BGF Külkereskedelmi Kar Szakkollégiumi Konferenciakötet A II. Szakkollégiumi Félévzáró Konferencián elhangzott elôadások
TÁMOP-4.2.2/B-10/1-2010-0002 Komplex tehetséggondozás a BGF-en címû európai uniós támogatású projekt keretében készült. Kiadó: Budapesti Gazdasági Fôiskola Budapest, 2013 ISBN 978-963-7159-54-1
TARTALOMJEGYZÉK Köszöntô...5 Némethné dr. Pál Katalin: Válságos évtized...6 BGF SZAKKOLLÉGIUMOK KUTATÁSI TEVÉKENYSÉGE...13 Balogh Adél Cser Bernadett Németh László: Hálózatkutatás - közösségi modulhoz kapcsolódóan közösségi hálózatok offline és online témában...15 ZÖLD FELSÔOKTATÁS ZÖLD GAZDASÁG...19 Mike Éva: Magyar-kínai kapcsolatok, különös tekintettel a környezettechnológiára...21 Vörös Enikô: ENSZ klímakonferencia, Durban 2011...26 Ilyés Csaba: Termálvíz hasznosítás példái és tapasztalatai Magyarországon...33 Pákolicz Orsolya Erdélyi Éva: Zöldülô ipar zöldülô környezet zöldülô társadalom...40 Szekeres Diána: Zöld jog...49 TEHETSÉGGONDOZÁS KÖZÉPISKOLÁTÓL A PHD-IG...55 dr. Kovács Tamás: BGF-KKK Pro Scienciától a Bolyai ösztöndíjig...57 Veres Pál Fazekas Róbert: Földes Ferenc Gimnázium...62 dr. Majoros Pál: Tehetséggondozás a fôiskolától a PhD-ig, avagy a kutatásmódszertan szerepe a tehetség kibontakozásában...67 Zsupanekné dr. Palányi Ildikó: Tehetségmenedzsment a felsôoktatási gyakorlatban...72 PERSPEKTÍVÁK ÉS LEHETÔSÉGEK A SZAKKOLLÉGIUMOKBAN...77 Veréb Szilvia: Külker Szakkollégium Akkor és most...79 3
VÁLSÁG ELÔTT, VÁLSÁG UTÁN...81 Ilyés Tamás: A háztartások vagyoni szerkezetének és eladósodottságának statisztikai elemzése...83 Bakk Ádám Sándor Lajos: Fiscal Cliff, az államadósság csapdája...89 Murányi Dániel: A hagyományos monetáris politika válsága...93 Németh László: Csapdában Likviditási csapdák a fejlett országok gazdaságaiban...98 MARKETING ÉS NEMZETKÖZI GAZDÁLKODÁS...103 Percze Szabolcs Molnár Bálint: Tudásdiverzifikációval kialakítható helyi termék hálózat a piacvezérelt hálózati gazdaságban...105 Horváth Annamária: Szexipar A feketegazdaság húzóágazata...117 Boda Ádám: Fenntartható irodaépületek térfoglalás?...123 Dr. Engelberth István: Afrika - mint Kína épülô erôtere:...128 NEMZETKÖZI PÉNZÜGYEK...137 Supka-Kovács Damján: Iszlám bankolás...139 Szennay Áron: A Magyar Katolikus Egyház finanszírozása, különös tekintettel a katolikus közoktatásra...140 Csizmadia Áron: Várakozások és eredmények Hogy bizonyított az egykulcsos SZJA?...144 4
KÖSZÖNTÔ Kedves Olvasók! Ez a kötet a Budapesti Gazdasági Fôiskola Külkereskedelmi Karán 2013 januárjában megrendezett II. félévzáró szakmai konferencia elôadásainak írásos anyagát tartalmazza. Szakkollégiumról lévén szó, természetes, hogy mind fiatal kutatójelöltek, mind pedig tapasztaltabb, de nem lankadó kutatói kíváncsiságuknak köszönhetôen örökifjú oktatók írásai megtalálhatók a kötetben. Együttes munkájuk komoly biztosíték arra, hogy a kutató szellem nem vész ki iskolánkból, hanem folyamatosan erôsödni fog. Mind kutatóként, mind oktatóként igen nagyra értékelem azt, hogy az elhangzott elôadások (és itt olvasható írásos változataik) valódi problémákkal foglalkoznak. A szakkollégiumi keretek komoly lehetôséget kínálnak az érdekektôl mentes, szakmai érdeklôdésbôl, kíváncsiságból fakadó kutatómunkára. A konferencia és ez a kötet is azt bizonyítja, hogy szakkollégistáink éltek, élnek ezzel a lehetôséggel. agyon fontos, a fiatalságra oly jellemzô, de késôbb is megôrzendô közös vonása e munkáknak a bátor problémafelvetés. A bátorság amely természetesen nem egyenlô a vakmerôséggel az újszerû meg - közelítésben, a szokásostól eltérô kérdésfelvetésben, valamint több esetben a hagyományostól eltérô válaszokban, következtetésekben is megmutatkozik. Természetesen a bátorság csak akkor nem válik vakmerôséggé, ha e problémákat a kutató rendszerszerûen, tágabb összefüggésekbe illesztve közelíti meg. Abban, hogy a szakkollégisták munkája e tekintetben is megállja a helyét, saját tehetségükön, szorgalmukon