A Kaposvári Kistérség Területfejlesztési Koncepciója és Programja

Átírás

1 A Kaposvári Kistérség Területfejlesztési Koncepciója és Programja Lezárva: 2011.

2 Kaposvári Többcélú Kistérségi Társulás Készült a Kaposvári Többcélú Kistérségi Társulás 7400 Kaposvár, Szántó u. 5. (: 82/ Fax: 82/ [email protected] megbízásából. Készítették a Paktum Iroda Munkatársai 2

3 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék Bevezetés 6 Koncepció A elhelyezkedése Külső tényezők vizsgálata Belső tényezők vizsgálata A belső erőforrások elemzése Humán erőforrások Gazdasági bázis A környezet adottságai Infrastruktúra Településhálózat Társadalmi környezet A területi egységet érintő különféle fejlesztési koncepciók értékelése A területfejlesztés eszköz- és intézményrendszere A stratégiai elemzése (SWOT) 79 Program 82 STRATÉGIAI PROGRAM Hosszú távú területfejlesztési alapcél Általános célok A kistérségben élők életminőségének, életkörülményeinek javítása A térségen belüli jelentős területi különbségek csökkentése A térségi gazdaság modernizációja Információs társadalom követelményeinek való megfelelés Környezetfejlesztés A kistérség területén található Vidékfejlesztési Egyesületek Közvetlen célok (prioritások) Gazdaságfejlesztési program Turizmusfejlesztési program Infrastruktúra-fejlesztési program Agrárstruktúra- és vidékfejlesztési program Környezetfejlesztési program Intézményrendszer-fejlesztési program A program indoklása 100 3

4 Tartalomjegyzék 5. A program leírása, főbb komponensek 101 Gazdaságfejlesztési program alprogram: Munkahelyteremtés alprogram: Feldolgozóipar fejlesztése alprogram: Megújuló energia hasznosítása 101 Turizmusfejlesztési program alprogram: Gyógy- és termálturizmus fejlesztése alprogram: Lovas turizmus fejlesztése alprogram: Turisztikai infrastruktúra fejlesztése 103 Infrastruktúra-fejlesztési program alprogram: Szennyvízkezelés alprogram: Úthálózat fejlesztés és rekonstrukció alprogram: Információs és kommunikációs technológia fejlesztése alprogram: Infrastruktúra felújítása, korszerűsítése 104 Agrárstruktúra- és vidékfejlesztési program alprogram: Mezőgazdasági termelés fejlesztése alprogram: Állati és növényi termékek feldolgozása alprogram: Környezetkímélő mezőgazdasági termelési módok alkalmazása 105 Környezetfejlesztési program alprogram: Természeti és épített környezet fejlesztése, rehabilitációja alprogram: Hulladékgazdálkodási programok 106 Intézményrendszer-fejlesztési program alprogram: Önkormányzati intézményfejlesztés alprogram: Oktatás tárgyi, technikai színvonalának fejlesztése 6.3. alprogram: Közszolgáltatások fejlesztése 6. A program várható hatásai és eredményei Összefoglaló idő és pénzügyi táblázat 111 OPERATÍV PROGRAM Az operatív program célja Az alprogramok kiválasztásának indoklása A projektek bemutatása 117 Gazdaságfejlesztési program alprogram: Munkahelyteremtés alprogram: Feldolgozóipar fejlesztése alprogram: Megújuló energia hasznosítása 119 Turizmusfejlesztési program alprogram: Gyógy- és termálturizmus fejlesztése

5 Tartalomjegyzék 2. alprogram: Lovas turizmus fejlesztése alprogram: Turisztikai infrastruktúra fejlesztése 123 Infrastruktúra-fejlesztési program alprogram: Szennyvízkezelés alprogram: Úthálózat fejlesztés és rekonstrukció alprogram: Információs és kommunikációs technológia fejlesztése alprogram: Infrastruktúra felújítása, korszerűsítése 130 Agrárstruktúra- és vidékfejlesztési program alprogram: Mezőgazdasági termelés fejlesztése alprogram: Állati és növényi termékek feldolgozása alprogram: Környezetkímélő mezőgazdasági termelési módok alkalmazása 136 Környezetfejlesztési program alprogram: Természeti és épített környezet fejlesztése, rehabilitációja alprogram: Hulladékgazdálkodási programok 138 Intézményrendszer-fejlesztési program alprogram: Önkormányzati intézményfejlesztés alprogram: Oktatás tárgyi, technikai színvonalának fejlesztése 3. alprogram: Közszolgáltatások fejlesztése Mellékletek

6 Bevezetés Bevezetés A és év között történt gazdasági, szervezeti, és jogi változások szükségessé tették a évben elkészült Kaposvári Kistérség Területfejlesztési Koncepciója és Programja felülvizsgálatát január 1-jével a 77 település által létrehozott Kaposvári Többcélú Kistérségi Társulásból kivált 23 település, és megalkotta a Kadarkúti-Nagybajomi Többcélú Kistérségi Társulást. A Kaposvári Többcélú Kistérségi Társulás jelenleg az alábbi 54 településből áll: Alsóbogát, Baté, Bodrog, Bőszénfa, Büssü, Cserénfa, Csoma, Csombárd, Ecseny, Edde, Felsőmocsolád, Fonó, Gadács, Gálosfa, Gölle, Hajmás, Hetes, Igal, Juta, Kaposgyarmat, Kaposhomok, Kaposkeresztúr, Kaposvár, Kazsok, Kercseliget, Kisgyalán, Magyaratád, Magyaregres, Mernye, Mezőcsokonya, Mosdós, Nagyberki, Orci, Osztopán, Patalom, Polány, Ráksi, Sántos, Simonfa, Somodor, Somogyaszaló, Somogygeszti, Somogyjád, Somogysárd, Somogyszil, Szabadi, Szentbalázs, Szentgáloskér, Taszár, Újvárfalva, Várda, Zimány, Zselickislak, Zselicszentpál. A Területfejlesztési Koncepciót és Programot ennek megfelelően a új összetételét figyelembe véve szükséges átdolgozni. Az adatgyűjtés a év elején kezdődött területfejlesztési kérdőívek kitöltésével mind az 54 érintett településen. A kérdőívek kiértékeléséből nyerhettünk információt a települések helyzetét meghatározó belső és külső tényezőkre, valamint a tervezett fejlesztésekre vonatkozóan. A koncepció elkészítésének első lépése a helyzetelemzés, -értékelés, amelynek lényegében előkészítő, megalapozó jellegét emeljük ki. Ennek során a következő vizsgálatokat végeztük el: - Külső tényezők vizsgálata (jogi környezet, EU orientálás, a társadalmi-gazdasági fejlődés elemzése), - Belső tényezők vizsgálata (gazdasági bázis, humán erőforrások, infrastruktúra, környezeti adottságok, településhálózat), - A kistérséget érintő különféle tervek, koncepciók értékelése, - A területfejlesztés eszköz- és intézményrendszere. A helyzetelemzés a SWOT-analízissel zárul, amely röviden, áttekinthetően felvázolja a belső adottságait és kitörési lehetőségeit, illetve a fejlesztést gátló belső hiányosságokat és a külső hatásokat. 6

7 Bevezetés A belső adottságokat és a fejlesztési lehetőségeket mérlegelve kerül kidolgozásra a stratégiai (középtávú) és az operatív (rövidtávú) program, amelyek tartalmazzák a szereplőinek projekt ötleteit. Területfejlesztési koncepció A területfejlesztési koncepció célja a kistérség számára egy jövőkép felvázolása, továbbá annak megvalósításához szükséges kitörési pontok, fejlesztési szükségletek meghatározása, illetve átfogó fejlesztési célok rendszerének kidolgozása. A jövőkép hosszú távon elérhető állapotot tükröz, egy olyan statikus, időhorizonttal nem rendelkező célállapotot, amely az adott területi egység adottságaira, potenciáljaira épül, és figyelembe veszi annak fejlődését befolyásoló külső tényezők összességét is. A jövőképet a fejlesztési forgatókönyvek hozzák mozgásba, adnak számára időbeliséget, amennyiben a fejlesztési forgatókönyvek a jövőkép elérését, megvalósulását elősegítő, illetve akadályozó belső és külső tényezők, körülmények számbavételével, és azok alapján megfogalmazott elvek, feltételek, illetve a közöttük lévő interakciók függvényében a fejlesztési célok között relatív súlyozást, sorrendiséget alakítanak ki, valamint meghatározzák a programozhatóság kereteit, peremfeltételeit, és ezeket mind a megfelelő idősíkban helyezik el. A területfejlesztési koncepció tehát egy általános keretjellegű társadalmi-gazdasági tervdokumentum, mely fejlesztési elveket, kereteket, kitörési pontokat, fejlesztési irányokat, prioritásokat, azok megvalósításának peremfeltételeit és várt hatásokat fogalmaz meg, és ezeken keresztül egy jövőképet ad a térség számára. A koncepció meghatározza továbbá a jövőkép eléréséhez szükséges hosszú és középtávú fejlesztési célok rendszerét és a célok megvalósításának módját. A területfejlesztési koncepció által meghatározott jövőkép elérésének, a meghatározott fejlesztési célok (prioritások) megvalósításának tervét a területfejlesztési program tartalmazza. A jogszabály a programnak két szintjét, a stratégiai és operatív programot határozza meg. A stratégiai program célja kettős, egyrészt azon fejlesztési célrendszer meghatározása, amelyek révén megvalósítható a jövőkép, illetve a fejlesztési prioritások, másrészt az egyes céloknak a térség szereplői által történő megvalósíthatóságának, a megvalósítás feltételeinek vizsgálata. Az operatív program, a tulajdonképpeni cselekvési szint, azokat a programokkal (esetleg projektekkel) kapcsolatos feltételeket határozza meg, amelyeknél a feltételek elvben adottak a megvalósíthatás megkezdésére. Ezen feltételek között meghatározó a kezdeményező, a későbbi gesztor, illetve kedvezményezett személye, az adott program előkészítettségi foka, a végrehajtás személyi és pénzügyi feltételei, valamint a megvalósítandó programtól várt hatások verifikálása. A kistérségi programmal szembeni általános elvárás az ágazati és funkcionális szintű komplexitás, kapcsolódási pontjaiban, illetve tartalmában a megyei és a regionális 7

8 Bevezetés programokkal való összhang, továbbá a projekt-centrikusság, időben ütemezettség és részletes költségkalkulációkra alapozottság. A regionális politika alapelvei, melyeket a területfejlesztési koncepció és program készítésekor figyelembe vételre kerültek, az alábbiak: Szubszidiaritás A döntések lehetőleg ott szülessenek, ahol a problémák, társadalmi, gazdasági és környezeti konfliktusok jelentkeznek, továbbá ahol a kellő információk rendelkezésre állnak, és ahol a különböző feladatok közötti fontossági sorrendben a leghivatottabb szereplők vannak jelen. Magasabb területi szinten nem érdemes és nem is hatékony intézkedni olyan esetben, amikor az adott célt az alacsonyabb szinten lehet elérni. Ráadásul a magasabb szinten nincsenek is meg azok a motivációk, melyek az optimális, hatékonyan és költségtakarékosan végrehajtható döntések meghozatalára ösztönöznek. Decentralizáció Az európai területfejlesztési politika kardinális eleme a területfejlesztési döntések decentralizálására, a területi döntéshozók eszközrendszerének megerősítésére. A területfejlesztés intézmény- és eszközrendszerével szemben reális igénynek tűnik az, hogy a kistérségi szintű programok megvalósítására is megfelelő forrásokat biztosítanak. Ugyanakkor decentralizáció a kistérségek számára a program- és projekttervező, illetve végrehajtó, monitoring és értékelő kapacitások kiépítésének és fenntartásának feladatát jelöli ki. Nyilvánosság és részvétel A nyilvánosság és részvétel szerepe növekszik a fejlesztési politikában, amelynek újszerűsége többek között éppen a helyi erőforrások bevonásában és a nagyobb társadalmi támogatottságban rejlik. A legmagasabb színvonalú terv, illetve program sem valósulhat meg, ha a helyi társadalom nem azonosul a célokkal. Partnerség A területfejlesztési tanácsokban nem kaphatott képviseletet minden érintett társadalmi csoport, ezért a területfejlesztéshez kötődő érdekegyeztetés nem szűkülhet le a tanácsban képviseltek körére. A területfejlesztési tanácsok működésének sikere a tagok és nem tag érintettek közötti együttműködési és kompromisszum készségétől is függ. A jelenleg is futó programozási periódusban folyamatosan erősödnek a partnerségi kapcsolatok, mind a magán-, a közszféra és szociális partnerek vonatkozásában, mind pedig az egyes területi szintek, elsősorban a nemzeti és regionális, illetve a regionális és helyi szintek között. A 8

9 Bevezetés partnerségi együttműködés növeli a programoknak, projekteknek a komplexitását, és adott terület egészére, illetve az ott élő népesség nagyobb részesedésére vonatkozó relevanciáját, innovatív ötletek felszínre kerülését és nem utolsó sorban a forrásabszorpciós kapacitást az önerő komponensnek több szereplő közötti megosztása révén. Koncentráció A koncentráció elve, mely folyamatosan visszaköszön az elmúlt több mint másfél évtized során, kódoltan utal a forrásfelhasználás hatékonyságára, pontosabban arra, hogy a támogatási forrásokat azokra a helyekre és olyan mennyiségben kell koncentrálni, ahol érdemi gazdasági-társadalmi hatást tud kifejteni. A kistérségi szint sok tekintetben a rendelkezésre álló források leghatékonyabb felhasználását képes biztosítani, ez a tény a kistérségi szintű program megvalósítás elsődleges indoka. A források koncentrációjánál mindig ésszerű egyensúlyt kell tartani a versenyképesség és a méltányosság között. A koncentráció elve felhívja a figyelmet a hatásvizsgálatok fontosságára, valamint az értékelési folyamatokra épülő korrekciós visszacsatolás jelentőségére. Programozás A programozás elve az Európai Unió regionális politikájában azt jelenti, hogy a támogatásokat nem egyedi létesítményekhez, hanem komplex fejlesztési programokhoz adják, amelyhez egyben részletes költségvetés is járul. Fontos célkitűzés, hogy az egyes területi szinteken a tervek között egyértelmű kapcsolatok legyenek, a felesleges ismétlődések kiküszöbölésre kerüljenek, a fejlesztések ne semlegesítsék egymás hatását, hanem erősítsék. A programozás elve egyben következménye annak, hogy a fejlesztési támogatási források pályázati rendszereken keresztül érhetők el a kedvezményezettek számára. Addicionalitás A fejlesztések pénzügyi forrásait az Európai Unió teljes egészében nem biztosítja, ahhoz a területi szinteknek, vagy éppen a területfejlesztés szereplőinek hozzá kell járulnia, azaz saját forrásokra is szükség van. A közösségi támogatás nem a nemzeti támogatási eszközök helyettesítésére, hanem azok kiegészítésére szolgál. A tagországoknak legalább a korábbi szinten kell tartaniuk a területfejlesztési támogatásaikat, és követelmény, hogy az adott program, beruházás költségeinek bizonyos részét a tagország, illetve a közvetlen kedvezményezett vállalja. Monitoring A projekteket közvetlenül az illetékes országos és regionális szerveken keresztül lehet benyújtani, viszont az elfogadás után már az illetékes országos, vagy regionális, helyi 9

10 Bevezetés szervek vesznek részt a megvalósításban. A monitoring bizottság ellenőrzi a végrehajtást, ebben a régió, az országos szervek és az EU Bizottság képviselői vesznek részt. A monitoring bizottság dönt a szükséges módosításokról, az egész programra vonatkozóan, nem egy projektre. Visszaélés, hanyagság esetén visszafizetést vagy más szankciót indítványozhatnak. Mindezen elvek, illetve az említett jogszabályok figyelembe vétele mellett jelen dokumentáció arra törekszik, hogy a Kaposvári Többcélú Kistérségi Társulás megbízásából felvázolja a középtávú területfejlesztési koncepcióját, illetve programját. 10

11 Koncepció Koncepció 11

12 Koncepció 1. A elhelyezkedése A Somogy megye közepén található. Nyugati irányban kiterjedésének határa az Osztopán-Újvárfalva-Kaposvár háromszög, délről és keletről a megyehatár, északról pedig az Igal-Polány-Felsőmocsolád vonal. A kistérség 54 településből áll, területe év elején 1 041,14 km 2, lakónépessége fő, népsűrűsége pedig 96,95 fő/km 2. Ezen adatok megoszlása azonban jelentős eltérést mutat a megyeszékhely és a vidék között. A lakossága Kaposvár nélkül fő, területe 927,55 km 2, népsűrűsége pedig 34,64 fő/km 2. Az 500 fő alatti települések száma 31, az fő közötti települések száma 13, az 1000 fő feletti települések száma 10, és a zsáktelepülések száma 14. A kistérségre tehát az aprófalvak túlsúlya jellemző, amelyek a legtöbb feladatot csak egymással társulva képesek gazdaságosan megoldani. A területe, népessége, népsűrűsége január 1-jén Település Terület (km 2 ) Lakosság (fő) Népsűrűség (fő/km 2 ) Alsóbogát 12, ,81 Baté 10, ,28 Bodrog 14, ,50 Bőszénfa 42, ,67 Büssü 17, ,51 Cserénfa 17, ,23 Csoma 8, ,09 Csombárd 8, ,70 Ecseny 12, ,26 Edde 8, ,50 Felsőmocsolád 16, ,65 Fonó 10, ,33 Gadács 3, ,91 Gálosfa 19, ,98 Gölle 44, ,73 Hajmás 11, ,86 Hetes 26, ,91 Igal 36, ,93 Juta 19, ,07 Kaposgyarmat 11, ,49 Kaposhomok 11, ,42 Kaposkeresztúr 19, ,46 Kaposvár 113, ,75 12

13 Koncepció Kazsok 10, ,97 Kercseliget 19, ,52 Kisgyalán 9, ,10 Magyaratád 18, ,70 Magyaregres 14, ,69 Mernye 25, ,84 Mezőcsokonya 30, ,35 Mosdós 16, ,64 Nagyberki 21, ,27 Orci 9, ,37 Osztopán 22, ,39 Patalom 6, ,55 Polány 12, ,97 Ráksi 15, ,15 Sántos 11, ,22 Simonfa 11, ,64 Somodor 19, ,25 Somogyaszaló 22, ,96 Somogygeszti 21, ,80 Somogyjád 25, ,37 Somogysárd 36, ,12 Somogyszil 38, ,53 Szabadi 8, ,57 Szentbalázs 12, ,10 Szentgáloskér 27, ,18 Taszár 17, ,40 Újvárfalva 12, ,39 Várda 10, ,30 Zimány 12, ,95 Zselickislak 10, ,51 Zselicszentpál 10, ,52 Kistérség összesen: 1041, ,85 Kaposvár nélkül 927, ,30 Forrás: KSH Somogy megye év elejétől az eddigi 10 helyett immár 11 tervezési-statisztikai kistérséget foglal magába. Ezek a Balatonföldvári, a Barcsi, a Csurgói, a Fonyódi, a Kadarkúti, a Kaposvári, a Lengyeltóti, a Marcali, a Nagyatádi, a Siófoki, illetve a Tabi kistérségek. A megye kistérségei közül a területe, településszáma és lakónépessége messze a legnagyobb. Népsűrűségben egyedül a Siófoki kistérség múlja felül, amely viszonylag kis területen és közvetlen a Balaton-parton helyezkedik el. Somogy megye kistérségeinek főbb összehasonlító adatait az alábbi táblázat szemlélteti: 13

14 Koncepció Kistérség Település Terület (km 2 ) Népesség Népsűrűség (fő) (fő/km 2 ) Balatonföldvári Barcsi ,5 Csurgói Fonyódi , Kadarkúti kistérség , ,5 Kaposvári , ,3 Lengyeltóti Marcali , ,4 Nagyatádi ,4 Siófoki Tabi , ,45 Összesen ,45 Forrás: KSH, A kistérség összességében az ország többi kistérségével összevetve átlagos, vagy annál jobb helyzetűnek minősíthető, így nem szerepel a kedvezményezett térségek besorolásáról szóló 311/2007. (XI. 17.) Korm. Rendelet alapján a területfejlesztés szempontjából kedvezményezett kistérségek jegyzékében a leghátrányosabb helyzetű kistérségek között. A gazdasági, infrastrukturális, foglalkoztatási, társadalmi és szociális helyzetét tekintve hátrányos helyzetű besorolást kapott. A társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott, illetve az országos átlagot jelentősen meghaladó munkanélküliséggel sújtott települések jegyzékéről szóló 7/2003. (I. 14.) Kormány rendelet 1. sz. melléklete alapján azonban a társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott, illetve az országos átlagot jelentősen meghaladó munkanélküliséggel sújtott települések jegyzékében szerepel a alábbi 26 települése: Ssz. Település Ssz. Település 1. Alsóbogát 14. Kaposhomok 2. Bőszénfa 15. Kaposkeresztúr 3. Büssü 16. Kercseliget 4. Csombárd 17. Kazsok 5. Ecseny 18. Osztopán 6. Edde 19. Polány 7. Felsőmocsolád 20. Simonfa 8. Fonó 21. Somodor 9. Gadács 22. Somogygeszti 10. Gálosfa 23. Somogyszil 11. Gölle 24. Szabadi 12. Hajmás 25. Szentgáloskér 13. Kaposgyarmat 26. Újvárfalva 14

15 Koncepció Mikrokörzetek: A Kaposvári statisztikai kistérség területén 3 db önszerveződés alapján létrejött ún. vidékfejlesztési kistérség vagy más néven mikrokörzet található. Keleti (Mosdósi) mikrokörzet: Kaposvártól keletre helyezkedik el. Északról a Somogyi-dombság, délről és nyugatról a Kapos-völgye határolja. A mikrokörzet települései között Igal az egyetlen város, dél-keleti határán Kaposvár közelsége meghatározó. A 21 településből álló térség legfontosabb adottsága a tájitermészeti adottságok. A természeti erőforrásokon belül a földterület és az erdőállomány a meghatározó. Jelentős része alatt termálvízkincs húzódik, amely eddig egyedül Igalban került feltárásra. A térség legfontosabb stratégiai erőforrásait a termőföld és az idegenforgalmi adottságok jelentik. A mikrokörzethez az alábbi települések taroznak: Baté Mosdós Orci Zimány Patalom Fonó Igal Kazsok Somogyszil Büssü Gadács Kaposhomok Kercseliget Csoma Szabadi Gölle Kaposkeresztúr Kisgyalán Nagyberki Ráksi 15

16 Koncepció Taszár Nyugati (Somogyjádi) mikrokörzet: A 22 településből álló térség Kaposvártól északra, a 67-es főközlekedési út két oldalán fekszik. A települések főútvonalak mentén jellegzetes észak-dél irányú völgyekben helyezkednek el. A térség belső szerkezete erősen heterogén, magába foglalja a megyei jogú várost, azonban a települések többsége az aprófalvak kategóriájába tartozik, közülük, pedig 8 zsáktelepülés. A térség jelentős erdőterülettel is rendelkezik. A térségben meghatározó a megyeszékhely szerepe, amely gazdasági, kulturális és tudományos központként is említhető, egyes vonatkozásokban a megyén túlmutató regionális szerepkört is betöltve. A térség ipara döntően a városra koncentrálódik, továbbá idegenforgalmi szempontból is a megyeszékhely szerepe domborodik ki. A mikrokörzethez az alábbi települések taroznak: Alsóbogát Ecseny Hetes Magyaregres Polány Somogygeszti Szentgáloskér Bodrog Edde Juta Mernye Osztopán Somodor Somogyjád Újvárfalva Csombárd Felsőmocsolád Magyaratád Mezőcsokonya 16

17 Koncepció Somogyaszaló Somogysárd Várda Surján-Zselici (Simonfai) mikrokörzet: A 10 települést magába foglaló térség a Zselic északnyugati részét fogja át. Maga a Zselic a Dunántúl délkeleti területén fekszik. A legfőbb értékek a táji-természeti adottságokban rejlenek, a táj szépsége, az erdők, rétek, a jó levegő, a tiszta vizű patakok, tavak, a csend, a nyugalom. A zselici táj völgyes, dombos területeinek nagyobb része erdővel borított, erdei és turista utakkal minden irányban átjárható. A térség szerves fejlődése részben a helyben feltárt lehetőségeken, a kaposvári agglomerációhoz való szorosabb kapcsolódásra, azzal való együttlétezésre ad reális esélyt. A mikrokörzethez az alábbi települések taroznak: Hajmás Kaposgyarmat Zselicszentpál Bőszénfa Gálosfa Sántos Szentbalázs Cserénfa Simonfa Zselickislak 17

18 Koncepció Külső tényezők vizsgálata 2.1. A regionális fejlődés nemzetközi meghatározottságai, illetve azok lehetséges hatása a területi egységre Az Országgyűlés A területfejlesztésről és területrendezésről szóló évi XXI. törvény, valamint az azt módosító évi XCII. Törvény, illetve a évi LXXV. Törvény elfogadásával megteremtette a magyar regionális fejlesztési politika jogi alapjait, továbbá elvégezte a regionális politikai modellváltás magas szintű normában való megalapozását, a legkorszerűbb EU-konform alapelveket követve. Ezek alapján a területfejlesztési politika országos céljait és irányelveit figyelembe véve a regionális fejlődés nemzetközi meghatározottságait az alábbi csoportosításban lehet összefoglalni: a) A környezetvédelem területén - a területfejlesztés egyik legfontosabb célja a megfelelő életminőséghez szükséges környezeti állapotjellemzők fenntartása és javítása különösen a környezetszennyezéssel veszélyeztetett térségekben, - a környezeti állapot optimális megtartása érdekében rendszeresen vizsgálni és értékelni kell a közlekedési folyósoknak, a pénzügyi és kereskedelmi hálózatoknak, a multinacionális cégeknek, az energiaszállító-rendszereknek, a tranzitforgalomnak az egyedülálló Kárpát-medencei ökoszisztémára gyakorolt hatását, - a területfejlesztés a természetes rendszerek és természeti értékek megóvása, a bioszféra sokszínűségének megtartása mellett menjen végbe, - a területfejlesztési terveket ésszerű és harmonikus környezet-igénybevétellel kell kialakítani és megvalósítani, ennek feltétele a természeti erőforrásokkal való gazdálkodásnál a fenntartható fejlődés elveinek érvényesítése, valamint a lételemnek tekintett környezeti tényezők (levegő, víz, termőföld) és ezek állapotjellemzői esetében a szükséges állapot hosszú távú fenntartása. b) A humán infrastruktúra területén - az egészségügyi fejlesztés főbb irányai a háziorvosi és házi gyermekorvosi rendszer továbbfejlesztése, a járóbeteg-szakellátás megerősítése és a lakossághoz közelebb történő telepítése, az egészségügyi ellátás elérhetőségének javítása, az akut, valamint az ápolási feladatok intézményes 18

