Czene Gréta ZMNE doktorandusz hallgató
Felelevenítésképpen Angolszász geopolitika Tengeri hatalom kiépítése Balance of power hatalmi egyensúly elmélete Kereskedelem függő tengeri világ USA körüli tengeri gyűrű Anyagcentrikus hadikultúra
Mackinder Csizmadia Sándor, Molnár Gusztáv, Pataki Gábor Zsolt: Geopolitikai szöveggyűjtemény, Budapest, 1999. SVKI 26.o.
A magterület (Heartland) Csizmadia Sándor, Molnár Gusztáv, Pataki Gábor Zsolt: Geopolitikai szöveggyűjtemény, Budapest, 1999. SVKI 29.o.
Magterület Brandenburg-Poroszország Ausztria-Magyarország Kis-Ázsia, Fekete-tenger tenger Kaukázus Perzsia
Halford J. Mackinder Demokratikus ideálok és valóság Aki uralkodik Kelet-Európán, kormányozza a magterületet, Aki uralkodik a magterületen, kormányozza a világszigetet, Aki uralkodik a világszigeten, kormányozza a világot. Csizmadia Sándor, Molnár Gusztáv,, Pataki Gábor Zsolt: Geopolitikai szöveggy veggyűjtemény,, Budapest, 1999. SVKI 35.o.
Francia geopolitika A II. Világháborúig bekerítettség érzés A II. Világháború után az Európai Közösség felemelése és függetlenítése Európa köztes helyzetének megoldása Európa válsága
http://www.mapsofworld.com/russian-federation/maps/russia-location-map1.jpg
http://www.worldatlas.com/webimage/countrys/europe/eur.htm
Oroszország Az ország teljes neve: Orosz Föderáció Területe: 17,1 millió km2 Népesség: 150 millió (növekedési ráta 0,2%) Főváros: Moszkva (népesség 9 millió) Lakosság összetétele: orosz 80%, tatár, finnugor és számos etnikai kisebbség Hivatalos nyelv: orosz Vallás: orosz ortodox, iszlám, animista Államforma: (elnöki) szövetségi köztársaság Kormányfő: Vlagyimir Putyin Vízum: mindenkinek kötelező 11 időzóna, Moszkvában greenwichi idő plusz 3 óra
Jelentősebb orosz geopolitikusok Szergej Szolojov Lev Mecsnyikov Vaszilij Kljucsevszkij Nyikolaj Danyilevszkij Konsztantyin Leontyev Fjodor Dosztoveszkij Nyikolaj Bergyajev Ivan Iljin
Jelentősebb orosz geopolitikusok Ivan Szolonyevics Pjotr Szavickij Nyikolaj Trubeckoj Georgij Vernadszkij Venyiamin Szemjonov Tyan-Sanszkij Lev Gumiljov Alekszandr Nyeklessza Alexandr Dugin Alexandr Panarin Alexandr Zinovjev
Orosz geopolitika jellemzői Fő energiája befelé fordul Nem agresszív Jellegét tekintve inkább preventív Orosz történelmi küldetéstudat
A cárizmus időszaka
Rövid történelmi visszatekintés I. Péter cár Közigazgatási reformok Hadsereget helyőrségekbe vezényelte Létrehozta az orosz flottát Nagy Katalin Továbbvitte a már elkezdett reformokat déli és nyugati irányban kiterjesztette az Orosz Birodalom határait Átszervezte a közigazgatást I. Sándor Napóleon elleni háború Kaukázus és Finnország elfoglalása Európai forradalmak leverése I. Miklós Orosz-török háború Krími háború
Cárizmus időszaka A XVII. században az oroszok úgy vélték, hogy fennmaradásukat leginkább Litvánia és Lengyelország fenyegeti XVIII-XX. XX. század: védekezés és a kitörés keresése
Az orosz terjeszkedés
Szlavofilek, pánszlávisták Mihail Pogogyin, Akszakov testvérek, Fjodor Dosztojevszkij, Mihail Katkov, Nyikolaj Danyilevszkij, Alekszandr Sztronyin, Rosztyiszlav Fagyejev, Oreszt Miller, Vlagyimir Lamanszkij, Alekszandr Kirejev
Szlavofilek, pánszlávisták, Pravoszláv egyház jelentősége Magyar vonatkozás http://www.mult-kor.hu/cikk.php?article=798
Szlavofilek, pánszlávisták Danyilevszkij Össz-szláv szláv egyesülést helyezi előtérbe Nincs semmilyen Európa, csupán Eurázsiának a nyugati pereme Össz-szláv szláv egyesülés: orosz, szerb, horvát, szlovén, lengyel, bulgár, szlovák Szlávság, mint magasabb rendű eszme Össz-szláv szláv föderáció megoldása a keleti kérdésnek Kétpólusú világ szükségessége Közép-kelet Európa felosztása
Szlavofilek, pánszlávisták Konsztantyin Leontyev (A pánszlávizmus és a görögök) Felismerte, hogy a különböző szláv nemzeti közösségek külön nemzetek, ezért a szlávok nem egy államot, hanem csak önálló államok szövetségét hozhatják létre.
