ábra. Egyfázisú, hídkapcsolású váltóirányító kapcsolás idealizált kapcsolási rajza



Hasonló dokumentumok
MŰSZAKI FIZIKA I. Dr. Iványi Miklósné Professor Emeritus. 6. Előadás. PTE PMMK Műszaki Informatika Tanszék. Műszaki Fizika-I/EA-VI/1

8. Fejezet A HÁROM MŰVELETI ERŐSÍTŐS MÉRŐERŐSÍTŐ

d) Kétfokozatú differenciálerősítő közvetlen csatolással Ha I B = 0: Az n-p-n tranzisztorok munkaponti árama:

HÁZI FELADAT Merev test kinetika, síkmozgás Hulahopp karika MEGOLDÁSI SEGÉDLET

Merev test kinetika, síkmozgás Hajtott kerék mozgása

Elektrotechnika 2. előadás

Jelformálás. 1) Határozza meg a terheletlen feszültségosztó u ki kimenı feszültségét! Adatok: R 1 =3,3 kω, R 2 =8,6 kω, u be =10V. (Eredmény: 7,23 V)

Á Ö Ü Ö

Elektronika 2 (BMEVIMIA027)

Szakács Jenő Megyei Fizikaverseny forduló Megoldások 1 1. s = 36 km,

é ó é ü ö é é ó é Ö é ó é é ú ó é é é é é é é é é Ö é Ő é é ö é Ö ü é ó Ö Ü ö ö é é é Ő ö é é Ü é ö é é é é é é é ü é é ö é é é é é ü é é ü é é é ö ö

ω = r Egyenletesen gyorsuló körmozgásnál: ϕ = t, és most ω = ω, innen t= = 12,6 s. Másrészről β = = = 5,14 s 2. 4*5 pont

ó Ó ú ó ó ó Á ó ó ó Á ó ó ó ó Á ó ú ó ó ó

É Á Á Ö Á

Ó Ó ó ö ó

É É Ö

ö ő ü ö ő ő ü ü ő ő ő ü ö ü ü ő ú ő ő ő ü ő ő ő ő ő ú ő ő ü ő ő ő ü ö ü ú ő ő ő ő ü ü ő ő ú


ü ü Ü ü ü ü ü ü ü ü ü ü ü ü ü ü ü ü ü ü ü É ü ü

ű Ö ű Ú ű ű ű Á ű

Ú ű É ű ű Ü Ü ű ű Ú É ű ű Ü ű ű ű ű ű ű ű Ú ű ű

Á ű ó ó

ű ő ő ő

ű ű ű Ú Ú Á ű Ö ű ű Ú Ő É

Á Ó ű ű Á É ű ű ű ű Ú Ú

ú Ó ú ú ú ú ú ú ú É Á

1. tétel: EGYENLETES MOZGÁS

ű Ú ű ű É Ú ű ű

Á Ü É Ü Ú Ü É

Á Á ő ő Ö ő ő ö É ö ő ö ő ő ö ő ő ö ő ő ü ö

Á ó ó ó Ü Ü ó ó Ü ó ó ú ú ó ó Ü ó ó ó Ü ó ó

Ó é é Ó Ó ő ű Ó Ö ü Ó é Ó ő Ó Á Ö é Ö Ó Ó é Ó Ó Ó Ó ú Ó Ó Ó Ó ű Ö Ó Ó Ó é Ó Ó ö Ö Ó Ö Ö Ó Ó Ó é ö Ö é é Ü Ó Ö Ó é Ó é ö Ó Ú Ó ő Ö Ó é é Ö ú Ó Ö ö ű ő

Á Ö Ö Ö Ö ú ú Ö Ö Ó Ó ú ú Ü ú Ó Ö Ö Ü Ó Ö Ö Á Ó ú ú ú ű Ö Ö Ö Ö Á Ó Ö Ó ú ú Ö

Ó Ó ö ú ö ö ö ö ü ú ú ö ö ö ú ú ö ö ö ú ú ú ű ö ö ú ö ü ö ö ö ö ü ú Á ö ü Á ö ö ö ö ö ö