19 Koncepció elkülönítése, a betegellátás esélyegyenlőségének javítása, az egészségmegőrzés, betegségmegelőzés intézményrendszerének fejlesztése, - a szociális ellátó rendszer fejlesztése során elsődleges feladat az egységes színvonalú, országos szintű és széles körű szociális alapellátás kiépítése, ami a rászorulók számára lehetővé teszi a közvetlen lakókörnyezetben, illetve a lakóhelyhez elérhető közelségben történő problémakezelést, - a területfejlesztés kedvezményezett térségeiben, az aprófalvas térségekben továbbra is támogatni kell a szociális válságkezelő programok, a szociális földprogramok, valamint a falugondnoki hálózat működését és kiterjesztését, - a közoktatási rendszernek biztosítania kell az esélyegyenlőséget. Nem fordulhat elő, hogy a közoktatásról szóló törvényben meghatározott alapvető szolgáltatások ne legyenek hozzáférhetők annak következtében, hogy az adott településen nem működik óvoda vagy iskola, - a kulturális és műveltségi színvonal emelése érdekében a kulturális intézményrendszer fejlesztése, - a regionális egyetemi központokban az innováció teljes vertikumának (alap- és alkalmazott kutatások, termék- és folyamatfejlesztés, termelési innováció, értékesítési szolgáltatások) fejlesztése szükséges az intézményi széttagoltság csökkentésével és az egyetemi integrációval, - a fejlett térségekben is támogatni szükséges a képzési, szakképzési és utánképzési kezdeményezéseiket a korszerű technológia átvételének intézményes rendszerét, - a lakáspolitika feladata a lakásépítés és felújítás élénkítése, önfinanszírozó lakásrendszer kialakítása a lakástakarékossági formák támogatásával, és a saját erőből nem piacképes rétegek és csoportok támogatása. c) Az ipar területén - legfontosabb az ipari térségekben szükséges szerkezetváltás elősegítése, a fejlett, korszerű technológiák gyors elterjesztésével, az innováció és a kutatásfejlesztési tevékenység a külső tőkebevonás ösztönzésével és a humán erőforrások célirányos képzésével, átképzésével, - az ipar korszerűsítése érdekében az elmaradt beruházásokat pótolni kell, ezért a beruházási rátát évi százalék körüli értéken szükséges tartani, - állami eszközökkel segíteni kell az ipar beszállítói kapcsolatrendszereinek kialakítását és a feldolgozóipar modernizációját a versenyképesség javítása érdekében, 19

20 Koncepció - kiemelten kell támogatni az ipari együttműködéseket a szomszédos országokkal, - az északkelet-magyarországi régióban szükséges további szerkezetváltás megvalósítását a nemzetközi szerződésekkel és kötelezettségvállalásokkal összhangban állami és helyi eszközökkel kiemelten kell támogatni, - kiemelten támogatni kell a közép- és kisvállalkozások elterjedését. d) Az agrárgazdaság területén - az ország kiemelkedően jó mezőgazdasági adottságainak kihasználása, - az agrár- és vidékfejlesztési politikában kiemelt szerepet kell kapnia az Európai Unió és a Vidéki Térségek Európai Kartája elvei érvényesítésének, - a különböző adottságú térségekben a terület- és vidékfejlesztési célok megfogalmazásakor különös figyelmet kell fordítani a vidéki népesség agrárgazdasághoz kötődő foglalkoztatására és életszínvonalának javítására a népesség helyben tartása céljából, - a vidéki népesség képzése, oktatása, általában a szellemi színvonal emelése, a vidéki életközösségek hagyományainak újraélesztése a fejlesztési programok hatékony megvalósítása érdekében, - a falvak és tanyák megújítása, figyelemmel arra, hogy a külterületi fejlesztések feleljenek meg a mezőgazdaság termelési funkciójának is, - a természeti erőforrások hasznosításában érvényesüljön a fenntartható fejlődés elve, a környezetkímélő, környezetbarát technológiák és eljárások elterjesztése, különösen a környezetileg érzékeny területeken, - az agrárgazdaság versenyképessége érdekében erősítendő a termőhely adottságaihoz jobban igazodó földhasznosítás, a kedvező adottságú területeken meg kell teremteni a profitorientált termelés feltételeit, - a történelmi borvidékek térségfejlesztési szempontú rekonstrukciója, - az egyedi termékek előállításához kapcsolódó feldolgozás és értékesítés, az ehhez szükséges infrastruktúra megteremtése a teljes termékpályát átfogó fejlesztési programok szerint, - a kedvezőtlen adottságú területeken kiemelten kell támogatni az adottságokhoz illeszkedő földhasznosítást, különösen az erdőtelepítést és talajvédő gyepesítést, továbbá a nagy élőmunka igényű, de egyébként versenyképes ágazatok fejlesztését, a falusi népesség számára alternatív foglalkoztatási lehetőségek elterjesztését. 20

21 Koncepció e) Az idegenforgalom területén - az idegenforgalmilag frekventált, bevezetett kiemelt üdülőkörzetek -ben fokozott állami szerepvállalással a minőségi turizmus komplex fejlesztése, - a kiváló adottságokkal, idegenforgalmi vonzerővel rendelkező, de elmaradott térségek általános, valamint idegenforgalmi infrastruktúra- és szolgáltató hálózatának gyorsított ütemű fejlesztése állami támogatással és preferenciák biztosításával. f) A műszaki infrastruktúra területén A közlekedés területén - fel kell gyorsítani a gyorsforgalmi úthálózat építését és a vasúthálózat korszerűsítését, a dunai és tiszai vízi út fejlesztését a régiók elérhetőségének javítására és az ország kedvező földrajzi elhelyezkedése előnyeinek kihasználására, - nagyobb szerepet kell kapnia a regionális szerepkör ellátására alkalmas repülőterek részben vállalkozási alapú fejlesztésének, - a környezetszennyezés mérséklése céljából a kombinált fuvarozás, a vízi és vasúti szállítás részarányát növelni kell; az alkalmas, a nemzetközi forgalomban meghatározó jelentőségű határátkelők térségében logisztikai központokat kell kialakítani, - folytatni kell a településeket tehermentesítő és elkerülő útszakaszok létesítésének programját, - tovább kell javítani a tömegközlekedés minőségét és színvonalát, - az Európai Unió közlekedéspolitikájával összhangban a Magyarországon áthaladó európai közlekedési folyosókhoz (IV., V., V/C., VII., X/B. számú) kapcsolódó közlekedési útvonalak fejlesztése. A vízgazdálkodás területén - a vízkár-elhárítási létesítmények fejlesztése, - a vezetékes ivóvíz minőségének javítása, - az EU ajánlásainak megfelelő szennyvíz-elvezetési, -tisztítási színvonal elérése, - a víziközmű infrastruktúra területi aránytalanságainak csillapítása, - az ivóvízbázisok hatékonyabb védelme, - az Alföld vízgazdálkodási problémáinak megoldását elősegítő intézkedések meghozatala, a talajvízszint-süllyedés megállítása és vízvisszatartás megoldása a Duna-Tisza közi homokhátságon. 21

22 Koncepció Az energiaellátás területén - az energiaellátás biztonságának megőrzése, ezen belül az egyoldalú importfüggés mérséklése, a primer és szekunder energiahordozói beszerzés diverzifikálás gazdasági technikai feltételeinek megteremtése, valamint a stratégiai készletek növelése, - az energiatakarékosság növelése az abszolút energiafelhasználás csökkentése érdekében, - az energiafelhasználás hatékonyságának növelése és a GDP-re vetített fajlagos energiafelhasználás csökkentése a nemzetgazdaság versenyképességének javítása érdekében, - a megújuló energiaforrások hasznosításának elterjesztése, - a környezetvédelmi és területhasználati szempontok érvényesítése, - a regionális és a megyei területfejlesztési tanácsok dolgozzák ki a régiók, illetve a megyék hosszú távú energiaellátási koncepcióját a Magyar Energiapolitika hosszú távú koncepciójának, valamint a területfejlesztés és területrendezés követelményeinek figyelembevételével Az Országos Területfejlesztési Koncepció területi egységet érintő meghatározottságai Közel két évvel A területfejlesztésről és területrendezésről szóló évi XXI. törvény hatályba lépését követően az Országgyűlés az összehangolt nemzeti területfejlesztési politika kialakítása, a térségi regionális, megyei, kistérségi és helyi közösségek területfejlesztési kezdeményezéseinek összhangja, az egyes térségek fejlesztési koncepcióinak, programjainak kidolgozásához szükséges információk biztosítása, az Európai Unió regionális politikájához való illeszkedés elősegítése, valamint a határmenti együttműködésekben rejlő kölcsönös előnyök hasznosítása érdekében a 35/1998. (III. 20.) Országgyűlési határozatával kihirdette az Országos Területfejlesztési Koncepciót. Később a 97/2005. (XII. 25.) Országgyűlési határozattal egy megújított Országos Területfejlesztési Koncepció lépett életbe. Az Országos Területfejlesztési Koncepció (OTK) Magyarország átfogó, távlati fejlesztését megalapozó tervdokumentum, amely meghatározza országunk hosszú távú területfejlesztési céljait, a területfejlesztési programok kidolgozásához szükséges irányelveket, információt biztosít az ágazati és a kapcsolódó területi tervezés és területfejlesztés szereplői számára. Az új OTK célja, hogy kijelölje az ország közép- és hosszú távú területfejlesztési politikai célkitűzéseit és prioritásrendszerét, valamint a területi 22

23 Koncepció szempontok következetes érvényesítésének feltételeit, mind az ágazati szakpolitikák, mind az országos, regionális, térségi programok kidolgozásához. Az OTK hosszú távú, 2020-ig tartó időszakra határozza meg a fejlesztéspolitika átfogó céljait: Az ország területi jövőképében megfogalmazott területi harmónia eléréséhez, illetve a kiegyensúlyozott területi fejlődés biztosításához öt átfogó célkitűzés érvényesítése szükséges: 1. Térségi versenyképesség 2. Területi felzárkózás 3. Fenntartható térségfejlődés és örökségvédelem 4. Területi integrálódás Európába 5. Decentralizáció és regionalizmus A dokumentum 2013-ig a középtávú országos területi célokat határozza meg a jövőkép és az átfogó célok megvalósulása érdekében, valamint felvázolja a fejlesztési programokat és a pénzügyi eszközrendszert, a források ágazati és területi allokációjának kereteit. Az OTK az Országos Fejlesztéspolitikai Koncepcióval (OFK) szoros összhangban készült, a két tervdokumentum egymást kiegészíti. Az OTK elsősorban a területi jelenségekre és folyamatokra vonatkoztatva értelmezi az OFK fejlesztési elveit, ahol szükséges, ott speciális területi elveket is bevezet. Továbbá földrajzilag orientálja az OFK célkitűzéseit, és sajátos területi megfontolásokkal gazdagítja azokat 1 Az ország hét tervezési-statisztikai régiójához tartozó regionális fejlesztési tanácsok fejlesztési terveikben, programjaikban az OTK-ban megfogalmazott célok, mint kötelező keretek következetes figyelembevétele mellett jelölik ki fejlesztési céljaikat, illetve határozzák meg a prioritásokat és intézkedéseket. Az Országos Területfejlesztési Koncepció a Dél-dunántúli régió átfogó céljait az alábbiakban határozta meg: Magas környezeti minőségű modellrégió kialakítása - Természeti környezeti értékek védelme és fenntartható hasznosítása - Kiegyensúlyozott térszerkezet és térségi munkamegosztás kialakítása Helyi adottságokra épülő versenyképes gazdaság - Innovatív környezeti ipar és energetika - Piacorientált kreatív és kulturális ipar - Élettudományi bázisra épülő egészségipar - Piacképes, hagyományosan jelenlévő ipari ágazatok és a turisztikai kínálat által termelt hozzáadott érték növelése. Stabilizálódó népességszám és erős társadalmi szolidaritás 1 97/2005. (XII.25.) OGY határozat az Országos Területfejlesztési Koncepcióról 10. oldal 23

24 Koncepció - A lakosság egészségi állapotának javulása - Hátrányos helyzetűek és inaktívak munkaerőpiaci reintegrációja - Piacképes tudásszint A Dél-dunántúli régió területi céljai: - Fejlesztési pólus (Pécs és agglomerációja) közigazgatási, egészségügyi, tudományos, oktatási, kulturális, idegenforgalmi funkcióinak megerősítése, valamint az innováció fogadására és terjesztésére képessé tétele; - A regionális növekedési zónák (Kaposvár és Szekszárd térsége valamint a Balatonpart) innováció befogadására, az innováció-vezérelt fejlődésre és specializációra képessé tétele, illetve a régióban hagyományosan jelen lévő iparágak és a turizmus versenyképességének erősítése; - Karakterisztikus fejlődési pályára állítandó vidékies térségek (a régió többi térsége) gazdaságának stabilizálása, foglalkoztatási helyzetének javítása; - Duna-völgy komplex fejlesztése (magaspartok, ökológiai rendszerek, vízminőség és az ivóvízbázisok védelme, a Duna átjárhatóságának biztosítása hídépítéssel, integrált turisztikai fejlesztések megvalósítása, az árvízvédelem és ártéri gazdálkodás feltételeinek megteremtése, a szennyvíztisztítás és a hulladékgazdálkodás fejlesztése) A térséget érintő, nagyobb térségre vonatkozó területfejlesztési, ágazati koncepciók, programok hatásainak értékelése A térséget érintően az elmúlt években az alábbi nagyobb térségre vonatkozó területfejlesztési és ágazati koncepciók, illetve programok készültek: Dél-Dunántúli Régió Regionális Innovációs Stratégiája Készítette: Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség Kht. MTA RKK Dunántúi Tudományos Intézet Yorhshire & Humber Regional Technology Network Ltd Shannon Development Készítés éve: Dél-Dunántúli Régió Komplex Fejlesztési Programja Készítette: AACM Konzorcium Készítés éve:

25 Koncepció Dél-dunántúli stratégiai célrendszer Készítette: Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség Kht. Készítés éve: Somogy Megye Területfejlesztési Programja Készítette: DHV Magyarország Kft. Készítés éve: Somogy Megye Területfejlesztési Programjának felülvizsgálata Készítette: Kaposvári Egyetem Készítés éve: A jól kidolgozott programok és koncepciók rendkívül fontos szerepet töltenek be az adott térség fejlesztési elképzeléseinek megvalósításában. Használható stratégia csak egy körültekintően elvégzett helyzetfeltárásra építhető eredményesen, hatékony és kivitelezhető operatív program pedig csak helyesen kidolgozott stratégiára építhető. Az Európai Unióhoz történt csatlakozással a fejlesztési programok szerepe még hangsúlyosabbá vált, felhívva a figyelmet a Nemzeti Fejlesztési Terv és az Európa terv fontosságára a közösségi támogatások elnyerésével kapcsolatosan. Az új típusú magyar területfejlesztési programozás országos szinten 1998-ban kezdődött meg az Országos Területfejlesztési Koncepció elkészítésével. Ezen dokumentum a hazai és nemzetközi trendeknek megfelelően azon általános fejlesztési irányvonalakat vázolta fel, amelyek az országot átfogóan érintették ben az Európai Unió fejlesztési célrendszerét figyelembe véve új Országos Területfejlesztési Koncepció készült. A speciális, helyi adottságokra épülő fejlesztések térségenként, decentralizáltan kerültek meghatározásra, az országos talpkövekhez illeszkedve. Így készült el Somogy megye, valamint a Dél-Dunántúli Régió fejlesztési programja 1998-ban, illetve 1999-ben. A programok hasznossága nem vitatható, azonban az eltelt évek tapasztalatai rávilágítottak azok hibáira. Ennek megfelelően került sor a megyei program aktualizálására 2002-ben, amelynek az operatív programrészben szereplő fejlesztések jelentős része meg is valósult, bizonyítva ezzel a munka hasznosságát. A regionális program az Európa Tervhez kapcsolódóan a év során került átdolgozásra. Külön megemlítendő a évben elkészült Dél-Dunántúli Régió Regionális Innovációs Stratégiája, amely megadja a régió fejlesztési stratégiájának alapköveit, így hatással van a kistérségi programozásra is. 25

26 Koncepció 2.4. A területi egység domináns gazdasági szektorainak nemzetközi és nemzeti fejlődési irányai Feldolgozóipar - Növekvő minőségi követelmények, - külföldi versenytársak fokozottabb jelenléte, - erősödő verseny. Turizmus - Világviszonylatban tovább nő a turizmus nemzetgazdasági súlya, - tovább nő a réteg- és a speciális szolgáltatásokat biztosító turizmus jelentősége, - tovább nő a belföldi és a falusi turizmus súlya az ágazatokon belül, - a turisztikai célpontok versenye tovább erősödik, nő az ágazat szolgáltatás, illetve tőke igényessége. Mezőgazdaság, élelmiszergazdaság: - Tovább nő a mező- és élelmiszergazdasági integrációk súlya, - az élelmiszergazdaság nemzetgazdasági súlya változatlan marad, - tovább nő a biotermékek és készítmények iránti igény, - erősödik a mezőgazdaság multifunkcionális jellege, amely a családi munkaerőre alapozott árutermelő birtokot tekinti a termelés alapegységének és fokozottabban összepontosít a vidék gazdasági fejlődésére, a környezet és a táj védelmére, - nő a mezőgazdaság szociális és vidékfejlesztési jelentősége, - erősödik az agrárágazat településformáló ereje, - nőnek a mezőgazdaság környezetmegóvó jellegével szemben támasztott elvárások, - nő az erdő- és vadgazdálkodás súlya, - az EU a jövőben más-más ösztönzési, támogatási programokat kínál a versenyszféra szereplőinek, ill. a hagyományokra épülő, nem árutermelő orientált gazdálkodást folytatóknak, - a földtulajdonszerzés jogszabályi hátterét várhatóan újra szabályozzák, - vélhetőleg megindul a birtokterületek koncentrációja, - a nagyüzemek tőkehasznosító társasági jellege nő, - tovább nő az ágazat tőkeigényessége és termelékenysége. 26

27 Koncepció Oktatás, kutatás - Világviszonylatban erősödik a kutatási bázisok, intézmények közötti kapcsolat, a következő évtized kutatásainak súlypontjai az alábbiak szerint alakulnak: az élet minőségének javítása és az élő környezeti forrással való gazdálkodás a felhasználóbarát információs társadalom létrehozása versenyképes és fenntartható növekedés támogatása ökoszisztéma megőrzése - a felsőoktatás, valamint a K+F tevékenység további felértékelődésével lehet számolni, - tovább nő a posztszekunderi képzés jelentősége A területfejlesztés szereplőinek elvárásai és igényei a területi egység fejlesztéséről A területi egység fejlesztésével kapcsolatos elvárások megismeréséhez szükséges volt a megfelelő helyismerettel rendelkező szakemberek és szervezetek megkérdezésére. Az interjúkon elhangzottak alapján területfejlesztési kérdőíveket töltöttünk ki. Az egyes szereplők a fejlesztési prioritásokat természetesen eltérő súllyal értékelik, azonban a fő irányvonalak találkoznak. A települési önkormányzatoknak sajátos és változásokkal teli időszakot jelent a megalakulásuktól eltelt 21 év. A helyi önkormányzatokról szóló évi LXV. Törvény számos, az önkormányzatok által kötelezően ellátandó, illetve még több fakultatívan ellátandó feladatot határoz meg. Ezen tevékenységeknek a kistelepülési önkormányzatok forráshiányos költségvetésük révén egyre nehezebben tudnak eleget tenni. Nem aratott osztatlan sikert ugyanakkor a többcélú társulási folyamat sem, amely pontosan azt célozta, hogy a kötelezően ellátandó feladatokat társult formában, térségi szinten lássák el a települési önkormányzatok, növelve ezáltal a közszolgáltatások forráshiány miatti romló színvonalát. A gazdasági szervezetek elsősorban a stabilabb és komplexebb kistérségi gazdasági háttérhez szükséges feltételek megteremtését igénylik. Ennek keretei között a humánerőforrás fejlesztése, valamint az infrastruktúra-fejlesztés jelenik meg a legmarkánsabban. A nonprofit szervezetek a térségi szerveződés, erősebb összefogás 27

28 Koncepció és együttműködés iránti elkötelezettségüket hangsúlyozzák, a háztartások pedig az élhetőbb települések megfogalmazás jegyében a munkalehetőségek bővülését, a bérszínvonal emelkedését, a települési infrastruktúra-fejlesztést, valamint a közszolgáltatások magasabb színvonalra emelését fogalmazták meg A fejlesztés lehetőségeit meghatározó törvényi, szabályozási feltételek és követelmények. A térségi fejlesztési programok, illetve koncepció kidolgozása az alábbi jogszabályok figyelembe vétele mellett történt: évi XXI. törvény a területfejlesztésről és a területrendezésről évi CXXXV. Törvény a helyi önkormányzatok társulásairól és együttműködéséről évi XCII. Törvény a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló évi XXI. törvény módosításáról évi LXXV. Törvény a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló évi XXI. törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról évi CVII. törvény a települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásairól - 244/2003. (XII. 18.) Kormány rendelet a kistérségek megállapításáról, lehatárolásáról és megváltoztatásának rendjéről - 97/2005. (XII. 25.) Országgyűlési határozat az Országos Területfejlesztési Koncepcióról - 16/2010. (II. 5.) Korm. Rendelet. A területfejlesztéssel és a területrendezéssel összefüggésben megőrzendő dokumentumok gyűjtéséről, megőrzéséről, nyilvántartásáról és hasznosításáról /2009. (X.6.) Korm. Rendelet. A területfejlesztési koncepció, a területfejlesztési program és a területrendezési terv tartalmi követelményeiről, valamint illeszkedésük, kidolgozásuk, egyeztetésük, elfogadásuk és közzétételük részletes szabályairól Új Magyarország Fejlesztési Terv ( ) 28

29 Koncepció Magyarország az Európai Unió tagjaként 2007 és 2013 között az EU kohéziós politikája keretében (2004-es árakon számolva) 22,4 milliárd euró fejlesztési forrásra jogosult, amelyet hazai társfinanszírozás és magántőke is kiegészít. Mindezen felül az Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) folyó áron 3,8 milliárd euró és az Európai Halászati Alapból (EHA) folyó áron 34,3 millió euró fejlesztési forrás áll majd a rendelkezésünkre. Az uniós források igénybevételéhez el kellett készíteni a II. Nemzeti Fejlesztési Tervet, melynek alapjául egyrészt az Országos Fejlesztéspolitikai Koncepció valamint az Országos Területfejlesztési Koncepció szolgált másrészt az EU által készített Közösségi Stratégiai Iránymutatások dokumentum. A stratégiai dokumentumokkal párhuzamosan készülnek az Európai Unió alapjainak - Európai Szociális Alap (ESZA), Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA), Kohéziós Alap (KA), Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alap (EMVA) szabályozásáról szóló tervezetek is, amelyek meghatározzák, hogy az EU milyen célokat és beavatkozási területeket támogat a közötti időszakban. Az Új Magyarország Fejlesztési Tervet, mint Magyarország Nemzeti Stratégiai Referenciakeretét, a Kormány az 1103/2006. (X. 30.) Kormány határozattal fogadta el. Az Európai Unió által, a fejlett országokhoz való felzárkózáshoz biztosított 22,4 milliárd euró az uniós adófizetők pénze, amely a vidékfejlesztési támogatásokkal együtt közel 8000 milliárd forint. E hatalmas összeg sikeres felhasználásával megerősíthetjük meglévő adottságainkat, és felszámolhatjuk azokat az akadályokat, amelyek visszahúzó-erőként gátolták fejlődésünket. Néhány éven belül soha nem látott mértékben növekedhet a gazdaság, ha megtaláljuk versenytársainkra figyelve saját kitörési pontjainkat. A legtehetségesebbek kiugró teljesítménye közös jólétünk feltétele. Ha támogatjuk a társadalom megújulását, bővülni fog a foglalkoztatottak száma és számottevő mértékben csökken a szegénység. Egyre többen lesznek képesek arra, hogy előbbre lépjenek, és saját jövedelmükből tartsák el családjukat. A méltányos közteherviselés pedig megteremti majd a forrásokat arra, hogy az öngondoskodásra képtelenek számára a szolidáris társadalom méltányos életfeltételeket biztosítson. A közötti programozási időszakra vonatkozó stratégiai dokumentum 8 nemzeti szintű ágazati operatív program és 7 regionális szintű operatív program megvalósítását tervezi. A tematikus és területi prioritásokat kibontó és tartalmilag összetartozó prioritástengelyek jelölik ki az egyes fejlesztési (operatív) programokat. Az operatív programok az átfogó és specifikus célok megvalósítására megtestesülő beavatkozásokat az alábbi tematikus és területi prioritásokat tartalmazzák: 1. Gazdaságfejlesztés 2. Közlekedésfejlesztés 3. Társadalmi megújulás 4. Környezeti és energetikai fejlesztés 29

30 Koncepció 5. Területfejlesztés 6. Államreform Az Új Magyarország Fejlesztési Terv legfontosabb célja a foglalkoztatás bővítése és a tartós növekedés feltételeinek megteremtése. Ennek érdekében hat kiemelt területen indít el összehangolt állami és uniós fejlesztéseket. Az egyes operatív programokban a 15 %-os hazai nemzeti társfinanszírozással együtt indikatív jelleggel, a 2004-es árakon számolva az alábbi források állhatnak rendelkezésre: 1. táblázat Operatív programok forrásai 265 Ft/euró, 2004-es árak Operatív programok Összesen milliárd forint Gazdaságfejlesztés OP 690,0 Közlekedés OP 1703,2 Társadalmi megújulás OP 966,0 Társadalmi infrastruktúra OP 538,9 Környezet és energia OP 1140,0 Nyugat-dunántúli OP 128,3 Közép-dunántúli OP 140,5 Dél-dunántúli OP 195,0 Dél-alföldi OP 207,1 Észak-alföldi OP 269,6 Észak-magyarországi OP 249,9 Közép-magyarországi OP 419,0 Államreform OP 40,9 Elektronikus közigazgatás OP 99,8 Végrehajtás OP 87,2 Új Magyarország Fejlesztési Terv Összesen 6875,4 Európai területi együttműködés* 106,8 A közösségi támogatásokra való jogosultság feltételeit a Tanács 1083/2006 számú rendeletének 5-7. cikkelye szabályozza, mely szerint a konvergencia célkitűzés alá az a NUTS-II szintű régió tartozik, amelynek a es időszakra vonatkozó, közösségi adatok alapján számított egy főre jutó GDP-je kevesebb a közösségi átlag 75%-ánál. Az Európai Parlament és a Tanács május 23-án kihirdetett 1059/2003/EK rendeletének évi kiegészítése rögzítette, hogy hazánk területe hét NUTS-II régióra oszlik. Az egy főre számított GDP közösségi átlaga a es időszakra: euró volt. Ennek alapján a konvergencia célkitűzés alá tartozik a Dél-dunántúli Régió mellett további öt régió. A konvergencia régiók regionális programjai az országosnál alacsonyabb területi szinten regionálisan eldöntendő fejlesztési célokat, programokat és integrált kistérségi, települési léptékű fejlesztéseket 30

31 Koncepció finanszíroznak. A prioritási tengelyek minden egyes regionális operatív program esetében a helyi sajátosságok és problémák kezelésére irányulnak Dél-dunántúli operatív program ( ) A Dél-dunántúli régió hosszú távú jövőképeként egy, otthonos, természet- és emberközeli déli régió víziója rajzolható meg, ahol íze van az életnek. A Dél-dunántúli operatív program hosszú távú átfogó célja (2020-ig) a Dél-dunántúli régió felzárkóztatása az ország fejlettebb térségeihez. A közötti programozási időszakban reális célként a fejlettségi differenciák növekedésének megállítása fogalmazható meg. Ennek megfelelően jelen program stratégiai célkitűzése (2013-ig) a Dél-dunántúli régió leszakadásának megállítása, azaz a régiónak az országos növekedési pályán tartása, annak érdekében, hogy a későbbiekben elindulhasson egy felzárkózási folyamat. A stratégiai cél elérése érdekében három specifikus cél került meghatározásra: - A természeti- és épített-környezet megóvása a régióban - Helyi adottságokra épülő versenyképes gazdaság - A régión belüli társadalmi különbségek növekedésének megállítása A lisszaboni stratégia céljait összefoglaló Integrált Iránymutatások makro- és mikro, valamint foglalkoztatási céljai tekintetében a makrogazdasági iránymutatások közül: a növekedés; a tíz mikrogazdasági iránymutatások közül pedig három: az üzleti környezet, közép-és kisvállalkozások és infrastruktúra kerül közvetlen támogatásra. A foglalkoztatási célok tekintetében a rugalmasság, a humán-tőke befektetés és az oktatás jelenik meg az operatív programban. Az anyag összhangban van az ÚMFT horizontális céljaival. Beépíti a környezeti, társadalmi és gazdasági fenntarthatóság és a kohézió elvét stratégiájába, s azok elérését közvetlenül is szolgálja. Az operatív programok beavatkozásainak hatékonyságát növelik, az egymást erősítő fejlesztések integrált megvalósítását elősegítik az ún. zászlóshajó programok, melyekben a DDOP is részesedik, így például: - Versenyképességi pólus, - A XXI. század iskolája, - A Nem mondunk le senkiről! (Leszakadó térségek felzárkóztatása), - A Gyermekesély, és - Az Akadálymentes Magyarország zászlóshajó program - Európa Kulturális Fővárosa A Dél-dunántúli operatív program az alábbi prioritások megvalósítását célozza: 1. A városi térségek fejlesztésére alapozott versenyképes gazdaság megteremtése 31

