Szélessávú internet elérés helyzete Magyarországon 2004Q2-2009Q2
2 TÉMAKÖRÖK 1. Helyhez kötött elérésű szélessávú előfizetők 3-4. 2. Szélessávú elterjedtség 5-15. 3. Előfizetői szféra összefüggései 16-19. 4. Települési ellátottság 20-29. 5. Hálózati infrastruktúra 23-38. 6. Adatátviteli sebesség 39-43. 7. Hozzáférési technológia 44-56. 8. Piaci részesedés 57-59. 9. Népsűrűség 60-62. 10. Mobilinternet, 3G 63-64
3 1. Helyhez kötött elérésű szélessávú előfizetők 1.1 Országos adatok ismertetése és időszaki összehasonlítása (2004-2009) A szélessávú Internet elterjedése a vizsgált (2004-2009) időszakban folyamatos növekedést mutat. Ugyanakkor megfigyelhető, hogy - a 2008/2009. időszaki növekedési ütem a lineáris trendszámítás alatti értéket mutat (lásd trendvonal).
4 1. Helyhez kötött elérésű szélessávú előfizetők 1.2 Szélessáv definíció névleges adatletöltési sebesség alsó értékéhez tartozó előfizetők A szélessávú internet definícióját különböző módon megfogalmazó statisztikákkal való összehasonlíthatóságot teszi lehetővé az alábbi grafikon. Jól látható, hogy a 144kbit/s és a 256kbit/s-os értékhatár minimumok között már nincs mérhető különbség.
5 2. Szélessáv elterjedtsége (144kbit/s sebességnél nagyobb helyhez kötött adatelérés esetén) 2.1 Nagy régiós penetráció Magyarországon a helyhez kötött elérésű hozzáférés - szélessávú penetrációja 17,75%-os mértékű 2009 második félévének (Q2) végére. Az országrészek (nagy régiós besorolás) szélessávú fejlettségének mértéke alapján megállapítható, hogy az infrastrukturális fejlettség is egyértelműen három pólusú.
6 2. Szélessáv elterjedtsége 2.2 Szélessávú penetráció Magyarország régióiban Közép-Magyarország, amely egyben a nagy régiós besorolásban is önálló egységet alkot elsősorban a Főváros fejlettségének köszönhetően - kiemelkedik a régiók közül. A sereghajtó továbbra is az észak-alföldi régió, amely az infrastrukturális mutatókban többnyire ezt a helyet foglalja el.
7 2. Szélessáv elterjedtsége 2.3 Szélessávú penetráció Magyarország megyéiben
8 2. Szélessáv elterjedtsége 2.4 Budapest kerületi penetráció
9 2. Szélessáv elterjedtsége 2.5 Megyei jogú városok Néhány megyei jogú város és Budapest között már nem tátong a szélessávú szakadék. Például Veszprém már tízedekre megközelítette a Főváros lefedettségét.
10 2. Szélessáv elterjedtsége 2.5 Megyei penetráció megyei jogú városok nélkül
11 2. Szélessáv elterjedtsége 2.6 Megyei jogú városok és a megyén kívüli települések elterjedtségének összevetése 2009Q2 időszakban A megyén kívüli települések esetében két megyéről (Pest, Komárom-Esztergom) esetében mondható el, hogy lépést tartanak a megyei jogú városok fejlődésével. Az említett két megyében a megyén kívüli települések szélessávú elterjedtségének átlaga eléri az országos (fix elérés esetén: 17,75%) átlagot. A legnagyobb szakadék Szabolcs- Szatmár-Bereg megyében van, itt a megyei jogú város (Nyíregyháza) elterjedtsége közel 11%-al magasabb, mint a megye egyéb településeinek a penetrációs átlaga.
12 2. Szélessáv elterjedtsége 2.7 Megyén kívüli települések és a megyei jogú városok elterjedtségének különbsége 2008Q2 Szélessávú szakadékról nem csak Budapest és a vidék vonatkozásában beszélhetünk, hanem a megyei jogú városok és az adott megye többi települése között is.
