002VVbevezjav.qxd 4/8/2006 5:59 PM Page 11

002VVbevezjav.qxd 4/8/2006 5:59 PM Page 11 11 VARGA Vera ÁTLÁTSZÓ GONDOLATOK AZ ÜVEG JELENTÉSE A XX XXI. SZÁZADI MAGYAR ÜVEG GONDOLAT játék TÉR IDÕ Az elsõ ember, akit megpillantottam az utcán, egy üveges volt. Hé! hé! kiáltottam neki, hogy jöjjön fel. Végre megjelent: én kíváncsian átvizsgáltam minden üvegét, és így szóltam: Hogyhogy? Színes üvege nincs? Nincs rózsaszín, piros, kék ablaküvege, bûvös üvege, paradicsomi üvege? Arcátlan egy alak! Itt merészkedik sétálni a szegény városnegyedekben, és még csak egy olyan ablaka sincs, amelyik szépnek mutatja az életet? Charles Baudelaire: A rossz üveges Szabó Lõrinc fordítása Ezt a hangulatfogalmat, amelyben a környezetnek egyfajta modern, egyetemes funkcióját láthatjuk, egy anyag foglalja össze: az ÜVEG. Voltaképpen nem is tartály, hanem elválasztó, egy szilárd fluidum, azaz egy tartalmazó tartalom csodája, s ezáltal létrehozója mindkettõjük átlátszóságának: meghaladása annak, amirõl azt mondtuk, hogy a hangulat legelsõ követelménye. Másrészt az üvegben egyszerre van jelen egy másodlagos állapot szimbolikája, valamint az anyag nullfokának szimbolikája. A megfagyás, vagyis az absztrakció szimbolikája. Ez az absztrakció vezet el a belsõ világ absztrakciójához, az õrület kristálygolyójához, a jövendõéhez, a jóslás kristálygömbjéhez, végül a természet világáéhoz: a mikroszkóp és a távcsõ segítségével a szem különbözõ világokba pillanthat bele. Jean Baudrillard: A tárgyak rendszere Albert Sándor fordítása 1 William Warmus terminusa. In Fire and Form. (Norton Museum of Art) West Palm Beach, Florida, 2003. 20. A XIX. század vége, XX. század eleje a szinte létrejötte óta jelentéshordozó metaforikus-allegorikus, ideológiai, egyes kiemelkedõ esetekben szimbolikus anyagot, az üveget nyilvánvalóan szimbólumhordozóvá avatta, megteremtve ugyanakkor a további fejlõdéshez, vagy inkább változáshoz szükséges technikai alapot is. Az üveg különleges; a mûvész-mester személyiségére szabott, illetve általa irányítható, szabható, manufaktúrát-gyárat igénylõ volta, különleges tulajdonságai nem kevesebbet, mint az átlátszóságot, a látás, a mindent megmutatás és a mozgás lehetõségét jelentik. Az üveg mellett a víz és a kibertér hordoz hasonló lehetõségeket. Mindhárom mûködhet tele-vízió üzemmódban 1 ; az ezekbe az anyagokba zárt tárgyak láthatók maradnak, általuk újabb átlátszó közegû, immáron változhatatlan valóság jön létre.

002VVbevezjav.qxd 4/8/2006 5:59 PM Page 12 12 VARGA VERA A XX XXI. század üvege, üvegmûvészete (!) az egyéni szimbólumok, szimbólumrendszerek, mitológiák világa, amely ellentétben az eddigi stíluskorszakok viszonylag egységesen kodifikálható jelképeivel nehezen vagy egyáltalán nem értelmezhetõ, illetve félreértelmezhetõ a mûvész útmutatása nélkül, amely a legnyilvánvalóbban a beszélõ címekben (esetleg, például M. Tóth Margit munkáinál, az azokhoz kísérõként alkotott rajzokban, versekben, idézetekben) manifesztálódik. Az üveg alapvetõ életszituációkat, történeteket mesél el, õstoposzokhoz kapcsolódik, jelentést hordoz; e jelentéstartalom minõsége-mélysége szerint lehet egyszerûen jelölõ-ábrázoló, illusztratív-irodalmi-történelmi, allegorikus-metaforikus, panteista-pánszimbolikus, mélypszichológialilag motivált, érzéki-szenzuális-expresszív, illetve csak jelzésszerûen ábrázoló, térben-színben-fényben élõ szimbolikus 2. A jelentés kifejezéséhez használt eszközök: a technikákkal szoros kölcsönhatásban alakuló forma és ornamentika minõsége szerint ezek az üvegtörténetek a realizmus, az absztrakció, a természeti formák és a színpadtechnika kategóriáin belül fejtik ki hatásukat. A XX XXI. század üvege mint arra már utaltunk alapjában a gondolatra; a különbözõ kultúrkörök hatásának asszimilálására, a történeti hagyományok újraértelmezésére épül, s minthogy az anyag maga a konkrét anyagiságon túllépõ absztrakció, ez nem is esik különösképpen nehezére. Az eleddig megszokott anyag-használati funkció kettõs kiindulás helyett a koncepció-tartalom (jelentés)-kifejezés (technika) hármas iránya dominál. Ennek eredménye egy újabb paradoxon: az üvegmûvészek egy része a kézmûvességtõl (craft, kraft), mint domináns tényezõtõl eltávolodik, más részük az új koncepciókhoz új technikai lehetõségeket fejleszt ki. Mindez azt is eredményezi, hogy az üveg egyesíti, de legalábbis közelíti a mûvészi és a tudományos törekvéseket. Minthogy a karftot ugyan általában nem helyettesítõ, egyszerûen fontosabbá váló gondolat a lényeg, adott esetben a használati üveg-design, az ún. mûvészi üveg és az üvegszobor, illetve plasztika elvi mûfaji határaikat átlépve kizárólag mûvészi kvalitásukkal hat. E gondolat, jelentés többrétegû; fõként a mûvészi üveg, az edényplasztika és a szobor esetében szimbólum-hordozóvá válik. Kifejezõ eszköze a tárgytörténet során általában fõként használati funkciót hordozó forma és a kezdetektõl a hagyományosan jelentéshordozó ornamentika egyaránt. Ez utóbbi sok évtizedes pusztán díszítõ funkció után kezdi visszanyerni jelentéshordozó szerepét, a hordozott jelentéstartalmak egységes dekódolhatóságának lehetõsége nélkül. Ezt kifejezendõ, új mûfajok alakulnak ki, illetve kapnak az eddigiekhez képest összehasonlíthatatlanul nagyobb hangsúlyt, így a plasztika, a szobor, az edényplasztika, a képhordozó edény; s a használati üvegen, a designon be- 2 A jelölõ-ábrázoló kategóriába tartozik a klasszicista-empire-biedermeier üvegek egy része: emlék-, fürdõkúrapoharak, csatajelenetekkel, portréábrázolásokkal díszített üvegek. További, általánosabb értelmet a következõkben ismertetendõ típus-kategóriákba sorolható alkotások hordoznak: illusztratívirodalmi-történelmi: a biblikus, mitologikus csoportokon kívül súllyal sorolandók ide a mitologikus-historikus ideológiai tartalmat hordozó magyar historizáló nemzeti ornamentikával díszített üvegek, illetve a nemzetközi historizáló üveganyag egyes csoportjai. E kategórián belül kiemelendõk még Émile Gallé egyes historizáló, illetve szecessziós üvegei különös tekintettel a Beszélõ Üvegekre, továbbá a nemzetközi és magyar szecesszió, ezen belül Nagy Sándor-Róth Miksa üvegfestészeti alkotásai, üvegablakai. Allegorikus-metaforikus, mitológiai jelenetekkel, alakokkal díszített emlékpoharak (különösen kiemelkedõ példák Piesche József klasszicizáló és a J. & L. Lobmeyr cég ilyen témájú historizáló munkái), a biedermeier ún. Életkor- és Párkás poharak, az árnyképes üveghátfestéses-képek, a negyvennyolcas-poharak, majd az art deco-ban René Lalique és Báthory Júlia építészeti-, illetve díszüveg munkái. Panteista-pánszimbolikus a klasszicizmus kõ-, gyémánt-, kristály - üvege, Émile Gallé kõ-üvegei, Louis Comfort Tiffany Láva, Hullám üvege, Tapio Wirkkala víz-jég üvegei, Dale Chihuly egyes munkái, kagyló-organikus üvegei. Mélypszichológiailag motivált Émile Gallé egyes, fõként tenger, erdõ, gomba ábrázo-

