Környezetismeret-környezetvédelem csapatverseny Segédanyag a döntőre való felkészüléshez 2. évfolyam Fehér akác A sík- és dombvidékeken gyakori fa. Dísznövényként sok parkban megtalálható. Akár 250 évig is elél. 20-25 méter magasra növő lombhullató fa. Meleg és fényigényes, a fagyot rosszul tűri. Gyökerein apró gumócskák találhatók, amelyekben nitrogénkötő baktériumok élnek. Ezek segítségével a gyökérzet megköti a levegőből származó tápelemeket. Kérge szürkésbarna színű. Szárnyalt leveleit levélkék alkotják. A fa tavasz végén vagy nyár elején hozza virágait. Lecsüngő hüvelytermése van, színe vörösesbarna, magjai mérgezőek. Az akácfa virágából származó, méhek által összegyűjtött nektár hazánk egyik legjelentősebb élelmiszere, amelyet több külföldi országba is szállítunk. Lila akác Vadon is megél, lombos erdőkben, de dísznövényként is ültetik Kedveli a napfényt, a fagyot viszont nehezen tűri. Lombhullató kúszó növény, ám fára emlékeztető változata is kialakítható, melynek csavarodó törzse különleges látványossága, azért szép dísze lehet parkoknak és kerteknek. Akár 10 méter magasra is megnőhet. Ágai igen hosszúak, bütyköket viselnek. Lila színű, illatos virágai májustól egészen június végéig nyílnak, lecsüngő fürtökben nőnek. Bodza Lombhullató cserje, amely a magasabb hegyvidékek kivételével mindenhol előfordul. Mivel nem túl igényes növény, még a szennyezett levegőjű településeken is megtalálható. Legfeljebb 10 méter magasra növő, évelő cserje. Május és július között virágzik. Virágzata sárgásfehér, tányér alakú. Apró bogyótermése augusztusban vagy szeptemberben érik; színe lilásfekete, rendkívül lédús, nehezen eltávolítható foltot hagy a bőrön és a ruhán. A virágzaton és a bogyón kívül a növény minden része mérgező, még a bogyóban lévő magvak is. Felhasználható részeiből szörpöt, teát, ecetet, színezőanyagot készítenek.
Közönséges boróka Örökzöld, tűlevelű cserje. Nemcsak hazánkban, hanem Európa számos országában, Észak-Amerikában és Ázsiában is él. Nevezik borsfenyőnek, gyalogfenyőnek, gúzsfenyőnek is. Akár 5 m magasra is megnő, kérge szürkésbarna színű, hajtásai vagy fölfelé állnak, vagy bókolnak, azaz lefelé biccentenek. Tű alakú levelei szórtan helyezkednek el, merevek, élénkzöldek vagy szürkés színűek. Hazánkban májusban virágzik. A borsnál valamivel nagyobb tobozbogyója (borókabogyó) éretten kékesfekete színű. Kiválóan alkalmas térelválasztónak pl. sövény helyett. A borókabogyó fűszerként hasznosítható. Belőle borókaolaj nyerhető, ezt fűszeresszenciák alapanyagaként használják. A cserje fás része remekül faragható, különösen dísztárgyak készítésére alkalmas. Nagy csalán Gyom- és gyógynövény, amely egész Európában elterjedt. Többek közt lombos erdőkben és azok környékén találkozhatunk vele. Ennek a hazánkban is gyakori évelő növénynek a magassága 50-150 cm lehet. Üreges belsejű szára csoportosan fejlődik. Levelei tojásdad alakúak vagy lándzsásak, fűrészes szélűek. A növényt borító csalánszőrök többek közt hangyasavat juttatnak a bőrbe, ez okozza a fájdalmas, égető érzést. A virágok május és szeptember között nyílnak. A porzós és a termős virágai nem ugyanazon a növényen találhatók. A népi gyógyászat szerint a csalán alkalmas a reuma és a köszvény gyógyítására. Közönséges egres A gyümölcs különböző nevei: büszke, köszméte, pöszméte, piszke, biszke, csipkeszőlő, tüskeszőlő. Megtalálható vadon: erdős, ligetes, cserjés területeken, de termesztett fajtái is léteznek. A gyümölcs egy 50-150 cm magas, ágas-bogas cserjén fejlődik. Ágai szürkésbarnák, hosszúak és vékonyak. Levelei szőrös tapintásúak, kerekdedek vagy szív alakúak, hasonlítanak a szőlőlevélre, persze csak alakjuk alapján. Virágait április-május között hozza. Egynyári, évelő növény. Termése zöldes színű bogyótermés, érett állapotban rozsdaszínű foltok jelennek meg rajta. A gyümölcsöt általában már félérett állapotban leszedik, ilyenkor még kissé fanyar, savanykás ízű. Fogyasztható nyersen, készíthető belőle pl. kompót vagy gyümölcslé.
