A kockázati tőke szerepe az izraeli technológiai inkubátorprogramban Grünhut Zoltán tudományos segédmunkatárs MTA KRTK Fiatal Regionalisták VIII. Győr, 2013. június 19 22. Széchenyi István Egyetem
Az inkubációról szakirodalmi áttekintés Mi az inkubátor alapvető feladta? 1) a piaci árszínvonalnál olcsóbb telephelyi alternatíva felkínálása; 2) adminisztrációs és egyéb (jogsegélyi, tanácsadási, hálózatépítési, partnerkeresési) szolgáltatás; 3) logisztikai támogatást; 4) üzleti konzultációs, financiális és marketingtervezési, tőkeképzési segítség. (Allen, 1985; Gatewood et al. 1986; Peterson, 1985) Kezdeti periódus Az inkubátorok fogalmi definiálása, funkcióik meghatározása, csoportosítása. Funkciók: 1) kis- és start-up vállalkozások piacra lépésének támogatása, tevékenységkezdés idején mutatkozó versenykihívások leküzdése (Allen Rahman, 1985; Similor Gill, 1986; Allen McCluskey, 1990) 2) foglalkoztatás bővítése, társadalmi kohézió erősítése, regionális különbségek csökkenése (Allen Levine, 1986; Mian, 1997; Thierstein Wilhelm, 2001; Roper, 1999) 3) szabadalmak megalkotására koncentráló innovációs ágazatok térnyerése (McAdam McAdam 2008; Phillips, 2002; Mian, 1994) 4) nagyvállalat humán- és ideabázisának megerősítése (Carayannis von Zedtwitz, 2005)
Az inkubációról szakirodalmi áttekintés II. Második szakasz Az inkubátorok jó gyakorlatainak feltérképezése, az adaptálási lehetőségek elemzése (Allen Levine, 1986; Smilor Gill, 1986; Campbell, 1989; Mian, 1991; Chan Lau, 2005). Harmadik szakasz Összehasonlító módszertan egy adott ország eltérő térségeiben, különböző államokban milyen modellek működnek, mennyiben tudnak eredményesek lenni (Manimala Vijay, 2012; Scaramuzzi, 2002; Akçomak, 2009; Autio Klofsten, 1998; Wynarczyk Raine, 2005; Pena, 2004; Lundin et al, 2006; Chandra, 2007).
Kockázati tőke szakirodalmi áttekintés Tőzsdén nem jegyzett, nagy kockázattal járó tevékenységet folytató vállalatok számára külső forrásból nyújtott tőkebefektetés, amelynek célja, hogy bevonásával biztosítsák a vállalkozás további fejlődését, illetve a vállalkozások következő fejlettségi szakaszba való eljuttatását (EVCA Yearbook 1990 ) Származhat formális intézménytől és informális, amolyan közvetítőtől A befektető jelentős kockázatot vállal, ennek fejében tulajdonrészt nyer, s magas hozamot vár A pénzügyi támogatáson túl szakmai tudásával is segít befektető A szakirodalom két nagyobb csoportra osztható: Elméletibb írások funkcionális és ágazatorientációs tendenciák, tőkeképzési és forrásallokációs mechanizmusok, egy adott országban a szektor kialakulása, szerveződése, működési karakterjegyek (Florida Kenney 1988a és 1988b, Osman 1996, Baygan 2003, Baygan Freundenberg 2000, Harrison Mason 1996 és 2000). Gyakorlatiasabb jellegű írások kockázati tőke szerepe a vállalkozások piacra lépésében, piaci stabilizálódásában-térnyerésében, egyáltalán az induló fázis (a kockázati időszak) eredményes átvészelésében (lásd pl.: Florida Smith 1994, Megginson Weiss 1991, Gompers Lerner 1999 és 2001, Kortum Lerner 2000, Botazzi Da Rin 2002).
Kockázati tőke típusok Forrás: Berszán (2003), EC (2002a), OECD (2002), Osman (2000) alapján Kosztopulosz Makra (2005)
Az izraeli technológiai inkubátorprogram A 90-es évek elején kezdték kiépíteni, a volt szovjet területekről érkező képzett tömegek produktív foglalkoztatása érdekében. A program céljai: 1) a gazdasági növekedés kiemelt ágazatának, a KFI szektornak a további térnyerése; 2) kisvállalkozások piacra lépése; 3) a területi különbségek csökkenése, s a periférikus térségek felzárkóztatása; 4) a bevándorló, képzett munkaerő produktív elhelyezkedése, s a társadalmi integráció előrehaladása; 5) innovációs célú hazai és külföldi tőke bevonása. 1990 93 között országszerte 28 inkubátortelepet adtak át, amelyek közül 24 ma is működik, 13 periférikus térségekben.
Az izraeli technológiai inkubátorok feladatai 1) központi adminisztrációs tevékenységek (titkárság, könyvelés, számfejtés, jogsegélyszolgálat, stb.) 2) menedzsment asszisztencia (vállalkozástervezés, stratégiaalkotás, munkaerő-utánpótlás, stb.) 3) üzleti asszisztencia (piaci és üzleti terv kidolgozása, befektetői stratégia összeállítása, tárgyalások bonyolítása) Az inkubáció feltételei 4) közreműködés hálózatépítésben 1) szabadalom elkészítésére való koncentráció (kutatási 5) infrastruktúra biztosítása terv) 6) financiális hozzájárulás garantálása 2) piacosítás lehetősége (előzetes üzleti terv) 7) termékpiacosítás és marketing 3) egyéni benyújtás (vállalkozás nem pályázhat), kockázati 8) telephely-biztosítás helyzet, start-up fázis 4) megvalósíthatósági tanulmány készítése (indikátorokkal) 5) kutatócsoport, de legalábbis egy kiinduló humánalap léte
Az izraeli inkubációs folyamat
Az izraeli technológiai inkubátorok projektjei (2010) 17% 12% 5% 25% 41% orvostudomány és műszerfejlesztés infokommunikáció és szoftverfejlesztés bio- és gyógyszertechnológia környezet- és agrártechnológia elektrotechnika
Az izraeli technológiai inkubátorok eredményessége (1991 07)
Az izraeli kockázati tőkeipar 90-es évek elején az izraeli KFI struktúra jelentősen átalakul: Szilícium-völgy mint modellminta egyre fokozódó igény a kockázati tőkeforrásokra 1991 Inbal-program 3 db tőkealap és 70%-os állami biztosítékvállalás kudarc tapasztalatok: 1) kevés magánforrás; 2) nem járult hozzá a hálózat- és klaszterépítéshez; 3) meglehetősen bürokratikusnak bizonyult a rendszer; 4) tágra nyitották a támogatható vállalkozások körét (Avnimelech, 2009) 1993 Yozma-program 100 millió dollár 10 tőkealap 40 50%-os feltőkésítés; 70%-os állami biztosíték; 20 millió dollár közvetlen csúcstechnológiai befektetésekre; inkubátorprogram párhuzamosan; 5%-os kamat 5 évre kedvezményes kivásárlás az állami tulajdonhányadra. Kockázati tőkealapok Izraelben (1993 2000)
Kockázati tőkebefektetések Izraelben (2002 2011)
Start-up intenzivitás Izraelben (2002 2011)
Piaci és állami források a technológiai inkubátorokban
A kockázati tőke és az inkubátor szerepe az izraeli start-up vállalkozások finanszírozásában (1996 2005) Forrás: Avnimelech Schwartz Bar-El (2008)
Köszönöm a figyelmet! Grünhut Zoltán grunhut@rkk.hu www.magen.hu