VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM. Petrik Lajos Két Tanítási Nyelvű Vegyipari, Környezetvédelmi és Informatikai Szakközépiskola



Hasonló dokumentumok
VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM. Petrik Lajos Két Tanítási Nyelvű Vegyipari, Környezetvédelmi és Informatikai Szakközépiskola

VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM. Petrik Lajos Két Tanítási Nyelvű Vegyipari, Környezetvédelmi és Informatikai Szakközépiskola

VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM. Petrik Lajos Két Tanítási Nyelvű Vegyipari, Környezetvédelmi és Informatikai Szakközépiskola

Minőségi változók. 2. előadás

Erdőgazdálkodás. Dr. Varga Csaba

A TANTÁRGY KÖTELEZŐ ANYAGA:

VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM. Petrik Lajos Két Tanítási Nyelvű Vegyipari, Környezetvédelmi és Informatikai Szakközépiskola

A szegedi salátaboglárka (Ficaria verna) populációinak vizsgálata morfológiai jellemzők alapján

VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM. Petrik Lajos Két Tanítási Nyelvű Vegyipari, Környezetvédelmi és Informatikai Szakközépiskola

4. TALAJKÉPZŐ TÉNYEZŐK. Dr. Varga Csaba

Oktatási Hivatal Országos Közoktatási Értékelési és Vizsgaközpont. OKTV 2006/2007. Biológia I-II. kategória döntő forduló Feladatlap

A NATURA 2000 TERÜLETEKEN ELKÖVETETT JOGSÉRTÉSEK ELLENI ÜGYÉSZI FELLÉPÉS LEHETŐSÉGEI

Legmagasabb szintjük a gyepszint, amelyben csak lágyszárú növények fordulnak elő.

Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet TÁMOP / XXI. századi közoktatás (fejlesztés, koordináció) II.

108 és hármat a mellettük levõ, azonos termõhelyi adottsággal rendelkezõ természetes erdõtársulásban. A helyszínen az 5-ös A-D skála szerint végeztük

Tájékozódási futás és természetvédelem. Vajda Zoltán Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság biológus osztályvezető

Tervezet. az Abaújkéri Aranyos-völgy természetvédelmi terület létesítéséről. (közigazgatási egyeztetés)

Vadontermő gyógynövények a hazai vegetációban

41. ábra. Zárt erdőterületek a Duna-Tisza közén 1783-ban. Zárt és nyílt erdőterületek, ligetek, cserjések a Duna- Tisza közén 1783-ban.

Tímár Gábor. Kenderes Kata. Állami Erdészeti Szolgálat Egri Igazgatóság. Eötvös Loránd Tudományegyetem

A Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszer (NBmR)

15. Az élőhelyek, mint természetvédelmi egységek. Erdei élőhelyek. Az erdők kezelése és védelme. Erdőrezervátum program.

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM

12. A természetvédelem nemzetközi és európai vonatkozásai a növényvilág oldaláról. Vörös listák.

5/2008. (II. 19.) KvVM rendelet. a Bél-kő természetvédelmi terület létesítéséről

Növénycönológiai vizsgálatok kiértékelése Excel táblázatokkal

5. Florisztikai növényföldrajz. Elterjedési területek, flóraelemek. A magyar flóra spektruma.

Élőhelyvédelemhez kapcsolódó dokumentációk a gyakorlatban. Élőhelyvédelem

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM. Tervezet. az Erdőtelki égerláp természetvédelmi terület természetvédelmi kezelési tervéről

KÖRNYEZETVÉDELMI- VÍZGAZDÁLKODÁSI ALAPISMERETEK

ERDÉSZET EMLÉKEZTETŐ: Erdőművelés Erdőhasználat Erdőtervezés. Termőhely klíma hidrológiai viszonyok talaj kölcsönhatás az erdővel

S Z I N T V I Z S G A F E L A D A T

Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet TÁMOP / XXI. századi közoktatás (fejlesztés, koordináció) II.