32 Koncepció 2. A turisztikai potenciál erősítése a régióban 3. Humán közszolgáltatások fejlesztése 4. Integrált városfejlesztési akciók támogatása 5. Az elérhetőség javítása és környezetfejlesztés 6. Technikai segítségnyújtás Az egyes prioritások szakmai tartalma összhangban van a hat Dél-dunántúli Stratégiai Fejlesztési Programban foglaltakkal, melyek az alábbi témákban jelölik ki a régió 2007 utáni fejlesztési irányait: 1. Üzleti szolgáltatások, 2. Barnaövek rehabilitációja, 3. Turizmus, 4. Környezetfejlesztés, 5. Közlekedésfejlesztés, 6. Humán közszolgáltatások fejlesztése egészségügyi ellátás, szociális szolgáltatások, oktatásügy, kulturális és szabadidős szolgáltatások, komplex szolgáltatási lehetőségek. A Dél-dunántúli OP által meghatározott prioritási tengelyek céljai és a hozzájuk tartozó intézkedések: 1. prioritás: A városi térségek fejlesztésére alapozott versenyképes gazdaság megteremtése - A gazdasági, társadalmi és intézményi szereplők hatékony együttműködésének elérése, a mikro-, kis- és középvállalkozások fejlődésének fenntartásával, a vállalkozók aktivitásának és szolgáltatói hátterének erősítésével; - A gazdasági infrastruktúra fejlesztése elsősorban a meglévő ipari park struktúrára alapozva, valamint az ipari termelés alól kivont és volt katonai, hasznosítatlan, illetve alulhasznosított barnaövek gazdasági hasznosítása, funkcióváltásának elősegítése Üzleti infrastruktúra fejlesztése Vállalkozói tanácsadás igénybevételének támogatása A vállalkozások közötti együttműködések erősítése Kísérleti akciók, programok 2. prioritás: A turisztikai potenciál erősítése a régióban - A régióba látogató turisták számának növelése - A régióba érkező vendégek tartózkodási idejének növelése Komplex turisztikai termékcsomagok kialakítása Szálláshelyek és turisztikai szolgáltatások fejlesztése Turizmusban érintett szereplők együttműködésének ösztönzése 3. prioritás: Humán közszolgáltatások fejlesztése 32

33 Koncepció - A humán szolgáltatások minőségének és elérhetőségének javítása - kiemelten a leszakadó és hátrányos helyzetű térségekben - komplex szolgáltatásokat nyújtó integrált kis- és mikrotérségi humán szolgáltató hálózatok és központjaik kialakításával, - A bevont hátrányos helyzetű személyek számának növelése a fenntartható szociális foglalkoztatásban, - Közintézmények akadálymentesítésének és az önkormányzatok informatikai fejlesztéseinek támogatása Akadálymentesítés Oktatásfejlesztés / LHH konstrukció Egészségügyi és szociális ellátás fejlesztése E-közigazgatás fejlesztése 4. prioritás: Integrált városfejlesztési akciók támogatása - A régió városhálózatának erősítése a városok üzleti és szolgáltatási funkcióinak erősítésével - A leértékelődő városi területek és főképp romák által lakott telepek fenntartható társadalmi, környezeti megújulásának elősegítése, közösségi és szociális funkciók megjelenésének támogatásával, - Pécs és a régió vonzerejének javítása a gazdaságilag hasznosítható kulturális vonzerők fejlesztésével az Európa Kulturális Főváros 2010 programhoz kapcsolódóan Városfejlesztési akciók támogatása Leromlott városi területek közösségi célú integrált rehabilitációja Pécs EKF 2010 program kiemelt projektjeinek megvalósítása 5. prioritás: Az elérhetőség javítása és környezetfejlesztés - A régió belső vonzáscentrumainak (mikro- és kistérségi központok, nagyvárosok) elérhetőségének javítása, - Az egyéni gépjármű-közlekedés térhódításának lassítása a közforgalmú közlekedéssel szemben, - A környezetvédelmi infrastrukturális ellátottság és a környezetbiztonság javítása, környezeti kockázatok csökkentése A hivatásforgalmú kerékpáros közlekedés feltételeinek megteremtése (kerékpárforgalmi hálózat fejlesztése) A közösségi közlekedés színvonalának a javítása A hálózati jelentőségű mellékúthálózat fejlesztése A kistelepülések szennyvízkezelésének fejlesztése Környezeti veszélyelhárítás A fejlesztési dokumentumban meghatározott célkitűzések és prioritások regionális szinten egységesen értelmezhetők. A fejlesztési irányok vonatkozásában meg kell határozni a területi sajátosságokból következő egyedi fejlesztési célokat, így a 33

34 Koncepció nagyvárosokra és közvetlen agglomerációjukra megfogalmazott fejlesztési sajátosságokat; a nagyvárosokon kívüli kistérségekre vonatkozó fejlesztési irányokat, ezen belül a kistérségi központok és falvak, valamint az aprófalvak egyedi problémáinak kezelését. A fenti prioritások és operatív intézkedések adják jelen kistérségi programozás közvetlen stratégiai keretét és hivatkozási alapját helyi sajátosságokat is tükröző követésük tehát indokolt. 2. Belső tényezők vizsgálata 3.1. A belső erőforrások elemzése Humán erőforrások A lakónépessége a és évek között eltelt időszakban csökkent, mintegy 1,75% körüli mértékben. A térség 54 települése közül 48-ban népességcsökkenés következett be, mely a legmagasabb mértékű Gadácson, Kercseligeten, Taszáron, és Kaposgyarmaton volt. Ez a mutató Taszáron jelenti a legtöbb embert, 389 fővel. A kistérség össznépessége az elmúlt öt év során ről re esett vissza. A népességének változása Település Változás (%) Alsóbogát ,70 Baté ,12 Bodrog ,33 Bőszénfa ,12 Büssü ,75 Cserénfa ,73 Csoma ,64 Csombárd ,63 Ecseny ,82 Edde ,28 Felsőmocsolád ,27 Fonó ,38 Gadács ,27 Gálosfa ,77 Gölle ,39 Hajmás ,08 34

35 Koncepció Hetes ,50 Igal ,16 Juta ,52 Kaposgyarmat ,74 Kaposhomok ,82 Kaposkeresztúr ,79 Kaposvár ,24 Kazsok ,32 Kercseliget ,53 Kisgyalán ,63 Magyaratád ,64 Magyaregres ,92 Mernye ,73 Mezőcsokonya ,30 Mosdós ,54 Nagyberki ,56 Orci ,90 Osztopán ,03 Patalom ,66 Polány ,42 Ráksi ,35 Sántos ,76 Simonfa ,60 Somodor ,42 Somogyaszaló ,49 Somogygeszti ,82 Somogyjád ,21 Somogysárd ,91 Somogyszil ,98 Szabadi ,41 Szentbalázs ,17 Szentgáloskér ,70 Taszár ,28 Újvárfalva ,23 Várda ,19 Zimány ,72 Zselickislak ,93 Zselicszentpál ,78 Összesen ,13 Forrás: KSH A lakosság számának változását a születések, halálozások és a vándorlások szabják meg. Mindhárom esetben a változások egyik összetevője a népesség korösszetétele, a másik összetevő az adott demográfiai jelenségek (termékenység, halandóság, vándormozgalom) intenzitása. A természetes szaporodást az élve születés és a halálozás alakítja. Az elmúlt öt évben a kistérség népességváltozásában a természetes 35

36 Koncepció népmozgalom és a vándorlás az egyes településeken különböző irányban és mértékben hatott. A legtöbb kistelepülésen gondot okoz az alacsony születési szám, és az idős népesség nagy aránya. Ezen túlmenően a helyi munkalehetőségek hiánya arra késztette a lakosság egy részét, hogy elvándoroljon az adott településről. A munkaerő-piaci helyzet az 1990-es évtizedben a megváltozott társadalmigazdasági körülmények függvényében jelentősen átalakult. Ez a folyamat a számottevően csökkenő foglalkoztatotti létszám és ezzel egyidejűleg az erősödő munkanélküliség megjelenésében nyilvánult meg. A változás a keresőképes korú aktív népességet a településeiben különbözőképpen érintette. Legkedvezőbb helyzetben a megyeszékhely, illetve vonzáskörzetének lakói voltak, ugyanakkor jelentős létszámleépítés történt a válságba került mezőgazdaság miatt. Az ezen területen dolgozók meghatározó hányada a megváltozott körülmények miatt állás nélkül maradt, vagyis munkanélkülivé vált. A ben év eleji adatok szerint a regisztrált munkanélküliek száma fő volt. A munkanélküliségi ráta átlagos értéke a térség egészére vonatkozóan 7,69%. Kaposvárt nem számítva az átlagos munkanélküliség 10,92% a kistelepüléseken. A községek körében a munkanélküliség szintje 5,34% (Orci) és 26,49% (Kercseliget) között változott. Különösen a megyeszékhelytől, Kaposvártól távolabb eső kistelepüléseken, és a zsáktelepüléseken okoz gondot a magas arányú munkanélküliség, mert a mezőgazdaság csak kevés embert képes foglalkoztatni, és a legtöbb kistelepülésen ipari vagy szolgáltató vállalkozás nem működik helyben. A térség foglalkoztatásának centruma főleg Kaposvár. A környező települések lakosságának többségénél a megélhetési forrást ma is a megyeszékhely munkahelyei jelentik. A települések egy részében helyben is van munkalehetőség (erdészetben, élelmiszeripari üzemben, önkormányzatnál), bár ez csak egy szűkebb rétegnek elegendő. 36

37 Település megnevezése Lakónépesség 2010 Nyilvántartott álláskereső (fő) Munkaerő- piaci adatok a ben szeptemberi adatok szerint Településszintő munkaerő-piaci adatok Foly. nyilv. > 365 nap (fő) Járadék tip. ell. (fő) Segély tip. ell. (fő) Rendsz. szoc seg. (fő) szeptember 20. RÁT + bérpótló jutt. (fő) 25 év alatti (fő) 50 éves és idősebb (fő) Pályakezdő (fő) Legfeljebb 8 általános (fő) Gazd. aktív népesség (becsült) (fő) Mutató % Munkavállalói korú népesség (fő) Koncepció Alsóbogát , ,10 2,26 Baté , ,69 1,46 Bodrog , ,36 1,67 Bőszénfa , ,17 1,39 Büssü , ,35 1,91 Cserénfa , ,44 1,93 Csorna , ,24 1,78 C sombárd , ,58 2,07 Ecseny , ,45 2,05 Edde , ,25 2,65 Felsőmocsolád , ,21 1,65 Fonó , ,89 2,85 Gadács , ,20 1,52 Gálosfa , ,71 2,83 Gölle , ,74 1,59 Hajmás , ,30 2,41 Hetes , ,52 1,31 Igal , ,76 0,84 Relatív mutató 2 % Arányszám 3 37

38 Koncepció Juta , ,72 1,21 Kaposgyarmat , ,05 2,00 Kaposhomok , ,42 2,17 Kapó , ,01 2,87 skeresztúr Kaposvár , ,66 1,08 Kazsok , ,60 2,57 Kercseliget , ,76 3,59 Kisgyalán , ,11 1,39 Magyaratád , ,46 1,06 Magyaregres , ,40 1,67 Mernye , ,86 1,23 Mezőcsokonya , ,94 2,11 Mosdós , ,41 1,30 Nagyberki , ,04 1,63 Orci , ,20 0,90 Osztopán , ,15 2,26 Patalom , ,28 1,16 Polány , ,03 1,13 Ráksi , ,20 1,52 Sántos , ,01 1,50 Simonfa , ,90 2,36 Somodor , ,50 1,56 Somogyaszaló , ,97 1,62 Somogygeszti , ,81 2,10 Somogyjád , ,10 1,38 38

39 Koncepció Somogy sárd , ,60 1,95 Somogy szil , ,98 1,49 Szabadi , ,24 1,90 Szentbalázs , ,29 1,28 Szentgáloskér , ,80 1,60 Taszár , ,37 0,92 Újvárfalva , ,44 2,92 Várda , ,12 1,14 Zimány , ,14 1,39 Zselickislak , ,62 1,45 Zselicszentpál , ,85 0,98 Összesen , ,05 1,25 1 Nyilvántartott álláskeresık száma / a gazdaságilag aktív népesség becsült száma. 2 Nyilvántartott álláskeresık a munkavállalói korú népesség %-ában. 3 A relatív mutatónak az országos relatív mutatóhoz viszonyított aránya. 39

40 Koncepció Az emberi erőforrások tekintetében Somogy megye az országos átlagnál gyengébb pozíciókkal rendelkezik. Ez az iskolai végzettség és a tudományos kutatás mutatószámaira egyaránt érvényes. Az általános- közép- és felsőfokú végzettségűek megyei aránya elmarad a régió átlagától. A kistérség a legtöbb mutató tekintetében a megyei átlag alatt helyezkedik el a humánerőforrás területén, az általános iskolai végzettség tekintetében hasonló mutatókkal rendelkezik, mint a megye és a régió. A jelentősebb elmaradás a közép- és felsőfokú végzettségűek számában mutatkozik, akik hajtóerejét képezhetnék a megújulásnak. A legnagyobb gond azonban nem a mennyiséggel van, hanem azzal, hogy a munkaerő-piac által igényelt végzettségek és a rendelkezésre álló végzettségű emberek között óriási különbség mutatkozik, ami egyszerre eredményez nagy arányú munkanélküliséget, és bizonyos mértékű munkaerő hiányt is Gazdasági bázis A vállalkozások száma a ben 2009-ben db volt, ebből db társas vállalkozás, db pedig egyéni vállalkozás volt. A vállalkozások 73%-a Kaposváron, a megyeszékhelyen van bejegyezve. Ezen vállalkozások 97%-a mikrovállalkozás, vagyis 0-9 fő alkalmazotti létszámmal rendelkezik. A településsoros adatok alapján a vállalkozások aktivitása változatos képet mutat. A vállalkozások száma alapján Ecseny, Kercseliget, Hajmás és Gadács településeken a vállalkozói aktivitás nagyon alacsony. Működő vállalkozások megoszlása (2010) Települések Regisztrált vállalkozás Társas vállalkozás egyéni vállalkozás Kaposvár Alsóbogát Baté Bodrog Bőszénfa Büssü Cserénfa Csoma Csombárd Ecseny

41 Koncepció Edde Felsőmocsolád Fonó Gadács Gálosfa Gölle Hajmás Hetes Igal Juta Kaposgyarmat Kaposhomok Kaposkeresztúr Kazsok Kercseliget Kisgyalán Magyaratád Magyaregres Mernye Mezőcsokonya Mosdós Nagyberki Orci Osztopán Patalom Polány Ráksi Sántos Simonfa Somodor Somogyaszaló Somogygeszti Somogyjád Somogysárd Somogyszil Szabadi Szentbalázs Szentgáloskér Taszár Újvárfalva Várda Zimány Zselickislak Zselicszentpál Kaposvár nélkül Kistérség összesen Forrás: Központi Statisztikai Hivatal 41

42 Koncepció A régebben számos településen működő mezőgazdasági termelőszövetkezetek mára átalakultak részvénytársasággá, vagy korlátolt felelősségű társasággá, vagy szétdarabolódva kisebb vállalkozások folytatják tovább a mezőgazdasági tevékenységet. A mezőgazdasági területeket nagyobb arányban egyéni gazdaságok (53,5%), illetve kisebb részben gazdasági szervezetek (46,5%) művelik. A terület teljesítménye az egy adófizetőre jutó jövedelem alapján mérhető, ha összevetjük a megyei értékekkel. A az egy adófizetőre jutó jövedelem értékének vizsgálata alapján a megyei átlag felett áll Kaposvár város kedvezőbb mutatói miatt. Terület Jövedelemviszonyok a kistérségben 2009-ben Az ezer lakosra jutó adózók száma Egy adófizetőre jutó személyi jövedelemadó-alapot képező jövedelem (Ft) Egy adófizetőre jutó személyi jövedelemadó (Ft) Somogy megye Forrás: Központi Statisztikai Hivatal Ipar, szolgáltatás: A kistérségben az ipari szektor szinte kizárólag Kaposvárra koncentrálódik, a térségközponton kívül ipari tevékenység csak néhány településen folyik. Így például megemlíthető az igali székhelyű Pek-Snack Kft., a mezőcsokonyai Csányi Pékség, Nagyberki - Schreiber Ipari és Kereskedelmi Kft. fémmegmunkálás, Várda- Biogázüzem, Csoma - VTS Fémtömegcikkgyártó és Forgalmazó Kft. A szolgáltató szektor ágazatai közül a kereskedelemnek van a legnagyobb jelentősége, amelynek terén azonban a kistérség vegyes képet mutat. Kaposvár város, illetve a nagyobb települések helyzete mind az alapellátás, mind pedig a szakellátás terén jó, esetenként átlagon felüli, azonban a kistérség egyes elmaradott területein az alapellátást szolgáló üzletek jelentik a lakossági ellátás kizárólagos forrását. A szolgáltató szektor ágazatai közül a kereskedelemnek van a legnagyobb jelentősége, amelynek terén azonban a kistérség vegyes képet mutat. Kaposvár és Igal városok, illetve a nagyobb települések helyzete mind az alapellátás, mind pedig a szakellátás terén jó, esetenként átlagon felüli, azonban a kistérség egyes elmaradott területein az alapellátást szolgáló üzletek jelentik a lakossági ellátás kizárólagos forrását. 42

43 Koncepció Település Kiskereskedelmi üzletek, gyógyszertárak és vendéglátóhelyek száma 2009-ben Kiskereskedelmi és járműüzlet Ebből: élelmiszerüzlet és áruház összesen Gyógyszertár Vendéglátóhely Kaposvár Alsóbogát Baté Bodrog Bőszénfa Büssü Cserénfa Csoma Csombárd Ecseny Edde Felsőmocsolád Fonó Gadács Gálosfa Gölle Hajmás Hetes Igal Juta Kaposgyarmat 1 1 Kaposhomok Kaposkeresztúr 2 2 Kazsok Kercseliget Kisgyalán Magyaratád Magyaregres Mernye Mezőcsokonya Mosdós Nagyberki Orci Osztopán Patalom Polány Ráksi Sántos Simonfa Somodor Somogyaszaló Somogygeszti

44 Koncepció Somogyjád Somogysárd Somogyszil Szabadi Szentbalázs Szentgáloskér Taszár Újvárfalva Várda Zimány Zselickislak Zselicszentpál Kaposvár nélkül Kistérség összesen Forrás: Központi Statisztikai Hivatal A kiemelkedően fontos erőforrásai a táji-természeti adottságok. A természeti erőforrásokon belül a földterület és az erdőállomány a meghatározó. A kistérség gyakorlatilag semmilyen művelésre alkalmas érckészlettel nem rendelkezik, azonban jelentős része alatt termálvízkincs húzódik, amely eddig csupán Igalban, és Kaposváron került feltárásra. A természeti erőforrásokon belül az átlagosnál nagyobb súllyal van jelen a termőföld, ami a térség idegenforgalmi adottságai mellett az egyik legfontosabb stratégiai erőforrása. A kistérség gazdaságföldrajzában történelmileg is meghatározó az erdő. Ebből adódóan a vadgazdálkodás, a környezet és a természetvédelem, illetve a rekreációs és turisztikai célú hasznosítás nagyobb figyelmet érdemel. A szántó és az erdőterület mellett számottevő még gyepterület is. A kistérség további elhanyagolt ágazata a korábban nagy hagyományokkal rendelkező szőlő-, illetve gyümölcstermesztés. Jelenleg a használatban lévő szőlő- és gyümölcsterület alig néhány száz hektár. Valamennyi nemzetgazdasági ágazat közül az agrárgazdaság kötődik legszorosabban a vidékhez, különösen azért, mert a vidék az agrárgazdaság elsősorban a mező- és erdőgazdaság működésének tere és munkaerő-szükségletének forrása, de az agrárgazdaság nem csak a mező- és erdőgazdasági foglalkoztatottak, hanem általában a vidéki családok és a vidéki települések jövedelemszerzési lehetőségét is döntően befolyásolja, így közvetlen településformáló erő is. Termelő tevékenysége során szükségszerűen nagyon szoros és közvetlen kapcsolatban áll az élő környezettel és a megújuló természeti erőforrásokkal, tehát befolyásolja a természeti környezet (leginkább a talaj, az élővizek, növény és állatvilág) állapotát. Az agrárgazdaság tehát sokoldalú, sokcélú (multifunkcionális) társadalmi tényező és ezt a szerepét hosszú távon 44

45 Koncepció is megtartja. Kimagasló az agrárgazdaság nemzetgazdasági szerepe a népesség foglalkoztatásában, a vidéki népesség megélhetésében is, habár a mezőgazdaságban foglalkoztatottak száma és aránya fokozatosan csökken. Ennek ellenére a mezőgazdasági foglalkoztatás hazánkban a fejlett mezőgazdasággal rendelkező országokéhoz képest majdnem kétszeres, mindenekelőtt a mezőgazdasági terület és a munkaigényes ágazatok magas aránya miatt. A földterületének több mint 70%-a mezőgazdaságilag hasznosított. A szántóföldi növénytermesztés napjainkra is a mezőgazdasági termelés meghatározó színtere maradt. Egyebek mellet erre utal az a tény, hogy az elmúlt tíz év során nem változott érdemleges mértékben a térség szántóterülete. A kistérség mezőgazdasági területének hosszú évek óta mintegy 90%-a szántó, ez magasabb, mint a megyei átlag (79%). A kert, a szőlő, valamint a gyümölcsös a csekély, egy-egy százalék körüli részarányával sem a ben, sem Somogy nem tekinthető meghatározó súlyú művelési ágnak, ám gazdasági értelemben mégis fontos tényező, amelyet igazol az, hogy a lakosság zöldség-gyümölcs ellátásán túl számos élelmiszeripari szervezet alapanyag-beszerzését is lehetővé teszik. A legeltetésre alapozott állattenyésztés számára nélkülözhetetlen (7%-ot elérő) gyepterület jelentősége napjainkra fokozatosan háttérbe szorult, de mivel a külterjes állattenyésztésnek a térségben nagy hagyományai vannak, ezért továbbra is kellő figyelmet kell fordítani az állattenyésztésre. A ben háttérbe szorítva a kalászos gabonaféléket a legnagyobb mennyiségben termesztett szántóföldi növénnyé a kukorica lépett elő. Évek óta rekordmennyiségű kukorica terem a térségben, ugyanakkor az állatállomány csökkenéséből adódóan a takarmányszükséglet rég nem látott mélypontra zuhant. A kukorica után kistérség szántóterületének legnagyobb hányadát gabonatermesztésre hasznosítják, a legelterjedtebb növények a búza, az árpa, illetve a triticale. Az utóbbi évek jelensége, hogy a talajadottságokhoz viszonyítva jelentősen megemelkedett az olajos növények (napraforgó, repce) aránya. Adottak a kedvező termelési feltételek és a megfelelő szaktudás, termelési tapasztalat. A termelési biztonság fokozása további feldolgozó kapacitással javítható lenne, másrészt a feldolgozó bázisán új típusú beszerző-értékesítő szövetkezet szerveződhetne a teljes termékpályára. A kistérség természeti és talajadottságai, éghajlata alapján kiválóan alkalmas gyógynövények termelésére. A vadon termő gyógynövények gyűjtésének régóta megvannak a hagyományai, de a gyógynövények termesztését szükséges volna újra meghonosítani. A kistérség ökológiai adottságai elsősorban speciális növénykultúrák termesztésére, 45

46 Koncepció valamint organikus és biogazdálkodás megvalósítására alkalmasak. A zöldségtermesztés a kistérségben nem számottevő, többnyire saját fogyasztásra, kismértékben közvetlen piaci értékesítésre kerül. A gyümölcstermesztésnek ezzel szemben nagy hagyományai vannak. A jelentősebb gyümölcsfajok a térségben az alma, a szilva, a körte, a barack, a meggy és a cseresznye. Szőlő termesztése csak családi gazdaságokban folyik. A térség nem számít kiemelt termőtájnak ezen ágazatban, a termésértékesítésre igen csekély hányadban kerül, a saját szükséglet (borkészítés) megtermelése a fő cél. Művelési formája kisparcellás művelés. A kistérségben az állattenyésztés jelentősen visszaesett. Az állatállomány drasztikus csökkenése az 1980-as években kezdődött, amikor is a támogatási rendszer változása és az export lehetőségének beszűkülése nagymértékben gátat szabott a jövedelmezőségnek. Annak ellenére, hogy a kistérség potenciális adottságai az állattenyésztés tekintetében a korábbi évtizedekhez képest alapvetően nem romlottak, a rendszerváltást követő években tovább folytatódott az állatállomány nagymértékű fogyása. A legjelentősebb állattenyésztési ágazat a sertésállomány hanyatlását jól tükrözi, hogy az évre az évi létszámnak közel a felére csökkent, majd azóta ez az arány tovább romlott. A sertésállomány nagysága mindig is változó volt, mivel érzékenyen reagált a takarmányárak piaci alakulására, amelyek elsősorban a kistermelőket érintették érzékenyen. A mezőgazdasági termelés általános nehézségei, az agrárollóban megmutatkozó jövedelem-elvonás, a jövedelmezőségi problémák, a tulajdonosi és szervezeti átrendeződés, a feldolgozó-felvásárló szervezetek tulajdonosváltása, megszűnése különösen érzékenyen érintette a szarvasmarhaágazatot. Ennek következtében a térségben jelentősen lecsökkent a szarvasmarhaállomány. A szervezett tejátvétel nem jellemző, a kisgazdaságokból a tejet a községekben igény szerint értékesítik. A baromfitartás csak az elhagyott, régi istállókban folyik. Új beruházású, vagy kimondottan erre a célra épült telep nincs. A mező- és erdőgazdasági termékek feldolgozásával foglalkozó vállalkozások száma a térségben viszonylag alacsony. Ennek megfelelően a kistérséget zömmel feldolgozatlanul hagyják el a megtermelt mező- és erdőgazdasági termények. A gabonafélék, a takarmánygabona és a kukorica feldolgozása többnyire a térségen kívül történik. Az olajos növények (napraforgó, repce) feldolgozása teljes mértékben a kistérségen kívül történik. Ellenben az egész ország egyetlen cukorgyára a Kaposvári kistérségben található. További jellegzetes terméke a kistérségnek a méz. A kedvező adottságok miatt régebben nagy hagyománya volt a gyümölcstermelésnek, mára 46

