A Kaposvári Kistérség Területfejlesztési Koncepciója és Programja Lezárva: 2011. Jóváhagyva: 77/2011.(XII.13.) KTKT határozattal
Kaposvári Többcélú Kistérségi Társulás Készült a Kaposvári Többcélú Kistérségi Társulás 7400 Kaposvár, Szántó u. 5. (: 82/320-542 Fax: 82/510-633 e-mail: ktkt@t-online.hu megbízásából. Készítették a Paktum Iroda Munkatársai 2
Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék Bevezetés 6 Koncepció 11 1. A elhelyezkedése 12 2. Külső tényezők vizsgálata 18 3. Belső tényezők vizsgálata 34 3.1. A belső erőforrások elemzése 34 3.1.1. Humán erőforrások 34 3.1.2. Gazdasági bázis 40 3.1.3. A környezet adottságai 47 3.1.4. Infrastruktúra 53 3.1.5. Településhálózat 69 3.1.6. Társadalmi környezet 70 3.2. A területi egységet érintő különféle fejlesztési koncepciók értékelése 74 3.3. A területfejlesztés eszköz- és intézményrendszere 76 4. A stratégiai elemzése (SWOT) 79 Program 82 STRATÉGIAI PROGRAM 83 1. Hosszú távú területfejlesztési alapcél 86 2. Általános célok 87 2.1. A kistérségben élők életminőségének, életkörülményeinek javítása 87 2.2. A térségen belüli jelentős területi különbségek csökkentése 87 2.3. A térségi gazdaság modernizációja 87 2.4. Információs társadalom követelményeinek való megfelelés 88 2.5. Környezetfejlesztés 89 2.6. A kistérség területén található Vidékfejlesztési Egyesületek 90 3. Közvetlen célok (prioritások) 95 3.1. Gazdaságfejlesztési program 95 3.2. Turizmusfejlesztési program 95 3.3. Infrastruktúra-fejlesztési program 97 3.4. Agrárstruktúra- és vidékfejlesztési program 98 3.5. Környezetfejlesztési program 98 3.6. Intézményrendszer-fejlesztési program 99 4. A program indoklása 100 3
Tartalomjegyzék 5. A program leírása, főbb komponensek 101 Gazdaságfejlesztési program 101 1.1. alprogram: Munkahelyteremtés 101 1.2. alprogram: Feldolgozóipar fejlesztése 101 1.3. alprogram: Megújuló energia hasznosítása 101 Turizmusfejlesztési program 102 2.1. alprogram: Gyógy- és termálturizmus fejlesztése 102 2.2. alprogram: Lovas turizmus fejlesztése 102 2.3. alprogram: Turisztikai infrastruktúra fejlesztése 103 Infrastruktúra-fejlesztési program 103 3.1. alprogram: Szennyvízkezelés 103 3.2. alprogram: Úthálózat fejlesztés és rekonstrukció 103 3.3. alprogram: Információs és kommunikációs technológia fejlesztése 104 3.4. alprogram: Infrastruktúra felújítása, korszerűsítése 104 Agrárstruktúra- és vidékfejlesztési program 104 4.1. alprogram: Mezőgazdasági termelés fejlesztése 104 4.2. alprogram: Állati és növényi termékek feldolgozása 104 4.3. alprogram: Környezetkímélő mezőgazdasági termelési módok alkalmazása 105 Környezetfejlesztési program 105 5.1. alprogram: Természeti és épített környezet fejlesztése, rehabilitációja 105 5.2. alprogram: Hulladékgazdálkodási programok 106 Intézményrendszer-fejlesztési program 106 6.1. alprogram: Önkormányzati intézményfejlesztés 106 6.2. alprogram: Oktatás tárgyi, technikai színvonalának fejlesztése 6.3. alprogram: Közszolgáltatások fejlesztése 6. A program várható hatásai és eredményei 108 7. Összefoglaló idő és pénzügyi táblázat 111 OPERATÍV PROGRAM 113 1. Az operatív program célja 113 2. Az alprogramok kiválasztásának indoklása 114 3. A projektek bemutatása 117 Gazdaságfejlesztési program 117 1. alprogram: Munkahelyteremtés 117 2. alprogram: Feldolgozóipar fejlesztése 118 3. alprogram: Megújuló energia hasznosítása 119 Turizmusfejlesztési program 121 1. alprogram: Gyógy- és termálturizmus fejlesztése 121 106 107 4
Tartalomjegyzék 2. alprogram: Lovas turizmus fejlesztése 122 3. alprogram: Turisztikai infrastruktúra fejlesztése 123 Infrastruktúra-fejlesztési program 124 1. alprogram: Szennyvízkezelés 125 2. alprogram: Úthálózat fejlesztés és rekonstrukció 126 3. alprogram: Információs és kommunikációs technológia fejlesztése 129 4. alprogram: Infrastruktúra felújítása, korszerűsítése 130 Agrárstruktúra- és vidékfejlesztési program 134 1. alprogram: Mezőgazdasági termelés fejlesztése 134 2. alprogram: Állati és növényi termékek feldolgozása 135 3. alprogram: Környezetkímélő mezőgazdasági termelési módok alkalmazása 136 Környezetfejlesztési program 137 1. alprogram: Természeti és épített környezet fejlesztése, rehabilitációja 137 2. alprogram: Hulladékgazdálkodási programok 138 Intézményrendszer-fejlesztési program 139 1. alprogram: Önkormányzati intézményfejlesztés 140 2. alprogram: Oktatás tárgyi, technikai színvonalának fejlesztése 3. alprogram: Közszolgáltatások fejlesztése Mellékletek 141 141 146 5
Bevezetés Bevezetés A 2005. és 2011. év között történt gazdasági, szervezeti, és jogi változások szükségessé tették a 2005. évben elkészült Kaposvári Kistérség Területfejlesztési Koncepciója és Programja felülvizsgálatát. 2008. január 1-jével a 77 település által létrehozott Kaposvári Többcélú Kistérségi Társulásból kivált 23 település, és megalkotta a Kadarkúti-Nagybajomi Többcélú Kistérségi Társulást. A Kaposvári Többcélú Kistérségi Társulás jelenleg az alábbi 54 településből áll: Alsóbogát, Baté, Bodrog, Bőszénfa, Büssü, Cserénfa, Csoma, Csombárd, Ecseny, Edde, Felsőmocsolád, Fonó, Gadács, Gálosfa, Gölle, Hajmás, Hetes, Igal, Juta, Kaposgyarmat, Kaposhomok, Kaposkeresztúr, Kaposvár, Kazsok, Kercseliget, Kisgyalán, Magyaratád, Magyaregres, Mernye, Mezőcsokonya, Mosdós, Nagyberki, Orci, Osztopán, Patalom, Polány, Ráksi, Sántos, Simonfa, Somodor, Somogyaszaló, Somogygeszti, Somogyjád, Somogysárd, Somogyszil, Szabadi, Szentbalázs, Szentgáloskér, Taszár, Újvárfalva, Várda, Zimány, Zselickislak, Zselicszentpál. A Területfejlesztési Koncepciót és Programot ennek megfelelően a új összetételét figyelembe véve szükséges átdolgozni. Az adatgyűjtés a 2011. év elején kezdődött területfejlesztési kérdőívek kitöltésével mind az 54 érintett településen. A kérdőívek kiértékeléséből nyerhettünk információt a települések helyzetét meghatározó belső és külső tényezőkre, valamint a tervezett fejlesztésekre vonatkozóan. A koncepció elkészítésének első lépése a helyzetelemzés, -értékelés, amelynek lényegében előkészítő, megalapozó jellegét emeljük ki. Ennek során a következő vizsgálatokat végeztük el: - Külső tényezők vizsgálata (jogi környezet, EU orientálás, a társadalmi-gazdasági fejlődés elemzése), - Belső tényezők vizsgálata (gazdasági bázis, humán erőforrások, infrastruktúra, környezeti adottságok, településhálózat), - A kistérséget érintő különféle tervek, koncepciók értékelése, - A területfejlesztés eszköz- és intézményrendszere. A helyzetelemzés a SWOT-analízissel zárul, amely röviden, áttekinthetően felvázolja a belső adottságait és kitörési lehetőségeit, illetve a fejlesztést gátló belső hiányosságokat és a külső hatásokat. 6
