét a rendőrségnek. A rendőrség megérkezéséig az épületben tartózkodni tilos! Amennyiben a rendkívüli esemény az érettségi vizsgák időtartama alatt történik, az iskola igazgatója haladéktanul köteles az eseményt a fenntartónak és a Kormányhivatalnak bejelenteni, valamint gondoskodni az érettségi vizsga mielőbbi folytatásának megszervezéséről. Ha a rendkívüli esemény bejelentése telefonon történt, akkor a munkavállaló törekedjék arra, hogy a fenyegetőt hosszabb beszélgetésre késztesse, igyekezzék minél több tényt megtudni a fenyegetéssel kapcsolatban. A rendkívüli esemény lefújása folyamatos csengetéssel és szóbeli közléssel történik. A rendkívüli esemény által kiesett tanítási időt az iskola vezetője pótolni köteles a tanítás meghosszabbításával vagy pótlólagos tanítási nap elrendelésével. 21
6. Az intézmény munkarendje 6.1 Az intézmény vezetői munkarendjének szabályozása 6.1.1 Az intézmény vezetője vagy helyettesei közül egyiküknek az intézményben kell tartózkodnia abban az időszakban, amikor tanítási órák, tanulóink számára szervezett iskolai rendszerű délutáni tanrendi foglalkozások vannak. Ezért az igazgató vagy helyettesei közül legalább egyikük hétfőtől csütörtökig 7.20 és 16.00 óra között, pénteken 7.20 és 15.00 óra között az intézményben tartózkodik. Egyebekben munkájukat az iskola szükségleteinek és aktuális feladataiknak megfelelő időben és időtartamban látják el. 6.1.2 Az intézményvezető feladat- és hatásköréből leadott feladat- és hatáskörök Az intézményvezető nem ruház át feladat- és hatáskört. 6.2 A pedagógusok munkaidejének hossza, beosztása Az intézmény pedagógusai a július hónap kivételével heti 40 órás munkaidőkeretben végzik munkájukat. A heti munkaidőkeret első napja (ellenkező írásos hirdetmény hiányában) mindenkor a hét első munkanapja, utolsó napja a hét utolsó munkanapja. Az ötnél kevesebb munkanapot tartalmazó hetek heti munkaideje a munkanapok számával arányosan számítandó ki. Szombati és vasárnapi napokon, ünnepnapokon munkavégzés csak írásban elrendelt esetben lehetséges. Munkanapokon a rendes munkaidő hossza legalább 4 óra, de nem haladhatja meg a 12 órát. A pedagógusok napi munkaidejüket az órarend, a munkaterv és az intézmény havi programjainak szem előtt tartásával általában maguk határozzák meg. A munkáltató a munkaidőre vonatkozó előírásait az órarend, a munkaterv, a havi programok kifüggesztése, illetve a helyben szokásos módon kifüggesztett hirdetés útján határozza meg. Szükség esetén elő lehet írni a napi munkaidő-beosztást egy pedagógus esetén, vagy pedagógusok meghatározott csoportja esetén is. A munkaidő-beosztás kihirdetésére ebben az esetben is a fentiek az irányadók. Június hónapban a szóbeli érettségi vizsgák lebonyolítása érdekében a pedagógusok négyhetes munkaidő-keretben dolgoznak, négyheti munkaidő-keretük általában 160 óra. A június havi munkaidőkeret kezdő időpontja a június 1-jét követő első hétfői nap, befejező napja az ezt követő negyedik hét pénteki napja. A szóbeli érettségi vizsgák ideje alatt a szóbeli érettségi vizsgán résztvevő pedagógusok napi munkaidő-beosztását napi 12 órában határozzuk meg. 6.2.1 A pedagógusok munkaidejének kitöltése A pedagógusok teljes munkaideje a kötelező órákból, valamint a nevelő, illetve oktató munkával vagy a gyermekekkel, tanulókkal a szakfeladatának megfelelő foglalkozással összefüggő feladatok ellátásához szükséges időből áll. A pedagógus-munkakörben dolgozók munkaideje tehát két részre oszlik: a) a kötelező óraszámban ellátott feladatokra, b) a munkaidő többi részében ellátott feladatokra. 6.2.1.1 A kötelező óraszámban ellátott feladatok az alábbiak a tanítási órák megtartása szakmai elméleti- és gyakorlati órák megtartása a munkaközösség-vezetői feladatok ellátása, osztályfőnöki feladatok ellátása, iskolai sportköri foglalkozások, 22