002VVbevezjav.qxd 4/8/2006 5:59 PM Page 13 13 lül élesen kettéválik a nagy-, közép- illetve a kisszériás, továbbá a luxus termelés, megmarad a kultúrált polgári igényeket kielégítõ mûvészi díszüveg, és eddig elképzelhetetlen volumenûvé fejlõdik a tudományos célokat szolgáló üveg elõállítása. A síküveget tekintve: a hagyományos üvegfestészet általában ablak, vagy kabinet-üvegfestmény funkciót betöltõ ólmozott üvegkompozíciók mellett fontos szerepet kap a különbözõ technikájú relief-kép, megjelenik a térbeli kép és a mobil üvegfestmény. A kifejezetten jobb kifejezés híján funkcionális designtól (használati funkciójú üvegtõl) eltekintve szinte az összes mûfaj alkotásai tudatosan vagy ösztönösen, de szinte egységesen az üveg-tér-(idõ) kapcsolatot elemzik az üveganyag különleges lehetõségeinek felhasználásával. Az üveg a szétválaszthatatlan téridõ hordozójává válik; relatív, látszólagos kibertereket teremt, melyeket gyakran a fény kelt életre, kioltja önmagát, de nem fekete lyuk, teret ad a mögöttes világnak. A cél sok esetben nem tárgyak teremtése a térben, hanem az üvegnek az organikus tér részévé tétele, egyúttal az adottban új, természet a természetben, illetve éppen mesterséges a mesterségesben, konstruált a konstruáltban tér kialakítása. Gyakori a feszültség a külsõ és belsõ terek között, mely részben a külsõ és belsõ terek közti határok elmosásából fakad. Kapcsolat jön lére, illetve megszûnik a különbség valóság és illúzió között. Mindezt az átesõ, megtörõ, visszaverõdõ fény szolgálja, melynek egyes szobrok formát, foglalatot adnak. Az üveg olyan teret teremt, ahol a fény formává válik, a textúrák, a kontrasztok, a színek és az átlátszóság, a tükrözõdés játékává. Az üveg tere az archaikus világmodellekre emlékeztetõen sokszor mitopoetikus tér; életre kel, lélekkel van felruházva és minõségében heterogén: hordozhat mítikus-történeti, filozófiai-teológiai mondanivalót, de megfelel az optikai törvényeknek is. Fokozódik az üveg megjelenése a társmûvészetekben is: különösen hangsúlyos az irodalomban, a költészetben, illetve a filmmûvészetben e területeken is dominánssá válik többrétegû, tipizálható szimbolikus jelentése. A központi szerep tehát a különféle tárgyakban manifesztálódó termékeny gondolaté, a központi feladat: megtalálni a témához adekvát mûfajt, kifejezésmódot, kivitelezõ technikát. Ez a már említett intellektuális tervezõi magatartást feltételezi; az adott, esetleg a tervezõ önszántából vállalt feladatához megfelelõ módszer választását. A hagyományos iparmûvész-tervezõi magatartás a funkcióból, illetve az esztétikus kézmûvességbõl való kiindulás. Az elõbbi tényezõ igen termékeny az ipari forma, a sorozatgyártás esetében, míg az utóbbi lenne (lehetne Magyarországon) a polgári igényeket kielégítõ egyedi vagy kisszériás tárgytervezés ösztönzõje. Nemzetközileg ez részben, illetve az adott ország lehetõségei és igényei szerint már megvalósult. A harmadikutas megoldás ötvözi az intellektuális elképzelésbõl, illetve a kézmûvességbõl adódó lehetõségelású munkái, a nemzetközi és magyar kortárs üvegmûvészet egy része. Érzéki-szenzuálisak, expresszívek Émile Gallé mûvei, a Daum fivérek gyára, Sovánka István egyes üvegei. Csak jelzésszerûen ábrázoló, térben-színben-fényben élõ, szimbolikus formák Bertil Wallien, Stanislav Libensky-Jaroslava Brychtova szobrai, a nemzetközi és magyar kortárs üvegszobrászat döntõ többsége. ÁTLÁTSZÓ GONDOLATOK AZ ÜVEG JELENTÉSE

002VVbevezjav.qxd 4/8/2006 5:59 PM Page 14 14 VARGA VERA ket, s szerencsés esetben kép, szobor, illetve köztes mûfajú téralakító alkotások jönnek létre. Ehelyt csak zárójelben jegyeznénk meg, hogy szerencséjük, sorsuk folytán kiemelkedõen tehetséges mûvészek csak jelzésszerûen kiemelve a finn design már a múltat indikáló nagy öregje, Tapio Wirkkala és az abszolút kortárs, élõ klasszikus Ron Arad, Magyarországon Borkovics Péter és Pattantyús Gergely tevékenységét kemény munkával, a technikák gyakran bravúros alkalmazásával képesek összebékíteni az egyedit a sorozatgyártottal, a mutatis mutandis craftot a designtechnikákkal. Elõtérbe kerülnek a térben élõ, a már említett módokon teret alakító üvegtárgyak, a fentiekben felsorolt, újonnan kialakult mûfajok. Mindez feltételezi az iparmûvészet autonóm voltát (?) részben a képzõmûvészet eddigi szerepkörének átvételét hangsúlyozó intellektuális alap-magatartást, ugyanakkor a craft- vagy a designtechnika, optimális esetben mindkettõ pontos ismeretét. Meggyõzõdésem szerint ugyanakkor az üveg nem csak XX XXI. századi, de teljes története bizonyíték arra, hogy a hagyományos ipar- és képzõmûvészet-kategóriák jelentõs kompromisszumok árán mûködtethetõk általában, de specifikusan az üvegre vonatkoztatva különösen. Az üvegmûvészetben is szerephez jut a mixed media, mely sok esetben különbözõ, a mûvész által sugallt, gyakran ambivalens értelmezési lehetõségeket rejt magában. Egyes alkotók az üveg domináns szerepének kiemelésére használják, mások az üveget fényhordozóként, ékszerszerûen foglalva alkalmazzák más anyagokkal, fõként kõvel, kerámiával. E tendencia általában szükségszerû velejárója a különbözõ, esetleg eredendõen ellentétes hatású anyagok az üveg a nehéz tömb-, illetve kõszerû plasztikának lebegõ, újabb tér a térben hatást biztosít harmonikus egységbe ötvözése, illetve a különféle textúrák alkalmazása, egymásra hatása. Fém-üveg kombináció esetében azonban leggyakrabban nem ezt az effektust mûködtetik a mûalkotó elemek; az üveg eruptív anyagként kitör az általában ipari, erodált foglalatból, esetleg idõtlen értékként ragyog. Mindezt a bonyolult rétegzõdést, az üveg interdiszciplinaritását egyszerûen összefoglalva leszögezhetjük: az üvegkészítés az élet valamennyi színterét áthatva lehet kézmûvesség, ipar és mûvészet egyaránt. Az 1910-es és a 2000-es évek közötti idõszak gyakran még negatívumaiban is megtermékenyítõ elõzménye az üvegtervezésben is a XIX. század második felének historizmusa és a szecesszió. Az üveggyártás a kezdetektõl manufakturális szintû folyamat, melynek egyedi jellegzetessége, hogy az egyes munkafázisok végzõi gyakorlatilag ismerik a teljes munkafolyamatot, s a legtöbb esetben csekély gyakorlással vagy akár a nélkül képesek valamennyi munkarész kivitelezésére. A XIX. század elsõ felében a kialakítandó tárgy terve a mesterüvegfúvó munkája, sikeres esetben dicsõsége, mindenképpen felelõssége volt, meghatáro-

002VVbevezjav.qxd 4/8/2006 5:59 PM Page 15 zói a piac igényei és a gyár kivitelezési lehetõségei. A készítés általi tervezés a tapasztalatból kiinduló alkotói folyamat, amely mellett a század második felétõl megjelentek a kifejezetten tervezés-centrikus irányok, mint az elkülönülõ forma- és dekortervezés. A növekvõ középosztály, illetve a kevésbé igényes vásárlórétegek olcsó, asztali áru iránti igényeinek és a különbözõ mezõgazdasági feldolgozó iparágak fokozódó csomagolóüveg szükségletének kielégítésére az üveggyártásban is bekövetkezõ ipari forradalom új üvegfajták felfedezése, új, sorozatgyártó technikák: préselés, maratás, az ezt szolgáló fizikai-mechanikai, kémiai kutatások is ezen irány érvényesülését segítette. A már tudatos, önálló egyéniséggel bíró tervezõk egy része a gyári alkalmazottak gyakran a teamvezetõ üvegfúvók, mûhelyvezetõk sorából került ki, illetve családi mûhelybõl indult ez esetben meghatározó az egyes üveges dinasztiák szerepe. E családi mûhelyek fõként üveg finomító, díszítõ és üvegfestõmûhelyek voltak, melyek nagyobb részben fõváros-centrikusan, az üveggyáraktól elkülönülve mûködtek, saját finomított, illetve a más, gyakran import árut saját bemutatótermében árusítva. Mások a képzõmûvészeti ágak felõl közelítettek és közelítenek ma is az iparmûvészet, az üveg felé, mint például Báthory Júlia és üvegfestõ-tervezõink egy része. A gyárakban kialakult tervezõstúdiók mellett létrejött a független mûhelyek egy másik típusa; az a tervezõ-kivitelezõ stúdió, ahol a két folyamat gyakorlatilag nem válik el, s végzõje egyazon személy. A teljes spektrumában elõször a XIX. század második felétõl a különbözõ világkiállításokon kibontakozó nemzetközi verseny a legkiválóbb technikai színvonal és a tárgyformálás, az ornamentika párosítása igényének magasabb régiókba emelkedését, nemzeti követelménnyé válását hozta, szorosabbá téve a kapcsolatot az iparmûvészet, a tervezés és a gyári termelés között. E helyt utalásszerûen jegyezzük csak meg, milyen jelentõs az egyes újságok és szakfolyóiratok például a Magyar Iparmûvészet, a Magyar Üveg- és Agyagújság, stb., továbbá az összegyûjtött rajzok, mintakönyvek hangsúlyosan gondolunk itt Huszka József ez irányú munkásságának szinte máig érvényesülõ hatására szerepe a különbözõ hatások, tervek elterjedésében, illetve tudatos terjesztésében éppúgy, mint a szakmai kritika egyre jelentõsebbé válásában. Viszonylag általánossá vált gyakorlat szerint építészek készítettek üvegterveket, illetve az építészeti belsõ terekben alkalmazott motívumok gyakran megjelennek az üvegtárgyak dekorjain, ami közös eredõre utal. A tervek készítésénél megnõ a jelentõsége a múzeumokban vagy a magángyûjteményekben végzett elõtanulmányoknak, az egyéb írásos vagy vizuális forrásoknak, elõképeknek is, az alkotók felhasználják az üvegkészítéssel foglalkozó történeti traktátusokat, különös tekintettel azok technikai részleteire. Ennek 15 ÁTLÁTSZÓ GONDOLATOK AZ ÜVEG JELENTÉSE