ö ö Á Á Ó Á ö ö ö ö ö ú ű ö ö Á Á ű ű ö ö ö ö ű

ó ő ő ó ő ö ő ő ó ó ó ö ő ó ó ó ö ő ó ő ő ö Ö ő ö ó ő ö ő ő ú ö ö ü ö ó ö ö ö ő ö ö Ö ú ü ó ü ő ő ő ő ó ő ü ó ü ö ő ö ó ő ö ő ö ü ö ü ő ö ö ó ö ő ő ö

ú ö ö ö ö ö ö Á ö ö ö á á á ű Ü ű ö ö Á á Á

Hőtan részletes megoldások

é ü ó ö é Ö é ü é é ó ö é ü ü é é ó ó ó é Á é é ü ó é ó ó é ö ö ö é é ü é ü é é ö ü ü é ó é é é é é é ö é é é é é é ö é ó ö ü é é é ü é é ó é ü ó ö é

ü ú ú ü ú ú ú ú

4. HÁZI FELADAT 1 szabadsági fokú csillapított lengırendszer

3. Gyakorlat. A soros RLC áramkör tanulmányozása

ä ä

Középszintű érettségi feladatsor Fizika. Első rész

II. Egyenáramú generátorokkal kapcsolatos egyéb tudnivalók:

ü ű í ú ú ü ü ü ű ü ű ü ű ü ű ü í ü ű í í ü í í í í í ü í ű

Opkut 2. zh tematika

kg kj kg kj m kg T 273

ELEKTRONIKAI TECHNIKUS KÉPZÉS

ú ű ú ú ű ú ű ű ú ű ú ű Á ű ű Á ű ű ú ú ú ú ú ú ű ú ú ú ú ú ú ú ú

ű ú Í Ó Á ú Ű ű Ő Ö Á ú Ű Ü ú ú Á ú ű

Í Ó ü ü í ü ü ü í Í í É í í Í Í ü ü ü í Í ü

ú Ü Í ú ú ú ú ú ú

ü É ö É É ö ö ö ü ö ö Á ű ö ű ű ű Á Í ö ö Ó ö

É Í Á Á É Ü Ó É É É É Í Ó Ó Ő Á Á É Á É É É É Á É É Á Á É É Á É Í

ő ő ő ő ú É ü ú ú ű ú ű ő ő ő ő Á Á ü ő É É É É É É Á Ú Á Á ő ő ő ő ő É Á Á Á ő ő ő Á ü ő ő ü

Í Ú É ő ő ú ö Ö ú ú ú ö ö ú ö ö ű ö ő ö ö ú ö ő ő ö ö ö ő ő ú ő ú ö ö ö ú ö ö ú ő ö ú ö ű ö ő Ó ő Á ö ő ö ö

É Ö Á Í Á Ó Ö ü

Ö Ö Ú Ó Ö ű Ő Ő ű ű Ü Ő Ó Ő

ú ú ö ö ü ü ü ü ű ü ü

8.19 Határozza meg szinuszos váltakozó feszültség esetén a hányadosát az effektív értéknek és az átlag értéknek. eff. átl

Ó Ó Í ő Ó Í ő Ó ő Ó ő Í Ó ő ő ő

ő ő Ű ü ú ú Ú ü ű ő ő ő ő Á Á Í ü É ő ő ő ő ő É ő ú ú ú ő Á Ö ő

Ö Ö ú

ú ú ü ü Á ú ú ü ű ű ú ü ü ü ü

Ü

Fizika A2E, 11. feladatsor

É ú É ö ö ű ö ö ö ú ú ú ű ű ú ö ű ö ű ű ü ö ö ü ű ö ü ö ö ö ö ú ü ö ö ö ú ö ö ú ö ö ú ü ú ú ú ű ü ö ö ű ú ű ű ü ö ű ö ö ö ű ú ö ö ü ú ü ö ö ö ü ú ö ű

Ó ű ű Á ú ű ű ú ú ú ű ű É ú É Á Á ú ű Ü Á Ü Á ű Ö Ú É Ó É Á Á Á Ű Á úá Á Ö É Ö É Ü