kívül jelentôs szerepe van a kutatásaikhoz tanácsokat, iránymutatást nyújtó oktatók szakmai támogatásának. A kötet pillanatfelvételnek is tekinthetô egy folyamat tehetséges hallgatók és elkötelezett oktatók közös munkája jelenlegi helyzetérôl. A kép azt mutatja, hogy ez az együttmûködés értékes eredményeket hozott. Ez erôt adhat a további munkához, hallgatóknak és oktatóknak egyaránt. Bízom abban, hogy a folytatás nem marad el, s a következô szakkollégiumi konferencia legalább annyira sikeres lesz, mint a mostani. Addig is szívbôl kívánom, hogy olvassák e kötetet ôszinte érdeklôdéssel, valódi kutatói kíváncsisággal. Dr. Szemlér Tamás dékán BGF Külkereskedelmi Kar 5
NÉMETHNÉ DR. PÁL KATALIN kutatásvezetô, GKI Gazdaságkutató Zrt. VÁLSÁGOS ÉVTIZED Milyen válságot éltünk meg? Köztudott, a harmadik elsô évtizedének végén súlyos válság söpört végig a világon, a nemzetgazdaságok zömében visszaesést, de még a szerencsésebbekben is növekedéslassulást okozva. Arra már kevesebben emlékeznek, hogy az évized még a new yorki ikertornyok lerombolása elôtt már az ún. dotcom válsággal indult. Ez elôször az infokommunikációs cégek részvényeit forgalmazó NASDAQ tôzsde összeomlásával járt, de a IT-buborék kipukkanása megrázta a többi üzletágat is. Bár elhangzottak katasztrófa-jóslatok az internetes világ végérôl, a visszaesés ekkor nem volt sem túl mély, sem tartós, ellentétben a 2008-2009-essel. 1. ábra Világgazdasági régiók növekedése, 2000-2014 (elôzô év = 100) Forrás: Európai Bizottság, GKI Az is eltérô volt az évtized eleji és végi válságok között, hogy a 2001-esrôl elég hamar kiderült: klasszikus túltermelési válságról van szó, amit a modern technika gyors fejlôdése okozott: a kereslet egyszerûen nem volt képes lépést tartani a lehetôségekkel. Ezért is volt inkább csak növekedéslassulás, majd némi strukturális átrendezôdés után újabb gyors növekedés a következménye. Az évized végi válság okáról, természetérôl még ma is megoszlanak a vélemények. A kezdeti megítélés ti., hogy befektetôi pánik okozta pénzügyi válságról lenne szó túl optimistának bizonyult. Elég hamar megfogalmazódott, hogy a piaci versenyen alapuló kapitalizmus került válságba. Soros már 2008-ban a piaci fundamentalizmusban látta a szuperbuborék kialakulásának okát (Soros 2008), a válságot (nem egyedüliként) megjósló és így a Dr. Végzet nevet elnyerô Nouriel Roubini 2011-ben már Marx-nak adott igazat egy a Wall Street Journal számára adott interjúban. Kenneth Rogoff (2012) cikkében ismerteti és cáfolja azt a Peter Thiel, Garry Kasparov és Robert Gordon által képviselt nézetet, hogy az ipari forradalommal elkezdôdött innováció vezérelte növekedési korszak érkezett el a végéhez és ez robbantotta ki a válságot. Joseph Stiglitz (2013) írásaiban amellett érvelt, hogy a válság oka és elhúzódása a megnôtt jövedelemkülönbségek következménye, ezzel Paul Krugman (2013) vitába szállt. Tom Palmer (2012) pedig már a jóléti állam végérôl beszél. A közgazdász szakma tehát nem csupán a válság elôrejelzésével maradt adós, de a mai napig nem sikerült közös álláspontot kialakítani a válság okát, természetét illetôen sem, ami megkérdôjelezi a kibontakozásra vonatkozó javaslatok, elôrejelzések hitelességét is. Az ezredforduló utáni idôszak egyik fontos fejleménye a világban az új feltörekvô régiók megerôsödése. A BRIC-országok (Brazília, Oroszország, India, Kína) már nem kistigrisek, hanem az erôviszonyokat alapvetôen megváltoztatni képes óriások. 6