Bevezetés A belső adottságokat és a fejlesztési lehetőségeket mérlegelve kerül kidolgozásra a stratégiai (középtávú) és az operatív (rövidtávú) program, amelyek tartalmazzák a szereplőinek projekt ötleteit. Területfejlesztési koncepció A területfejlesztési koncepció célja a kistérség számára egy jövőkép felvázolása, továbbá annak megvalósításához szükséges kitörési pontok, fejlesztési szükségletek meghatározása, illetve átfogó fejlesztési célok rendszerének kidolgozása. A jövőkép hosszú távon elérhető állapotot tükröz, egy olyan statikus, időhorizonttal nem rendelkező célállapotot, amely az adott területi egység adottságaira, potenciáljaira épül, és figyelembe veszi annak fejlődését befolyásoló külső tényezők összességét is. A jövőképet a fejlesztési forgatókönyvek hozzák mozgásba, adnak számára időbeliséget, amennyiben a fejlesztési forgatókönyvek a jövőkép elérését, megvalósulását elősegítő, illetve akadályozó belső és külső tényezők, körülmények számbavételével, és azok alapján megfogalmazott elvek, feltételek, illetve a közöttük lévő interakciók függvényében a fejlesztési célok között relatív súlyozást, sorrendiséget alakítanak ki, valamint meghatározzák a programozhatóság kereteit, peremfeltételeit, és ezeket mind a megfelelő idősíkban helyezik el. A területfejlesztési koncepció tehát egy általános keretjellegű társadalmi-gazdasági tervdokumentum, mely fejlesztési elveket, kereteket, kitörési pontokat, fejlesztési irányokat, prioritásokat, azok megvalósításának peremfeltételeit és várt hatásokat fogalmaz meg, és ezeken keresztül egy jövőképet ad a térség számára. A koncepció meghatározza továbbá a jövőkép eléréséhez szükséges hosszú és középtávú fejlesztési célok rendszerét és a célok megvalósításának módját. A területfejlesztési koncepció által meghatározott jövőkép elérésének, a meghatározott fejlesztési célok (prioritások) megvalósításának tervét a területfejlesztési program tartalmazza. A jogszabály a programnak két szintjét, a stratégiai és operatív programot határozza meg. A stratégiai program célja kettős, egyrészt azon fejlesztési célrendszer meghatározása, amelyek révén megvalósítható a jövőkép, illetve a fejlesztési prioritások, másrészt az egyes céloknak a térség szereplői által történő megvalósíthatóságának, a megvalósítás feltételeinek vizsgálata. Az operatív program, a tulajdonképpeni cselekvési szint, azokat a programokkal (esetleg projektekkel) kapcsolatos feltételeket határozza meg, amelyeknél a feltételek elvben adottak a megvalósíthatás megkezdésére. Ezen feltételek között meghatározó a kezdeményező, a későbbi gesztor, illetve kedvezményezett személye, az adott program előkészítettségi foka, a végrehajtás személyi és pénzügyi feltételei, valamint a megvalósítandó programtól várt hatások verifikálása. A kistérségi programmal szembeni általános elvárás az ágazati és funkcionális szintű komplexitás, kapcsolódási pontjaiban, illetve tartalmában a megyei és a regionális 7
Bevezetés programokkal való összhang, továbbá a projekt-centrikusság, időben ütemezettség és részletes költségkalkulációkra alapozottság. A regionális politika alapelvei, melyeket a területfejlesztési koncepció és program készítésekor figyelembe vételre kerültek, az alábbiak: Szubszidiaritás A döntések lehetőleg ott szülessenek, ahol a problémák, társadalmi, gazdasági és környezeti konfliktusok jelentkeznek, továbbá ahol a kellő információk rendelkezésre állnak, és ahol a különböző feladatok közötti fontossági sorrendben a leghivatottabb szereplők vannak jelen. Magasabb területi szinten nem érdemes és nem is hatékony intézkedni olyan esetben, amikor az adott célt az alacsonyabb szinten lehet elérni. Ráadásul a magasabb szinten nincsenek is meg azok a motivációk, melyek az optimális, hatékonyan és költségtakarékosan végrehajtható döntések meghozatalára ösztönöznek. Decentralizáció Az európai területfejlesztési politika kardinális eleme a területfejlesztési döntések decentralizálására, a területi döntéshozók eszközrendszerének megerősítésére. A területfejlesztés intézmény- és eszközrendszerével szemben reális igénynek tűnik az, hogy a kistérségi szintű programok megvalósítására is megfelelő forrásokat biztosítanak. Ugyanakkor decentralizáció a kistérségek számára a program- és projekttervező, illetve végrehajtó, monitoring és értékelő kapacitások kiépítésének és fenntartásának feladatát jelöli ki. Nyilvánosság és részvétel A nyilvánosság és részvétel szerepe növekszik a fejlesztési politikában, amelynek újszerűsége többek között éppen a helyi erőforrások bevonásában és a nagyobb társadalmi támogatottságban rejlik. A legmagasabb színvonalú terv, illetve program sem valósulhat meg, ha a helyi társadalom nem azonosul a célokkal. Partnerség A területfejlesztési tanácsokban nem kaphatott képviseletet minden érintett társadalmi csoport, ezért a területfejlesztéshez kötődő érdekegyeztetés nem szűkülhet le a tanácsban képviseltek körére. A területfejlesztési tanácsok működésének sikere a tagok és nem tag érintettek közötti együttműködési és kompromisszum készségétől is függ. A jelenleg is futó programozási periódusban folyamatosan erősödnek a partnerségi kapcsolatok, mind a magán-, a közszféra és szociális partnerek vonatkozásában, mind pedig az egyes területi szintek, elsősorban a nemzeti és regionális, illetve a regionális és helyi szintek között. A 8
