Adózási alapismeretek 2. konzultáció Adózási alapfogalmak Adóhatóságok Ellenőrzés Jogkövetkezmények
Adózási alapfogalmak Adóalany: az adó fizetésére kötelezett természetes vagy jogi személy, jogi személyiség nélküli társas vállalkozás, minden olyan szervezet, amelyre adókötelezettség vonatkozik Adó tárgya: dolog, jog, jogosultság, tevékenység, amely után az adót fizetik
Adózási alapfogalmak Adóalap: az adó tárgyának mennyisége, amelyre a fizetendő adót kiszámítják Adótartozás: esedékességkor meg nem fizetett adó és jogosulatlanul igénybe vett költségvetési támogatás Adófizető: az adót ténylegesen megfizető természetes vagy jogi személy Adómérték: az adóalap vagy annak egységére jutó adó Adókulcs: adómérték az adóalap %-ában
Adózási alapfogalmak Adótétel: az adóalap természetes mértékegységére megállapított fix adóösszeg Adókedvezmény: az adóalanynak nyújtott kedvezmény Adómentesség: az általános kötelezettség alól jogszabályban megengedett kivétel Adóhatóság: az adóztatót képviselő szervezetek
Adózási alapfogalmak Adóbevallás: olyan kimutatás, amelyből pontosan megállapítható az adózó adókötelezettsége Adókötelezettség: bejelentés, nyilvántartások vezetése, bizonylati rend, adómegállapítás, adóbevallás, adóbefizetés, adólevonási és beszedési, nyilatkozattételi-, adóelőleg-fizetési és adatszolgáltatási kötelezettség
Adózási alapfogalmak Adóáthárítás: Szándékolt (áfa) Nem szándékolt Adóelhárítás Megengedett Nem megengedett Adóelkerülés: jogszabály alapján adóminimalizálás Adócsalás: adómegkerülés jogszabályok megsértésével
Adók rendszerezése Adóalanyok szerint Természetes személy Jogi személy egyéb Adóviselés alapján Direkt adó (egyenes, pl. Szja) Indirekt adó (áfa Adó tárgya szerint Jövedelmet terhelő Vagyont terhelő
Adók rendszerezése Adó felhasználása szerint Általános adó Céladó Adó mértéke szerint Lineáris Progresszív Degresszív Jogosultság szerint Központi Helyi
Adók rendszerezése Adó megjelenése szerint Pénzbeli természetbeni Időbeliség szerint Folyamatos Egyszeri Behajtás módja szerint Önadózás Levonás Kivetés behajtás Stb.
Adózás rendje 2003. évi XCII. törvény az adózás rendjéről Cél: az adózás rendjének, az eljárás törvényessége és eredményessége érdekében az adózók és az adóhatóságok jogainak és kötelezettségeinek egységes szabályozása
Adózó Az adózó az a személy, akinek adókötelezettségét, adófizetési kötelezettségét, adót, költségvetési támogatást megállapító törvény vagy az ART törvény írja elő.
Adóhatóság Nemzeti Adó- és Vámhivatal adóztatási szerve mint állami adóhatóság, NAV vámszerve mint vámhatóság az önkormányzat jegyzője a fővárosi és megyei kormányhivatal, ha az önkormányzati adóhatóság felettes szerveként jár el
Adóhatóság feladatai I. nyilvántartja az adózókat és azokat az adózónak nem minősülő személyeket, akiknek, amelyeknek jogát, kötelezettségét törvény vagy adót, költségvetési támogatást megállapító törvény írja elő az adót, a költségvetési támogatást, adóvisszatérítést, adó-visszaigénylést megállapítja
Adóhatóság feladatai II. az adót, az adók módjára behajtandó köztartozást beszedi, végrehajtja az adókötelezettségek teljesítését ellenőrzi a költségvetési támogatást, az adóvisszaigénylést, az adó-visszatérítést kiutalja vezeti az adózók adószámláját
Adóhatósági ellenőrzés I. Az adóhatóság az adóbevétel megrövidítésének, a költségvetési támogatás, adó-visszaigénylés jogosulatlan igénybevételének megakadályozása érdekében rendszeresen ellenőrzi az adózókat és az adózásban részt vevő más személyeket.
Adóhatósági ellenőrzés II. Az ellenőrzés célja az adótörvényekben és más jogszabályokban előírt kötelezettségek teljesítésének vagy megsértésének megállapítása. Az ellenőrzés során az adóhatóság feltárja és bizonyítja azokat a tényeket, körülményeket, adatokat, amelyek megalapozzák a jogsértés és a joggal való visszaélés megállapítását, és az ezek miatt indított hatósági eljárást.
Adóhatósági ellenőrzés III. Az ellenőrzés célja: a bevallások utólagos vizsgálatára irányuló az állami garancia beváltásához kapcsolódó az egyes adókötelezettségek teljesítésére irányuló az adatok gyűjtését célzó, illetőleg egyes gazdasági események valódiságának vizsgálatára irányuló, az illetékkötelezettségek teljesítésére vonatkozó, az ellenőrzéssel lezárt időszakra vonatkozó ismételt ellenőrzés
Adóhatósági ellenőrzés IV. Kötelező az ellenőrzést lefolytatni a vállalkozónál, ha végelszámolását rendelték el az Állami Számvevőszék elnökének felhívására az adópolitikáért felelős miniszter utasítására az önkormányzati adóhatóság hatáskörébe tartozó adók esetében az önkormányzat képviselő-testületének határozata alapján
Adóhatósági ellenőrzés V. A kötelező ellenőrzéseken túl az állami adóhatóság az ellenőrzési tevékenységét e törvény szerinti szempontok alapján a vezetője által évenként február 20-áig közzétett ellenőrzési tájékoztatás alapján végzi.