Nyugatosok Szergej Szolovjov,, Lev Mecsnyikov és Vaszilij Kljucsevszkij,, Mihail Katkov - Klasszikus nyugatosok: I. Pétertől számítják Oroszország történetét - Napjaink nyugatosai: I. Liberálisok vagy atlantisták II. Eurázsiai nyugatosok
Eurázsisták Nyikolaj Trubeckoj, Pjotr Szavickij, Georgij Vernadszkij Lev Gumiljov
Eurázsisták 1920-as évek, emigráns élet Szlavoturáni lelkület Oroszország egy külön világ Orosz nép és a messianisztikus küldetéstudat Oroszok missziójának univerzális jellege van Oroszország sem nem Európa, sem nem Ázsia Oroszországnak minden értelemben függetlennek kell lennie Össz-eurázsiai nacionalizmus megteremtése
További ideológiák Nemzeti kommunisták: hadsereg helyreállítását és a fegyverexport stratégiai szerepén nyugvó politikát hirdetik Centristák vagy etatisták: tartanak a szélsőséges nacionalizmustól, elítélik az abszolút mértékben függést a nemzetközi pénzügyi intézményektől, visszaállítanák Oroszország nagyhatalmi pozícióját
Fjodor Dosztojevszkij Minél gazdagabb szellemileg egy nemzet, annál gazdagabb anyagilag is. Az író naplója 1876. január-április április
Fjodor Dosztojevszkij Az oroszok nemcsak európaiak, hanem ázsiaiak is. Minden attól függ, hogy a népet hova állította a természet, tehát geográfiai, etnográfiai, politikai okai vannak annak, hogy mit kellett legelőbb elvégeznie. A tudományt mi mindenképpen elfogjuk sajátítani, de az kérdéses, hogy mi lesz Európa egységével. Úgy vagyunk mi európai sorsunkkal, hogy Európában nekünk nem szabad győznünk még akkor sem, ha egyébként győzhetnénk: ez a legnagyobb mértékben hátrányos és veszélyes. Fjodor Dosztojevszkij: Az író naplója, Oroszország és Európa, Zrínyi Kiadó, Budapest, 2004. 166.o.
Fjodor Dosztojevszkij Egyetlen óriás marad csak Európában, Oroszország. Európa a második szülőanyánk, bár Európa Oroszországot rendkívül arcátlanul kizsákmányolta. Mindenek előtt egyesíteni kell az összes szláv népet Oroszország védőszárnyai alatt. Nem létezik politikai egyensúly, ez csak ravasz emberek találmánya, hogy az együgyű embereket rászedjék.
Fjodor Dosztojevszkij A világon senki sem győzhet le bennünket, és csatákat ugyan elveszíthetünk, de népszellemünk és néptudatunk egysége által legyőzhetetlenek vagyunk. Ki kell irtani lelkünkből a szolgalelkű szorongást, hogy Európában ázsiaiaknak tekintenek bennünket. Ázsia jelentheti a kiutat számunkra a jövőben!
