I/1. Szolnok és dél-hevesi apróvadas vadgazdálkodási körzet

I/1. Szolnok és dél-hevesi apróvadas vadgazdálkodási körzet I/1. Szolnok és dél-hevesi apróvadas vadgazdálkodási körzet A körzet a Jász-Nagykun-Szolnok és a Heves megye déli, alföldi részén található kifejezetten apróvadas területeket fogja össze. Fô jellemzôiben homogén apróvadas területnek tekinthetô. A vadgazdálkodási körzet országosan kiemelkedô mezei nyulas, fácános és ôzes területeket tartalmaz. Az ôznél fôleg a szolnoki részeket kell kiemelni, de az egész körzetben a jó minôség a jellemzô. A fácán esetében Jász-Nagykun-Szolnok és Békés határterülete a legkiemelkedôbb, ebben azonban nagy szerepe lehet az országosan is igen magas fácánkibocsátásának is. A mezei nyúl állományai igen jók, gazdálkodási szempontból hagyományosan különösen a mezei nyúl befogása volt meghatározó. A körzet területén több területen maradt fenn jelentôs fogolypopuláció, vízivad szempontjából a Tisza-tó térsége fontos. A körzetben a vaddisznó folyamatosan megjelenik, de tartós megtelepülése még nem következett be. A vadgazdálkodási körzet területe: 7,586.01 km 2 Jász - Nagykun - Szolnok megye...5511 km 2 Heves megye...1820 km 2

I/2. Dél-Pest megyei apróvadas vadgazdálkodási körzet I/2. Dél-Pest megyei apróvadas vadgazdálkodási körzet A vadgazdálkodási körzet zömében kifejezetten apróvadas területekbõl áll, amelyekbe azonban nagyobb kiterjedésû erdõsültebb részek ékelõdnek, ahol a vaddisznó, dám, és helyenként a gímszarvas jelenléte is jelentõs. Néhány területen kiváló minõségû õzállomány él, ezeket ennek megfelelõen kell a jövöben is kezelni. Foltokban igen jó fácános és és mezei nyulas területek fordulnak elõ, emellett egyes területeken a fogoly megmaradt állománya is számottevõ. A gímszarvas az északi részeken az u- tóbbi években terjedt el.a dám szempontjából Pusztavacs és környéke rendelkezik jelentõs állománnyal, az itt található gazdálkodók vadászati és vadgazdálkodási lehetõségét bõvíti. A vadgazdálkodási körzet területe: 4.136 km 2 Bács-Kiskun...56 km 2 Jász-Nagykun-Szolnok...19 km 2 Heves...32 km 2 Pest... 4.029 km 2

I/3. Hajdú-bihari apróvadas vadgazdálkodási körzet I/3. Hajdú-bihari apróvadas vadgazdálkodási körzet A vadgazdálkodási körzet a Tiszántúli régió tagja. északon a Tisza folyó, északkeleten Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, keleten a magyar-román országhatár, délen Békés megye, dél-nyugaton és nyugaton Jász-Nagykun Szolnok megye határolja. A körzet területét négy ökológiai körzet érinti: nyugati részén a Közép-Tisza vidék, középsõ részén a Hajdúság, délen a Berettyó-Körösvidék, keleten pedig a Nyírség. A körzet meghatározó jellegét az apróvadnak kedvezõ mezei élõhelyek adják, ugyanakor az erdõsültebb észak-keleti tájegységben a vaddisznó és a telepített dámállományok jelentõs szerepet játszanak. A határmenti Bihari térségben, a Tisza mentén és a Hortobágyi tájegységben a gímszarvas szórványos, elõfordulása, valamint a vaddisznó állandó jelenléte a jellemzõ. A nyírségi tájegységben a dám és vaddisznó mellett megtalálható a gímszarvas kisebb populációja is. Az õzállomány minõsége a körzetben kiemelkedõ, de jellemzõ az állományok alulhasznosítása. A fácán és mezei nyúl állomány a vadgazdálkodási körzetben kiváló, északról délre haladva a két faj állománysûrûsége növekszik. A fogoly és a mezei nyúl populáció a körzet dél-nyugati részén mint géncentrum jelentõs. A Tisza-menti és a Hortobágyi vizes élõhelyek kiemelkedõ jelentõségûek a fészkelõ és vonuló vízivad fajok számára egyaránt. A vadgazdálkodási körzet területe: 6041 km 2 Hajdú-Bihar megye...6041 km 2