7. melléklet. Fotódokumentáció. A Paksi Atomerőmű környezetében található jellegzetes, védett növény- és állatfajok, jellemző életterek

Tervezet. (közigazgatási egyeztetés)

Miért kell az erdők természetességével foglalkozni?

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM

16/2008. (VI. 3.) KvVM rendelet a Sághegyi Tájvédelmi Körzet természetvédelmi kezelési tervéről

KÖRNYEZETVÉDELMI- VÍZGAZDÁLKODÁSI ALAPISMERETEK

Egy élőhelyen azok a populációk élhetnek egymás mellett, amelyeknek hasonlóak a környezeti igényeik. A populációk elterjedését alapvetően az

É Á Á Ö Á

ö ő ü ö ő ő ü ü ő ő ő ü ö ü ü ő ú ő ő ő ü ő ő ő ő ő ú ő ő ü ő ő ő ü ö ü ú ő ő ő ő ü ü ő ő ú

É É Ö

Magyarországi társulások Szerkesztette: Vizkievicz András

Környezetvédelmi technikus Környezetvédelmi méréstechnikus elágazás SZAKMAI VIZSGÁJA

ó Ó ú ó ó ó Á ó ó ó Á ó ó ó ó Á ó ú ó ó ó

ú Ó ú ú ú ú ú ú ú É Á

Fontos társulástani fogalmak

ü ü Ü ü ü ü ü ü ü ü ü ü ü ü ü ü ü ü ü ü ü É ü ü

ű ő ő ő

Á ó ó ó Ü Ü ó ó Ü ó ó ú ú ó ó Ü ó ó ó Ü ó ó

Ú ű É ű ű Ü Ü ű ű Ú É ű ű Ü ű ű ű ű ű ű ű Ú ű ű

EGY TERMÉSZETKÖZELI AGROGÉN TÁJ SZERKEZETI ÉS FUNKCIONÁLIS VIZSGÁLATA-BIHARUGRAI MINTATERÜLET Duray Balázs 1, Hegedűs Zoltán 2

Á Ü É Ü Ú Ü É

ű Ö ű Ú ű ű ű Á ű

Á Ó ű ű Á É ű ű ű ű Ú Ú

ű Ú ű ű É Ú ű ű

Á Á ő ő Ö ő ő ö É ö ő ö ő ő ö ő ő ö ő ő ü ö

Ó Ó ö ú ö ö ö ö ü ú ú ö ö ö ú ú ö ö ö ú ú ú ű ö ö ú ö ü ö ö ö ö ü ú Á ö ü Á ö ö ö ö ö ö

ü ú ú ü ú ú ú ú

ű ű ű Ú Ú Á ű Ö ű ű Ú Ő É

J_ 02.. számú előterjesztés. Budapest Főváros X. kerület Kőbányai Önkormányzat Polgármestere. I. Tartalmi összefoglaló

Ó é é Ó Ó ő ű Ó Ö ü Ó é Ó ő Ó Á Ö é Ö Ó Ó é Ó Ó Ó Ó ú Ó Ó Ó Ó ű Ö Ó Ó Ó é Ó Ó ö Ö Ó Ö Ö Ó Ó Ó é ö Ö é é Ü Ó Ö Ó é Ó é ö Ó Ú Ó ő Ö Ó é é Ö ú Ó Ö ö ű ő

Á Ö Ö Ö Ö ú ú Ö Ö Ó Ó ú ú Ü ú Ó Ö Ö Ü Ó Ö Ö Á Ó ú ú ú ű Ö Ö Ö Ö Á Ó Ö Ó ú ú Ö

ó ő ő ó ő ö ő ő ó ó ó ö ő ó ó ó ö ő ó ő ő ö Ö ő ö ó ő ö ő ő ú ö ö ü ö ó ö ö ö ő ö ö Ö ú ü ó ü ő ő ő ő ó ő ü ó ü ö ő ö ó ő ö ő ö ü ö ü ő ö ö ó ö ő ő ö