Fekete eperfa Fényigényes fa. Alacsony termetű, 8-10 m magas. Törzse általában ferde vagy csavart. Sokszor már a tövénél is ágak nőnek. Kérge barnás színezetű. Viszonylag vastag levelei többnyire tagolatlanok, felül fényesek. Lombhullató. Barkái halványzöldek. Általában májusban hozza virágait. Szederszerű, sötétbordó vagy fekete színű savanykás ízű gyümölcse nem a magházból, hanem a virágtakaró levelekből fejlődik ki. Gyümölcse fogyasztható nyersen, készíthető belőle lekvár, mártás vagy szörp. Erdeifenyő Nem túl igényes: sziklás hegyoldalon, folyóparton, homokos talajon is megél. Jól tűri a fagyot, szárazságot és a magas talajvizet. Ez az örökzöld akár 500 évet is megélhet. Magassága 20-35 m, egyenes törzse akár a másfél méteres átmérőt is elérheti. A talajhoz közelebb eső részén vastagabb a törzse, színe szürkésbarna. A magasabb részeken a kéreg elvékonyodik, színe is eltérő, általában vöröses. A fa jellegzetes illatát a kéregben található fenyőgyanta adja. Merev tűlevelei kékes- vagy szürkészöldek, hosszuk 4-7 cm. Koronája kúp formájú, vagy lombos fákra hasonlít. A toboz a fenyőfa termős virágzata. Tojásdad alakú, 2-7 cm hosszú, idővel elfásodik és megbarnul. A kérge bemetszésével nyerhető gyantát illóolajként alkalmazzák, szurkot és kátrányt készítenek belőle. Magas gyantatartalmának köszönhetően időtálló fa, ezért a bútoripar és az építőipar is szívesen használja. Közönséges vadgesztenye Lombos erdőkben, parkokban, magánházak udvarán egyaránt előfordul. Ez a terebélyes fa akár a 30-35 m magasságot is elérheti. Tenyeresen összetett levelei levélkékből állnak, a levélkék hossza 10-20 cm. Virágai füzérvirágzatban nőnek. A virágszirmok fehér színűek, alsó részük sárga. Toktermésének fala gömbölyded, felszíne tüskés; benne található a barna színű mag, amelyen nagyméretű, szürkésfehér színű folt, a köldökfolt található. Termése, levele és virága mérgező. Szelídgesztenye Európa hegyvidékein, lombos erdőiben találkozhatunk vele, kiskertekben is előfordul. Lombhullató fa, amelynek életkora a 300 évet is meghaladhatja. Akár a 30 m magasságot is elérheti. A fiatal fa kérge szürke színű, később barnássá és mélyen bordázottá válik. Sötétzöld levelei fényesek, 10-20 cm hosszúak és lándzsa alakúak. A lombfakadás után alakul ki a barkavirágzat. A megporzást követően a termős virágok szúrós gömbbé fejlődnek. Egy gömbben 2-3 makktermés
helyezkedik el, ezek a gesztenyék. Az érett gesztenyék általában októberben hullanak le a fáról. Termése ehető. Napjainkban elsősorban csemegeként fogyasztjuk. Karácsony idején gyakran láthatók utcai árusok, akik vaslapon sütik a gesztenyét. Kedvelt édesség a gesztenyepüré is. Gyöngyvirág Sokak által kedvelt tavaszi virág. Hazánkban is gyakori évelő növény. Vadon is előfordul, de elsősorban parkokban, ligetekben, kertes házak udvarában ültetik. Hagymáit általában februárban vagy márciusban duggatják el. Elsősorban az árnyékos területeket kedveli, lágy szárú növény. Kb. 20 cm magasra nő. Levelei kettesével vagy hármasával állnak, élénkzöldek, szinte beburkolják a szárat. A levelek közül kiemelkedik a fehér színű virágzat. Gyöngyszerű virágai április végén, május elején nyílnak. Apró