I/4. Csongrádi apróvadas vadgazdálkodási körzet I/4. Csongrádi apróvadas vadgazdálkodási körzet A körzet az I. Duna-Tisza-közi és Tiszántúli apróvadas vadgazdálkodási táj -ba tartozik és nagy részt kiváló apróvadas területekbõl áll. A Tisza jobb partján Csongrádban néhány terület kissé eltérõ jelleget mutat, de a megye megbontását ez nem indokolta. A Bács-Kiskun megye délkeleti részét alkotó terület tisztán apróvadas jellegénél fogva illeszkedik ide. A vadgazdálkodási körzet gazdálkodásának meghatározása során az apróvadas jelleg megõrzésére és a nagyvadgazdálkodás irányvonalának meghatározására kell törekedni. A vadgazdálkodási körzet magában foglalja csaknem egész Csongrád megyét, valamint Bács-Kiskun megye dél-keleti részébõl és Szolnok megye déli részébõl egy kisebb, azonos adottságú területet. A táblázatokban a Szolnok megyében lévõ területre vonatkozó adatok a Csongrád megyei adatokkal együtt szerepelnek. A vadgazdálkodási körzetben 48 vadgazdálkodási egység mûködik, melybõl 2 különleges rendeltetésû (800300 és a 802600 oktatás-kutatás) A vadgazdálkodási körzet területe: 4.514 km 2 Csongrád megye... 4.237 km 2 Bács-Kiskun megye...273 km 2 Szolnok megye...4 km 2

I/5. Szabolcs-szatmár-beregi apróvadas vadgazdálkodási körzet I/5. Szabolcs-szatmár-beregi apróvadas vadgazdálkodási körzet A vadgazdálkodás jellegét az apróvadas területek határozzák meg, de sok átmeneti jellegû (apróvad nagyvad) területet is tartalmaz. A gím és vaddisznó megtelepülése kevéssé egyértelmû, de a vaddisznó csaknem mindenütt elõfordul a terítékben. A Nyírség erdõsültebb foltjaiban a telepített dámállományok jelentõs szerepet játszanak. A vadgazdálkodási körzetben az apróvadas területekre fokozott figyelmet kell fordítani és az apróvadas jelleg fenntartására kell törekedni. A fácán és a mezei nyúl állománya a déli széleken jobb, észak felé haladva e két faj mennyisége csökken. A vadgazdálkodási körzet területe: 5,826 km 2 Szabolcs-Szatmár-Bereg megye... 5,826 km 2

I/6. Északkelet-bács-kiskuni vadgazdálkodási körzet I/6. Északkelet-bács-kiskuni apróvadas vadgazdálkodási körzet A Duna-Tisza-közi és tiszántúli apróvadas vadgazdálkodási táj középnyugati körzete, melynek területe 143.221 ha. ErdÅsült területe 11.889 ha (8,3 %). Vadgazdálkodásra alkalmatlan terület: 6.892 ha (4,8 %). Északon a Dél-pest megyei apróvadas körzet, keleten a Szolnok és délhevesi apróvadas körzet, délen a Csongrádi apróvadas körzet és nyugaton az Észak-bács-kiskuni vadgazdálkodási körzet határolja. A vadgazdálkodási körzet Bács-Kiskun megye többi részétål elkülönül, mivel jó apróvadas területekbål áll. Ez a megye többi részénél lényegesen jobb mezei nyúl és fácánállományban egyértelmáen kifejezådik. A vadgazdálkodási körzetbe tartozó területen a vadgazdálkodás célja az apróvadas jelleg megårzése és a minåségileg és mennyiségileg kiemelkedå apróvadpopulációk fenntartása. A körzetben 16 vadászatra jogosult gazdálkodik. A vadgazdálkodási körzet területe: 1.432 km 2 A vadgazdálkodási körzet a következå megyéket érinti: Bács-Kiskun:... 1.432 km 2 A vadgazdálkodási körzet elhelyezkedését és vadgazdálkodási egységeinek