13 2. Szélessáv elterjedtsége 2.8.1 Budapest Vidék (záródik a szélessávú olló) A Budapest Vidék szélessávú szakadék alapját képező elterjedtség-különbség tendenciájában 2008Q2 és 2009Q2 időszak viszonylatában fordulat következett be. A korábban megszokott pozitív irányú tendencia negatív irányúvá vált (a vidék már 100 lakosra közel 2 előfizetővel nagyobb arányban növelte az előfizetőinek számát), ezáltal a szélessávú ollóban záródás figyelhető meg.
14 2. Szélessáv elterjedtsége 2.8.2 Budapest Vidék elterjedtség-különbség idősoros ábrázolása Az elterjedtség-különbség idősoros ábrázolásával képet kaphatunk a Főváros és Magyarország (Főváros nélküli) településeinek fejlődési ütembeli különbségéről. A 2004-2008 közötti időszakban Budapest fejlődési üteme - bár folyamatosan csökkenő -, de pozitív irányú képet mutatott, amely tovább növelte a vidéki települések lemaradását. A váltás - amellyel elindulhat a vidék felzárkózása - jelentősnek mondható 2,3 %-os penetrációs növekedésbeli különbséggel következett be.
15 2. Szélessáv elterjedtsége 2.9 Penetráció alakulás különböző népességű településeken Az elterjedtség és a településeken élő népesség nagysága között egyértelmű megfeleltetés tapasztalható: Minél nagyobb a település, annál nagyobb a penetráció.
16 3. ELŐFIZETŐI SZFÉRA ÖSSZEFÜGGÉSEI (helyhez kötött elérés esetén) 3.1 Előfizetők, elérési vonalak száma A lakossági előfizetők részaránya 2004 és 2009 évek között folyamatos növekedést mutat, amely egyrészről a vállalati réteg telítődésével, másrészről azzal magyarázható, hogy bizonyos szolgáltatók már nem tesznek különbséget a lakossági és a vállalati előfizetők között. A lakossági és üzleti ügyfeleknek is azonos feltételekkel nyújtott szélessávú szolgáltatások esetében a szolgáltatói nyilvántartás sem tesz különbséget az ügyfelek között. (Lásd 2009. évi visszaesést a vállalati ügyfelek számában.) Évek Vállalati Lakossági Közszféra 2004 65 363 182 952 2 171 2005 107 441 368 587 6 190 2006 136 427 690 678 8 794 2007 149 666 1 141 375 8 791 2008 149 016 1 450 922 7 357 2009 136 884 1 637 865 8 183
3. ELŐFIZETŐI SZFÉRA ÖSSZEFÜGGÉSEI (2004-2009 helyhez kötött elérés esetén) 17 3.2 Változás az előfizetői csoportokon belül, fejlődési irányok
3. ELŐFIZETŐI SZFÉRA ÖSSZEFÜGGÉSEI (helyhez kötött elérés esetén) 18 3.3. Lakossági előfizetők arányának változása
3. ELŐFIZETŐI SZFÉRA ÖSSZEFÜGGÉSEI (helyhez kötött elérés esetén) 19 3.4. Budapest vidék rétegmegoszlás 2009Q2
4. A szélessáv területi lefedettsége, települési ellátottság 4.1 Település lefedettségi térkép 20 4.1.1 Névleges (144 kbit/s-nál nagyobb adatátviteli sebesség mellett) A fehérrel jelölt települések esetében (134) a 144 kbit/s-nál nagyobb névleges adatátviteli sebességre képes - hozzáférési hálózat nem elérhető (a EUROSTAT definíciója szerint a szélessáv minimuma = 144kbit/s). A néhány (17) sárgával jelölt település vonatkozásában lakossági elérés nincs, csak vállalati, illetve közszféra. Összesen 151 településen nem elérhető 2009-ben a lakosság számára a szélessávú internet (2008-ban 240 ilyen település volt).
4. A szélessáv területi lefedettsége, települési ellátottság 4.1 Település lefedettségi térkép 21 4.1.2 Garantált (144 kbit/s-nál nagyobb adatátviteli sebességre képes) A 144kbit/s-nál nagyobb adatátviteli sebességre garantált hozzáféréssel biztosított települési lefedettséget ábrázolja a térkép. A névleges és a garantált minimum-lefedettség közötti különbséget a pirossal jelzett területek mutatják. A lefedetlen települések száma: 208
4. A szélessáv területi lefedettsége, települési ellátottság 22 4.2 Területi ellátottság a települések számának százalékában A legalább 144 kbit/s névleges adatátviteli sebességre képes hozzáférési hálózat a magyarországi települések 95,7%- ban elérhető. Árnyaltabb a kép a multimédia képes 4Mbit/s-nál nagyobb elérést biztosító hozzáférések esetében, mert a településeknek csak a 75,4 %-ban biztosított a magasabb sebességre alkalmas hálózati képesség.
