Harmadik kiadás
Dr. Palágyi Jolanda, 1988 Tartalom ETO: 615.821.2:611.98 ISSN: 0238 6879 ISBN: 963 7931 11 2 Aktív pontok, aktív zónák a testen 7 A láb és a kéz aktív zónái 77 Mit köszönhetek a reflexzóna-terápiának? 14 A gyógyító hatás mechanizmusa 76 A reflexzónák elhelyezkedése 19 Tüneti zónák, oksági zónák 37 Érzékeny, abnormális zónák 33 Milyen tényezők befolyásolják a terápia hatásosságát? Mikor ajánlott a gyógymód alkalmazása? 39 Mikor nem ajánlott a terápia alkalmazása? 42 Megjelent a Mezőgazdasági Kiadó és a Planétás Kft. közös kiadásában Felelős kiadó: Dr. Gallyas Csaba TÉKA Nyomdaüzeme - 90/102 Felelős vezető: Kobl Antal Felelős szerkesztő: Wenszky Ágnes Tipográfus: Ballá Judit A fedél Veres László grafikájának felhasználásával készült Nyomásra engedélyezve: 1991. február 6-án Megjelent 4 (A/5) ív terjedelemben 21 ábrával Készült az MSZ 5602 55 szabvány szerint Az életkor és a reflexzóna-terápia 43 A láb és a kéz vizsgálata 44 A reflexzónák kezelése 46 A terápia hatására jelentkező kísérő tünetek 57 Esetismertetések 53 Útmutató a kezeléshez 77 Ajánlott irodalom 85 026-1991-P
Aktív pontok, aktív zónák a testen Testünkön több száz aktív pont és aktív zóna található. Az elnevezés arra utal, hogy ezek ingerlésekor - legyen az nyomás, tűszúrás, masszírozás -, az ingerre reflex, visszahatás keletkezik a hozzá tartozó szervben. Ezt a jelenséget több ezer éve gyógyításra használják. Az ilyen gyógymódot reflexterápiának nevezzük. Az akupunktúra és az akupresszúra (akupresszió) aktív pontjai meghatározott vonalak, vezetékek mentén helyezkednek el, ezeket tűszúrással, illetve nyomással lehet ingerelni. Az 1. ábrán például a vese akupresszúra-pontjai láthatók. Számos reflexpont van a nyelven is. Valamennyi szervünk összeköttetésben áll a fülcimpával. A fül alakja fordított embrióra emlékeztet. A reflexpontok is ennek megfelelően helyezkednek el. Például a fej szervei (szem, fül, állkapocs) a fülcimpán találhatók (2., 3. ábra) a fülcimpa terápia a fül aktív pontjainak ingerlésével gyógyít. Ennek a nyomát a magyar népi szokások között is megtaláljuk: a kovácsmesterek az izzó vassal dolgozva látásuk védelmére a fülükben karikát hordtak. Fennmaradt az a hiedelem is, hogy a kalózok azért viseltek fülükben aranykarikákat, hogy a szemük élesebb legyen. A szivárványhártyán, az íriszen is megtalálhatók a szervek reflexpontjai. Betegségek esetén jellegzetes elváltozások jönnek létre a szivárványhártyán. Ezen alapul az íriszdiagnosztika (4. ábra), amely a nyugati országokban terjedt el. A Head-zónák is reflexzónák. Ezek a gerincvelő által beidegzett belső szerveinkhez (pl. a szívhez, a veséhez,
7
az epehólyaghoz) tartozó bőrfelületek (dermatómák). Ilyen belső szerv megbetegedése esetén a hozzá tartozó bőrfelület érzékennyé válik. Például az epehólyag megbetegedésekor a jobb vállon jelentkezik a fájdalom. 1. ábra. A vesevezeték akupresszúrás pontjai (dr. Eöry Ajándok: Akupresszúra c. könyve nyomán j 2. ábra. A fül rajzolatába beleillik a magzat alawa (Schmidt P.: Das Bio-Mosaik nyomán) 3. ábra. A szervek akupunktúrás pontjai a fülben (kínai elképzelés szerint) 1. vakbél, 2. vékonybél, 3. gyomor, 4. tüdő, 5. légcső, 6. garat, 7. száj, 8. nyelőcső, 9. húgyhólyag, 10. vese, 11. hasnyálmirigy, 12. máj, 13. lép, 14. agy, 15. hormonok, 16. here, 17. orr, 18. mellékvese, 19. rekeszizom, 20. végbélnyílás, 21. húgycső, 22. külső nemi szervek, 23. méh, 24. lágyék, 25. epehólyag, 26. boka, 27. csípő, 28. térd, 29. has, 30. kézujjak, 31. csukló, 32. könyök, 33. vállcsúcs, 34. váilizület, 35. nyak, 36. tarkó, 37. alkar, 38. nyelv, 39. felső fogsor (foghúzáskor érzéstelenítési poní), 40. alsó fogsor (foghúzáskor érzéstelenítési pont), 41. szem, 42. belső fül, 43. mandula (Józsa László: Akupunktúra és moxibusztió) 8 9
