7. tétel: Output eszközök (Monitor, nyomtató)

7. tétel: Output eszközök (Monitor, nyomtató) A tétel tartalma: a periféria fogalma és típusai (I, O, I/O), a legfontosabb output perifériák: a monitorok típusai (CRT, LCD/TFT, gázplazmás), működési elvük, tulajdonságai; a nyomtatók (mátrix,tintasugaras,lézer) működési elvei; a rajzgép és jellemzői. Megjegyzés [MG1]: Kiszedtem az árva soraidat, máskor figyelj rá! Azon kívül, az nem megy, hogy nem fogadod el a leütéses jelzőt, de azt elfogadod, hogy leírom mi az. A nem leütésés -nél üresen hagytad a tulajdonságokat, igaz ezt nem is ide kellene leírni, hanem minden nyomtatóhoz különkülön Perifériának nevezzük azokat a számítógép központi egységéhez kívülről csatlakozó eszközöket, melyek az adatok ki- vagy bevitelét, illetve megjelenítését szolgálják. A felhasználók munkájuk során kizárólag perifériákon keresztül kommunikálnak a számítógéppel. A perifériáknak három csoportja van: a) bemeneti egységek (input perifériák) b) kimeneti egységek (output perifériák) c) ki- és bemeneti egységek A számítógépbe bevitt adatokat, illetve elvégzett munkánk eredményét output egységek segítségével tekinthetjük meg. Az információ a központi egységből a kimeneti periférián keresztül áramlik a külvilág felé. Ezek az eszközök kizárólag az adatok megjelenítését szolgálják. A számítógép legfontosabb kimeneti egységei: - monitor - nyomtató Egyéb output perifériák: - rajzgép (plotter, síkágyas rajzgép, dobplotter) - Projektorok, kivetítők 1 / 11

Monitorok A legfontosabb kimeneti eszköz a monitor. Korábban többféle szabvány alapján gyártott típus létezett (CGA -1984-, EGA -1984-, VGA -1987-), de mára az XGA, SXGA (4:3 képarány) és WXGA, WSXGA+ (16:9 képarány) monitorok a legelterjedtebbek. A monitoron megjelenő képek képpontokból (pixel) állnak. A monitor minősége a megjelenített képpontok sűrűségétől és méretétől függ. A monitorokat a képmegjelenítés elve szerint három csoportra bonthatjuk: 1. katódsugárcsöves 2. folyadékkristályos (LCD, TFT) 3. gázplazmás 4. LED-es (OLED, AMOLED, SuperAMOLED) egyéb kijelzők (pl. érintőképernyők, stb. 3D megjelenítők) A monitorok az alábbi tulajdonságokkal rendelkeznek: - méret (a monitor képátlója): leggyakrabbak a 17 -os monitorok (mértékegysége a coll, 1 =25,4mm) - képarány (4/3, 16/9, stb) - felbontás (a pixelek számát adja meg oszlop*sor szorzatalakban): pl. 1024x768 - színmélység (a megjelenített színek száma): ez lehet pl. 16 bit-es (65536 szín), 24 bit-es (16,7 millió szín) vagy 32 bit-es (4,3 milliárd szín) - frekvencia (az 1mp alatt kirajzolt képek száma): általában 85Hz vagy 100Hz - Pixelméret (a képernyő legkisebb, megvilágítható része): általában 0,2mm és 0,3mm közötti érték - Vezérlés: analóg vagy digitális CRT monitorok: A jelenleg legelterjedtebb katódsugárcsöves (CRT: Cathode Ray Tube) képernyők már közel 60 éve léteznek, s belső felépítésük ez idő alatt nem sokat változott. A technológia kifejlesztője Karl Ferdinand Braun volt, akinek technikáját évtizedekig használták televíziókban, számítógép-monitorokban, 2 / 11

