sz. melléklet A Kisbér Város Többcélú Közös Igazgatású Közoktatási Intézménye Táncsics Mihály Gimnázium és Szakközépiskola Alkalmazotti közösség elfogadta: III/2010 (I.25.) sz. határozatával
Tartalomjegyzék 1. JELEN (TAGINTÉZMÉNYI) SZMSZ SZABÁLYOZÁSI KÖRE:... 1 2. A TAGINTÉZMÉNY ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI... 1 2.1. A tagintézmény adatai:... 1 2.2. Alap és egyéb feladatok:... 1 3. A TAGINTÉZMÉNY SZERKEZETE... 2 3.1. Szervezeti felépítés... 2 3.2. Közalkalmazottak... 3 3.3. Az tagintézmény nevelőtestülete... 4 3.3.1. A nevelőtestület feladatai és jogai... 4 3.3.2. Az tagintézményi nevelőtestület értekezletei... 5 3.3.3. A nevelőtestület feladatainak átruházása... 5 3.3.4. A nevelőtestület által létrehozott bizottságok... 6 3.3.5. Az osztályközösségek nevelőtestületi megítélése... 7 3.3.6. A nevelőtestület szakmai munkaközösségekre ruházott jogai... 7 3.4. Munkaközösségek a tagintézményben... 7 3.5. Az alkalmazotti közösség kapcsolattartásának rendje... 8 3.6. Az osztályközösségek és tanulócsoportok... 9 3.7. Az iskolai diákönkormányzat és működése... 9 3.7.1. A diákönkormányzat szervezete... 9 3.7.2. A diákönkormányzat jogai... 10 3.7.3. A diákönkormányzat működési feltételei... 10 3.7.4. A diákönkormányzat és a tagintézmény közötti kapcsolattartás... 11 3.7.5. A diákközgyűlés (iskolagyűlés)... 11 3.8. A szülői közösségek iskolai szervezete... 12 3.8.1. A szülői szervezet jogai... 12 3.8.2. A vezetők, a tantestület és a szülői szervezet közötti kapcsolattartás rendje... 12
3.9. Kapcsolattartás a szülőkkel... 13 3.9.1. A szülők szóbeli tájékoztatása... 13 3.9.2. A szülők írásbeli tájékoztatása... 13 3.9.3. A szülői értekezletek rendje... 13 3.9.4. A szülői fogadóórák rendje... 13 3.9.5. Egyéb kapcsolattartás a szülőkkel:... 14 4. FELVÉTEL A TAGINTÉZMÉNYBE... 14 5. A TANULÓ TÁVOLMARADÁSA ÉS ANNAK IGAZOLÁSA... 15 5.1. A hiányzás indoklása... 15 5.2. A távolmaradási engedély... 15 5.3. Az igazolt és igazolatlan hiányzások... 15 5.4. Eljárás igazolatlan mulasztás esetén... 16 6. A TANULÓI JOGVISZONNYAL KAPCSOLATOS VIZSGÁK... 16 6.1. Érettségi vizsga... 17 6.2. OKJ vizsga... 17 6.3. Osztályozó vizsga... 17 6.4. Javítóvizsga... 17 6.5. Különbözeti vizsga... 18 7. A JUTALMAZÁS FORMÁI... 18 7.1. A dicséret és a jutalmazás elvei... 18 7.2. A dicséret formái... 18 7.2.1. A jutalmazás fajtái... 18 7.2.2. A jutalmazás alkalmai... 19 7.2.3. Jutalmazást javaslók köre... 19 7.2.4. A Táncsics Alapítvány jutalmai... 19 8. A MINŐSÉGI MUNKA DÍJAZÁSÁNAK SZEMPONTJAI... 19
8.1. Oktatás... 19 8.2. Nevelés... 20 9. A TANULÓK FEGYELMEZÉSE... 20 9.1. A z írásos fegyelmi intézkedések... 21 9.2. Fegyelmi büntetések... 21 9.3. A tanuló kártérítési felelőssége... 22 10. A FELNŐTTEK GIMNÁZIUMA ESTI TAGOZATÁNAK MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA... 22 10.1. A felnőttoktatás körülményei... 22 10.2. Beiratkozás a felnőttek iskolájába... 22 10.3. Beiskolázás... 23 10.4. A tanév és a tanítás valamint a vizsgák rendje az esti tagozaton... 23 10.4.1. A vizsgák rendje... 24 10.4.2. A beszámolóvizsgák rendje... 24 10.5. Tandíj... 25 10.6. Vizsgáztatási díj... 26 11. AZ ISKOLAI VÉDŐ- ÉS ÓVÓ ELŐÍRÁSOK... 26 11.1. Az iskola dolgozóinak feladata a baleset megelőzésével kapcsolatban... 26 11.2. Az iskola dolgozóinak feladatai a tanulóbalesetek esetében... 28 11.3. A tanulóbalesetekkel kapcsolatos iskolai feladatok /a magasabb szintű jogszabályok alapján/... 28 12. SZOCIÁLIS ÖSZTÖNDÍJ ÉS TÁMOGATÁS... 29 12.1. A szociális bizottság tagjai... 29 12.2. A szociális támogatások megítélésének szempontjai... 29 12.3. A szociális támogatás formái... 29