002VVbevezjav.qxd 4/8/2006 5:59 PM Page 16 16 VARGA VERA eredménye egyes elfeledett technikák újrafelfedezése is, mely az üveg történetében állandóan ismétlõdõ jelenség. Nemzetközi forrásul szolgálnak egyes, fõként itáliai és németalföldi festmények, csendéletek üvegábrázolásainak formái, díszítményei is. Mint arra részben már utaltunk, a századforduló nemzetközi üvegmûvészetében mint a kortárs kritika erre érzékenyen reagált is egy nem a gyári termelés irányába ható tendencia is érvényesül. Megjelenik a gyárban kivitelezett stúdió üveg ; a mûvészek Émile Gallé, a Daum fivérek, René Lalique az üveget mint expresszív jelentéshordozó anyagot kezelik: kialakul az önálló plasztika, az üvegszobor. A húszas-harmincas évek modernista építészete az üveget berobbantotta a köztudatba, a belsõ üveg- és tükörfalak, a fényt kibocsátó és közvetítõ elemek, az épületüvegezés az adott technikai színvonalon gyakran szinte fokozhatatlan mértékû alkalmazása a konstrukció és funkció láthatóvá tételének, a tér alakításának addig ha nem is ismeretlen, de ki nem aknázott lehetõségeit tárta fel. Mûfaját meghazudtolóan szemléletesen szól errõl az 1922: XII. t. c. megokolása: Az üvegesipar minden ágában az utóbbi idõben erõteljes fejlõdés indult meg. A korszerû építkezések egyik fõtörekvése a minél kevesebb fal, minél több levegõ, és minél nagyobb világosság elérése. Ennek következtében a modern épületeknél fokozott mértékben nyomul elõ a tükörablakok és üvegfalak, valamint az üvegtetõk alkalmazása. A magyar építészeti üveg fellendülését Trianon éppúgy jelentõsen visszavetette negyven üveggyárból hét maradt magyar területen, mint a használati-, illetve díszüveget, ugyanakkor fõként az elsõ válságos évek siettették a századforduló táján megindult szervezõ, korszerûsítõ, részben automatizáló, sorozatgyártó technikákat is alkalmazó fejlesztési folyamatot. Ennek eredményeképpen a megmaradt üveggyárak több egységbõl álló nagyüzemekké alakultak át, az önellátásra való törekvés következtében magas szintû technológiával és a piacszervezés biztosításával. A napjainkig betöltött vezetõ szerepét az Ajkai (ma Ajka Crystal LTD) és a Parádi Üveggyár (Parád Crystal LTD, jelenleg felszámolás alatt) a húszas években érte el, az elõbbi az 1891-tõl tulajdonos Kossuch János cégnek köszönhetõen. Az ajkai gyár termelése az 1890-es évektõl kettõs irányú: kihasználja az üveg meleg és hideg megmunkálásában rejlõ lehetõségeket, s a harmincas évektõl technikai és mûvészeti szempontból egyaránt a magyar üvegipar iránymutató gyárává válik. Sághelyi Lajos kitûnõ szakmai összefoglalását idézve: Az ajkai gyár teljesítménye fõleg az üvegolvasztás, az üveg minõsége és a termelt áruk finom kivitele miatt elsõrendû, s olyan magas színvonalon áll, hogy bármely külföldi áruval a világpiacon is felveheti a versenyt. A gyár ma 550 munkással

002VVbevezjav.qxd 4/8/2006 5:59 PM Page 17 17 3 Sághelyi Lajos: A magyar üvegesipar története. Budapest, 1938. 364 365. dolgozik. A cég gyártmányaival és tervszerû munkával elérte, hogy a háború után az üvegáruk behozatala feleslegessé lett. Minõségben és mennyiségben egyaránt egészen rendkívülit termel: szakmunkásainak teljesítõképessége felülmúlja még a kisipar minõségi termelését is, különösen a finoman csiszolt és vésett készletáruban. A közremûködõ iparmûvészek mint tervezõk a közönség ízlését is irányítani tudják. ³ Geszler Béla, a Kossuch cég helyi képviselõje az Üvegesek Lapja 1932. évi 5. számában az ajkai gyár termelését véve mintául leszögezi: Vegyük például az üveggyártást. Itt minden körülmény megvan, hogy a külföldet ne csak teljesen kiszorítsuk, hanem velük még saját országaikban is a versenyt felvegyük. Gyárosainknak technikai szaktudása fõleg az üvegolvasztás terén ma már oly magas nívón áll, hogy a környezõ államok közül azok is, amelyek az üvegipar terén a világpiacon is vezetõ szerepet játszanak, nem múlják azt felül. Munkásaink pedig, üvegfúvóink, csiszolóink, vésnökeink teljesítményei szintén elsõrangúak. Ami pedig iparmûvészeinket illeti, úgy Magyarország igazán a világ legistenáldottabb területe, hol számosan szaladgálnak szegény emberként a legkitûnõbb munkaerõk, kik ha kellõ érvényesüléshez juthatnának, a világpiacon is ismert nevet vívhatnának ki maguknak. Az alapot tehát a gyár biztos technológiai-technikai háttere biztosította, mely a tervezõ-iparmûvész szaktudásával párosulva komoly, nemzetközileg is magas szinten értékelhetõ tõkét jelentett. Eleõd Zoltán Solt (1912 1994) tervezõi tevékenysége a fõként az Iparmûvészeti Múzeum üveggyûjteményében õrzött tárgyak tanúsága szerint technikailag-mûvészetileg egyaránt különlegesen magas színvonalú volt: üvegei az art deco funkcionális irányának érvényesülését mutatják, egyedi, invenciózus technikai sokszínûséggel ötvözve. A portrégravír hagyományait folytatta Liszt Ferenc portréjával és a II. Rapszódia három elsõ ütemével díszített, gömbszelet formájú, peremén ívelten fazettált motívumsoros dísztányérjával. Különleges technikát elevenít fel egy pálinkás pohárka, melynek anyaga az Ajkán kifejlesztett magyar kristály, aljába színes zománcfestésû lóherével díszített aranyfólia medaliont helyeztek. A felfelé bõvülõ kúpforma fazettált, ami a beágyazott medalionnal kombinálva különleges optikai játékokra ad lehetõséget. Bár régi technikát újított fel, illetve a XVIII. század eleji és XIX. századi példányokkal megegyezõen kombinálta a zwischengoldglas technikát a fazettálással, a tárgy egészében a harmincas évek egyik iránya, a modern klasszicizálás stílusjegyeit mutatja. Egy funkcionális formaadású grape-fruitos pohár különleges szín-technikájú citrinüvegbõl készült, egy tál a mattra maratott és homokfúvott, illetve fényesre csiszolt felületek, motívumok kontrasztjával hat. ÁTLÁTSZÓ GONDOLATOK AZ ÜVEG JELENTÉSE

002VVbevezjav.qxd 4/8/2006 5:59 PM Page 18 18 VARGA VERA Az art deco díszítõmotívumainak egyéni felhasználását mutatja egy, egész felületén selymes fényûvé mattított, halványzöld, tojás alakú bonbonier, melynek aranyozott díszítése: hullámzó geometrizáló ornamentika között stilizált virágszálak. Az ötvenes-hatvanas években készültek a fúvott, hutakész színes aquamarin, amber, ametiszt, füstszínû kehely-, illetve pohárszériák, kedvelt volt az ún. csõpohár és a színtelen, átlátszó csiszolt üveg mellett megindult az ólomüveg elõállítás is. A hagyományos motívumok a sajátos fénytörésû forgócsillag, illetve a bakkarat csillagos központi motívumú, gazdag, csipkeszerû csiszolatú szudéta dekor változatosabbá tételére új kompozíciókat kezdtek alkalmazni, ilyen például az ún. matt rózsás dekor. Az 1931-tõl Ajkán dolgozó Elsõ Keresztély a csiszolás-gravírozás nagymestere volt, bravúros csiszolású fedeles serlege és Lovas tálja a technika magas szintû ismeretérõl árulkodnak. A Parádi Üveggyár termékei az ajkaival megegyezõ, azonos technikákat alkalmazó, kettõs stílusirányt mutatnak; Parád esetében inkább a biedermeier emlékpohár-hagyományok felé eltolódó klasszicizálást és a különbözõ komplex technikákkal és a historizáló üveg ornamentikakincsbõl eredeztethetõ színes zománcfestéssel kivitelezett nemzeti-magyarost. Ez utóbbi parádi specialitása a többszöri sikertelen felújítási kísérlet tárgya a csipkeüveg. Az eredetileg a haidai származású Oppitz, majd az 1920-1930-as években a Stadler üveges dinasztia tagjai különösen jelentõs e téren Stadler Károly munkássága által kifejlesztett rendkívül dekoratív üvegtípus fehér, reliefszerûen plasztikus (magasfestésû: több rétegben felfestett és rétegenként beégetett zománcfestés) ornamentikája a matyó hímzés, a halasi csipke, illetve más úrihímzésre emlékeztetõ, historizáló motívumok keveredését mutatja. Az alapüveg színtelen, átlátszó vagy színes, leggyakrabban kobaltkék, esetenként vörös, illetve különbözõ színû, belülrõl is festett réteges üveg. Ez utóbbi a csipkemotívumok különleges tükrözõdését, meglepõ optikai játékokat tesz lehetõvé. Parádon a manufaktúra festõmûhelyét vezetõ Oppitz Károly saját tervezésû csipkeüveg ornamentikáján kívül fecskés és árnyképes dekorokat alkalmaztak, és különösen kedveltek voltak az egész felületen elszórt, naturalisztikusan festett ibolyákkal, margarétákkal díszített készletek, emlékpoharak, vázák, mely utóbbiakat általában emléktárgy-funkciójukra utaló feliratokkal Parád, Parádi emlék, Emlékül is ellátták. A magyar üvegtervezésben a tradíció által is szentesített, történeti gyökerû alapvetõ kiindulás a technika-technológiai; különös szakmai hitelességgel érvényesült ez képviselõik képessége-tudása, szakmai elkötelezettsége eredményeképpen Magyarországon.