ö ö Á Á Ó Á ö ö ö ö ö ú ű ö ö Á Á ű ű ö ö ö ö ű

Á ű ó ó

ú ö ö ö ö ö ö Á ö ö ö á á á ű Ü ű ö ö Á á Á

A kaszálás szempontjai természetvédő szemmel

é ü ó ö é Ö é ü é é ó ö é ü ü é é ó ó ó é Á é é ü ó é ó ó é ö ö ö é é ü é ü é é ö ü ü é ó é é é é é é ö é é é é é é ö é ó ö ü é é é ü é é ó é ü ó ö é

Ó Ó ó ö ó

Kató Eszter* Módosné Bugyi Ildikó. Természetszerű növényalkalmazás bányákban

19/2007. (VI. 1.) KvVM rendelet. a Márkházapusztai fás legelő természetvédelmi terület létesítéséről

A mészkőbányászat által roncsolt táj erdősítése az erdőmérnök kihívása

ü ű í ú ú ü ü ü ű ü ű ü ű ü ű ü í ü ű í í ü í í í í í ü í ű

S Z I N T V I Z S G A F E L A D A T

SZINTVIZSGA FELADAT. a Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamara hatáskörébe tartozó szakképesítéshez

Természetvédelem. 7. gyakorlat: Természetvédelmi értékcsoportok

Követelmények. 2db ZH: max pont / ZH (kötelező min. 7 pont elérése / ZH) 1db Gyommag beszámoló max. 7 pont (kötelező min.

11/2007. (III. 30.) KvVM rendelet. a Bükkhát természetvédelmi terület létesítéséről és erdőrezervátummá nyilvánításáról

A magyarországi termőhely-osztályozásról

A VKI SZERINTI MAKROFITA MINŐSÍTŐ RENDSZER LEÍRÁSA

Szőlőtelepítés Tokaj-Hegyalja Natura 2000-es természeti területein. Zsólyomi Tamás Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság ökológiai szakreferens

Megoldások. OKTV ford., 14. oldal. 11. B 12. A 13. E 14. D 15. C 16. C 17. B 18. E 19. A 20. D 21. B 22. BE 23. D 24. B 25. C 26.

Szarvasmarha- és juh legelés szerepe a Pannon szikes gyepek Natura 2000-es élőhelyek fenntartásában március Gödöllő

Természetvédelem. Nagy Gábor. területi osztályvezető

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM

II. hazánk élôvilága. 1. Ökológiai alapismeretek. A szén körforgása. populáció

A GÓLYAORR BIOTIKUS TÁJTÉNYEZŐINEK FELVÉTELEZÉSE

Magyarország növényvilága. Tóth Zoltán Déli Tömb VII. emelet szoba /1718 mellék

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM

Természetvédelmi célú erdészeti kifizetések a Mez gazdasági és Vidékfejlesztési Alapból

Négy, többé-kevésbé jól elkülöníthető évszak jellemzi Évi középhőmérséklet: 0-20 oc között mozog Évi közepes hőingása: A legmelegebb hónapok

SZINTVIZSGA FELADAT. a Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamara hatáskörébe tartozó szakképesítéshez

Mennyire határozza meg az erdők faállománya az erdei élővilágot? Ódor Péter MTA Ökológiai és Botanikai Kutatóintézete

Magyarország zonális növényzeti övei

BIOLÓGIA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

Pannon löszgyep ökológiai viselkedése jövőbeli klimatikus viszonyok mellett

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM

Élőhelyvédelem. Gyepek védelme

Átírás:

A versenyző kódja: TER... VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM Petrik Lajos Két Tanítási Nyelvű Vegyipari, Környezetvédelmi és Informatikai Szakközépiskola Budapest, Thököly út 48-54. XV. KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI ORSZÁGOS SZAKMAI TANULMÁNYI VERSENY DÖNTŐ GYAKORLATI FELADAT Szakképesítés: Természet- és környezetvédelmi technikus OKJ szám: 54 850 02 0000 00 00 Vizsgarészhez rendelt követelménymodul azonosítója, megnevezése: 1242-06 Települési környezetvédelemi technikus és természet- és környezetvédelmi technikus feladatok Vizsgarészhez rendelt vizsgafeladat száma, megnevezése: 1242-06/2 Fenntartási, kezelési munkák és gépeinek ismertetése Budapest, 2012. április 3-4. Elérhető maximális pontszám: 100 pont A kidolgozás időtartama: 60 perc Jóváhagyta: Elért pontszám: 2012 NEMZETI MUNKAÜGYI HIVATAL SZAK- ÉS FELNŐTTKÉPZÉSI IGAZGATÓSÁG

Füves terület természetvédelmi értékének meghatározása, kezelési javaslat és természetkímélő hasznosítási mód megadása Településének külterületén található egy nagy kiterjedésű füves terület. Ön, mint a természetvédelemért felelős szakember azt a feladatot kapta, hogy az elmúlt évek felmérései alapján határozza meg a terület természetvédelmi értékét. Figyelembe véve a felmérések tapasztalatait, adjon javaslatot a további kezelésre és természetkímélő hasznosítására! A terület 2005-ben A terület 2010-ben Mellékletek: 1. Cönölógiai tabella 2005. Szükséges eszközök: 2. Cönölógiai tabella 2010. 3. W-érték eloszlás 2005 és 2010 4. Természetes és degradációra utaló fajok listája 5. Adatbázis Ökológiai Számítógép, nyomtató, zsebszámológép Feladat 1. Hasonlítsa össze a megadott cönológiai tabellák adatait! 2. Vizsgálja a tabellák alapján a területen előforduló fajok W-érték eloszlását és vonjon le következtetéseket! 3. Ábrázolja a növényfajokat - mindkét vizsgálati időpontban - természetvédelmi értékkategóriák szerint oszlopdiagramon! Adja össze a B-értékoszlopok borítási százalékait, majd erre mint 100%-ra vonatkoztatva állapítsa meg az egyes kategóriákra eső (U, E, K, TP, TZ, Gy) borítási százalék összegeket. A kapott borítási százalékot ábrázolja az értékkategóriák függvényében oszlopdiagramon. Mindkét időpontra végezze el a számítást és az ábrázolást, majd nyomtassa ki a kész diagramokat! 4. Értékelje a terület természetességi állapotát a vizsgált időpontokban 5. Javaslatok a további kezelésre 6. Tilalmak 7. Javaslat a természetkímélő hasznosítására OSZTV 2012 2/8

JEGYZŐKÖNYV Füves terület természetvédelmi értékének meghatározása, kezelési javaslat és természetkímélő hasznosítási mód megadása A cönológiai tabellák adatainak értékelése 15 W-érték eloszlásban bekövetkezett változások 10 Természetvédelmi értékkategóriák ábrázolása oszlopdiagramon (2005, 2010) 15 A terület természetességi állapotának értékelése 10 OSZTV 2012 3/8

Kezelési javaslat 10 Tilalmak 10 Javaslat a természetkímélő hasznosítására 10 OSZTV 2012 4/8