,%ÃNÃVLDSUÍYDGDVYDGJD]G»ONRG»VLNÐU]HW $NÐU]HWOHÇU»VD $YDGJD]G»ONRG»VLNÐU]HWWÃUEHOLHOKHO\H]NHGÃVH $YDGJD]G»ONRG»VLNÐU]HWV]»PDÃVQHYH,%ÃNÃVLDSUÍYDGDVYDGJD]G»ONRG»VLNÐU]HW $NÐU]HWUÐYLGEHPXWDW»VD$NÐU]HWWHUÖOHWHÃVPHJ\ÃNNÐ]ÐWWL PHJRV]O»VD $ %ÃNÃVL DSUÍYDGDV NÐU]HW %ÃNÃV PHJ\H WHOMHV WHUÖOHWÃW IRJODOMD PDJ»ED NP $NÐU]HW0DJ\DURUV]»JHJ\LNOHJMREEPH]HLQ\XODVI»F»QRVÃVÏ]HVWHUÖOHWH $ I»F»Q»OORP»Q\ D NÐU]HWHJÃV]WHUÖOHWÃQNLHPHONHGÏV]LQWÕ6]LJHWV]HUÕHQKHO\H] NHGQHN HO D NÐU]HW V]DNL ÃV 1\XJDWL UÃV]ÃQ EHOÖO D]RN D WHUÖOHWHN DKRO D I»F»QNLER FV»W»V PHJKDW»UR]Í MHOHQWÏVÃJÕ $ NÐU]HW HJÃV] WHUÖOHWÃQ ÃV NÖOÐQÐVHQ H WHUÖOHWHNHQ D I»F»QQDN QDJ\ JD]GDV»JL V]HUHSH YDQ $ NÐU]HWNHOHWLWHUÖOHWHLQrIROWRNEDQHOKH O\H]NHGÏrNLY»OÍJHQHWLNDLÃUWÃNÕWHUPÃV]HWHVI»F»QWÐU]V»OORP»Q\RNWDO»OKDWÍN $ PH]HL Q\ÔO NLHPHONHGÏ PLQÏVÃJÕ ÃV PHQQ\LVÃJÕ»OORP»Q\D D NÐU]HW ÃV]DNNHOHWL ÃV NHOHWLWHUÖOHWHLWNLYÃYHMHOHQWÏVYDGJD]G»ONRG»VLÃVJD]GDV»JLÃUWÃNHWNÃSYLVHO $ NÐU]HWEHQ IHOOHOKHWÏ IRJRO\SRSXO»FLÍN JÃQPHJÏU]ÃVL V]HPSRQWEÍO QDJ\RQ ÃUWà NHVHN $ YÇ]LYDG V]HPSRQWM»EÍO D.ÐUÐVÐN D %HUHWW\Í IRO\Í D FVDWRUQ»N YDODPLQW D] ÐVV]HV KDODVWÍPHJKDW»UR]ÍV]HUHSHWWÐOWEH $] Ï] %ÃNÃV PHJ\HL»OORP»Q\D NLHPHONHGÏ PLQÏVÃJÕ $ NÐU]HWEHQ NHYÃV NLYÃWHOOHO D] Ï] D YDGJD]G»ONRG»V DODSM»W NÃSH]L $] Ï]]HO YDOÍ JD]G»ONRG»VW D NLY»OÍ PLQÏVÃJ V]HPHOÏWWWDUW»VDPHOOHWWNHOOPHJYDOÍVÇWDQL $ *\XOD NÐUQ\ÃNÃQ IHOOHOKHWÏG»P»OORP»Q\ KD]»QNG»P»OORP»Q\»EDQ NLHPHONGÏ ÃUWÃNHWNÃSYLVHO $ NÐU]HWEHQ D JÇPV]DUYDV 5RP»QL»EÍO»WY»OWÍ HJ\HGHL IÏOHJ D KDW»UYLGÃNHQ ÃV D.ÐUÐ VÐN»OWDOEH]»UWK»URPV]ÐJEHQIRUGXOQDNHOÏ $ YDGGLV]QÍ»OORP»Q\ HJ\UH QÐYHNYÏ WHQGHQFL»W PXWDW PHO\ D] DSUÍYDG V]HP SRQWM»EÍOHJ\ÃUWHOPÕHQK»WU»Q\RVQDNWHNLQWKHWÏ $YDGJD]G»ONRG»VLNÐU]HWWHUÖOHWH NP $YDGJD]G»ONRG»VLNÐU]HWDNÐYHWNH]ÎPHJ\ÃNHWÃULQWL %ÃNÃVPHJ\H NP $YDGJD]G»ONRG»VLNÐU]HWHOKHO\H]NHGÃVÃWÃVYDGJD]G»ONRG»VLHJ\Và JHLQHNKDW»UDLW PHOOÃNOHWEHQ WDO»OKDWÍWÃUNÃSHNPXWDWM»N.ÐU]HWLYDGJD]G»ONRG»VLWHUY