A láb és a kéz aktív zónái Mi a reflexzóna-terápia? Kínából és Indiából származik az a gyógymód, amely a láb és a kéz reflexzónáinak masszírozásával ér el gyógyító hatást. A lábon és a kézen mintegy 250 aktív zóna található. Európában a XX. század elejéig csak szórványos feljegyzéseket olvashatunk arról, hogy ezt a gyógymódot alkalmazták. Benvenuto Cellini többször is említi munkáiban, hogy keserves kínjait az áldásos lábmasszázzsal" tudta csak enyhíteni. James A. Garfield, az Egyesült Államok 20. elnöke volt. 1881-ben merényletet követtek el ellene. Feljegyezték róla, hogy ennek következtében élete végéig gyötrő fájdalmai voltak, amelyeket csak e gyógymód alkalmazásával volt képes elviselni. Fitzgerald amerikai orvos nagy érdeme, hogy e század elején könyvet írt a reflexzónákról, és ebben beszámolt orvosi praxisában szerzett tapasztalatairól is. Nagyon érdekes az a megfigyelés, amely Fitzgerald doktort a reflexzónák tanulmányozásához vezette. Gége- és fülorvos volt. Feltűnt neki, hogy azok a betegek, akik kezelés közben az ujjukat a széktámlához szorították, csak kis fájdalmat éreztek. Abban az időben még semmit sem tudtak arról, hogy az agyban morfinszerű vegyületek vannak, mégis az amerikai orvos megfejtette az ujjak és az agy kapcsolatát. Feljegyezték róla, hogy indián törzsek ősi gyógymódjait is tanulmányozta, hogy kiderítse a láb és a kéz, gyógyító zónáinak titkát. Ő a gyógymódot zónaterápiának nevezte. Ma inkább reflexológiáról vagy reflexzóna-terápiáról beszélünk. 1
1
Miután ez egy természetes gyógymód, nincs káros mellékhatása, de előfeltétele a kellő szakismeret. Ennek hiányában kárt okozhatunk a betegnek vagy saját magunknak. A reflexzónaterápiához nem szükséges segédeszköz, nincs fertőzésveszélye. Csak a két kéz szükséges hozzá. Miután a zónák a lábon és a kézen vannak, bárki számára hozzáférhetők, és így saját maga is alkalmazhatja megfelelő felkészültség esetén. A rendelkezésre álló szakirodalom ma már igen széles körű. Angol, német, orosz, olasz, francia, japán nyelvű könyvek közül választhat az érdeklődő. Én magam több német és angol nyelvű könyvet áttanulmányoztam. A legtöbb értékes információt, útmutatást Marquardt könyvéből szereztem. E gyógymód hatásmechanizmusának kutatásával, alkalmazásával a világ számos országában foglalkoznak: Moszkvában a Központi Reflexterápiás Kutató Intézet és Floridában az International Institut of Reflexology (St. Petersburg). Az Esotera (NSZK-ban kiadott folyóirat) 1983. júniusi számában Schulcz tollából érdekes cikkre bukkantam. Címe: Lábbal a tökéletesség felé". A cikk a Gaston Saint-Pierre által továbbfejlesztett, a lábreflexzónákkal gyógyító eljárásokkal foglalkozik. Ezeket ő praenatális" és metamorphosis"-terápiának nevezi. Saint-Pierre szerint e gyógymódokkal nemcsak a testi bajok gyógyíthatók, hanem kifejleszthetek a szellemi, lelki képességek is. Technikájában a gerincoszlopzónának kiemelkedő jelentőséget tulajdonít. Bár a cikk elvont, szinte ezoterikus, saját tapasztalatom is alátámasztja annyiban, hogy sok betegnél tapasztaltam: pszichikailag áthangolódik a terápia hatására. Azt is gyakran észrevettem, hogy a gerinczóna kezelése a betegeknek rendkívül kellemes élményt jelent. A lábreflexzónák és a központi, valamint a vegetatív idegrendszer kapcsolatát Walter Froneberg nyugatnémet ideggyógyásznak sikerült kimutatnia a nyolcvanas években. Ez tehát a gyógymód egészen új eredménye. A részletes térkép védett, nem közölhető, csak a lényegéi ismertetem. A legtöbb idegzóna a lábujjakon és a lábfejen van. Előbbi területen van a háromosztatú agyideg, az arcideg, a fül-, a szemideg, a nyakszirthez, a kézhez! a rekeszizomhoz, az állkapocshoz, a nyakcsigolyához tartozó idegek zónája. A lábfejen találjuk a lábhoz, a karhoz, a lágyékhoz tartozó, a lábfej belső oldalán a hát-, ágyék-, farkcsigolyákhoz, a keresztcsonthoz tartozó idegek zónáit. A vegetatív (akaratunktól függetlenül működő) idegrendszerhez tartozó plexus solaris (napfonadék) zónája a talpon van. Az ülőídeg zónája mindkét boka fölött található. Froneberg térképét Marquardt könyve közli. 12