Bevezetés partnerségi együttműködés növeli a programoknak, projekteknek a komplexitását, és adott terület egészére, illetve az ott élő népesség nagyobb részesedésére vonatkozó relevanciáját, innovatív ötletek felszínre kerülését és nem utolsó sorban a forrásabszorpciós kapacitást az önerő komponensnek több szereplő közötti megosztása révén. Koncentráció A koncentráció elve, mely folyamatosan visszaköszön az elmúlt több mint másfél évtized során, kódoltan utal a forrásfelhasználás hatékonyságára, pontosabban arra, hogy a támogatási forrásokat azokra a helyekre és olyan mennyiségben kell koncentrálni, ahol érdemi gazdasági-társadalmi hatást tud kifejteni. A kistérségi szint sok tekintetben a rendelkezésre álló források leghatékonyabb felhasználását képes biztosítani, ez a tény a kistérségi szintű program megvalósítás elsődleges indoka. A források koncentrációjánál mindig ésszerű egyensúlyt kell tartani a versenyképesség és a méltányosság között. A koncentráció elve felhívja a figyelmet a hatásvizsgálatok fontosságára, valamint az értékelési folyamatokra épülő korrekciós visszacsatolás jelentőségére. Programozás A programozás elve az Európai Unió regionális politikájában azt jelenti, hogy a támogatásokat nem egyedi létesítményekhez, hanem komplex fejlesztési programokhoz adják, amelyhez egyben részletes költségvetés is járul. Fontos célkitűzés, hogy az egyes területi szinteken a tervek között egyértelmű kapcsolatok legyenek, a felesleges ismétlődések kiküszöbölésre kerüljenek, a fejlesztések ne semlegesítsék egymás hatását, hanem erősítsék. A programozás elve egyben következménye annak, hogy a fejlesztési támogatási források pályázati rendszereken keresztül érhetők el a kedvezményezettek számára. Addicionalitás A fejlesztések pénzügyi forrásait az Európai Unió teljes egészében nem biztosítja, ahhoz a területi szinteknek, vagy éppen a területfejlesztés szereplőinek hozzá kell járulnia, azaz saját forrásokra is szükség van. A közösségi támogatás nem a nemzeti támogatási eszközök helyettesítésére, hanem azok kiegészítésére szolgál. A tagországoknak legalább a korábbi szinten kell tartaniuk a területfejlesztési támogatásaikat, és követelmény, hogy az adott program, beruházás költségeinek bizonyos részét a tagország, illetve a közvetlen kedvezményezett vállalja. Monitoring A projekteket közvetlenül az illetékes országos és regionális szerveken keresztül lehet benyújtani, viszont az elfogadás után már az illetékes országos, vagy regionális, helyi 9
Bevezetés szervek vesznek részt a megvalósításban. A monitoring bizottság ellenőrzi a végrehajtást, ebben a régió, az országos szervek és az EU Bizottság képviselői vesznek részt. A monitoring bizottság dönt a szükséges módosításokról, az egész programra vonatkozóan, nem egy projektre. Visszaélés, hanyagság esetén visszafizetést vagy más szankciót indítványozhatnak. Mindezen elvek, illetve az említett jogszabályok figyelembe vétele mellett jelen dokumentáció arra törekszik, hogy a Kaposvári Többcélú Kistérségi Társulás megbízásából felvázolja a középtávú területfejlesztési koncepcióját, illetve programját. 10
Koncepció Koncepció 11
Koncepció 1. A elhelyezkedése A Somogy megye közepén található. Nyugati irányban kiterjedésének határa az Osztopán-Újvárfalva-Kaposvár háromszög, délről és keletről a megyehatár, északról pedig az Igal-Polány-Felsőmocsolád vonal. A kistérség 54 településből áll, területe 2011. év elején 1 041,14 km 2, lakónépessége 100.941 fő, népsűrűsége pedig 96,95 fő/km 2. Ezen adatok megoszlása azonban jelentős eltérést mutat a megyeszékhely és a vidék között. A lakossága Kaposvár nélkül 32.134 fő, területe 927,55 km 2, népsűrűsége pedig 34,64 fő/km 2. Az 500 fő alatti települések száma 31, az 500-1000 fő közötti települések száma 13, az 1000 fő feletti települések száma 10, és a zsáktelepülések száma 14. A kistérségre tehát az aprófalvak túlsúlya jellemző, amelyek a legtöbb feladatot csak egymással társulva képesek gazdaságosan megoldani. A területe, népessége, népsűrűsége 2011. január 1-jén Település Terület (km 2 ) Lakosság (fő) Népsűrűség (fő/km 2 ) Alsóbogát 12,01 259 22,81 Baté 10,28 834 79,28 Bodrog 14,78 432 29,50 Bőszénfa 42,95 575 12,67 Büssü 17,19 331 22,51 Cserénfa 17,75 199 12,23 Csoma 8,43 437 54,09 Csombárd 8,99 288 31,70 Ecseny 12,92 217 17,26 Edde 8,51 195 23,50 Felsőmocsolád 16,51 428 26,65 Fonó 10,61 292 27,33 Gadács 3,86 81 25,91 Gálosfa 19,76 295 14,98 Gölle 44,69 940 21,73 Hajmás 11,11 251 22,86 Hetes 26,63 1 153 41,91 Igal 36,15 1 282 35,93 Juta 19,23 1 240 64,07 Kaposgyarmat 11,07 99 9,49 Kaposhomok 11,48 503 42,42 Kaposkeresztúr 19,80 332 16,46 Kaposvár 113,59 67 979 605,75 12
Koncepció Kazsok 10,71 312 29,97 Kercseliget 19,47 359 21,52 Kisgyalán 9,41 184 22,10 Magyaratád 18,82 843 45,70 Magyaregres 14,40 662 45,69 Mernye 25,93 1 433 55,84 Mezőcsokonya 30,78 1 251 40,35 Mosdós 16,95 1 007 57,64 Nagyberki 21,74 1 442 65,27 Orci 9,97 562 56,37 Osztopán 22,83 803 35,39 Patalom 6,68 344 49,55 Polány 12,87 237 19,97 Ráksi 15,09 453 30,15 Sántos 11,38 521 46,22 Simonfa 11,00 363 32,64 Somodor 19,91 405 21,25 Somogyaszaló 22,12 715 32,96 Somogygeszti 21,71 478 22,80 Somogyjád 25,06 1 569 63,37 Somogysárd 36,36 1 250 35,12 Somogyszil 38,45 719 19,53 Szabadi 8,23 287 36,57 Szentbalázs 12,14 321 27,10 Szentgáloskér 27,25 526 20,18 Taszár 17,29 1 995 114,40 Újvárfalva 12,22 312 24,39 Várda 10,36 497 47,30 Zimány 12,97 597 45,95 Zselickislak 10,39 318 30,51 Zselicszentpál 10,35 394 39,52 Kistérség összesen: 1041,14 99 801 95,85 Kaposvár nélkül 927,55 31 822 34,30 Forrás: KSH Somogy megye 2008. év elejétől az eddigi 10 helyett immár 11 tervezési-statisztikai kistérséget foglal magába. Ezek a Balatonföldvári, a Barcsi, a Csurgói, a Fonyódi, a Kadarkúti, a Kaposvári, a Lengyeltóti, a Marcali, a Nagyatádi, a Siófoki, illetve a Tabi kistérségek. A megye kistérségei közül a területe, településszáma és lakónépessége messze a legnagyobb. Népsűrűségben egyedül a Siófoki kistérség múlja felül, amely viszonylag kis területen és közvetlen a Balaton-parton helyezkedik el. Somogy megye kistérségeinek főbb összehasonlító adatait az alábbi táblázat szemlélteti: 13