Nyikolaj Bergyajev Oroszország sorsa -Szlavofil iskola-
Oroszország sorsa Az orosz nép lélektana Oroszország sajátos ország, nem hasonlít a világ egyetlen országára sem Orosz nemzeti gondolkodás: Oroszország Isten választottja és Isten hordozója Oroszországról a világ torz képet alkot, hamisan és felületesen ítél felette Oroszország szelleme még nem tudja diktálni a népeknek azoknak a feltételeket, amelyeket az orosz diplomácia tud. A szláv faj még nem foglalta el méltó helyét a világban
Problémák a szláv lélekkel kapcsolatban I. Oroszország a leginkább anarchista ország a világon Az orosz nép a legapolitikusabb nép Az orosz ember természete nőies, passzív és alázatos az állami ügyekben, egyre csak az uralkodót várja Oroszország a leginkább állampárti és legbürokratikusabb ország a világon
Problémák a szláv lélekkel kapcsolatban II. Ellentmondás van Oroszországnak és az orosz-tudatnak a nemzethez fűződő viszonyában: - Oroszország a legkevésbé soviniszta ország a világon, idegen tőluk a nemzeti büszkeség - nemzetek feletti eszmeiség az uralkodó
A térségek uralma az orosz lélek felett A hatalmas térségekhez könnyen hozzájutott, de nem volt könnyű államba szerveznie Gyenge a jogtudat, fejletlen a csoportok önszerveződése Lelki alkatát az orosz állam határtalansága, mind az orosz mezők határtalansága formálta megsebezte a végtelenség Az alázat lett az orosz ember önvédelme
A térségek uralma az orosz lélek felett Orosz lélekből hiányzik a térrel és idővel való gazdálkodásnak a takarékos módja A végtelen hatalma számos rossz tulajdonság szülője lett: -lustaság - nemtörődömség - kezdeményezés hiánya - gyengén fejlett felelősségérzet Az orosz föld uralkodik az orosz ember felett
A háború értelme A nemzettestek kialakulása és formába öntése még nem fejeződött be A népek még nem teljesítették be történelmi hivatásukat Az annexiók tagadásának, régi, megállapított határok fenntartásának formális elve elfogadhatatlan A népek és államok nem maradnak fent örökké, változatlan formában és határok között
A szovjet geopolitika A Szovjetunió majdnem akkora volt, mint a cári Oroszország, vagyis a földrajzi kiindulási alap hasonló
A szovjet geopolitika Nem volt hivatalos geopolitika, arra mindig csak a vezetők és a fő ideológusok beszédeiből és az igen konkrét katonai lépésekből lehet következtetni 1917-től a hatalom stabilizálása a külső és belső ellenségekkel szemben, valamint a forradalom lehetséges exportálása és világforradalommá változtatása
Szovjet geopolitika Nyugattal való szembehelyezkedés Zsdanov-doktrína doktrína:a két világról szóló doktrína Brezsnyev-doktrína doktrína: : a Szovjetunió saját felségterületének tekinti a "baráti szocialista országokat", s egyrészt kész azokat megvédeni a külföldi támadásoktól, másrészt ha valamelyik testvérországban veszély fenyegetné a szocializmust, az minden szocialista ország közös ügye Sinatra-doktrína doktrína: : a Gorbacsov által bevezetett Sinatra-doktrína a népszerű My Way dalból levezetett "saját út" lehetősége Időszak 1917-24 1924-53 1953-64 1964-82 1982-84 84 1984-85 85 1985-91 91 Név Lenin Sztálin Hruscsov Brezsnyev Andropov Csernyenko Gorbacsov
Fischer Ferenc: A megosztott világ történelmi-politikai atlasza, Jannus Pannónius Tudományegyetem Pedagógus Szakma Geostratégiai egyenlőtlenség a Nyugat és a Kelet között
A keleti tömb a NATO gyűrűjében Fischer Ferenc: A megosztott világ történelmi-politikai atlasza, Jannus Pannónius Tudományegyetem Pedagógus Szakma
Kubai rakétaválság - atomsakk Fischer Ferenc: A megosztott világ történelmi-politikai atlasza, Jannus Pannónius Tudományegyetem Pedagógus Szakma Megújítása
Hadszíntér országok 1945-1982 Fischer Ferenc: A megosztott világ történelmi-politikai atlasza, Jannus Pannónius Tudományegyetem Pedagógus Szakma Megújítása Projekt Programiroda, Pécs-Budapest 1996. 31. o.