,,%ÐU]VÐQ\1ÍJU»GJÐGÐOOÏLYDGJD]G»ONRG»VLNÐU]HW $NÐU]HWOHÇU»VD $YDGJD]G»ONRG»VLNÐU]HWWÃUEHOLHOKHO\H]NHGÃVH $YDGJD]G»ONRG»VLNÐU]HWV]»PDÃVQHYH,,%ÐU]VÐQ\1ÍJU»GJÐGÐOOÏLQDJ\YDGDVNÐU]HW $NÐU]HWUÐYLGEHPXWDW»VD$NÐU]HWWHUÖOHWHÃVPHJ\ÃNNÐ]ÐWWL PHJRV]O»VD $ YDGJD]G»ONRG»VL NÐU]HW D %ÐU]VÐQ\ D &VHUK»W ÃV D *ÐGÐOOÏLGRPEV»J QDJ\ YDGDV MHOOHJÕ WHUÖOHWHLW IRJODOMD PDJ»ED V]DNUÍO 6]ORY»NLDÃVD],SRO\1\X JDWUÍO D],SRO\ D 'XQD YDODPLQW %XGDSHVW KDW»UROMD.HOHWL LU»Q\EDQ WÐEEQ\LUH 1ÍJU»G PHJ\H KDW»U»W NÐYHWL 'ÃOHQ D *ÐGÐOOÏLGRPEV»J KDW»UYLGÃNH ]»UMD OH $ YDGJD]G»ONRG»VL NÐU]HW XUDONRGÍ YDGIDMD D JÇPV]DUYDV ÃV D YDGGLV]QÍ OOR P»Q\VÕUÕVÃJÖN ÃV WHUÇWÃNÖN LV V]»PRWWHYÏ $ NÐU]HWEHQ D MHOHQWÏV PHQQ\LVÃJÕ GH J\HQJH PLQÏVÃJÕ Ï]»OORP»Q\ PHOOHWW PHJWDO»OKDWÍ D PXIORQ ÃV D G»P LV PH O\HN MHOHQOÃWH WHUPÃV]HWYÃGHOPL V]HPSRQWEÍO NÃQ\HV OHKHW $ NÐU]HWEHQ NLVHEE WÃUVÃJHNHW OHV]»PÇWYD D WHUPÃV]HWHVDSUÍYDG»OORP»Q\YLVV]DV]RUXOWÃV»OWDO»EDQ QHPMHOHQWÏV$PHVWHUVÃJHVWHQ\ÃV]WÃVVHOGÔVÇWRWWI»F»Q»OORP»Q\HOOHQEHQD GRPERU]DWL DGRWWV»JRNQDN NÐV]ÐQKHWÏHQ NLY»OÍ YDG»V]DWL PLQÏVÃJÕ $ NÐU]HW EHQ D YDGJD]G»ONRG»VW HUÏVHQ EHIRO\»VROKDWMD KRJ\ MHOHQWÏVUÃV]H%XGDSHVW NLU»QGXOÍ ÃV ÖGÖOÏ ÐYH]HWÃEHQ WDO»OKDWÍ *ÐGÐOOÏLGRPEV»J %ÐU]VÐQ\ 'XQD NDQ\DUDPLDYDGJD]G»ONRG»VV]HPSRQWM»EÍONHGYH]ÏWOHQKDW»VRNNDOLVM»U $YDGJD]G»ONRG»VLNÐU]HWWHUÖOHWH NP $YDGJD]G»ONRG»VLNÐU]HWDNÐYHWNH]ÎPHJ\ÃNHWÃULQWL 1ÍJU»GPHJ\H NP 3HVWPHJ\H NP $YDGJD]G»ONRG»VLNÐU]HW HOKHO\H]NHGÃVÃW ÃV YDGJD]G»ONRG»VL HJ\VÃJHL QHNKDW»UDLWPHOOÃNOHWEHQWDO»OKDWÍWÃUNÃSHNPXWDWM»N.ÐU]HWLYDGJD]G»ONRG»VLWHUY

II/2. Mátra-Bükk-Csereháti vadgazdálkodási körzet II/2. Mátra-Bükk-Csereháti nagyvadas vadgazdálkodási körzet A vadgazdálkodási körzet Heves megye hegyvidéki részeit és Borsod- Abaúj-Zemplén megye nyugati hegyvidéki területeit foglalja magába. A körzet kifejezetten nagyvadas jellegû, az apróvadnak nincs érdemi jelentõsége. Helyenként nagyon magas a gímszarvas állománysûrûsége és a Mátra és a Bükk területén vadgazdálkodási-vadászati szempontból fontos nagyvad a muflon. A vaddisznó állomány és terítéke szintén kiemelkedõen magas. A vadgazdálkodási körzetben a vadgazdálkodást jelentõsen befolyásolja az erdõgazdálkodással való összhang megteremtése és fenntartása, illetve a nemzeti parkok területén a természetvédelem részérõl jelentkezõ szempontok és törekvések. A vadgazdálkodási körzet területe: 5083 km 2 Heves megye...1757 km 2 Borsod-Abaúj-Zemplén megye...3326 km 2