Mit köszönhetek a reflexzóna-terápiának? Én magam egész véletlenül, amerikai tanulmányutam során szereztem ilyen irányú első ismereteimet. Egy clevelandi kórházban tanúja voltam annak, hogy az egyik orvos egy szívinfarktusos beteg lábát masszírozta. Dr. Leonardstól, - aki belgyógyász és sebész volt, - hallottam először arról, hogy a láb reflexzónái csodálatra méltóan hatásos kiindulópontjai lehetnek terápiás beavatkozásoknak. Sok szenvedést lehet vele enyhíteni, és ezért ő már nélkülözhetetlennek tartotta orvosi gyakorlatában. Véleménye szerint a reflexzóna-terápia eredményei nem illúzión alapulnak, azok a józan, tárgyilagos kritikát is kiállják. Ő maga több száz betegnél sikerrel alkalmazta. Megkértem a professzort, hogy vizsgáljon meg. Nagy csodálkozásomra a lábamon és a kezemen nyomott meg különböző pontokat. Utána közölte, mely szerveim betegek, illetve gyengélkednek, holott előtte nem is ismerte panaszaimat. Javasolta, hogy tanuljam meg saját magamat kezelni, és ehhez ellátott tanácsokkal és zónatérképekkel. Hihetetlennek tűnt számomra, hogy egy ilyen, látszólag egyszerű eljárással intenzív gyógyhatást lehessen elérni, ezért a gyógymódot kipróbáltam saját magamon. Kb. 20 éve szenvedtem idült hólyaghurutban, ami évenként többször is kiújult, fog ínysorvadásom volt, mely ellen fogorvosom kezelései semmit nem használtak, egyensúlyzavarom volt, fájt a derekam, térdem, kezemen az ízületek megduzzadtak, gyakran voltak isiászos fájdalmaim, csak altatóval tudtam aludni, hőhullámok gyötörtek. Az első hónapban a mozgásszervi panaszok erősödtek, azután fokozatosan csökkentek, és kb. fél év múlva szinte már semmi fájdalmam nem volt. A fél év alatt hólyaghurutom nem újult ki, fogínyem megerősödött, megszűntek a hőhullámok és az egyensúlyzavarom is elmúlt. Altató nélkül tudtam aludni. Most már több éve annak, hogy ez történt. Azóta is rendszeresen alkalmazom a gyógymódot. A szükséges zónákon végzett napi 8-10 perces masszírozás megőrzi jó egészségi állapotomat. 14
A gyógyító hatás mechanizmusa megállapításokat. A betegek kezelése közben különböző jelzések arra utalnak, hogy a szerv és a zóna között kapcsolat jött létre (pl.: szúrás, nyilallás a kezelt szervben). Mi a gyógyító hatás mechanizmusa? Hogy jön létre a kapcsolat a szerv és a zóna között? Ezek a kérdések ma még nem tisztázottak. A keleti gyógyászat szerint az aktív zónák ingerlésével a testünkben áramló energiára tudunk befolyást gyakorolni, A folyamatos energiaáramlás a feltétele a szervezet egészséges működésének. Energiatorlódás vagy energiahiány egy szervben betegséget okoz. Ha tehát az aktív zónákkal az energiaáramlás zavarát meg tudjuk szüntetni, ez gyógyító hatású lehet. A gyakorlat azt mutatja, hogy a masszázsnak következő hatásai vannak: Serkenti a vér- és nyirokkeringést, az utóbbin keresztül erősíti az immunrendszert. Elősegíti a salakanyagok kiválasztását, a szervezetből való eltávolítását. Szabályozza a hormontermelő mirigyek működését. Fájdalomcsillapító hatása is van. Ezt már Fitzgerald amerikai orvos is megfigyelte a század elején, mint az előbbiekben láttuk. Néhány éve pedig felfedezte az orvostudomány, hogy az agyban morfinhoz hasonló fájdalomcsillapító hatású vegyületek vannak, ezek az endrofnok. Akupunktúrás kísérletekkel kimutatták, hogy az aktív pontokon inger hatására nagy mennyiségű endrofin szabadul fel. Sokan tapasztalják azt is, hogy idegrendszeri feszültségük oldódik, testi, lelki teherbírásuk nő a gyógymód hatására. Az Esetismertetések és a Levelek a szerzőhöz című fejezetben leírt gyógyulások bizonyítják ezeket a 16