13. A TÉRÍTÉSI ÉS A TANDÍJ FIZETÉSÉNEK RENDJE... 30 13.1. A térítési díj fizetése... 30 13.2. Tandíj fizetése... 30 14. A TANULÓI TANKÖNYVTÁMOGATÁS RENDJE ÉS AZ ISKOLAI TANKÖNYVELLÁTÁS... 31 14.1. Az iskola tankönyvfelelőse... 31 14.1.1. A megbízott tankönyvterjesztő feladatai... 31 14.2. A tankönyvek fajtái... 32 14.3. A tankönyvtámogatás felosztásának szabályai... 33 15. RENDSZERES EGÉSZSÉGÜGYI FELÜGYELET ÉS ELLÁTÁS... 34 16. DIÁKIGAZOLVÁNYOK... 34 17. REKLÁMTEVÉKENYSÉGEK SZABÁLYAI... 35 18. ÉRETTSÉGIRE VALÓ FELKÉSZÜLÉS... 35 19. FOGLALKOZÁSOK, TEVÉKENYSÉGEK RENDJE ÉS FORMÁJA... 36 19.1. A tanév rendje... 36 19.2. Tanulók fogadása, nyitva tartás... 37 19.3. A tanítási napok rendje... 38 19.3.1. A tanítási órák rendje... 38 19.3.2. Az óraközi szünetek rendje:... 38 19.4. A tagintézményi felügyelet rendszabályai... 39 19.5. A tagintézmény munkarendje... 39 19.5.1. A vezetők intézményben való tartózkodása... 39 19.5.2. A közalkalmazottak munkarendje... 39 19.5.3. A pedagógusok munkarendje... 40 19.5.4. A nem pedagógus munkakörűek munkarendje... 41 19.5.5. A tanulók munkarendje... 41
19.6. Tanórán kívüli foglalkozások a tagintézményben... 41 19.6.1. A tanórán kívüli foglalkozások rendje... 41 19.6.2. Szakkörök... 41 19.6.3. A mindennapi testedzés formái... 42 19.6.4. Hitoktatás... 42 19.6.5. Az iskolában pártok nem működhetnek... 42 19.6.6. Esetenkénti tanórán kívüli foglalkozások diákoknak... 43 19.6.7. Tanfolyamok... 44 19.6.8. Önképzőkörök... 45 19.7. Diákkörök... 45 19.8. Az tagintézményi hagyományok ápolása és az ünnepélyek rendje... 46 19.8.1. Ünnepségeink, rendezvényeink... 46 19.8.2. A hagyományápolás külsőségei... 47 19.8.3. A hagyományápolással kapcsolatos feladatok... 48 20. A KÜLSŐ KAPCSOLATOK... 48 20.1. A kapcsolattartás formái és módjai... 48 20.2. A tagintézménnyel kapcsolatban álló szervezetek... 49 20.3. Kapcsolat a régió általános iskoláival... 49 20.4. Kapcsolatok a környező települések vezetőivel... 49 20.5. Testvérvárosi kapcsolatok... 49 20.6. A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátást szolgáló kapcsolatok... 50 21. AZ ISKOLAI KÖNYVTÁR MŰKÖDÉSI RENDJE... 50 21.1. Az iskolai könyvtár feladata... 50 21.2. Az iskolai könyvtár kapcsolatai:... 50 21.3. Az iskolai könyvtár szolgáltatásai... 50 21.4. Az iskolai könyvtár használatának szabályai... 51 21.5. A könyvek nyilvántartásának módja... 51 21.5.1. Könyvtári könyvek... 51
21.5.2. Tanulói tartóskönyvek... 52 21.5.3. Tanári használatra kiadott tankönyvek... 52 21.5.4. Videó kazetták... 52 21.5.5. CD-k... 52 22. A LÉTESÍTMÉNYEK ÉS HELYISÉGEK HASZNÁLATÁNAK RENDJE... 52 22.1. Az épület rendje... 52 22.2. Biztonsági rendszabályok... 53 22.3. A tagintézmény létesítményeinek bérbeadási rendje... 53 22.4. A helyiségek és berendezésük használati rendje... 54 22.4.1. Az alkalmazottak helyiséghasználata... 54 22.4.2. A tanulók helyiséghasználata... 54 22.4.3. A szaktermek használati rendje... 54 22.5. A berendezések használata, karbantartás és kártérítés... 55 22.6. Egyéb rendelkezések... 55 23. FÜGGELÉKEK... 57 23.1. A Táncsics Mihály Gimnázium és Szakközépiskola Közalkalmazotti Tanácsának Szabályzata... 58 23.2. A Diákönkormányzat Működési Szabályzata... 59 23.3. A Szülői Szervezet Működési Szabályzata... 60 23.4. A Diáksportkör Működési Szabályzata... 61 23.5. Házirend... 62 23.6. A felnőttképzés házirendje... 63 23.7. Bombariadó terv, eljárás rendkívüli esemény esetén... 64 23.8. Tűzriadó terv... 65 23.9. Iratkezelési Szabályzat... 66 23.10. Ellenőrzési szabályzat... 67 23.11. Bélyegzőhasználati Szabályzat... 68
23.12. Munkaköri leírások... 69 23.13. Tanfolyamszervezés, vagyonhasznosítás... 70 23.14. Munkaidő nyilvántartás szabályai... 71 23.15. Közalkalmazotti munka mérése, értékelése... 72