Koncepció Kistérség Település Terület (km 2 ) Népesség Népsűrűség (fő) (fő/km 2 ) Balatonföldvári 13 255 11 790 46 Barcsi 26 696 25 427 36,5 Csurgói 18 496 17 970 36 Fonyódi 11 372,84 23 785 64 Kadarkúti kistérség 23 531,96 21 021 39,5 Kaposvári 54 1 041,14 101 309 97,3 Lengyeltóti 10 273 11 658 43 Marcali 38 922,5 36 358 39,4 Nagyatádi 18 647 27 434 42,4 Siófoki 10 373 38 042 102 Tabi 24 427,24 13 864 32,45 Összesen 245 6 036 328 658 54,45 Forrás: KSH, 2007. A kistérség összességében az ország többi kistérségével összevetve átlagos, vagy annál jobb helyzetűnek minősíthető, így nem szerepel a kedvezményezett térségek besorolásáról szóló 311/2007. (XI. 17.) Korm. Rendelet alapján a területfejlesztés szempontjából kedvezményezett kistérségek jegyzékében a leghátrányosabb helyzetű kistérségek között. A gazdasági, infrastrukturális, foglalkoztatási, társadalmi és szociális helyzetét tekintve hátrányos helyzetű besorolást kapott. A társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott, illetve az országos átlagot jelentősen meghaladó munkanélküliséggel sújtott települések jegyzékéről szóló 7/2003. (I. 14.) Kormány rendelet 1. sz. melléklete alapján azonban a társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott, illetve az országos átlagot jelentősen meghaladó munkanélküliséggel sújtott települések jegyzékében szerepel a alábbi 26 települése: Ssz. Település Ssz. Település 1. Alsóbogát 14. Kaposhomok 2. Bőszénfa 15. Kaposkeresztúr 3. Büssü 16. Kercseliget 4. Csombárd 17. Kazsok 5. Ecseny 18. Osztopán 6. Edde 19. Polány 7. Felsőmocsolád 20. Simonfa 8. Fonó 21. Somodor 9. Gadács 22. Somogygeszti 10. Gálosfa 23. Somogyszil 11. Gölle 24. Szabadi 12. Hajmás 25. Szentgáloskér 13. Kaposgyarmat 26. Újvárfalva 14
Koncepció Mikrokörzetek: A Kaposvári statisztikai kistérség területén 3 db önszerveződés alapján létrejött ún. vidékfejlesztési kistérség vagy más néven mikrokörzet található. Keleti (Mosdósi) mikrokörzet: Kaposvártól keletre helyezkedik el. Északról a Somogyi-dombság, délről és nyugatról a Kapos-völgye határolja. A mikrokörzet települései között Igal az egyetlen város, dél-keleti határán Kaposvár közelsége meghatározó. A 21 településből álló térség legfontosabb adottsága a tájitermészeti adottságok. A természeti erőforrásokon belül a földterület és az erdőállomány a meghatározó. Jelentős része alatt termálvízkincs húzódik, amely eddig egyedül Igalban került feltárásra. A térség legfontosabb stratégiai erőforrásait a termőföld és az idegenforgalmi adottságok jelentik. A mikrokörzethez az alábbi települések taroznak: Baté Mosdós Orci Zimány Patalom Fonó Igal Kazsok Somogyszil Büssü Gadács Kaposhomok Kercseliget Csoma Szabadi Gölle Kaposkeresztúr Kisgyalán Nagyberki Ráksi 15
Koncepció Taszár Nyugati (Somogyjádi) mikrokörzet: A 22 településből álló térség Kaposvártól északra, a 67-es főközlekedési út két oldalán fekszik. A települések főútvonalak mentén jellegzetes észak-dél irányú völgyekben helyezkednek el. A térség belső szerkezete erősen heterogén, magába foglalja a megyei jogú várost, azonban a települések többsége az aprófalvak kategóriájába tartozik, közülük, pedig 8 zsáktelepülés. A térség jelentős erdőterülettel is rendelkezik. A térségben meghatározó a megyeszékhely szerepe, amely gazdasági, kulturális és tudományos központként is említhető, egyes vonatkozásokban a megyén túlmutató regionális szerepkört is betöltve. A térség ipara döntően a városra koncentrálódik, továbbá idegenforgalmi szempontból is a megyeszékhely szerepe domborodik ki. A mikrokörzethez az alábbi települések taroznak: Alsóbogát Ecseny Hetes Magyaregres Polány Somogygeszti Szentgáloskér Bodrog Edde Juta Mernye Osztopán Somodor Somogyjád Újvárfalva Csombárd Felsőmocsolád Magyaratád Mezőcsokonya 16
Koncepció Somogyaszaló Somogysárd Várda Surján-Zselici (Simonfai) mikrokörzet: A 10 települést magába foglaló térség a Zselic északnyugati részét fogja át. Maga a Zselic a Dunántúl délkeleti területén fekszik. A legfőbb értékek a táji-természeti adottságokban rejlenek, a táj szépsége, az erdők, rétek, a jó levegő, a tiszta vizű patakok, tavak, a csend, a nyugalom. A zselici táj völgyes, dombos területeinek nagyobb része erdővel borított, erdei és turista utakkal minden irányban átjárható. A térség szerves fejlődése részben a helyben feltárt lehetőségeken, a kaposvári agglomerációhoz való szorosabb kapcsolódásra, azzal való együttlétezésre ad reális esélyt. A mikrokörzethez az alábbi települések taroznak: Hajmás Kaposgyarmat Zselicszentpál Bőszénfa Gálosfa Sántos Szentbalázs Cserénfa Simonfa Zselickislak 17
Koncepció Külső tényezők vizsgálata 2.1. A regionális fejlődés nemzetközi meghatározottságai, illetve azok lehetséges hatása a területi egységre Az Országgyűlés A területfejlesztésről és területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény, valamint az azt módosító 1999. évi XCII. Törvény, illetve a 2004. évi LXXV. Törvény elfogadásával megteremtette a magyar regionális fejlesztési politika jogi alapjait, továbbá elvégezte a regionális politikai modellváltás magas szintű normában való megalapozását, a legkorszerűbb EU-konform alapelveket követve. Ezek alapján a területfejlesztési politika országos céljait és irányelveit figyelembe véve a regionális fejlődés nemzetközi meghatározottságait az alábbi csoportosításban lehet összefoglalni: a) A környezetvédelem területén - a területfejlesztés egyik legfontosabb célja a megfelelő életminőséghez szükséges környezeti állapotjellemzők fenntartása és javítása különösen a környezetszennyezéssel veszélyeztetett térségekben, - a környezeti állapot optimális megtartása érdekében rendszeresen vizsgálni és értékelni kell a közlekedési folyósoknak, a pénzügyi és kereskedelmi hálózatoknak, a multinacionális cégeknek, az energiaszállító-rendszereknek, a tranzitforgalomnak az egyedülálló Kárpát-medencei ökoszisztémára gyakorolt hatását, - a területfejlesztés a természetes rendszerek és természeti értékek megóvása, a bioszféra sokszínűségének megtartása mellett menjen végbe, - a területfejlesztési terveket ésszerű és harmonikus környezet-igénybevétellel kell kialakítani és megvalósítani, ennek feltétele a természeti erőforrásokkal való gazdálkodásnál a fenntartható fejlődés elveinek érvényesítése, valamint a lételemnek tekintett környezeti tényezők (levegő, víz, termőföld) és ezek állapotjellemzői esetében a szükséges állapot hosszú távú fenntartása. b) A humán infrastruktúra területén - az egészségügyi fejlesztés főbb irányai a háziorvosi és házi gyermekorvosi rendszer továbbfejlesztése, a járóbeteg-szakellátás megerősítése és a lakossághoz közelebb történő telepítése, az egészségügyi ellátás elérhetőségének javítása, az akut, valamint az ápolási feladatok intézményes 18