Á Á Ö Ö Ü É Ö É É Á Ú É É É É Á Á Ö Ö Ő

Ü ű ö Á Ü ü ö ö

É ő ő ű ú Á ő Á ő ű ő ő ő ő ő ő ő ő ű ú ű ű ő ő ő ű

Ö Ö ű ű ű Ú Ú ű ű ű Ú ű

ü ö ú ö ú ü ö ü Á Ó ö ö ö ö ú ü ú ü ü ú ú ö ö ü ü ú ü ü ö ö ű ö ü ü ü ü ö ö

ö ő ő ü ü Ó ü ö ű Á ő ő ö ő Á Ó ű ö ü ő ő ű

é ú é é é é é é é é é é é é ú é ö é é é ö Ő é é é ú é é é é é é é é ö é é é ö é Ö é é ö é ö é é é ű é ö ö é ö é é ö ö é é ö ö é ö é Ö é ú é é é é é é

Í Í Í Ü Ó Ó Ö Á Ü Ü Ó Ü Ü Ó Ö Í É Ö

í Ó ó ó í ó ó ó ő í ó ó ó ó

É ö Ű ő ű ő ő ű ű

ő ö ő ú ő ö ö ő ó ő ö ü ú ö ö ó ő ö ü ó ó ó ó ő ő ő ó ó ú ő ü ő ö ö ó ü ö ö ő ű ö ö ő ú ú ó ö ő ű ö ó

ó É ó í ó ó í í ö í ó í ö ö ö ü ö ó ó ó ü ú ö ü ó ó ö ö ü ü ü ö ö ó ö í ó ű Ü ó í ú í ö í ö í Í ó ó í í ö ü ö ö í ö í ö ö ö ü ó í ö ö ó í ú ü ó ö

ű ű ű ű Ü ű ű ű Ó ű Á ű Á Ö É É É Á É É É É Ü Á Á Á ű

ö ö ö ö ö ö ö ü ö ü ö ű ö ú ü ű ö ü Í ö ú ü ü ű ö ú ü Á ü


ú ű ű É ü ű ü ű ű í ü í ő í Ü ő ő ü ú Í ő ő í ú ü ü ő ü

Í ö ö ű ú ö ö Í ö ü ö ü

ő ő ő ő ő ő ú ő ü Á ü ü ő ő ő ő ő ő ő ő ő ő Ö Ó ő ő ő Ö ő ő ő


é ö é Ö é é ő í ó í é ő ö ú é ó é ő ü ü é ó ö é é ó é é ö é ő í é é ő é é ö é ű ö é í ó é é í ö í ó í ó é é ö ó í ó ó í ó é é ö ő í ó ó í ó ü é í ü

É Í ü ú É ü ő ő ő ő ú ő ú ü ü ő ü ú ü ű ú ú ü ü Í ü ű ő ő É ő

í ó ő í é ö ő é í ó é é ó é í é é í é í íí é é é í é ö é ő é ó ő ő é ö é Ö ü é ó ö ü ö ö é é é ő í ő í ő ö é ő ú é ö é é é í é é í é é ü é é ö é ó í é

ó ú ú ü ú ő ó ő ő ó ó ó ö ó ü ő ó ő ö ü ü ó ö ő É ó ö ö ö ó ó ö ü ü ö ü ó ó ő ó ü ó ü ü ö ö É ú ó ó ö ú ö ü ü ó ó ó ü Á ö ö ü ó ö ó ö ö ö ö ó ó ö ó ó

ű Á ü ő ö í ö ö ő ő ő ő ö

ű í ú ü ü ü ü ü Ó í ü í í í É Á

= 450 kg. b) A hó 4500 N erővel nyomja a tetőt. c) A víz tömege m víz = m = 450 kg, V víz = 450 dm 3 = 0,45 m 3. = 0,009 m = 9 mm = 1 14

ö ö ó ú ö ö ú ü ó ö ö Í ö ö ö ü ó ö ö ú ú ö ü ó ü ó ü ö ú ü ó ü ö ó Á Á ö ü ú ó ö ü ü ö ó ü ü Á ü ö ü ö ü ö ö ö ü ö ú ö ö ö ü ú ö ú ö ű ú ú ü ö ó ö ö