1. Jelen (tagintézményi) SZMSZ szabályozási köre: A tagintézmény működésére, belső és külső kapcsolataira vonatkozó mindazon rendelkezéseket határozza meg, amelyeket a közös Intézményi SZMSZ, tagintézményi hatáskörbe sorol. (Tagintézmény=iskola) 2. A tagintézmény általános jellemzői 2.1. A tagintézmény adatai: Név: KVT KIKI Táncsics Mihály Gimnázium és Szakközépiskola Cím: 2870 Kisbér, Batthyány tér 2. Pf.10 Telefon: 34/353-708 E-mail: kozpont@tancsics-kisber.sulinet.hu Honlap: www.tmgkisber.hu Típusa: Gimnázium és Szakközépiskola Engedélyezett tanulólétszám: 350 2.2. Alap és egyéb feladatok: Gimnázium feladatai: Általános középfokú ismeretek oktatása, az érettségi vizsgára, illetve a felsőfokú tanulmányok megkezdésére való felkészítés, valamint externátusi ellátás megszervezése. Sajátos nevelési igényű tanulók integrált gimnáziumi nappali rendszerű nevelése, oktatása. 4 évfolyamos nappali tagozatos általános képzés 4 évfolyamos esti tagozatos általános képzés. 5 évfolyamos képzés 9. nyelvi előkészítő évfolyammal 6 évfolyamos általános képzés Középfokú oktatásban részesülők étkeztetésének megszervezése Szakközépiskola feladatai 4 évfolyamos általános képzés szakmacsoportos alapozó oktatással 1
Érettségi vizsgára, illetve a felsőfokú tanulmányok és a szakképző évfolyam megkezdésére való felkészítés 1 vagy 1,5 vagy 2 évfolyamos nappali tagozatos szakképzés a szakma típusától és az előképzettségtől függően, mely középfokú OKJ vizsgával járul 3. A tagintézmény szerkezete 3.1. Szervezeti felépítés A kis létszámú tantestület az ún. funkcionális szervezeti modell alapján épül fel. A tagintézmény-vezető alatti szinten a tagintézmény-vezetőhelyettes és a felnőtt oktatás esti tagozatának vezetője áll. Feladataikat és munkamegosztásukat a munkaköri leírásuk tartalmazza. Az tagintézmény-vezetőhelyettes, a tagozatvezető, valamint a tagintézmény-vezető a munkaközösség vezetőkkel áll közvetlen kapcsolatban, rajtuk keresztül áramlik az információ a pedagógusok felé és vissza. Az adminisztrátor, aki egyben a gazdasági vezető is, a tagintézmény-vezető utasításai alapján dolgozik. Az ő irányítása alapján dolgozik a technikai személyzet. Tagintézmény-vezető Tagintézményvezető helyettes Tagozatvezető Adminisztrátor Munkaközösség vezető Munkaközösség vezető Munkaközösség vezető Technikai dolgozók pedagógusok pedagógusok pedagógusok Levelezőn tanító pedagógusok 2
Ez a struktúra lehetővé teszi egy egy feladathoz ideiglenesen szerveződő csoport kialakítását és működését. A tagintézmény-vezetőt szabadsága és betegsége alatt, valamint hivatalos távolléte esetén helyettese helyettesíti. A tagintézmény-vezető tartós távolléte esetén a teljes vezetői jogkör gyakorlására, az intézmény igazgatója külön intézkedésben ad felhatalmazást. Az iskola vezetősége A tagintézmény vezetősége az igazgatón és helyettesén kívül úgynevezett középvezetőkből áll, ezek: a munkaközösség-vezetők, a diákmozgalmat segítő tanár, a tagozatvezető, a szakszervezetek titkárai és a közalkalmazotti tanács elnöke. A középvezetők az egyes szervezeti egységes munkáját irányítják, tervezik, szervezik, ellenőrzik, értékelik. A vezetőség félévenként beszámolási kötelezettséggel tartozik a nevelőtestületnek. A középvezetők helyetteseit szükség szerint a tagintézmény-vezető jelöli ki. A vezetők közötti feladatmegosztást a munkaköri leírások tartalmazzák. A tagintézmény vezetőjének, helyettesének, a középvezetőknek a kapcsolata folyamatos, a szükségleteknek megfelelő rendszerességgel tartanak vezetői megbeszéléseket. Rendkívüli vezetői értekezletet a tagintézmény-vezető az általános munkaidőn belül bármikor összehívhat. 3.2. Közalkalmazottak A tagintézmény dolgozói közalkalmazottak, ezért munkavégzésükkel kapcsolatos kötelességeiket és jogaikat a munka törvénykönyve mellett a közalkalmazotti törvény szabályozza. Az alkalmazottak egy része oktató-nevelő munkát végző pedagógus, a többi dolgozó az oktató-nevelő munkát közvetlenül vagy közvetetten segítő más közalkalmazott. A pedagógusok alkotják a tagintézmény nevelőtestületét. A vagyonnyilatkozat tételre kötelezettek körét jelen SZMSZ függeléke tartalmazza. Az alkalmazotti közösségek jogai Az alkalmazotti közösséget és azok képviselőit jogszabályokban meghatározott részvételi, javaslattételi, véleményezési, egyetértési és döntési jogok illetik meg. 3
