Helyi Esélyegyenlőségi Program VASSURÁNY Község Önkormányzata 2013. november 5. Felülvizsgálva: 2015. december 14.
Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)... 3 Bevezetés... 3 A település bemutatása... 4 Értékeink, küldetésünk... 12 Célok... 13 A Helyi Esélyegyenlőségi Program Helyzetelemzése (HEP HE)... 14 1. Jogszabályi háttér bemutatása... 14 2. Stratégiai környezet bemutatása... 15 3. A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége... 17 4. A gyermekek helyzete, esélyegyenlősége, gyermekszegénység... 31 5. A nők helyzete, esélyegyenlősége... 41 6. Az idősek helyzete, esélyegyenlősége... 46 7. A fogyatékkal élők helyzete, esélyegyenlősége... 49 8. Helyi partnerség, lakossági önszerveződések, civil szervezetek és for-profit szereplők társadalmi felelősségvállalása... 51 9. A helyi esélyegyenlőségi program nyilvánossága... 52 10. A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT)... 53 1. A HEP IT részletei... 53 A helyzetelemzés megállapításainak összegzése... 53 A beavatkozások megvalósítói...hiba! A könyvjelző nem létezik. Jövőképünk...Hiba! A könyvjelző nem létezik. 2. Összegző táblázat - A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT)... 84 3. Megvalósítás... 99 A megvalósítás előkészítése... 99 A megvalósítás folyamata... 99 Monitoring és visszacsatolás... 101 Nyilvánosság... 101 Érvényesülés, módosítás... 102 4. Elfogadás módja és dátuma... 103 2
Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP) Bevezetés Összhangban az Egyenlő Bánásmódról és az Esélyegyenlőség Előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény, a helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlőségi mentorokról szóló 321/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet és a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes szabályairól szóló 2/2012. (VI. 5.) EMMI rendelet rendelkezéseivel, Vassurány Község Önkormányzata Esélyegyenlőségi Programban rögzíti az esélyegyenlőség érdekében szükséges feladatokat. Az önkormányzat vállalja, hogy az elkészült és elfogadott Esélyegyenlőségi Programmal összehangolja a település más dokumentumait 1, valamint az önkormányzat fenntartásában lévő intézmények működtetését. Vállalja továbbá, hogy az Esélyegyenlőségi Program elkészítése során bevonja partneri kapcsolatrendszerét, különös tekintettel a köznevelés állami és nem állami intézményfenntartóira. Jelen helyzetelemzés az Esélyegyenlőségi Program megalapozását szolgálja. Az Ebktv. 31. (4) bekezdése kimondja, hogy a HEP időarányos megvalósulását, illetve a 31. (2) bekezdésben meghatározott helyzet esetleges megváltozását kétévente át kell tekinteni, az áttekintés alapján szükség esetén a helyi esélyegyenlőségi programot felül kell vizsgálni, illetve a helyzetelemzést és az intézkedési tervet az új helyzetnek megfelelően kell módosítani. Az áttekintést követően Önkormányzat Képviselő-testületének 34/2015. (XII.14.) számú határozata alapján e jogszabályi rendelkezésre tekintettel készítettük el a HEP felülvizsgálatát. A felülvizsgálat indokolta módosításokat dőlt, kék betűvel jelöljük. A 2015. évi felülvizsgálat során áttekintettük a helyzetelemzéshez figyelembe vett statisztikai adatokat, amelyből megállapítható, hogy jelentős változás nem következett be. A helyzetelemzés megállapításai ma is helytállók, az adatok nem kerültek elemzésre. 1 Költségvetési koncepció, Gazdasági program, Szolgáltatástervezési koncepció, Településfejlesztési stratégia, Településrendezési terv, Településszerkezeti terv, Településfejlesztési koncepció 3
A település bemutatása Falutörténet A Szombathelytől északkeletre elhelyezkedő település első okleveles említése 1286-ból származik. Határában római sírokat találtak, a sírkövek a templom falába építve láthatók. Legjelentősebb látnivalója az eredetileg Sigray-, majd Schilson-kastély. A XVIII. század elején épült, szép park övezi. Templomának titulusa: Nagyboldogasszony. Közelében Nepomuki Szent János szobor és Pestis-szobor látható. A XX. század két nagy háborúja a község lakosságától is áldozatokat követelt. Az I. világháborúban 99-en vettek részt, közülük 18-an haltak hősi halált. A trianoni diktátumot követően a revíziós törekvések 1938-41, között részlegesen sikerrel jártak, azonban az ország belesodródott a II. világháborúba is. Ez utóbbi a helység lakosai közül 17 főnyi áldozatot követelt. Jellemző a század történelmének mostohaságára, hogy róluk csak közel fél évszázad múlva, a rendszerváltozást követően lehetett hivatalosan is megemlékezni. A község az 1990-ig létezett tanácsrendszerben a söptei közös tanácshoz tartozott. Lakossága 1697-98-ban: Alsósurány: 56, Felsősurány 99. Összlakosság 1787-ben: Vassurány 221, házak száma: 31., lakosság 1913- ban: 640, 1933-ban: 722. Birtokosok: 1549-ben egytelkesek, 1787-ben Schilson. Település elhelyezkedése A nagy vízgyűjtő területtel rendelkező, hosszú Kozár-Borzó-patak két partján fekszik a község, a Gyöngyössík északkeleti részén. A megye északi részén, Szombathely tőszomszédságában található, a várostól közúton 12, vasúton ennél is kevesebb távolságra Észak-Keletre feszik a község. A Kőszegi-helységből lefutó vízfolyások a Rába irányába futnak. Az alföldi jellegű, lapos táj felszínét kavicstakaró, vályogos, löszös üledék borítja. A község éghajlata mérsékelten hűvös, mérsékelten száraz, a napsütéses órák száma 1850-1900 között van évente. Az évi átlagos hőmérséklet 9 C körül alakul, a csapadék pedig általában nem éri el a 650 mm-t. A falu határának jellemző talaptípusa az erdőtalaj, de az agyagbemosódásos barna erdőtalajok is megjelennek. 4
1. számú táblázat - Lakónépesség száma az év végén Módosítás a 2015. december 14-i felülvizsgálat során lakónépesség 2007 (fő) 837 fő 2008 (fő) 810 fő Lakónépesség számának változása (%) -4 % 2009 (fő) 803 fő Lakónépesség számának változása (%) -1 % 2010 (fő) 791 fő Lakónépesség számának változása (%) -2 % 2011 (fő) 800 fő Lakónépesség számának változása (%) 1 % 2012 (fő) 812 fő Lakónépesség számának változása (%) -1 % 2013 (fő) 830 fő Lakónépesség számának változása (%) 1 % 2014 (fő) 814 fő Lakónépesség számának változása (%) -1 % 2015 (fő) 815 fő Lakónépesség számának változása (%) -0,1 % 5