ő ö ő ű ó ö ó ű Í Ö Ö Á Í Ó Ö Ü É Ö Ö Ö Á Á Ö É Á Ö

Í Í Ó ű Ü Ó Ó Ü ü Ö Í Ü Í Í ú Ö Ó Í ú ú Ö Ó É Í ű ú

í í É í ó ó É ö í ó í ó í ó ó í ó í í ó ó ó í ö ö ö ö í í í ó ó ö ó

ú ü ü ú Ö ú ü ü ü ü ü ú ü ú ü ű Í ü ü ű ü ű Ó ü Ü ű ú ú Á ü ű ű ü ü Ö ü ű ü Í ü ü

Átírás:

.4.5.. Példa 5.. Példa A.4.5.-. ábrán vázol idealizál eyfáziú invererapcolában a félvezee orbaapcol diódával é apcolóval helyeeíjü. Az inverer erhelée leyen T indiviá. ajzolj me az i B, i T, i D, i D, i D3, i D4, i Th, i Th, i Th3, i Th4 áram, é az T fezülé idbeni lefolyáá, é zámí i a irizoro é a diódá áramána ThAV é DAV özépéréé, ha B 00 V, T mh, f 00 Hz..4.5.-. ábra. Eyfáziú, hídapcoláú válóirányíó apcolá idealizál apcolái rajza.4.5.-. ábra. A.4.5.-. ábrában meado apcolá jellemz mennyiéeine idfüvényei Meoldá Mivel a erhelé áramá mindi a beapcol apcoló, ill. ellenée áramirány eeén a apcolóal ellenpárhzamoan apcol vizáramdiódá vezei, a beapcol apcoló

az T fezülé nayáá é polariáá eyérelmen mehaározzá. Az T fezülé ehá B ampliúdójú periodi néyzöfezülé lez (.4.5.-.a ábra). Az i T áram meredeéel válozi. Feléelezve, hoy a yaorlai eeeben az áramörne mindi van ey i ellenálláa, váziacionári állapoban a erhelé áramána özépérée TAV O lez (.4.5.-.b ábra). Az i T áramo a irizoro é vizáramdiódá válaozva vezei (.4.5.-.c é d ábrá). A ápforrából felve áramo a.4.5.-.e ábra maja. Haáo eljeíményfelvéel ninc, az eneria a zinzo fezülé hálózara apcol indiviá eeéhez haonlóan a ermel é foyazó özö len (medd eljeímény). A.4.5.-. ábra alapján beláhaó, hoy a irizoro é diódá áramána özépérée meeyezi, é a öveezéppen zámíhaó: mivel íy.4.5.. Példa 5.. Példa A.4.5..-. ábrán meado idealizál eyfáziú invererapcolában a félvezee orbaapcol diódával é apcolóval helyeeíjü. A erhelé leyen párhzamoan apcol T ellenállá, é T indiviá. ajzolj me az i B, i T, i D, i D, i D3, i D4, i Th, i Th, i Th3, i Th4 áram é az T fezülé idbeni lefolyáá, é zámí i a irizoroon é a diódáon áfolyó áramo özépéréé, ha B 00 V, T mh, f 00 Hz é A) T, B) T 0,4, ) T 0,..4.5..-. ábra. Eyfáziú, hídapcoláú válóirányíó idealizál apcolái rajza Meoldá.

A.4.5.. példához haonlóan T mo i periodi néyzöfezülé lez (.4.5..-. ábra). A párhzamoan apcol erhelée özül az T indiviá árama yanolyan lefolyáú, min az.4.5.. példában. úcérée i yanúy zámíhaó, azaz (((Javíá: 5.8.4.5..-., 5.9.4.5..-.))) Az ellenállá áárama övei az T fezülé idbeni válozáá, ampliúdója a ülönböz eeeben: Az ered i T i i áramo mindhárom eere a.4.5..-b ábra maja. öen ellenálláal az indiviá árama az ered áramból vizonyla iebb réz ez i, ezér a irizoro hozabb idei (.4.5..-c ábra), a vizáramdiódá rövidebb idei, ill. a B) é ) eeben eyálalán nem (.4.5..-d ábra) vezene áramo. A ápeyébl felve áram özépérée már nem nlla. (Haáo eljeíményfelvéel van (.4.5..-e ábra).) A ranzizoro é diódá áramána özépérée a vizál három eere: a) A ranzizoro áramvezeééne ideje