4. A szélessáv területi lefedettsége, települési ellátottság 23 4.3 Megyén belüli települések lefedettségi aránya A diagram azt mutatja meg, hogy a megyék (valamint Budapest kerületei) milyen települési lefedettséggel bírnak. Látható, hogy Budapest és további 8 megye összes települése minimum 144 kbit/s-os elérési sebességű hálózat alapján - lefedettnek tekinthető. Érdekes továbbá, hogy a megyék közül csak Borsod-Abaúj-Zemplén megyében nem éri el a települési lefedettség mértéke a 90 %-os arányt. Ebben a bontásban nem teszünk különbséget arra vonatkozóan, hogy egy adott településen belül milyen háztartási lefedettség valósul meg.
4. A szélessáv területi lefedettsége, települési ellátottság 24 4.4 Ellátott ellátatlan települések számának változása a névleges adatletöltési sebesség függvényében A grafikon a névleges adatletöltési sebesség függvényében mutatja be az ellátott-ellátatlan települések számának változását a teljes előfizetői szféra vonatkozásában (lakossági elérés esetén az ellátatlan települések száma 17-tel több, azaz 151). Az ábrázolással az eltérő szélessáv definíciókból eredő félreértések is kezelhetővé válnak. Ha például a >144kbit/s adatátviteli sebességeket vesszük alapul, akkor azt láthatjuk, hogy ilyen adatsebesség mellett 134 település ellátatlan (2008-ban ez a szám 212 volt), ha viszont az adatsebesség alsó határát felemeljük >1Mbit/s értékre, akkor az ellátatlan települések száma 195 lesz (ugyanez 2008-ban 538 volt).
4. A szélessáv területi lefedettsége, települési ellátottság 25 4.5 Névleges és garantált adatletöltési sebesség minimumértékek összefüggései. A két grafikon a névleges és a garantált adatletöltési sebesség településszámhoz rendelt - összefüggéseire mutat rá. Jelentős ugrás az 1Mbit/s nál nagyobb garantált (988 településen elérhető) és a névleges (2957) közötti különbségben mutatkozik meg leginkább, amely mintegy 2000-es településszámbeli különbséget mutat. A különbség okai elsősorban az alkalmazott technológia korlátaiban keresendő. A piacvezető technológiának mondható (2655 településen elérhető) ADSL adatátviteli sebessége a központtól való távolság és az előfizetők száma alapján egyaránt csökken, ezért a szolgáltatók csak a hálózat végén is biztosítható (garantált) sebességet adják meg, amely az előfizetők többségének 256kbit/s-os sebességet garantál. Nem sokkal jobb a helyzet a Docsis 1-2 protokollt használó kábelnet, vagy a felhordó-kapacitás gondokkal küszködő WLAN esetében sem.
4. A szélessáv területi lefedettsége, települési ellátottság 26 4.6 Névleges adatletöltési sebesség Elérhető települések száma A magyarországi települések többségében (57,8%) a maximálisan elérhető névleges letöltési sebesség 4Mbit/s és a 10Mbit/s közötti értékhatárban a legjellemzőbb.
4. A szélessáv területi lefedettsége, települési ellátottság 27 4.7 Garantált adatletöltési sebesség Elérhető települések száma A magyarországi települések jellemző garantált letöltési sebessége a 256kbit/s és a 4 Mbit/s-os tartományban koncentrálódik. Az értékeket összevetve a névleges sebességekkel igen éles kontraszt mutatkozik. Ugyanakkor elmondható, hogy a települések többségében (87,9%-ban már garantált a minimum 256 kbit/s-os adatletöltési sebesség.