II/3. Zempléni nagyvadas vadgazdálkodási körzet II/3. Zempléni nagyvadas vadgazdálkodási körzet A Zempléni vadgazdálkodási körzet a vadgazdálkodási tájon belül elsõsorban földrajzilag különül el igen markánsan. Valamennyi nagyvad állománya számottevõ és ezen belül a muflon itt is igen fontos szerepet tölt be. A vadgazdálkodás fõ célja a helyi sajátságok fenntartása. A körzetben a farkas visszatelepülése már feltételezhetõen megtörtént, és a hiúz és a farkas Szlovákiából való bevándorlása szintén elõfordul. A vadgazdálkodási körzet teljes egészében Borsod-Abaúj-Zemplén megye területén helyezkedik el. A vadgazdálkodási körzet területe: 1.079 km 2 Borsod-Abaúj-Zemplén megye... 1.079 km 2

II/4. Tiszamenti átmeneti vadgazdálkodási körzet II/4. Tiszamenti átmeneti vadgazdálkodási körzet A vadgazdálkodási körzetre földrajzi értelemben jól meghatározó nevet nem lehet adni, alapjában a hegyvidéki és az alföldi területek közötti átmeneti zónákat fogja össze. Az elõbbiek miatt karakterisztikus vadgazdálkodási jellege sincs: az átmeneti jelleg miatt sem az apróvad, sem a nagyvad dominanciája nem mondhatóki. E területeken a középhegységi területekrõl kilépõ, terjeszkedõ nagyvad (vaddisznó, gímszarvas) és nem az állandó nagyvadállomány a meghatározó. A vadgazdálkodási körzet teljes egészében Borsod-Abaúj-Zemplén megye területén helyezkedik el. A vadgazdálkodási körzet területe: 2,698 km 2 Borsod-Abaúj-Zemplén... 2,698 km 2

III/1. Dél-baranyai vadgazdálkodási körzet III/1. Dél-baranyai nagyvadas vadgazdálkodási körzet A Baranyai dombság területén és a Dráva mellékén elhelyezkedõ terület, melyet keleten a Duna határol. Baranya északi részétõl határozottan elkülönül, fõleg a szarvas állománysûrûsége kisebb. Ugyanakkor a körzet gímállománya az országban az egyik legértékesebb, és ide tartoznak a drávamenti és a Duna mentén található ártéri területek is. A körzetben a dám több helyen is elõfordul. A terület jó minõségû õzállománya is említésre érdemes. A vadgazdálkodási körzetben a genetikailag értékes szarvasállomány megõrzése a vadgazdálkodás meghatározó célja lesz. Elsõsorban a gimszarvas létszámának szabályozása céljából a Területi Vadgazdálkodási Tanács a körzetet 3 alkörzetre osztotta, az egyes területekhez tartozó vadgazdálkodási egységek az alábbiak: S Dunamente: 02-503000, 02-503100, 02-503200, 02-503300, 02-503610, 02-503620, 02-503630,02-503640, 02-503800, 02-503900, 02-504000, 02-504710, 02-504720, 02-504900, 02-505000, 03-609400, 17-451100, 17-451200 S Drávamente: 02-502100, 02-503400, 02-503500, 02-504100, 02-504200, 02-504300, 02-504400, 02-504500, 02-504510, 02-504600, 02-504800 S Alkörzeten kívüli: 02-502200, 02-502300, 02-502400, 02-502500, 02-502600, 02-502700, 02-502800, 02-502810, 02-502900, 02-503700 A vadgazdálkodási körzet területe: 3,223 km 2 Baranya:............................................ 290,495 ha Bács-Kiskun:........................................... 4,938 ha Tolna:............................................... 26,824 ha Összesen:............................................ 322,257 ha

III/2. Dél-bács-kiskuni vadgazdálkodási körzet III/2. Dél-bács-kiskuni vadgazdálkodási körzet A vadgazdálkodási körzet a Közép-magyarországi vadgazdálkodási táj egyik déli vadgazdálkodási körzete, melyet a Dunántúl déli részeitål a Duna elhatároló szerepe miatt kell külön kezelni. A körzet erdåsültsége megegyezik az országos értékkel. Fontos kiemelni a Baja-Kiskunhalas-Kiskunfélegyháza vonalon található eråsen erdåsült részeket, amelyek a gímszarvas és a vaddisznó betelepedése következtében a hagyományosan nagyvadas területekhez igen hasonlókká váltak. A körzetben meghatározó a gím terjeszkedése, és stabilan jelen van a vaddisznó. A körzet keleti szegélyében az Åz terítéke magasabb. A vadgazdálkodási körzet az utóbbi két-három évtizedben vált eråsen nagyvadas jellegûvé, ennek ellenére jelentås a mezei nyúl terítéke is. A körzetben az értékes gímszarvas állomány fenntartása mindenképpen fontos cél. A megye mezågazdasága igen fejlett és emiatt a vadkár már eddig is súlyos ellentétek forrása volt. Északon az Észak-bács-kiskuni vadgazdálkodási körzet, keleten a Csongrádi apróvadas körzet, nyugaton a Dél-baranyai nagyvadas körzet és a DunamentimezÅföldi körzet határolja. A körzetben 46 vadászatra jogosult gazdálkodik. A vadgazdálkodási körzet területe: 3822 km 2 Bács-Kiskun...3822 km 2