Koncepció elkülönítése, a betegellátás esélyegyenlőségének javítása, az egészségmegőrzés, betegségmegelőzés intézményrendszerének fejlesztése, - a szociális ellátó rendszer fejlesztése során elsődleges feladat az egységes színvonalú, országos szintű és széles körű szociális alapellátás kiépítése, ami a rászorulók számára lehetővé teszi a közvetlen lakókörnyezetben, illetve a lakóhelyhez elérhető közelségben történő problémakezelést, - a területfejlesztés kedvezményezett térségeiben, az aprófalvas térségekben továbbra is támogatni kell a szociális válságkezelő programok, a szociális földprogramok, valamint a falugondnoki hálózat működését és kiterjesztését, - a közoktatási rendszernek biztosítania kell az esélyegyenlőséget. Nem fordulhat elő, hogy a közoktatásról szóló törvényben meghatározott alapvető szolgáltatások ne legyenek hozzáférhetők annak következtében, hogy az adott településen nem működik óvoda vagy iskola, - a kulturális és műveltségi színvonal emelése érdekében a kulturális intézményrendszer fejlesztése, - a regionális egyetemi központokban az innováció teljes vertikumának (alap- és alkalmazott kutatások, termék- és folyamatfejlesztés, termelési innováció, értékesítési szolgáltatások) fejlesztése szükséges az intézményi széttagoltság csökkentésével és az egyetemi integrációval, - a fejlett térségekben is támogatni szükséges a képzési, szakképzési és utánképzési kezdeményezéseiket a korszerű technológia átvételének intézményes rendszerét, - a lakáspolitika feladata a lakásépítés és felújítás élénkítése, önfinanszírozó lakásrendszer kialakítása a lakástakarékossági formák támogatásával, és a saját erőből nem piacképes rétegek és csoportok támogatása. c) Az ipar területén - legfontosabb az ipari térségekben szükséges szerkezetváltás elősegítése, a fejlett, korszerű technológiák gyors elterjesztésével, az innováció és a kutatásfejlesztési tevékenység a külső tőkebevonás ösztönzésével és a humán erőforrások célirányos képzésével, átképzésével, - az ipar korszerűsítése érdekében az elmaradt beruházásokat pótolni kell, ezért a beruházási rátát évi 20-25 százalék körüli értéken szükséges tartani, - állami eszközökkel segíteni kell az ipar beszállítói kapcsolatrendszereinek kialakítását és a feldolgozóipar modernizációját a versenyképesség javítása érdekében, 19
Koncepció - kiemelten kell támogatni az ipari együttműködéseket a szomszédos országokkal, - az északkelet-magyarországi régióban szükséges további szerkezetváltás megvalósítását a nemzetközi szerződésekkel és kötelezettségvállalásokkal összhangban állami és helyi eszközökkel kiemelten kell támogatni, - kiemelten támogatni kell a közép- és kisvállalkozások elterjedését. d) Az agrárgazdaság területén - az ország kiemelkedően jó mezőgazdasági adottságainak kihasználása, - az agrár- és vidékfejlesztési politikában kiemelt szerepet kell kapnia az Európai Unió és a Vidéki Térségek Európai Kartája elvei érvényesítésének, - a különböző adottságú térségekben a terület- és vidékfejlesztési célok megfogalmazásakor különös figyelmet kell fordítani a vidéki népesség agrárgazdasághoz kötődő foglalkoztatására és életszínvonalának javítására a népesség helyben tartása céljából, - a vidéki népesség képzése, oktatása, általában a szellemi színvonal emelése, a vidéki életközösségek hagyományainak újraélesztése a fejlesztési programok hatékony megvalósítása érdekében, - a falvak és tanyák megújítása, figyelemmel arra, hogy a külterületi fejlesztések feleljenek meg a mezőgazdaság termelési funkciójának is, - a természeti erőforrások hasznosításában érvényesüljön a fenntartható fejlődés elve, a környezetkímélő, környezetbarát technológiák és eljárások elterjesztése, különösen a környezetileg érzékeny területeken, - az agrárgazdaság versenyképessége érdekében erősítendő a termőhely adottságaihoz jobban igazodó földhasznosítás, a kedvező adottságú területeken meg kell teremteni a profitorientált termelés feltételeit, - a történelmi borvidékek térségfejlesztési szempontú rekonstrukciója, - az egyedi termékek előállításához kapcsolódó feldolgozás és értékesítés, az ehhez szükséges infrastruktúra megteremtése a teljes termékpályát átfogó fejlesztési programok szerint, - a kedvezőtlen adottságú területeken kiemelten kell támogatni az adottságokhoz illeszkedő földhasznosítást, különösen az erdőtelepítést és talajvédő gyepesítést, továbbá a nagy élőmunka igényű, de egyébként versenyképes ágazatok fejlesztését, a falusi népesség számára alternatív foglalkoztatási lehetőségek elterjesztését. 20
Koncepció e) Az idegenforgalom területén - az idegenforgalmilag frekventált, bevezetett kiemelt üdülőkörzetek -ben fokozott állami szerepvállalással a minőségi turizmus komplex fejlesztése, - a kiváló adottságokkal, idegenforgalmi vonzerővel rendelkező, de elmaradott térségek általános, valamint idegenforgalmi infrastruktúra- és szolgáltató hálózatának gyorsított ütemű fejlesztése állami támogatással és preferenciák biztosításával. f) A műszaki infrastruktúra területén A közlekedés területén - fel kell gyorsítani a gyorsforgalmi úthálózat építését és a vasúthálózat korszerűsítését, a dunai és tiszai vízi út fejlesztését a régiók elérhetőségének javítására és az ország kedvező földrajzi elhelyezkedése előnyeinek kihasználására, - nagyobb szerepet kell kapnia a regionális szerepkör ellátására alkalmas repülőterek részben vállalkozási alapú fejlesztésének, - a környezetszennyezés mérséklése céljából a kombinált fuvarozás, a vízi és vasúti szállítás részarányát növelni kell; az alkalmas, a nemzetközi forgalomban meghatározó jelentőségű határátkelők térségében logisztikai központokat kell kialakítani, - folytatni kell a településeket tehermentesítő és elkerülő útszakaszok létesítésének programját, - tovább kell javítani a tömegközlekedés minőségét és színvonalát, - az Európai Unió közlekedéspolitikájával összhangban a Magyarországon áthaladó európai közlekedési folyosókhoz (IV., V., V/C., VII., X/B. számú) kapcsolódó közlekedési útvonalak fejlesztése. A vízgazdálkodás területén - a vízkár-elhárítási létesítmények fejlesztése, - a vezetékes ivóvíz minőségének javítása, - az EU ajánlásainak megfelelő szennyvíz-elvezetési, -tisztítási színvonal elérése, - a víziközmű infrastruktúra területi aránytalanságainak csillapítása, - az ivóvízbázisok hatékonyabb védelme, - az Alföld vízgazdálkodási problémáinak megoldását elősegítő intézkedések meghozatala, a talajvízszint-süllyedés megállítása és vízvisszatartás megoldása a Duna-Tisza közi homokhátságon. 21