A reflexzónák elhelyezkedése Tegyük egymás mellé a két lábfejünket. Ez a két lábfej egymás mellett egész szervezetünk tükörképe. Ha tanulmányozzuk az 5. ábrát, ez világossá, érthetővé válik számunkra. Látjuk, hogy amely szervek a fejünkön (fejünkben) vannak (pl. a szem, a fül, az állkapocs), azoknak zónáit a lábujjakon találjuk. A mellkasi szervek (pl. tüdő, szív) zónái is megfelelnek anatómiai elhelyezkedésüknek. A derékvonaltól lefelé pedig a belek, az ivarszervek, a vese, a húgyvezeték, a hólyag zónái találhatók, éppen olyan elrendezésben, mint a szervezetben. A két lábfej belső oldalán - mely a test középvonalának felel meg - a gerincoszlop zónája húzódik. A szerveknek ez a csodálatos tükörképe a lábon azt is megkönnyíti számunkra, hogy a reflexzónák helyét könnyebben megtaláljuk és megjegyezzük. Hiszen ha pl. a fül zónáját keressük, csak arra kell gondolnunk, hogy az a fej külső részén van, ebből máris tudjuk, hogy a kis lábujjnál kell keresnünk. A lábfejen rajta van a fej és a törzs, de nincsenek rajta a végtagok zónái. A gyógymód kutatói azonban felfedezték azt, hogy a karnak, a könyöknek, a combnak és a térdnek is vannak zónái a lábfejen, sőt olyat is megállapítottak, hogy egyes szerveknek (pl. a szívnek) nemcsak az anatómiailag megfelelő helyen, hanem a lábfej egyéb területén is van zónája. Ezeket kiegészítő zónáknak nevezzük. Érdekes és hasznos a gyógymód kutatóinak azon megállapítása, hogy a lábfejnek a kéz a tükörképe. f 5. ábra. Az emberi szervezet tükörképe a talpon 19
ro o
N>
Ha tanulmányozzuk a 6. és a 7. ábrát, látjuk, hogy az ujjakon a fejzónák, alatta a mellkasi szervek zónái, majd a hasüregben és a medencében lévő szervek zónái következnek. Nemcsak a lábfej és a kéz, hanem az egész láb és az egész kar tükörképe egymásnak. A bokának megfelel a csukló, a térdnek a könyök, a vállnak a csípő. Ennek az a gyakorlati haszna, hogy nem kell a fájó testrészhez hozzányúlni, hanem lehet a vele reflexkapcsolatban levő testrész zónáját kezelni (pl. bokatörés esetén a csuklót masszírozzuk). Megkönnyíti a zónatérképeken való eligazodásunkat, ha figyelembe vesszük azt, hogy azoknak a szerveknek, amelyek párosak (pl. a vese), vagy mindkét testiéiben helyezkednek el (pl. a belek), mindkét lábon, illetve kézen van zónája. A páratlan szervek (pl. máj, lép) zónái azon a lábon (kézen) vannak, amelyik oldalon a szerv. (Tehát a májzóna a jobb, a lépzóna a bal lábon, illetve a kézen.) A lábon található reflexzónákat a 8-21. ábra szemlélteti.
2 3
24
25
16. ábra. A nyirokszervek zónái a lábfejen
2& 27
18. ábra. Fejzónák a talpon 17. ábra. A nyirokszervek zónái a lábfej belső és külső oldalán 19. ábra. Fejzónák a lábfejen 28 29
Tüneti zónák, oksági zónák jobb 20. ábra. A gerincoszlop, az ízületek és az izmok zónái a talpon Az esetek egy részében elegendőnek látszik, ha a kezeléssel azokat a panaszokat szüntetjük meg, ahol a tünet (szimptóma) jelentkezik. Pl. vállfájás esetén csak a váll-zónát, isiászos fájdalom esetén csak a gerinczónát masszírozzuk. A Vál zónát és a gerinczónát nevezzük ez esetben tüneti (szimptóma-) zónának. Ilyenkor nem vagyunk tekintette! Arra, hogy a tünetek hátterében más szervek megbetegedése állhat (pl. nyakcsigolyák betegsége vagy góc lehet a fogaknál stb.). Igazán hatásos gyógyító tevékenységet reflexzóna-terápiával úgy érhetünk el, ha a kezelést megelőzi a láb vizsgálata (lásd A láb és a kéz vizsgálata c. fejezetet.) Ez felderíti azt is, hogy mely szervek azok, amelyeknek a panaszok létrejöttében szerepe van, illetve, mely szervek vannak a fennálló panaszok miatt megterhelve (pl. influenzánál a nyirokkeringés zónái). E szervek zónáit oksági (kauzális) zónáknak nevezzük. A tüneti és az oksági zónák kezelésének kombinálásával érhetjük el az optimális gyógyító hatást. Vegyünk egy példát. Rengeteg embert kínoz a fejfájás, van akit 20-30 éve (lásd Esetismertetések c. fejezetet). Eljárhatunk úgy, hogy csak a tüneti zónát, ez esetben a fejzónát kezeljük. Ideig, óráig így is enyhülhetnek a panaszok, de hatékonyabb eredményt csak akkor érhetünk el, ha az oksági zónákat is kezeljük. A fejfájás hátterében sokféle ok húzódhat meg, pl. emésztőszervi, légzőszervi panaszok, a húgy és ivarszervek, a homlok- és arcüreg betegsége, a gerincoszlop statikai hibája, a hormonháztartás zavara. Sokszor ezek közül több is jelen van egy- 30 31