Szovjet geopolitika Hosszú határ + számtalan ország Bezártság és veszélyeztetettség érzése Ütközőzóna kialakítása Területi és ideológiai terjeszkedés a harmadik világban. Forradalmi mozgalmak támogatása (Angola, Mozambik)
Szovjet geopolitika Flottabázisok, légi támaszpontok kiépítése baráti országokban (Albánia, Vietnám, Kuba) Katonai beavatkozások szovjet, keletnémet, kubai, stb. személyi állománnyal, (angolai beavatkozás) Háborúk, polgárháborúk, szomszédos viszálykodó államok támogatása (Szomália, Etiópia) Forradalmi mozgalmak támogatása (Angola, Mozambik) Terrorista akciókat végrehajtó államok és szervezetek támogatása a világ minden részén (Vörös Brigádok, palesztin terrorszervezetek, stb) Békési László: A politika földrajza, Aula 2004. 127.o.
1991 előtti kifelé forduló szovjet geopolitika fő vizsgálódási területei Vezető nyugati államok tanulmányozása A világ óceánok jogi-gazdasági gazdasági- politikaföldrajzi vizsgálata Matematikai-statisztikai statisztikai-kartográfiaikartográfiai világ elemzések Választásföldrajz (70-80 80-as évektől) Békési László: A politika földrajza, Aula 2004. 145.o.
A ma geopolitikája 1991-től napjainkig
Kozirjev-doktrína Oroszország a Nyugat természetes szövetségese Kelet-Európa Oroszország létfontosságú érdekzónájához tartozik. Az egykori szovjet köztársaságok újraintegrálását az orosz külpolitika fő feladatai között jelölte meg Az egyik feladat a világ felé nyitott, demokratikus orosz állam megteremtése,, a másik pedig az instabil, posztkonfrontatív világ stabilizálása. Gecse Géza: Régi és új elemek az orosz külpolitikai gondolkodásban Gorbacsovtól Jelcinig, http://www.gecse.com/060506_kulpol.htm
Primakov-doktrina Oroszország nem duzzog, hanem összeszedi magát. Multipoláris világrend Oroszország és a Nyugat közösen nyerték meg a hidegháborút Küzdeni a NATO bővítés ellen Európát akár az Egyesült Államokkal szemben is felhasználhatónak tartja ja. Gecse Géza: Régi és új elemek az orosz külpolitikai gondolkodásban Gorbacsovtól Jelcinig, http://www.gecse.com/060506_kulpol.htm
Putyin-doktrina Megerősíti az állam szerepét Oroszország gazdasági érdekei fontos külpolitikai érdekké válnak 4 alzónát különböztet meg: 1. az európai FÁK-államokat államokat,, így Belaruszt, Ukrajnát és Moldáviát, 2. a balti térséget, 3. Közép-Európát, 4. Délkelet-Európát, vagyis a Balkánt Gecse Géza: Stratégiai jiu-jitsu és a tapasztalt judo-mester, a Csonka-orosz birodalmi külpolitika és Vlagyimir Putyin,
A 90-es évek befelé forduló orosz geopolitikai és a politikai földrajzi vizsgálatainak főbb területei A mai Oroszország választásföldrajzi elemzése Területi és nemzetiségi konfliktusok A központ és a periféria kérdése, a régiók, a föderalista berendezkedés problémái A társadalomban, a gazdaságban és a politikában végbemenő integráció és dezintegráció területi jelenségei az új határok kérdései, a határ menti régiók problémái Békési László: A politika földrajza, Aula 2004. 145.o.