2. ábra A feltörekvô régiók szerepének változása, 2000-2012 Exportvolumen, 2000=100 Részesedés a világ GDP-bôl, PPP Forrás: IMF World Economic Outlook Az ezredforduló utáni évtizedben tehát a gazdasági teljesítmények és jövedelmek mind nagyobb része keletkezett a feltörekvô országokban. Ezt a tevékenység kiszervezések még gyorsították is. A feltörekvô országoknak az olcsó munkaerôn és alacsony telephelyi költségeken kívül volt más vonzerejük is, a vissza - fogott költségvetés, ami a gazdaságban hagyta a jövedelmek jelentôs részét. 3. ábra Kormányzati bevételek a GDP arányában, százalék Forrás: IMF World Economic Outlook Az elszivárgó mûködô tôke befektetések, a kivívott jóléti szolgáltatások költsége miatt a fejlett országok versenyképessége romlott (errôl ijesztô ábrát közölt a The Economist online kiadása 2012.12.10-i száma Misery farm címmel) a jövedelmi különbségek pedig a lakosság egyes csoportjai között kiélezôdtek. A nagy létszámú alsó jövedelmi decilisek relatív elszegényedése a fizetôképes kereslet elégtelenségéhez vezetett, amit a jelzáloghitelezés csak ideig-óráig volt képes elfedni. 7
4. ábra A felsô jövedelmi decilis tagjainak részesedése az összes jövedelembôl tôkejövedelemmel együtt Forrás: The World Top Incomes Database A változások elsôsorban a rutinszerû munkákat érintették hátrányosan, ezek tûntek el a fejlett országokból. Ezt nem lehet csak az outsourcing számlájára írni. A rutin folyamatokat ugyan a legegyszerûbb betanítani, de automatizálni is. Ez a technológiai fejlôdés bizonyos szakaszaira jellemzô jelenség. (Ld. pl. Goldin-Katz 1998) Ilyenkor a dolgozók azon része boldogul, amelyik kellôen rugalmas, tanulóképes és hozzá is jut a piacképes képzéshez. Úgy tûnik tehát, hogy mégsem innováció hiány van a világban, de a jóléti állam valóban bajban van: gondok vannak a szolgáltatásaival és a hatékonysággal is. 5. ábra Egyes munkatípusok arányának változása a foglalkoztatáson belül az USA-ban, 1981-2011 Az elveszett évtized Forrás: US Bureau of Labor Statistics Magyarország története ebbe a világtendenciába illeszkedik. Hazánk a rendszerváltáskor él-tanulóként indult, a Kádár-rendszer utolsó évtizede már messze nem volt tervutasításos szocializmus. Az állami vállalatok korlátozott és bôvülô gazdálkodási önállóságot élveztek, és bizonyos mérethatárok alatt a magánvállalkozások számára is megnyílt a terep. Nem egy késôbbi sikercég indult gmk-ként, kisszövetkezetként a nyolcvanas években. A rendszerváltás utáni sokkon túljutva az immár privatizált gazdaság lendületes növekedésbe kezdett a kilencvenes évek közepén. A legelsô ábrán látható, hogy a 2001-es IT válság alig érintette meg az országot. Így nem alap nélkül néztünk szép reményekkel az uniós csatlakozás elé. Sajnos, a remények elsôsorban arra 8
irányultak, hogy a beáramló fejlesztési pénzek milyen növekedést gyorsító hatást érhetnek majd el, arra kisebb hangsúly került, hogy egy hatalmas piac szereplôivé válunk. Az áruk, szolgáltatások és tôke, majd késôbb a munkaerô szabad áramlása kellemetlen meglepetésként érte a gazdaság és a közélet számos szereplôjét. Hiába kaptuk meg a remélt pénzek zömét sokáig azzal büszkélkedhettünk, hogy milyen magas arányban tudjuk lehívni a rendelkezésre álló kereteket Magyarország gazdasági versenyképessége és teljesítménye lemaradt a velünk csatlakozó volt szocialista országoké mögött. Ez nem csupán a jövedelemtermelésre igaz, de a jövôt megalapozó beruházásokra és a lakosság jólétét jelentô fogyasztásra is. 6. ábra Új EU-tagok növekedése, 2000-2014 (1990 = 100) Fogyasztási volumen Állóeszköz felhalmozás Forrás: Európai Bizottság, GKI Mindez jelentôs makropénzügyi egyensúlyhiány mellett valósult meg. Magyarország az uniós csatlakozás óta túlzott deficit eljárás alatt van, a költségvetési hiányt csak egy-egy évben és igen nagy növekedési áldozatok árán sikerült leszorítani 3% alá, az intézkedések közbizalmat romboló hatása pedig tovább rontotta a vállalkozási és befektetési kedvet. Az Európai Unióban a tôke lábbal szavaz: már nem csupán a külföldi mûködô tôke befektetések értéke esett vissza, de a hazai vállalkozók kiáramlása is erôsödik. Lábbal szavaz a képzett munkaerô is, megy a munkahelyek után. 9