4. A szélessáv területi lefedettsége, települési ellátottság 28 4.8 Névleges sávszélességi értékhatárok - Területi lefedettség térkép A névleges sávszélesség és a települési lefedettség területi elhelyezkedés szerinti - összefüggéseit mutatja be a térkép.
4. A szélessáv területi lefedettsége, települési ellátottság 29 4.9 Területi lefedettség - Technológia A legnagyobb települési lefedettséggel rendelkező DSL technológia a települések 84%-ban érhető el, míg a lefedett települések átlagos háztartási kiépítettsége 83,4%-os. A kábelnet technológia 43%-os települési lefedettséggel és a lefedett területek átlagában 80,5%-os háztartási kiépítettséggel rendelkezik. A WLAN 52%-os települési és 58,2%-os átlagos kiépítettséggel rendelkezik a lefedett településeken. Az ethernet technológia települési és lefedett háztartási kiépítettsége is alacsony.
5. A szélessávú hálózati infrastruktúra 30 5.1 Hozzáférési hálózat kiépítettsége a települések számában A szélessávval lefedett települések hálózati kiépítettségére jellemző, hogy a települések 59%-ban egynél több hozzáférési hálózat került kiépítésre.
5. A szélessávú hálózati infrastruktúra 31 5.2 Hozzáférési hálózat kiépítettsége a települések népessége alapján Egynél több hozzáférési hálózat a nagyobb népességű településeken jellemző, azaz a lakosság 91%-a él olyan településen, ahol statisztikailag több hálózat is elérhető. A gyakorlatban viszont ennél rosszabb a helyzet, mert a hálózatok településen belüli kiépítettsége nem teljes.
5. A szélessávú hálózati infrastruktúra 32 5.3 Hozzáférési hálózatok kiépítettségének területi elhelyezkedése
5. A szélessávú hálózati infrastruktúra 33 5.4 Aggregációs (felhordó) hálózati infrastruktúra 5.4.1 Aggregációs hálózati közegek megoszlása a települések számában Aggregáció: több előfizetőtől érkező közeg és technológia szerinti adatfolyamok egy közös adatfolyammá alakítása. Aggregációs hálózati kapcsolatot 1692 település esetében adtak meg az adatszolgáltatók. Az aggregációs hálózati kapcsolat több különböző közeg és technológia szerinti hálózaton valósul meg, illetve vesznek igénybe a szolgáltatók a hozzáférési hálózatuk kiszolgálására. A települések többségében (85 %) egy közeghordozó szerinti hálózati kapcsolatot vesznek igénybe. (Ez nem azt jelenti, hogy nincs több hálózat).
5. A szélessávú hálózati infrastruktúra 34 5.4 Aggregációs (felhordó) hálózati infrastruktúra 5.4.2 Közegkapcsolatok aránya A közegkapcsolatok százalékos megoszlásában az optikai hálózat tölti be a vezető szerepet 83,9%-al. Az aggregációs közegként WLAN frekvenciát alkalmazó (5,1 %) kapcsolatok nem tartalmaznak WLAN-on belüli aggregációt. (A felmérés definíciója szerint a WLAN frekvenciájú vezetéknélküli kapcsolat csak akkor minősül aggregációs kapcsolatnak, ha azt a hozzáférési hálózattal rendelkező szolgáltató bérelt vonali kapcsolatként veszi igénybe vagy más, pld. a KTV fejállomások CMTS berendezéseinek aggregált forgalmát továbbítják egy magasabb aggregációt végző hálózat felé.) Ezek azok az esetek, amikor a WLAN frekvencia nem hozzáférési hálózatban kerül alkalmazásra.
5. A szélessávú hálózati infrastruktúra 35 5.4 Aggregációs (felhordó) hálózati infrastruktúra 5.4.3 Hozzáférési hálózattal lefedett települések aggregációs hálózati kapcsolatai a településen A hozzáférési hálózattal rendelkező települések 44%-ban az aggregáció nem a településen történik meg. Bizonyos hálózati kiépítés (egy közös fejállomásról működő KTV hálózat) esetében a hozzáférési hálózat több településre is kiterjed, ezért a településenkénti aggregáció szükségtelen.