1. sz. melléklet A felvételezés ideje: 2005 Ökológiai B-érték Fajok mutatók Átlagos borítási érték % 1 2 3 4 5 10 30 50 70 90 Cönotípus TV - érték T W R Réti boglárka x deuá ü-kaszálórétek TZ 5 7 0 Franciaperje x eu kaszálórétek TZ 5 5 4 Hússzínű újjaskosbor x euá láprétek K(V) 5 7 4 Fehér here x kozm ü-rétek TZ 5 5 0 Csillagpázsit x kozm ho-gyepek TZ 6 3 0 Réti ecsetpázsit x euá üde rétek E 5 8 0 Gyermekláncfű x euá ü-kaszálórétek, gyom-t GY 0 5 0 Mezei katáng x euá kaszálórétek, gyom-t K 6 2 5 Fehér tippan x kozm mocsárrétek E 5 8 4 Franciaperje x eu kaszálórétek TZ 5 5 4 Magyar szegfű x pann sztyepprétek K 6 2 4 Nagy csalán x kozm liget-e, gyom-t K 5 5 4 Átlag 4,8 5,2 2,4 2. sz. melléklet A felvételezés ideje: 2010 Ökológiai B-érték Fajok mutatók Átlagos borítási érték % 1 2 3 4 5 10 30 50 70 90 Flóraelem Flóraelem Cönotípus TV - érték T W R Franciaperje x eu kaszálórétek TZ 5 5 4 Hússzínű ujjaskosbor x euá láprétek K(V) 5 7 4 Fehér here x kozm ü-rétek TZ 5 5 0 Gyepűrózsa x eu tövisesek, cserjések TZ 5 3 3 Csillagpázsit x kozm ho-gyepek TZ 6 3 0 Fehér tisztesfű x med száraz gyepek, legelők GY 7 1 4 Réti ecsetpázsit x euá üde rétek E 5 8 0 Gyermekláncfű x euá ü-kaszálórétek, gyom-t GY 0 5 0 Homoki pimpó x euá száraz gyepek K 6 1 5 Fekete bodza x eu (erdei) gyom-t GY 5 5 3 Mezei katáng x euá kaszálórétek, gyom-t K 6 2 5 Átlag 5,0 4,1 2,5 OSZTV 2012 5/8

3. sz. melléklet W-érték eloszlás Borítási érték % 45 40 35 30 25 20 15 10 5 0 W-érték eloszlás 2005-ben 38,8 13,88 11,1 8,3 8,3 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 W-érték Borítási érték % 45 40 35 30 25 20 13,88 15 10 5 0 W-érték eloszlás 2010-ben 5,5 11,1 25 2,7 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 W-érték 4. sz. melléklet A fajok természetvédelmi értékkategóriái (TVK) SIMON (1988, 1992, 2000) szerint A) Természetes állapotokra utaló fajok U: unikális fajok Reliktumok, különleges ritkaságok, védettek, vagy fokozottan védettek. Néhány kivételtől eltekintve kevesebb, mint 10 helyen fordulnak elő hazánkban. E: társulásalkotó vagy állományalkotó fajok Olyan természetes fajok, melyek uralkodó szerepet játszanak a természetes növénytársulások, formációk felépítésében. K: természetes kísérőfajok Az eredeti flóra egyszerű tagjai, természetes fajai. Ide tartozik továbbá számos ritka színező elem is, melyek jelentős része védett. TP: természetes pionír fajok Az elsőként megtelepülő fajok csoportja. A védett és a fokozottan védett fajok, melyek között U, K, E fajok találhatók megkülönböztetése a besorolás mellett zárójelben van feltüntetve. K(V) védett kísérőfaj B) Degradációra utaló fajok TZ: természetes zavarástűrők Elviselik a kismértékű zavarást, sőt, hatására föl is szaporodhatnak. A: adventív fajok Behurcolt, idegen eredetű fajok. Egyik csoportjuk a természetes, degradálatlan társulásokban csak ritkán jelenik meg. Igen veszélyes azonban az adventív fajok azon csoportja, amely erőszakosan, a természetes társulásokat kiszorítva terjed. G: gazdasági növények Különböző célból termesztett fajok. Közülük néhány olyan mértékben vadult ki, hogy agreszszív gyommá vált. GY: gyomfajok Az erőteljes emberi tevékenység nyomán, azaz másodlagos, rontott termőhelyeken jelennek meg. Egy részük a hazai vegetációban őshonos, és innen terjedt el; más részük viszont adventív, azaz behurcolt, idegen eredetű. (Gy!) invazív gyomok Gy(!) agresszív gyomok, de csak helyenként okoznak inváziót OSZTV 2012 6/8