idejűleg. Ilyenkor tehát az oksági zónákat is kezelnünk kel! ahhoz, hogy a beteg állapotában jelentős és tartós javulást érhessünk el. Érzékeny, abnormális zónák Ha a lábunkon sorra vesszük a reflexzónákat, és azokra kézzel vagy alkalmas eszközzel nyomást gyakorolunk, egyes pontokon fájdalmat fogunk érezni. Ezek az érzékeny vagy abnormális zónák. Egy reflexzóna-terápiában jártas szakember tudja, hogy azon a ponton mely szervnek, testrésznek van a zónája, és így meg tudja állapítani, hogy honnan érkeznek a jelzések. Felmerül a kérdés, hol jelentkezik az első zavar: a reflexzónában vagy a szervben? Mindkettő lehetséges. Ha pl. szűk, egészségtelen cipőt hordunk, először a reflexzóna károsodhat, ami a megfelelő szerv vérellátását akadályozhatja, de lehet fordítva is. Például vállsérülés esetén először a szerv károsodik, de ha a sérülés után 10 perc múlva megnyomkodjuk a lábon a váll reflexzónáját, a beteg fájdalmat érez, tehát károsodott a reflex-zónája is. A zóna érzékenységét sok tényező okozhatja, Túlerőltetés. Egy megerőltető sportteljesítmény után a szívzóna érzékeny lehet. De ezt tapasztalhatjuk egy egészséges szívű embernél is, ha gyalog megy fel a negyedik emeletre. Zsíros étkezés után a májzóna, erős szellemi munka után az agyzónák, megerőltető vezetés után a szemzónák érzékenyek szoktak lenni. Egyszer felkeresett egy külföldi házaspár. A feleség évek óta tartó reumás panaszait szerette volna enyhíteni zónate-rápiávai. Feltűnően érzékenynek mutatkozott azonban a máj- és epehólyagzóna is. Megkérdeztem, nincs e ilyen jellegű panasza. - Soha nem volt ilyen betegségem -volt a válasz. De azután eszébe jutott, hogy amióta 33
Magyarországon tartózkodnak, állandóan emésztőszervi panaszai vannak, ugyanis nagyon szereti a magyaros, zsíros ételeket, de nincs hozzászokva, mert otthon nagyon diétásán étkeznek. Már a betegség megjelenése előtt érzékeny szokott lenni a megfelelő zóna (lappangási idő). Egy NSZK-beli orvos - aki maga is alkalmazta a gyógymódot -, beszámol az irodalomban arról, hogy heveny vírusos májgyulladást kapott. Már a tünetek jelentkezése előtt néhány héttel megfigyelte, hogy állás közben fájdalmas volt a talpán a máj, a gyomor és a plexus solaris zónája. A májzónában a fájdalom egyre erősödött a betegség kitöréséig. Ekkor a lábon, a májzónán, 1 cm átmérőjű kékes folt jelent meg, ami a gyógyulás alatt fokozatosan elmúlt, de halvány színeződés formájában még évek múlva is megmaradt. Magam is tapasztaltam hasonlót pl. prosztatagyulladásnál. A vizsgálatnál a prosztatazóna rendkívül fájdalmasnak mutatkozott, holott a betegnek semmi ilyen irányú panasza nem volt. Két hónap múlva jelentkeztek a betegség tünetei. Ekkor urológushoz fordult, aki egyetértett azzal, hogy a reflexzóna-terápiát is alkalmazza kiegészítő kezelésként. Napokkal az ízületi fájdalmak (pl. váll, térd) jelentkezése előtt már fájdalmas a lábon lévő reflexzóna. Heveny (akut) betegségek (pl. heveny petefészek-gyulladás), idült (krónikus) betegségek (pl. idült hörghurut), a szerv túlműködése (hiperfunkciója) vagy csökkent működése (hipofunkciója) esetén is érzékeny a zóna. Pl. pajzsmirigy-túlműködésnél vagy csökkent működésnél a szerv zónája igen érzékeny. Ugyanezt tapasztaljuk a gyomorzónánál, ha a szerv túl kevés vagy túl sok