5. A szélessávú hálózati infrastruktúra 36 5.4 Aggregációs (felhordó) hálózati infrastruktúra 5.4.4 Aggregációs hálózati kapcsolattal rendelkező települések (térkép) Az aggregációs közegként optikai elérés biztosító felhordó hálózat 1514 településen van az 1692 szolgáltatói adatközlésben aggregációs hálózati kapcsolattal rendelkező - településből. Külön kiemeljük: ez nem azt jelenti, hogy 1514 településen van optika, hanem szélessávú aggregációt ennyi településen vesznek igénybe optikán.
5. A szélessávú hálózati infrastruktúra 37 5.5 Települési infrastruktúra 4Mbits-nál nagyobb névleges adatletöltési sebességre képes hozzáférési hálózat és optikai felhordó hálózati kapcsolat esetén (térkép) Az összetett multimédia átvitelre is képes kritériumrendszernek a magyarországi települések 53%-a nem felel meg.
5. A szélessávú hálózati infrastruktúra 38 5.6Települések közötti összeköttetés közeghordozója a hozzáférési hálózatokban Az előfizetői forgalmat aggregáló hálózati kapcsolat nem minden esetben a hozzáférési hálózat településén van (nem is szükséges). (Például: több településre kiterjedő WLAN vagy HFC KTV hálózat esetében, de a DSL technológiájú hozzáférésben is ellátnak egy DSLAM-al több települést.) Az ilyen esetekben a hozzáférési hálózat több települést lefed, tehát egy hozzáférési hálózatnak tekinthető. A grafikon azt szemlélteti, hogy a hozzáférési hálózatban a települések közötti összeköttetés milyen közeghordozón valósul meg. A hozzáférési hálózatokon belüli optika a KTV - műsorterjesztésre alkalmas szélessávú - hálózatok összeköttetésére szolgál. Ebben a csoportban kétféle módon valósulhat meg a települések közötti kapcsolat: HFC hálózat, amely két település közötti kapcsolatban koaxiális kábelt is tartalmaz (5,5%), és a tisztán optikai összeköttetés (17,8%). Az optikai összeköttetéseket - IP platformon aggregáló szolgáltatási közegként - az eseteknek egy csekély hányadában használják ki. Erre egyébként csak a korlátozottan rendelkezésre álló szabad szálkapacitás erejéig van lehetőség, mert a hálózaton belül analóg optikai átvitel valósul meg.
6. Adatátviteli sebesség 39 6.1 A névleges adatátviteli sebesség változása 2004Q2-2009Q2 között A névleges adatátviteli sebesség jellemző kategóriáinak változását mutatja a következő diagram, melyből egyértelműen megállapítható, hogy az előfizetői igények következtében a szolgáltatói csomagok a magasabb sebesség felé tolódtak el. Jelentős változás 2006Q2-2007Q2 időszak között figyelhető meg. A 2006-ban még alig 1,7%-ot képviselő 4 Mbit/s-nál nagyobb elérés 2007-re már 25,7%-ot ért el jelentősen visszaszorítva az 1 Mbit/s alatti névleges csomagokat.
6. Adatátviteli sebesség 40 6.2 Névleges adatletöltési sebesség-csoportok előfizetőinek száma A névleges letöltési sebesség a 1 Mbit/s <x>=4mbit/s csoportban rendelkezik a legnagyobb előfizetővel (49%), de a 4Mbit/s-nál nagyobb kategóriában is jelentős számú előfizető mérhető.
6. Adatátviteli sebesség 41 6.3 Garantált adatletöltési sebesség-csoportok előfizetőinek száma A garantált letöltési sebesség a 144 kbit/s <x>=256kbit/s csoportban rendelkezik a legnagyobb előfizetői számossággal, az előfizetők 39%-nak biztosított ez a sebesség. Kritikusnak - az előfizetők 4%-át érintő - 144 kbit/s-nál kisebb garantált elérési sebesség nevezhető.