énekkar, szakkörök vezetése, differenciált képességfejlesztő foglalkozások (korrepetálás, tehetséggondozás, felzárkóztatás, előkészítők stb.), magántanuló felkészítésének segítése, könyvtárosi feladatok. A pedagógusok kötelező órában ellátandó munkaidejébe beleszámít a munkavégzéshez kapcsolódó előkészítő és befejező tevékenység időtartama is. Előkészítő és befejező tevékenységnek számít a tanítási óra előkészítése, adminisztrációs feladatok, az osztályzatok beírása, tanulókkal való megbeszélés, egyeztetési feladatok, stb.) Ezért a kötelező óraszám keretében ellátott feladatokra fordítandó munkaidőt óránként 60 perc időtartammal kell számításba venni. A pedagógusok iskolai szorgalmi időre irányadó munkaidő-beosztását az órarend, a munkaterv és a kifüggesztett havi programok listája tartalmazza. Az órarend készítésekor elsősorban a tanulók érdekeit kell figyelembe venni. A tanári kéréseket az igazgató rangsorolja, lehetőség szerint figyelembe veszi. 6.2.1.2 A munkaidő többi részében ellátott feladatok Az intézményben illetve azon kívül végezhető munkaidőbe beleszámító pedagógiai és egyéb tanórán kívüli foglalkozások ellátására vonatkozóan a 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet 17. -a az irányadó. Az iskolán kívül végezhető feladatok ellátásakor a pedagógus munkaidejének felhasználásáról figyelembe véve a köznevelési törvény 62. (5) bekezdésében meghatározott kötött munkaidőre vonatkozó előírásait és a munkáltató ezzel kapcsolatos döntéseit a pedagógus maga dönt. 6.3 Pedagógusok munkarendjével kapcsolatos előírások A pedagógusok napi munkarendjét, a felügyeleti és helyettesítési rendet az igazgató vagy az igazgatóhelyettes állapítja meg az intézmény órarendjének függvényében. A konkrét napi munkabeosztások összeállításánál az intézmény feladatellátásának, zavartalan működésének biztosítását kell elsődlegesen figyelembe venni. Az intézmény vezetőségének tagjai, valamint a pedagógusok a fenti alapelv betartása mellett javaslatokat tehetnek egyéb szempontok, kérések figyelembe vételére. A pedagógus köteles 10 perccel tanítási, foglalkozási, ügyeleti beosztása előtt a munkahelyén (illetve a tanítás nélküli munkanapok programjának kezdete előtt annak helyén) megjelenni. A pedagógus a munkából való rendkívüli távolmaradását, annak okát lehetőleg előző nap, de legkésőbb az adott munkanapon 7.20 óráig köteles jelenteni az intézmény vezetőjének vagy helyettesének, hogy közvetlen munkahelyi vezetője helyettesítéséről intézkedhessen. A hiányzó pedagógus köteles várhatóan egy hetet meghaladó hiányzásának kezdetekor tanmeneteit az igazgatóhelyetteshez eljuttatni, hogy akadályoztatása esetén a helyettesítő tanár biztosíthassa a tanulók számára a tanmenet szerinti előrehaladást. A táppénzes papírokat legkésőbb a táppénz utolsó napját követő 3. munkanapon le kell adni a gazdasági irodában 4. Rendkívüli esetben a pedagógus az igazgatótól vagy az igazgatóhelyettestől kérhet engedélyt legalább két nappal előbb a tanítási óra (foglalkozás) elhagyására, a tanmenettől eltérő tartalmú tanítási óra (foglalkozás) megtartására. A tanítási órák (foglalkozások) elcserélését az igazgatóhelyettes engedélyezi. A tantervi anyagban való lemaradás elkerülése érdekében hiányzások esetén lehetőség szerint szakszerű helyettesítést kell tartani. Ha a helyettesítő pedagógust legalább egy nappal a 4 Ezt az előírást jogszabály nem rögzíti, intézményvezetői döntésen alapul. 23