47 Koncepció azonban ez az ágazat visszaszorulóban van. Szőlőtermesztés jelentősebb összefüggő területeken nem folyik, így a feldolgozása is csak helyi jelentőségű, saját fogyasztásra történik. Zöldségtermeléshez a kistérség talajadottságai kevésbé alkalmasak, termelése csak szűk körben folyik. A húsfeldolgozási kapacitások a kistérségben jók, amely nagyobb térség ellátását is meg tudná oldani A környezet adottságai A kistérség két nagy, egymástól jellegében jelentősen különböző természetföldrajzi tájegységet foglal magában: a Kapos folyó völgyétől délre, az Észak-Zselic dombvidéke terül el, északra a Külső-Somogynak Kaposra leereszkedő lankái húzódnak. A megyeszékhelyet is kettéválasztja a folyó: déli részén dombok emelkednek - legnagyobb közülük a 212 m magas Ivánfa-hegy -, északi felén csak kisebb magasságkülönbségek figyelhetők meg. A domborzati formák főként a jégkorszak második felében és az ún. jelen korban keletkeztek. E tájegység évi középhőmérséklete 10 Celsius fok, a csapadék mennyisége mm. Fő talajformája lösz és agyag. A Kapos völgyéig húzódó területet három nagy dombvonulat képezi: a Bárdi- és a Berki-, a Berki- és a Zselic- és a Surján-patakok közti dombsorok (Surján-völgye). A Zselic e részét is sűrű völgyhálózat tagolja. A kistáj mérsékelten meleg és nedves éghajlatú. Az erős tagoltságból eredően nagy mértékű klimatikus eltérés tapasztalható e vidéken. A térség északi fele a Dél-Külső-Somogyhoz tartozik. Felszíne a Kapos-völgy felé lejt, ezért e terület egésze a Kapos vízgyűjtőjéhez tartozik. A Dunántúli-dombság egyik legjelentősebb folyója Kiskorpád határában ered, több ágból. Hossza a Tolnanémedinél levő torkolatig 111 km. Jelentősebb vízfolyásai: a Hetesi-, a Jutai-, a Deseda- az Orci-, a Hársas-berki/Nagyberki/és az Inám-patak, illetve a Baté-Magyaratádi vízfolyás. Évi középhőmérséklete nagyjából megegyezik az észak-zseliciével. Az átlagos csapadékmennyiség valamivel kevesebb. A táj legnagyobb részét lösztakaró borítja. A térség kiváló mezőgazdasági adottságokkal rendelkezik Éghajlatában szubmediterrán hatások érvényesülnek. Az országosnál enyhébb tél, mérsékelten melegebb nyár, az országos átlagnál több csapadék, magasabb páratartalom a jellemző. A napfénytartam a többi időjárási elem alakításában a legfontosabb tényező. A mezőgazdaság szempontjából igen fontos a napfényes órák száma és azok megoszlása a különböző 47

48 Koncepció évszakokban. A napsütéses órák száma évenként óra körül alakul. A hőmérséklet nem csak az éghajlat, időjárás szempontjából fontos, hanem a mezőgazdasági termelést nagymértékben befolyásoló tényező is. Az évi középhőmérséklet 10,0-10,5 C közötti értéket mutat a térség területén. A táj hőmérsékleti jellemzéséhez hozzátartozik a hőmérsékleti gyakorisági értékek ismerete is. A terület maximális évi középhőmérséklete 13,0 C, a minimális pedig 9,4 C. A kistérségben az évi átlagos csapadék mm, a zivataros napok száma 15-20/év. A legcsapadékosabb hónapok a május, a június és az október. A kistérség csapadékviszonyait ha nem is bőséges, de jó csapadékellátottság jellemzi. A nyári maximum nem kedvező, mert a csapadék sok esetben felhőszakadás formájában kerül a talajra, mely nagyfokú a talajerózióhoz vezet. Télen a keleti (kontinentális), a többi évszakban a nyugati (óceáni) szelek az uralkodóak, de jelentős az észak-nyugati a délnyugati irányú légmozgások aránya is. A ködös napok száma évente kb Gyógyvíz jelenléte A gyógyító víz örömét az egykori krónikák is megörökítették. A XVI. században időszakosan itt megtelepülő török hódítók is ismerték vizeinket, több településen török fürdő nyomainak maradványaira bukkantak. (pl. Magyaregres határában). Hévizek tekintetében a kistérség gazdag. Az 1930-as években kezdett szénhidrogénkutatásoknak köszönhetően a kutatófúrások eredményeként kirajzolódott, hogy a kistérség teljes területe alatt termálvíz kitermelésére alkalmas réteg húzódik. Ezek további hasznosítása azonban még várat magára. A Kaposvári Kistérség két legnagyobb fürdője Kaposváron, valamint Igalban található. Tavaink: Fontos említést tennünk vizeinkkel kapcsolatban tavainkról is. Ezek a vízfelületek a kikapcsolódást, pihenést, a nyüzsgő hétköznapok utáni teljes feltöltődést szolgálják a vizet kedvelők számára. Deseda Kaposvártól északra található hazánk leghosszabb mesterséges tava a Deseda. A tavat a hasonló nevű patak völgyzáró gáttal történő elgátolásával duzzasztották fel 8 km hosszúságban, 1975-ben. A tó és erdővel tarkított környezete a kirándulóknak és a vízi sportok szerelmeseinek egyaránt kellemes időtöltést nyújt. 48

49 Koncepció Halállománya melyben a magyarországi őshonos halfajok találhatók elismert horgászparadicsommá tette a tavat. A Deseda-tó mellett egy tájidegen akácos területen 28,7 hektáron arborétumot telepítettek 1978-ban. Az arborétumban szinte minden hazai fafaj megtalálható, a telepített lombos fák fajszáma 73, a tűlevelűeké 38, utóbbiak főleg exóták. mellett a hazai lombhullató fáink ezüsthárs, bükk, nyír is helyet kaptak. Hársasberki-halastó A Hársasberki-tó a Hársasberki-halastó északi, befolyó végén található, a halászat céljára használt "nagytótól" - ami 255 ha - a Kisgyalán-Gölle közút választja el. Eredetileg víztározó céljára épültek a tavak az 1980-as évek közepén, majd halászati, ill. horgászati hasznosítást is kaptak 1995-től, amikor is megalakult a Hársasberki HE (a jelenlegi Tógazda HE jogelődje). A nagytavon a Tógazda Zrt. folytatja az intenzív halászatot, a horgásztavon annak "fiók" egyesülete a horgászatot. Pogányvölgyi-víztározó Pogányvölgyi-víztározó: Hetes. A tó 1962-ben épült. Nagy harcsáiról híres! Fehérvári-tó A Fehérvári-tó Somogysárdon található. Két tó várja a horgászni vágyókat, egy 3 Ha-os és egy 0.5 Ha-os horgásztó, folyamatos haltelepítéssel. A Fehérvári-tó alkalmas kempingezésre, kirándulásra és grillezési, sátorozási lehetőségeket is tud nyújtani. A kisgyermekes családokról sem feledkeztünk meg, hiszen homokozási lehetőség várja a csöppségeket! Húskombinát HE halastava Kaposvár felől a 610 sz. úton a 610-es Tüzépnél kell letérni és végig kell menni az úton, majd ott található a horgásztó. Fogható halak: ponty, amur, csuka, süllő, harcsa, keszeg, kárász, busa A tó tavasszal reggeltől estig látogatható. Az őszi nagy telepítés után csak hétvégén fogható nemes békés hal, hét közben viszont ragadozó is fogható. A tó telepítése rendszeres, és bőséges. A tó partján főzési és sátorozási lehetőség van, gyerekeknek játszótér. Előzetes egyeztetés alapján horgászversenyek és rendezvények is lebonyolíthatóak. A tó partján kis házak és stégek várják a látogatókat. Szállási és 49

50 Koncepció tisztálkodási lehetőség rögtön a tó partján. Rossz idő esetén a vendéghorgászokat fedett stégek várják az eső ellen. További tavak Továbbá Alsóbogát, Baté, Bodrog, Bőszénfa, Fonó, Igal (Igali víztározó), Juta(Újmalomi víztározó), Mernye, Mezőcsokonya (Úrtava-halastó), Orci, Osztopán, Polány, Ráksi (Ráksi víztározó), Simonfa, Szentbalázs, Szentgáloskér, Töröcskei-tó, Újvárfalfa (Szentkirályi- halastó) tavai említésre méltóak. Folyó vizeink: Tiszták a kistérség folyóvizei is, ez is erőssége a térségnek. Legjelentősebb vízfolyásunk a Kapos. A Kapos a Sió mellékfolyója, vízgyűjtője része a Duna vízgyűjtőjének, Magyarország délnyugati részén helyezkedik el Somogy és Tolna megyében, a Mecsek és a Somogyidombság között. A folyó Somogy megyében ered Kiskorpád környékén. Kaposvár érintésével kelet felé folyik, Attalánál Tolna megyébe lép át, Dombóvártól már északkeletre folyik. Tolnanémedinél egyesül a Balaton lefolyását képező Sióval. A hossza 112,7 km, átlagos vízhozama 4,4 m 3 /s. szélessége méter, közepes mélysége 1,4 méter. A Kapos legjelentősebb mellékvize a Koppány, mellyel Regöly közelében egyesül. Jelentősebb mellékvizei: Deseda-patak, Orci-patak, Baranyacsatorna. A Kapos vízgyűjtő területe három megyére terjed: Somogy (a megye középső része), Baranya (a megye északi, északnyugati része) és Tolna (a megye nyugati és középső része). A területen öt város és 203 falu található. A vízgyűjtő terület nagysága 3170 km 2. A Kapos folyó csaknem egésze szabályozva van, ez a Kapos-csatorna vagy Zichycsatorna, melyet 1820-ban építettek a vizenyős vidék lecsapolására. A kistérség felszíni vizeinek minőségét leginkább a helyi eredetű szennyeződések befolyásolják. A felszíni vizek állapotát alapvetően az egyes vízgyűjtőkön található települések infrastrukturális adottságaiból következő környezeti terhelések, a kibocsátott szennyeződések, a keletkező hulladékok tisztítása és azok tárolásának színvonala határozza meg. Ehhez járul hozzá a mezőgazdaságban alkalmazott technológiák környezetkárosító hatása. A vízminőségi komponensek vizsgálata során az elmúlt tíz év átlagához viszonyítva a Kapos kivételével érzékelhető javulás tapasztalható. A Kapos a megyeszékhely területén még III. osztályú vízminőséggel rendelkezik, de Kaposvárt 50

51 Koncepció Település elhagyva az ipari és kommunális eredetű szennyvizek bevezetése következtében IV- V. osztályúvá degradálódik. A vízminőség-romlást okozó komponensek közül kiemelkedik az oldott oxigén, az ammónia és az oldott reaktív foszfor és összfoszfor tartalom. Másodlagoselsődleges befogadó Felszíni vizek terhelése 2010 Szv. menny. m 3 /év KOI t/év SZOE t/év NH 4-N t/év Össz.lebegő t/év Össz. só t/év Juta/Szennyvíztelep Jutai árok-kapos ,29 0,018 0,002 0,118 7,85 Mosdós/Kórház Kapos ,63 0,042 0,001 0,231 16,81 Igal/Szennyvíztelep Hársasberki-Kapos ,06 0,127 0,178 0,84 46,5 Kaposvár/Szennyvíztelep Kapos ,18 8,538 25,06 77, ,31 Kaposvár/Cukorgyárkampány Kisgáti-Kapos ,07 0 6,784 37,37 498,98 Kaposvár/Cukorgyárvésztározó Ivánfai-Kapos ,5 0 0,009 0,29 7,84 Kaposvár/Cukorgyár- Sántosi tavak Kapos Kaposvár/Kapos Volán Kisgáti-Kapos ,284 0,019 0,007 0,146 0 (Az adatokat a Dél-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség szolgáltatta.) A felszín alatti vizek (0-20 m-ig terjedő) első vízadó réteg vízkészlete, a talajvíz. Az első vízzáró réteg a kistérségben mindenütt három méternél mélyebben helyezkedik el. A kistérség talajvizei a nem megfelelő agrotechnika, illetve a települések által kibocsátott szennyvizek és egyéb hulladékok ártalmatlanításának hiányában elszennyeződtek, ivóvízként való fogyasztásra így már nem használhatók fel. További szennyezése súlyos következményekkel járhat, tekintve, hogy a rétegvizek jelenleg még biztosnak mondható vízzáró rétegekkel borítottak ugyan, de hosszabb távú károsításuk befolyásolja a rétegvizek állapotát. A kistérség ivóvízellátás szempontjából leginkább hasznosított vízkészlete a rétegvíz. A felszínhez közeli jó vízadó réteg és a fő vízadó 100 m-nél kisebb mélységben a kistérségen belül jelentős területet foglal magában. A fő vízadó réteg a kistérségben határértéket meghaladó vas-mangántartalmú vízkészlettel rendelkezik, így vízkezelés szükséges. A felszíni és felszín alatti vízkészletek szennyezettsége a ben nem csupán környezetvédelmi kérdés. A térségben sok külterületi lakott helyen nincs vezetékes ivóvízhálózat, a talajvízre alapozott ásott kutak tehát ivóvízbázisként szerepelnek. A kistérség lankás domboldalain fokozottan érvényesül a műtrágyázás és a növényvédő szerek vízszennyező hatása. A szántóföldi kultúrákra kijuttatott műtrágya és egyéb vegyszerek a szivárgó vízzel bemosódva, a felületi lefolyás által és az erózióval a felszíni és felszín 51

52 Koncepció alatti vizekbe kerülnek, teljes táplálékláncokat s közvetve az ember egészségét veszélyeztetve ezáltal. A művelésre alkalmas területek aránya a kistérségben kiemelkedően magasnak mondható. A kistérség talajainak kémhatását elemezve kiderül, hogy azok savanyúak, vagy savanyodásra hajlamosak. A talajsavanyodás oka az intenzív, a kistérség ökológiai adottságaihoz nem illeszkedő mezőgazdasági termelés, mely folyamatot a szennyvíz és egyéb hulladékok elhelyezési módja csak erősítenek. A mezőgazdasági termelés, a nagy hozamra szelektált növényfajták nagy mennyiségű szerves anyagot vonnak ki a talajból. A kistérségben a mezőgazdálkodás nem juttatja vissza ezt a szervesanyag-mennyiséget. A kistérség megyeszékhelytől távolabb eső területeinek viszonylagos gazdasági elmaradottságából következően a helyhez kötött légszennyező források emissziójának döntő többsége az energiahordozók eltüzeléséből származik. Az energia felhasználásán belül a lakossági és a szolgáltatásokkal összefüggő energiafelhasználás nő. A mezőgazdaságban ez a folyamat már nem tapasztalható. A kistérségben gyakorlatilag jelentősebb légszennyező telephely nincs. Az éves szilárd anyag kibocsátás nagy része a lakossági tüzelésből származik. A közúti közlekedés emissziója a kistérségen átvezető két főútvonal mellett, valamint Kaposváron számottevő. A gépjárművek számának növekedése, a járműpark elöregedése nyomán a közlekedési eredetű emisszió növekvő tendenciát mutat. A kommunális hulladék összegyűjtése a kistérség minden településében szervezett keretek között, a Kaposvári Városgazdálkodási Részvénytársaság közreműködésével zajlik. Emellett azonban a települések környékén szinte mindenütt található illegális, de mindenki által használt szeméttelep. A helyi önkormányzatok évenkénti lomtalanítási akciói segítséget jelentenek a felhalmozódott hulladékok összegyűjtésében. A hulladékok összetételében a csomagoló anyagok növekedése mellett kevesebb salakot és hamut szállítanak a lerakókba. Ma is kerülnek ki lakossági fogyasztásból származó veszélyes anyagok, használaton kívüli akkumulátor, szárazelemek, olajos hulladékok, növényvédő szerek-, vegyszerek csomagolóanyagai. A kistérségben a közlekedési eredetű zaj közúti, illetve a vasútvonalak mentén a vasúti közlekedésből származik. A nehéz gépjárművek Balaton-partól történő elterelése miatt a 61-es főútvonal környezetében nőtt a zajterhelés. Az ipari eredetű és a szórakoztatóipari zajterhelés a kistérség vidéki területein jelentéktelen, ám a megyeszékhelyen sem ölt túl magas mértéket. 52

53 Koncepció Infrastruktúra Az infrastrukturális helyzet értékelésénél előre kell bocsátani azt a tényt, hogy a statisztikai mutatók tekintetében Kaposvár Város helyzete torzítja (javítja) a kistérség ellátottságát. Részben ennek köszönhető, hogy a kistérség általános infrastrukturális helyzete némileg kedvezőbb képet mutat az országos átlagnál. A ben a évi felmérés időpontjában összesen otthont tartottak nyilván. A laksűrűség, azaz a száz lakásra jutó lakosok száma 244-et mutatott. A lakások 69%-a Kaposváron, a megyeszékhelyen található. A lakások száma a kistérségben folyamatosan bővül, 2010-ben mintegy 89 új lakás létesült. A lakóingatlanok számának növekedésben egyértelműen Kaposvár (74 új lakóingatlan épült) dominál. Lakásállomány 2010-ben Települések Lakásállomány az év végén 2010-ben épített lakások Kaposvár Alsóbogát 96 Baté Bodrog Bőszénfa 196 Büssü 160 Cserénfa 90 Csoma Csombárd 115 Ecseny 179 Edde 98 Felsőmocsolád 253 Fonó 155 Gadács 63 Gálosfa Gölle 436 Hajmás 85 Hetes 392 Igal Juta Kaposgyarmat 35 Kaposhomok 155 Kaposkeresztúr 137 Kazsok 123 Kercseliget 182 Kisgyalán 103 Magyaratád 371 Magyaregres

54 Koncepció Mernye Mezőcsokonya 456 Mosdós Nagyberki 530 Orci 174 Osztopán 302 Patalom 93 Polány 152 Ráksi 187 Sántos 187 Simonfa Somodor 178 Somogyaszaló Somogygeszti 209 Somogyjád 568 Somogysárd 514 Somogyszil 369 Szabadi 128 Szentbalázs 118 Szentgáloskér 248 Taszár 800 Újvárfalva 137 Várda 198 Zimány 200 Zselickislak 116 Zselicszentpál Kaposvár nélkül Kistérség összesen Forrás: Központi Statisztikai Hivatal A térség országos közúthálózaton jól megközelíthető. Észak-déli irányban a Balatonlelle-Szigetvári 67. sz. főközlekedési út, kelet-nyugati irányban pedig a 61. sz. főközlekedési út (Nagykanizsa-Dunaföldvár) szeli át. Valamennyi település szilárd burkolatú úton elérhető. Az utak minősége változó, a főútvonalak kivételével jellemzően gyenge, sok helyen padka nélküli, hullámos és kátyús. Szélessége a helyi forgalomhoz képest ma megfelelő, de teherszállítás és tömegszállító járművek együttes forgalmát csak lassan képesek átvezetni. A településeket összekötő országos útvonalakon menetrend szerinti autóbuszjáratok közlekednek. A térségben lévő települések nagy része azonban csak Kaposváron keresztül kerülhet egymással közúti kapcsolatba, amelyen csak kismértékben javított a kaposvári 61-es elkerülő út kiépítése. A kistérséget átszeli a Gyékényes-Dombóvár-Budapest, vasútvonal, valamint végállomása a Kaposvár-Siófok, illetve a Kaposvár-Fonyód vasútvonalaknak. Az infrastrukturális ellátásban a vezetékes gázellátás volt az a terület, ahol az 1990-es évek végén a legnagyobb és egyben a legkedvezőbb változás ment végbe. E fejlődés 54

55 Koncepció mögött többek közt a földgáz-program állt, valamint a lakosság azon törekvése, hogy a gázfűtés váljon elterjedté. A valamennyi települése rendelkezik közüzemi vízhálózattal. A vezetékes vízellátásba bekapcsolt lakások aránya a kistérségben az elmúlt években jelentősen növekedett. Terület Kommunális ellátás 2009-ben Vezetékes gázt fogyasztó háztartások a lakásállomány százalékában Közüzemi ivóvízvezetékhálózatba bekapcsolt lakás % Közüzemi szennyvízcsatornahálózatba bekapcsolt lakás % Kaposvári kistérség 76,2 99,0 76,1 Somogy megye 71,5 96,4 63,3 Forrás: Központi Statisztikai Hivatal Közüzemi szennyvízcsatorna az 54 település közül csupán tizenhatban (Kaposvár, Hetes, Magyaratád, Magyaregres, Mernye, Orci, Patalom, Simonfa, Somogyaszaló, Somogyjád, Taszár és Várda, Zimány, Zselickislak, Zselicszentpál, Juta) található. Részben kiépült Igalban. A kivitelezés folyamatban van: Sántos, Szentbalázs településeken. Sajnos még mindig kistérség településeinek többsége (35 település) nem rendelkezik szennyvíz-csatornahálózattal. A szippantott szennyvíz szervezett és ellenőrzött elhelyezése és ártalmatlanítása csak a nagyobb lélekszámú településeken valósult meg. A szennyvíz-elvezetés és iszapkezelés, -elhelyezés hiánya a kistérségben a környezetvédelem egyik legakutabb gondja. A térség elektromos energia ellátása egységesen kiépített, azonos kapacitású hálózattal biztosított. Műszaki megoldásai azonban több helyütt korszerűtlenek, a kapacitás leterhelt, nagyobb arányú fejlesztést csak jelentős többlet ráfordítással lehet megoldani. A biztonság és energia-felhasználás növelésének is korlátjai az elavult transzformátorállomások, és szakaszkapcsolók. A kistérség általános egészségügyi ellátása kielégítő. A háziorvosi hálózat személyi és tárgyi feltételei adottak. Külön ki kell emelni a két évvel ezelőtt megvalósított háziorvosi ügyeleti rendszert. A kistérség háziorvosi hálózata átlagos kiépítettségű. A települések mintegy harmadában rendel háziorvos, a többiből pedig a szomszédos településre járnak a betegek. A háziorvosok működési területe általában megegyezik az 55

56 Koncepció igazgatás (körjegyzőség) székhelyével, aminek következtében főleg a térségbe tartozó, de helyenként a térségen kívüli községek egészségügyi ellátását is biztosítják. A szakellátás, valamint a fekvőbeteg-ellátás a megyeszékhelyen, valamint a Mosdós településen található megyei fenntartású kórházban vehető igénybe. Települések Egészségügyi alapellátás 2009-ben Háziorvos és házi gyermekorvos A rendelésen megjelentek és meglátogatottak száma, eset háziorvosi ellátásban házi gyermekorvosi ellátásban Kaposvár Baté Gölle Hetes Igal Magyaratád Mernye Mezőcsokonya Mosdós Nagyberki Osztopán Simonfa Somogyjád Somogysárd Somogyszil Szabadi Szentbalázs Taszár Kaposvár nélkül Kistérség összesen Forrás: Központi Statisztikai Hivatal A kistérség elöregedése miatt az idősellátás, szociális otthonba helyezés kiemelt kérdés, amelynek megoldása nem kielégítő. A területén az 54 település közül mindössze ötben ( Kaposvár, Mosdós, Patalom, Somogyjád, Várda) működik idősotthon. Indokolt a térséget érintő otthonoknál a kapacitásbővítés és az ellátási színvonal javítása. Települések Szociális étkeztetésben részesülő Szociális ellátás 2009-ben Házi segítségnyújtásban részesülő Időskorúak nappali intézményeinek férőhelyei Nappali ellátásban részesülő időskorúak Tartós bentlakásos és átmeneti elhelyezést nyújtó szociális intézmények férőhelyei Tartós bentlakásos és átmeneti elhelyezést nyújtó szociális intézményben gondozott Kaposvár Alsóbogát 9 1 Baté Bodrog 3 13 Bőszénfa 17 56

57 Koncepció Büssü Cserénfa Csoma 7 6 Csombárd 25 7 Ecseny 18 Edde Felsőmocsolád 6 Fonó Gadács Gálosfa Gölle Hajmás Hetes Igal Juta Kaposgyarmat Kaposhomok 4 7 Kaposkeresztúr Kazsok Kercseliget Kisgyalán 11 Magyaratád 12 6 Magyaregres 8 Mernye Mezőcsokonya 33 7 Mosdós Nagyberki Orci Osztopán 14 7 Patalom Polány Ráksi 7 Sántos Simonfa 8 10 Somodor Somogyaszaló 10 Somogygeszti 19 Somogyjád Somogysárd Somogyszil 13 Szabadi 8 2 Szentbalázs Szentgáloskér 21 6 Taszár Újvárfalva 8 Várda Zimány Zselickislak 4 3 Zselicszentpál 5 4 Kaposvár nélkül Kistérség összesen Forrás: Központi Statisztikai Hivatal A szociális ellátás jelentős területe az idősekről, a tartósan betegekről és a mentális problémákkal küzdőkről való gondoskodás. Ennek keretében a kistérségben tartós bentlakásos és átmeneti elhelyezést nyújtó, nappali ellátást biztosító intézmények igénybevételére, valamint étkeztetésre és házi segítségnyújtásra van lehetőség. Az idősotthonok szükségességét mi sem bizonyítja jobban, mint hogy a férőhelyek kihasználtsága a kistérségben az elmúlt évek tendenciáit figyelembe véve megközelíti, illetve eléri a 100%-ot. A népesség elöregedésével párhuzamosan (az intézményi kereteken túl) 57

58 Koncepció egyre nagyobb terhet ró az önkormányzatokra a szociális étkeztetés, valamint a házi segítségnyújtás megszervezése. Szociális ellátó rendszer a ben 2010-ben Társulás neve Székhely Működési terület Ellátott feladat "Esély" Alapszolgáltatási Központ Taszár Baté, Bőszénfa, Kaposhomok, Simonfa, Taszár, Zselickislak, Zselicszentpál Baté, Bőszénfa, Fonó, Kaposhomok, Kaposkeresztúr, Simonfa, Taszár, Zselickislak, Zselicszentpál Baté, Bőszénfa, Csoma, Fonó, Kaposhomok, Kaposkeresztúr, Kercseliget, Mosdós, Nagyberki, Simonfa, Szabadi, Taszár, Zselickislak, Zselicszentpál Étkeztetés Házi segítségnyújtás Családsegítés Gyermekjóléti szolgálat Nappali ellátás Társulás neve Székhely Működési terület Ellátott feladat Igal és Környéke Alapszolgáltatási Központot Fenntartói Társulás Igal Igal, Büssü, Felsőmocsolád, Gadács, Gölle, Kazsok, Kisgyalán, Magyaregres, Orci, Ráksi, Somodor, Somogyaszaló, Somogygeszti, Somogyszil, Zimány Étkeztetés Gadács, Somogyszil Igal, Büssü, Felsőmocsolád, Gadács, Gölle, Kazsok, Kisgyalán, Magyaregres, Orci, Ráksi, Somodor, Somogyaszaló, Somogygeszti, Somogyszil, Zimány Igal, Büssü, Felsőmocsolád, Gadács, Gölle, Kazsok, Kisgyalán, Magyaregres, Orci, Ráksi, Somodor, Házi segítségnyújtás Családsegítés Gyermekjóléti szolgáltatás 58

59 Koncepció Somogyaszaló, Somoyggeszti, Somogyszil, Zimány Igal, Felsőmocsolád, Gadács, Kazsok, Kisgyalán, Magyaregres, Igal Orci, Ráksi, Somodo, Somogyaszaló, Somogygeszti, Somogyszil, Zimány Büssü Büssü Gölle Gölle Nappali ellátás Társulás neve Székhely Működési terület Ellátott feladat Integrált Kercseliget Szociális Szabadi, Csoma, Kercseliget, Nagyberki, Központ Mosdós, Kaposkeresztúr, Fonó Étkeztetés Szabadi, Csoma, Kercseliget, Nagyberki, Mosdós, Kaposkeresztúr, Fonó Házi segítségnyújtás Kercseliget, Nagyberki, Mosdós, Kaposkeresztúr, Fonó Kercseliget, Nagyberki, Szabadi, Csoma, Mosdós Kercseliget, Nagyberki, Szabadi, Csoma, Mosdós, Kaposkeresztúr, Fonó, Taszár, Kaposhomok, Baté, Bőszénfa, Simonfa, Zselickislak, Zselicszentpál, Somogyszil, Nak Nappali ellátás Családsegítés Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás Társulás neve Székhely Működési terület Ellátott feladat 59