Jogkövetkezmények késedelmi pótlék Az adó késedelmes megfizetése esetén A késedelmi pótlék mértéke minden naptári nap után a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének 365-öd része.
Jogkövetkezmények önellenőrzési pótlék Ha az adózó az adót, a költségvetési támogatást az önellenőrzésre vonatkozó rendelkezések szerint helyesbíti, önellenőrzési pótlékot fizet. Az önellenőrzési pótlékot adónként, illetve költségvetési támogatásonként a bevallott és a helyesbített adó, illetve költségvetési támogatás összegének különbözete után az adózó állapítja meg, és a bevallással egyidejűleg fizeti meg.
Jogkövetkezmények önellenőrzési pótlék Az önellenőrzési pótlékot a késedelmi pótlék 50%-ának, ugyanazon bevallásnak ismételt önellenőrzése esetén 75%-ának megfelelő mértékben kell felszámítani a bevallás benyújtására előírt határidő leteltét követő első naptól az önellenőrzés benyújtásának napjáig.
Jogkövetkezmények - adóbírság Adóhiánynak minősül az adózó terhére megállapított adókülönbözet, önadózás esetén csak akkor, ha az adókülönbözetet az esedékesség időpontjáig nem fizették meg, illetve a költségvetési támogatást igénybe vették.
Jogkövetkezmények - adóbírság Adóhiány esetén adóbírságot kell fizetni. Az adóbírság mértéke - ha e törvény másként nem rendelkezik - az adóhiány 50%-a. Az adóbírság mértéke az adóhiány 200%-a, ha az adóhiány a bevétel eltitkolásával, a bizonylatok, könyvek, nyilvántartások meghamisításával, megsemmisítésével függ össze. Adóbírságot állapít meg az adóhatóság akkor is, ha az adózó jogosulatlanul nyújtotta be támogatási, adó-visszaigénylési, adó-visszatérítési kérelmét, vagy igénylésre, támogatásra, visszatérítésre vonatkozó bevallását, és a jogosultság hiányát az adóhatóság a kiutalás előtt megállapította. A bírság alapja ilyen esetben a jogosulatlanul igényelt összeg.
Jogkövetkezmények mulasztási bírság A magánszemély adózó 200 ezer forintig, más adózó 500 ezer forintig terjedő mulasztási bírsággal sújtható, ha bejelentési (bejelentkezési, változásbejelentési), adatszolgáltatási kötelezettségét késedelmesen, hibásan, valótlan adattartalommal vagy hiányosan teljesíti a bevallási, vagyonszerzési illetékkel kapcsolatos bejelentési kötelezettségét a bevallás határidejét követően, de az adóhatóság felszólítását, ellenőrzését megelőzően késedelmesen teljesíti és késedelmét nem menti ki bejelentési (bejelentkezési, változásbejelentési), adatszolgáltatási, pénzforgalmi számlanyitási kötelezettségét, továbbá bevallási kötelezettségét nem teljesíti
Jogkövetkezmények mulasztási bírság adószámhoz kötött tevékenységet vagy adóköteles tevékenységet adószám hiányában folytat a jogszabályokban előírt bizonylatok kiállítását, illetve könyvek, nyilvántartások vezetését elmulasztja, a bizonylatokat az előírásoktól eltérően állítja ki, a könyveket, nyilvántartásokat hiányosan vagy az előírásoktól eltérően vezeti, a számviteli törvény alapján összeállítandó szabályzataiban foglaltaktól eltérően jár el
Jogkövetkezmények mulasztási bírság Az adózó 1 millió forintig terjedő mulasztási bírsággal sújtható, ha a számla-, egyszerűsített számla-, nyugtakibocsátási kötelezettségét elmulasztja a számlát, egyszerűsített számlát, nyugtát nem a tényleges ellenértékről bocsátja ki. Az adózót 1 millió forintig terjedő mulasztási bírsággal kell sújtani, ha be nem jelentett alkalmazottat foglalkoztat vagy foglalkoztatott.
A végrehajtási eljárás Az adóhatóság alkalmazottja - ha e törvény másként nem rendelkezik - a végrehajtási eljárásban az egyes végrehajtási cselekmények foganatosításakor a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Vht.) rendelkezéseit alkalmazza. Az adóvégrehajtót az eredményes végrehajtás érdekében mindazok a jogok megilletik, amit a Vht. a bírósági végrehajtónak biztosít.
A végrehajtási eljárás Ha az adózó a végrehajtási eljárás eredményességét a végrehajtó veszélyeztetésével, fenyegetésével akadályozza vagy az eljárás lefolytatásának meghiúsítását megkísérli, az adóhatóság a rendőrségről szóló törvény szerinti rendőri intézkedés megtételét kezdeményezheti, vagy a NAV hivatásos állományú, jelen lévő tagja útján az eljárás zavartalan lefolytatását biztosíthatja a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló törvény szerinti intézkedések alkalmazásával.
Köszönöm a figyelmet! Forrás: Dr. Herich György: Adótan 2014, Penta Unió, Pécs 2003. évi XCII. tv. az adózás rendjéről