Hidegháború utáni állapot A SZU szétesése után Oroszország szakított korábbi intenzív külpolitikai trendjével: - külföldi politikai mozgalmak - rendszerek gazdasági - politikai támogatása - katonai támogatása - katonai tanácsadók küldése
Ma problémái Saját nemzetiségi-vallási eredetű konfliktusainak megoldása Hazai terrorista akciók Beszivárgó csecseneket támogató muzulmán szélsőségesek elleni küzdelem A széthullás nyomán a határokon túlra került orosz népesség problémái
Ma problémái Míg korábban a Szovjetunió hatott földrajzi környezetére és tágabb értelemben az egész világra, Addig ma ez a közelebbi és távolabbi földrajzi környezet gyakorol hatást és nyomást Oroszországra
Vlagyimir Volfovics Zsirinovszkij Utolsó csapás délre című írása Oroszország nem osztható Berlin-Moszkva tengely létrehozása Területi kompenzáció Lengyelország rovására Franciaországban atlantalanítás Magyaroknak némi terület Romániából Románoknak területet Moldovából Finneknek visszaadná Viborg városát Kínai veszély
Alexandr Dugin - A geopolitika alapjai- Felborult a geopolitikai egyensúly Új eurázsiai birodalom felé.. Nyugati-tengely tengely Parti területek jelentősége Orosz történelmi hibák Szakítani kell a magát orosz nacionalizmusnak álcázó atlanti vonallal
A keleti blokk hátránya
Afganisztáni bevonulás törekvése Oroszország és Európa, Zrínyi Kiadó, Budapest, 2004. 369.o
Befolyási övezetek újrafelosztása Oroszország és Európa, Zrínyi Kiadó, Budapest, 2004. 373.o.
Civilizációs határok Oroszország és Európa, Zrínyi Kiadó, Budapest, 2004.376.o.
Geopolitikai forradalom Oroszország és Európa, Zrínyi Kiadó, Budapest, 2004. 372.o.
Jurij Platanov A SZU felbomlása után a demográfiai folyamatokban látja az orosz geopolitika determináltságát Csoportok közötti demográfiai eltérések eredményezhetnek nemzetiségi konfliktusokat Ennek történelmi előzménye a cári, majd a sztálini nemzetiségi politika. Békési László: A politika földrajza, Aula, 2004. 148.o.
Jurij Platanov Napjaink betegségei: HIV, alkoholizmus, pszichés betegségek Egyre inkább jelennek meg asszimilálódni nem kívánó csoportok a nagyvárosokban: koreaiak, vietnámiak, irakiak, kínaiak, szerbek, stb. Belföldi szervezett bűnözés, külföldi maffiák jelenléte Migráció drámai jelenléte Kivándorlás Békési László: A politika földrajza, Aula, 2004. 148.o.
Kolosszov és Mirinyenko Oroszország visszatért a XVII.-XVIII. XVIII. Századi határai közé Eurázsia megkerülhetetlen (közlekedési, politikai, katonai és energetikai szempontból) nagyhatalma, amitől a FÁK országai, de Európa is jelentősen függ. Katonai szempontból Európa, Kína, Japán és az Egyesült Államok kockázatot jelent. Az orosz érdekeknek a világ minden zugában érvényt kell szerezni. Békési László: A politika földrajza, Aula, 2004. 151.o.
Oroszország 3 lehetséges jövőbeni forgatókönyve 1. Orosz birodalom orosz nemzeti uralommal és kommunista támogatással. 2. Egy széthulló, nemzetiségi alapon tovább szakadó, anarchiákba, polgárháborúba zuhanó Oroszország. 3. Egy demokratikus, piacgazdaságra épülő, föderalista állam, ami a legkedvezőbb lenne.
Északisarkvidék Nyugat és Közép-Európa Angolszász és Karib - térség Atlanti -óceán Oroszország Csendes -óceán Ázsia Déli-sarkvidék
Gadzsijev Elsődleges cél Oroszország jövőbeni helyének és szerepének meghatározása Néhány lehetséges Oroszország értelmezés: 1. Harmadik világba visszacsúszó állam, vagy regionális, esetleg világhatalom. 2. A világbéke új értelemmel való megtöltése. Oroszország mint a keresztény világ megerősített bástyája az iszlám világ határán. 3. Oroszország, mint gazdasági, kulturális híd Ázsia, Európa és Afrika, Kelet és Nyugat között. Békési László: A politika földrajza, Aula, 2004. 151.o.