A kép romlásához az is hozzájárult, hogy sokáig épp a versenyszféra dolgozói élvezhették a legkevésbé az uniós csatlakozás jótét hatásait: az ô reáljövedelmük a válságig elmaradt a közszféra bérei és a nyugdíjak emelkedése mögött, csak 2010-ben zárult össze a növekedési ütemkülönbség. Így tehát a versenyszférában dolgozók úgy érezhették, hogy az ô munkájukat terhelô elvonás mások zsebébe megy, ami valószínûleg erôteljesen hozzájárult ahhoz, hogy a vállalkozókkal egyetértésben a fekete foglalkoztatásba menekültek a közterhek elôl. Mindez ahhoz vezetett, hogy Magyarországon az évtized folyamán megnôtt a szegénység. A nyugdíjjal együtt értett társadalmi transzferek nélkül nagyjából minden második ember szegénységi küszöb alatt élne az országban. 7. ábra Szegénységi küszöb és arány, 2000-2010 százalék ezer Ft Forrás: KSH A társadalmi és különösképpen a nemzedékek közötti szolidaritás persze épp arra való, hogy segítse azokat, akik önerôbôl nem képesek jövedelemhez jutni. Ennek szervezett lebonyolítása a jóléti állam értelme. Csakhogy: mi van akkor, ha egyre kevesebb az újraosztható jövedelem? A fenti sötét képet tovább rontja, hogy Magyarország egyre csúszik le a versenyképességi rangsorokban, ország-minôsítô listákon. Az országban mûködôként regisztrált cégek több, mint 95%-a 10 fô alatti mikrovállalat, a közepes méretû cégek aránya 0,7%, a 250 fô felettieké 0,1% volt 2010-ben. A cégmegszûnések aránya 2005 óta minden évben elmaradt az új bejegyzésektôl, ráadásul az újak csupán fele érte el 2010-ben a hároméves túlélési rátát. Bár 2010-ben a vállalatok 30%-a jelezte, hogy valamilyen (termék- technológiai-, marketing-, szervezési-vezetési) innovációt valósított meg az elmúlt három év folyamán, ez az arány a kisvállalatoknál csupán 26% volt. Ez utóbbiaktól várható, hogy növekedést generálnak, új munkahelyeket teremtenek, ha el nem buknak. Egy lefagyott, egyre rosszabbul élô országban vagyunk, ahol sorra merülnek le a növekedés lehetséges hajtóerôi. A válság utáni kilábalásban végzetesen leszakadunk már nem csupán a fejlett uniós tagországoktól, de a velünk csatlakozóktól is. A GKI Gazdaságkutató Zrt. prognózisa szerint 2014-ben a legfontosabb szá - mokkal nem érjük el a csatlakozás elôtti állapotot: Néhány mutató 2014 évi volumene melyik évinek felel majd meg GDP 2006 Fogyasztás 2003 Beruházás 2000 Forrás: GKI Ilyen módon a mi jóléti államunk sem képes hosszú távon mûködni. Ma a gyermekkorúak (18 év alattiak) aránya a munkaképes korúakhoz viszonyítva 21%, az idôskorúaké (64 év felettieké) 25%. Bár ez nem egészen a dolgozó-eltartott arány, hiszen munkaképes korúak közül nem mindenki dolgozik, a két másik csoportban 10
viszont vannak dolgozók is, azért látható, hogy nagyjából 2 jövedelmet termelô fôre jut egy újraelosztásból élô. A nyugdíj ugyan járadékfizetéssel szerzett jog, de forrása a keresôk által fizetett járadék. Magyarország korfája ebbôl a szempontból tragikus: a három alsó kohorsz (0-14 év között) létszáma a jelenleg 50-64 évesek háromnegyedét sem éri el. 8. ábra Magyarország népessége korcsoportok szerint, 2012. január 1. Forrás: KSH Kiutat e helyzetbôl a jóléti állam mûködésének újragondolása hozhat. Ha megtermelt jövedelmek köz - pontosítása és újraosztása nem mûködik sôt fékezi magát a jövedelemtermelést -, akkor az egyéni, helyi, kisközösségi kezdeményezések lehetnek azok, amelyek hatékonyabban valósítják meg a társadalmi és nemzedékek közötti szolidaritást. Az állam feladata ez esetben az e kezdeményezések kibontakozásának útjában álló akadályok lebontása. Számos jele van annak, hogy még e rosszkedvû, perspektíva hiányos országban is vannak ígéretes innovációk, vállalkozások. Ezek felfutásában rejlik mindannyiunk jövôje. Irodalomjegyzék GOLDIN, C. KATZ, L. F. (1998): The Origins of Technology-Skill Complementarities. Quarterly Journal of Economics, CXIII. Pp. 693 732. KRUGMAN, PAUL (2013): Inequality and Recovery. The New York Times, 2013. január 20. http://krugman.blogs.nytimes.com/2013/01/20/inequality-and-recovery/?smid=tw- NytimesKrugman&seid=auto PALMER, TOM G. (2012) (ED.): After the Welfare State. Atlas Network, jason Books Inc. Ottawa, Illinois. ROGOFF, KENNETH (2012): Innovation Crisis or Financial Crisis? Project Syndicate, 2012. december 4. http://www.project-syndicate.org/commentary/technological-stagnation-and-advancedcountries--slow-growth-by-kenneth-rogoff ROUBINI, NOURIEL: Karl Marx Was Right. http://live.wsj.com/video/nouriel-roubini-karl-marx-wasright/68ee8f89-ec24-42f8-9b9d-47b510e473b0.html#!68ee8f89-ec24-42f8-9b9d-47b510e 473B0 STIEGLITZ, JOSEPH E. (2013): Inequality Is Holding Back the Recovery. The New York Times, 2013. január 19. http://opinionator.blogs.nytimes.com/2013/01/19/inequality-is-holding-back-the-recovery/ SOROS GYÖRGY: A világméretû hitelválság és következményei. Scolar Kiadó, Budapest, 2008. 11
BGF SZAKKOLLÉGIUMOK KUTATÁSI TEVÉKENYSÉGE Szekció elnökök: Németh László Külker Szakkollégium Dr. Fehér Katalin tudományos fômunkatárs BGF-KKK
BALOGH ADÉL - CSER BERNADETT - NÉMETH LÁSZLÓ HÁLÓZATKUTATÁS - KÖZÖSSÉGI MODULHOZ KAPCSOLÓDÓAN KÖZÖSSÉGI HÁLÓZATOK OFFLINE ÉS ONLINE TÉMÁBAN A közösségi hálózatok részesei életünknek, megismerésük egy komplex feladat, és a Budapesti Gazdasági Fôiskola Külkereskedelmi karának szakkollégiuma feladatául tûzte ki ezen hálózatok részletes megismerését, és a kutatásban történô aktív munkavégzést. A kutatás menete Elsôként a források feldolgozásával kezdtük meg kutatásunkat, ahol próbáltuk részletesen megismerni a téma szakirodalmát, így az üzleti kapcsolatok kialakításáról, a közösségi média térhódításáról és egyre inkább befolyásoló szerepérôl, a szociometria mai alkalmazási lehetôségeirôl, a hálózati társadalom kialakításáról kaptunk átfogó képet. A következô szakirodalmakat dolgoztuk fel, és készítettünk róluk rövid összefoglalót: A szociometria mai alkalmazási lehetôségei - Gebauer Ferenc cikke Gelei Andrea, Mandják Tibor - Dzsungel vagy esôerdô? - Az üzleti kapcsolatok hálójában Nicholas A. Christakis - James H. Fowler: Kapcsolatok Hálójában Lisa Gansky - MESH vállalkozások - miért a megosztásra épülô üzleteké a jövô? Anna Buss és Nancy Strauss - Mire kell figyelnünk közösségi oldalunk létrehozásánál? Továbbá több, tudományos elôadáson is részt vettünk, hogy tovább tágítsuk ismereteinket a témakörben. 2012. május 7-én Hálózatkutatás, a jövô tudománya - üzleti lehetôségek és social média témakörben hallgattunk meg egy nagyszerû elôadást Vásárhelyi Orsolya, a Maven7 Hálózatkutató Zrt. képviselôjének közremûködésével. 2012. május 9-én, Vitanapunkon a Net-biztonság és a felelôs nethasználatról Hideg Róbert, a közösségi média szerepérôl a marketingkommunikációban pedig Banga Gábor, és az üzleti világ hálózatairól Dr. Gelei Andrea (BCE) tolmácsolásában kaphattunk bôvebb ismereteket. Ezek az elôadások mind nagyon hasznosak voltak az interjú kérdéseinek összeállításához, és elkészítéséhez, mivel kialakult bennünk egy olyan átfogó kép, amely segítette a kutatás következô lépésébe történô átívelést. Kutatási módszertannak a strukturált mélyinterjút alkalmaztunk, így próbáltunk a kutatási kérdéseinkre választ kapni, és ez által értékes információkat nyerni az általunk megkérdezett interjúalanyoktól. Ehhez fô szempont volt a megfelelô kutatási kérdéssor megfogalmazása, amelyet közösen állítottunk össze, és 12 kérdésbôl állt. Fejenként öt interjú készült el, így összesen egy 15 darabos minta állt a rendelkezésünkre a kutatás során. Az interjúkat 2012 nyarán készítettük el, titoktartási nyilatkozatot alkalmazva az adatok biztonsága érdekében. A sokaságból történô mintavétel során próbáltunk minél szélesebb körbôl mintát venni annak érdekében, hogy minél átfogóbb képet kapjunk a valós helyzetrôl, ezért többféle vállalati szektorból, kis-, közép- és nagyvállalatokat is beleértve készítettük el az interjúkat. A fôbb vizsgált szektorok a következôk voltak: biztonságtechnika és vagyonvédelem, élelmiszeripar, IT, KKV szektor, turizmus és vendéglátás, üzleti, kommu - nikációs szolgáltató szektor. Az interjú kérdéseit stratégiai kérdések alapján állítottuk