850 840 830 820 810 800 790 780 770 760 Lakónépesség 2007 2008 2009 2010 2011 A fenti adatok azt mutatják, hogy Vassurányban a lakosság száma stagnáló tendenciát mutat, vagyis nem illeszkedik az országos átlaghoz, ahol a népesség csökkenése a tendencia. Vas megye az országos átlagnál is nagyobb mértékben mutatja a népesség drasztikus csökkenését, de a szombathelyi járás is az országos átlag alatt van. A Salköveskúton megfigyelhető a népesség számának kezdeti gyors növekedése (2007-2010), majd az ezt követő visszaesést követő stagnálás valószínűleg annak köszönhető, hogy sok gyermekes család költözik ki Szombathelyről erre a Szombathelytől 15 km-re található településre. A lakónépesség változás száma az elmúlt években nem mutatott nagy eltéréseket. 6
2. számú táblázat - Állandó népesség állandó népesség száma 2011 év adatai nő férfi 0-2 évesek 0-14 éves nők 0-14 éves férfiak 15-17 éves nők 15-17 éves férfiak 18-54 éves nők 18-59 éves férfiak 60-64 éves nők 60-64 éves férfiak 65 év feletti nők 65 év feletti férfiak Forrás: TeIR, KSH-TSTAR 842 fő 413 fő 49,05 % 429 fő 50,95 % 12 fő 1,43 % 39 fő 9,44 % 63 fő 14,68 % 14 fő 3,39 % 16 fő 3,73 % 228 fő 55,20 % 284 fő 66,20 % 20 fő 4,84 % 21 fő 4,89 % 84 fő 20,34 % 45 fő 10,49 % 7
Állandó népesség - nők 60-64 éves 5% 65 év feletti 22% 0-14 éves 10% 15-17 éves 4% 18-59 éves 59% Állandó népesség - férfiak 60-64 éves 5% 65 év feletti 10% 0-14 éves 15% 15-17 éves 4% 18-59 éves 66% 3. számú táblázat - Öregedési index 65 év feletti állandó lakosok 0-14 éves korú állandó lakosok száma (fő) száma (fő) Öregedési index (%) 2001 n.a. n.a. n.a. 2008 130 115 113,04 2009 136 105 129,52 2010 131 108 121.29 2011 129 102 126,47 2012 n.a. n.a. n.a. 8
Forrás: TeIR, KSH-TSTAR Térkép: TeIR Tematikus Térképek A vizsgált települést az országos és a járási adatokkal összevetve közepes elöregedés jellemzi, vagyis a településen élő fiatalok száma egy kicsivel nagyobb az átlagnál. 140,0% Öregedési index (%) 120,0% 100,0% 80,0% 60,0% 40,0% 20,0% 0,0% 2001 2008 2009 2010 2011 9
4. számú táblázat - Belföldi vándorlások állandó jellegű odavándorlás elvándorlás egyenleg 2008 33 44-11 2009 19 16-3 2010 22 15 +7 2011 16 16 0 2012 n.a n.a n.a Forrás: TeIR, KSH-TSTAR Belföldi vándorlások 50 40 fő 30 20 odavándorlás elvándorlás 10 0 2008 2009 2010 2011 év, A táblázat adataiból egyértelműen látszik, hogy a szombathelyi kistérségre a megyei adatokhoz képest még mindig a bevándorlás a jellemző, vagyis szívesen költöznek ebbe a térségbe az emberek. Vassurányba főleg 10
a 2008-2009-es években költöztek sokan, azóta minimális elvándorlás jellemzi, de az is a megyei átlag alatt van. 5. számú táblázat - Természetes szaporodás Élve születések száma halálozások száma természetes szaporodás (fő) 2008 8 15-7 2009 3 8-5 2010 6 10-4 2011 3 7-4 2012 n.a. n.a. n.a. Forrás: TeIR, KSH-TSTAR Természetes szaporodás 16 14 12 10 8 6 4 2 0 2008 2009 2010 2011 főfő élveszületés halálozás 2009-től figyelhető meg a településen, hogy az elhalálozások száma minimálisan, de magasabb, mint az élve születések száma. Ez látszólag ellentmond az öregedési index táblázat adataival. Magyarázata az lehet, hogy ugyan kevesebben születnek Vassurányban, de több gyermekes család költözött az elmúlt években a településre, akik viszont elősegítik, hogy ne elöregedés jelenjen, mit adat. 11
Értékeink, küldetésünk Vassurány nem rendelkezik még Helyi Esélyegyenlőségi Programmal. Feladatunk a településünkön lévő esélyegyenlőség szempontjából megcélzott célcsoportokra vonatkozó adatok összegyűjtése, elemzése, összehasonlítása megyei, országos adatokkal. Feladatunk továbbá, hogy a helyzetfelmérés adataiból intézkedési tervet készítsünk, amely segítségével biztosíthatjuk az esélyegyenlőség szempontjából fókuszban lévő csoportok felzárkózását, hátrányaik csökkentését-megszűntetését, mind az oktatás, lakhatás, foglalkoztatottság, szociális és egészségügyi ellátásokhoz való hozzáférés területén. 12
Célok A Helyi Esélyegyenlőségi Program átfogó célja Vassurány település Önkormányzata az Esélyegyenlőségi Program elfogadásával érvényesíteni kívánja: az egyenlő bánásmód, és az esélyegyenlőség biztosításának követelményét, a közszolgáltatásokhoz történő egyenlő hozzáférés elvét, a diszkriminációmentességet, szegregációmentességet, a foglalkoztatás, a szociális biztonság, az egészségügy, az oktatás és a lakhatás területén a helyzetelemzés során feltárt problémák komplex kezelése érdekében szükséges intézkedéseket. A köznevelési intézményeket az óvoda kivételével érintő intézkedések érdekében együttműködik az intézményfenntartó központ területi szerveivel (tankerülettel). A HEP helyzetelemző részének célja Elsődleges célunk számba venni a 321/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet 1. (2) bekezdésében nevesített, esélyegyenlőségi szempontból fókuszban lévő célcsoportokba tartozók számát és arányát, valamint helyzetét a településen. E mellett célunk a célcsoportba tartozókra vonatkozóan áttekinteni a szolgáltatásokhoz történő hozzáférésük alakulását, valamint feltárni az ezeken a területeken jelentkező problémákat. További célunk meghatározni az e csoportok esélyegyenlőségét elősegítő feladatokat, és azokat a területeket, melyek fejlesztésre szorulnak az egyenlő bánásmód érdekében. A célok megvalósításának lépéseit, azok forrásigényét és végrehajtásuk tervezett ütemezését az HEP IT tartalmazza. A HEP IT célja Célunk a helyzetelemzésre építve olyan beavatkozások részletes tervezése, amelyek konkrét elmozdulásokat eredményeznek az esélyegyenlőségi célcsoportokhoz tartozók helyzetének javítása szempontjából. További célunk meghatározni a beavatkozásokhoz kapcsolódó kommunikációt. Szintén célként határozzuk meg annak az együttműködési rendszernek a felállítását, amely a programalkotás és végrehajtás során biztosítja majd a megvalósítás, nyomon követés, ellenőrzés-értékelés, kiigazítás támogató strukturális rendszerét, vagyis a HEP Fórumot és a hozzá kapcsolódó tematikus munkacsoportokat. 13