III/3. Tolnai-hegyháti vadgazdálkodási körzet III/3. Tolnai-hegyhát vadgazdálkodási körzet III/3. Tolnai-hegyhát vadgazdálkodási körzet: A körzet vadgazdálkodási egységeit tekintve teljes egészében Tolna megyében helyezkedik el, a Dunántúl Dél-Keleti részén. Északról és részben KeletrÅl a III/4-es, Dél-KeletrÅl és DélrÅl a III/1-es, valamint a IV/3-as és Nyugatról teljes egészében a IV/2-es vadgazdálkodási körzetek határolják. A vadgazdálkodási körzet 2 773 km 2 területá, így a 24 vadgazdálkodási körzet nagyságszerinti sorában a 16-ik helyen áll. Területnagyságát tekintve az átlag alatt marad, ami 3 816 km 2 az összes körzet vonatkozásában. A körzet területével az országos összes vadgazdálkodási terület 3,03 %-át teszi ki. A vadgazdálkodási körzet területe: 2,773 km 2 A vadgazdálkodási körzet a következå megyéket érinti: Tolna megye:... 2773 km 2

III/4. Dunamenti-Mezôföldi vadgazdálkodási körzet III/4. Dunamenti-Mezôföldi vadgazdálkodási körzet A nagyvadas vadgazdálkodási tájon belül a térség apróvadas területeit foglalja magába. Erôsen apróvadas jellegû területek keverednek nagyvadas átmeneti területekkel. Az erôs apróvadas jelleg indokolja a külön kezelését. A gímszarvas a körzet északi és déli határán állandó, a belsô területeken szórványos, trófeaminôsége közepes. A vaddisznó állandó, változó egyedsûrûségû vadja a körzetnek. Az ôz általánosan elterjedt, jó, esetenként kimagasló trófeaminôségû. A vizes élôhelyek magas aránya a vízivad jelentôségét biztosítja. A fácán nevelési és kibocsátás szerepe Dunántúli viszonylatban kiemelkedô. A Velencei hegységben gazdálkodó HM Lovasberényi Erdészet Ftk egy kimagasló minôségû nagyvadállományt kezel. A vadgazdálkodási körzet területe: 4913 km 2 Fejér:... 3736 km 2 Pest:...314 km 2 Tolna:... 863 km 2

III/5. Észak-bács-kiskuni vadgazdálkodási körzet III/5. Észak-bács-kiskuni vadgazdálkodási körzet A közép magyarországi (Kelet Dunántúli és Duna-Tisza közi vadgazdálkodási táj észak-keleti körzete, melynek területe 2.651 km 2. ErdÅsült területe 36.024 ha, 13,6 %. Északon a Dél-Pest megyei apróvadas körzet, keleten az Északkelet-bácskiskuni apróvadas körzet (kiváló Åz, terjeszkedå vaddisznó és jelentås apróvad állománnyal), délen a Dél-bács-kiskuni körzet (jó Åzállománnyal, jelentås terjeszkedå gím és vaddisznó-, minimális jó minåségá dámállománnyal), nyugaton a Dunamenti mezåföldi körzet határolja. A körzetben 31 vadászatra jogosult gazdálkodik. A vadgazdálkodási körzet területe: 2.651 km 2 A vadgazdálkodási körzet a következå megyéket érinti: Bács-Kiskun... 2.651 km 2

IV/1. Zala-dél-vasi nagyvadas körzet IV/1. Zala-dél-vasi nagyvadas vadgazdálkodási körzet A vadgazdálkodási körzet meghatározó vadja a gímszarvas, mely minõsége miatt az ország vadgazdálkodásának is kiemelkedõ értéke. A körzetben a zalai gímszarvas minõségének fenntartása a legfontosabb szakmai cél. A vadgazdálkodási körzetben igen nagy a vaddisznó állománya. A terület erdõsültségébõl és a nagyvad domináns szerepébõl következõen az apróvad vadászati és gazdálkodási szerepe elenyészõ. A IV/1 vadgazdálkodási körzetet északról a VI/1., észak-keletrõl a V/1., kelet és dél-keletrõl a IV/2. vadgazdálkodási körzet, déli, dél-nyugati és nyugati oldalról az országhatár határolja. A körzet vadgazdálkodási egységei Vas és Zala megyékben helyezkednek el, az ország legnyugatibb részén. A Vas megyei területek az összes terület 25 %-át teszik ki, 75 % pedig Zala megyéhez tartozik. Területét tekintve a körzet az átlagnál nagyobb. Magyarország összes vadgazdálkodási területének 5,31 %-át teszi ki. A vadgazdálkodási körzet területe: 4864 km 2 Zala megye...3643 km 2 Vas megye...1221 km 2