savat termel. A felsorolt példákból láthatjuk, hogy az érzékenység a zónákban nem jelent feltétlen betegséget! A szervek ernyedtségét, degenerációját is jelzi a zóna (pl. a méh fejletlenségét, az ízületek kopását). Örökletes betegségek esetén is abnormális zónákkal találkozunk (pl. cukorbeteg szülő gyerekénél érzékeny a hasnyálmirigyzóna). Baleseteknél már kb. 10 perc múlva érzékennyé válik a szerv vagy a testrész zónája, (pl. térdtörésnél, vállsérülésnél.) Gyakori, hogy az érzékeny zónában lerakódásokat lehet kitapintani. Ezek húgysavból és egyéb salakanyagból képződnek. Olyan helyeken alakulnak ki, ahol rossz a zónában a vérkeringés. Hasonlattal élve: egy erős vízáram el tudja sodorni magával még a követ is, de ha a vízáram lassul, a köveket már nem képes magával sodorni és azok lerakódnak. Már egyszerű bokasüllyedés is oka lehet az érzékenység kialakulásának. Megfigyelték, hogy a vesezónákban gyakran jön létre ilyenkor lerakódás. Ez pedig arra vezet, hogy a vesék vérszükségletüknek csak egy részét kapják meg, ami gátolja a szerv működését. A reflexzóna masszírozásakor ezeket a lerakódásokat megszüntetjük: lehetővé tesszük a véráram számára, hogy elszállítsa azokat. Ilyenkor az illető reflexzónában fokozatosan csökken a fájdalom, majd teljesen meg is szűnik. Sokszor a zóna a lerakódásoktól megkeményedik annyira, hogy a zóna nem is érzékeny. Ahogy a masszírozással eltávolítjuk ezeket, a zóna érzékennyé válik, majd a fájdalom fokozatosan megszűnik a zónában (vesezónánál gyakran tapasztaltam). A fájdalom olyan erős lehet a zónában, hogy nyomáskor a beteg elkapja a lábát, és önkéntelenül felkiált. Az abnormális zónák területe sokszor nagyobb, mint ahogy azt a zónatérkép mutatja, sőt azt is tapasztalhatjuk, hogy a talpon levő zóna fájdalmát az átellenes helyen, pl. a lábboltozaton is érzékelni lehet. (Pl. légúti betegségnél a tüdőzóna - mely a talpon van - a lábfej megfelelő részén is igen fájdalmas lehet. Epepanaszoknál is hasonlót tapasztalunk.)
34 35
Megfigyelhető, hogy súlyos szívbetegség esetén nemcsak a bal lábon lévő szívzóna fájdalmas, hanem a másik lábon is érzékelhető a fájdalom a megfelelő helyen. Aki rendszeresen és megfelelő módon alkalmazza ezt a gyógymódot, maga is átéli, hogy amilyen mértékben javul a szervek állapota, olyan mértékben csökken a zónák érzékenysége. Saját magunk is hozzájárulunk ahhoz, hogy érzékeny, abnormális zónák keletkezzenek a lábunkon. Vessünk egy pillantást a lábujjakon lévő szervek zónáira! Ha szűk, hegyes orrú, magas sarkú cipőkben járunk, akadályozzuk a vérkeringést, és ez visszahat a zónákkal kapcsolatban lévő szervekre is. Néha tapintás nélkül, egyszerű ránézéssel meg lehet állapítani a reflexzóna elváltozásából a szerv betegségét. Például májbetegek talpán, a májzóna helyén, vöröses-lilás folt szokott megjelenni. Az érzékeny vagy abnormális zónákat megtaláljuk a kézen is. Ennek az a magyarázata, hogy a kar a láb tükörképe, és így a láb reflexzónái megfelelnek a kéz reflexzónáinak. Sokszor a betegek nemcsak lábfájdalmakra, hanem kézfájdalmakra is panaszkodnak. Ilyenkor megtaláljuk a kézen az abnormális zónát, melyből következtetni tudunk a szerv elváltozására. Egy beteg panaszkodott, hogy egy bizonyos helyen nagyon fáj a tenyere. Miután megmutatta a kezét, láttam, hogy az a hely a pajzsmirigyzónának felel meg. A lábon is érzékeny volt ez a zóna. Kérdeztem, nem szenved-e pajzsmirigy betegségben? Elmondta, hogy pajzsmirigy-túlműködés miatt jelenleg is gyógyszeres kezelésben részesül. Az előbbi fejezetben tárgyait tüneti és oksági zónák, mint érzékeny, abnormális zónák szoktak megjelenni. Milyen tényezők befolyásolják a terápia hatásosságát? Általában ugyanaz az egyén sem reagál mindig egyformán a gyógymódra. Ebben a következő külső tényezőknek lehet szerepük: Klímaváltozás (front). A