A Helyi Esélyegyenlőségi Program Helyzetelemzése (HEP HE) 1. Jogszabályi háttér bemutatása 1.1 A program készítését előíró jogszabályi környezet rövid bemutatása A helyi esélyegyenlőségi program elkészítését és felülvizsgálatát az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény (továbbiakban: Ebktv.) előírásai alapján végeztük. A program elkészítésére vonatkozó részletszabályokat a törvény végrehajtási rendeletei, a helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlőségi mentorokról szóló 321/2011. (XII.27.) Korm. rendelet 2. A helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének szempontjai fejezete és a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes szabályairól szóló 2/2012 (VI.5.) EMMI rendelet alapján alkalmaztuk, különös figyelmet fordítva a a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban: Mötv.) a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (továbbiakban: Szt.) a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (továbbiakban: Flt.) a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény (továbbiakban: nemzetiségi törvény) az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (továbbiakban: Eütv.) a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (továbbiakban: Gyvt.) a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (továbbiakban: Nkntv.) előírásaira. A Képviselő-testület a fentiekben ismertetett jogszabályi kötelezettségének eleget téve megalkotta az egyes szociális ellátások helyi szabályairól szóló 2/2015.(II.16.) önkormányzati rendeletét, amely rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát vesztette az egyes szociális ellátások helyi szabályairól szóló 12/2013. (XII.20.) önkormányzati rendelet, a HEP elfogadásakor hatályos renelet. 2015. március 1. napjától az állam által a járási hivatalok útján biztosított kötelező ellátások körébe került át az aktív korúak ellátása (melynek két formája a foglalkoztatást helyettesítő támogatás, illetve az egészségkárosodási valamint a gyermekfelügyeleti támogatás), az időskorúak járadéka, az ápolási díj, az alanyi és normatív közgyógyellátás, valamint az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság. A kötelező, állam által biztosított segélyek közül kifutó jelleggel - kikerült a lakásfenntartási támogatás és az adósságkezelési szolgáltatás, továbbá a méltányossági közgyógyellátás, valamint a méltányossági ápolási díj is. Az önkormányzatok által biztosított ellátás neve 2015. március 1. napjától egységesen települési támogatás. Annak eldöntése, hogy egy-egy önkormányzat a települési támogatás keretében milyen célokra, milyen feltételekkel és milyen összegű támogatást nyújt, teljes mértékben az adott önkormányzat mérlegelési jogkörébe tartozik, annak csupán egyetlen egy korlátja van, ugyanis az Szt. a 45. (3) bekezdésében úgy rendelkezik, hogy a képviselő-testület a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint az időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő személyek részére rendkívüli települési támogatást köteles nyújtani. A Képviselő-testület az egyes szociális ellátások helyi szabályairól szóló 2/2015.(II.16.) önkormányzati rendelete megalkotásakor nagymértékben támaszkodott a település területén az utóbbi időszakban megfigyelhető szociális problémák figyelembevételére, valamint a hatósági ügyintézés során szerzett tapasztalatokra. Olyan rendelet megalkotását tűzte ki célul, amellyel arra törekszik, hogy a támogatást ténylegesen azok vegyék igénybe, akik arra rászorultak, illetve, hogy a terhek igazságosan osztódjanak el, továbbá a jogosultság megszerzése mellett a kötelezettségeinek is tegyen eleget az érintett személy. E szempontok fenntartása a jövőben is követendő cél kell, hogy legyen. 14
2. Stratégiai környezet bemutatása 2.1 Kapcsolódás helyi stratégiai és települési önkormányzati dokumentumokkal, koncepciókkal, programokkal Önkormányzat Vassurány Képviselő-testületének az egyes szociális ellátások helyi szabályairól szóló 6/2008. (IX.25.) rendelete Önkormányzat Vassurány Képviselő-testületének a gyermekvédelem helyi szabályozásáról szóló 6/2009. (IX.01.) rendelete 2.2 A helyi esélyegyenlőségi program térségi, társulási kapcsolódásainak bemutatása A Pálos Károly Szociális Szolgáltató Központ és Gyermekjóléti szolgálat 2012. évi beszámolója Apáczai Csere János Általános Iskola Pedagógiai Programja Szombathelyi Kistérség Többcélú Társulási megállapodása 2.2.1. Önkormányzat Salköveskút által ellátott kötelező közoktatási feladatok a közoktatási törvény rendelkezései alapján: óvodai nevelés a többi gyermekekkel együtt nevelhető sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai ellátása általános iskolai oktatás napközi-otthonos és tanulószobai ellátás, alapfokú művészeti oktatás megállapodás alapján nevelési tanácsadás, gyógy testnevelés, logopédiai szolgáltatás pedagógiai szakmai szolgáltatás az óvodai nevelés és az általános iskolai nevelés és oktatás tekintetében 2.2.2. A közoktatási feladatellátás bemutatása A közoktatási feladat ellátás magában foglalja az óvodai nevelést és az általános iskolai oktatást, valamint az ezzel összefüggő szolgáltató és igazgatási tevékenységet. Vassurány Önkormányzat az általános iskolai nevelést közoktatási társulási formában látja el, melynek tagja 2007. 09. 01-től. Székhely: Apáczai Csere János Általános Iskola 9761 Táplánszentkereszt, Fő u. 12. Az óvodai nevelést tekintetében 2013. júliusától intézményfenntartó társulási formában történik a fenntartás a Gyöngyös-kert Óvoda Fenntartó Társulással. Székhelye: 9721 Gencsapáti, Hunyadi út 229. Vassurány területén két közoktatási intézmény működik. Ezek: - a Gyöngyös-kert Óvoda Vassurányi Tagóvoda (9741 Vassurány, Vasút u. 2.) - Apáczai Csere János Általános Iskola Vassurányi Tagintézménye (9741 Vassurány, Vasút u. 2.) 15
2.2.3 Szombathelyi Kistérség Többcélú Társulása SZMJV Közgyűlés a 2013. március havi ülésén a Társulás jövőbeni működésével kapcsolatosan kinyilvánította, hogy Szombathely Megyei Jogú Város Önkormányzata az alábbi szolgáltatások vonatkozásában kívánja a Társulást fenntartani, melyhez az Önkormányzat is csatlakozott - családsegítés - házi segítségnyújtás - jelzőrendszeres házi segítségnyújtás - gyermekjóléti szolgáltatás - gyermekek napközbeni ellátása - területfejlesztési feladatok. Fenti szolgáltatásokon túlmenően a Társulás koordinációs feladatokat lát el az azt igénylő települések részére a központi orvosi ügyelet szervezése, a nyilvános könyvtári, mozgókönyvtári, közművelődési feladatok, valamint a területfejlesztési feladatok tekintetében. 2.3 A települési önkormányzat rendelkezésére álló, az esélyegyenlőség szempontjából releváns adatok, kutatások áttekintése, adathiányok kimutatása A települési esélyegyenlőségi program a Szociális és Munkaügyi Minisztérium által kiadott Módszertani Segédlet és Gyakorlati Útmutató Helyi Esélyegyenlőségi Programok megalkotásához, az emberi erőforrások minisztere 2/2012. (VI.5.) EMMI rendelete a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes szabályairól alapján készült. A helyzetelemzés elkészítéséhez a KSH és a TeIR adatbázis valamint a népszámlálási adatok szolgáltak alapul. Emellett Önkormányzat Vassurány által szolgáltatott adatok, a településen rendelkezésre álló, korábban gyűjtött anyagok is hasznos információkkal szolgáltak. 16