5. sz. melléklet ADATBÁZIS Rövidítések Flóraelemek K kelet Ny nyugat É észak D dél Kö közép eu európai á ázsiai am amerikai kozm kozmopolita cirk cirkumpoláris kont kontinentális med mediterrán szmed szubmediterrán atl atlanti balk balkáni pont pontusi alp alpesi kárp kárpáti pann pannóniai n- neofiton adventív a- archeofiton Cönotípusok e erdő(k) bok-e bokorerdő gy gyep(ek) xt xerotherm, melegkedvelő tölgyes(ek) gyet gyertyános-tölgyes(ek) cst cseres-tölgyesek magask magaskórós növényzet gye t szik ho sav el sz m ü ült-e ült-g ült-d kiv gyertyán társulás(ok) szikes, sós talajú társulás(ok) homok(i) savanyú talajú elegyes száraz mezofil üde ültetett erdei fa ültetett gazdasági növény ültetett dísznövény kivadul Életformák Ph fák, bokrok (phanaerophyta) Ch indások, törpecserjék (chamaephyta) H évelők (hemikriptophyta) G hagymás, gumós növények (geophyta) HH mocsári és vízi növények (hidato-, helophyta) Th egyévesek (therophyta) TH kétévesek (hemitherophyta) E fennlakók (epiphyta) (Az életformák egyes kategóriáit a kertészeti és erdészeti gyakorlat is használja, magyar írásmódjuk is van, így pl. epifitonok, geofitonok.) OSZTV 2012 7/8

Ökológiai mutatók T-érték: a növényfajok hőmérsékleti igényei a legjellemzőbb klímaövvel megadva: 0 tág tűrésű faj, határozott hőigény nélkül 1 tundra 2 erdős tundra 3 tajga 4 tű- és lomblevelű elegyes erdők 5 lomberdő klíma 6 szubmediterrán lomberdő 7 mediterrán, atlanti örökzöld erdő W-érték: a fajok vízigénye, ill. az a termőhely, ahol a növény a leggyakrabban előfordul: 0 extrém száraz 1 igen száraz 2 száraz 3 mérsékelten száraz 4 mérsékelten üde 5 üde 6 mérsékelten nedves 7 nedves 8 mérsékelten vizes 9 vizes 10 igen vizes 11 vízi R-érték: a fajok ph-igénye, az a savanyú - meszes talajtípus, ahol a faj jellemzően előfordul (talajreakció): 0 ph-ra nézve tág tűrésű faj 1 savanyú 2 gyengén savanyú 3 közel semleges 4 enyhén meszes 5 meszes, bázikus N-érték: a növényfajok nitrogén-igénye (Soó-féle mutatók): 1 nitrogénben szegény termőhelyeken élő fajok 2 inkább nitrogénben szegény termőhelyeken élők 3 közepes nitrogénigényű fajok 4 inkább nitrogénben gazdag, jó tápanyagellátású talajokon élők 5 csak nitrogénben gazdag, túltrágyázott termőhelyeken élők 0 közömbös fajok Z-érték: a fajok degradációtűrésének (ill. veszélyeztetettségének) jellemzése (Némethféle értékelési rendszer): 1 degradációt nem tűrő 2 degradációt kevéssé tűrő 3 degradációt közepesen tűrő 4 degradációt jól tűrő 5 degradációt kedvelő ismeretlen degradációtűrésű A természetvédelmi érték kategóriák (TVK): U unikális fajok G gazdasági növények E társulásalkotó fajok GY gyomfajok GY! invazív gyomok K természetes kísérő fajok TP természetes pionír fajok FV fokozottan védett fajok TZ természetes zavarástűrő fajok V védett fajok OSZTV 2012 8/8