IV/2. Somogyi nagyvadas vadgazdálkodási körzet IV/2. Somogyi nagyvadas vadgazdálkodási körzet A vadgazdálkodási körzetben meghatározó vadfaj a gímszarvas, amely kiváló és jó minõségû. A gímszarvas minõségének megõrzése ennek megfelelõen kiemelt gazdálkodási szempont. Viszonylag nagy az õzállomány sûrûsége, de minõsége nem kiemelkedõ. Nagy a vaddisznó állománya és helyenként a hasznosítás is igen erõs, kiemelt szempont a vaddisznó létszámnövekedésének megállítása. A körzetben található egyes dámállományok gazdálkodási és vadászati szerepe helyileg szintén jelentõs. Tekintettel a nagyvadfajok létszámára és a vadkárok mértékére a körzetben a vadgazdálkodás és a más ágazatok összhangjának megteremtése és fenntartása a jövõ legfontosabb feladata. A vadgazdálkodási körzet egyes kisebb és kevéssé erdõs részein az apróvad szerepe valamelyest nagyobb. A vadgazdálkodási körzet területe: 5.939 km 2 Somogy megye... 5.939 km 2

IV/3. Mecseki nagyvadas vadgazdálkodási körzet IV/3. Mecseki nagyvadas vadgazdálkodási körzet A Dél-Nyugat-Dunántúli nagyvadas vadgazdálkodási táj keleti körzete. Szomszédai a nagy vadgazdálkodási jelentõséggel bíró IV/2. Somogyi vadgazdálkodási körzet (kiváló gím- és jelentõs vaddisznó és dámállománnyal), a III/3. Tolnai-hegyhát vadgazdálkodási körzet (kiemelkedõ dám- és jelentõs vaddisznó és gímállománnyal) valamint délrõl a III/1. Dél-baranyai vadgazdálkodási körzet (országos jelentõségû Duna-Dráva menti gímállományával). Jellegzetes dombvidéki nagyvadas terület. A körzetben a gímszarvas becsült állománysûrûsége és terítéke is igen magas. Az õz sûrûsége viszonylag alacsony. A vaddisznó állománya és terítéke is magas. Az apróvad jelentõsebb vadászati és vadgazdálkodási szerepet nem tölt be. A gímszarvas állománykezelése, az eltérõ állománysûrûség és trófeaminõség miatt a Területi Vadgazdálkodási Tanács a körzetet két alkörzetre bontotta. A Pécs-Dombóvár fõközlekedési út által elválasztott két alkörzet a Mecsek hegység nyugati részét, a Zselicség körzetbe esõ részét, a Sásd környéki dombságot és Baranya megye nyugati részét magába foglaló Nyugat-Mecseki alkörzet, ill. a Mecsek hegység keleti részét, a Bikal-Mágocs környéki völgységet magába foglaló Kelet-Mecseki alkörzet. A Nyugat-Mecseki alkörzetbe (NYM) sorolt vadászatra jogosultak: 02-500400, 02-500500, 02-501000, 02-501100, 02-501400, 02-501500, 02-501600, 02-501700 A Kelet-Mecseki alkörzetbe (KM) sorolt vadászatra jogosultak: 02-500100, 02-500200, 02-500300, 02-500600, 02-500700, 02-500800, 02-500900, 02-501200, 02-501210, 02-501300, 02-501800, 02-501810, 02-501900, 02-502000 A vadgazdálkodási körzet területe: 1.588 km 2 Baranya megye... 158.819 ha

V/1. Bakony-Vértes vadgazdálkodási körzet V/1. Bakony-Vértes vadgazdálkodási körzet A körzet magába foglalja a Bakonyt és a Vértes-hegységet a perem területekkel, valamint a Balaton-felvidéket. Alapvetõen hegyvidéki nagyvadas jellegû körzet ahol az apróvad gazdálkodás jelentõsége elenyészõ.a körzetben megtalálható mind az öt magyarországi nagyvadfaj. Közülük a gímszarvas, az õz és a vaddisznó általánosan elterjedt. A dám és a muflon szórványosan, részben szigetszerû populációkban fordul elõ. Az állományok nagysága mindenütt a fenntartható legnagyobb létszám felett van. A teríték és állománysûrûség adatok homogén képet mutatnak.az õz minõsége gyenge, a többi nagyvadé általában közepes. A vadgazdálkodási körzet területe: 4669 km 2 Fejér :... 739,56 km 2 Komárom :... 452,68 km 2 Veszprém :... 3477,13 km 2