3. A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége 3.1 Jövedelmi és vagyoni helyzet A településen az önkormányzat átmeneti segély, eseti támogatások formájában segíti az arra rászorulókat, akik főként a hátrányos helyzetű, rendszeres gyermekvédelmi támogatást igénylők köréből kerülnek ki. A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvény 2015. január 1-től bekövetkezett változása miatt az önkormányzat szociális ellátásokról szóló rendelete is módosult. 2015. március 1. napjától az 2/2015. (II.27.) számú önkormányzati rendelet tartalmazza az adható támogatások körét. 3.2 Foglalkoztatottság, munkaerő-piaci integráció A HEP 1. számú mellékletében elhelyezett táblázatokba gyűjtött adatok, valamint a helyi önkormányzat a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (továbbiakban: Flt.) és a Mötv-ben foglalt feladatai alapján településünkre jellemző foglalkoztatottságot, munkaerő-piaci lehetőségeket kívánjuk elemezni az elmúlt évek változásainak bemutatásával, a különböző korosztályok, illetve nemek szerinti bontásban. Az elemzést összevetjük térségi és országos adatokkal is. a) foglalkoztatottak, munkanélküliek, tartós munkanélküliek száma, aránya 3.2.1. számú táblázat - Nyilvántartott álláskeresők száma és aránya, 15-64 évesek száma 15-64 év közötti lakónépesség (fő) nyilvántartott álláskeresők száma nő férfi összesen nő férfi összesen fő % fő % fő % 2008 290 318 608 7 2,41 21 6,6 28 4,6 2009 291 252 543 17 5,84 25 9,92 42 7,73 2010 287 323 610 16 5,57 12 3,71 28 4,59 2011 290 321 611 13 4,48 11 3,43 24 3,93 2012 n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal 17
12,0% Álláskeresők aránya 10,0% 8,0% 6,0% 4,0% nők 2,0% férfiak 0,0% 2008 2009 2010 2011 összesen Az országos munkanélküli rátához képest a szombathelyi kistérség munkanélküli rátája jóval alacsonyabb. Ennek oka az lehet, hogy a Szombathely vonzáskörzetében lévő településen élők a szombathelyi munkaerőpiacon találnak maguknak munkát. A Szombathelyi járásból nagyon sokan dolgoznak Ausztriában, ők nem is jelennek meg a Munkaügyi Központok nyilvántartásában, mint munkanélküliek 18
3.2.2. számú táblázat - Regisztrált munkanélküliek száma korcsoport szerint 2008 2009 2010 2011 2012 nyilvántartott álláskeresők száma összesen fő 28 42 28 24 n.a. 20 éves és fiatalabb fő 0 2 1 0 n.a. % 0 4,76 3,57 0 n.a. 21-25 év fő 6 7 6 4 n.a. % 21,43 16,67 21,43 16.,67 n.a. 26-30 év fő 2 2 2 4 n.a. % 7,14 4,76 7,14 16,67 n.a. 31-35 év fő 6 4 4 3 n.a. % 21,43 9,52 14,29 12,5 n.a. 36-40 év fő 1 4 3 3 n.a. % 3,57 9,52 10,71 12,5 n.a. 41-45 év fő 4 5 0 1 n.a. % 14,29 11,90 0 4,17 n.a. 46-50 év fő 6 9 4 4 n.a. % 21,43 21,43 14,29 16,67 n.a. 51-55 év fő 3 7 5 3 n.a. % 10,71 16,67 17,86 12,5 n.a. 56-60 év fő 0 2 3 2 n.a. % 0 4,76 10,71 8,33 n.a. 61 év felett fő 0 0 0 0 n.a. % 0 0 0 0 n.a. Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal 45 Álláskeresők száma (fő) 40 35 30 25 20 15 10 5 0 2008 2009 2010 2011 19
3.2.3. számú tábla - A munkanélküliek és a 180 napnál régebben regisztrált munkanélküliek száma és aránya nemenként nyilvántartott/regisztrált munkanélküli összesen 180 napnál régebben regisztrált munkanélküli fő fő % nő férfi összesen nő férfi összesen Nő férfi összesen 2008 7 21 28 0 8 8 0 38,09 28,57 2009 17 25 42 9 17 26 52,94 68 61,9 2010 16 12 28 8 3 11 50 25 39,28 2011 13 11 24 9 1 10 69,23 9,09 41,67 2012 n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal 80,0% 180 napnál régebben munkanélküliek aránya 70,0% 60,0% 50,0% 40,0% 30,0% 20,0% 10,0% 0,0% 2008 2009 2010 2011 nők férfiak összesen A TeIR adatbázis Idősoros Elemző 2011-es adata (ez az adat a legfrissebb) szerint a 180 napnál hosszabb ideje regisztrált munkanélküliek száma/1000 lakos vas megyében: 25,335 Vassurányban 2011-ben 24 fő volt a lakónépesség, ebből összesen 10 fő volt a 180 napnál hosszabb ideje regisztrált munkanélküli. Jól látszik, hogy a településen a megyei átlag alatt van a 180 napnál hosszabb ideje regisztrált munkanélküliek aránya. 20
180 napnál hosszabb ideje munkanélküliek összehasonlítása nemek szerint 3.2.4. számú táblázat - Nyilvántartott pályakezdő álláskeresők száma és a 18-29 éves népesség száma nemenként év 18-29 évesek száma Nyilvántartott pályakezdő álláskeresők száma nő férfi összesen nő Férfi összesen fő fő fő fő % fő % fő % 2008 74 71 145 0 0 1 1,41 1 0,69 2009 72 71 143 1 1,39 1 1,41 2 1,39 2010 72 66 138 1 1,39 3 4,54 4 2,90 2011 73 67 140 1 1,37 1 1,49 2 1,43 2012 n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal 3,5 Pályakezdő álláskeresők száma 3 2,5 2 1,5 1 0,5 0 2008 2009 2010 2011 nők férfiak 3.2.5. számú táblázat - Alacsonyan iskolázott népesség év 15 éves és idősebb 15-X éves legalább általános általános iskolai végzettséggel nem lakosság száma összesen iskolát végzettek száma rendelkezők 15-x évesek száma összesen nő férfi összesen nő férfi Összesen nő férfi fő fő fő fő fő fő fő % fő % fő % 2001 725 355 370 670 322 348 55 7,59 33 9,29 22 5,95 2011 n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. Forrás: TeIR, KSH Népszámlálás b) alacsony iskolai végzettségűek foglalkoztatottsága 21
3.2.6. számú táblázat - Regisztrált munkanélküliek száma iskolai végzettség szerint nyilvántartott A nyilvántartott álláskeresők megoszlása iskolai végzettség szerint év álláskeresők száma 8 általánosnál 8 általánosnál magasabb 8 általános összesen alacsonyabb végzettség iskolai végzettség Fő fő % fő % fő % 2008 28 0 0 9 32,14 19 67,86 2009 42 1 2,38 18 42,86 23 54,76 2010 28 0 0 9 32,14 19 67,86 2011 24 0 0 6 25 18 75 2012 n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal 45 Munkanélküliek iskolai végzettsége (fő) 40 35 30 25 20 15 10 5 0 2008 2009 2010 2011 8 általánosnál alacsonyabb 8 általános 8 általánosnál magasabb 2008-as adatoktól kezdődően az látszik, hogy a településen 8 iskolai osztálynál kevesebb iskolai végzettséggel rendelkező lakos csak 1 fő. 3.2.7. számú táblázat - Általános iskolai felnőttoktatásban tanulók létszáma és a 8. évfolyamot eredményesen végzettek év általános iskolai felnőttoktatásban résztvevők száma 8. évfolyamot felnőttoktatásban eredményesen elvégzők száma fő Fő % 2009 0 0 0 2010 0 0 0 2011 0 0 0 2012 n.a. n.a. n.a. Forrás: TeIR, Területi Államháztartási és Közigazgatási Információs Szolgálat (TÁKISZ) A településen nincsen felnőttoktatás. Szombathelyi felnőttoktatási intézményekben tanulhatnak a vassurányi lakosú munkanélküliek. A TeIR és az önkormányzati adatok alapján Salköveskút településen a 22