002VVbevezjav.qxd 4/8/2006 5:59 PM Page 19 Veress Zoltán (1901 1965) a harmincas évek elsõ felében a Székesfõvárosi Iparrajziskola intézményében alapította meg az üveg szakosztályt. Üvegfajtákkalösszetételekkel és különbözõ olvasztási módokkal kísérletezett, majd 1936-ban Veress Zoltán és Társa B. T. néven hutát alapított, ahol a kísérleti periódusban különleges anyagú díszüvegeket, késõbb ERGON kereskedelmi néven laboratóriumi célokat szolgáló hõálló és világítási üveget forgalmazott. E fõ profil mellett történeti üvegfajtákat, típusokat újított fel, ilyenek például az aventurinüveg, a römer és a velence-muránói szárnyas pohár-forma. Az 1940-ben Karcag-Berekfürdõn alapított üzemében az ötvenes évek elejétõl üvegszínezési kísérleteket és különleges üvegfajták, például a réz- és krómaventurin mellett neodin-, szelénés rézrubinüveg elõállításra irányuló technológiai kísérleteket folytatott. A hatvanas évek gyári díszüveg kínálatát 1961-ben Suha Zoltánnal közösen kifejlesztett fátyolüvege határozta meg. A korai formák geometrikus alapformákra gömb, félgömb, kúp, csonkakúp redukáltak. A késõbbi fátyolüveg tárgyak formatervezésében Veressel együtt dolgozott Hornicsek László. Suha Zoltán (1932 ) számos, nem e helyt tárgyalandó technikai újítás mellett a tárgytervezésben is részt vállalt; a fátyolüveg gyártása 1961-ben zsûrizett formái alapján indult meg 1962-ben. 1975-tõl 1981-ig a kifejezetten nagyszériás sorozatgyártó technikához, a centrifugáláshoz tervezett egyedinek tûnõ díszüveg-formákat. Az üvegipari formatervezésben tevékenyen részt vettek az elsõsorban a technikai-technológiai tapasztalatokat hasznosító és a betöltendõ funkciót szem elõtt tartó vezetõ üvegfúvók, hutamesterek is. Ilyen volt például Varga József (1909 1990) és Gritz Viktor a csiszolt, színes ólomüveg területén, a késõbbiekben Mánczos-tanítványként Takács Géza (1924 ) a Salgótarjáni Öblösüveggyárban, aki kisszériás ólom-, dísz-, automata- és présüveget egyaránt tervezett. Az 1930-tól 1967-ig a Salgótarjáni Üveggyár Rt. tervezõjeként dolgozó Mánczos József (1906 1983) az Iparmûvészeti Iskola bútortervezõ szakán, Kaesz Gyula tanítványaként végzett. Egyike az üvegiparban legkorábban alkalmazott kívülrõl jött tervezõknek, akinek tervei a használati funkcióból indulnak ki, lecsupaszítottan egyszerûek, elegánsak. Az üveg-, fõként a gyári tervezésben résztvevõ tervezõk munkáját hosszabb távon ható összefüggéseiben szemlélve, a magyar stúdióüveg kialakulását nagymértékben segítették a hatvanas, a hetvenes és nyolcvanas években az Üvegipari Mûvek, illetve a különbözõ vállalatok, szervezetek, intézmények által meghatározott témakörökre kiírt pályázatok, ösztöndíjak, díjak, így: az Üvegipar legszebb terméke, Ólomkristály, Díszmû, Asztali üvegkészletek, Ajándéktárgy, Olivotto automata és présüveg, Amfora Stúdió, Edénykultúra, Terített asztal, Alkotó Ifjúság pályázat, Ipari formatervezési nívódíj. Inspiratív szerepet töltött be Németh 19 ÁTLÁTSZÓ GONDOLATOK AZ ÜVEG JELENTÉSE

002VVbevezjav.qxd 4/8/2006 5:59 PM Page 20 20 VARGA VERA Magda Káposztás préselt-centrifugált asztali készletére 1980-ban kapott nívódíja, illetve a Mûvelõdési Minisztérium Nívódíja, és a Magyar Népköztársaság Mûvészeti Alapja ösztöndíja. Mint az eddigiekbõl is nyilvánvaló, az üvegiparon belül is fokozottabb jelentõséget kapnak az Iparmûvészeti Tanács Az év legszebb terméke pályázatai is; 1963-ban például nem is üvegtervezõ, hanem Gritz Viktor hutamester volt az elsõ díjazott. Ugyanezen irányba hatottak a késõbbiekben, fõként a nyolcvanas évektõl a rendszeres nemzetközi és magyar rendezvények, vásárok, szimpozionok, triennálék, amelyek közül szempontunkból talán a fontosabbak: BID-International Gold Star for Quality, BID European Gold Star for Quality (Madrid), Glaskunst 81 (Kassel), Coburger Glaspreis (Coburg), a Mûvész az iparban bemutatók, az Országos Szilikátipari Formatervezési Triennálék, a Novy Bor-i és frauenaui üvegszimpozionok és a Magyar Üvegmûvészeti Társaság által szervezett nemzetközi üvegszimpozionok 1991-tõl 2002-ig (Bárdudvarnok, Tokodi Üveggyár, Zebegényi Mûvésztelep). A hatvanas évekig tartó idõszak tervezett üvegmûvészetének reális áttekintését adta az 1966-ban a székesfehérvári István Király Múzeumban bemutatott, Tasnádiné Marik Klára által rendezett Mai magyar üvegek kiállítás, amely a szakma elsõ ilyen jellegû önálló, s részben ebbõl következõen összegzõ bemutatkozása volt. A kiállításon az üvegtervezõ generációkat felnevelõ Báthory Júlia mellett a gyári tervezõk Parádi Üveggyár: Kékesiné Sipos Judit, Lecjaks Mária, Rénes György, Varga József (fõmérnök); Salgótarjáni Üveggyár: Mánczos József, Mikó Sándor és Takács Géza, Váradiné Prunner Gabriella, Gritz Viktor (hutamester), Venczel Rudolf (üvegcsiszolómester); Ajkai Üveggyár: Németh Magda, Vida Szûcs Margit, Elsõ Keresztély (üvegcsiszolómester); FERUNION: Katona Erzsébet és L. Szabó Erzsébet munkái szerepeltek. A hatvanas évek üvegeinek legfõbb jellegzetessége mint erre részben már utaltunk a mindent kipróbálás igényébõl és részben lehetõségébõl is fakadó, az egyszerû, geometrikus formaadással párosuló, már-már szinte az eklektikusságig fajuló változatosság, anyagban, technikában, színben, dekorban egyaránt. Tasnádiné Marik Klára ezt egyértelmûen pozitívan értékelve így fogalmazta meg: Kristályszíntelenség, tüzes drágakõszínek, hibátlan tisztaság, bezárt buborékok és zord nemeskõzetek erezete, csillogás és párás befuttatottság, szigorú formaegyszerûség és merész játékosság, mindezek egy csodálatos anyagnak, az üvegnek lehetõségei. A magyar üveg hagyományaiba gyökerezve, de erõteljes, korszerû megfiatalodással lép a nyilvánosság elé. 4 A kiállításon bemutatott anyag szûkebb keresztmetszetben egyértelmûen demonstrálta, hogy az üveg megmunkálásában az anyag sajátosságaiból következõen, több mûvességi ágtól némiképp eltérõen, kifejezetten sorozatgyártó, 4 Mai magyar üvegek. Székesfehérvár, 1966. (Katalógus)