- Részvételi jog illeti meg az iskola minden dolgozóját és közösségét azokon a rendezvényeken, amelyekre meghívót kap. - Javaslattételi és véleményezési jog illeti meg az iskolával közalkalmazotti jogviszonyban álló minden személyt és közösséget. Az elhangzott javaslatokat és véleményeket a döntés előkészítése során a döntési jogkör gyakorlójának mérlegelnie kell. A döntési jogkör gyakorlójának az írásban kifejtett javaslattal, véleménnyel kapcsolatos álláspontját a javaslattevővel, véleményezővel közölni kell. - Az egyetértési jog az intézkedés meghozatalának feltétele. A jogkör gyakorlója az adott kérdésben csak úgy rendelkezhet, ha a hatályos jogszabályok szerint az egyetértésre jogosult személy, vagy közösség az intézkedéssel ténylegesen egyetért. - A döntési jog a rendelkező személy, vagy testület számára kizárólagos intézkedési jog, amelyet jogszabályok biztosítanak. Személyes jogkör esetén a jogkör gyakorlója teljes felelősséggel egyszemélyben, testületi jogkör esetén a tantestület abszolút többség (50 % + 1 fő) alapján dönt. A testület akkor határozatképes, ha kétharmad része jelen van. 3.3. Az tagintézmény nevelőtestülete A tagintézmény nevelőtestületének tagjai, a teljes nevelőtestület adott iskolában dolgozó tagjai. Az iskola pedagógusainak közössége, nevelési és oktatási kérdésekben a tagintézmény legfontosabb tanácskozó és határozathozó szerve. 3.3.1. A nevelőtestület feladatai és jogai A nevelőtestület legfontosabb feladata a helyi pedagógiai program létrehozása és egységes megvalósítása, ezáltal a tanulók magas színvonalú nevelése és oktatása. Ennek a komplex feladatnak megfelelően a nevelőtestület véleményező és javaslattevő jogkörrel rendelkezik minden, a tagintézményt érintő ügyben. A nevelőtestület egyetértési joga szükséges a diákönkormányzat működésével kapcsolatban. A tagintézmény nevelőtestületének konkrét feladatait, véleményezési és döntési jogkörét az intézményi SZMSZ szabályozza. 4
3.3.2. Az tagintézményi nevelőtestület értekezletei A tagintézményi nevelőtestület feladatainak ellátása érdekében számos értekezletet tart a tanév során. Az értekezletek egy részét a tagintézmény éves munkaterve rögzíti. A nevelőtestületi értekezlet vonatkozó napirendi pontjához az egyetértési jogot gyakorlók, - Szülői Szervezet, diákönkormányzat, stb. képviselőjét meg kell hívni. A tanév rendes értekezletei az alábbiak: tanévnyitó értekezlet félévi és év végi osztályozó értekezlet tanévzáró értekezlet két nevelési értekezlet hó végi munkaértekezlet Rendkívüli nevelőtestületi értekezlet hívható össze a tagintézményben - az intézményi SZMSZ-ben leírtakon túl - ha az iskolai nevelőtestület tagjainak egyharmada, valamint a közalkalmazotti tanács vagy az iskola vezetősége szükségesnek látja. A nevelőtestületi értekezlet akkor határozatképes, ha azon tagjainak több mint 50 %-a jelen van. A nevelőtestület döntéseit és határozatait általában a jogszabályokban meghatározottak kivételével nyílt szavazással és egyszerű szótöbbséggel hozza. Titkos szavazás esetén szavazatszámláló bizottságot jelöl ki a nevelőtestület tagjai közül. A szavazatok egyenlősége esetén a tagintézmény-vezető szavazata dönt. A nevelőtestületi értekezlet lényegkiemelő, emlékeztető jegyzőkönyvét kijelölt pedagógus vezeti. A jegyzőkönyvet a tagintézmény-vezető, a jegyzőkönyvvezető és a nevelőtestület jelenlevő tagjai közül két hitelesítő írja alá. A döntések a tagintézmény iktatott iratanyagába kerülnek, határozati formában. 3.3.3. A nevelőtestület feladatainak átruházása Az egyes feladat- és jogkörök átadása: A nevelőtestület a feladatkörébe tartozó ügyek előkészítésére vagy eldöntésére tagjaiból meghatározott időre vagy alkalmilag bizottságot hozhat létre, illetve egyes jogköreinek 5