meleg front fokozza az anyagcserét, az idegérzékenységet, pszichés nyugtalanságot okoz. A vérkeringési betegségben szenvedőkre különösen rossz hatással van. A hidegfront csökkenti az anyagcserét, növeli a görcskészséget, álmosító hatású. Bár a klímaváltozás maga betegséget nem, de érzékeny egyénnél kellemetlen tüneteket okozhat. Az egyén bioritmusának aktív vagy passzív szakasza (akupunktúrás kísérletek azt mutatták, hogy az aktív pontok a passzív szakaszban bezáródhatnak). Étkezésben változások (utazáskor, vendégségben). Az ébrenlét és az alvás ritmusának megzavarása (pl. éjszakai ügyeletkor). A kívülről a szervezetbe kerülő mérgek (pl. kipufogógázok), a mosogató-, és tisztítószerek (detergensek), a táplálékokban levő vegyszermaradványok és tartósítószerek, a gyógyszerek mint színtetikus vegyi anyagok. Külföldi szerzők felhívják a figyelmet arra, hogy a fém óraszíjak, fém nyakláncok hordása nem javasolt. Ezek az energia szabad áramlását akadályozzák. Úgyszintén nem tartják szerencsésnek, ha a hálószobában tévékészülék van. Ha a beteg ágya ingerzónában van, tehát olyan helyen, ahol a földalatti vízerekből érkező, egészségre káros sugárzás hatása érvényesül, gyengül a beteg életereje, s ez megnehezíti gyógyulását. (Az egészségre ká- 37
ros földsugárzás iránt érdeklődők az irodalomban találnak a témával foglalkozó cikkeket, könyveket.) Személyiségünk és lelkiállapotunk is befolyásolja a terápia hatásosságát. Ahhoz, hogy a beteg saját magát gyógyítsa - az általam ismertetett esetek többnyire ilyenek -, türelem és kitartás szükséges. A kedélyállapot hullámzása és a pszichikai terhelés is késlelteti a hatását. Olyan személynél is kevés a remény, aki nem akar meggyógyulni. Ingham beszámol arról a tapasztalatáról, hogy olyan betegeknél, akiknél több szervet műtétileg eltávolítottak, kevésbé volt hatásos a gyógymód. Az irodalomban olyan tapasztalatról is olvashatunk, hogy több gyökérkezelt fog is előnytelen a gyógymód szempontjából. Mikor ajánlott a gyógymód alkalmazása? Elsősorban megelőzés céljából. Mint már az előzőekből kitűnt, a tapasztalat és a tudományos vizsgálatok is igazolták, hogy a zónák masszírozása elősegíti a jó vérkeringést, nyirokkeringést, erősíti az immunrendszert, serkenti a kiválasztószervek működését, szabályozza a hormontermelő mirigyek működését. A központi és a vegetatív idegrendszer működését is kedvezően befolyásolja. (gy közvetve hátráltatja az öregedés folyamatát is. Már gyermekkorban is jó alkalmazni, akkor is, ha a gyereknek semmi panasza nincs. Meg lehet akadályozni örökletes betegségek kifejlődését. (Ha például egy gyerek hajlamos a cukorbajra, a hasnyálmirigyzóna érzékeny már akkor is, amikor a tünetek még nem jelentkeznek.) Gyógyszerallergia esetén segítséget adhat a panaszok enyhítéséhez, a betegség gyógyításához. Idült (krónikus) betegségeknél (pl. légzőszervi, emésztőszervi, reumás panaszok) kiegészítő kezelésként alkalmazzuk, de ajánlatos mellette az állandó szakorvosi ellenőrzés. Ilyenkor elérhetjük azt, hogy a betegnek kevesebb vagy semmi gyógyszert nem kell már szednie. (Az Esetismertetések c. fejezetben erre számos példa található.) A gyógyszert magunktól ne csökkentsük, csak a kezelőorvos javaslatára. A terápia általában akkor hatásos, ha a betegség még megfordítható szakaszában van. Gyorsabban szokott jelentkezni a gyógymód hatása, ha a baj nem régi eredetű, de azt is láthatjuk az esetismertetésekből, hogy kitartó kezeléssel sok éve fennálló panaszok is enyhíthetők. 39