1.4 Output Perifériák oszcilloszkópokban, radarkijelzőkben. Az alapelv a következő: a képcső hátulján elhelyezkedő elektronágyú elektronsugarat lövell ki a képcső elejére, amelyet egy foszfor-alapú réteg fed. Az elektronsugár útja számos erős mágnes előtt vezet, amelyek eltérítik azt, így a sugár a képcső elejének különböző részeit találja el. Amikor az elektronsugár eléri az elülső üveget, stimulálni kezdi a foszforréteget, ami ettől fényleni kezd. Minden pont egy-egy pixelnek (képpont) felel meg. Képalkotáskor a sugár vízszintes vonalban, balról jobbra végigpásztázza zza a képernyőt, stimulálja a foszforpontokat, amelyek a feszültségtől függően fényesen, illetve halványan világítani kezdenek. Az egy képsor megrajzolásának sebességét sorfrekvenciának nevezzük; mértékegysége a khz. Amikor a sugár eléri a képernyő szélét, egy pillanatra kikapcsol (sorkioltási intervallum), a mágnes átállítódik, s megkezdődik a következő sor rajzolása. A folyamat addig ismétlődik, míg a sugár el nem éri a képernyő alját. Ekkor újra kikapcsol (képkioltási intervallum), a mágnes újra átállítódik, s az egész újra kezdődik dik a képernyő bal-felső sarkától. Az elektronok megfelelő helyre juttatásáról (eltérítéséről) ) mágneses vagy elektromos tér gondoskodik. Színes televízió esetén minden alapszínhez (piros, zöld és kék színhez) külön elektronnyaláb tartozik, amelyet a képernyő megfelelő színben villódzó részeire vezetnek (ábra). Fehér szín megjelenítésekor mindhárom alapszínt ugyanolyan intenzitással gerjesztik elektronsugárral. Felépítését a következő ábra szemlélteti: A CRT monitorok súlyuktól és kiterjedésüktől fogva hordozható számítógépekbe nem építhetők be (mobilizáció hiánya). 3 / 11

LCD monitorok: A monitorok egy másik típusa folyadékkristályos (LCD: LiquidCrystal Display) technológiával működik. Az LCD technika alapja a folyadékkristály átlátszóságának változása elektromos tér hatására. A folyadékkristályos kijelzők őse a kvarcórákban fordult elő először. Folyadékkristállyal már 1911 óta kísérleteznek, működő LCD monitor az 1960-as években készült először. A vékony folyadékkristály réteg két finoman barázdált felületű "filmréteg" között helyezkedik el, amelyek egymásra merőleges polárszűrőként működnek (Az egész elrendezés két üveglap között van, amelyek belső felületére átlátszó vezető fémréteget visznek fel). A folyadékkristály réteg nélkül a két polárszűrő teljesen megakadályozná a fény átjutását. A folyadékkristály réteg azonban pont olyan vastag, hogy a benne lévő spirálisan elcsavarodó (twisted) molekulák éppen 90 fokot forgatnak az első polárszűrőn áthaladó fény polarizációs síkján, így az akadálytalanul áthalad a második polárszűrőn. Az RCA felfedezése volt, hogy amennyiben feszültséget (elektromos teret) kapcsolnak a folyadékkristályra, a molekulák újrarendeződnek, és úgy állnak be, hogy nem forgatják el a polarizációt, azaz ez esetben a fény nem tud átjutni a kettős polárszűrőn. Ez a működés alapelve. Az LCD kijelzők természetesen sok-sok elemi folyadékkristályos pixelből állnak, amelyek vezérlése egyenként, külön-külön történik. A színes képernyőknél mindezt kiegészíti a beépített színszűrő, és a színes kép létrehozása ugyanolyan elveken alapul (a három alapszínből), mint az egyéb megjelenítőknél. Az első LCD monitorokat az informatikában hordozható számítógépeken - laptopokon, notebookokon - alkalmazták, de ma már számtalan asztali típus is létezik. Előnyük a vékonyságukból adódó kis helyigény és az alacsony energiafelhasználás, hátrányuk a kötött képfelbontás és a magasabb ár. A kötött képfelbontás azt jelenti, hogy az LCD monitorok, a katódsugaras monitorokkal ellentétben, csak egyféle (például 1024x768 képpont) méretű kép jó minőségű megjelenítésére alkalmasak. Más felbontások használata esetén a képminőség romolhat. TFT monitorok: Az LCD technika továbbfejlesztésével megjelentek az úgynevezett TFT (Thin Film Transistor) technológiával készült kijelzők. Előnyük az LCD monitorokkal szemben, hogy a katódsugárcsöves monitorokhoz hasonló jó képminőséget garantálnak. 4 / 11