regisztrált munkanélküliek között azonban nincsen olyan, akinek ne lenne meg a 8 általános iskolai végzettsége. 3.2.8. számú táblázat - Felnőttoktatásban résztvevők száma középfokú iskolában középfokú felnőttoktatásban résztvevők összesen szakiskolai felnőttoktatásban résztvevők szakközépiskolai felnőttoktatásban résztvevők gimnáziumi felnőttoktatásban résztvevők fő fő % fő % fő % 2009 0 0 0 0 0 0 0 2010 0 n.a. n.a. 0 0 0 0 2011 0 n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. 2012 n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. Forrás: TeIR, Területi Államháztartási és Közigazgatási Információs Szolgálat (TÁKISZ) A településen nincsen középfokú intézmény, így erre adatok nincsenek. A tanulni szándékozók Szombathely város felnőttoktatási intézményeiben tanulhatnak. c) közfoglalkoztatás 3.2.9. számú táblázat - Közfoglalkoztatásban résztvevők száma Közfoglalkoztatásban résztvevők száma Közfoglalkoztatásban résztvevők aránya a település aktív korú lakosságához képest Közfoglalkoztatásban résztvevő romák/cigányok száma Közfoglalkoztatásban résztvevők romák aránya az aktív korú roma/cigány lakossághoz képest 2010 1 0,1 0 0 2011 6 0,3 0 0 2012 5 0,23 0 0 Forrás: Önkormányzati adatgyűjtés Önkormányzati szervezésben van közmunkaprogram. A Szombathelyi Munkaügyi Központ regisztrált munkanélkülieket illetve foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesülőket közvetítik ki Vassurány Önkormányzatához. Törvényi lehetőség van a szabálysértési bírságokat közmunkával ledolgozni a megbüntetett személynek, azon településeken, amelyek ezen személyek munkáltatását vállalták. Önkormányzat Vassuránynál ezen személyek leróhatják közmunkával a szabálysértési bírságukat. 3.3 Pénzbeli és természetbeni szociális ellátások, aktív korúak ellátása, munkanélküliséghez kapcsolódó támogatások 3.3.1. számú táblázat - Álláskeresési segélyben részesülők száma Nyilvántartott álláskeresők száma segélyben részesülők fő segélyben részesülők % 2008. 1. negyedév 21 1 4,76 2008. 2. negyedév 18 1 5,55 2008. 3. negyedév 23 1 4,35 2008. 4. negyedév 27 1 3,7 2008. átlag 22 1 4,45 2009. 1. negyedév 39 5 12,82 2009. 2. negyedév 46 4 8,69 2009. 3. negyedév 46 4 8,69 23
2009. 4. negyedév 39 6 15,39 2009. átlag 43 5 11,63 2010. 1. negyedév 48 8 16,67 2010. 2. negyedév 36 5 13,89 2010. 3. negyedév 23 3 13,04 2010. 4. negyedév 23 5 21,74 2010. átlag 33 5 15,15 2011. 1. negyedév 33 6 18,18 2011. 2. negyedév 18 3 16,67 2011. 3. negyedév 21 4 19,05 2011. 4. negyedév 21 3 14,29 2011. átlag 23 4 17,39 2012. 1. negyedév 29 1 3,45 2012. 2. negyedév 22 1 4,45 2012. 3. negyedév 9 1 11,11 2012. 4. negyedév 9 1 11,11 2012. átlag 17 1 5,88 Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal év 15-64 év közötti lakónépesség száma segélyben részesülők fő segélyben részesülők % 2008 608 1 0,2% 2009 543 6 1,1% 2010 610 5 0,8% 2011 611 3 0,5% 700 Segélyezettek száma (fő) 600 500 400 300 200 100 0 2008 2009 2010 2011 15-64 évesek Segélyben részesülők száma 24
3.3.2. számú táblázat - Járadékra jogosult regisztrált munkanélküliek száma nyilvántartott álláskeresők száma álláskeresési járadékra jogosultak fő fő % 2008 28 18 64,29 2009 42 11 26,19 2010 28 4 14,29 2011 24 10 41,67 2012 n.a. 1 n.a. Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal 70,0% Álláskeresési járadékra jogosultak aránya (%) 60,0% 50,0% 40,0% 30,0% 20,0% 10,0% 0,0% 2008 2009 2010 2011 3.3.3. számú táblázat- Rendszeres szociális segélyben és foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesítettek száma rendszeres szociális segélyben részesülők Foglalkoztatást helyettesítő támogatás (álláskeresési támogatás) Azoknak a száma, akik 30 nap munkaviszonyt nem tudtak igazolni és az FHT jogosultságtól elesett Azoknak a száma, akiktől helyi önkormányzati rendelet alapján megvonták a támogatást fő 15-64 munkanélküliek fő évesek %-ában %-ában 2008 3 0,2 0 0 0 0 2009 1 0,01 0 0 0 0 2010 1 0,01 0 0 0 0 2011 3 0,21 6 27 0 0 2012 n.a. n.a. 7 25 0 0 Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal, Önkormányzati adatgyűjtés 3.4 Lakhatás, lakáshoz jutás, lakhatási szegregáció E fejezetben a lakhatáshoz kapcsolódó területet elemezzük, kiemelve a bérlakás-állományt, a szociális lakhatást, az egyéb lakáscélra nem használt lakáscélú ingatlanokat, feltárva a településen fellelhető elégtelen lakhatási körülményeket, veszélyeztetett lakhatási helyzeteket és hajléktalanságot, illetve a 25
lakhatást segítő támogatásokat. E mellett részletezzük a lakhatásra vonatkozó egyéb jellemzőket, elsősorban a szolgáltatásokhoz való hozzáférést. 3.4.1. számú táblázat - Lakás állomány db összes lakásállomány ebből elégtelen lakhatási körülményeket biztosító lakások száma bérlakás állomány ebből elégtelen lakhatási körülményeket biztosító lakások száma szociális lakásállomány ebből elégtelen lakhatási körülményeket biztosító lakások száma egyéb lakáscélra használt nem lakáscélú ingatlanok ebből elégtelen lakhatási körülményeket biztosító lakások száma 2008 278 0 0 0 0 0 0 0 2009 279 0 0 0 0 0 0 0 2010 282 0 0 0 0 0 0 0 2011 283 0 0 0 0 0 0 0 2012 n.a. 0 0 0 0 0 0 0 Forrás: TeIR, KSH Tstar, önkormányzati adatok A településen nincs bérlakás és szociális lakás sem. 3.4.2. számú táblázat - Veszélyeztetett lakhatási helyzetek, hajléktalanság Feltárt veszélyeztetett lakhatási helyzetek száma Hajléktalanok száma 2008 0 0 2009 0 0 2010 0 0 2011 0 0 2012 0 0 Forrás: önkormányzati adatok Veszélyeztetett lakhatási helyzet nem volt az elmúlt években. 3.4.3. számú táblázat Lakásfenntartási és adósságcsökkentési támogatásban részesülők lakásfenntartási támogatásban részesítettek száma adósságcsökkentési támogatásban részesülők száma 2008 0 0 2009 0 0 2010 0 0 2011 4 0 2012 2 0 Forrás: önkormányzati adatok 26