60 Mernyei Integrált Szociális Központ Mernye Koncepció Házi segítségnyújtás Mernye, Polány, Ecseny, Magyaratád, Patalom, Szentgáloskér Családsegítés Étkeztetés Nappali ellátás Társulás neve Székhely Működési terület Ellátott feladat Alapszolg áltatási Központot Somogyjád Somogyjád, Edde, Alsóbogát, Várda, Osztopán, Bodrog, Szentbalázs, Cserénfa, Gálosfa, Hajmás, Kaposgyarmat, Családsegítés fenntartó Társulás Pálmajor, Újvárfalva, Mezőcsokonya, Somogysárd, Juta Somogyjád, Edde, Alsóbogát, Várda, Osztopán, Bodrog, Szentbalázs, Cserénfa, Gálosfa, Hajmás, Kaposgyarmat, Pálmajor, Újvárfalva, Gyermekjóléti szolgálat Mezőcsokonya, Somogysárd, Juta, Mernye, Polány, Ecseny, Szentgáloskér, Magyaratád, Patalom Somogyjád, Edde, Alsóbogát, Várda, Juta, Mezőcsokonya, Somogysárd Szociális étkeztetés Somogyjád Hajmás Somogyjád, Edde, Alsóbogát, Várda, Osztopán, Bodrog, Cserénfa, Hajmás, Juta, Kaposgyarmat Hajmás Nappali ellátás 60

61 Koncepció Cserénfa Juta Kaposgyarmat Somogyjád, Edde, Alsóbogát, Osztopán, Bodrog, Várda, Szentbalázs, Cserénfa, Gálosfa, Hajmás, Kaposgyarmat, Újvárfalva, Mezőcsokonya, Somogysárd, Juta, Mernye, Polány, Ecseny, Szentgáloskér, Magyaratád, Ráksi, Patalom, Igal, Büssü, Kisgyalán, Gölle, Kazsok, Magyaregres, Orci, Somodor, Somogyaszaló, Somogygeszti, Zimány Cserénfa Juta Kaposgyarmat Házi segítségnyújtás Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás Bölcsőde a 3 településén (Kaposvár, Hetes és Taszár) üzemel, melyek minisztériumi felügyelet alatt állnak. Óvoda a kistérség 27 településén található, általános iskolával pedig 16 település rendelkezik. A többi településen élő kisdiákok számára az alapfokú oktatást a szomszédos települések általános iskolái biztosítják. A gyermekek utaztatása megoldott a naponta többször közlekedő autóbuszjáratokkal. A kistérségben ugyanúgy, mint a megyében a tanulók száma az 1985/1986. tanévi létszámcsúcs óta napjainkig folyamatosan csökkenő tendenciát mutat, ami demográfiai okokkal magyarázható. Középfokú oktatás Kaposváron folyik, szakképzés keretében. Felsőfokú oktatási intézmény a kistérségben a megyeszékhelyen található (Kaposvári Egyetem), Állattudományi, illetve Pedagógiai Főiskolai és Művészeti Karral, valamint a Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Kar Kaposvári Képzési Központja. 61

62 Koncepció Óvodák adatai 2011-ben a Kistérségben település 2011 gyermekek létszáma óvodai csoportok száma óvoda átlagos csoportlétszáma kapacitás kihasználtság hátrányos helyzetű aránya halmozottan hátrányos helyzetű aránya sajátos nevelési igényű 1. Gölle Göllei Napközi otthonos Óvoda 2. Igal Igali ÁMK - Margaréta Óvoda Igal 3. Büssü Tarkabarka Tagóvoda Büssü 4. Somogyszil Tagóvoda Somogyszil 5. Zimány Tagóvoda Zimány 6. Nagyberki Szász Endre Általános Iskola, Napköziotthonos Óvoda és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény 7. Mosdós Tagóvoda Mosdós 8. Kercseliget Tagóvoda Kercseliget 2011/2012. nevelési évben szüneteltetve 9. Baté Szivárvány Tagóvoda 10. Simonfa Zselici Vadvirág Óvoda 11. Somogyaszaló Lurkó-kuckó Óvoda 12. Somogygeszti Tagóvoda Somogygeszti 13. Somogyjád Illyés Gyula Általános Iskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény, Óvoda, Egységes Pedagógiai Szakszolgálat és Pedagógiai Szakmai % 19 76% 9 36% % 16 19% 5 6% % % 24 86% % 24 80% 11 37% % 10 56% 3 17% % 27 38% 25 35% % 14 37% 9 24% % 25 74% 15 44% % 16 36% 4 9% % 7 47% 1 7% % 11 79% 7 50% % 10 13% 3 4% 0 62

63 Koncepció Szolgáltató Intézmény 14. Mernye Mernyei % 38 55% 14 20% 1 Tagóvoda 15. Magyaratád Mernyei % 8 47% 0 0% 1 Tagóvoda Magyaratádi Telephelye 16. Somodor Mernyei % 17 85% 5 25% 0 Tagóvoda Somodori Telephelye 17. Szentgáloskér Mernyei % 11 61% 4 22% 0 Tagóvoda Szentgáloskéri Telephelye 18. Mezőcsokonya Mezőcsokonyai % 34 58% 5 8% 1 Tagóvoda 19. Juta Jutai % 7 30% 0 0% 1 Tagóvoda 20. Osztopán Osztopáni % 18 64% 10 36% 0 Tagóvoda 21. Somogysárd "Hétszínvirág" % 32 71% 10 22% 0 Óvoda 22. Hetes Somssich Imre % 18 56% 2 6% 0 Tagintézménye 23. Szentbalázs Körzeti % 12 52% 0 0% 2 Általános Iskola és Napközi Otthonos Óvoda 24. Gálosfa Napközi % 18 86% 6 29% 0 Otthonos Tagóvoda Gálosfa 25. Taszár Általános Iskola, % 46 47% 6 6% 1 Óvoda és Bölcsőde összesen ,1 82% ,1% % 8 Forrás: Központi Statisztikai Hivatal 63

64 Koncepció Óvodák adatai 2011-ben Kaposváron intézmény gyermekek létszáma óvodai csoportok száma óvoda átlagos csoportlétszáma kapacitás kihasználtság hátrányos helyzetű aránya halmozottan hátrányos helyzetű aránya sajátos nevelési igényű Bárczi Gusztáv Óvoda, Általános Iskola, Speciális Szakiskola, Diákotthon, Módszertani Központ és Nevelési Tanácsadó ,5 82% 16 84,2% 4 21,1% 19 Bajcsy-Zs. Utcai Központi Óvoda ,5 82% 6 6,7% 0 0,0% 0 Béke Utcai Tagóvoda ,0 91% 66 66,0% 5 5,0% 1 Arany János Tagóvodája ,5 89% 34 23,1% 1 0,7% 1 Jutai Úti Tagóvoda ,5 89% 18 37% 0 0% 1 Festetics Karolina Központi Óvoda ,0 96% 33 23% 3 2% 3 Temesvár Utcai Tagóvoda ,3 109% 9 11% 0 0% 2 Tallián Gyula Utcai Tagóvoda ,3 97% 11 15% 0 0% 4 Damjanich Utcai Tagóvoda ,0 100% 13 17% 0 0% 0 Nemzetőr Sori Központi Óvoda ,6 90% 28 14% 0 0% 0 Honvéd Utcai Tagóvoda ,5 89% 7 7% 0 0% 0 Kaposfüredi Tagóvoda ,0 94% 8 10% 0 0% 5 Petőfi Sándor Központi Óvoda ,0 84% 51 28% 5 3% 0 Búzavirág Tagóvoda ,7 75% 32 26% 1 1% 2 Rét Utcai Központi Óvoda ,8 94% 27 26% 5 5% 1 Szigetvár Utcai tagóvoda ,0 80% 40 91% 18 41% 2 Madár Utcai Tagóvoda ,0 88% 46 38% 12 10% 2 Tar Csatár Központi Óvoda ,5 78% 35 41% 0 0% 0 Szántó Utcai Tagóvoda ,8 79% 29 33% 1 1% 1 Szentjakabi Tagóvoda ,0 84% % 4 4% 1 Kaposvár összesen ,4 89% % 59 3% 45 64

65 Koncepció Általános iskolák adatai 2011-ben a Kistérségben Évfolyamok Település Intézmény 1. évfolyam 2. évfolyam 3. évfolyam 4. évfolyam 5. évfolyam 6. évfolyam 7. évfolyam 8. évfolyam Össz. Felvehető létszám Kihasználtság Somssich Imre Általános Hetes Iskola ,4% Somogysárd Somssich Imre Általános Iskola Noszlopy Gáspár Tagintézménye ,7% Igal Igali ÁMK Batthyány Károly Körzeti Általános Iskola ,0% Igal Spec. Igali ÁMK Speciális Általános Iskola ,0% Nagyberki Szász Endre Általános Iskola, Óvoda, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény ,7% Somogyjád Illyés Gyula Általános Iskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény, Óvoda, Egységes Pedagógiai Szakszolgálat és Pedagógiai Szakmai Szolgáltató Intézmény ,2% Mernye Mernyei Tagiskola ,7% Magyaratád Mernyei Tagiskola Magyaratádi Telephelye ,2% Somogygeszti Mernyei Tagiskola Somogygeszti Telephelye ,7% Mezőcsokonya Mezőcsokonyai Tagiskola ,4% Juta Jutai Tagiskola ,1% 65

66 Koncepció Osztopán Osztopáni Tagiskola ,6% Szentbalázs Szentbalázsi Körzeti Általános Iskola és Napközi Otthonos Óvoda ,2% Taszár Taszári Általános Iskola, Óvoda és Bölcsőde ,1% Gölle Tagiskola Gölle ,0% Összesen ,5% 66

67 Koncepció 1. évfolyam Általános iskolák adatai 2011-ben Kaposváron Évfolyamok évfolyam évfolyam évfolyam évfolyam évfolyam 7. évfolyam 8. évfolyam Felvehető létszám Kihasználtság Intézmény Össz. Bárczi Gusztáv Óvoda, Általános Iskola, Speciális Szakiskola, Diákotthon, Módszertani Központ és Nevelési Tanácsadó Kodály Zoltán Központi Általános Iskola ,5% Kisfaludy Utcai Tagiskola ,2% Berzsenyi Dániel Tagiskola ,4% Gárdonyi Géza Tagiskola ,0% Honvéd Utcai Tagiskola ,9% II. Rákóczi Ferenc Tagiskola ,8% Kinizsi Lakótelepi Tagiskola ,3% Zrínyi Ilona Magyar-Angol Két Tanítási Nyelvű Tagiskola ,1% Pécsi Utcai Tagiskola ,0% Toponári Tagiskola ,6% Benedek Elek Tagiskola ,0% Toldi Lakótelepi Tagiskola ,5% Összesen ,7% 67

68 Koncepció A lakossági szolgáltatások terén a kistérség vegyes képet mutat. Az alapellátást biztosító üzletek minden településen adottak, azonban bizonyos településeken ezek jelentik a lakossági szolgáltatások kizárólagos forrását. Kaposvár, illetve a nagyobb települések az alapellátás, valamit a szakellátás terén is elfogadható helyzetben vannak, azonban a kisebb települések és ezeken belül is főleg a zsáktelepülések kedvezőtlenebb ellátottságúak. Az alapellátást biztosító üzletek itt is minden településen adottak, azonban bizonyos településeken ezek jelentik a lakossági szolgáltatások kizárólagos forrását. Turizmus: A re jellemző a gazdag erdő- és vadállomány, ami kedvez a vadász-, és bakancsos turizmusnak, mégis csupán kevés település rendelkezik vadászházzal, vagy turistaszálláshellyel. A települések több mint fele rendelkezik halastóval, vagy dísztóval. Hévizek tekintetében a kistérség gazdag, de csupán Igalban és Kaposváron működik termálvizes fürdőhely, a vendéglátás is e két városban összpontosul. A többi településen csak kevés falusi magánszálláshely, panzió, szálloda, és önkormányzati fenntartású vendégház üzemel. A kastélyok nagy része kihasználatlan, és felújításra szorul. Kereskedelmi és magánszálláshelyek adatai a kistérségben 2009-ben Település Kereskedelmi szálláshely Magánszálláshely Férőhelyek Vendég Vendégéjszaka Férő- Vendég Vendégéjszaka összesen külföldi összesen külföldi helyek összesen külföldi összesen külföldi Bőszénfa 24 Cserénfa 7 Felsőmocsolád 14 Gálosfa 4 Hajmás 8 Igal Kaposgyarmat Kaposhomok 6 Kaposkeresztúr 16 Kaposvár Mernye 9 Mezőcsokonya 2 Mosdós Ráksi 16 Somogyaszaló 95 4 Somogygeszti 60 8 Somogyjád 8 Szentbalázs 34 Taszár 10 Zselickislak 8 Összesen Forrás: Központi Statisztikai Hivatal 68

69 Koncepció Településhálózat A településhálózatát 54 község alkotja. A települések népességnagyság-kategóriák szerinti megoszlása nem egyenletes. A települések több mint felében, 31 községben a lélekszám nem éri el az ötszáz főt. E törpefalvakban él a kistérség lakosságának 10%-a. További 13 település az fő népességnagyságú aprófalvak kategóriájába tartozik, ahol az összlakosság 9,26%-a lakik. Az aprófalvak problémái a térségben hatványozottabban jelentkeznek. A kistérségben 10 település népességszáma haladja meg az főt, ebből 2 város (Kaposvár és Igal) található, ahol a lakónépesség több mint kétharmada (69,45%) él. A települések részben a közlekedési főutak mentén, részben azoktól 6-8 km-es távolságra helyezkednek el. Az infrastrukturális hiányosságok a településszerkezetet kisebb, 3-5 községes csoportokra tagolják, amely településcsoportoknak egy-egy falu képezi a kialakult természetes központját. A települések több mint egynegyede (14 község) zsáktelepülés. A 54 települése közül 4 rendelkezik önálló jegyzőséggel, a fennmaradó 50 település közigazgatási feladatait pedig 17 körjegyzőség látja el, az alábbiak szerint: Település Baté Fonó Kaposkeresztúr Felsőmocsolád Mernye Ecseny Polány Gölle Büssü Kisgyalán Hetes Csombárd Várda Igal Kazsok Ráksi Juta Kaposvár Magyaratád Patalom Orci A helyi igazgatás struktúrája körjegyzőség központja körjegyzőség körjegyzőség körjegyzőség körjegyzőség központja körjegyzőség körjegyzőség körjegyzőség központja körjegyzőség körjegyzőség körjegyzőség központja körjegyzőség körjegyzőség körjegyzőség központja körjegyzőség körjegyzőség önálló jegyzőség önálló jegyzőség körjegyzőség központja körjegyzőség körjegyzőség 69

70 Koncepció Zimány Mezőcsokonya Mosdós Nagyberki Csoma Kercseliget Szabadi Osztopán Bodrog Simonfa Bőszénfa Zselickislak Zselicszentpál Somogyaszaló Magyaregres Somogygeszti Somogyjád Alsóbogát Edde Somogysárd Somogyszil Gadács Szentbalázs Cserénfa Gálosfa Hajmás Kaposgyarmat Szentgáloskér Somodor Taszár Kaposhomok Sántos Újvárfalva körjegyzőség körjegyzőség önálló jegyzőség körjegyzőség központja körjegyzőség körjegyzőség körjegyzőség körjegyzőség központja körjegyzőség körjegyzőség központja körjegyzőség körjegyzőség körjegyzőség körjegyzőség központja körjegyzőség körjegyzőség körjegyzőség központja körjegyzőség körjegyzőség önálló jegyzőség körjegyzőség központja körjegyzőség körjegyzőség központja körjegyzőség körjegyzőség körjegyzőség körjegyzőség körjegyzőség központja körjegyzőség körjegyzőség központja körjegyzőség körjegyzőség körjegyzőség Társadalmi környezet A kistérség műemlékekben, illetve épített örökségben való gazdagsága az országos átlagnak megfelelő. Az egyes településen található műemlék épületek felsorolása az alábbiakban következik: Település Műemlék Helyszín Levédési szám Nepomuki Szent János szobor Külterület 9610 Alsóbogát Festetics Kastély és park Szabadság u Kiskastély Vörösmarty u Baté Gyula-Gaál-féle kastély (1796) Fő u

71 Koncepció Római katolikus templom Petőfi u Bodrog Harangláb Őskohó Bőszénfa Magtár, istálló Külterület Büssü Református templom (1788) Jókai u. 2/B Római katolikus kápolna (1764) Kossuth u Csombárd Pongrácz-kúria Petőfi u Ecseny Evangélikus templom Templom u Felsőmocsolád Református templom Hősök tere Volt Erőss-kúria és Kacskovics-kúria Rákóczi u Fonó Római katolikus templom Petőfi u Gadács Evangélikus templom (1850) Nepomuki Szent János szobor (1795) Petőfi u Gálosfa Római katolikus templom Zöldfa u Nepomuki Szent János szobor (1795) Zöldfa u Volt Festetics-kastély Zöldfa u Gölle Római katolikus templom (1756) Hősök tere 4466 Hetes Római katolikus templom (1769) Ady Endre u Református templom Vikár Béla u Igal Római katolikus templom (1756) Szent István u Juta Kaposhomok Kaposkeresztúr Kaposvár Római katolikus templom Római katolikus templom Római katolikus templom Lakóház, üzletek Ady Endre u Lakóház, üzlet Ady Endre u Volt zárda, Katolikus Gimnázium Zárda u Vaszary János szülőháza Zárda u Gugyuló Jézus szobor Béla Király u. Csalogány u Mária oszlop Kossuth tér 4500 Volt polgári fiúiskola Kossuth tér 2/A Nepomuki Szent János Szobor Kossuth tér 9878 Lakóház Kontrássy u Lakóház Kontrássy u Dorottya-ház, Csokonai fogadó Fő u Volt vármegyeháza, múzeum Fő u

72 Koncepció Aranyoroszlán patika, lakások Fő u Lakóház Fő u Kórház anyaépülete Fő u. 65/B Szent Rókus szobor Arany János tér 8670 Csiky Gergely Színház Rákóczi tér 9048 Rippl-Rónai kút Rippl-Rónai tér 4349 Volt levéltár és börtön Rippl-Rónai tér Kálvária-kápolna Kálvária u Volt téglagyár Szigetvári u Vízmű épület Guba Sándor u Vár-maradványok Vásártéri út Szent Donát kápolna Ivánfahegy 9225 Római katolikus kápolna Géza u Szent Jakab bencés apátság romjai Kaposszentjakab-Várdomb 4339 Fa harangláb és kőkereszt Ózaranypuszta 9629 Rippl-Rónai József lakóháza, múzeum Fodor J. u. vége 4346 Római katolikus templom Toponári út Szent Flórián szobor Toponári út 4501 Nepomuki Szent János szobor Kemping u. Gém u Lakóház Somssich Pál u Kazsok Református templom (1732) Kercseliget Volt Maár-kastély Fő u Kisgyalán Magyaratád Római katolikus templom (1786) Kossuth u Volt Festetich-kastély Gázlópuszta 9135 Református templom (1845) Hősök tere Nepomuki Szent János szobor (1794) Szent István u Magyaregres Református templom Vöröshadsereg u Római katolikus templom (1760) Kossuth tér 4481 Mernye Kálvária a templomkertben (1824) Kossuth tér 9612 Nepomuki Szent János szobor Petőfi u Mezőcsokonya Lakóház Kossuth u Mosdós Nagyberki Rómaikatolikus templom (1843) Kossuth u Volt Pallavicini-kastélyegyüttes (1892) Petőfi u Magyarok Nagyasszonya Szoborcsoport Fő u Volt Vigyázó-kastély (1760) Vöröshadsereg útja

73 Koncepció Várrom Szalacskahegy 4483 Orci Római katolikus kápolna Petőfi u Osztopán Római katolikus templom (1788) Nepomuki Szent János szobor Hunyadi u Présház Szőlőhegy Patalom Gyulai-Gaál-kastély Ráksi Római katolikus templom (1872) Somogyaszaló Református templom Kossuth u Somogygeszti Volt Jankovich-Bésán-kastély Dózsa György u Somogyjád Református templom Kálvin u Betyárcsárda Szabadság tér Somogysárd Római katolikus templom Szabadság tér Somssich-kastély Fő u Somogyszil Római katolikus templom (1726) Szabadság u Evangélikus templom (1859) Római katolikus templom (1782) Fő u Szentbalázs Fa harangláb Fő u Lakóház Fő u Szentgáloskér Római katolikus templom Akácfa u Taszár Nepomuki Szent János szobor (1812) Széchenyi u Római katolikus templom (1782) Széchenyi u Újvárfalva Noszlopy Gáspár szülőháza Vöröshadsereg u Zimány Római katolikus templom Zselickislak Római katolikus templom (1796) A civil szerveződések, egyesületek, alapítványok szerepe a települések életében jelentős. A civil szervezeteknek jelentős szerepe van a kistérségben, mivel alulról jövő szerveződésekről van szó. Számukra a legfőbb érték az ember, ezért szerepük az érdekvédelem, a közvetítés és a társadalmi kontroll területén testesül meg. Igyekeznek a helyi közösségek érdekeit szem előtt tartva együttműködni az önkormányzatokkal és a gazdasági élet helyi szereplőivel. A vidéki életre is sajnos az a jellemző, hogy a régi hagyományok egyre inkább eltűnőben vannak. Meghalnak azok az idősek, akik még fel tudnának eleveníteni régi népszokásokat, hagyományokat, énekeket, játékokat. Vannak települések, ahol törekvések mutatkoznak ezen negatív tendencia megállítására, több-kevesebb sikerrel. 73

74 Koncepció A megyeszékhely aktív kulturális élettel rendelkezik, amelyet számos civil szerveződés ápol és folytat. A területén 368 civil szervezetet tartanak nyilván, ebből 237 Kaposváron működik. A kistelepüléseken csak elvétve fordul elő komolyabb hagyományőrzést, és kulturális tevékenységet folytató civil szerveződés, leginkább nyugdíjas-, sport-, és polgárőr egyesületek működnek náluk. A kultúra terjesztésében kiemelkedő szerepe van a különböző kulturális, gasztronómiai, és hagyományőrző rendezvényeknek. A kistelepüléseken különösen a falunapoknak, szüreti vigasságoknak, és búcsúknak erős a tradíciójuk, amelyeken megmutatják magukat a helyi és környékbeli népi hagyományőrző csoportok. Ezeknek köszönhetően a kistérség ismertebbé válik, bővül a vendégeknek nyújtható programkínálat, illetve a helyi identitástudat és közösségi kohézió erősítéséhez is hozzájárulnak A területi egységet érintő különféle fejlesztési koncepciók értékelése A területi egységet érintően az elmúlt években az alábbi fejlesztési koncepciók, illetve programok készültek: Agrárstruktúra- és Vidékfejlesztési Program Készítette: Kaposvár és Környéke Kistérségi Önkormányzati Területfejlesztési Társulás Készítés éve: Agrárstruktúra- és Vidékfejlesztési Program Igali kistérség Készítette: Igal és Környéke Kistérségi Területfejlesztési Egyesület Készítés éve: Agrárstruktúra- és Vidékfejlesztési Program Somogyjádi kistérség Készítette: Kaposvár és Környéke Kistérségi Önkormányzati Területfejlesztési Társulás Készítés éve: Agrárstruktúra- és Vidékfejlesztési Program Zselica kistérség Készítette: Zselica Kistérségi Területfejlesztési Szövetség 74

75 Koncepció Készítés éve: területfejlesztési koncepciója Készítette: Székesfehérvári Regionális Vállalkozásfejlesztési Alapítvány Készítés éve: területfejlesztési koncepciója és Programja Készítette: BUSINESS '97 KFT. Készítés éve: A kistérségi agrárstruktúra- és vidékfejlesztési programozás első lépése a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium szorgalmazására és támogatásával 1999-ben indult és 2000-ben zárult le. A programozás legfőbb pozitívuma az egyes kistérségek tudatos fejlesztési koncepciójának felépítésében, valamint a térségi szerveződés erősítésében rejlett. A gyakorlati munka megmutatta, hogy a kistérség összehangolt fejlesztéséhez meg kell nyerni az önkormányzatokat, a vállalkozókat, a befektetőket, a civil szervezeteteket, továbbá a tanácsadókat és szakértő cégeket egyaránt. A programkészítés során megvalósuló érdekintegráció akkor jelent előrelépést, ha azok a munka következő fázisában helyben megvalósítható projektekben jeleníthetők meg évben megtörtént a programok felülvizsgálata, illetve KSH besorolás szerinti egységes szerkezetbe foglalása. A Kaposvár és Környéke Kistérségi Területfejlesztési Társulás szeptemberében kötött megállapodást a Székesfehérvári Regionális Vállalkozásfejlesztési Alapítvánnyal a kistérség térségfejlesztési programjának elkészítésében való közreműködésre. A megállapodás szerint az alapítvány elsődleges feladata a munka módszertani segítése, a programkészítésben résztvevő helyi szakemberek felkészítése, illetve az általuk biztosított adatok, részanyagok, résztanulmányok alapján a koncepció összeállításában való közreműködés. A munka a tervezetnek megfelelően el is indult, október elején megtörtént a helyi közreműködők felkészítése. A kistérségi társulás december 2-i ülésén a résztvevők tájékoztatást kaptak a programkészítés módszeréről, folyamatáról, illetve megtörtént az önkormányzati információgyűjtést szolgáló adatlapok kiosztása, értelmezése, amelyek január közepére feldolgozásra, összesítésre kerültek. Az elkészült helyzetértékelés májusában került bemutatásra a kistérségi társulás közgyűlésén, kérve az abban megfogalmazottak véleményezését, esetleges pontosítását. A közgyűlés döntött arról is, hogy a végleges dokumentum 75

76 Koncepció elfogadásával egy e célra létrehozott, a három mikrotérség képviselőiből álló bizottságot hatalmaz fel. Ezt követően az egyes mikrotérségek is véleményezték a helyzetértékelést, illetve a megfogalmazott főbb fejlődési irányokat, melyet júniusában a végleges dokumentum elkészítése követett. A program stratégiai célként a turizmusfejlesztést, a vállalkozásfejlesztést, az infrastruktúra-fejlesztést, az intézményfejlesztést, a mezőgazdaság fejlesztését, valamint a humán erőforrások fejlesztését határozta meg. A kistérségi programozás fontos mérföldkövet jelentett a 77 települést érintő, átfogó és komplex fejlesztési célok kialakításában, illetve összefogásában. A Kaposvári Többcélú Kistérségi Társulás 2004-ben döntött egy, a Kaposvári kistérségre vonatkozó területfejlesztési koncepció, valamint operatív program kidolgozásáról. A munka elején kezdődött, amely során kiemelt figyelmet kapott a minél szélesebb körű társadalmi egyeztetés követelménye. A társadalmi egyeztetések lefolytatása után, a javasolt módosítások elvégzésével a koncepció és program jelenlegi, végleges változata augusztus 12-én készült el, melynek elfogadása a szeptember elején tartott társulási ülésen történt meg. A program tartalmazza a kistérség összes települési önkormányzatának, illetve több mint 40 helyben működő vállalkozásának a projekt ötleteit megvalósítási időszakkal és forrásigénnyel megjelölve A területfejlesztés eszköz- és intézményrendszere A területfejlesztés és a területrendezés fogalmát A területfejlesztésről és területrendezésről szóló évi XXI. törvény 5. -a határozza meg. A rendelkezés értelmében a területfejlesztés az országra, valamint térségeire kiterjedő társadalmi, gazdasági és környezeti területi folyamatok figyelése, értékelése, a szükséges tervszerű beavatkozási irányok meghatározása, továbbá rövid, közép- és hosszú távú átfogó fejlesztési célok, koncepciók és intézkedések meghatározása, összehangolása és megvalósítása a fejlesztési programok keretében, érvényesítése az egyéb ágazati döntésekben. A területfejlesztés célja: - az ország valamennyi térségében a szociális piacgazdaság kiépítésének elősegítése, a fenntartható fejlődés feltételeinek megteremtése, az innováció térbeli terjedésének elősegítése, a társadalmi, gazdasági és környezeti céloknak megfelelő térbeli szerkezet kialakítása, - a főváros és a vidék, a városok és a községek, illetve a fejlett és az elmaradott térségek és települések közötti az életkörülményekben, a gazdasági, a kulturális és az infrastrukturális feltételekben megnyilvánuló jelentős különbségek 76