002VVbevezjav.qxd 4/8/2006 5:59 PM Page 21 nagyüzemi technikának a préselés, a centrifugálás és a savval maratás tekinthetõ; a többi nagyrészt megmaradt manufakturális, illetve kézmûves szinten. Ebbõl következõen kisebb súllyal jelentkezik az ilyen értelemben vett nagyszériás design problémája. Az üveggyárakban csak megemlítve azt a közismertnek tûnõ, részletesen érdemben eddig nem elemzett tényt, hogy szinte a kezdetektõl fogva együtt él az igényes formaadású és díszítésû, illetve az egyszerû, használati értékû üveg e két különbözõ kiindulású, különbözõ igényeket kielégítõ tárgytervezés a XIX. század második felétõl párhuzamosan folyik. Némiképp leegyszerûsítve fogalmazva, a nagy szériában készült kommersz áruk teremtik meg a feltételeket a kézmûves, kisebb sorozatban készült, illetve egyedi darabok elõállításához. Az üveg, mint a használati funkciótól független anyag többé-kevésbé tudatos, illetve fokozatosan tudatosuló használata a hatvanas évek stúdióüveg mozgalmához kötõdik. Mozgalomként az Amerikai Egyesült Államokban indult el fõként technikai kísérletek formájában, mobil elektromos kemencékkel, stúdiókban, az ipari üvegelõállítástól függetlenül. Az európai fejlõdés alapja és módja más, a modell, illetve modellek ennél jóval korábbiak; már a századfordulón Émile Gallé (1846 1904), a Daum fivérek (Jean Louis Auguste Daum 1853 1909, Jean Antonin Daum 1864 1931) gyárában a különbözõ irányú új tervek-formák, díszítõtechnikák, illetve ezek kombinációi kísérletezés a gyáron belül elkülönült stúdiókban folyt. E tendencia folytatódott az 1920-as és 1930-as években az Orrefors üveggyárban Simon Gate (1883 1945) és Edward Hald (1883?) stúdiója, Hollandiában a Leerdam Unica stúdió megteremtõje Andries Dirk Copier (1901 ), illetve ezek mellett kialakultak a gyáraktól immár független stúdiók. Különösen meggyõzõ példa erre Maurice Marinot (1882 1960) és a magyar Báthory Júlia 1932 és 1939 között kifejtett párizsi munkássága. A cseh és a német út a gyárakhoz kapcsolódik; az 1950-es évek végén az iskolateremtõ Stanislav Libensky (1921 200?) és Jaroslava Brychtova (1924 ) egyetemi oktatása is a gyári lehetõségek igénybevételével folyt, míg Németországban Erwin Eisch (1927 ) szintén a számára eleve adott, családi gyári lehetõségeket használta ki, a késõbbiek során, 1965-ben alapítva meg saját stúdióját. Magyarországon különbözõ gyökerekbõl eredeztethetõen mindezen tendenciák érvényesülnek; az elsõ igazán tudatos üvegmûvészi életmû, illetve az üveg, mint szimbolikus mondanivalót hordozó anyag felhasználása alapjaiban képzõmûvészeti, szobrászati indíttatású. Báthory Júlia (1901 2000) életmûvében egyúttal az üvegmûvészet történetében is megkülönböztetett helyet foglalnak el a harmincas évek Párizsban készült építészeti üvegei, illetve az 1937-es párizsi világkiállításon is bemutatott üvegenteriõrjei, üvegbútorai: a Printemps Áruház oszlopainak borítása (1936), 21 ÁTLÁTSZÓ GONDOLATOK AZ ÜVEG JELENTÉSE

002VVbevezjav.qxd 4/8/2006 5:59 PM Page 22 22 VARGA VERA üvegenteriõrök-üvegbútorok (1937), Állatos panneau-k (1936 1937). Üvegreliefjeinek, illetve frappáns design tárgyainak figuráit a Könnyûzene (Musique Légère, funkciója szerint rádió elõlapja) párosa (1936 1937), Ádám és Éva relief (1937), kézitükrök (1936 1937) a fény játéka kelti életre, fényplasztikák: bár a csiszolt ábrázolás az üvegfelületbe mélyített, az optikai eredmény azonban különösen a csiszolás után aranyozott, illetve ezüstözött tárgyak esetében domború, magasrelief-szerû hatás, melyet a fényes és matt felületek között játszó fény hoz létre 5. A mûvésznõ profán és szakrális munkáiban egyaránt koherens figurális szimbólumrendszert épít ki, már párizsi stúdiójának elnevezése: La Girouette (Szélkakas), a stúdió szélkakast ábrázoló cégére a mûvészet templomává avatja azt 6. Egyes, az idõk során konvencionálissá vált jelképeket Angyal (1935), Pax-békegalamb (1941) alapformákra stilizált elõadásmódjával egyedivé avat, máskor az állatábrázolás, a természeti kép Printemps (Tavasz, 1936), Csodaszarvas (1936), Víz alatti jelenet (1943) nyer jelképes értelmet. Az 1960-as évek a gyógyszerészet történetét megjelenítõ, már méreteiket tekintve is monumentális (120 160 cm) Gyógyszertári panneau-i tematikus-figurálisszimbolikus ábrázolásúak: a gyógyszerészeti tárgyú egyiptomi hieroglifákkal magyarázott egészség istentõl kezdve a középkori alkimistán, gyógynövényszedõn és a gyógyszervegyész figuráján keresztül a tudomány fejlõdésének minden jelentõs fázisát jelképes alakokkal beszéli el. Funkciójukban e reliefek a középkori templomok üvegfestményeinek leszármazottai, egy történet jelen esetben egy tudományág profán története jelképes figurák megjelenítése általi elmesélõi, narratív, egyúttal szimbolikus jelentéshordozók. Mûvészi tevékenysége mellett jelentõs Báthory Júlia oktatói munkássága is: 1949-ben kidolgozta egy leendõ Iparmûvészeti Fõiskola üvegtervezõ és tanárképzésének oktatási koncepcióját. 1952-ben a Képzõ- és Iparmûvészeti Gimnáziumban (ma Képzõ- és Iparmûvészeti Szakközépiskola) létrehozta az üveg tanszakot, az oktatókat is maga képezve. Tanári pályafutásának vezérlõ elve egy, a konkrét természeti motívumokból és az üveganyag lehetõségeibõl kiinduló rendszer, melyhez a történeti formaadó és díszítõtechnikák megismerése társul. Mindezekbõl következõen a szakrajz fontosságát, a tervezõi készségek optimális kialakítását vette alapul, kifejlesztve egy ornamentika abc -t. Paradox módon döntõ részben az üvegszobrász Báthory Júlia oktatói munkásságának eredményeképpen az üvegiparban megjelentek a képzett tervezõk generációi, s az esetek többségében meglehetõsen nehéz gyári körülmények között létrehozták a határozott tervezõi koncepciót mutató, fõként a használati funkció által meghatározott, kis-, közép- és nagyszériában gyártható üveget. Kiemelkedõ képviselõjük Németh Magda (1941 ), akinek munkássága Magyarországon meglehetõsen rendhagyó: az Ajka Kristály KFT fõtervezõjeként 5 E párizsi munkák reprezentálják talán a leghitelesebben Báthory Júlia mûvészi szemléletének alapvetõ irányát: a design egységét, a stílusegységben, enteriõrben gondolkodást és a mûvészi, egyedi üvegtervezést. Mindez rajztudásának, tervezési, technikai-kivitelezési ismereteinek és a sajátkezû megvalósításnak természetes következménye. Világlátása kezdettõl alapvetõen dekoratív, fõ mozgatója az adott funkcióhoz megtalálni a megfelelõ formát. Báthory Júlia életmûvérõl részletesebben lásd Báthory Júlia Párizs Budapest. Budapest, 1993. (Katalógus. Írta és a kiállítást rendezte: Varga Vera) 6 Hiszen: Tudásra méltó dolog, hogy az templomok tornyainak tetejére rézbõl csinált kakasokat szoktanak helyezhetni, mert minekutána Péter Idvezitõjét megtagadta volna az kakasszóra serkent fel. Illik tehát penitencia által is vigyáznunk Nagyobb oka vagyon, hogy az templomok tornyainak tetején most kakasok helyheztetnek, mert valamennyiszer kakasszót hallunk, avagy a templom tetején kakast látunk, mindannyiszor Péter esetirõl és keserves sírásáról meg kellenék emlékeznünk. (Abraham Scultetus (1566 1624) Consecratio templi novi (Az új templom megszentelése). Ford. és kiad. Szenczi Molnár Albert, Kassa).