Koncepció Az energiaellátás területén - az energiaellátás biztonságának megőrzése, ezen belül az egyoldalú importfüggés mérséklése, a primer és szekunder energiahordozói beszerzés diverzifikálás gazdasági technikai feltételeinek megteremtése, valamint a stratégiai készletek növelése, - az energiatakarékosság növelése az abszolút energiafelhasználás csökkentése érdekében, - az energiafelhasználás hatékonyságának növelése és a GDP-re vetített fajlagos energiafelhasználás csökkentése a nemzetgazdaság versenyképességének javítása érdekében, - a megújuló energiaforrások hasznosításának elterjesztése, - a környezetvédelmi és területhasználati szempontok érvényesítése, - a regionális és a megyei területfejlesztési tanácsok dolgozzák ki a régiók, illetve a megyék hosszú távú energiaellátási koncepcióját a Magyar Energiapolitika hosszú távú koncepciójának, valamint a területfejlesztés és területrendezés követelményeinek figyelembevételével. 2.2. Az Országos Területfejlesztési Koncepció területi egységet érintő meghatározottságai Közel két évvel A területfejlesztésről és területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény hatályba lépését követően az Országgyűlés az összehangolt nemzeti területfejlesztési politika kialakítása, a térségi regionális, megyei, kistérségi és helyi közösségek területfejlesztési kezdeményezéseinek összhangja, az egyes térségek fejlesztési koncepcióinak, programjainak kidolgozásához szükséges információk biztosítása, az Európai Unió regionális politikájához való illeszkedés elősegítése, valamint a határmenti együttműködésekben rejlő kölcsönös előnyök hasznosítása érdekében a 35/1998. (III. 20.) Országgyűlési határozatával kihirdette az Országos Területfejlesztési Koncepciót. Később a 97/2005. (XII. 25.) Országgyűlési határozattal egy megújított Országos Területfejlesztési Koncepció lépett életbe. Az Országos Területfejlesztési Koncepció (OTK) Magyarország átfogó, távlati fejlesztését megalapozó tervdokumentum, amely meghatározza országunk hosszú távú területfejlesztési céljait, a területfejlesztési programok kidolgozásához szükséges irányelveket, információt biztosít az ágazati és a kapcsolódó területi tervezés és területfejlesztés szereplői számára. Az új OTK célja, hogy kijelölje az ország közép- és hosszú távú területfejlesztési politikai célkitűzéseit és prioritásrendszerét, valamint a területi 22
Koncepció szempontok következetes érvényesítésének feltételeit, mind az ágazati szakpolitikák, mind az országos, regionális, térségi programok kidolgozásához. Az OTK hosszú távú, 2020-ig tartó időszakra határozza meg a fejlesztéspolitika átfogó céljait: Az ország területi jövőképében megfogalmazott területi harmónia eléréséhez, illetve a kiegyensúlyozott területi fejlődés biztosításához öt átfogó célkitűzés érvényesítése szükséges: 1. Térségi versenyképesség 2. Területi felzárkózás 3. Fenntartható térségfejlődés és örökségvédelem 4. Területi integrálódás Európába 5. Decentralizáció és regionalizmus A dokumentum 2013-ig a középtávú országos területi célokat határozza meg a jövőkép és az átfogó célok megvalósulása érdekében, valamint felvázolja a fejlesztési programokat és a pénzügyi eszközrendszert, a források ágazati és területi allokációjának kereteit. Az OTK az Országos Fejlesztéspolitikai Koncepcióval (OFK) szoros összhangban készült, a két tervdokumentum egymást kiegészíti. Az OTK elsősorban a területi jelenségekre és folyamatokra vonatkoztatva értelmezi az OFK fejlesztési elveit, ahol szükséges, ott speciális területi elveket is bevezet. Továbbá földrajzilag orientálja az OFK célkitűzéseit, és sajátos területi megfontolásokkal gazdagítja azokat 1 Az ország hét tervezési-statisztikai régiójához tartozó regionális fejlesztési tanácsok fejlesztési terveikben, programjaikban az OTK-ban megfogalmazott célok, mint kötelező keretek következetes figyelembevétele mellett jelölik ki fejlesztési céljaikat, illetve határozzák meg a prioritásokat és intézkedéseket. Az Országos Területfejlesztési Koncepció a Dél-dunántúli régió átfogó céljait az alábbiakban határozta meg: Magas környezeti minőségű modellrégió kialakítása - Természeti környezeti értékek védelme és fenntartható hasznosítása - Kiegyensúlyozott térszerkezet és térségi munkamegosztás kialakítása Helyi adottságokra épülő versenyképes gazdaság - Innovatív környezeti ipar és energetika - Piacorientált kreatív és kulturális ipar - Élettudományi bázisra épülő egészségipar - Piacképes, hagyományosan jelenlévő ipari ágazatok és a turisztikai kínálat által termelt hozzáadott érték növelése. Stabilizálódó népességszám és erős társadalmi szolidaritás 1 97/2005. (XII.25.) OGY határozat az Országos Területfejlesztési Koncepcióról 10. oldal 23
Koncepció - A lakosság egészségi állapotának javulása - Hátrányos helyzetűek és inaktívak munkaerőpiaci reintegrációja - Piacképes tudásszint A Dél-dunántúli régió területi céljai: - Fejlesztési pólus (Pécs és agglomerációja) közigazgatási, egészségügyi, tudományos, oktatási, kulturális, idegenforgalmi funkcióinak megerősítése, valamint az innováció fogadására és terjesztésére képessé tétele; - A regionális növekedési zónák (Kaposvár és Szekszárd térsége valamint a Balatonpart) innováció befogadására, az innováció-vezérelt fejlődésre és specializációra képessé tétele, illetve a régióban hagyományosan jelen lévő iparágak és a turizmus versenyképességének erősítése; - Karakterisztikus fejlődési pályára állítandó vidékies térségek (a régió többi térsége) gazdaságának stabilizálása, foglalkoztatási helyzetének javítása; - Duna-völgy komplex fejlesztése (magaspartok, ökológiai rendszerek, vízminőség és az ivóvízbázisok védelme, a Duna átjárhatóságának biztosítása hídépítéssel, integrált turisztikai fejlesztések megvalósítása, az árvízvédelem és ártéri gazdálkodás feltételeinek megteremtése, a szennyvíztisztítás és a hulladékgazdálkodás fejlesztése). 2.3. A térséget érintő, nagyobb térségre vonatkozó területfejlesztési, ágazati koncepciók, programok hatásainak értékelése A térséget érintően az elmúlt években az alábbi nagyobb térségre vonatkozó területfejlesztési és ágazati koncepciók, illetve programok készültek: Dél-Dunántúli Régió Regionális Innovációs Stratégiája Készítette: Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség Kht. MTA RKK Dunántúi Tudományos Intézet Yorhshire & Humber Regional Technology Network Ltd Shannon Development Készítés éve: 2004. Dél-Dunántúli Régió Komplex Fejlesztési Programja Készítette: AACM Konzorcium Készítés éve: 1999. 24