össze, melyek a következôk voltak: A különféle szektorokba tartozó különbözô méretû vállalatok használnak-e közösségi médiát, ha igen, milyen gyakran, milyen profillal, milyen célból, milyen jelentôséggel. A közösségi média a vállalat minden - napjainak részévé vált-e, vagy csak azért használja, mert a partnerei, versenytársai is, tehát funkcionális, ver senyszerû, vagy látszathasználatról van-e szó. Ha pedig nem használ a vállalat közösségi médiát, akkor ennek oka az, hogy a vállalat jellegénél fogva nem használhatja (pl. vagyonvédelmi cég esetében), vagy egyszerûen nem él még ezzel a lehetôséggel. Várható-e a közösségi médiahasználatban változás a jövôben? Az interjú kérdései: 1. Mi alapján választ a cég partnereket? 2. Mennyire befolyásolja a céges adatokból, ajánlatokból, körülményekbôl kialakult sorrendet (több ajánlat esetén) a kapcsolatok útján szerzett információ? 3. Milyen módszerrel bôvíti a cég kapcsolatrendszerét? 4. Mennyi idô átlagosan egy új partnerrel való kapcsolat kialakítása? Mik ennek a bevett lépései Önöknél? 5. Hány emberen múlik, míg a kapcsolatfelvételtôl a végsô partnerségig/szerzôdésig eljutnak? 15
6. Kapcsolatfelvétel után milyen módon vizsgálják meg a leendô partnert? 7. Milyen módon ápolja a cég meglévô kapcsolatait? 8. Hogyan reprezentálja magát az Önök cége a közösségi médiában? Milyen csatornákat használnak ki, és melyiknek mi a célja? 9. Milyen arányban használja a közösségi médiát ellenôrzés céljából? (személyt, partnert, vállalatot, referenciát) 10. Mennyire elfogadott Ön számára, hogy egy másik cég facebook oldalán üzenjen? (Vállalati oldallal egy másik vállalat oldalára, személyként egy másik vállalat oldalára, személyként egy konkurens cégnél dolgozó másik személy oldalára) 11. Tervezett-e már elôre partneri láncot, vagy ez a véletlen múlik? 12. Szüntetett-e már meg partnerkapcsolatot két partner összeférhetetlensége miatt? A kérdésekbôl látható, hogy a vállalatok többféle tevékenységérôl próbáltunk információt szerezni, mindezt kapcsolatba hozva a vállalatok közti hálózatokkal offline és online. Az interjúkból nyert válaszok értékelése és a kutatás eredményei Az interjúk elkészítése során nem merült fel olyan kérdés, amelyre nem kívántak az alanyok választ adni, mind nagyon készségesek voltak, de több esetben is elôfordult, hogy egy kérdést nem volt lehetôségük megválaszolni. Ezek fôként az adott vállalat belsô titoktartási kötelezettségei és a cég adatvédelmi intézkedéseibôl fakadtak például egy biztonságtechnikai vagy vagyonvédelmi cég esetén nincs lehetôség arra, hogy kiadjanak olyan belsô információkat, amelyek a nyilvánosság felé nincsenek publikálva vagy belsô folyamatokhoz tartoznak. Sok esetben voltak egészen hosszú és részletes válaszok is, ahol az interjúalany az általunk feltett kérdések mellett saját maga is mesélt a cég kapcsolatrendszerérôl és a közösségi médiában kialakított profiljáról. Továbbá az interjúk során kiderült, hogy az üzleti kapcsolatrendszer bôvítését a vállalatok rendkívül fontos, stratégiai kérdésnek tekintik, és próbálják minél inkább kiszélesíteni. Workshopokon, szakkiállításokon, konferenciákon és networking rendezvényeken vesznek részt és képviselik cégük tevékenységét. A kutatás során azt tapasztaltuk, hogy a partneri lánc vonatkozhat beszállítókra és vevôkre is, és a kettô sok esetben több szempontból is eltér egymástól, ezért külön kell ôket kezelni a közösségi médiahasználat szempontjából is. Az interjúkból egyértelmûen kiderült, hogy az egyes vállalatok hogyan viszonyulnak a közösségi médiához, és az is kiderült, hogy fôleg két dologtól függ annak használata: A vállalat méretétôl: a kis- és középvállalatok sokkal nyitottabbak a közösségi média, és az itt felkínált lehetôségek használatára, nagyobb cégek esetében több alkalommal is teljes körû elzárkózást vagy látszathasználatot észleltünk, mert megbízhatatlannak tartják az ott történô kommunikációt. A vállalat tevékenységi