V/2. Dunazugi nagyvadas vadgazdálkodási körzet V/2. Dunazugi nagyvadas vadgazdálkodási körzet A körzet topográfiailag zárt egységet alkot, geológiai adottságaiból adódóan három jól elkülöníthetõ részre osztható, úgymint a Gerecse-hegység, a Pilisi-hegység, illetve a közöttük húzódó dombvidék (Dorogi és Bajnai medence). A körzetet természtes és mesterséges határai teljesen körülzárják, a nagyvad mozgását a szomszédos körzetek felé megakadályozzák. Valamennyi nagyvadfaj elõfordul a körzetben, de figyelembe kell venni, hogy Budapest elsõdleges kiránduló övezetébe tartozik, ahol a turizmus és a vadgazdálkodásra is jelentõs hatást gyakorolhat (fokozott zavarás). Az utóbbi néhány évben a területen a nagyvadfajok létszáma emelkedett. A vadgazdálkodási körzet területe: 1659 km 2 Komárom-Esztergom megye:... 833 km 2 (50,2 %) Pest megye:... 826 km 2 (49,8 %)

VI/1. Vas-soproni nagyvadas vadgazdálkodási körzet VI/1. Vas-soproni nagyvadas vadgazdálkodási körzet VI/1. Vas-Soproni nagyvadas vadgazdálkodási körzet: A vadgazdálkodási körzetben fôként kifejezetten nagyvadas és nagyvadas átmeneti jellegû egységek keverednek. A körzeten belül a gímszarvas állománysûrûsége és terítéke is meglehetôsen homogén képet mutat, de az állomány minôsége közepes/jó. Az ôz a tipikusan nagyvadas körzetekhez képest egyenletesebben fordul elô. A vaddisznó mindenütt elôfordul, egyes területeken terítéke kiugróan magas. A dám elsôsorban Vasban, a muflon néhány szórvány foltban fordul elô. Az apróvad szerepe néhány kisebb területtôl eltekintve nem jelentôs. A vadgazdálkodási körzet területe: 4,018 km 2 Gyôr-Moson-Sopron megye:... 1236 km 2 Vas megye:... 2110 km 2 Veszprém megye:...672 km 2

VI/2. Hansági apróvadas vadgazdálkodási körzet VI/2. Hansági apróvadas vadgazdálkodási körzet A vadgazdálkodási körzet Gyõr-Moson-Sopron megye észak-nyugati részén helyezkedik el, teljes területével a megyehatáron belül. Északkeletrõl a Szlovák Köztársasággal (Nagy-Duna sodorvonala), nyugatról Ausztriával határos. Magyarországon belül nyugaton és délen a Vassoproni nagyvadas (VI/1) körzettel, illetve délen folytatólagossan a Bakonyalja-komáromi körzettel (VI/3) határos. Területe a 24 vadgazdálkodási körzet közül nagyság szerint a 21. helyen áll, tehát a kis vadgazdálkodási körzetek közé tartozik. Kialakítását a környezetétõl eltérõ domborzati viszonyai és a vadállomány összetétele, valamint az országhatár terület megosztó jellege indokolja. A vadgazdálkodási körzet területe: 1 583 km 2 A vadgazdálkodási körzet teljes területe Gyõr-Moson-Sopron megyében van.

VI/3. Bakonyalja-komáromi körzet vadgazdálkodási terve VI/3. Bakonyalja-komáromi körzet vadgazdálkodási körzet A vadgazdálkodási körzet az ország észak-nyugati részén fekszik. Északról a Hansági apróvadas körzet (VI/2) és a szlovák-magyar országhatár (Nagy- Duna sodorvonala), keleten a Dunazúgi nagyvadas körzet (V/2), délen a Bakony-vértesi körzet (V/1), nyugaton a Vas-soproni nagyvadas körzet (VI/1) határolja. A vadgazdálkodási körzet zömében nagyvadas jellegû, de helyenként az apróvad is igen jelentõs lehet. A vadgazdálkodási körzet területe: 2.487 km 2 Gyõr-Moson-Sopron megye... 1.231 km 2 Komárom-Esztergom megye...897 km 2 Veszprém megye...359 km 2