6. Adatátviteli sebesség 42 6.4 Névleges Garantált letöltési sebesség mátrix Garantált letöltési sebességek Névleges letöltési sebességek 64kbit/s=<X<=144 kbit/s 144kbit/s<X<=256 kbit/s 256kbit/s<X<=512 kbit/s 512kbit/s<X<=1 Mbit/s 1Mbit/s<x<= 4 Mbit/s 4Mbit/s<x 144kbit/s<X<=256kbit/s 7 329 1 202 0 0 0 0 256kbit/s<X<=1024kbit/s 29 438 199 384 31 337 6 200 0 0 1Mbit/s<X<=4Mbit/s 37 389 466 911 167 335 30 201 168 438 0 4Mbit/s<X<=10Mbit/s 5 769 19 455 124 510 81 112 68 637 12 670 10Mbit/s<X<=20Mbit/s 303 3 606 874 2 681 137 566 102 047 >20 Mbit/s 0 0 80 204 738 77 516
6. Adatátviteli sebesség 43 6.5 Névleges letöltési névleges feltöltési sebesség mátrix Névleges letöltési sebességek Névleges feltöltési sebességek 64kbit/s <= X <= 256kbit/s 256kbit/s < X <= 1024kbit/s 1Mbit/s < X <= 4Mbit/s 4Mbit/s<x 144kbit/s<X<=256kbit/s 7603 589 339 0 256kbit/s<X<=1024kbit/s 241040 24348 327 644 1Mbit/s<X<=4Mbit/s 625437 236977 6942 918 4Mbit/s<X<=10Mbit/s 77057 214241 9864 10991 10Mbit/s<X<=20Mbit/s 25 20020 164778 62254 >20 Mbit/s 46 282 50208 28002
7. Technológia 44 7. 1 Szélessávú hozzáférések technológia szerinti előfizetői 2009Q2-es időszakban számba vettük az összes szélessávú technológiát és kódcsoportokra bontva kértük a szolgáltatás technológiai besorolását. A 18 féle technológiai bontásból egyedül a SAT technológiára nem érkezett előfizető.
7. Technológia 45 7. 2 Szélessávú hozzáférések technológia főcsoport szerinti előfizetői A hozzáférési technológiát hálózat, adatátviteli technika, közeg, piacrész, valamint a közismertség szempontjai szerint öt főcsoportba soroltuk be. A főcsoportképzés egyértelmű ábrázolást valósít meg, és elősegíti a korábbi évek adatváltozásainak elemzését.
7. Technológia 46 7. 3 Főcsoportok technológiai besorolása Előfizetők száma Az egyes főcsoportokba sorolt hozzáférési technológiákat mutatja be az alábbi összeállítás. A DSL főcsoport, amely a közismertség okán nem került külön ábrázolásra, a DSL (gyakorlatilag az ADSL, ADSL2) és VDSL alcsoportból áll.
7. Technológia 47 7. 4 Technológia - szélessávú hozzáférések idősoros változása Évek xdsl Kábelmodem Fix elérésű vezetéknélküli Ethernet Egyéb 2004 158 469 76 605 10 523-4 889 2005 296 560 151 247 24 019-10 392 2006 487 624 278 196 59 058-11 021 25 338 2007 681 451 493 824 71 448 1 863 2008 800 404 668 414 83 676 50 933 3 868 2009 827 692 760 238 93 810 96 427 4 765
7. Technológia 48 7. 5 Technológiai térképek 7. 5. 1 DSL technológia területi lefedettségének térképes ábrázolása A DSL szolgáltatás 2655 településen érhető el, ebből 724 településen a DSL technológia kizárólagossággal van jelen, míg 497 településen nem érhető el a szolgáltatás.
7. Technológia 49 7. 5 Technológiai térképek 7. 5. 2 Kábelnet technológia területi lefedettségének térképes ábrázolása A Kábelnet szolgáltatás 1340 településen érhető el, ebből 80 településen a Kábelnet technológia kizárólagossággal van jelen, míg 1812 településen nem érhető el a szolgáltatás. A Kábelnet technológiájú internet terjedésében még van területi potenciál, mert a kiépített KTV hálózatoknak még csak a 62%-ban nyújtanak internet szolgáltatást is.
7. Technológia 7. 5 Technológiai térképek 7. 5. 3 WLAN technológia területi lefedettségének térképes ábrázolása 50 A népsűrűségi mutatók alapján megállapítható, hogy a WLAN technológia a kisebb vidéki területek irányában fejlődik. A nagyvárosi környezet - a szabad frekvenciahasználat miatt egyébként sem kedvez ennek a technológiának. A szolgáltatás 1631 településen érhető el, ebből 229 településen a technológia kizárólagossággal van jelen, míg 1521 településen nem érhető el a szolgáltatás. Ugyanakkor megállapítható, hogy a 229 kizárólag WLAN hálózattal lefedett település esetében a szélessávú internet elérése - vezetékes infrastruktúra hiányában a jelentkező előfizetői igény ellenére sem megoldott.