körétôl: Általában a cégek a fogyasztókkal történô kapcsolattartásra használják a közösségi médiát, akciókat hirdetnek ki felhasználói oldalukon, kuponokat sorsolnak ki ezt egy pub esetében figyeltük meg, melyet ott lehet elhasználni, valamint a legújabb termékeiket hirdetik a közösségi média felületein is. Ritka, hogy a partnerekkel, beszállítókkal történô kapcsolattartásban alkalmazzanak közösségi médiát, erre inkább az e-mail, telefon, vagy személyes kapcsolattartás szolgál, és éppen ezért jellemzô, hogy inkább pl. a szolgáltató, élelmiszeripari cégek használnak közösségi médiát, tehát azok a cégek, akiknek közvetlen kapcsolatuk van a fogyasztóikkal. Egy új partneri kapcsolat kialakításánál fontos szempont a leendô partner átvilágítása, amelyet a honlap és egyéb referenciák alapján vizsgálnak, hiszen minden vállalat számára fontos, hogy kedvezô áron, kiváló minôségû terméket vagy szolgáltatást kapjon megbízható partnertôl. A partneri láncolat kialakításánál ezt mindvégig szem elôtt tartják, azonban partnerek, beszállítók ellenôrzésére nem jellemzô a közösségi média használata, kivéve, ha személyekrôl van szó. Egy pub esetében figyelhetô meg, hogy az új alkalmazottakat megkeresik a közösségi médiában is, de vállalatok keresése ez nem elterjedt. Az sem figyelhetô meg a mintában szereplô vállalatok esetében, hogy a vállalat, illetve az egyes alkalmazottak személyes felhasználói között lenne kapcsolat, általában ezek elkülönülnek egymástól, és a partnerek felhasználói oldalai közt sem lehet minden esetben kapcsolatot felfedezni. A leggyakrabban használt közösségi oldal a Facebook, melynek nagy elônye, hogy a világ legtöbb országában már vannak felhasználói, számuk elérte a több mint 1 milliárd fôt csak Magyarországon 4 221 580 regisztrált tagja van, amelybôl jól látható, hogy az oldal népszerûsége napról napra növekszik és egyre nagyobb virtuális piacot kínál a vállalatok számára. A felhasználók fôként a 18-44 éves korosztályból kerülnek ki, amely 16
generáció egyre inkább nyitottabbá válik az internet nyújtotta lehetôségekre, ugyanakkor az idôsebb korosztályok elzárkózása figyelhetô meg a közösségi médiától, így a Facebooktól is. A globális jelenlétnek köszönhetôen tehát olcsó és nagy közönséghez eljuttatható reklámozási felületnek számít a Facebook, ugyanakkor sokszor torz információk keringenek rajta, ezért vigyázni kell, nehogy ezek által csorbuljon egy vállalat hírneve, megítélése. Összegzés, kitekintô A kutatás alapján elmondható, hogy a vállalatok közel sem használják ki teljesen a közösségi média nyújtotta lehetôségeket, sôt többen elzárkóznak tôle, mert bizalmatlannak tartják. Azonban már egyre több vállalat ismeri fel, hogy a közösségi média mai használata számos új és olcsó lehetôséget nyújt, amelyeket érdemes kihasználni a jövôt illetôen, így a jövôben várhatóan növekedni fog a vállalatok körében annak használata. Ezen tendencia meghatározása azonban további kutatásokat igényel, melyekbe érdemes még több szektorból és típusból bevonni vállalatokat, valamint több kérdést feltenni, hogy még több területet tudjunk lefedni. Érdemes lenne még egy másik módszertannal is vizsgálódni, hogy még árnyaltabb képet kaphassunk, valamint megfigyelni a jelenséget nemcsak a vállalatok, hanem a közösségi média oldaláról is, illetve azt vizsgálni, hogy a közösségi oldalak milyen lehetôségeket tudnak kínálni a vállalatoknak, illetve mely funkciókkal bôvülve tudnának még több vállalatot bevonni a használatukba. 17
ZÖLD FELSÔOKTATÁS ZÖLD GAZDASÁG Szekció elnökök: Mike Éva Külker Szakkollégium dr. Szabóné dr. Erdélyi Éva tanszéki osztályvezetô, egyetemi docens BGF-KVIK