002VVbevezjav.qxd 4/8/2006 5:59 PM Page 23 a használati-üvegdesign minden mûfajában frappánsat, mûvészi értékût alkot, tárgyai a funkcióról alkotott gondolat magas szintû technikai megvalósulásai. Mestere a gyári igényeket kielégítõ, a kis-, közép- és nagyszériás sorozatgyártás feltételeinek megfelelõ, funkcionális, ugyanakkor rendkívül dekoratív edénycsaládok, ivókészletek tervezésének. Igazán szellemeset a csiszolt dekorok és a centrifugált üveg területén hozott létre. Néhány példányban, illetve kisszériában kivitelezett, csiszolt díszüvegei Tenger tál (1994), Állatbõrös poharak (1998) e kategórián túlmutató, végsõkig leegyszerûsített üveg-fametszetek. Invenciózusak biztos optikai ismereteken alapuló, geometrizáló-florális mélycsiszolású dekorjai; a kehelyszárak különleges kialakításával a hagyományos használati edényformákat változtatja egyedivé. Centrifugált asztali készleteinek dekorjai részben természeti indíttatásúak virágkelyheket formáznak, finom vonalú növényi ornamentikájúak, részben geometrizálók: pötty- és oválissorokkal díszítettek. Nemzetközileg is különlegesen népszerû volt az ún. káposztaleveles-készlet, majd a trébelt fémfelületre emlékeztetõen kialakított díszítésû kalapácsos, színes, illetve aranyozott vagy ezüstözött csíkokkal festett peremû étkészlet. Az utóbbi években Németh Magda a színes réteges (überfangos) üveg területén kísérletezik az anyagból-technikából következõ, illetve annak maximálisan megfelelõ, geometrizáló-stilizált forma és ornamentika kialakításával. Dárday Nikolett (1941 ) különlegesen dekoratív, disztingvált, nemes formaadású, fúvott opalin és más dekoratív díszüvegtervek után az üveget természeti anyagokkal, formákkal kombinálva, a réteges olvasztás technikájával alkotja reliefjeit. Üveg közé zárt bio-maradványai, emlékei Bio-emlékek (2001), Szent Borbála (2003), Zsennyei ablakok I II. (2003) a természeti formák roncsolódását, az elmúlást testesítik meg, az üveg anyagával idõtlen, a továbbiakban sérthetetlen lebegést kölcsönözve a romolhatónak. Mint a fentiekben arra már utaltunk, a fõként Báthory Júlia-tanítvány gyári tervezõk részben a gyári adottságokból, illetve az igényekbõl következõen is a fúvott, használati és díszítõ funkciójú üveg területén alkottak maradandót kis-, közép- és nagyszériában egyaránt, és emellett különleges üvegfajtákat fejlesztettek ki kifejezetten nagyszériás sorozatgyártó formaadó és díszítõtechnikákra, mint például a centrifugálás és a maratás. Kékesiné Sipos Judit (1937 ) 1959-tõl a Parádi Üveggyár tervezõjeként elegáns hutakész asztali együtteseivel, csiszolt ólomüveg készleteivel és plasztikáival, Katona Erzsébet (1942 ) 1962 és 1992 között a FERUNION tervezõjeként, majd 1992 óta független tervezõként terveit a salgótarjáni, az ajkai, a parádi, a karcagi és a nagykanizsai üveggyárakban kivitelezte fúvott, géppel fúvott préselt készleteivel, illetve intenzív színhatású díszüvegeivel vívott ki komoly 23 ÁTLÁTSZÓ GONDOLATOK AZ ÜVEG JELENTÉSE

002VVbevezjav.qxd 4/8/2006 5:59 PM Page 24 24 VARGA VERA magyar és nemzetközi elismerést. Kékesiné Hullámok (Wawes, Parádi Üveggyár) asztali együttese (kehely-, palack- és tálsorozat) a színtelen, matt és fényes felületek, a szabálytalanul kavargó és a szabályos, plasztikussá tört és a sima felületek kontrasztjával élve teremt feszültséget. Fúvott, szárukon melegen felcsavart, illetve beágyazott kobaltkék üvegfonalas kehelysorozatai a meleg üveganyag törvényszerûségeinek pontos, kreatív ismeretét mutatják. Többszáz, a Parádi Üveggyárban õrzött, fõként csiszolt üveg szervizek és díszüvegek tus, pausz technikával készült tervrajzának egy része maga is mûalkotás. Suháné Somkúti Katalin (1944 ) 1967 és 1983 között a karcagi, 1983-tól 2001-ig a Salgótarjáni Öblösüveggyár tervezõje, utóbbinak 1993-tól tervezés-fejlesztés vezetõje volt. Terveit alapvetõen a kézi- és a sorozatgyártást összebékíteni hivatott technikai-technológiai megoldások, illetve egyfajta kézmûves arculatteremtésre irányuló szándék határozza meg. Hasonló tárgytervezõi magatartás jellemezte Rénes Györgyöt (1944 ) 1970 óta a Parádi Üveggyár tervezõje akinek a korai magyar hutaüveg hagyományokat felhasználó, rusztikus bájú, gyakran a fúvott és a kézzel préselt üveg sajátosságait ötvözõ munkái egyszerre könnyedek és tömbszerûek, kecsesek és testesek. N. Hamza Erzsébet (1944 ) 1964-tõl 1967-ig, majd 1971-tõl 1990-ig a Salgótarjáni Öblösüveggyár, 1967-tõl 1971-ig és 1990-tõl 2004-ig a Parádi Üveggyár tervezõje és Asztalos Erzsébet (1953 ) 1971-tõl 1976-ig a Salgótarjáni Öblösüveggyár, 1977-tõl a Parádi Üveggyár tervezõje, 1989-tõl 1994-ig a pécsi Vitrum-Pécs magyar-belga üvegmûvészeti kft. egyik alapítója és tervezõje fõként a használati funkciójú asztali üveg területén alkotnak. Finom formaadású és árnyalatokból építkezõ színezésû tárgyaik a tervezõi elképzelések és a megvalósítás folyamatában fellépõ véletlenszerûségek szintéziseként születnek meg. Horányi Ágnes (1946 ) független tervezõként fõként opalin üveg világítótesteket, rendszereket és koherens szerkezetû, jó színkompozíciójú rogyasztott, hajlított és ólmozott ablakokat tervez. L. Szabó Erzsébet (1935 ) Báthory Júlia tanítványaként a magyar stúdióüveg jelentõs képviselõje. Részben mûvészi alkatából, részben külföldi, fõként cseh, éppen a fentiekben már említett nemzetközi példák, mûvészek vezetésével folytatott tanulmányai, tanulmányútjai során szerzett tapasztalataiból következõen a két, az alkalmazandó technikákból is következõ megközelítés: a saját mûhelyben készült és a gyári körülmények között elõállított stúdióüveg racionális szintézisét teremti meg. Döntõen használati funkciójú tárgyait, asztali készleteit, illetve melegen alakított, hutakész díszüvegeit, plasztikáit az idõszak legjobb magyar üveggyáraiban, a salgótarjáni, a tokodi és az ajkai üveggyárban, a késõbbiekben a Mûszaki Üvegipari Szövetkezetben és a Szilikátipari Kutatóintézet kísérleti célokat szolgáló üveghutájában, illetve esetenként csehszlovákiai üzemekben kivitelezte. Pontosabban saját, részletesen kidolgozott, a formát, az

002VVbevezjav.qxd 4/8/2006 5:59 PM Page 25 ornamentikát és a kivitelezõ technikát egyaránt meghatározó tervei alapján együtt dolgozott a kivitelezõ-partner üvegfúvókkal. Ólmozott üvegkompozícióit, ékszereit, hajlított-rogyasztott plasztikáit, egyes építészeti üvegeinek makettjét, üvegtárgyainak csiszolt-vésett díszítését saját mûhelyében alakítja ki. L. Szabó Erzsébetet az üveg-tér problémája is foglalkoztatja, a külsõ és a belsõ tereké egyaránt; ezt elemzõ mûfajai részben hagyományosak ólmozott üvegablak-festmény, részben nemzetközileg is új utakat mutatnak plasztikus tükörüveg falburkolók, térelválasztók. Tükörüvegei hajlított síküvegbõl mintás magra hajlított kompozíciók a fény játékára építenek: a felület erõsen megbontott, hajlított, valóságos tükrözést nem is tesz lehetõvé, egyfajta irreális fényteret hoz létre, megtartva ugyanakkor a vidámparki torzító tükörfal inkább vidáman groteszk, mintsem szatirikus élményét. Térelválasztói, síküveg-együttesei a felület megbontásában, az átlátszó, mögöttes teret mutató, illetve áthatolhatatlan, fedett üveg ellentétében rejlõ lehetõségeket használják ki. Dekoratív, stilizált figurális díszítõmotívumai apró technikai bravúrok, illetve azok kombinációi. Különösen invenciózusan alkalmazza a mélymaratást, a maratással és homokfúvással történõ homályosítást, a jégvirágozást és a különbözõ, meleg technikákkal alakított, színes betéteket. Üveg téglákkal, építhetõ elemekkel is kísérletezik, üveglapok közé olvaszt rétegesen egymásra helyezett síküveg lapokat, ezzel színes belsõ térjátékot teremt. A hatvanas évek plasztikai játékosságát folytatják tovább Jegenyéi (1984), Opál- és kristályfejei (1985 1988) és Kaktuszcsaládja (1987). Negyedikutas megoldást jelentett a képzõmûvész, a gyári tervezõ és a szabadúszó üvegtervezõ iparmûvész mellett a budapesti Karácsony Sándor utca 21-ben kialakított üvegdíszítõ fõként csiszoló mûhelyben dolgozó munkaközösség : Szalainé Deák Piroska, Tatár Károly, Weissmahr Judit, Vlaity Anna és Tiborcz Pál tevékenysége. Tárgyaik csiszolt díszítésû használati funkciójú asztali készletek, vázák, hamutartók, dísz-, ajándék-, reklám- és szóróajándéktárgyak voltak. Igazán termékenynek az 1957 és 1972 közötti idõszak mondható; kilencvenhárom cégnek készítettek az adott cég profiljába tartozó csiszolt ábrázolásokkal ellátott tárgyakat-készleteket-tárgysorozatokat. Ilyenek például a MALÉV számára készült repüléstörténeti, a MASPED számára készült szállítástörténeti sorozatok, illetve idegenforgalmi vállalatok számára Budapestet és a Balatont híres épületekkel népszerûsítõ tárgyak. Különbözõ borgazdaságok számára csiszolt címkével ellátott palackokat készítettek. Az alkotóközösség tevékenysége az ötvenes-hatvanas évek magyar alkalmazott mûvészetén belül számos, az üvegmûvészet-történeti tanulságokon túlmutató mûvelõdés-, életmódstb. történeti adalékkal szolgál. A mûhely a Báthory Júlia neve által fémjelzett tervezõi magatartás a tervezésben-rajzban maximális, invenciózus stilizálás, 25 ÁTLÁTSZÓ GONDOLATOK AZ ÜVEG JELENTÉSE