3.5 Telepek, szegregátumok helyzete Vassurány településen nincsen telep, szegregátum. 3.6 Egészségügyi és szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférés a) az egészségügyi alapszolgáltatásokhoz, szakellátáshoz való hozzáférés 3.6.1. számú táblázat Orvosi ellátás Felnőttek és gyermekek részére szervezett háziorvosi szolgálatok száma Csak felnőttek részére szervezett háziorvosi szolgáltatások száma házi gyermekorvosok által ellátott szolgálatok száma 2008 0 0 0 2009 0 0 0 2010 0 0 0 2011 0 0 0 2012 n.a. n.a. n.a. Forrás: TeIR, KSH Tstar, Önkormányzati adatgyűjtés 2012 évre 3.6.2. számú táblázat - Közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkezők száma közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkezők száma 2008 16 2009 18 2010 16 2011 17 2012 n.a. Forrás: TeIR, KSH Tstar Közgyógyellátotttak száma (fő) 18,5 18 17,5 17 16,5 16 15,5 15 2008 2009 2010 2011 27
3.6.3. számú táblázat - Ápolási díjban részesítettek száma ápolási díjban részesítettek száma 2008 5 2009 4 2010 2 2011 5 2012 n.a. Forrás: TeIR, KSH Tstar 6 Ápolási díjban részesülők száma (fő) 5 4 3 2 1 0 2008 2009 2010 2011 Település: Vassurány * Az elérési idők meghatározása során az országos közúthálózaton, illetve a belterületen a KRESZ által meghatározott általános sebességkorlátozásokkal (130, 110, 90, 50 km/h), kompok esetében 7 km/h sebességgel számoltunk. 28
Intézmény típusa Település: Vassurány Központ Eljutási idő * Óra:Perc Távolság km Építésügyi Hivatal Szombathely 0:14 12,482 Építésügyi körzetközpont Szombathely 0:14 12,482 Fogyasztóvédelmi Felügyelőség Szombathely 0:14 12,482 Gyámhivatal Szombathely 0:14 12,482 Kerületi Állategészségügyi és Élelmiszer-ellenőrző Hivatal Szombathely 0:14 12,482 Kistérségi ÁNTSZ Szombathely 0:14 12,482 Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség Szombathely 0:14 12,482 Körzeti Földhivatal Szombathely 0:14 12,482 Magyar Bányászati és Földtani Hivatal Bányakapítányság Veszprém 1:43 111,104 Megyei földhivatal Szombathely 0:14 12,482 Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Szombathely 0:14 12,482 Megyei Kormányhivatal Szombathely 0:14 12,482 Megyei Kormányhivatal Egészségbiztosítási Pénztári Szakigazgatási Szombathely 0:14 12,482 Szerv Megyei Kormányhivatal Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Igazgatósága Szombathely 0:14 12,482 Megyei Kormányhivatal Építésügyi Hivatalának Állami Főépítésze Győr 1:39 96,93 Megyei Kormányhivatal Erdészeti Igazgatósága Szombathely 0:14 12,482 Megyei Kormányhivatal Földművelésügyi Igazgatósága Szombathely 0:14 12,482 Megyei Kormányhivatal Mérésügyi és Műszaki Biztonsági Hatóság Győr 1:39 96,93 Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központ Szombathely 0:14 12,482 Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága Tanakajd 0:20 21,785 Megyei népegészségügyi szakigazgatási szerv Szombathely 0:14 12,482 MKh. Munkavédelmi és Munkaügyi Szakigazgatási Szerveinek Munkavédelmi Felügy. MKh. Munkavédelmi és Munkaügyi Szakigazgatási Szervének Munkaügyi Felügy. Szombathely 0:14 12,482 Szombathely 0:14 12,482 Munkaügyi központ kirendeltsége Szombathely 0:14 12,482 NeKI Kirendeltség Szombathely 0:14 12,482 Nemzeti Adó- és Vámhivatal Megyei Adóigazgatóság Szombathely 0:14 12,482 Nemzeti Adó- és Vámhivatal Megyei Vám- és Pénzügyőri Igazgatósága Szombathely 0:14 12,482 Nemzeti Adó- és Vámhivatal Regionális Adó Főigazgatósága Győr 1:39 96,93 Nemzeti Adó- és Vámhivatal Regionális Vám- és Pénzügyőri Főigazgatóság Győr 1:39 96,93 Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság Szombathely 0:14 12,482 Okmányiroda Szombathely 0:14 12,482 Országos Egyéni Választó Kerületek Kőszeg 0:22 21,363 Polgármesteri hivatalok Söpte 0:5 4,998 Rendőrkapitányság Szombathely 0:14 12,482 Szociális és gyámhivatal Szombathely 0:14 12,482 Tűzoltóság Szombathely 0:14 12,482 Városi Bíróság Szombathely 0:14 12,482 Városi Ügyészség Szombathely 0:14 12,482 Vízügyi Igazgatóság Szombathely 0:14 12,482 Adatforrás: GeoX Kft. (2011(idő, táv),2012(intézmény)) 29
Az egészségügyi szakellátás Szombathely Megyei Jogú városban vehető igénybe. A prevenciós és szűrőprogramokhoz, fejlesztő és rehabilitációs ellátásokhoz, közétkeztetésben az egészséges táplálkozás szempontjainak megjelenéséhez szintén a megyeszékhelyen tudnak csatalakoznia a lakosok. Sportprogramok a településen is elérhetőek. A személyes gondoskodást nyújtó szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférés Szombathelyen történik. 3.7 Közösségi viszonyok, helyi közélet bemutatása Vassurány településen a közösségi élet egyesületek köré szerveződik, konfliktusok nincsenek, ellenben a helyi közösségi szolidaritás adományozásokban, önkéntes munkában nyilvánul meg. Falunap, Karácsony, szépkorúak köszöntése, egyéb programok folyamatosan biztosítva vannak Salköveskúton. 3.8 A roma nemzetiségi önkormányzat célcsoportokkal kapcsolatos esélyegyenlőségi tevékenysége, partnersége a települési önkormányzattal A településen roma nemzetiségi önkormányzat nincs. 3.9 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása. A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön beazonosított problémák fejlesztési lehetőségek 21-25 éveseket érintő munkanélküliség (3.2.2) Piacképes szakmára való átképzés, felnőttképzés. Igényfelmérés a helyi munkáltatóknál, hogy milyen végzettségű munkavállalóra lenne szükségük. 51-x éveseket érintő munkanélküliség (3.2.2) Piacképes szakmára való átképzés, felnőttképzés Tartós munkanélküliek aránya magas a regisztrált munkanélküliek számához képest (3.2.3) Helyi vállalkozások ösztönzése, hogy alkalmazzanak helyi tartós munkanélkülit. Állásbörze megszervezése helyi szinten. Munkaügyi Központtól megkért, sajtóban, interneten meghirdetett állások közzététele az önkormányzati hivatalban. Helyben lévő beruházások növelése (3.2.6.) Helyi piaci szereplők ösztönzése a társadalmi felelősségvállalási programok indítására 30