gyakorlását átruházhatja másra, így a szakmai munkaközösségre, a szülői szervezetre vagy a diákönkormányzatra. Az átruházott jogkör gyakorlói: a bizottságok, az osztályközösségek tanárai és a szakmai munkaközösségek vezetői beszámolási kötelezettséggel tartoznak a nevelőtestületnek a munkatervben rögzített félévi értekezletek időpontjában. 3.3.4. A nevelőtestület által létrehozott bizottságok A nevelőtestület által feladat- és jogkörének részleges átadásával létrehozott bizottságok: A Felvételi Bizottság feladata: az iskolába jelentkező tanulók adottságainak, tudásának és neveltségi szintjének megítélése a tanulói jogviszony létesítésének javaslata és annak indoklása Tagjai: a tagintézmény-vezető tagintézmény-vezetőhelyettes közalkalmazotti tanács elnöke az osztályfőnöki munkaközösség vezetője A Fegyelmi Bizottság feladata: a házirendet súlyosan megszegő tanulók fegyelmi ügyeinek vizsgálata az érintettek meghallgatása után tárgyilagos döntés hozatala Tagjai: az intézmény vezetője vagy egyik helyettese az érintett tanuló osztályfőnöke egy, a fegyelmi ügyben független pedagógus egy, a tanuló által felkért pedagógus a diákönkormányzat képviselője 6
3.3.5. Az osztályközösségek nevelőtestületi megítélése A nevelőtestület az osztályközösségek tanulmányi munkájának értékelését, magatartási és szorgalmi problémáinak megoldását az érintett közösséggel közvetlenül foglalkozó pedagógusokra ruházza át. A magatartás és szorgalom osztályzataira javaslatot a tantestület által elfogadott értékelési szempontok alapján az osztályfőnök tesz. Az osztályban tanító kollégák többségi szavazatai döntenek a vitás esetekben. A nevelőtestület felé való beszámolási kötelezettség az osztályközösségek esetében az osztályfőnökre hárul. Az adott tanulói közösségért felelős osztályfőnök szükség esetén nevelői osztályértekezletet hívhat össze, melyen az osztály pedagógusainak jelen kell lenniük. 3.3.6. A nevelőtestület szakmai munkaközösségekre ruházott jogai A nevelőtestület a közoktatási törvényben meghatározott jogköréből a szakmai munkaközösségre ruházza át az alábbi jogköreit: a pedagógiai program helyi tantervének kidolgozása, a taneszközök, tankönyvek kiválasztása, továbbképzésre, átképzésre való javaslattétel, jutalmazásra, kitüntetésre, fizetésemelésre való javaslattétel, a határozott időre kinevezett pedagógusok véleményezése, a szakmai munkaközösség vezető munkájának véleményezése. 3.4. Munkaközösségek a tagintézményben Az azonos műveltségi területen tevékenykedő pedagógusok a közös minőségi és szakmai munkára, annak tervezésére, szervezésére és ellenőrzésére a tagintézmény-vezető javaslatára és engedélyével szakmai munkaközösségeket hoznak létre. A szakmai munkaközösségek feladatait az intézményi SZMSZ részletesen meghatározza. Az egyes munkaközösségek konkrét feladatait a munkaközösség-vezetők éves munkatervükben rögzítik, és azt az iskolavezetésnek az év eleji nevelési értekezletig leadják. A munkaközösség-vezetők további feladatait munkaköri leírásuk tartalmazza. Iskolánkban jelenleg négy munkaközösség működik: Osztályfőnöki 7
Idegennyelvi Társadalomtudományi Természettudományi 3.5. Az alkalmazotti közösség kapcsolattartásának rendje Az tagintézmény különböző közösségeinek tevékenységét a megbízott és a választott közösségi képviselők segítségével a tagintézmény-vezető fogja össze. A kapcsolattartásnak különböző formái vannak, melyek közül mindig azt kell alkalmazni, amelyik a legmegfelelőbben szolgálja az együttműködést. Ezek a különböző értekezletek, megbeszélések, fórumok, bizottsági ülések, intézményi gyűlések, stb. Az iskolai kapcsolattartás rendszeres és konkrét időpontjait az iskolai munkaterv és a havi ütemterv tartalmazza, melyet a tanári hirdetőtáblán helyezünk el. A belső kapcsolattartás általános szabálya, hogy különböző döntési fórumokra, nevelőtestületi-, alkalmazotti értekezletekre a vonatkozó napirendi pontokhoz a döntési, egyetértési, és véleményezési jogot gyakorló közösségek által delegált képviselőt meg kell hívni, nyilatkozatukat jegyzőkönyvben kell rögzíteni. A teljes alkalmazotti közösség gyűlését a tagintézmény-vezető akkor hívja össze, amikor ezt jogszabály előírja, vagy