77 Koncepció mérséklése és a további válságterületek kialakulásának megakadályozása, társadalmi esélyegyenlőség biztosítása érdekében, - az ország térszerkezete, településrendszere harmonikus fejlődésének elősegítése, - valamint a nemzeti és térségi identitástudat megtartása és erősítése. A területfejlesztés egy olyan komplex, sokszereplős folyamat, amely csak akkor lehet sikeres, hatékony, ha jelentős és sokoldalú támogatottságot élvez, ha a központi kormányzaton és a különböző területi, települési önkormányzatokon kívül aktívan részt vesznek benne a gazdaság szereplői, illetve képviselőik, különböző társadalmi-szakmai és civil szervezetek, sőt a helyi lakosok is. A területfejlesztésnek olyan intézményrendszert kell tehát létrehoznia kistérségi szinten is, amely biztosítja a szükséges szereplők aktív részvételét, folyamatosan bővíti a résztvevő partnerek körét, továbbá biztosítja számukra kapcsolattartás és véleménynyilvánító- és formáló egyeztetések lehetőségét. Csak ezen intézményrendszer létrehozása után válik lehetségessé a területfejlesztés forrás- és eszközrendszerének hatékony felhasználása, működtetése. A területfejlesztés eszközei közül a területi tervezés, a területi fejlesztési menedzsment, a területi információs rendszer együttese a leendő intézményrendszer működésének olyan alappillérei, amelyek nem nélkülözhetők, s hiányuk esetén a források optimális és eredményes felhasználása sem lehetséges. A térségi területfejlesztést szolgáló eszköz- és intézményrendszer már ma is megteremhető alapja a professzionális menedzsment, az együttműködésre és koordinációra alkalmas kistérségi irodahálózat. A megvalósítása éppen csak elkezdődött, de szükségességét mindenki elismeri. A koncepciókban és programokban elfogadottakat csak egy rugalmas, hivatásos, önkormányzati-társulási alapon működő, szakmai kérdésekben részbeni önállósággal is rendelkező tervező, fejlesztő, menedzser irodahálózat viheti sikerre. A kistérségi program az Európai Unióban alkalmazott, valamint a hazai regionális politika gyakorlatának is megfelelő legfontosabb alapelveket követi. Olyan programokat próbál felvázolni, amelyek lehetőséget kívánnak adni a területfejlesztési szereplőknek önálló mozgásterük kihasználására (szubszidiaritás), feltételezik a hatáskörök decentralizációját, erőteljesen ösztönzik a közreműködő szervezetek összetételében, működésében, a szereplők kapcsolatrendszereiben érvényesíteni kívánt partnerséget, illetve a tervezés és megvalósítás nyilvánosságát, demokratizmusát, valamint követik a fenntartható fejlődés elvét. A program alapvetően az önerőre támaszkodó területi fejlődést támogatja, ami megvalósíthatatlan a kistérségi fejlesztési 77

78 Koncepció társulás, a helyi szervezetek, helyi önkormányzatok, gazdasági szereplők, civil szervezetek és a lakosság aktív közreműködése nélkül. A program elő kívánja segíteni az újdonságok gyorsabb beáramlását a gazdaságba, javítva a szereplők adaptivitását, ezért az innováció orientált területi tervezés elemeit is felhasználja. Végezetül alkalmazza azokat a technikákat, melyek a gazdaság belső struktúrájának átalakítását kívánják előmozdítani, építkezve a szerkezetváltást célul kitűző területi tervezés eredményeire. A koncepció kibontásának, a stratégiai és az operatív programok megtervezésének és gyakorlati megvalósításának a folyamatában természetesen a tennivalók konkrét feladatok formájában fogalmazódnak meg. Ennek érdekében kísérletet kell tenni annak meghatározására, hogy hol, mi, mennyi, illetve milyen szereplőkkel valósuljon meg. A helyzetértékelés alapján először az ezt meghatározó alapvető keretek kerülnek összefoglalásra, majd ez alapján kijelölésre kerülnek a térség fő fejlődési irányai, illetve prioritásai. A területfejlesztés forrásainak elemzése Az önkormányzatok számára a fejlesztéshez szükséges források megteremtése a legnehezebb feladat. Belső felhalmozási és fejlesztési források hiányában főként a központi vagy a decentralizált pályázati támogatások jelenthetnek olyan anyagi mozgásteret, amelyek révén a települési feladatellátás infrastrukturális feltételeit biztosítani, illetve javítani lehet. Ebben segíthetnek a pályázatok, amelyek nagyobb volumenű fejlesztések esetén nem egyszer több település összefogásával állami céltámogatások és/vagy európai uniós források elnyerésével, kisebb volumenű fejlesztések esetén pedig a Megyei Területfejlesztési Tanács decentralizált forrásai megszerzésével valósíthatók meg. A Nemzeti Fejlesztési Terv keretében megjelent pályázati lehetőségek révén a összesen 4,34 milliárd forint vissza nem térítendő Európai Uniós támogatásban részesült. A megvalósult projektek között a gazdaságfejlesztési (Gazdasági Versenyképesség OP), valamint az agrár és vidékfejlesztési beavatkozások (Agrár és Vidékfejlesztés OP) dominanciája volt jellemző. Fejlesztési cél Európai Uniós támogatások évben a ben Támogatott projektek (db) Megítélt támogatás (Mrd. Ft) Támogatott projektek (db) Megítélt támogatás (Mrd. Ft) Támogatott projektek (db) Megítélt támogatás (Mrd. Ft) Gazdaságfejlesztés 70 0, , ,66 Humán fejlesztés , ,19 Környezetfejlesztés 2 0,6 50 8, ,07 Közigazgatás ,04 1 0,04 78

79 Koncepció fejlesztés Közlekedésfejlesztés ,26 6 9,26 Településfejlesztés ,1 1 1,1 Turizmusfejlesztés 1 0,13 7 2,94 8 3,07 Összesen 115 4, , ,39 Forrás: A közötti költségvetési időszak ig felmért adatai alapján a kistérség hét Operatív Program keretében 51,05 milliárd forint összegű támogatás nyert el. 4. A stratégiai elemzése (SWOT) A SWOT analízis a fejlesztéseket meghatározó kedvező és kedvezőtlen tényezők minőségi állapotának meghatározására szolgál. A térségi fejlesztési politikának alapvetően ezen fejlődést befolyásoló tényezőkre kell hatnia, építeni a kistérség komparatív előnyeire, erősíteni a gyenge elemeket, kihasználni a lehetőségeket és számításba venni, illetve lehetőség szerint közömbösíteni a társadalmi-gazdasági folyamatokat kedvezőtlen irányba terelő veszélyeket. A koncepció nem csupán az aktuális állapot statikus rögzítését jelenti, hanem egyben a fejlesztéseket determináló kedvező és kedvezőtlen tényezők minőségi állapotának meghatározására is szolgál. A térségi fejlesztési politikának alapvetően ezen fejlődést befolyásoló tényezőkre kell hatnia, építeni a kistérség komparatív előnyeire, erősíteni a gyenge elemeket, kihasználni a lehetőségeket és számításba venni, illetve lehetőség szerint közömbösíteni a társadalmi-gazdasági folyamatokat kedvezőtlen irányba terelő veszélyeket. Erősségek Þ Értékes ökopotenciál áll rendelkezésre. Adottak a hal-, vad-, fa- és gyógynövénygazdálkodás feltételei. Þ A megyeszékhely térségi központ-jellege, kiemelkedő oktatási-kulturális funkciók Þ Kaposvári Egyetem kutatási-fejlesztési szerepe Þ Rendelkezésre álló helyi munkaerő Þ Taszári repülőtér polgári célú hasznosítása Þ Kedvező adottságokra építhető idegenforgalmi fejlesztések 79

80 Koncepció Þ Egyedülálló és változatos táji-természeti adottságok Þ Termálvíz-kincs a kistérség jelentős része alatt Þ A kiemelt idegenforgalmi területekhez viszonyított alacsonyabb árszínvonal Þ Kiépült infrastruktúra a településeken Gyengeségek Þ A kistérség gazdasági-társadalmi fejlettséget mérő mutatói Kaposvár nélkül az országos átlag alattiak Þ A gazdaság minden szektorát a gyenge tőkekoncentráció, a tőkehiányos gazdálkodás, valamint az innovációs fogadóképesség alacsony szintje jellemzi Þ Hazai és külföldi tőke csekély érdeklődése Þ Korszerű technológiák hiánya Þ Iskolázatlanok, illetve a munkaerőpiacon nehezen értékesíthető szakmával rendelkezők nagy aránya Þ A képezhető munkaerő nem megfelelő szemlélete Þ A tőkeszegény vállalkozások nem képesek fejlesztésekre, így munkahelyteremtésre sem Þ Alacsony térségi bérszínvonal Þ Turisztikai vonzerők nem megfelelő kihasználtsága Þ Aprófalvas településhálózat Þ Települési önkormányzatok anyagi forrásainak szűkössége Þ Összekötő és átkötő utak hiánya, rossz állapotú közlekedési infrastruktúra Þ A megyeszékhelyen is kevés a munkahely, a kistelepüléseken ez hatványozottan probléma Lehetőségek Þ A felsőoktatás alkalmassá tehető a térség innovációs potenciáljának erősítésére, a K+F szféra jelentős fejlesztése esetén növelhető a gazdaság versenyképessége Þ Egymáshoz jól illeszthető gazdasági ágak komplex fejlesztése a természeti erőforrásokhoz igazodva Þ A közlekedési hálózat fejlesztésével, és a taszári reptér kihasználásával 80

81 Koncepció logisztikai központ kialakítása Þ Befektetés-ösztönző kistérségi gazdasági környezet kialakítása Þ Munkahelyteremtő támogatások, ágazati támogatások jobb kihasználása Þ Emberi erőforrások fejlesztése a munkaerő-piaci igényeknek megfelelően Þ Táji-természeti adottságok hatékonyabb kihasználása, az ökogazdálkodás irányába való elmozdulás Þ Idegenforgalmi lehetőségek hatékonyabb kihasználása Veszélyek Þ Kedvezőtlen demográfiai folyamatok eredményeként az elöregedés és a gazdasági aktivitás csökkenése. Þ A befektetési kedv csökkenése miatt a helyi gazdaság hanyatlása Þ Folytatódik az aprófalvas, elmaradott periférikus térségek leszakadása Þ A szervező erő nélkül maradt mezőgazdaság helyzete tovább romlik Þ A települési önállóság túlzott hangsúlyozása gátja lehet a térségi együttműködésnek, az ésszerű partneri kapcsolatok hiánya az erőforrások szétforgácsolását kényszeríti ki, nem érvényesül megfelelően a koncentráció elve Þ A települési önkormányzatok forráshiánya következtében az épített környezet állagának romlása Þ Egyes településeken a munkanélküliség magas szintjének állandósulása 81

82 Program Program 82

83 Program STRATÉGIAI PROGRAM A stratégiai program célja kettős, egyrészt meghatározza azon fejlesztési célrendszereket, amelyek révén megvalósítható a jövőkép, illetve a fejlesztési prioritások, másrészt pedig vizsgálja az egyes célok a térség szereplői által történő megvalósíthatóságát, illetve a megvalósítás feltételeit. A célok szükségszerűen részcélokra bomlanak fel. A stratégiai program tartalmát a területfejlesztési koncepciók, programok és a területrendezési tervek tartalmi követelményeiről, valamint illeszkedésük, kidolgozásuk, egyeztetésük, elfogadásuk és közzétételük részletes szabályairól szóló 218/2009. (X. 6.) Kormány rendelet az alábbi pontokban foglalja össze: - közép-, illetve rövid távú célpiramis kialakítása, a végrehajtandó közép- és rövid távú feladatok meghatározása, rangsorolása; - a megvalósítás lehetséges szereplőinek és a közreműködők körének megjelölése, a megvalósítás mechanizmusának bemutatása; - a fejlesztéshez szükséges lehetséges források feltárása, a finanszírozás átfogó rendszerének kialakítása; - a program és alprogramok eredményessége kritériumainak, illetve mutatóinak meghatározása, a társadalmi, gazdasági és környezeti beavatkozások hatásainak bemutatása; - a program végrehajtásában közreműködő szervezetek közti munkamegosztás, együttműködés és információcsere meghatározása, az érdekérvényesítés rendszere; - a program egészének, illetve az egyes részprogramoknak végrehajtásáért felelős operatív szervezetek megjelölése; - a fejlesztési programok megvalósítását, a társadalmi, gazdasági és környezeti hatások nyomon követését, hatékonyságelemzését és a források felhasználását követő monitoring rendszer meghatározása. A stratégiai program általános céljai annak megfogalmazását jelentik, hogy a kistérség egészének fejlődése szempontjából a programnak mi a jelentősége, a megvalósítása miért célja a kistérségnek. Az általános céloknak feleltethetők meg a várható hatások, melyeket a tervezett program megvalósítása kistérségi szinten eredményez. A közvetlen célok a program megvalósítása során a program leírásában részletezett és a meghatározott célcsoportot érintő tevékenységek konkrét céljai. A közvetlen célok megvalósítása révén a célcsoport számára keletkező hozzáadott érték tekinthető a program eredményének. 83

84 Program Horizontális szempontok A horizontális szempontok tartalmazzák mindazokat a fejlesztési irányelveket, amelyek jelen koncepció prioritásainak és intézkedéseinek összeállítása, illetve végrehajtása során feltétlenül szükséges, hogy érvényesüljenek. Fenntarthatóság A fenntartható fejlődés célja, hogy a gazdasági fejlesztések oly módon valósuljanak meg, hogy azok biztosítsák a környezeti értékek maximális védelmét, a természeti erőforrások megőrzését, és figyelembe vegyék a társadalom érdekeit. A fenntartható fejlődésnek ezért három, egyenrangú pillére a gazdaság, a társadalom és a környezet harmonikus fejlesztése. Mindez jelenti a rendelkezésre álló erőforrások jövőorientált, hatékony felhasználását, ugyanakkor a megvalósításra kerülő projektek hosszú távú, a költségvetés forrásait kímélő, költséghatékony működtetését is. A regionális fejlesztéspolitika támogatja mindazon prioritást élvező szektorokba történő beavatkozásokat, melyek célja, hogy a gazdasági szektorok terheit környezetvédelmi szempontból fenntartható irányba vezesse. A fenntarthatóság ugyanakkor a biztonság integrált felfogásán alapul, amelyben kifejezésre jut a jelen értékeinek megőrzése, az írott és íratlan demokratikus elvek és jogok tiszteletben tartása és a fenyegető kockázati tényezők mérséklése is. A gazdaság fejlesztése során a fenntarthatóságot biztosítja a barnamezős beruházások előnyben részesítése, az információs kommunikációs technológia elterjesztése, alkalmazása, infrastruktúrájának és tartalmának fejlesztése a hozzáférés széleskörű biztosítása által. A stratégia keretében meghatározott célok elérését szolgáló beavatkozások rendszere úgy kell hogy kialakításra kerüljön, hogy a beavatkozások megvalósulása a lehető legnagyobb mértékben elősegítse a térség környezeti-, gazdasági-, társadalmi szempontból hosszú távon fenntartható fejlődését. A fejlesztések tervezése és végrehajtása során felmérjük és lehetőség szerint csökkentjük a társadalmi, gazdasági és környezeti folyamatok fenntarthatóságát veszélyeztető külső és belső kockázatokat. A gazdaságfejlesztés keretében megfogalmazott fejlesztési célkitűzések direkt módon hivatottak a környezeti szempontok integrált érvényesítését, a környezettudatos innovatív fejlesztések támogatását, a fenntartható fejlődés biztosítását szolgálni. Ezzel lehetőség nyílik a kistérség társadalmi-gazdasági fenntarthatóságának megteremtésére. A fejlesztések során minimalizálni kell a turizmus által okozott környezeti terhelést, figyelembe kell venni az adott terület ökológiai rendszereinek eltartó képességét, valamint az élhető környezeti állapot, a természeti és épített környezeti értékek, illetve a kulturális örökség megőrizhetőségét, állapotának javíthatóságát. A fenntartható fejlődés elve a környezeti biztonság és a környezettudatosság mellett hozzájárul a sajátos településhálózat fenntarthatóságához, annak fejlesztése és újrastrukturálása révén, ezáltal csökkenti a kistelepülések jövőjét veszélyeztető elvándorlás mértékét. Az innováció és minőség támogatása a termelés területén, valamint a humán erőforrások fejlesztése a fenntarthatóság kulcsfontosságú aspektusát jelentik. 84

85 Program A közlekedés fejlesztésénél előnyben kell részesíteni a közösségi közlekedés szolgáltatási színvonalát javító fejlesztéseket. Ezzel biztosítható a gépjárművel nem rendelkezők esélyegyenlősége. Bár a regionális közúthálózat fejlesztése önmagában nem járul hozzá a környezet megóvásához, az új útszakaszok megépítése összességében az úthosszak rövidülését eredményezi, aminek következtében a fejlesztések környezetterhelési szempontból is előnyösnek bizonyulnak. Fontos az élhető városi környezet megteremtéséhez, hogy az egyéni gépjármű közlekedéssel szemben előnyt élvezzenek a közforgalmú közlekedés járművei, hiszen ennek a közlekedési módnak mind gazdasági hatékonysága, mind fajlagos környezetterhelése jóval kedvezőbb. Esélyegyenlőség A 1083/2006 EK rendelet IV. fejezete 16. cikke biztosítja a nők és férfiak közötti egyenlőségnek, valamint a nemek közötti esélyegyenlőség elve érvényesülésének elősegítését a fejlesztési tervek tervezésének, végrehajtásának, nyomon követésének, és értékelésének különböző szakaszai során. A térség fejlesztését elősegítő regionális operatív program biztosítja a megfelelést a nemen, faji vagy etnikai származáson, valláson vagy meggyőződésen, fogyatékosságon, koron vagy szexuális irányultságon alapuló bármilyen megkülönböztetés megakadályozására, különösen az alapokhoz való hozzáférés tekintetében. Figyelmet kell fordítani továbbá a megváltozott munkaképességű emberek, a gyermekek társadalmi esélyegyenlőségének horizontális érvényesítésére is. A fenti elvek érvényesülésével járó jelentős mértékű társadalmi és gazdasági előnyöket jelentő változás csak akkor érhető el, ha mindezen elvek a fejlesztéspolitika összes területén, átfogóan betartásra és ösztönzésre kerülnek. Az esélyegyenlőség biztosítása érdekében kiemelt figyelmet kell fordítani a regionális különbségek kiegyenlítésére, vagyis hogy az érintett társadalmi csoportok életesélyeit ne befolyásolja az, hogy az ország mely területén élnek. A horizontális szempontok figyelembevétele azt jelenti, hogy az operatív program, illetve prioritási tengelyeinek, műveleteinek tervezése, megvalósítása, értékelése és nyomon követése folyamán különös figyelmet kell fordítani az esélyegyenlőség szempontjaira, és biztosítani kell azok tényleges érvényesülését. A nemek közti egyenlőség szempontjait szem előtt tartva aktívan támogatni kell azon intézkedéseket, amelyek segítenek fölszámolni a nőket vagy a férfiakat érintő egyenlőtlenséget a társadalmi élet valamennyi területén, beleértve a foglalkoztatást, a képzést, a gazdasági életet, a közéletet, a javakhoz és szolgáltatásokhoz (pl. egészségügy, közlekedés) való hozzáférést is. A romák társadalmi integrációjának elősegítése érdekében érvényesíteni kell az egyenlő bánásmód, a szegregáció felszámolása, a komplexitás, az integráció, a pozitív megkülönböztetés, a kulturális identitás megőrzése, a társadalmi tolerancia, a modernizáció, valamint a szociális és etnikai dimenzió szétválasztásának elveit. Kiemelt figyelmet kell fordítani a romák és a roma közösségek összetett hátrányainak enyhítésére, integrációjuk elősegítésére nem egyszeri akciókkal, hanem komplex társadalom- és gazdaságpolitikai beavatkozásokkal. 85

86 Program A projektkiválasztás során előre meghatározott kritériumok alapján vizsgálni kell, hogy a tervezett fejlesztés csökkenti-e a romák kirekesztettségét, valamint biztosítja-e a romák egyenlő hozzáférését a forrásokhoz. A fejlesztéseket úgy kell megvalósítani, hogy azok ne fokozzák a romákkal szembeni előítéletet. A fogyatékossággal élő és a megváltozott munkaképességű emberek esélyegyenlősége érdekében figyelembe kell venni a semmit rólunk, nélkülünk, az egyenlő esélyű hozzáférés, az egyetemes tervezés, az integráció, a mainstreaming, az egyenlő bánásmód és az előnyben részesítés kötelezettsége, valamint a szubszidiaritás elveit. Minden fejlesztés az akadálymentesítés szempontjait figyelembe véve kell megvalósítani, ezáltal biztosítva a minél szélesebb körű hozzáférést. Azért, hogy a fejlesztéspolitika a jövő generációk erőforrásaira is a legnagyobb mértékben építhessen a gyermek politika érvényesítése során figyelembe veendő elvek: gyermeki jogok érvényesítése, a szubszidiaritás, az egyenlő esélyű hozzáférés, a részvétel, a komplexitás, az integrált megközelítés, a stratégiai szemlélet, a prevenció önkéntesség. 1. Hosszú távú területfejlesztési alapcél A programkidolgozás során a problémák különböző szintű okok és hatások láncolataként való vizsgálata fokozottan előtérbe lett helyezve. Erőteljes volt törekvés a különböző gyengeségek közti kapcsolatok feltárására és azok integrált problémaként való kezelésére. Kiemelten fontos szempontként került figyelembe vételre, hogy mind a soft (humán erőforrás jellegű fejlesztések), mind pedig a hard (beruházási és infrastrukturális jellegű fejlesztések) tényezők megfelelően, egymással egyensúlyban érintve legyenek. A programozás minden fázisában kiemelt szerepet kapott a helyi emberek és a helyi szervezetek minél szélesebb körű bevonása. A területfejlesztési programnak a kistérség fenntartható fejlődését kell szolgálnia. A program során csak olyan fejlesztési folyamatok prognosztizálására kerülhet sor, amelyek végrehajtása során elsődleges szempont a természeti környezet megóvása, illetve a terület adottságaival való összhang. Szükséges, hogy a program erősítse tovább a kistérségben beindult helyi térségfejlesztő kezdeményezéseket, érvényesüljön a szubszidiaritás, a partnerség és a programozás elve. Cél, hogy a program eredményeként javuljon a kistérség versenyképessége, továbbá diverzifikált fejlesztés valósuljon meg. A fenti elvek figyelembe vételével a területfejlesztési stratégiájának általános célkitűzéseként a javuló életminőség került meghatározásra. 86

87 Program 2. Általános célok 2.1. A kistérségben élők életminőségének, életkörülményeinek javítása A területfejlesztési program legfontosabb általános célkitűzése a hosszú távú területfejlesztési alapcéllal összhangban a kistérségben élők életminőségének javítása. Ezen folyamat természetesen függ a népesség jövedelmének szintjétől, és még számos más körülménytől, mint például a környezet állapota, a közszolgáltatások minőségi szintje, továbbá az is, hogy a fejlesztéspolitika mennyire sikeresen éri el az egyes településeket és a társadalom különböző csoportjait. A lakosság életkörülményeinek javítását célzó programok segítségével csökkenthető a térség gazdasági és társadalmi elmaradottsága. Ezen cél megvalósulása érdekében kiemelten támogatandóak a foglalkoztatottság emelése és a munkanélküliség csökkentése, a gyenge infrastrukturális ellátottság javítása, a helyi lakosságnak magasabb jövedelem megszerzésének biztosítása, az idegenforgalmi kínálati elemek bővítése, programcsomagokba szervezett értékesítés, továbbá a humán-erőforrás képzését szolgáló programok A térségen belüli jelentős területi különbségek csökkentése A ben az egyes települések között jelentős eltérések mutatkoznak, melyek a koncepcióban is megjelentek. A megyei jogú város, illetve annak a közvetlen vonzáskörzetében elhelyezkedő települések lényegesen kedvezőbb gazdasági mutatókkal rendelkeznek, mint a perifériákon elhelyezkedő kistelepülések, leghátrányosabb helyzetben azonban a zsáktelepülések vannak. Ezen területi különbségek mérséklése, illetve a hátrányos helyzetű települések élhetőbbé tétele a program egyik elsőrendű feladata A térségi gazdaság modernizációja A gazdaság fejlődése elsőrendűen a működő tőke piac által vezérelt de tudatos munkával, ráhatással alakítható, terelhető mozgástól függ, az üzleti szféra belső folyamatai, amelyek a külső szereplők által nem helyettesíthetők, de bizonyos hatókörön belül befolyásolhatók, alakíthatók, ösztönözhetők. A területfejlesztési politika funkciója ezen téren a gazdasággal összefüggő térségi érdekek érvényesítése, azaz: - a helyi munkamegosztás és kapcsolatrendszer kialakulása, komplex és diverzifikált, a térség erőforrásaira építő és a komparatív előnyeit optimálisan hasznosító gazdasági bázis létesítése, a térségi gazdasági és piaci viszonyok kibontakozása, 87

88 Program - a helyi piaci szereplők versenyképességének erősítése, ezáltal a jövedelemtermelő képességük erősítése, az optimális erőforrás-gazdálkodás biztosítás és a helyi gazdaság növekedésének elősegítése, - a közösségi és egyéni jövedelemforrások gyarapítása révén a népesség életminőségének javítása, - a térség, a települések népességének hatékony foglalkoztatása. A versenyképes, minőségi termelés alapvető feltétele a folyamatos technikai-technológiai korszerűsítés. Ezen célkitűzés keretében kiemeltem támogatandóak a versenyképesség növelését, illetve a kistérség termékeinek piacképességét javító programok. A tudásigényes ipari ágazatok perspektivikus piaccal rendelkeznek, versenyképes termékeket eredményeznek. Ennek megteremtését a szellemi potenciált és a gazdaságot ezen belül elsősorban a korszerű feldolgozóipart szervesen összekapcsoló intézmények létrehozásával lehet elősegíteni. Az exportképesség fokozása a hagyományos gazdasági bázisnál is elsőrendű feladat. Általános feladat a meglévő és fejlődőképes vállalkozások fejlesztésének támogatása, hiszen a modern gazdasági szerkezet létrejötte döntően a kis- és középvállalkozások továbbfejlődésén múlik. A gazdasági szervezetek működése általában három stratégiailag fontos ponton hiányos. Az egyik a szűkebben vett innovációs rendszer (a gyártmány- és gyártásfejlesztés, és a háttérben szükséges K+F tevékenység), a másik a gazdasági koordinációs, menedzsment és marketing feladatokat ellátó piaci szervezet, a harmadik pedig tőkeszegénység és a finanszírozási rendszer elégtelensége. A kis- és középvállalkozásokon nyugvó szervezet hosszabb távon üzleti-gazdasági szolgáltatások formájában veszi (majd) ezeket igénybe. Ma még ezek a pontok elsőrendű területfejlesztési beavatkozási területeknek tekinthetők 2.4. Információs társadalom követelményeinek való megfelelés Ezen alprogramban a területfejlesztési részvétel az alábbi öt meghatározó elemhez kötődően valósítható meg: - a közfigyelem ráirányítása az információs társadalom előnyeire, hasznaira és széleskörű felkészítés az infokommunikáció vívmányainak befogadására, - az informatika, kommunikáció és adatátvitel műszaki-infrastrukturális feltételeinek fejlesztése, - az információs társadalom oktatási, képzési és K+F feltételrendszerének kiépítése, - a közigazgatás elektronikus alapokra helyezése (digitális és on-line közigazgatás), - a tudásalapú gazdaság fejlődésének támogatása (elektronikus kereskedelem, tartalomipar, távmunka, stb.). 88