002VVbevezjav.qxd 4/8/2006 5:59 PM Page 26 26 VARGA VERA korrektség, pontosság, az esetek többségében sajátkezû kivitel továbbvivõje. Az alkotóközösségen belül manufakturális munkamegosztás mûködött; az adott terv alapján az egyes megmunkálási, fõleg csiszolási fázisokat megegyezés alapján végezték. Vilt Tibor (1905 1983) és Schaár Erzsébet (1908 1975) a hatvanas évek végétõl üveget használtak szobraik kialakításához, általában más anyagokkal kombinálva. Vilt üvegszobrai különös tekintettel 1968-as, konstruktivista hatásokat is asszimiláló síküveg és fémkombinációjú szoborsorozatára látszatra mérnöki pontosságú kompozíciók, a valóságban nem tárgyak, a tárgyat számolják fel az üveg különleges, testetlen anyagának mégis jelenlétével : Létra és szék (1974). A határokat, a látható, reális zónát a felhasznált síküveg lapok széle esetenként még fémfoglalattal jelenti. A közbensõ tér illékony, láthatatlan, így sérthetetlen, maga az asszociáció vize, az absztrakció zenéje-formája Etüd (1970), Zene (1970), Három forma (1970), Duna (1970), Emlékmû (1970), Egy adag víz (1970), a ritmus és dinamika felsejlõ erõvonala. A sorokba rendezett, hasábbá összeálló síküveg tömbszerûségével a stabilitás fényben a ragyogó, átlátszó szépség érzetét kelti, amit egyidejûleg magával az üveg anyagával, annak töredezett szélû, éles veszélyességével feszültséget keltve kérdõjelez meg. Schaár Erzsébet fõleg 1968 és 1972 között alkalmazta az üveget szobrai meghatározó anyagaként; üveg-házai építészeti elemek és emberfigurák kombinációi, az ember és a tér kapcsolatát kutatják. Az üveg láthatatlanságával megnyitja, anyagával, kiterjedésével mégis lezárja a teret, a kompozícióba épített, esetenként színes tükörlapok kitágítják, megsokszorozzák azt, ezzel is fokozva a figura, az ember létének bizonytalanságát egy bizonytalan, kiszámíthatatlan térbenvilágban; kiszolgáltatott, szorongó expresszív-szürreális magányát a rideg, üveges térben. Schaár figuráit, személyes tárgyait, enteriõr-darabjait helyezte az éppen általuk meghatározott üvegterekbe, melyek hol áthatolhatatlan üvegburaként funkcionálnak, hol felnyitott, kívülrõl és belülrõl egyaránt átélhetõ terek. Tárgyainak és tereinek jelentése egyszerre pszichikai és plasztikai, illetve különösen üveg épületszobraiban a közvetlen alanyi jelleget szélesebb dimenzió váltotta fel, a közvetlen pszichikai meghatározó és a vele adekvát lírai tér helyét a szimbolikus tér foglalta el, a szobasarok már-már kafkaian zárt terébõl sosem volt vallás templomának cellája alakult, ahol a tükrözõdések amolyan Van Eyck-i»világtükör«-szimbolikát sugallnak. 7 Schaár Erzsébet tere mitopoetikus tér, ismét Németh Lajost idézve: Schaár ugyanis nem mondott le teljesen a mû, mint mikrokozmikusan zárt értékstruktúra koncepcióról, ugyanakkor az így értelmezett mûvet ismét bele akarta illeszteni a valóság közegébe. Ehhez bizonyos transzformációra volt szüksége. A valóságos teret fiktív térré alakította, ebbe kerültek a mûvek, melyek valamiképp a múzeumi tárgynak, az 7 Németh Lajos: Schaár Erzsébet szobrai a Mûcsarnokban. In Gesztus vagy alkotás. Budapest, 2001. 119.

002VVbevezjav.qxd 4/8/2006 5:59 PM Page 27 27 8 Ibid., 199. 9 Kovalovszky Márta: Áttetszõ tér. Mûvészet 1981(9)20 22. idolnak és a valóságos figura vagy tárgyi motívum közvetlen, gyakran öntörvényû lenyomatának, azaz derealizált képmásának metszõpontján helyezkedtek el. 8 Az élet üvegbe dermesztése, s mitológiai szférába, térbe emelése Schaár munkáinak az az aspektusa, ami a kortárs üvegmûvészetben talán a legerõteljesebben érvényesülõ tendencia. Terei ugyanakkor éppen a hideg üveg, a tükör jelenléte által válnak objektívból szubjektív, önmagukon túlemelkedõ terekké, világmodellekké: Bronztükör (1969), Szekrény elõtt (1972). E lírai téri (Beke László kifejezése Schaár tereire) világban, az üveg anyagának köszönhetõen ugyanakkor el is mosódik a határ külsõ és belsõ között, s az architektúrák Schaár szubjektív enteriõrjei a látogató gyermekkori emlékeit felidézõvé, meghatározhatatlanná, álomszerûvé válnak: Üvegház (1969), Két fal (1969), Áttetszõ tér (1972), Belsõ tér (1973), A kékszakállú herceg vára. Míg másoknál a teret plasztikai eszközök, tömeg, forma, kompozíció alakítja, õ tünékeny és semmivé foszló anyagokból emlékek lenyomataiból, érzelmek és álmok foszlányaiból teremti meg azt. 9 Z. Gács György (1914 1978) munkásságát fõleg az üveghez, mint anyaghoz való elõítélet-mentes közelítés, kísérletezés jellemzi, széleskörû nemzetközi tájékozottsággal párosulva; plasztikái, reliefjei játékosak, érdekes optikai hatásokkal Hommage à Vasarely (1967 1968), Metropolis (1968), A kocka felbontja önmagát I III. (1974), In Memoriam (1975). Üveg-fém kompozíciói, mobiljai, kinetikus-prizmás kompozíciói Tükrözõdés I. (1968), Tükrözõdés II. (1973) önmagukat tükrözve-sokszorozva teremtenek meg egy fénnyel átitatott, optimistán játszó világot. Építészeti üvegei, üveggúlákból épített konstrukciói is a különbözõ nemzetközi irányokra a neokonstruktivizmusra, az op-artra, a pop artra illetve ezek hatásaira irányították a figyelmet, s fõként fõiskolai tanítványaiban felkeltették az üveg mint médium iránti érdeklõdést. Kinetikus munkáival a fény-mozgás-üveg kapcsolatát, konstruktív együtteseivel a transzparencia és a tükrözõdés kapcsolatát-ellentétét kutatja-elemzi. Z. Gács György a Magyar Iparmûvészeti Fõiskola (ma Magyar Iparmûvészeti Egyetem) önálló üveg szakát a szilikátipari tervezõ tanszéken belül 1965-ban indította meg. Ennek elõzményeképpen a díszítõfestõ szakon belül a fõiskolán már 1953-tól foglalkoztak üveggel. Z. Gács az üveg építészeti mûfajaira, illetve az ipari formatervezésre koncentrált, létrehozva a fõként hideg technikákra berendezett fõiskolai mûhelyt, melynek kialakítása 1978-ig Bohus Zoltán nevéhez fûzõdik. Paulikovics Pál (1926 ) szervezte meg a Magyar Iparmûvészeti Fõiskola már említett üveg szakát, ahol 1974-tõl néhány évig tanított, majd oktatói munkásságát 1980-tól 1986-ig a fõiskola Továbbképzõ Intézetében folytatta. Plasztikáival különösen egyes pâte de verre darabjaival a fény és az üveg a technikából ÁTLÁTSZÓ GONDOLATOK AZ ÜVEG JELENTÉSE