kelyhekre emlékeztetnek, lefelé csüngenek. A növény bogyója vöröses színű, erősen mérgező. Nemcsak dísznövényként termesztik, hanem illatszerek és kozmetikai termékek alapanyagaként is felhasználják. Kikeleti hóvirág A tavasz hírnöke. Európában elterjedt, sokak által kedvelt virág. Leginkább a lombos erdőket, cserjéseket szereti. Kolóniában él. Az Európai Unió országaiban, tehát hazánkban is minden hóvirágfaj védett. Nemcsak a kikeleti hóvirág él hazánkban, hanem a pompás hóvirág és a redőslevelű hóvirág is. A kikeleti hóvirág hagymás növény, magassága 10-20 cm közé tehető. Már februárban vagy márciusban láthatjuk hosszú kocsányon ülő bókoló virágát, amelyet 3 nagyobb fehér színű, valamint 3 kisebb, fehér-zöld foltokkal tarkított belső lepellevél alkot. Nemcsak erdőknek, hanem kerteknek is szép dísze lehet. Illatos ibolya Az egyik leggyakoribb, sokak által kedvelt, Európában elterjedt növény. Leginkább a lombos erdőket kedveli, de a kerteknek is szép dísze, a tavasz illatos hírnöke. Népies neve: lila ibolya. Évelő növény, magassága 5-15 cm. Gyöktörzzsel rendelkezik, fejlődését a gyöktörzsből növő indák segítik. Levelei fűrészes szélűek, kerekdedek vagy szív alakúak. A kocsány kb. 5 cm hosszú, ezen foglal helyet a virág, amely többnyire lila színű, de fehér változata is létezik. Termése pelyhes tok. Virágát a kozmetikai ipar használja fel parfümök előállítására. Szirmait gyümölcssaláták és cukrászsütemények díszítésére használják.
Kökény Cserje, bogyószerű, kékesfekete héjú gyümölcsöt terem. Erdők, hegyoldalak növénye. Hazánkban vadon terem. 1-4 m magasra nő, sötétszürke kérge idővel repedezetté válik. Az ágak végei hegyesek, tövisesek. Fehér színű virágai március és május között jelennek meg, még lombfakadás előtt. A levelek tojásdad alakúak, hosszúkásak és fűrészes szélűek. Szeptemberben kb. 1 cm átmérőjű, csonthéjas termést (gyümölcsöt) érlel, ami éretlen állapotban fanyar ízű, később édeskéssé válik. Készíthetünk belőle lekvárt, díszíthetünk vele süteményt, készíthetünk süteménybe tölteléket. Málna Vadon élő fajtái lombos erdőkben fordulnak elő, de termesztett fajtái is léteznek, főleg kiskertekben. A málnanövény félcserje. Vesszői két évig élnek, az első évben fejlődnek ki, a második évben elágaznak, majd virágot növesztenek. A gyümölcsérés során a vesszők elszáradnak, de újak nőnek helyettük. Kb. 2 m magasra nő meg. Leveleinek felső felszíne sima, alsó részük gyapjas. Fehér virágai fürtökben vagy bugában helyezkednek el. A vöröses színű gyümölcs apró bogyókból tevődik össze. Készíthetünk belőle szörpöt, lekvárt vagy használhatjuk sütemények készítésére. Közönséges édesgyökerű páfrány Európa lombos erdőiben él. Leginkább a nedves talajon érzi jól magát. 10-12 cm hosszú gyöktörzséből fejlődnek ki feketebarna gyökerei. A gyöktörzs többek közt cukrot tartalmaz, innen az édesgyökerű elnevezés. Nem hoz sem virágot, sem termést. 10-30 cm hosszú levelei zöld színűek, a fonákjuk világosabb. A felső lemeztagok fonákján helyezkednek el a spóratartók. Július és szeptember között szórja el spóráit. A gyöktörzsben található cukrot, olajat, gyantát kivonják, s likőrök, édességek ízesítésére használják fel.