89 Program Annak érdekében, hogy információs társadalom rendszerszerűen kiépüljön a térségben szükséges, hogy átfogó és egységes stratégia mentén történjenek a fejlesztések, melyeket indokolt esetben a területfejlesztés eszközrendszere is támogathat. Az információs társadalom vívmányainak hatékony átvétele feltételezi, hogy biztosítva legyen az információs társadalom fejlesztési stratégia végrehajtásának kistérségi szintű koordinációja, biztosítva legyenek ezen a területen a hatékony forrásbevonás intézményi feltételei, továbbá az információs társadalom fejlesztésének széles spektrumában olyan programok és projektek kerüljenek meghatározásra és végrehajtásra, melyek területfejlesztési eszközök részvételét igénylik Környezetfejlesztés Sajnálatos módon a fenntarthatóság elveit nélkülöző gazdálkodás következményei egyre gyakrabban okoznak maradandó károkat a régióban és a ben egyaránt. A tiszta, egészséges környezet megfizethetetlen érték, megóvása és védelme az a közös érdek, amelynek elérése érdekében komplex összefogáson alapuló fellépés szükséges. A környezetgazdálkodás nem képzelhető el a térség szereplőinek aktív részvétele nélkül. A területfejlesztés szerepvállalása környezetvédelmi célú beruházásokban elsősorban a kiemelten kezelendő kommunális folyékony- és szilárdhulladék gyűjtésében, kezelésében és elhelyezésében jelenik meg programfeladatként. Annak figyelembevételével, hogy a kistérségben a települések, illetve a lakosság összessége a legjelentősebb hulladéktermelő, tekintettel továbbá a hulladékgazdálkodás térségi összefüggéseire és a korábban vázolt gazdasági versenyképességi és életminőségi okokra, a térség kommunális hulladékainak kezelése operatív szintű területfejlesztési beavatkozást igényel. A kistérség vonatkozásában feltétlenül meg kell említeni a évben indult Kapos-menti Hulladékgazdálkodási Programot, amely Somogy, illetve Tolna megyék mintegy 165 települését foglalja magában, ezen belül a teljes területét. A program legfőbb előnye, hogy a hulladékgazdálkodási rendszert a környezetvédelmi, műszaki és gazdasági követelményeknek megfelelően korszerűsíti, a műszaki védelemmel nem rendelkező hulladéklerakók rekultiválásával és a korszerűtlen gyűjtőjárművek lecserélésével csökkenthető a talaj, víz és a levegő szennyezése, a lerakásra kerülő hulladékban az újrahasznosítható anyagok (csomagolóeszközök, szerves anyagok) mennyisége az EU követelményeknek megfelelően lecsökkenthető. A programmal hosszú távon, mintegy éves távlatban kívánják megoldani az érintett települések környezetvédelmi normáknak megfelelő hulladékkezelési és hulladékgazdálkodási kötelezettségét, az európai uniós támogatási lehetőségek felhasználásával. 89

90 Program 2.6 A kistérség területén található Vidékfejlesztési Egyesületek: 1. Zselici Lámpások Vidékfejlesztési Egyesület Helyi vidékfejlesztési stratégiájuk főbb célkitűzései: A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia jövőképe A ZSELICI Lámpások Cselekvő Program gazdasági diverzifikációját a termékarc filozófia települési, majd térségi kiterjesztésével, a termékarcot hordozó helyi mikro vállalkozások humánerőforrásainak és fizikai infrastruktúrájának fejlesztésével, a lakosság életminőségének javításával, a térségi turizmus helyzetbe hozásával, a turisztikai alapú gazdaságfejlesztéssel, az egymásra épülés és szinergia erősítésével, együttműködési hálózatok létrehozásával kívánjuk elérni. Szeretnénk, ha minden településnek jellemző terméke lenne. A stratégia célja nem egyszerűen az, hogy valamiféle értékes szigetet hozzon létre, öncélúan megőrizze elődeink életmintáját. A mélyebb és értékesebb célja az, hogy fenntartható, élhető globális világ egy helyi alternatíváját létrehozza, bemutassa, sőt, életmódját is ahhoz igazítsa. A célkitűzések megvalósítása kapcsán, a partnerségen alapuló LEADER megközelítést érvényesítjük, továbbá felkarolunk minden olyan helyi kezdeményezést, (önkormányzati, civil, vállalkozói) melynek pozitív hatása van településeinkre és biztosítja a fenntartható fejlődést. Főbb célkitűzések Az akciócsoport a településeinek fő fejlődési lehetőségét a turisztikában és vállalkozások fejlesztésében látja. Fontos a marketingtevékenység, hogy az elkészített terméket megtalálják a vásárlók. A helyi kultúra és a sport megőrzése fontos a településen élők számára, hogy meg tudják tartani a hagyományaikat. Rendezvényeinkkel a helyi termékeket és kultúrát emeljük magasabb szintre, hogy minél nagyobb célcsoporthoz elérjenek. A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia főbb célkitűzései: Termékarcú vállalkozások kialakítása és korszerűsítése Térségi turizmus fejlesztése Vidéki örökség, kulturális és sport értékek megőrzése A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia felülvizsgálatának célja A HVS felülvizsgálat indoka a helyi, hazai, és globális gazdasági és társadalmi környezetben bekövetkezett folyamatok, valamint a HVS végrehajtásának előrehaladása és a HVS által a felülvizsgálatig elért eredmények. A HVS felülvizsgálat célja, hogy az említett változásokra a HVS adekvát válaszokat tudjon adni. Tehát az új kihívásokra adandó új válaszokra, vagy a továbbra is fennálló problémákra való hangsúlyosabb odafigyelés a célja az intézkedések átfogalmazásának vagy újakkal való helyettesítésének és a hozzájuk kapcsolódó forrásallokáció felülvizsgálatának, átalakításának. 2. Észak-Kaposi Vidékfejlesztési Egyesület Helyi vidékfejlesztési stratégiájuk főbb célkitűzései: A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia jövőképe A térség civilszervezetei, vállalkozói és önkormányzatai közötti együttműködés olyan szintjét érjük el, melynek következtében minél több egyéni és közösségi kezdeményezés valósul meg a térség gazdasági és társadalmi fejlődése érdekében. A mikro vállalkozások infrastrukturális, technológiai és humánerőforrásának fejlesztésével, az életminőség javításával, a térség 90

91 Program turisztikai alapú gazdaságfejlesztésével, az épített és kulturális örökség megőrzésével elérendő célja az, hogy fenntartható, élhető globális világ egy helyi alternatíváját létrehozza, bemutassa, sőt, életmódját is ahhoz igazítsa. A célkitűzések megvalósítása kapcsán, a partnerségen alapuló LEADER megközelítést érvényesítjük, továbbá felkarolunk minden olyan helyi kezdeményezést, (önkormányzati, civil, vállalkozói) melynek pozitív hatása van településeinkre és biztosítja a fenntartható fejlődést. Főbb célkitűzések A vállalkozások versenyképességének és technológiai fejlettségének növelése, humánerőforrás fejlesztése, ami által új munkahelyek jöhetnek létre, illetve munkahelyek maradhatnak meg. Olyan fejlesztések, melyek a lakosság információ ellátottságát, életkörülményeit, a területhez való kötődését segítik. Rendezvényekkel a hagyományok, a kultúra ápolását, a közösség fejlődését, a kreativitást kívánjuk magasabb szintre fejleszteni. A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia főbb célkitűzései: A térség gazdaság fejélesztése Versenyképes vállalkozások kialakításával, a piaci igényeknek megfelelő termékek létrehozásával és a helyi humánerő foglalkoztatásával növelni a foglalkoztatást és a térségben élők életszínvonalát. Helyi turizmus ágazat fejlesztése A helyi turizmus ágazat fejlesztésénél elsősorban a szálláshely, a szálláshelyekhez kötődő szolgáltatások fejlesztése, a már meglévő turisztikai szálláshelyeket, szolgáltatásokat, a térség településeit bemutató és népszerűsítő kiadvány létrehozása a cél, melynek révén nő a térség ismertsége, az itt eltöltött vendégéjszakák száma, ezáltal a foglalkoztatás és bevétel növekedés érhető el. Helyi humánerőforrás fejlesztése A fő célkitűzés magába foglalja a foglalkoztathatóság esélyeit növelő szolgáltatások és alternatív képzési módok, a társadalmi és kulturális felzárkóztatás támogatását, a hátrányos helyzetűek foglalkoztatásának támogatását. Életminőség javítás, közösségi fejlesztés Az életminőség javítás, közösségi fejlesztés fő célkitűzés magába foglalja a közösség építő rendezvényeket, a közösség építés külső helyszíneinek és kiszolgáló egységeinek kialakítását és a tárgyi feltételek biztosítását, a helyi kulturális és építészeti értékek megőrzését és bemutathatóvá tételét, az élhetőbb környezet kialakítását és a civilszervezetek fejlesztését is. A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia felülvizsgálatának célja A felülvizsgálat oka: a helyi, hazai és globális gazdasági és társadalmi környezetben bekövetkezett folyamatok, valamint a HVS végrehajtásának előrehaladása és a HVS által már 91

92 Program elért eredmények. Célja, hogy a fenti problémákra, változásokra a HVS adekvát válaszokat tudjon adni. Még pontosabban meghatározott célok és az elérésükhöz szükséges forrásallokáció összehangolása. 3. Koppányvölgyi Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület Helyi vidékfejlesztési stratégiájuk főbb célkitűzései: A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia jövőképe A térségen belül a helyi gazdasági és társadalmi szereplők között valós és előrevivő párbeszéd alakult ki, amelynek köszönhetően a térség megfogalmazta és széles körben elfogadta a számára legkedvezőbb fejlődési lehetőségeket, valamint megtette az első lépéseket azok megvalósítása érdekében. A térség közösségei a kialakított közösségi terek és a célzott közösségi programok hatásai révén megerősödtek, képessé váltak a határozott érdek artikulációra és beépültek a döntéshozatali rendszerekbe, így jelentős érdekérvényesítő képességre tettek szert. A közösségek a nemzetközi kapcsolatok terén is hasznos együttműködéseket építettek ki, elsősorban a természetvédelem, a megújuló energiaforrások hasznosítása, a helyi élelmiszer termékek kifejlesztése, a kulturális örökség megőrzés és hasznosítás, valamint a turizmus területén. A térség lakosságában tudatosodtak a helyi természeti erőforrásokkal kapcsolatos problémák így főként a talaj, a vízkincs, a biodiverzitás és a táj degradációja amelynek következtében teret nyert ezek védelme, fejlesztése és fenntartható használati módjai. A Koppányvölgyben folyó sikeres tájrehabilitáció és a kapcsolódó tudományos monitoring új idegenforgalmi vonzerőt is jelent. A térség közösségei ráébredtek, hogy egyes belső erőforrásaik hasznosítását rövidebb, vagy hosszabb távon külső befektetők könnyűszerrel kisajátíthatják, ezért összefogtak annak érdekében, hogy ezeket az erőforrásokat különösen a helyben képződő és megtermelt biomasszát és extenzív módszerekkel megtermelt élelmiszert a helyi népesség jóléte szempontjából legelőnyösebb formában, helyi magán, vagy köztulajdonra építve, fenntartható módon, más helyi folyamatokkal együttműködve lehessen kihasználni. A térség nagy lépéseket tett meg a fosszilis energiahordozóktól való függetlenedés útján, referencia projektekkel mutatta meg a lakossági (háztartási), termelői és közösségi megújuló energia hasznosítás legcélszerűbb módjait és kidolgozta a teljes függetlenedés helyi stratégiáját. 92

93 Program Hasonló eredményeket mutat a térség az élelmiszer ellátás biztonsága (önrendelkezés) területén is. A régebben jellemző, iparszerű növénytermesztéssel szemben a mezőgazdasági termelés nagy mértékben diverzifikálódott, számos új, helyi élelmiszer és egyéb terméket állít elő, amelyeket elsősorban a helyi fogyasztás helyi közétkeztetés, piacok, boltok használ fel de a kaposvári, siófoki városi ellátást is segítik. Ezek a helyi termelési fogyasztási rendszerek főként egyéni és családi gazdálkodók, kis és közepes méretű gazdaságok által, nagyobb hozzáadott értékű és feldolgozottsági fokú, helyi alapanyagból előálított árukra éépülnek. Résztvevői termőterületre vetített fajlagos foglalkoztatásban megelőzik az iparszerű nagyüzemeket. Ez a diverzifikált, változatos, helyi vállalkozásokra és háztáji integrációkra épülő agrárium sikerrel alkalmazkodik a klímaváltozás hatásaihoz is. A háttértelepüléseken az idegenforgalom fenntartható formái nyertek teret, így a fenntartható vidéki életformát (gazdálkodás, öko-épatészet, megújuló energia hasznosítás), a helyi természeti és kulturális örökséget bemutató turisztikai szolgáltatások. A Balaton parton az elavult és a tömegturizmus igényeire szabott épített környezet fokozatos átalakítása mellett a belföldi vendégekre szabott új, elsősorban az ifjúsági és a gasztronómiai turizmus terén kifejlesztett szolgáltatásokkal sikerült a turisztikai szezon hosszabbodását elérni. A térség képesség vált a vidéki élet felértékelődésének kihasználására, fenntartható ökoszociális fejlődési lehetőségeit nem rontotta nagybefektetői érdekeket szolgáló meggondolatlan és aránytalan infrastrukturális, ipari, vagy idegenforgalmi fejlesztésekkel, iskoláit és egyéb közintézményeit fenntartotta és sokoldalúan továbbfejlesztette, így a tanult fiatalok helybentartása mellett képes volt jelentős számú, főként értelmiségi betelepedőt vonzani demográfiai problémáinak enyhítésére. Főbb célkitűzések 1. a helyi gazdaság, különösen a mezőgazdaság diverzifikációjának elősegítése, a termelés társadalmi-, gazdasági és környezeti fenntarthatóságának megteremtése mellett a hozzáadott érték és a termékek feldolgozottsági fokának növelése; Jelenleg a térség gazdaságában a nagyüzemi növénytermesztésre épülő mezőgazdaság dominanciál, amely nem járul hozzá kellőképpen a helyi népesség jövedelemtermeléséhez, foglalkoztatásához (társadalmi fenntarthatósága kérdéses), gazdasági szempontból sem fenntartható (fosszilis függése és fogyasztási intenzitása miatt) és a természeti erőforrások folyamatos degradációját okozza. Ebben a célkitűzésben olyan intézkedések szerepelnek, amelyek ennek az egy lábon álló, fenntarthatatlan gazdasági szerkezetnek a pozitív irányú, 93

94 Program nem külső befektetői érdekeket szolgáló diverzifikációját teremtik meg nem csak az agráriumhoz, hanem más ágazatokhoz tartozó helyi vállalkozásokkal. 2. a fenntartható helyi élelmiszer önrendelkezés biztosítása biztonságos, helyi élelmiszer termékek fejlesztésével és helyi termelési és fogyasztási rendszerek létrehozásával, megerősítésével; A célkitűzésben olyan intézkedések kapnak helyet, amelyek a helyi élelmiszer termékek létrejöttét, a helyben történő értékesítésük segítését és a helyi közétkeztetési szolgáltatásokban való megjelenésüket teszik lehetővé. 3. a fosszilis energiahordozóktól való helyi függőség feloldása a megújuló energiaforrások fenntartható hasznosításának és az energiatakarékosság lakossági, vállalkozói és közösségi formáinak, rendszereinek kiépítésével; A célkitűzés olyan modell értékű, lakossági, háztartási környezetben, középületekben, közintézményekben és vállalkozásokban alkalmazható referencia megoldások létrejöttét segíti, amelyek széles körben alkalmazhatók. 4. a természeti erőforrások víz, talaj, biodiverzitás, táj - állapotának megőrzése, fenntartható használatának megteremtése, különös tekintettel a klímaváltozás várható hatásaira való felkészülésre; Ez a célkitűzés természetvédelmi jellegű, víz és talajvédelmet, vízvisszatartást is szolgáló élőhely, ill. táj rehabilitációt célzó intézkedéseket tartalmaz, amelyek figyelembe veszik a klímaváltozás várható hatásait, különös tekintettel ezek idegenforgalmi, erdei iskolai, vagy más oktatási-képzési hasznosítási formáinak kiépítésére. 5. helyi természeti, történelmi és néprajzi örökség feltárása, megőrzése és fenntartható hasznosítása; Ez a célkitűzés prioritást ad az idegenforgalmi, vagy oktatás-képzési hasznosítást lehetővé tevő kulturális örökség megőrzési tevékenységeknek. 6. a népességfogyás mérséklése a fiatalok helyben tartásával és a bevándorlás, különösen az értelmiségiek betelepedésének elősegítésével; Itt olyan helyi szolgáltatások, tevékenységek beindítása és működtetése kap helyet, amelyek a helyi fiatalok és értelmiségiek számára vonzerőt, tartalmas szocializációs lehetőséget jelentenek (pl. képzőművészeti, zenei műhelyek, sportközösségek, stb), kiegészítve olyan intézkedésekkel, amelyek értelmiségiek, vagy helyi szolgáltatás hiányt kielégítő kézműves szakmával rendelkezők betelepedését segítik ( Fészekprogram ). 94

95 Program 7. a szűk balatoni turisztikai szezon kibővítése és a háttértelepülések fenntartható idegenforgalmának kiépítése a szolgáltatások kínálatának és színvonalának fejlesztésével; Innovatív, fenntartható turisztikai szolgáltatások kifejlesztése és megerősítése. 8. a helyi közösségek megerősítése, a térségen belüli, hazai és európai kapcsolatok kiépítése, a hálózatosodás elősegítése, a térség érdek érvényesítő képességének fejlesztése; Ez a célkitűzés a helyi szereplők participációját, szemléletformálását elősegítő projekteket, térségen belüli, térségek közötti és európai közösségekkel történő együttműködést, tapasztalatcserét, hálózatok kialakítását és az azokban való részvételt segíti, különösen tekintettel a térség alapproblémáival összefüggő tárgykörökben (pl. természeti erőforrások pusztulásának megállítása, helyi termékek fejlesztése, stb). 9. a térség hátrányos helyzetű településeinek, mikrotérségeinek és társadalmi csoportjainak felzárkóztatása. A célkitűzés a HACS területén kialakult belső perifériák (zsáktelepüléses mikrotérségek) és a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok felzárkóztatását szolgáló speciális intézkedéseket tartalmazza ( pl. helyi nők által működtetett kisbolt ) 3. Közvetlen célok (prioritások) 3.1. Gazdaságfejlesztési program ÚSZT Vállalkozásfejlesztési Program A program általános célja a magas jövedelemképződést biztosító gazdasági szerkezet kialakítása, amely kis- és középvállalkozásokon keresztül biztosítja a térség hosszú távú és stabil foglalkoztatottságát. A helyi erőforrásokra és szellemi bázisra alapozva jön létre egy egészséges munkamegosztáson alapuló gazdasági tér. Nő a térség hozzáadott értékének az aránya a termelésben, és a szolgáltatások szerepe felértékelődik. A program megvalósításának eredményeként, a vállalkozások szerkezetében olyan változás jön létre, amely a kisvállalkozói kör szerepét növeli, javul a foglalkoztatási helyzet és emelkedik a térség jövedelemtermelő képessége. Ez a folyamat olyan hatást is kivált, amely a vállalkozások tőkeellátottságát javítja és a gazdasági együttműködések eredményként hatékonyabb gazdasági tér alakul ki Turizmusfejlesztési program ÚSZT Gyógyító Magyarország Egészségipari Program A turizmus jelentősége munkahelyteremtő és népességmegtartó hatásán túl bevételteremtő képességében rejlik. Az ágazat jelentősége azért nagy, mert ez a hatás nem csak a szállásadók és vendéglátóhelyek forgalmát növeli, hanem a kistérség vállalkozóinak széles rétegét érinti. 95

96 Program Ahhoz, hogy több látogató érkezzen a kistérségbe, és az ideérkezők minél több időt töltsenek itt, kiemelt fontosságú a kistérség infrastruktúrájának fejlesztése. Ami a szálláshelyeket illeti, elengedhetetlen a minőségi és mennyiségi fejlesztés, az első osztályú hotelek mellett természetesen szükség van panziókra és magánházakra is, hogy az ide látogató a turista ízlésének és tartózkodás céljának megfelelő szálláshelyet találjon. A kistérség rendelkezik megfelelő idegenforgalmi vonzerőkkel (termál- és gyógyfürdő, műemlék jellegű épületek), a turisztikai kínálati elemek azonban nem koncentráltan helyezkednek el, hanem az egész térséget átszövik, így a térség egyik gyenge pontja, hogy számos idegenforgalmi értékkel rendelkezik, de a kidolgozott programok hiányoznak. A kistérségben található kínálati elemekből komplex kínálati csomagot kell összeállítani, ezt sokkal sikeresebben lehet értékesíteni. A piacképes idegenforgalmi termékeknek megfelelő publicitást kell biztosítani, tudatosítani kell a potenciális belföldi és külföldi turistákkal, hogy a kistérség kiváló, egyedi adottságokkal, vendégszerető, fogadókész lakossággal rendelkezik. 96

97 Program 3.3. Infrastruktúra-fejlesztési program ÚSZT Közlekedésfejlesztési Program A jelenlegi rossz állapotú úthálózat karbantartása, felújítása, új összekötő utak építése elengedhetetlenül szükséges a termelési feltételek javításához. Az úthálózat fejlesztése amellett, hogy bővíti a települések egyoldalú kapcsolatrendszerét (zsáktelepülések), bekapcsolja őket a gazdasági vérkeringésbe és a vállalkozások számára is kiküszöböli a kerülőutakat, csökkenti a szállítási költségeket és az elérési időt. Hasonlóan az úthálózathoz, az infrastruktúra-fejlesztés elengedhetetlen eleme a szennyvízkezelés és -elhelyezés kistérségi szintű megoldása. Hangsúlyt kell fektetni ugyanakkor a meglévő, de már elavult vagy elöregedett infrastruktúra fejlesztésére is. Napjainkra az információ minden vállalkozás számára gazdasági kérdéssé vált. Hatalmas értéket képvisel az információ és annak megszerzése, továbbítása. Az önmagában értéket jelentő információnak az idővel versenyezve, azzal fordított arányban növekszik értéke. Az informatikai rendszerek egyre növekvő mértékben járulnak hozzá a versenyelőnyök kihasználásához, így stratégiai beruházásoknak tekintendők. Egy térség gazdaságfejlesztésének szereplői, ezért azt várják, hogy olyan rendszereket ajánljanak nekik, melyek integrálva az új technológiákat melyek piaci előnyöket, a gyorsaságot, a mindenkori rendelkezésre állást stb. előnyöket biztosítanak az üzleti élet általuk képviselt szegmensén. Az infokommunikációs technológiák globális térhódítása és az azok bázisán létrejövő tudásalapú társadalom alapvetően új gazdasági és társadalmi folyamatokat indukál, melyekbe a kellő ütemű és intenzitású bekapcsolódás egy a jelenleginél innovatívabb fejlődési pálya lehetőségeit hordozza. Közismert, hogy az infokommunikációs szektor növekedési üteme messze meghaladja az általános gazdasági növekedést és különösen az erős szellemi potenciállal rendelkező térségekben alakulnak ki növekedési centrumai. A ben a nagysebességű adatátviteli gerinchálózatok, mint alapinfrastruktúra viszonylagos jó kiépítettsége mellett a számítógépellátottság és az Internet használat kedvezőtlenebb az országos átlagnál. Az informatikai infrastruktúra kistérségen belüli megoszlása erősen heterogén, a megyeszékhely ellenpontját az informatikai infrastruktúrával alig rendelkező aprófalvas térségek adják. Az információs társadalom fejlesztése a területfejlesztés számára egy komplex eszköz a térség gazdasági versenyképességének és a tudásigényes ágazatok munkaerőpiacának erősítésére, és ennek megfelelően az infokommunikációs ágazat fejlesztésére rendelkezésre álló források kiegészítésére területfejlesztési források igénybevétele több területen is indokolt. Az információs társadalom fejlesztésében a területfejlesztés feladata alapvetően kettős. Egyrészt támogatni kell az informatika és kommunikáció helyi műszaki és szellemi bázisának fejlesztését a komparatív előnyök kiaknázása, illetve erősítése mentén, ugyanakkor szükséges az esélyegyenlőség biztosítása a kedvezőtlen helyzetben lévő térségek és társadalmi csoportok számára a korszerű infokommunikációs ismeretekhez és infrastruktúrához való hozzáférésben is. A területfejlesztés számára továbbá az sem lehet közömbös, hogy az információs 97

98 Program társadalom hatékony fejlesztése a centrum-periféria viszonyokban is súlyponteltolódást eredményezhet, és ezáltal hozzájárulhat a térség földrajzi helyzetére visszavezethető kedvezőtlen társadalmi és gazdasági folyamatok mérsékléséhez Agrárstruktúra- és vidékfejlesztési program A térség egyik kiemelkedő természeti adottsága a kedvező mezőgazdasági termelési környezet. A vidéki lakosság döntő többsége tevékenységében kapcsolódik a mezőgazdasági termeléshez. A szántóföldi művelt területek aranykorona értékei, illetőleg a domborzati és éghajlati viszonyok lehetővé teszik az intenzív, piacorientált mezőgazdasági termelés hosszú távú fenntartását. A térség speciális növénykultúrák termesztésére, ezen belül az organikus, illetve biogazdálkodás megvalósítására is kiválóan alkalmas. Nagy hagyományokkal bír, de visszaszorulóban van a hagyományos extenzív állattartás, emellett tág lehetőségeket kínál a gyógy- és fűszernövények, valamint a biogazdálkodás meghonosítása, elterjesztése. Feltétlenül növelni szükséges a térségben megtermelt mezőgazdasági termékek feldolgozottsági szintjét (hűtőház, vágóhíd, gyümölcsfeldolgozás, fafeldolgozás, gyógynövény feldolgozás stb.), elsősorban a feldolgozási lehetőségek helyi megteremtésével, bővítésével. A vidékfejlesztés fontos eleme a települések épített és kulturális örökségének, megőrzése, hagyományainak ápolása is Környezetfejlesztési program ÚSZT Zöldgazdaság-fejlesztési Program A térség gazdaságának versenyképessége és lakosságának életminősége megköveteli a környezeti állapot javítását, a környezeti fenntarthatóságra törekvő új szemléletű, racionális környezetgazdálkodást. A környezetszennyezés nem csupán a természetet, a természeti erőforrásokat és az épített környezetet károsítja, hanem veszélyezteti az emberi egészséget is. A környezetszennyezést okozó káros kibocsátások hatásterülete általában nem lokalizálódik a szennyező forrás közvetlen közelére és főképp nem igazodik közigazgatási határokhoz, ezért a szennyezés okozta károk felszámolása, továbbá a környezet védelmét szolgáló új beruházások általában térségi érdekeket is szolgálnak. A környezetfejlesztés jellege, szemlélete és eszközrendszere túlnő a területfejlesztés keretein, önálló stratégiát, illetve fejlesztési intézkedéseket igényel. Ezen feladatot a jelen programmal párhuzamosan készülő a környezetvédelmi stratégiája oldja meg. 98