a tagintézmény egészét érintő kérdések tárgyalására kerül sor. Az alkalmazotti közösség értekezleteiről jegyzőkönyvet kell vezetni. Az iskolai közalkalmazottak jogait, kötelességeit, valamint a juttatásait és az iskolán belüli érdekérvényesítési lehetőségeit magasabb jogszabályok (Munka Törvénykönyve, a Kjt és rendeletei, valamint a Kollektív Szerződés) rögzíti. Az iskola vezetése az aktuális feladatokról a tanáriban elhelyezett hirdetőtáblán, valamint írásbeli tájékoztatókon, nagyszüneti és hó végi munkaértekezleteken keresztül értesíti a nevelőket. A középvezetők kötelesek: üléseik után tájékoztatni az irányításuk alá tartozó pedagógusokat az ülés döntéseiről, határozatairól 8
az irányításuk alá tartozó pedagógusok kérdéseit, véleményét, javaslatait közvetíteni az igazgatóság felé. A nevelők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban, egyénileg vagy munkaköri vezetőjük, illetve választott képviselőik útján közölhetik az, az iskola vezetőségével, a Szülői Szervezettel. 3.6. Az osztályközösségek és tanulócsoportok Az azonos évfolyamra járó és többségében azonos órarend szerint együtt tanuló diákok egy osztályközösséget alkotnak. Az osztályközösség tanulólétszáma rendeletben meghatározott, az osztályközösség élén pedagógus vezetőként az osztályfőnök áll. Az osztályfőnököt az osztályfőnöki munkaközösség vezető javaslatát figyelembe véve a tagintézmény-vezető bízza meg. Az osztályfőnök jogosult az osztályközösségben tapasztalt problémák megoldására az osztályban tanító pedagógusok osztályértekezletét összehívni. Bontott tanulócsoportban vesznek részt az osztályközösség diákjai azokon a tanítási órákon, melyeknek eredményessége érdekében szükséges a kisebb tanulólétszám. A tanulócsoportok bontását a tantárgy sajátos jellege, vagy a tanrendszervezés indokolja. 3.7. Az iskolai diákönkormányzat és működése 3.7.1. A diákönkormányzat szervezete A tagintézmény diákjai érdekeik képviseletére diákönkormányzatot hoztak létre. A diákönkormányzat tevékenysége a tanulókat érintő valamennyi kérdésre kiterjed. Az osztályközösségek a diákönkormányzat legkisebb egységei, minden osztályközösség megválaszthatja az Osztály Diákbizottságát (ODB) és az osztály titkárát, helyettesét, akiket küldöttként delegál az iskola diákönkormányzatának vezetőségébe. A tanulóközösségek ily módon önmaguk diákképviseletéről döntenek. A tagintézmény teljes tanulóközösségének érdekképviseletét a választott DT látja el. Tagjai alkotják a diákönkormányzat vezetőségét, rajtuk keresztül gyakorolja jogát. Az iskolai Diáktanács tagjai: osztálytitkárok és helyettesük 9
a diákújság főszerkesztője a diákrádió stábjának vezetője A Diáktanács tagjai közül választja meg az alábbi tisztségviselőket: a DT titkára titkárhelyettes gazdasági vezető kulturális felelős sportszervező diák-érdekképviseleti vezető 3.7.2. A diákönkormányzat jogai Az iskolai diákönkormányzat véleményezési és javaslattételi joggal rendelkezik a tagintézmény működésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben. A diákönkormányzat egyetértési jogot gyakorol a következőkben: a tagintézmény szervezeti és működési szabályzatának elfogadásakor és módosításakor a házirend elfogadásakor és módosításakor a tanulói szociális juttatások elosztási elveinek meghatározásakor az ifjúságpolitikai célokra biztosított pénzeszközök felhasználásakor A diákönkormányzat döntési jogköre kiterjed: saját működésére és hatásköre gyakorlására a működéséhez biztosított anyagi eszközök felhasználására egy tanítás nélküli munkanap programjára tájékoztatási rendszerének létrehozására és működtetésére vezetőinek, munkatársainak megbízására 3.7.3. A diákönkormányzat működési feltételei A tagintézmény tanévenként megadott időben és helyen biztosítja a diákönkormányzat zavartalan működésének feltételeit. A diákönkormányzat az iskola helyiségeit, berendezéseit a 10