4. A gyermekek helyzete, esélyegyenlősége, gyermekszegénység 4.1. A gyermekek helyzetének általános jellemzői (pl. gyermekek száma, aránya, életkori megoszlása, demográfiai trendek stb.) 2011-es adat lélekszám arány % Állandó népesség száma 842 100 Gyermekek száma összesen 143 16,98 Állandó népességből nő 413 49,05 Állandó népességből férfi 429 50,95 Állandó népességből a 0-2 évesek száma 12 1,42 Állandó népességből a 0-14 éves férfiak száma 63 7,48 Állandó népességből a 0-14 éves nők száma 39 4,63 Állandó népességből a 15-17 éves férfiak száma 16 1,9 Állandó népességből a 15-17 éves nők száma 14 1,66 Forrás:(TeIR) KSH-TSTAR Demográfiai trend Év 2008 2009 2010 2011 Gyermekek száma 0-17 éves korig 140 137 139 132 Forrás:(TeIR) KSH-TSTAR a) veszélyeztetett és védelembe vett, hátrányos helyzetű, illetve halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek, valamint fogyatékossággal élő gyermekek száma és aránya, egészségügyi, szociális, lakhatási helyzete 4.1.1. számú táblázat - Védelembe vett és veszélyeztetett kiskorú gyermekek száma védelembe vett 18 év alattiak száma Megszűntetett esetek száma a 18 év alatti védelembe vettek közül veszélyeztetett kiskorú gyermekek száma 2008 0 0 0 2009 4 0 0 2010 4 0 0 2011 4 0 0 2012 n.a. n.a. n.a. Forrás: TeIR, KSH Tstar, Önkormányzati adatgyűjtés b) rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek száma 31
4.1.2. számú táblázat - Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek száma rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek száma Ebből tartósan beteg fogyatékos gyermekek száma Kiegészítő gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek száma Ebből tartósan beteg fogyatékos gyermekek száma Rendkívüli gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek száma 2008 12 2 0 0 0 2009 15 3 0 0 0 2010 14 2 0 0 2 2011 16 4 0 0 3 2012 n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. Forrás: TeIR, KSH Tstar, Önkormányzati adatok 4.1.3. számú táblázat Kedvezményes óvodai - iskolai juttatásokban részesülők száma, aránya Ingyenes étkezésben résztvevők száma óvoda Ingyenes étkezésben résztvevők száma iskola 1-8. évfolyam 50 százalékos mértékű kedvezményes étkezésre jogosultak száma 1-13. évfolyam Ingyenes tankönyvellátásban részesülők száma Óvodáztatási támogatásban részesülők száma Nyári étkeztetésbe n részesülők száma 2008 4 2 5 7 0 4 2009 4 3 4 7 0 0 2010 7 4 2 4 0 0 2011 8 5 3 6 0 0 2012 8 6 3 5 0 0 Forrás: TeIR, KSH Tstar, Önkormányzati adatok Jelenleg (2013) 17 gyermek tanul a Vassurányban lévő Általános Iskolában, közülük 7 fő az, aki kedvezményes iskolai étkeztetésben részesül. Egyedülálló által nevelt gyermek, vagy munkanélküli szülő gyermeke tankönyvet könyvtári kölcsönzéssel tud igénybe venni, illetve a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás keretében ingyenes étkezés a szociálisan rászorultaknak. e) magyar állampolgársággal nem rendelkező gyermekek száma, aránya 4.1.4. számú táblázat Magyar állampolgársággal nem rendelkező gyermekek száma, aránya Magyar állampolgársággal nem rendelkező óvodások száma Ebből hátrányos helyzetű Magyar állampolgársággal nem rendelkező általános iskolások száma Ebből hátrányos helyzetű Magyar állampolgársággal nem rendelkező, 18 év alatti középiskolások száma Ebből hátrányos helyzetű 2008 0 0 0 0 0 0 2009 0 0 0 0 0 0 2010 0 0 0 0 0 0 2011 0 0 0 0 0 0 2012 0 0 0 0 0 0 32
Forrás: Önkormányzati adatok, BM-BÁH A településen nincsen olyan gyermek, akinek nem magyar az állampolgársága. 4.2 Szegregált, telepszerű lakókörnyezetben élő gyermekek helyzete, esélyegyenlősége A településen szegregátum nincs. 4.3 A hátrányos, illetve halmozottan hátrányos helyzetű, valamint fogyatékossággal élő gyermekek szolgáltatásokhoz való hozzáférése A hátrányos helyzet, valamint a halmozottan hátrányos helyzet megállapítására vonatkozó szabályozásban jelentős változások következtek be a HEP elfogadását követően. 2013. augusztus 31. napjáig a közoktatásról szóló 1993. évi LXIX. törvény 121. -ának 14. pontja tartalmazta a hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetű gyermek, tanuló fogalmát. A közoktatási törvény fent hivatkozott pontja alapján hátrányos helyzetű gyermeknek, tanulónak minősült az, akinek családi körülményei, szociális helyzete miatt rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságát a jegyző megállapította; míg ezen csoporton belül halmozottan hátrányos helyzetűnek az a gyermek, tanuló minősült akinek a törvényes felügyeletét ellátó szülője a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvényben szabályozott eljárásban tett önkéntes nyilatkozata szerint óvodás gyermek esetén a gyermek három éves korában, tanuló esetében a tankötelezettség beállásának időpontjában legfeljebb az iskola nyolcadik évfolyamán folytatott tanulmányait fejezte be sikeresen; továbbá az a gyermek, az a tanuló is, akit tartós nevelésbe vettek. 2013. szeptember 1-jei hatállyal ezen fogalmak a Gyvt.ben kerültek szabályozásra, és így e tény fennállásának megállapítása a gyermekvédelmi gondoskodás körébe tartozó hatósági intézkedésekké vált, hiszen a hátrányos és a halmozottan hátrányos helyzet megállapítására a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményhez kapcsolódóan kerülhet sor. A jegyző a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság elbírálásával egyidejűleg külön döntésben, rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultsággal egyező időtartamra megállapítja a gyermek, nagykorúvá vált gyermek hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetének fennállását. A hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzet fennállásának megállapítása a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság megállapítását követően is kérelmezhető. Fenti időponttól kezdődően a Gyvt. 67/A. -a (1) bekezdésének értelmében hátrányos helyzetű az a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyermek és nagykorúvá vált gyermek, aki esetében az alábbi körülmények közül egy fennáll: a) a szülő vagy a családbafogadó gyám alacsony iskolai végzettsége, ha a gyermeket együtt nevelő mindkét szülőről, a gyermeket egyedül nevelő szülőről vagy a családbafogadó gyámról önkéntes nyilatkozata alapján megállapítható, hogy a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény igénylésekor legfeljebb alapfokú iskolai végzettséggel rendelkezik, b) a szülő vagy a családbafogadó gyám alacsony foglalkoztatottsága, ha a gyermeket nevelő szülők bármelyikéről vagy a családbafogadó gyámról megállapítható, hogy a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény igénylésekor az Szt. 33. -a szerinti aktív korúak ellátására jogosult vagy a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény igénylésének időpontját megelőző 16 hónapon belül legalább 12 hónapig álláskeresőként nyilvántartott személy, c) a gyermek elégtelen lakókörnyezete, illetve lakáskörülményei, ha megállapítható, hogy a gyermek a településre vonatkozó integrált településfejlesztési stratégiában szegregátumnak nyilvánított lakókörnyezetben vagy félkomfortos, komfort nélküli vagy szükséglakásban, illetve olyan lakáskörülmények között él, ahol korlátozottan biztosítottak az egészséges fejlődéséhez szükséges feltételek. Hivatkozott (2) bekezdése szerint halmozottan hátrányos helyzetű a) az a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyermek és nagykorúvá vált gyermek, aki esetében az (1) bekezdés a) c) pontjaiban meghatározott körülmények közül legalább kettő fennáll, b) a nevelésbe vett gyermek, c) az utógondozói ellátásban részesülő és tanulói vagy hallgatói jogviszonyban álló fiatal felnőtt. Hátrányos helyzet megállapítását településünkön eddig kettő alkalommal kértek rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény megállapításával együtt 33