Grafikus alkalmazások futtatására, mozgóképek szerkesztésére az LCD helyett TFT kijelzőt érdemes választani. Az LCD technológián alapuló TFT minden egyes képpontja egy saját tranzisztorból áll, amely aktív állapotban elő tud állítani egy világító pontot. Az ilyen kijelzőket gyakran aktív-mátrixos LCD-nek is szokás nevezni. Plazma monitorok: Plasma Display Panel, egyszerűbb nevén plazmakijelzők első, monokróm típusát 1964-ben a Plató Computer System készítette el, Gábor Dénes plazmával kapcsolatos kutatásai nyomán. Később, 1983-ban az IBM készített egy 19" méretű monokróm, 1992-ben pedig a Fujitsu egy színes, 21 colos változatot. Az első plazma televíziót a Pioneer mutatta be 1997-ben. Jelenleg is folyik a gyártók versenye a minél nagyobb képátlóért: már a 100 colt is bőven meghaladják a legnagyobb kijelzők. Működési elve: A PDP működése az LCD-nél is egyszerűbb. A cél az, hogy a három alapszínnek megfelelő képpont fényerejét szabályozni lehessen. A PDP-nél a képpontok a CRT-hez hasonlóan látható fényt sugároznak ki, ha megfelelő hullámhosszú energia éri őket. Ebben az esetben a neon és xenon gázok keverékének nagy UV-sugárzással kísért ionizációs kisülése készteti a képpont anyagát színes fény sugárzására, pont úgy, mint a neoncsövekben. Mivel minden egyes képpont egymástól függetlenül, akár folyamatos üzemben vezérelhető, a monitor a villódzástól mentes, akár 10 000:1 kontrasztarányú, tökéletes színekkel rendelkező képet is adhat, bármely szögből nézve. A PDP fogyasztása vetekszik a CRT monitorokéval, a régebbi típusok képernyője viszont előszeretettel beég. A gázkisülésnek helyet adó parányi cső ugyanúgy használódik, mint az LCD-kben lévő egyébként cserélhető, a háttér világításáért felelős fénycső: az első kétezer órában erőteljes fénye lassan csökkenni kezd, de az újabbak akár 60 000 órát is kibírnak. A monitorok vezérlése A monitorokat ún. videokártyák vezérlik. A processzor elküldi a videokártyának azt a képet, amit meg kell jeleníteni, a videokártya pedig a monitor számára is értelmezhető jellé alakítja azt. Az olyan műveleteknek, mint elsimítás, árnyékolás komoly számítási igényei vannak, ezért a grafikus kártyáknak több feldolgozó egységük, külön grafikus processzoruk (GPU Graphics Processing Unit), illetve jelentős memóriájuk van (64 MB 4 GB, GDDR 2/3/4/5). A grafikus kártyák régebbi szabványa a VGA, és bár ez már nem használatos, a videokártyákat sokan még mindig 5 / 11

VGA-nak, vagy VGA-kártyának hívják (Manapság használatos szabvány például az XGA). A videokártya AGP (Accelarated Graphics Port), vagy PCI Express porton keresztül csatlakozik az alaplaphoz. A monitor kapcsolódása a videokártyához történhet: analóg D-SUB (D-subminiature) digitális DVI (Digital Visual Interface) ill. Display Port a nagy felbontású tartalmak miatt kifejlesztett HDMI-n (High- Definition Multimedia Interface) keresztül. Nyomtatók A nyomtató (printer) a legegyszerűbb eszköz arra, hogy munkánk eredményét papíron is viszontláthassuk. A nyomtatókat több ismérv alapján csoportosíthatjuk. Az alkalmazott technika szerint beszélhetünk ütő (Leütéses), illetve nem ütő (Nem leütéses) nyomtatókról. A karakterek megjelenítési módja szerint a nyomtató lehet teljes karaktert író (karakteres) és pontokat író (raszteres) típusú. A nyomtatott kép minőségét az egységnyi nyomtatási területre eső képpontok maximális száma, azaz a képfelbontás határozza meg, melynek mértékegysége a DPI (Dot Per Inch). Jó minőségű nyomtatáshoz minimum 300 dpi felbontást kell használnunk. A nyomtatott szövegben az 1 coll (=1 inch = 1 hüvelyk=2,54 cm) területen vízszintesen elhelyezkedő karakterek száma a CPI (Character Per Inch) mértékegységgel mérhető. A CPI az azonos szélességű karakterekből álló 6 / 11