tagintézményi SZMSZ és a házirend használati rendszabályai szerint térítésmentesen veheti igénybe. Az intézményi költségvetés igyekszik biztosítani a diákönkormányzat működéséhez azokat a költségeket, amelyeket a diákönkormányzat minden tanév október 31.-ig saját költségvetéseként megfelelő indoklással előterjeszt. A Diákönkormányzat működési szabályzatát jelen dokumentum függeléke tartalmazza 3.7.4. A diákönkormányzat és a tagintézmény közötti kapcsolattartás A diákönkormányzat munkáját a tanulók által felkért nagykorú személy segíti, aki a diákönkormányzat megbízása alapján eljárhat az Iskolai Diákbizottság (IDB) képviseletében. A diákönkormányzatot képviselő felnőtt személy vagy diákküldött folyamatos kapcsolatot tart a tagintézmény-vezetőjével. Az IDB megbízottja képviseli a tanulók közösségét az iskola vezetőségi, a nevelőtestületi, valamint a Szülői Szervezeti értekezletek vonatkozó napirendi pontjainál. Az Osztály Diákbizottságának képviselője járhat el az osztályközösség problémáinak megoldásában. A tanulók egyéni gondjaikkal, valamint kéréseikkel közvetlenül is felkereshetik a tagintézmény-vezetőjét. Az iskolai Diákönkormányzatnak saját szervezeti és működési szabályzata van. A tanulók számára tájékoztatást ad a tagintézmény-vezető az iskola életének egészéről, a diákönkormányzat vezetőségi ülésén, a diákközgyűlésen, az iskolai központi faliújságán, előre jelzett időpontban az igazgatói irodában bármelyik diáknak, diákcsoportnak, a nagyszüneti hirdetéseken (udvaron, iskolarádión keresztül) az osztályfőnökök az osztályfőnöki órák keretében. 3.7.5. A diákközgyűlés (iskolagyűlés) Az iskola tanulóközösségének a diákközgyűlés a legmagasabb tájékoztató fóruma. A diákközgyűlés a tagintézmény-vezető által, illetve a diákönkormányzat működési rendjében meghatározottak szerint hívható össze. Tanévenként legalább egy alkalommal kell diákközgyűlést tartani, amelyen a diákok küldöttei vesznek részt. A diákközgyűlés 11
napirendjét a közgyűlés rendezése előtt 15 nappal nyilvánosságra kell hozni. A diákközgyűlésen a tagintézmény-vezető és a diákönkormányzat vezetői beszámolnak az előző diákközgyűlés óta eltelt időszak munkájáról, a tanulói jogok helyzetéről, érvényesüléséről. A közgyűlésen a tanulók kérdéseket intézhetnek a diákönkormányzat és az iskola vezetéséhez, kérhetik gondjaik, problémáik megoldását. A diákok kérdéseire, kéréseire a tagintézményvezetőnek 30 napon belül választ kell adnia. Rendkívüli diákközgyűlés is összehívható, ha ezt a diákönkormányzat vezetői vagy a tagintézmény-vezető kezdeményezi. 3.8. A szülői közösségek iskolai szervezete A tagintézményben képviseleti úton választott Szülői Szervezet működik, amely jogosult eljárni valamennyi szülő képviseletében, illetve a tagintézmény egészét érintő ügyekben. 3.8.1. A szülői szervezet jogai A Szülői Szervezet dönt a saját szervezeti és működési rendjéről, munkatervének felfogadásáról, tisztségviselőinek megválasztásáról és képviseletéről. A Szülői Szervezetnek saját Működési Szabályzata van. 3.8.2. A vezetők, a tantestület és a szülői szervezet közötti kapcsolattartás rendje A Szülői Szervezetet a tagintézmény-vezető a munkatervben rögzített időpontokban tanévenként legalább kétszer hívja össze, ahol tájékoztatást ad a tagintézmény munkájáról és feladatairól, valamint meghallgatja a szülői szervezet véleményét és javaslatait. A szülői szervezetek intézménnyel kapcsolatos véleményét, javaslatait a szülői szervezetek vezetői, vagy a választott elnök juttatja el a tagintézmény vezetőségéhez. A Szülői Szervezet elnöke közvetlen kapcsolatot tart a tagintézmény-vezetővel, kérésére bármikor tájékoztatást kap a tagintézmény munkájáról. Egy osztály tanulóinak szülői szervezetével a gyermekközösséget vezető osztályfőnök tart közvetlen kapcsolatot. 12