Keleti platán Nagyméretű lombos fa. Hazánkban elsősorban parkokban fordul elő. Akár 30 m magasra is megnő. Oszlopos törzsét pikkelyes, szürkés színű kéreg fedi, amely az idő múlásával foltokban leválik. Karéjos levelei igen nagyméretűek, akár 20 cm hosszúak és 25 cm szélesek is lehetnek, felszínük zöld színű. Kora tavasszal apró virágokat hoz, a porzós virágok sárgák, a termős virágok piros színűek. Gömb alakú, szúrós termése barna, kb. 2,5 cm átmérőjű, télen is a fán marad. Remekül megmunkálható fa. Könnyen fűrészelhető, kiválóan faragható, hajlítható, gyalulható. E tulajdonságai miatt kedvelt bútoripari alapanyag. Erdei szamóca Elsősorban lombos erdőkben és erdei tisztásokon gyakori. Nem összekeverendő a termesztett szamócával, vagyis a földieperrel. Évelő növény, magassága 6-12 cm. Hosszú nyelű, összetett levelekkel rendelkezik. A levélkék hosszúak, tojásdad alakúak, szélük fogazott. Április és június között hozza fehér szirmú virágait. Sötétpiros színű gyümölcse a földieperre hasonlít, de annál valamivel kisebb méretű. Ehető. Vadszeder Hazánk lombos erdőiben megtalálható. Nemesített, kertekbe ültethető fajtái is vannak, amelyek nagyobb gyümölcsöt teremnek, mint a vadszeder. Hajtásai a 2 méteres hosszúságot is elérhetik. Levelei tojásdad alakúak, szélük fogazott. Nemcsak a szár tüskés, hanem a levélnyél is. Az ötszirmú virágok fehérek vagy rózsaszínűek. Termése apró bogyókból összenőtt, éretten fekete színű, savanykás ízű gyümölcs. Fogyasztható nyersen, felhasználhatjuk sütemények ízesítésére, díszítésére, lekvárt is készíthetünk belőle. Csertölgy Hazánkban gyakori fafaj. Jól tűri a szárazságot, melegkedvelő, fényigényes. Elérheti a 25-30 m-es magasságot, törzse átmérője 30-50 cm. A kifejlett fa kérge mélyen bordázott, a bordák között rész vörösesbarna. A kéreg csersavat tartalmaz, a többi tölgyfához képest igen alacsony a csersavtartalma. Érdes felületű, fényes sötétzöld levelei karéjosak, ezek alkotják a nem túl sűrű lombkoronát. A makk 2 év alatt érik be, s akár 4 cm hosszúra is megnő. Kalapja,
amelynek kupacs a pontos neve, kehely alakú. A makk kupacsban ülő része halvány vörösbarna, a többi része sötét vörösbarna. Különböző megbetegedések miatt 70-90 éves korában kivágják, de előfordul, hogy 250 éves kort is megél. Magas fűtőértéke miatt elsősorban tűzifaként hasznosítják, valamint a bútoripar is felhasználja. Kocsányos tölgy Európa lombos erdőiben él. A makkok hosszú nyélen nőnek, ezt a nyelet hívjuk kocsánynak; innen ered a növény elnevezése. Képes akár 45 méteresre is megnőni. Mélyre hatoló karógyökérrel rendelkezik. Kérge sötét színű, eleinte sima, majd idővel vastaggá és repedezetté válik. 4-6 karéjból álló, tojásdad alakú levelei vannak. Virágait áprilisban vagy májusban hozza. Termése a hosszú kocsányon lógó makk, amely számos erdei állat fontos tápláléka vagy kedvenc csemegéje. Jó minőségű, jól megmunkálható fa. Készítenek belőle parkettát, bútort, ajtót, ablakot, hordót. Vadrózsa Csipkebokornak, csipkerózsának, tüskebokornak is nevezik. Magassága 1-5 méter közötti. A kúp alakú rügyekből fejlődnek ki az 5-7 levélkéből álló összetett levelek. Illatos virágai fehér színűek, majd idővel rózsaszín árnyalatúvá válnak. Gyümölcse a csipkebogyó, melyet népiesen hecsedlinek is neveznek. A csipkebogyótea a népi gyógyászat szerint csökkentheti a meghűlés tüneteit. A termésből nemcsak tea, hanem lekvár is készíthető.