Marquardt szerint szinte minden betegséget lehet ezzel a terápiával gyógyítani, de nem minden embert. Saját tapasztalataim szerint is, akiknél nincs meg az együttműködési szándék, akik türelmetlenek, akik nem is akarnak meggyógyulni, azoknál nem érdemes próbálkozni vele. Terhesség esetén megoszlik a terapeuták véleménye. Van, aki nem tartja javalltnak a gyógymódot, mások viszont nagyon is ajánlják azzal az indoklással, hogy ilyenkor is sokszor szenvednek az asszonyok szív-, légzőszervi, emésztőszervi panaszoktól, nyirokpangásban, egyensúlyzavarban. A szoptatási szakaszt reflexzónaterápiával meg lehet hosszabbítani. Az orvostudomány mai állása szerint gyógyíthatatlan vagy nagyon súlyos betegségeknél (Bechterew-kór, sclerosis multiplex, mucoviscidosis, Parkinson-kór, bénulás stb.) is tudjuk a fájdalmat és a kellemetlen kísérő tüneteket enyhíteni (pl. sclerosis multiplexnél a vizelési nehézségeket, szempanaszokat). Egy nagyon érdekes esetről számol be Friderikusz Sándor Hallhatatlan interjúim c. könyvében. Bognár Károly műszerész 20 éves korában beteg lett. Gondos orvosi vizsgálat eredményeként megállapították, hogy Bechterew-kóban szenved. 24 évesen rokkantnyugdíjas lett azzal a kilátással, hogy hamarosan tolókocsiba fog kerülni. A beteg óriási akaraterővel megpróbálta, hogy természetes gyógymódokkal javítson állapotán. Napi másfél órán át masszírozta a megfelelő reflexzónákat. Áttért a vegetáriánus étkezésre, jógázott, és önszuggessziót alkalmazott. Négy hónapig semmi javulást nem észlelt. Már fel akarta adni, amikor hirtelen azt vette észre, hogy eddig fájdalmas, merev ujjait ismét tudja hajlítani, és ismét tud fogni a kezével. Ezután állapota tovább javult, annyira, hogy ismét tudott dolgozni napi nyolc órában, ismét megnősült, teljes értékű ember lett. Bognár Károlyt a könyv megjelenése után láthattuk a tévé egyik műsorában is. Ott is elmondta, hogy jól van, egészséges. Ez a csodával határos gyógyulás felhívja arra is a figyelmünket, hogy a reflexzóna-terápia hatásosságát növelni lehet egyéb természetes gyógymódokkal is. Jó, ha ki tudjuk iktatni életünkből mindazokat a zavaró tényezőket, amelyek életerőnket gyengítik, az energia szabad áramlását szervezetünkben zavarják. (Lásd, a Milyen tényezők befolyásolják a reflexzóna-terápia hatásosságát? C. fejezetet.)
40
Mikor nem ajánlott a terápia alkalmazása? Az életkor és a reflexzóna-terápia Ellenjavallatok: heveny gyulladás a visszerekben, vénákban, gomba okozta megbetegedés (mikózis) a láb nagy területén, magas láz, üszkösödés a lábon, műtét helyett (csak akkor alkalmazható, ha a szakorvos javasolja), fertőző betegség, súlyos idegkimerültség, veszélyeztetett terhesség. Egyes szerzők nem javasolják: Normális terhességél és rákos betegeknél sem. Hány éves korban alkalmazható a terápia? Van olyan vélemény, hogy a 70 évesnél, idősebbeknél és a 3 évesnél fiatalabb gyerekeknél nem ajánlatos, mert ezek még azt a kis fájdalmat sem tudják elviselni, ami a kezeléssel járhat. A gyakorlat és saját tapasztalatom szerint még a 80 évesnél idősebbek is jól reagálnak a természetes gyógyító ingerekre. A gyógymód lehetővé teszi, hogy életük hátralévő idejében jobb közérzettel élhessenek. Általános tapasztalat szerint a módszer már csecsemőkorban is alkalmazható. A szülők beszámolnak arról, hogy a gyermekek igénylik, hogy a szülő, különösen az anya a masszírozást elvégezze. Megfigyelték a szülők azt is, hogy a gyermekek ösztönösen is masszírozzák a lábukat, amikor valami tárgyhoz dörzsölik. Érdekes, hogy ha az ember a beteg apa és anya lábát megvizsgálja és utána a gyerekükét, azt tapasztalja, hogy a gyerek lábán olyan érzékeny zónákat talál, mint a szülőkén, annak ellenére, hogy a gyerek az adott időben teljesen egészséges és semmi panasza nincs. Ez egy lehetőség arra, hogy az örökletes betegségekre (pl. cukorbajra) való hajlamot meg lehessen állapítani, és zónakezeléssel el lehessen kerülni a betegség kifejlődését. Gyerekeknél feltűnő a nyirokszövetzónák nagy érzékenysége, aminek oka lehet, hogy az anya szoptatás helyett túl sok fehér lisztet és cukrot adott a gyereknek, vagy a gyerek sok orvosságot kapott. 42 43