betűkészletek esetén konkrét, az eltérő szélességű karakterekből álló betűkészletek esetén pedig átlagos karakterszámot ad meg. A nyomtatási sebességet a CPS (Character Per Seconds) vagy a lap/perc mértékegységekkel mérhetjük. A CPS az egy másodperc alatt kinyomtatható karakterek, míg a lap/perc az egy perc alatt kinyomtatható lapok mennyiségét jelenti. A nyomtatóknak több típusa is jelen van a piacon: Leütéses: A nyomtatványt mechanikai hatással éri el. Előnye: Olcsó, Több példányos nyomtatás Hátránya: Zajos, lassú Felhasználási terület: pl. pénztárgépek a) Írógép, (kalapácsos, gömbfejes, margarétafejes) b) sornyomtató c) mátrixnyomtató (9, 24, 48 tűs, ff, ill. színes Nem leütéses: A nyomtatványt nem mechanikai hatással éri el Előnye: Hátránya: Felhasználási terület: a) tintasugaras nyomtató b) tintabuborékos nyomtató c) lézernyomtató d) hő nyomtató e) LED-es nyomtató f) egyéb speciális nyomtatók: pl. 3D nyomtatás Megjegyzés [MG2]: Megjegyzés [MG3]:???? Virtuális nyomtatás (MDI, XPS, PDF, stb) Mátrixnyomtatók: A mátrixnyomtató a nyomtatók legrégebbi típusa. Működése a klasszikus, tintaszalagos írógéphez hasonlít, azzal a különbséggel, hogy a mátrixnyomtató az írásjelek képét az írófejében elhelyezkedő tűk (9, 18 vagy 24 darab) segítségével pontokból alakítja ki. A tűk mágneses tér hatására mozdulnak ki, és rugóerő húzza vissza a helyükre. A kilökött tű a papír előtt kifeszített festékszalagra ütve hozza létre a papíron a karakter vagy ábra egy-egy pontját. Előnye, hogy indigós papírra egyetlen nyomtatási menetben több példányban is nyomtathatunk, így például a 7 / 11

1.4 Output Perifériák számlanyomtatás terén nehezen nélkülözhető. Hátránya, hogy képek nyomtatására nem alkalmas. Tintasugaras nyomtatók: Alacsony árának és jó minőségének köszönhetően ez a típus a legelterjedtebb az otthoni felhasználók körében. A tintasugaras nyomtatók mai változatai már nyomtatvány szintű írásképet adnak, egyes színes típusok pedig speciális papíron fotó-realisztikus minőség előállítására is képesek. Nyomtatáskor egy kisméretű tintaágyú egy festékpatronból mikroszkopikus méretű tintacseppeket lő a papírra. A festékporlasztást az egyes típusok különböző módon gőzbuborékok (tintabuborékos nyomtató) segítségével vagy elektrosztatikusan (piezo-kristályos nyomtató) - valósítják meg. Egy-egy karaktert sokkal több pontból alakítanak ki, mint a mátrixnyomtatók, és rendkívül csendesek. Lézernyomtatók: A lézernyomtató működési elve a fénymásolókhoz hasonlítható. Egy speciális, fényérzékeny anyaggal bevont, elektromosan feltöltött hengerre lézer rajzolja fel a nyomtatandó képet. A lézerpásztázott helyeken a henger elektrosztatikus töltést kap, így amikor érintkezésbe kerül a festékport tartalmazó rekesszel, a festék feltapad a hengerre. A hengerről gördítéssel l kerül át a kép a papírra, majd a nyomtató magas hőmérsékletű beégető művében rögzül a nyomat. 8 / 11