7. Technológia 51 7. 6 DSL,WLAN, Kábelnet technológia előfizetőinek változási üteme (technológiai olló)
7. Technológia 52 7. 7 A két vezető technológia (DSL, Kábelnet) előfizetőinek idősoros összehasonlítása A DSL és a Kábelnet technológia piaci versenyében egyelőre még a DSL vezet, de előnye évről-évre csökken (záródik a technológiai olló). A DSL 2008Q2 és 2009Q2 időszak között alig 3%-os növekedést ért el, míg a Kábelnet 14%-ot tudhatott magáénak.
7. Technológia 53 7. 8 Technológia sebesség 7. 8 Technológia névleges letöltési sebesség
7. Technológia 54 7. 8 Technológia sebesség 7. 8 Technológia Garantált letöltési sebesség (előfizetők száma alapján)
7. Technológia 55 7. 9 Technológia és a települési lefedettség összefüggései 7. 9. 1 Lefedett, lefedetlen települések aránya
7. Technológia 56 7. 9 Technológia és a települési lefedettség összefüggései 7. 9. 2 A legnagyobb települési lefedettséggel rendelkező három technológia átlagos háztartási kiépítettsége a lefedett településeken A háztartási kiépítettség azt adja meg, hogy a lefedett településeken mekkora a technológiai szolgáltatás elérhetősége. A két legnagyobb vezetékes technológia (DSL, Kábelnet) átlagos elérhetősége egy szélessávú technológiával lefedett településen 80% feletti értéken áll.
8. Piaci részesedés 57 8.1 Régió
8. Piaci részesedés 58 8.2 A két vezető (DSL, Kábelnet) technológia piaci részesedésének alakulása
8. Piaci részesedés 59 8. 3 Megye - A két vezető (DSL, Kábelnet) technológia piaci részesedésének alakulása
9. Népsűrűség 60 9. 1 Penetráció a népsűrűség függvényében
9. Népsűrűség 61 9. 2 Előfizetők megoszlása a népsűrűségi csoportok alapján
9. Népsűrűség 62 9. 3 Népsűrűség és a hozzáférési technológia összefüggései Bizonyos technológia csak sűrűn lakott nagyvárosi környezetben életképes, illetve a hálózati kiépítés fajlagos költségei a nagyvárosi környezetben alacsonyabb. Vannak olyan hálózatok (PSTN-DSL, KTV-Kábelnet), amelyek több szolgáltatás egyidejű nyújtása mellett biztosítják az internet elérést, valamint olyanok (WLAN, Ethernet), amelyek csak az internet elérés céljára szolgálnak. megállapítható, hogy a WLAN a "vidék technológiája", míg az Ethernet a nagyvárosi környezetben leginkább életképes.
63 10. MOBILINTERNET (havidíjas internet csomagra előfizetők száma) 10.1 Mobilinternet összesen 2007Q2-2009Q2 A mobilinternet előfizetők statisztikai célú feldolgozását - 2007 második felében (2007Q2) - először féléves, majd 2007 végétől (2007Q4) negyedéves időszakokban (Q1-Q4) végezi a Hírközlési Hatóság. A mobilinternet fejlődése stabil és dinamikus emelkedést mutat. A technológia népszerűségére jellemző, hogy közel egy év alatt megduplázta (108%-os növekedés) a szolgáltatásra előfizetők számát.
10. MOBILINTERNET (havidíjas internet csomagra előfizetők száma) 64 10.2 Mobilinternet összesen, 3G hálózatot használó előfizetők száma (2008Q2-2009Q2) *3G használó: A mobilinternetet használó előfizetők közül azok, akik a vizsgált negyedéves ciklus alatt legalább egyszer bejelentkeztek 3G hálózatba. Az adatok riportolása szolgáltatónként eltérő szoftverrel történik, ezért az adatok csak tájékoztató jellegűek.
horvath.d.laszlo@nhh.hu