a) védőnői ellátás jellemzői (pl. a védőnő által ellátott települések száma, egy védőnőre jutott ellátott, betöltetlen státuszok) 4.3.1. számú táblázat Védőnői álláshelyek száma védőnői álláshelyek száma Egy védőnőre jutó gyermekek száma 2008 0 n.a. 2009 0 n.a. 2010 0 n.a. 2011 0 n.a. 2012 0 n.a. Forrás: TeIR, KSH Tstar, önkormányzati adatgyűjtés, védőnői adatközlés A településen fő ellátásban nincs védőnő, Salköveskút Önkormányzata által foglalkoztatott védőnő látja el Söpte, Salköveskút, Vasasszonyfa, Vassurány körzetben lakó gyermekek gondozását. 4.3.2 számú táblázat Gyermekorvosi ellátás jellemzői (esetek száma!) Betöltetlen felnőtt háziorvosi praxis/ok száma Háziorvos által ellátott esetek száma Gyermekorvos által ellátott esetek száma Felnőtt házi orvos által ellátott gyerekek száma 2008 0 n.a. n.a. n.a. 2009 0 n.a. n.a. n.a. 2010 0 n.a. n.a. n.a. 2011 0 n.a. n.a. n.a. 2012 0 n.a. n.a. n.a. Forrás: TeIR, KSH Tstar, A településen betöltött praxis nem található, Salköveskút háziorvosa látja el összevont praxisként a Söpte, Salköveskút, Vasasszonyfa, Vassurány körzetben élő betegeket b) gyermekorvosi ellátás jellemzői (pl. házi gyermekorvoshoz, gyermek szakorvosi ellátáshoz való hozzáférés, betöltetlen házi gyermekorvosi praxisok száma) Felnőttek és gyermekek részére szervezett háziorvosi szolgálatok száma Csak felnőttek részére szervezett háziorvosi szolgáltatások száma házi gyermekorvosok által ellátott szolgálatok száma 2008-2012 0 0 0 Forrás: TeIR, KSH Tstar, Védőnői adatszolgáltatás A gyermekorvosi ellátást összevont praxisban, megbízási díj alapján látja el 1 fő gyermekorvos. Az ellátottakról adat nincs. c) 0 7 éves korúak speciális (egészségügyi-szociális-oktatási) ellátási igényeire (pl. korai fejlesztésre, rehabilitációra) vonatkozó adatok 34
4.3.3. számú táblázat - Bölcsődék és bölcsődébe beíratott gyermekek száma bölcsődék száma bölcsődébe beírt gyermekek száma Szociális szempontból felvett gyerekek száma (munkanélküli szülő, veszélyeztetett gyermek, nappali tagozaton tanuló szülő) Működő összes bölcsődei férőhelyek száma 2008 0 0 0 0 2009 0 0 0 0 2010 0 0 0 0 2011 0 0 0 0 2012 0 0 0 0 Forrás: TeIR, KSH Tstar, Védőnői adatközlés A településen nincsen bölcsőde. A kisgyermekes szülők Szombathelyen lévő bölcsődei szolgáltatást tudnak csak igénybe venni. Erről azonban az önkormányzatnál, illetve a védőnőknél nincsen adat. 4.3.4. számú táblázat - Családi napköziben engedélyezett férőhelyek száma Családi napköziben engedélyezett férőhelyek száma Családi napköziben a térítésmentes férőhelyek száma Családi napközeiben gondozott gyermekek száma 2008 0 0 0 2009 0 0 0 2010 0 0 0 2011 0 0 0 2012 0 0 0 Forrás: TeIR, KSH Tstar, Intézményi adatok A településen családi napközi nincs. 4.4.1. számú táblázat - Óvodai nevelés adatai ÓVODAI ELLÁTOTTSÁG db Az óvoda telephelyeinek száma 1 Hány településről járnak be a gyermekek 2 Óvodai férőhelyek száma 30 Óvodai csoportok száma 1 Az óvoda nyitvatartási ideje (...h-tól...h-ig): 6:45-16:45 A nyári óvoda-bezárás időtartama: () 2012.07.16-2012.08.17 Személyi feltételek Fő Hiányzó létszám Óvodapedagógusok száma 2 0 35
Ebből diplomás óvodapedagógusok száma 2 0 Gyógypedagógusok létszáma 0 0 Dajka/gondozónő 1 0 Kisegítő személyzet 0 0 Forrás: TeIR, KSH Tstar, önkormányzati adatgyűjtés 4.4.2. számú táblázat - Óvodai nevelés adatai 2. Helyhiány miatt elutasított gyermekek száma Fő Ebből hátrányos / halmozottan hátrányos helyzetű 2008. 0 0 2009. 0 0 2010. 0 0 2011. 0 0 2012. 0 0 2013. 0 0 Forrás: TeIR, KSH Tstar, önkormányzati, intézményi adatgyűjtés A vassurányi óvoda a Gyöngyöskert Óvoda (Gencsapáti, Hunyadi út 229.) tagintézményeként működik egy összevont csoporttal, 3 fő óvodai személyzettel. 36
4.4.3. számú táblázat - Óvodai nevelés adatai 3. 3-6 éves korú gyermekek száma óvodai gyermekcsoportok száma óvodai férőhelyek száma óvodai feladat-ellátási helyek száma óvodába beírt gyermekek száma óvodai gyógypedagógi ai csoportok száma 2008 14 1 330 1 24 0 2009 16 1 30 1 26 0 2010 15 1 30 1 24 0 2011 21 1 30 1 30 0 2012 n.a. 1 30 1 n.a. 0 Forrás: TeIR, KSH Tstar, Önkormányzati adatgyűjtés 4.4.4. számú táblázat - Az óvodai ellátás igénybevétele 2012-2013. év 3 éves 4 éves 5 éves 6 éves 7 éves Összesen székhely 0 0 0 0 0 0 Az intézménybe beíratott gyermekek létszáma 0 0 0 0 0 0 Más településről bejáró gyermekek létszáma 0 0 0 0 0 0 az intézménybe beíratott, 20%-ot meghaladóan hiányzott gyermekek száma (az adott évből eltelt időszakra vetítetten) 0 0 0 0 0 0 a beíratott gyermekek közül a hátrányos helyzetűek létszáma a beíratott gyermekek közül a halmozottan hátrányos helyzetűek létszáma 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 tagóvoda 8 9 8 5 0 30 Az intézménybe beíratott gyermekek létszáma 8 9 8 5 0 30 Más településről bejáró gyermekek létszáma 3 2 4 3 0 12 az intézménybe beíratott, 20%-ot meghaladóan hiányzott gyermekek száma (az adott évből eltelt időszakra vetítetten) 0 0 0 0 0 0 a beíratott gyermekek közül a hátrányos helyzetűek létszáma 1 0 2 0 0 3 a beíratott gyermekek közül a halmozottan 0 0 0 1 0 0 hátrányos helyzetűek létszáma Forrás: TeIR, KSH Tstar, Önkormányzati adatgyűjtés, Óvodavezetői adatközlés Salköveskút településről 12 fő kisgyermek jár a Vassurányba működő óvodába. Halmozottan hátrányos helyzetű gyermek nincs az intézményben. A hátrányos helyzetű gyermekek szülei rendszeres gyermekvédelmi segélyben részesülnek a család anyagi helyzete miatt. 37