1.4 Output Perifériák A lézernyomtatót leginkább irodákban használják, mivel gyorsan, jó minőségben képes nyomtatni. Egyes típusai tömeges nyomtatásra is kiválóan alkalmasak. Léteznek színes lézernyomtatók is, amelyeknél a színes kép Cián, Magenta,, sárga (Yellow) és kulcs (Key) színekből áll össze (A kulcsszín általában fekete).. Ezek a színek képezik az alapját a nyomdákban is használt CMYK színkeverési módnak. Hőnyomtatók A hőnyomtató (Termáltranszfer nyomtató) speciális papírtekercset, ún. hőpapírt használ. Ennek az a tulajdonsága, hogy a fehér bevonata hő hatására megfeketedik. Ennek a papírnak nyomódik neki az írófej. A fejen a képpontoknak megfelelő kis ellenállások helyezkednek el. Ott ahol az ellenállást elektromos árammal melegítik, ott a papír megfeketedik. A fej a mátrixnyomtatókhoz hasonlóan mozoghat jobbra-balra, de lehet fix is, ekkor azonban a papírt teljes szélességében le kell fedni. Előnye a nagy élettartam és a végtelen színezőanyag. Hátránya a hozzávaló papír viszonylag drága, minősége gyenge, hőmérséklet és napfény ellen védeni kell a kinyomtatott dokumentumot. A hőnyomtató felépítését (mely igencsak egyszerű és a tintasugarasokhoz hasonlatos) a következő ábra szemlélteti: LED-es nyomtató Működési elve a lézernyomtatóéhoz hasonló, csak a képet nem lézersugár hanem LED -ek fénye írja a fényérzékeny dobra. 9 / 11

Rajzgépek A plotter, más néven rajzgép, speciális, nagyméretű műszaki rajzok előállítására alkalmas eszköz, ezért főleg mérnöki irodák használják. A plotter működése eltér az eddig megismert elvektől, két egymásra merőleges sínen mozgó tollal, ceruzával rajzolja meg a képet. A mai korszerű plotterek beépített processzoruk révén jelentős intelligenciával rendelkeznek. Több különbözőszínű és/vagy vastagságú tollat kezelnek, nagy mennyiségű adatot képesek tárolni, és a működtető számítógéptől függetlenül, önállóan, a tollmozgásokat optimalizálva képesek dolgozni. Egy plotternek a következő jellemzői vannak: befogható rajzlap mérete rajzlap anyaga gyorsulás tengelyirányú tollsebesség pontosság méret és súly tollak száma (a többféle toll növeli a rajz szemléletességét) használható tollfajta (lehet: tustoll, golyóstoll, rostirón, kerámiahegyű) ismételhetőség (a toll mennyire képes a kiindulási helyére visszatérni) felbontás (a toll lehetséges legkisebb elmozdulása) Nyomtató tulajdonságok: pl. Postscript: Papír minőség.itatós..fotópapír, műnyomó, matt, fényes felület.papír méretek, A0 A6 Megjegyzés [MG4]: Már hogy ezekről is írhatnál *Források: - Füzet - http://www.google.com/imgres?q=nyomtat%c3%b3k+fel%c3%a9p%c3%adt%c3%a9se&um=1&hl=en&sa=n&biw =1280&bih=880&tbm=isch&tbnid=xv8zX8Vu5rTXeM:&imgrefurl=http://www.vonalkodetikett.hu/gyik.php&docid=kZfi7Y955AkZCM&imgurl=http://www.vonalkodetikett.hu/images/gyik/termaltranszfernyomtatas.png&w=435&h=288&ei=PO5AT5jaC6vU4QTCiNjECA&zoom=1&iact =hc&vpx=186&vpy=165&dur=2277&hovh=183&hovw=276&tx=204&ty=110&sig=109237855646693508615&page =1&tbnh=137&tbnw=207&start=0&ndsp=20&ved=0CEUQrQMwAA - http://hu.wikipedia.org/wiki/nyomtat%c3%b3 - http://hu.wikipedia.org/wiki/lcd#lcd_.2f_tft - http://hu.wikipedia.org/wiki/crt - http://eretsegisegedlet.blogspot.com/2007/10/8-ttel-output-perifrik-informatika.html - Holczer József: Informatika szóbeli érettségi közép és emelt szinten (ISBN 978-963-87629-3-1 10 / 11

- http://erettsegi.com 11 / 11