Koncepció Dél-dunántúli stratégiai célrendszer Készítette: Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség Kht. Készítés éve: 2005. Somogy Megye Területfejlesztési Programja Készítette: DHV Magyarország Kft. Készítés éve: 1998. Somogy Megye Területfejlesztési Programjának felülvizsgálata Készítette: Kaposvári Egyetem Készítés éve: 2002. A jól kidolgozott programok és koncepciók rendkívül fontos szerepet töltenek be az adott térség fejlesztési elképzeléseinek megvalósításában. Használható stratégia csak egy körültekintően elvégzett helyzetfeltárásra építhető eredményesen, hatékony és kivitelezhető operatív program pedig csak helyesen kidolgozott stratégiára építhető. Az Európai Unióhoz történt csatlakozással a fejlesztési programok szerepe még hangsúlyosabbá vált, felhívva a figyelmet a Nemzeti Fejlesztési Terv és az Európa terv fontosságára a közösségi támogatások elnyerésével kapcsolatosan. Az új típusú magyar területfejlesztési programozás országos szinten 1998-ban kezdődött meg az Országos Területfejlesztési Koncepció elkészítésével. Ezen dokumentum a hazai és nemzetközi trendeknek megfelelően azon általános fejlesztési irányvonalakat vázolta fel, amelyek az országot átfogóan érintették. 2005-ben az Európai Unió fejlesztési célrendszerét figyelembe véve új Országos Területfejlesztési Koncepció készült. A speciális, helyi adottságokra épülő fejlesztések térségenként, decentralizáltan kerültek meghatározásra, az országos talpkövekhez illeszkedve. Így készült el Somogy megye, valamint a Dél-Dunántúli Régió fejlesztési programja 1998-ban, illetve 1999-ben. A programok hasznossága nem vitatható, azonban az eltelt évek tapasztalatai rávilágítottak azok hibáira. Ennek megfelelően került sor a megyei program aktualizálására 2002-ben, amelynek az operatív programrészben szereplő fejlesztések jelentős része meg is valósult, bizonyítva ezzel a munka hasznosságát. A regionális program az Európa Tervhez kapcsolódóan a 2005. év során került átdolgozásra. Külön megemlítendő a 2004. évben elkészült Dél-Dunántúli Régió Regionális Innovációs Stratégiája, amely megadja a régió fejlesztési stratégiájának alapköveit, így hatással van a kistérségi programozásra is. 25
Koncepció 2.4. A területi egység domináns gazdasági szektorainak nemzetközi és nemzeti fejlődési irányai Feldolgozóipar - Növekvő minőségi követelmények, - külföldi versenytársak fokozottabb jelenléte, - erősödő verseny. Turizmus - Világviszonylatban tovább nő a turizmus nemzetgazdasági súlya, - tovább nő a réteg- és a speciális szolgáltatásokat biztosító turizmus jelentősége, - tovább nő a belföldi és a falusi turizmus súlya az ágazatokon belül, - a turisztikai célpontok versenye tovább erősödik, nő az ágazat szolgáltatás, illetve tőke igényessége. Mezőgazdaság, élelmiszergazdaság: - Tovább nő a mező- és élelmiszergazdasági integrációk súlya, - az élelmiszergazdaság nemzetgazdasági súlya változatlan marad, - tovább nő a biotermékek és készítmények iránti igény, - erősödik a mezőgazdaság multifunkcionális jellege, amely a családi munkaerőre alapozott árutermelő birtokot tekinti a termelés alapegységének és fokozottabban összepontosít a vidék gazdasági fejlődésére, a környezet és a táj védelmére, - nő a mezőgazdaság szociális és vidékfejlesztési jelentősége, - erősödik az agrárágazat településformáló ereje, - nőnek a mezőgazdaság környezetmegóvó jellegével szemben támasztott elvárások, - nő az erdő- és vadgazdálkodás súlya, - az EU a jövőben más-más ösztönzési, támogatási programokat kínál a versenyszféra szereplőinek, ill. a hagyományokra épülő, nem árutermelő orientált gazdálkodást folytatóknak, - a földtulajdonszerzés jogszabályi hátterét várhatóan újra szabályozzák, - vélhetőleg megindul a birtokterületek koncentrációja, - a nagyüzemek tőkehasznosító társasági jellege nő, - tovább nő az ágazat tőkeigényessége és termelékenysége. 26
Koncepció Oktatás, kutatás - Világviszonylatban erősödik a kutatási bázisok, intézmények közötti kapcsolat, a következő évtized kutatásainak súlypontjai az alábbiak szerint alakulnak: az élet minőségének javítása és az élő környezeti forrással való gazdálkodás a felhasználóbarát információs társadalom létrehozása versenyképes és fenntartható növekedés támogatása ökoszisztéma megőrzése - a felsőoktatás, valamint a K+F tevékenység további felértékelődésével lehet számolni, - tovább nő a posztszekunderi képzés jelentősége. 2.5. A területfejlesztés szereplőinek elvárásai és igényei a területi egység fejlesztéséről A területi egység fejlesztésével kapcsolatos elvárások megismeréséhez szükséges volt a megfelelő helyismerettel rendelkező szakemberek és szervezetek megkérdezésére. Az interjúkon elhangzottak alapján területfejlesztési kérdőíveket töltöttünk ki. Az egyes szereplők a fejlesztési prioritásokat természetesen eltérő súllyal értékelik, azonban a fő irányvonalak találkoznak. A települési önkormányzatoknak sajátos és változásokkal teli időszakot jelent a megalakulásuktól eltelt 21 év. A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. Törvény számos, az önkormányzatok által kötelezően ellátandó, illetve még több fakultatívan ellátandó feladatot határoz meg. Ezen tevékenységeknek a kistelepülési önkormányzatok forráshiányos költségvetésük révén egyre nehezebben tudnak eleget tenni. Nem aratott osztatlan sikert ugyanakkor a többcélú társulási folyamat sem, amely pontosan azt célozta, hogy a kötelezően ellátandó feladatokat társult formában, térségi szinten lássák el a települési önkormányzatok, növelve ezáltal a közszolgáltatások forráshiány miatti romló színvonalát. A gazdasági szervezetek elsősorban a stabilabb és komplexebb kistérségi gazdasági háttérhez szükséges feltételek megteremtését igénylik. Ennek keretei között a humánerőforrás fejlesztése, valamint az infrastruktúra-fejlesztés jelenik meg a legmarkánsabban. A nonprofit szervezetek a térségi szerveződés, erősebb összefogás 27