002VVbevezjav.qxd 4/8/2006 5:59 PM Page 28 28 VARGA VERA is adódó, az anyag fokozatos vagy éppen hirtelen elvékonyodásával létrehozott optikai és színhatásokat elemzi. Z. Gács György közelébe kívánkoznak, elveinek, szuggesszív egyéniségének hatását mutatják az 1967-tõl már alkotó, hivatalosan a Magyar Iparjogvédelmi Egyesület Iparesztétikai Szakosztálya (fedõ)néven 1974-ben Egerben alakult kinetikus, a késõbbiekben Kineteam néven mûködött szobrászcsoport tagjainak: Balogh László (1930 ), Bodó Károly (1942 ), Dargay Lajos (1942 ), Szatmári Béla (1938 ), Tilless Béla (1932 ) és Varjasi Tibor (1955 ) egyes munkái. E körben született meg Szatmári Béla Négyes mobilja (1978) és Dargay Lajos az egri Csebokszári lakótelepen felállított Fénymobilja (1978). A szobor elektronikus vezérlõberendezése a környezet hangjaihoz frekvenciatartományonként különbözõ mozgás-, illetve fényakciókat társít. Folyadékkristályos memóriaegységébõl a környezet hangjaival több mint hatszáznyolcvanezer mozgás-fény-fényerõsség hívható elõ. Ezúttal csak az üveg-fény-hang kapcsolatra koncentrálva állíthatjuk, hogy talán az elsõ olyan megvalósult üvegszobor, mely a szerkezetet dematerializálva aktív kapcsolatot teremt környezetével, s az üveg anyagát a változó, mozgó, vibráló fény foglalatává emeli. Egészen más irányból jutott el a plasztikai alakításhoz Kanyák Zsófia (1944 1975), aki sajnálatosan rövid munkássága ellenére is jelentõs alkotója volt a magyar üvegmûvészetnek. 1970 1971-tõl a La Murrina és Moretti cégeknek lámpákat tervezett sorozatgyártásra, majd külföldrõl hazatérve a Salgótarjáni Öblösüveggyárban, annak tervezõjeként jegecelt felületû, centrifugált edénysorozatot alakított ki. 1972-tõl a Rosenthal cég számára tervezett, részt vett az 1973-as hannoveri vásáron, ahol addigi munkásságát összegezve sorozatgyártott, centrifugált üvegtálakat, kerámia- és üvegkészleteket, kehelysorozatokat, lámpákat, üvegplasztikákat és bútorokat állított ki. Lámpáival Asztali lámpa (1971), Állólámpa (1971) és az 1972-tõl a Rosenthal cégnek tervezett Fénytárgy-, Csiga- és Silvasorozataival különös, opálosan fénylõ tárgyakat helyez a térbe, melyek organikus-szürreális világot teremtenek, s a többek között Tapio Wirkkala nevével fémjelzett kézmûves design úton haladva az önálló plasztikai alakítás irányába mutatnak. E meghatározó személyiségû alkotók, illetve az általuk képviselt a nemzetközi hatásokat is abszorbeáló irányok hatották át a kortárs magyar üvegmûvészetet. Ezekkel a gyökerekkel a magyar stúdióüveg párhuzamosan alakult a nemzetközi irányzatokkal, sõt, 1978 1980-tól befolyásolta is azokat: az üveget, mint egy paradoxonokban bõvelkedõ kor magában ellentmondásokat hordozó és kifejezõ médiumát alkalmazza, valamifajta szintén a korra jellemzõ, szubjektív stíluspluralizmusban. E pluralizmust kíséreljük meg a fõbb irányvonalak,

002VVbevezjav.qxd 4/8/2006 5:59 PM Page 29 egyes alkotói jellemzõk felvázolásával áttekinthetõvé tenni, utalva az esetleges gyökerekre és a nemzetközi kapcsolódási pontokra. A kor tendenciáit is tükrözõ, egyénenként más-más jellemzõkkel színezett mûvészi magatartások alapjában kétfélék: az egyik mûvésztípus többféle formai alakítás, technika kipróbálásával teremt saját, eredeti, meglehetõsen pluralista, mindenképpen változatos világot. A másik alkotói módszer alapját az egy úton járás, egy, alapjában, szerkezetében egynemû forma- és színvilág azonos technikával való fokozatos, következetes, kitérõk nélküli, mélyen hiteles kibontása jelenti. Az elsõ változatra példa Buczkó György életmûve, melyben a csiszolt, ragasztott síküveg plasztika, a rogyasztott tál, a szabadon alakított téri jel, az akvárium-szerkezet, a kvázi plasztika és a fém-üveg kombináció egymásra épülõ szerepet kap az alkotói folyamat alakulásában. A másik módszert meggyõzõen példázza Bohus Zoltán, Melcher Mihály és M. Tóth Margit munkássága. Mindemellett a mûvészek a különbözõ jellegû megbízásokhoz is más-más szerepet, technikát választhatnak; különbözõ tervezõi magatartást igényel egy nagyszériás sorozatgyártott likõrös palack és egy szobor megtervezése. Üveg és fény kapcsolatának szubjektív, szimbolikus értelmezése, ugyanakkor az optikai törvények szigorú betartásával való alkotás jellemzi Bohus Zoltán (1941 ) munkásságát. Bohus Zoltán a nemzetközi üveges élvonal meghatározó jelentõségû egyénisége, munkásságával a hideg üveget testesíti meg. Az 1981- es Novy Bor-i üvegszimpozionon bemutatott ragasztott réteges üvegplasztikája a reveláció erejével hatott, s e munkái nyomán indult el nemzetközileg az üveg hasonló irányú megmunkálása. Bohus nemcsak üveggel, hanem fémmel is dolgozott, korai plasztikái Dinamikus egyensúly I II. (1975) a minimal art jegyében születtek. Már viszonylag korán kialakította egyéni jelrendszerét, sorozatai Spirál (1978 1982), Formula (1980 1982) a külsõ és belsõ tér, a fény térteremtõ-oldó hatásának elemzései. Az optikai törvények rigorózus felhasználásával a tárgyat a fény elegáns foglalatává emeli. Szobrai egyben architektúrák Architektúra-sorozat (1987), Kapu-sorozat (1991), késõbbi munkáinak Ezüst színpad-sorozat (1992) belsõ tere színpadképszerûen felépített, az egymás mellé, mögé helyezett terek viszonyára épül, egyfajta idõtlenséget sugalló vizuális koreográfiát mutat. Bohus Zoltán mûvészete a XX XXI. század talán legsarkalatosabb problémáját, a tér-idõ valóságának, látszat voltának, kiterjedésének, relativitásának kérdését feszegeti. Terei a Schaár Erzsébet teremtette tér ellenpólusaként zártak, néptelenek, idõtlen, meditációra serkentõ, absztrakt geometriai szabályoknak engedelmeskedõ, konstruktivista, mesterséges kristály-terek. E belsõ terek kapuin ugyanakkor egyre több kaput nyit meg egy transzcendens világ megélt, mégis lírai, gyakran színpadképszerû, egyre több melegséggel teli Koincidencia (1996) közegébe jutunk. Tárgyaival egyre töb- 29 ÁTLÁTSZÓ GONDOLATOK AZ ÜVEG JELENTÉSE

002VVbevezjav.qxd 4/8/2006 5:59 PM Page 30 30 VARGA VERA bet fejt meg az üveg számára láthatóan végtelen lehetõségeket rejtõ vizuális nyelvébõl is. Lugossy Mária (1950 ) noha végzettsége szerint sem üveges, s az utóbbi években fõként fém, illetve kõszobrokat alkot, az üveget inkább társ-anyagként alkalmazva üvegmunkáival a nemzetközi élvonal jelentõs egyéniségeként hasonló problémával foglalkozik mint Bohus Zoltán: a tér és fény kapcsolatának modellálására törekszik. Lugossy újrafogalmazza a XX. század mûvészetének egyik alapélményét, Németh Lajost idézve: a tér-idõ-mozgás egymásba áthatása érdekli, eggyé válásuk, egymásba hatolásuk pillanatát akarja plasztikai mûben szimbolizálni és állandósítani. Mégpedig olyan méretû mûben, mely megteremti a maga fiktív»kozmoszát«, és a teremnyi méretû, tudatosan lehatárolt térben lejátssza a súlyos tömeg és a fényenergia dinamikájának konfliktusát. 10 Kristályai a természet kvarckristályai, geomorfak, meghatározóik lüktetõ zárványaik, kezdetben a tengerben növekvõ õssejtek, üveglencse az üvegben: Vénusz születése, Õsállapot (1987), üvegbe zárt higany tavak mozdulásai-villanásai: Kozmogenezis (1986), majd üvegbörtönbe zárt, kiszabadulni vágyó, küzdõ bronztestek: Ébredés (1991 1992), Büntetés (1994), Földanya (1995). Az üveg számára a belsõ láthatatlan világot láthatóvá tévõ matéria, legfontosabb alakító technikája a homokfúvás, mely a természetes erózió törvényei szerint koptatja, töri meg az anyagot. Ugyanakkor maga a természet is alakítja Lugossy munkáját; a Mikrokozmosz (1995 1996) az MTA Zenetörténeti Múzeum kertjében süttõi mészkövébe ágyazott három üveglencsét, s e befagyott tükrû tavakat a nap teszi áttetszõvé, az esõ, a természet mattítja, töri. Polyák János (1967 ) munkáiban Lugossyval éppen ellentétes módon az üveg domináns szerepét, a kõ vagy a kerámia által az üvegbe zárt fény játékát, az így teremtett mikrokozmoszt emeli ki. A különbözõ elemek, anyagok egymásra hatása könnyed, lebegõ monumentalitást sugall Csak oda (1991), Kõlyuk (1991), Belsõ kék (1992), Üvegöntvény (1992), Kõ kövön (1993), Körzõ (1993). A belsõ tér zárt, a tárgy külsõ tere archaizáló, mintha régi épületelemek, téglák élnének tovább egy más, számukra idegen világban. Fénylényei (1994-tõl), akárcsak üvegelemekbõl melegen alakított, modulrendszerû munkái Cím nélkül I III. különbözõ elemek egymásra építésével a fény útját szabályozzák. Más kortárs magyar alkotók látszatra direkt módon a természethez mint témához, mint nyersanyaghoz, esetleg mint primér mûalkotáshoz nyúlnak viszsza; az üveget, mint a természettel mély kapcsolatban lévõ anyagot nota bene az elsõ mûanyagot természetes adottságait, technikai lehetõségeit maximálisan tiszteletben tartva alkalmazzák. Ez a fajta technikai tudás egyfajta intellektuális képesség, mely lehetõvé teszi a technika profizmusával megteremtett forma és ornamentika mûvészetté válását. 10 Németh Lajos: Lugossy Mária. In Ibid., 263.