a ranzizoroon é a diódáon áfolyó áramo özépérée:.4.5.5. Példa 5.5. Példa A.4.5.5.-. ábrában meado idealizál eyfáziú önerjezé invererapcolában a irizoroa orbaapcol diódával é apcolóval helyeeíjü. A erhelé T indiviá. ajzolj me az i B, B, T, i D, i D, i Th, i Th áram, é az T fezülé idbeni lefolyáá, é zámí i a irizoro é diódá áramána i ThAV, i DAV özépéréé, ha B 00V, T mh, f00hz!.4.5.5.-. ábra. Eyfáziú, éelepe, önerjezé válóirányíó idealizál apcolái vázlaa (.4.5.5. példához).4.5.5.-. ábra. A ápforráo áramai a.4.5.5. apcoláal meado válóirányíóban

EGYTÁOÓS AÁNYOS TAG, (PT) a T ( ω) 0 l ( ωt) 0l l ( ωt) 0 l ( ωt) a ( ω) ω 0 l ( ω) 0 l( ωt) a 0 ω 0 a(ω) /T lω -0 db/deád.3.6..-.ába EGYTÁOÓS AÁNYOS TAG BODE DAGAMJA KÉTTÁOÓS AÁNYOS TAG, (PT) ( ζ ) ( ω) a 0 l ; j T a T ( ω ) 0 l ( ωt) [ ] ( ξt) [ ( ωt) ] ( ξt) ω 0 0 l ω 40 l ( ω) ω ) 0 ( ωt) 0 a(ω) /T -40 db/deád lω.3.6..-.ába KÉTTÁOÓS AÁNYOS TAG BODE DAGAMJA.3.6.. PÉDA (EGYSE SK ÁTVTE FÜGGVÉNYE) EGYTÁOÓS S

.3.6..- ÁBA, N T EGYTÁOÓS S.3.6..- ÁBA, N

KÉTTÁOÓS S, NDKTÍV BEMENETTE.3.6..-3 ÁBA, N KÉTTÁOÓS S, KAPATÍV BEMENETTE

[ ] T T ζ 3...3. A Bereron zerezé A módzer eíéével vezeémene ávvezeée feléelezve zerezéel haározhaó me a ranziene lefolyáa a véponoon. A vizál apcolá a 3...3.-.ábrán láhaó. l 0 0 l A B 3...3.-.ábra Kapcolái elrendezé a Bereron zerezé mayarázaához. Eyenle áalaíáo a zerezé alalmazáához: - Vezeémene ávvezeénél: x x e B e A x p, γ γ ; p γ x x 0 0 A B p, x e e γ γ ; 0 ; való (3...3.-) - γ e A x elrehaladó hllám - γ e B x vizaver hllám - ezlee helyen - 0 0 0-0 - 0 (3...3.-)

- 0 (3...3.-3) 0 A(0) B(T) A(T) B(3T) 3...3.-.ábra A zerezé menee i Mejeyzée:. A 0 pillanaban a bemenere rázeren fezülée apcoln.. Az eneráor bel ellenálláa, 0, ezér a ávvezeé elején a fezülé mindi nayáú lez. 3. A 0 T arományban vizaver hllám ninc, ezér a ezdpon, A(0) mehaározáához a (3...3.-3) eyenlee haználj, azaz 0. 4. A örbe a 0 idpillanaban az A(0) ponból indl. 5. A ovábbiaban a zerezéhez a (3...3.-)eyenlee, 0 haználj, (elrehaladó hllám). mehaározáa a örbéne á ell menni az A(0) ponon. 6. T idpillanaban a ávvezeé véén az. özefüé érvénye, B(T) pon. 7. A T T idarományban ca vizaver hllám van, ezér célzer a (3...3.-3) eyenlee haználni, azaz 0. - mehaározáa a örbéne á ell menni a B(T) ponon. 8. B(T) A(T) aromány. 9. Sb.