Koncepció és együttműködés iránti elkötelezettségüket hangsúlyozzák, a háztartások pedig az élhetőbb települések megfogalmazás jegyében a munkalehetőségek bővülését, a bérszínvonal emelkedését, a települési infrastruktúra-fejlesztést, valamint a közszolgáltatások magasabb színvonalra emelését fogalmazták meg. 2.6. A fejlesztés lehetőségeit meghatározó törvényi, szabályozási feltételek és követelmények. A térségi fejlesztési programok, illetve koncepció kidolgozása az alábbi jogszabályok figyelembe vétele mellett történt: - 1996. évi XXI. törvény a területfejlesztésről és a területrendezésről - 1997. évi CXXXV. Törvény a helyi önkormányzatok társulásairól és együttműködéséről - 1999. évi XCII. Törvény a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény módosításáról - 2004. évi LXXV. Törvény a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról - 2004. évi CVII. törvény a települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásairól - 244/2003. (XII. 18.) Kormány rendelet a kistérségek megállapításáról, lehatárolásáról és megváltoztatásának rendjéről - 97/2005. (XII. 25.) Országgyűlési határozat az Országos Területfejlesztési Koncepcióról - 16/2010. (II. 5.) Korm. Rendelet. A területfejlesztéssel és a területrendezéssel összefüggésben megőrzendő dokumentumok gyűjtéséről, megőrzéséről, nyilvántartásáról és hasznosításáról. - 218/2009. (X.6.) Korm. Rendelet. A területfejlesztési koncepció, a területfejlesztési program és a területrendezési terv tartalmi követelményeiről, valamint illeszkedésük, kidolgozásuk, egyeztetésük, elfogadásuk és közzétételük részletes szabályairól. 2.7. Új Magyarország Fejlesztési Terv (2007-2013) 28
Koncepció Magyarország az Európai Unió tagjaként 2007 és 2013 között az EU kohéziós politikája keretében (2004-es árakon számolva) 22,4 milliárd euró fejlesztési forrásra jogosult, amelyet hazai társfinanszírozás és magántőke is kiegészít. Mindezen felül az Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) folyó áron 3,8 milliárd euró és az Európai Halászati Alapból (EHA) folyó áron 34,3 millió euró fejlesztési forrás áll majd a rendelkezésünkre. Az uniós források igénybevételéhez el kellett készíteni a II. Nemzeti Fejlesztési Tervet, melynek alapjául egyrészt az Országos Fejlesztéspolitikai Koncepció valamint az Országos Területfejlesztési Koncepció szolgált másrészt az EU által készített Közösségi Stratégiai Iránymutatások dokumentum. A stratégiai dokumentumokkal párhuzamosan készülnek az Európai Unió alapjainak - Európai Szociális Alap (ESZA), Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA), Kohéziós Alap (KA), Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alap (EMVA) szabályozásáról szóló tervezetek is, amelyek meghatározzák, hogy az EU milyen célokat és beavatkozási területeket támogat a 2007-2013 közötti időszakban. Az Új Magyarország Fejlesztési Tervet, mint Magyarország Nemzeti Stratégiai Referenciakeretét, a Kormány az 1103/2006. (X. 30.) Kormány határozattal fogadta el. Az Európai Unió által, a fejlett országokhoz való felzárkózáshoz biztosított 22,4 milliárd euró az uniós adófizetők pénze, amely a vidékfejlesztési támogatásokkal együtt közel 8000 milliárd forint. E hatalmas összeg sikeres felhasználásával megerősíthetjük meglévő adottságainkat, és felszámolhatjuk azokat az akadályokat, amelyek visszahúzó-erőként gátolták fejlődésünket. Néhány éven belül soha nem látott mértékben növekedhet a gazdaság, ha megtaláljuk versenytársainkra figyelve saját kitörési pontjainkat. A legtehetségesebbek kiugró teljesítménye közös jólétünk feltétele. Ha támogatjuk a társadalom megújulását, bővülni fog a foglalkoztatottak száma és számottevő mértékben csökken a szegénység. Egyre többen lesznek képesek arra, hogy előbbre lépjenek, és saját jövedelmükből tartsák el családjukat. A méltányos közteherviselés pedig megteremti majd a forrásokat arra, hogy az öngondoskodásra képtelenek számára a szolidáris társadalom méltányos életfeltételeket biztosítson. A 2007-2013 közötti programozási időszakra vonatkozó stratégiai dokumentum 8 nemzeti szintű ágazati operatív program és 7 regionális szintű operatív program megvalósítását tervezi. A tematikus és területi prioritásokat kibontó és tartalmilag összetartozó prioritástengelyek jelölik ki az egyes fejlesztési (operatív) programokat. Az operatív programok az átfogó és specifikus célok megvalósítására megtestesülő beavatkozásokat az alábbi tematikus és területi prioritásokat tartalmazzák: 1. Gazdaságfejlesztés 2. Közlekedésfejlesztés 3. Társadalmi megújulás 4. Környezeti és energetikai fejlesztés 29
Koncepció 5. Területfejlesztés 6. Államreform Az Új Magyarország Fejlesztési Terv legfontosabb célja a foglalkoztatás bővítése és a tartós növekedés feltételeinek megteremtése. Ennek érdekében hat kiemelt területen indít el összehangolt állami és uniós fejlesztéseket. Az egyes operatív programokban a 15 %-os hazai nemzeti társfinanszírozással együtt indikatív jelleggel, a 2004-es árakon számolva az alábbi források állhatnak rendelkezésre: 1. táblázat Operatív programok forrásai 265 Ft/euró, 2004-es árak Operatív programok Összesen milliárd forint Gazdaságfejlesztés OP 690,0 Közlekedés OP 1703,2 Társadalmi megújulás OP 966,0 Társadalmi infrastruktúra OP 538,9 Környezet és energia OP 1140,0 Nyugat-dunántúli OP 128,3 Közép-dunántúli OP 140,5 Dél-dunántúli OP 195,0 Dél-alföldi OP 207,1 Észak-alföldi OP 269,6 Észak-magyarországi OP 249,9 Közép-magyarországi OP 419,0 Államreform OP 40,9 Elektronikus közigazgatás OP 99,8 Végrehajtás OP 87,2 Új Magyarország Fejlesztési Terv Összesen 6875,4 Európai területi együttműködés* 106,8 A közösségi támogatásokra való jogosultság feltételeit a Tanács 1083/2006 számú rendeletének 5-7. cikkelye szabályozza, mely szerint a konvergencia célkitűzés alá az a NUTS-II szintű régió tartozik, amelynek a 2000 2002-es időszakra vonatkozó, közösségi adatok alapján számított egy főre jutó GDP-je kevesebb a közösségi átlag 75%-ánál. Az Európai Parlament és a Tanács 2003. május 23-án kihirdetett 1059/2003/EK rendeletének 2005. évi kiegészítése rögzítette, hogy hazánk területe hét NUTS-II régióra oszlik. Az egy főre számított GDP közösségi átlaga a 2000 2002-es időszakra: 20.478 euró volt. Ennek alapján a konvergencia célkitűzés alá tartozik a Dél-dunántúli Régió mellett további öt régió. A konvergencia régiók regionális programjai az országosnál alacsonyabb területi szinten regionálisan eldöntendő fejlesztési célokat, programokat és integrált kistérségi, települési léptékű fejlesztéseket 30