MIKE ÉVA Külker Szakkollégium MAGYAR-KÍNAI KAPCSOLATOK, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A KÖRNYEZET-TECHNOLÓGIÁRA Bevezetés Magyarország és Kína környezeti helyzetképének elemzése rámutat a környezettechnológiai fejlesztések fontosságára és a fenntartható fejlôdés megteremtéséhez nélkülözhetetlen szemléletváltás szükségességére. Ha ezeket nem vesszük kellô mértékkel figyelembe, akkor a túlzott mértékû fogyasztás és szennyezôanyagkibocsátás rövid idôn belül elpusztítja a Föld készleteit. A téma aktualitásából következik, hogy a két ország számára hosszútávon gyümölcsözô lehet a környe - zettechnológián belüli együttmûködés. Kína nyitott a modern magyar technológiák alkalmazására, amit a hazai kis és középvállalkozásoknak ki kell használniuk. A távol-keleti ország hatalmas piaca lehetôséget biztosít a vállalatoknak a gyors fejlôdésre, hiszen nagy és egyre növekvô a korszerû termékek és tudás - igényes szolgáltatások iránti kereslet. Együttmûködési lehetôségek A nyersanyagok feldolgozása, a folyamatok anyag és energiaintenzitásának csökkentése (keresleti oldal) tekintetében Magyarország az elmúlt években jelentôs tapasztalatokat szerzett. A 90-es években az országba települt vállalkozások által alkalmazott modern technológiákat a szakemberek eltanulták, és kamatoztatni tudták a hazai iparban. A technológiák ismerete, valamint a híres magyar mûszaki szaktudás kiváló alapja lehetne a Kína és Magyarország közötti win-win típusú kapcsolatoknak. Az energiaintenzitás mellett az épületek energiapazarló jellege is komoly problémát jelent Kína számára. Az épületek energiafogyasztása az épületállomány növekedésével egyre meghatározóbb: 1970-2007 között az épületek hûtése és fûtése által elhasznál energia részaránya 10%-ról 27%-ra nôtt a teljes energiafogyasztást tekintve. A növekvô energiaárak a kínai vezetés figyelmét is felhívták a fejlôdés súlyos következményeire, ami abban is megnyilvánul, hogy a kormány terveiben már középpontba került a fenntartható fejlôdés, minden szektornak efelé kell konvergálnia, a csökkenô energiafelhasználás jegyében (Fleischer, 2009). Az energiahatékonyság növeléséhez az építôipar az intelligens építkezéssel nagy mértékben hozzájárulhat. Ezt felismervén a kínai nagyvárosokban már érvényben van a kötelezettség, miszerint az 1980-as évek építônormáihoz képest 50%-os hatékonyságjavulást kell elérni. A már meglévô épületeket sem szabad figyelmen kívül hagyni hiszen évente 15-20 millió ember költözik vidékrôl a városokba ennek szellemében 2015-re irányozták elô az épületek 25%-ának energia-hatékonnyá tételét. Ehhez hozzászámolva az új épületek megvalósulását is, körülbelül 300-500 Mrd eurós beruházásra számíthatunk. A kibocsátást érintô célkitûzés: 2010- re a szén-dioxid és a kén-dioxid 10-10%-kal történô csökkentése a 2005. évi szinthez képest. A diverzifikálást tekintve a kínai vezetés középtávú célja, hogy 2020-ra az ország energiaellátásának 16%-át megújuló energia - forrásból fedezze (Fleischer, 2009, p.231). Emellett egyre sürgetôbb a vízminôség és a levegôminôség javításának kérdése is, ugyanis Kína vízkészletének fele súlyosan szennyezett (Alternativenergia.hu, 2013a) emellett az Egészségügyi Világszervezet adatai szerint a levegôt károsító anyagok az egészségügyi határérték negyven szeresét is meghaladják az ország számos területén (Alternativenergia.hu, 2013b). A kínai kormány 12. ötéves tervében alapelvként szögezi le a környezetvédelem fontosságának növelését (OECD, 2012). Úgy vélem, hogy a 2011. szeptemberében kiadott magyar Nemzeti Környezettechnológiai Innovációs Stratégia megvizsgálásával számos olyan terület kiemelhetô, ahol lehetôség van jövôbeli kooperációra Magyarország és Kína között a klímapolitika, és a környezetvédelemi innovációs technológia terén. Kína egy fôre esô energiaforrás ellátottsága alacsony, ezért a hosszú távú energiabiztonság érdekében nagyobb szerepet kell a tudományos kutatásoknak szánnia. Nagy volumenû környezetvédelmi fejlesztéseihez innovatív technológiára van szükség, amihez a magyar vállalatok is sok segítséget nyújthatnak. A 2009-es pekingi tárgyaláson Oláh Lajos, az akkori Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium államtitkára Qiu Hong kereskedelmi 21