Nartov Lehetséges forgatókönyvek Oroszország a Nyugat kolóniájává süllyedhet. Oroszország újra integrálódni kezd a Szovjetunió romjain létrejött köztársaságokkal. Békési László: A politika földrajza, Aula, 2004. 152.o.
Mai kérdések összefoglalva Oroszország és USA Oroszország és az EU Önmagát kereső ország geopolitikája Önmeghatározás kísérlete Világhatalom szerepének megőrzése
Államterület problémája Iljin: : a nép akkor veszíti el területét, 1. ha hagyja parlagon heverni. 2. Stratégiailag erőtlennek bizonyul 3. Szellemileg erőtlennek bizonyul A népnek joga van lemondani a számára szükségtelen földterületről, ugyanakkor nem lemondani földterületekről. A történelem nem mondja ki a végső szót.
A háború Megváltás és lelki megtisztulás Geopolitikai eszköz Dosztojevszkij: Jobbítja a nemzet szellemét és kiemeli a tespedtségből és a széthullástól. Bergyajev: : háború következtében szilárd világ jöhet létre
Nyugat USA Oroszország totális ellenfele Európa gyarmati helyzetbe került Bergyajev: : Európa ingatag képződmény. Nincs meg benne a konkrét létezés egyetlen cseppje sem. Szolonyevics: : Európában felügyelet nélkül mindenki egymásnak esik
Mit mondanak Kelet-Közép Közép-Európa jövőjéről? Panarin: : Amíg létezett a Szovjetunió, mely a szuverenitások ellen a proletár internacionalizmus nevében követett el merényleteket, addig Közép- és Kelet-Európa országainak nacionalizmusa kommunistaellenes volt. A Szovjetunió széthullása után azonban azonnal liberalizmusellenessé és perspektíváját tekintve az atlantizmus ellenzőjévé vált. Gecse Géza: Magterület, peremvidék és a totalitárius szifilisz, http://gecse.com/0511030_promino.htm
http://strangemaps.wordpress.com/2007/09/21/177-a-map-of-russia%e2%80%99s-third-empire-2053/ A Map of Russia s Third Empire (2053) Mikhail Yuryev
Oroszországot, ész, nem érted; éter, ring sose méri fel: ülön úton jár ott az élet Oroszországban hinni kell. (Tyutcsev) http://epa.oszk.hu/00300/00384/00018/20.html
Felhasznált irodalom 1. Békési László: A politika földrajza, Aula 2004. 2. Csizmadia Sándor, Molnár Gusztáv, Pataki Gábor Zsolt: Geopolitikai szöveggyűjtemény, Budapest, 1999. SVKI 3. Fischer Ferenc: A megosztott világ történelmi-politikai atlasza, Jannus Pannónius Tudományegyetem Pedagógus Szakma Megújítása Projekt Programiroda, Pécs-Budapest 1996. 4. Oroszország és Európa, Zrínyi Kiadó, Budapest, 2004 5. Gecse Géza: Magterület, peremvidék és a totalitárius szifilisz, http://gecse.com/0511030_promino.htm 6. Gecse Géza: : Régi és új elemek az orosz külpolitikai gondolkodásban Gorbacsovtól Jelcinig, http://www.gecse.com/060506_kulpol.htm 7. Gecse Géza: Stratégiai jiu-jitsu jitsu és a tapasztalt judo-mester, a Csonka- orosz birodalmi külpolitika és Vlagyimir Putyin, http://gecse.com/06_nyar_promino_bugajski.htm 8. http://epa.oszk.hu/00300/00384/00018/20.html 9. http://strangemaps.wordpress.com/2007/09/21/177-a-map map-of- russia%e2%80%99s-third third-empire-2053/