3.9. Kapcsolattartás a szülőkkel 3.9.1. A szülők szóbeli tájékoztatása A tagintézmény a közoktatási törvénynek megfelelően a tanulókról a tanév során rendszeres szóbeli tájékoztatást tart. A szóbeli tájékoztatás lehet csoportos és egyéni. A szülők csoportos tájékoztatásának módja a szülői értekezletek, az egyéni tájékoztatás a fogadóórákon történik. 3.9.2. A szülők írásbeli tájékoztatása Az iskola a tanulókról rendszeres írásbeli tájékoztatást ad az ellenőrző füzetekben. Írásban értesítjük a tanuló szüleit gyermekük magatartásáról, szorgalmáról, tanulmányi előmeneteléről. Tájékoztatjuk a szülőket az iskolai élet kiemelkedő eseményeiről és az aktuális információkról is. A pedagógusok kötelesek a tanulókra vonatkozó minden értékelő érdemjegyet és írásos bejegyzést az osztálynaplón kívül a tanuló ellenőrzőjében is feltüntetni. Az osztályfőnök havonta ellenőrzi az osztálynapló é a tájékoztató füzet érdemjegyeinek azonosságát, és pótolja az ellenőrzőből hiányzó érdemjegyeket. 3.9.3. A szülői értekezletek rendje Az osztályok szülői közössége számára az intézmény tanévenként a munkatervben és az ütemtervben rögzített időpontokban szülői értekezletet tart az osztályfőnök vezetésével. A szeptemberi szülői értekezleten a szülők értesülnek a tanév rendjéről, feladatairól. Ekkor bemutatják az osztályban oktató-nevelő pedagógusokat is. A novemberi és februári értekezleteken a tanulmányi tevékenység értékelése a legfontosabb napirendi pont. A végzősök szüleinek a felsőfokú intézményekbe való jelentkezés időszakában tartanak még osztályfőnökeik értekezletet. Rendkívüli szülői értekezletet hívhat össze a tagintézményvezető, az osztályfőnök és a szülői szervezet képviselője a gyermekközösségben felmerülő problémák megoldására. 3.9.4. A szülői fogadóórák rendje A tagintézmény pedagógusai a szülői fogadóórákon egyéni tájékoztatást adnak a tanulókról a szülők számára. A tanulmányaiban jelentősen visszaeső tanuló szülőjét az osztályfőnök írásban behívhatja fogadóórájára. Ha a gondviselő találkozni szeretne gyermeke 13
pedagógusával, vagy a tagintézmény-vezetővel, telefonon vagy írásban egyeztetett időpontban, bármikor rendelkezésre állnak az érintettek, így előre meghatározott időpontú, egységes fogadóórát nem írunk ki. A szülők és a diákok az iskola titkárságán olvashatják el az iskola helyi pedagógiai programját, házirendjét, minőségirányítási programját és a szervezeti működési szabályzatát. Az SZMSZ a tagintézmény honlapjára is felkerül, az iskola legfontosabb adataival együtt. Az iskolavezetés munkaidejében a tagintézmény-vezetőtől és helyettesétől kérhetnek bővebb információkat ezen alapdokumentumokkal kapcsolatban. 3.9.5. Egyéb kapcsolattartás a szülőkkel: Iskolai rendezvények. A szülői közösséget a választott képviselőiken keresztül meghívjuk az iskolai rendezvényekre, ahol kihasználjuk a lehetőséget a kötetlen formában történő beszélgetésre, ezt biztosítja az évente megrendezésre kerülő Szülők-Nevelők bálja is. Családlátogatások. Az osztályfőnökök tanítványaik családjánál előzetes egyeztetés után bármikor tehetnek látogatást. Kötelező a családlátogatás a gyermekjóléti szolgálat közreműködésével veszélyeztetett tanuló esetén, valamint igazolatlanul hiányzó tanköteles tanuló második ilyen hiányzása esetén. 4. Felvétel a tagintézménybe Iskolánk tanulói közösségébe jelentkezés alapján, felvétel vagy átvétel útján lehet bejutni. A tanulói jogviszony létesítéséről, felvételéről és az átvételről a tagintézmény-vezető dönt a felvételi bizottsággal együtt. A közoktatási törvény szabályozza a tanulói jogviszony keletkezését és megszűnését és a tanuló jogviszonyból következő jogokat és kötelességeket. Az iskola a tanulói jogviszony létesítését felvételi követelmények teljesítéséhez is kötheti. Az esetleges felvételi vizsga, elbeszélgetés tartalmát, módszereit az előző tanév szeptember végéig határozza meg a tantestület /a törvények adta kereteken belül/, és azt követően nyilvánosságra hozza. A felvételi vizsgák idejét az éves munkaterv rögzíti. Más intézményből, tagintézményből történő átvételről egyedi mérlegelés után a Felvételi Bizottság dönt. 14