99 Program 3.6. Intézményrendszer-fejlesztési program Az intézményrendszer fejlesztése egyik kiemelt célkitűzése a területfejlesztési programnak mind települési, mind mikro-, mind pedig kistérségi szinten. Mind a területfejlesztési célú, mind pedig az egyéb önkormányzati intézményhálózat figyelmet igényel, hiszen ez teremti meg a térségfejlesztés alapját. Fontos ugyanakkor ezen programpont esetében is a kistérségi meghatározottság a jobb hatékonyság, illetve a párhuzamos szabályozások elkerülése érdekében. A célkitűzés megvalósításakor elsősorban a megyei jogú város, illetve a mikrotérségi központok (Mosdós, Somogyjád, Simonfa) központi szerepére célszerű építeni, ugyanakkor amennyiben az intézménytípus jellegéből következik, néhány település természetes központjának számító település szerepe is vizsgálandó. A program tervezésekor figyelembe kell venni a többcélú társulásban meghatározott intézménystruktúrát is. A térség lakosságának iskolai végzettsége alacsony, az alapképzés megoldott, de a szakmai képzés, elsősorban a továbbképzés megoldatlan. A humán erőforrások fejlesztésének hosszú távú átfogó célja a népesség számának, korösszetételének javítása és stabilizálása, a vidék népességmegtartó képességének növekedése, továbbá a térségi identitástudat erősítése. Mindezek eredményeként kiegyensúlyozott, egészséges társadalmi szerkezet alakul ki és erősödik meg, illetve megállítható a munkanélküliségben, elvándorlásban, elöregedésben, elszegényedésben és etnikai leszakadásban megjelenő szociális szegregáció. A munkaerőpiac szempontjából elsődleges cél a munkaerő minőségi fejlesztése. 99

100 Program 4. A program indoklása A i Területfejlesztési Programjának szükségességét az első program óta eltelt időszak alatt bekövetkezett jelentős változások, átalakulások indokolták. A 2000-től 2011-ig eltelt időszak során a gyakorlat bebizonyította a program létjogosultságát, ugyanakkor megmutatkoztak a stratégia gyakorlatban alkalmazható, illetve attól idegen pontjai. Ezen tapasztalatok felhasználásával módosítható, a helyi adottságokhoz és a gyakorlati élethez közelebb vihető a stratégiai jövőkép. Ugyancsak fontos talán a programozás szempontjából is a legfontosabb változás az Európai Unióhoz történő csatlakozás május 1-jén. Az Unió által elfogadott, jelenleg érvényben lévő II. Nemzeti Fejlesztési Terv, valamint az Európa Terv kijelöli azon irányvonalakat, melyeket a kistérségeknek a közösségi támogatások elnyerése érdekében követni kell. Az első prioritás a gazdaságfejlesztési célokat tartalmazza figyelembe véve a kistérség adottságait, lehetőségei, illetve hagyományait. A turizmusfejlesztés külön pontban szerepeltetését az ágazat kiemelkedő térségi jelentősége indokolja, kidolgozásakor azonban figyelembe kellett venni, hogy a területfejlesztési programkészítéssel párhuzamosan folyó turisztikai marketing stratégia kidolgozást. A gazdaságfejlesztés mellett fontos szerepet kapott az infrastruktúra-, illetve a humánerőforrás-fejlesztés. Külön programként szerepel az agrárstruktúra- és vidékfejlesztés, amely összhangban van a évben elkészült Agrárstruktúra- és Vidékfejlesztési Programjával. Fontos terület az információs társadalomra való felkészülés elősegítése is, amely elsősorban a kisebb településeken jelent nehézkesebb alkalmazkodást. A környezetfejlesztés programja azon elsőrendű problémákat érinti, amelyeket a területfejlesztési programban is célszerű szerepeltetni, mert a programozással párhuzamosan készül a kistérség komplex környezetvédelmi stratégiája. Utolsó programpontként a területfejlesztési intézményrendszer programja került kidolgozásra, amely területet jelen program elsősorban települési szinten, illetve a 54 település vonatkozásában tud kezelni. Cél volt tehát a jelenlegi és várható helyzetnek jobban megfelelő, hatékonyabban hasznosítható kistérségi területfejlesztési program kidolgozása. Ennek eredményeként a helyzetfeltárás eredményeire támaszkodó stratégia-kidolgozás, majd az arra épülő projekt szintre eljutó operatív programozás remélhetőleg hatékony segítséget nyújt az európai uniós, illetve nemzeti támogatások fogadására, így az egész kistérségben hozzájárul a magasabb beruházási aktivitáshoz és a vidék felzárkóztatásához. 100

101 Program A program leírása, főbb komponensek Gazdaságfejlesztési program 1.1. alprogram: Munkahelyteremtés A munkahelyteremtő beruházásokat természetesen elsősorban a vállalkozásoknak kell megvalósítani, azonban az önkormányzatoknak és a foglalkoztatás segítésével foglalkozó egyéb szervezeteknek nagy szerepük lehet abban, hogy ne csak Kaposváron legyenek korszerű munkahelyek, hanem a kistérségi körzetközpontokban is. (Mint ahogy erre már vannak jó példák.) Az önkormányzatok legfontosabb beruházás-ösztönző tevékenysége a szabad kapacitású ingatlanok kedvezményes rendelkezésre bocsátása. Az Európai Unió és a magyar központi költségvetés jelentős forrásokat biztosít munkahelyteremtésre. Így van ez az Európai Unió 2013-ig tartó költségvetési ciklusában, de forrás áll majd rendelkezésre a ig tartó ciklusban is. Rendkívül fontos, hogy ezeket a lehetőségek ki legyenek használva, mivel ennek elmulasztása esetén olyan hátrányba kerül a kistérség, amelyből nem fog tudni felfejlődni alprogram: Feldolgozóipar fejlesztése Külön alprogramban szerepel a feldolgozóipar fejlesztése. A kistérség vállalkozói, vállalkozásai már rendelkeznek azokkal a kapacitásokkal, amelyekkel jó minőségű alapanyagot lehet előállítani, a feldolgozás tekintetében azonban jelentős a lemaradás. Cél, hogy a megtermelt árualap a legnagyobb feldolgozottsági szinten hagyja el a térséget, hogy a kistérségben hozzáadott érték a legnagyobb legyen, így a legmagasabb jövedelmet lehessen realizálni alprogram: Megújuló energiaforrások hasznosítása Az emberiség környezetszennyező és energia pazarló életvitele hosszú távon a természeti erőforrások kimerüléséhez vezethet, ezért a fosszilis energiahordozók helyett egyre inkább az alternatív energiaforrások kerülnek az előtérbe. A fosszilis tüzelőanyagok használata korlátozott mennyiségük és a belátható időn belül kimeríthető készletek miatt nem alkalmasak arra, hogy egy fenntartható energiagazdaság épüljön rá, ezért a megújuló energiaforrások hasznosítása jelenthet megoldást, környezettudatos szempontok által vezérelve. Megújuló energiaforrás: olyan energiaforrás, amely természeti folyamatok során folyamatosan rendelkezésre áll, vagy újratermelődik (napenergia, szélenergia, vízenergia, biomassza, geotermikus energia, stb.). Olyan természeti erőforrások, melyek hasznosításával 101

102 Program az emberiség a szükségleteit az adott gazdasági fejlettség szintjén kielégítheti, és használatuk ellenére természetes úton, újratermelődnek. Ezzel szemben a fosszilis tüzelőanyagok (kőszén, kőolaj, földgáz) nem megújuló energiaforrások és a mennyiségük közel végesnek tekinthető. Az energiatermelés jelentős része ma még a kimeríthető és nem megújuló energiaforrásokra támaszkodik a villamosenergia termelésben és a fűtési hő előállításában. Ezért rendkívül fontos, hogy olyan biztos energiaforrások használatát aknázzuk ki, amelyek nem kimeríthetők és megújulók; energiát a naptól, a széltől, a víztől és a növényektől nyeri. Turizmusfejlesztési program 2.1. alprogram: Gyógy- és termálturizmus fejlesztése A kistérség országos viszonylatban is igen gazdag gyógy- és a termálvizekben, területén két termálfürdő (Igal, Kaposvár) működik. A gyógy- és termálturizmus jelentős belföldi és külföldi vonzerővel rendelkezik. A civilizáció előrehaladtával egyre növekvő számú, a gyógyés termálvíz által is sikeresen gyógyítható betegségek kezelésében ezen értékeket sikeresen hasznosítják. A gyógy- és termálturizmus jelentősen hozzájárul a vendégforgalom szezonalitásának enyhítéséhez, vendégei rendszerint hosszú ideig tartózkodnak az üdülőhelyen, valamint a panaszok enyhítése érdekében az átlagosnál többet is hajlandóak költeni. A gyógy- és termálturizmus fejlesztésével jelentős térségi fejlesztési hatás érhető el, a fürdők nem csak az üdülőhelyen, hanem a környező térségben működő szolgáltatóknak is megélhetést, jövedelem-kiegészítést jelenthetnek, a vendégek részére biztosított kiegészítő programlehetőségekkel. Az ágazatban rejlő lehetőségek minél jobb kihasználása érdekében elengedhetetlenül szükséges a gyógy- és termálturisztikai kínálat peremfeltételét képező, jelenleg helyenként elavult és korszerűtlen infrastruktúra (épületek, kiszolgáló létesítmények, technikai berendezések) korszerűsítése, gyógy- és wellness szolgáltatások kialakítása, valamint a minőségi szálláshely kapacitás fejlesztése alprogram: Lovas turizmus fejlesztése A lovas turizmussal kapcsolatos szolgáltatások és értékesítési tevékenység fejlesztése során elsősorban a fedett lovardák létesítését, a kiegészítő infrastruktúra (istálló, akadálypálya, parkosítás, játszótér, medence, stb.) kiépítését, a lovas túra útvonalak azonosítását, kitáblázását, valamint a programkínálat bővítését (pl. nem lovagló családtagok programjai, ifjúsági táborok) kell szem előtt tartani. 102

103 Program 2.3. alprogram: Turisztikai infrastruktúra fejlesztése Ezen alprogram azon turisztikai infrastrukturális hiányosságok csökkentését célozza, amely a turizmus különböző szegmenseihez szervesen kötődnek, azok közvetlen alapját adják. A kerékpárutak, erdei túraútvonalak, ösvények, pihenőhelyek, táborhelyek kiépítése, illetve kijelölése elengedhetetlen feltétele a térség turisztikai fejlesztésének. Infrastruktúra-fejlesztési program 3.1. alprogram: Szennyvízkezelés A kistérség környezetvédelmi stratégiája is kiemelt prioritásként kezeli a települési folyékony hulladék ártalmatlanítását, kezelését. A településeknek jelentős segítséget ad, hogy Kaposvár városban jó ütemben halad a csatornázási program, és ebben sikeresen bevonták a kistérség településeit is. A város infrastruktúrája fejlett, biztonságosan megoldott hosszútávon a szennyvíz ártalmatlanítása. Az egyes településeken a földrajzi, domborzati adottságoktól, illetve a gazdaságos működtetéstől függően kell keresni a megfelelő technológiai megoldásokat alprogram: Úthálózat fejlesztés és rekonstrukció A térség egyik problémája a somogyjádi és a mosdósi mikrokörzetben a kelet-nyugati településcsoportokat összekötő utak hiánya. Ezek átlagosan 2-3 kilométer hosszúságúak, de az érintett településeket ezek nélkül csak kilométer hosszú kerülő úton lehet elérni. Mind a vállalkozási tevékenység során, mind a települési kapcsolatrendszer során nagy előnyökkel jár ezen utak megépülése. Az alprogram részét képezi továbbá a meglevő belterületi utak és járdák felújítása, valamint a hiányzó szakaszok megépítése. 103

104 Program 3.3. alprogram: Információs és kommunikációs technológia fejlesztése A XXI. század egyik legfontosabb kérdése az információ, a friss információ továbbítása, a gyors és pontos információhordozó elengedhetetlen eszköze fejlesztéseknek. Ma már minden elérhető Interneten keresztül, és a vállalkozói és a magánszférában is egyre szélesebb körben alkalmazzák az elektronikus levelezést. Stratégiai kérdés ezért a széles sávú Internet hozzáférés minél szélesebb körű biztosítása melyhez kormányzati, minisztériumi forrást társítanak. A legtöbb körzeti településeken már most is korszerű Internet kapcsolat érhető, és több kistelepülési önkormányzatnak is nyílt lehetősége teleház működtetésére, a rendszeres használat azonban még csak szűk körben terjedt el. Az Internet hálózatát kihasználva lehet további telekommunikációs szolgáltatásokat is biztosítani, mint a telefon szolgáltatás, vagy a kábeltelevízió alprogram: Infrastruktúra felújítása, korszerűsítése A közműhálózatok működése során az üzemeltetőnek fel kell készülnie az elhasználódott hálózatok cseréjére, javítására főként az ivóvíz és villamos energia szolgáltatás terén. Az üzemeltetőnek szem előtt kell tartania, hogy ezen hálózatok cseréjénél ne csak a cserét hajtsa végre, hanem az egészségügyi szempontokat figyelembe javítsa a minőséget is. Agrárstruktúra- és vidékfejlesztési program 4.1. alprogram: Mezőgazdasági termelés fejlesztése A kistérség mikrotérségenként eltérően rendelkezik mindazon erőforrásokkal, melyek az intenzív mezőgazdasági termeléshez szükségesek. Ezen ágazatba való beruházás révén a településen rendelkezésre álló kézi munkaerő foglalkoztathatóvá válik, és az elérhető jövedelem is nő alprogram: Állati és növényi termékek feldolgozása A térség hagyományai valamint a feldolgozóhelyek közelsége elsősorban az új minőségbiztosítási elvárások alkalmazásával e területen további tartalékok tárhatók fel. A minőségbiztosítás a technológiai eljárásrenden túl a fogyasztók érdekeit is szolgálja, ezáltal a termékek iránti bizalom és a fogyasztás is fokozódik. A feldolgozottsági fok növelésével megnövekedett hozzáadott értéktöbblet egyéb, az ágazathoz kapcsolódó fejlesztéseket indukál. Az alprogram legfontosabb célja az állati termékek feldolgozása, az élelmiszerbiztonság növelése, a mezőgazdasági tároló, manipuláló kapacitások korszerűsítése, 104

105 Program létesítése, a csomagolástechnika fejlesztése, hűtőházak építése, valamint a biotermékek feldolgozása alprogram: Környezetkímélő mezőgazdasági termelési módszerek alkalmazása A hagyományos gazdálkodás évszázadokon át alakította a vidéki tájat, az élőhelyek gazdag és változatos tárházát hozva létre állatok és növények számára egyaránt. A természeti környezet megőrzésében döntő szerepe volt az erőforrásokkal helyesen gazdálkodó mezőgazdaságnak. A jelenkor gyakorlata azonban komoly veszélyeket rejt magában, egyrészt az intenzív mezőgazdaság térhódítása, másrészt a gazdálkodással való felhagyás következtében egyre fogyóban vannak az értékes természetközeli élőhelyek. Az alprogramot minden területre az adottságok és igények (pl. környezetvédelmi célok, foglalkoztatás, falusi turizmus lehetőségei, speciális tájtermelési adottságok stb.) alapján kell kidolgozni, figyelembe véve a Natura 2000 programban meghatározottakat. A programok a területek adottságaitól eltérően az alacsony intenzitású gazdálkodási rendszerek támogatását célozzák. A termelési struktúrát úgy kell átalakítani, hogy a tájhoz és a környezeti tényezőkhöz legjobban alkalmazkodni tudjon. Meg kell találni a természeti környezet és az emberi tevékenység igényeinek összehangolási lehetőségeit. A természeti értékek feltárása, azok felmérésnek elkészítése adja azt az alapot, amelyre a fejlesztési stratégiának épülnie kell. Fontos az ökológiai hálózat kialakítása, környezetileg érzékeny területek felmérése, az élőhely rekonstrukciós program végrehajtása, mely a mezőgazdaságilag gazdaságosan nem művelhető területeken adhat egy új természeti értékmegőrzési funkciót. Környezetfejlesztési program 5.1. alprogram: Természeti és épített környezet fejlesztése, rehabilitációja Az alprogram célja egy kedvező környezeti állapotjellemzőkkel rendelkező, kevés környezeti stressz hatást eredményező környezet kialakítása és fenntartása, amely a térség lakosainak kellemes életfeltételeket biztosít, turisztikai szempontból pedig jelentős vonzerővel bír. A települési közterületek rendezettsége, tisztasága, a megfelelő növényzet nagymértékben javíthatja az ott élők közérzetét. A növényzetnek komoly szerepe van a káros környezeti hatások, elsősorban a porterhelés és részben a zaj csökkentésében. A földterületek és a táj jellegét alapvetően rontja, ha ott lerakott hulladék, széthagyott szemét éktelenkedik. A különböző tájsebek környezetében is előbb-utóbb jellemző lesz a hulladék, gyom, bozót. Az épített környezet állapotával kapcsolatos fő problémák a lakásállomány, a lakóépületek állagának romlása, amely a lakhatósági feltételek, életfeltételek, életminőség romlásával, 105

106 Program szélsőséges esetben egészségkárosodással jár, a középületek, közterek, pályaudvarok, buszmegállók, működési zavarokkal és kedvezőtlen esztétikai megjelenéssel. Ugyancsak probléma a településkép, utcakép romlása, esztétikai értékcsökkenés demoralizáló hatása, a település környezeti szempontból kedvezőtlen életfeltételei, valamint a műemléki jelentőségű területek, műemléki környezetek, műemlékek állagromlása, történelmi városrészek, települési hagyományokat őrző épített környezeti elemek, védett temetők, történeti kertek romlása, pusztulása alprogram: Hulladékgazdálkodási programok Az alprogram célja, hogy a Kapos-menti Hulladékgazdálkodási Programmal összhangban, a környezetvédelmi, műszaki és gazdasági követelményeknek megfelelően korszerűsítse a térségi hulladékgazdálkodási rendszert. A műszaki védelemmel nem rendelkező hulladéklerakók rekultiválásával és a korszerűtlen gyűjtőjárművek lecserélésével csökkenthető a talaj, víz és a levegő szennyezése, továbbá a lerakásra kerülő hulladékban az újrahasznosítható anyagok (csomagolóeszközök, szerves anyagok) mennyisége az EU követelményeknek megfelelően lecsökkenthető. Intézményrendszer-fejlesztési program 6.1. alprogram: Önkormányzati intézményfejlesztés Az önkormányzati intézményfejlesztés alprogram térségi szintű kezelésének szükségességét az igazgatási rendszer átszervezésének folyamata indokolja, amely feltehetően még hosszú ideig eltart. A megvalósítás során itt is figyelemmel kell lenni a többcélú társulás által meghatározott irányvonalakra. Az alprogram célja összességében egy kistérségi szinten kezelt, hatékony és párhuzamos hatásköröket mellőző intézményrendszer kialakítása alprogram: Oktatás tárgyi, technikai színvonalának fejlesztése A versenyképes tudás megszerzéséhez korszerű technológiai háttér szükséges. A kistérség alap- és középfokú oktatási intézmények épületeinek és műszaki felszereltségének színvonala változó, vannak rendkívül rossz helyzetű iskolák is. Ahhoz, hogy az alapképzésben résztvevő diákok jó oktatási körülményeket tanulhassanak, valamint hogy a csökkenő gyermeklétszám 106

107 Program miatt szükségessé váló felzárkóztató jellegű képzések megindulhassanak, szükséges az infrastrukturális háttér biztosítása az iskolákban alprogram: Közszolgáltatások fejlesztése A közigazgatás mellett a közszolgáltatási szféra egyes elemeinek párhuzamos fejlesztése is szükséges, különösen azokon a területeken, ahol a forráshiány nem teszi lehetővé önálló kezdeményezés beindítását. Így szükséges az egészségügyi ellátó rendszer nyilvántartási rendszereinek, a könyvtárak, levéltár, múzeumok nyilvántartása, illetve az itt elérhető információk digitalizálása és elektronikus úton elérhetővé tétele. 107

108 Program 6. A program várható hatásai és eredményei A Területfejlesztési Programjának felülvizsgálata során a stratégiai programrész kidolgozásánál meghatározásra kerültek azon prioritások és alprogramok, amelyekre egy hosszú távú, következetes fejlesztés építhető. A stratégiai célok meghatározása során fontos szempont volt a helyi érintettek minél szélesebb körű bevonása. Ennek legnagyobb előnye, hogy a program haszonélvezői maguk is felelősséget vállalnak a kidolgozásban, ezen túlmenően pedig erős támogatást szerez a tevékenységekhez, jobb rálátást biztosít a valós problémákra, a prioritásokat az érintettek részvételével határozza meg, jobb minőségű terveket eredményez, illetve növeli az átláthatóságot. A helyi emberek és szervezetek bevonásán alapuló módszer csak úgy lehet eredményes, ha a helyi szereplők informáltsága és kapacitása megfelelő mértékű az adott munkához mérten. Fontos szempont volt, hogy a projekt átlátható legyen, illetve érdekelje a helyi szereplőket. Tisztázni kellett, valamint átláthatóvá kellett tenni a különböző résztvevők szerepét. A megfelelő eredményhez szükséges volt az építő hozzászólás az összes bevont szereplő részéről, illetve a nyitottság az eredmények további megbeszélésére. A stratégia hat prioritásra épül, ezek a gazdaságfejlesztés, a turizmusfejlesztés, az infrastruktúra-fejlesztés, az agrárstruktúra- és vidékfejlesztés, a környezetfejlesztés, valamint az intézményrendszer-fejlesztés. Ezen prioritások felölelik a kistérség azon szegmenseit, melyek a területfejlesztési program szempontjából relevánsak. A gazdaságfejlesztés prioritás alprogramjai a munkahelyteremtés, a feldolgozóipar fejlesztése, valamint a megújuló energia hasznosítása. A turizmusfejlesztésen belül alprogramként a gyógy- és termálturizmus fejlesztése, a lovas turizmus fejlesztése, illetve a turisztikai infrastruktúra fejlesztése került meghatározásra. Az infrastruktúra-fejlesztési program a szennyvízkezelés, az úthálózat fejlesztés és rekonstrukció, az információs és kommunikációs technológia fejlesztése, valamint az infrastruktúra felújítása, korszerűsítése kérdéskörével foglalkozik. Az agrárstruktúra- és vidékfejlesztési program alprogramjai a mezőgazdasági termelés fejlesztése, az állati és növényi termékek feldolgozása, illetve a környezetkímélő mezőgazdasági termelési módok alkalmazása. A környezetfejlesztési program a természeti és épített környezet fejlesztését, illetve rehabilitációját, valamint hulladékgazdálkodási programok megvalósítását foglalja magában. Végül az intézményrendszer-fejlesztési program az önkormányzati intézményfejlesztést, az oktatás tárgyi, technikai színvonalának fejlesztését, valamint a közszolgáltatások fejlesztését segíti elő. 108

109 Program Az egyes alprogramok eredmény- és hatásindikátorait az alábbi táblázat tartalmazza: Prioritás Operatív fejlesztési programok, intézkedések Eredményindikátor Hatásindikátor Gazdaságfejlesztési program Turizmusfejlesztési program Nő a térség információellátottsága Infrastruktúrafejlesztési program Agrárstruktúra- és vidékfejlesztési program Munkahelyteremtés Feldolgozóipar fejlesztése Megújuló energia hasznosítása Gyógy- és termálturizmus fejlesztése Lovas turizmus fejlesztése Turisztikai infrastruktúra fejlesztése Szennyvízkezelés Úthálózat-fejlesztés és rekonstrukció Információs és kommunikációs technológia fejlesztése Infrastruktúra felújítása, korszerűsítése Mezőgazdasági termelés fejlesztése alprogram Állati és növényi termékek feldolgozása alprogram Környezetkímélő mezőgazdasági termelési módok alkalmazása Munkanélküliség csökkenése Termékek magasabb feldolgozottsági foka Hosszútávon biztosítottá válik a térség energia ellátása Szélesedő, komplexebb idegenforgalmi kínálat Magas színvonalú, tájspecifikus kiszolgáló létesítmények létrejötte, fejlődése Bővülő idegenforgalmi programlehetőségek Települési folyékonyhulladék megfelelő kezelése Javuló közlekedési infrastruktúra Javul a térség lakóinak, vállalkozásainak információhoz jutási lehetősége Elavult infrastruktúra felújítása A helyi agrárpotenciál jobban kihasználhatóvá válik Élelmiszergazdaság fenntarthatóságának és versenyképességének biztosítása Környezetterhelés csökkenése a mezőgazdasági termelés során Kedvezőbb és vonzóbb gazdasági környezet, munkalehetőségek bővülése, gazdasági fejlődés Növekvő idegenforgalmi vonzerő és árbevétel, új munkahelyek teremtése, növekvő népességmegtartó képesség Csökkenő környezetterhelés Jobb térségi megközelíthetőség és átjárhatóság Infrastruktúra-ellátottság minőségi javulása A térség mezőgazdasági versenyképességének emelkedése, a feldolgozottsági fok növekedése 109

110 Program Környezetfejlesztési program Intézményrendszerfejlesztési program Természeti és épített környezet fejlesztése, rehabilitációja Hulladékgazdálkodási programok Önkormányzati intézményfejlesztés Oktatás tárgyi, technikai színvonalának fejlesztése alprogram Közszolgáltatások fejlesztése alprogram Megfelelő települési környezet kialakítása, tájsebek felszámolása Megfelelő települési hulladékkezelés Az önkormányzati ügyintézés színvonala emelkedik Megfelelő körülmények kialakítása a színvonalas képzéshez A közszolgáltatások színvonala emelkedik Vonzóbb települési környezet, csökken a kistérség környezetterhelése A lakosság számára helyben elérhető szolgáltatások színvonala emelkedik, ezáltal növekedik a helyben maradási hajlandóság, a település népesség megtartó ereje 110

111 Program 7. Összefoglaló idő és pénzügyi táblázat A Területfejlesztési Programjának pénzügyi és időbeni ütemezését az alábbi táblázat tartalmazza: Alprogramok Összesen Munkahelyteremtés Feldolgozóipar fejlesztése Megújuló energia hasznosítása Gyógy- és termálturizmus fejlesztése Lovas turizmus fejlesztése Turisztikai infrastruktúra fejlesztése Szennyvízkezelés Úthálózat-fejlesztés és rekonstrukció Információs és kommunikációs technológia fejlesztése Infrastruktúra felújítása, korszerűsítése ezer Ft 111

112 Program Alprogramok Összesen Mezőgazdasági termelés fejlesztése Állati és növényi termékek feldolgozása Környezetkímélő mezőgazdasági termelési módok alkalmazása Természeti és épített környezet fejlesztése, rehabilitációja Hulladékgazdálkodási programok Önkormányzati intézményfejlesztés Oktatás tárgyi, technikai színvonalának fejlesztése Közszolgáltatások fejlesztése ezer Ft Mindösszesen:

113 Operatív program OPERATÍV PROGRAM 1. Az operatív program célja Az operatív program célja, hogy az uniós csatlakozás első éve után a magán- és vállalkozói szféra szereplői közt is elkezdődhessen egy valós értékeket létrehozó területfejlesztési koncepció és program. Az előcsatlakozási programok során a potenciális területfejlesztési szereplőknek többé-kevésbé sikerült elsajátítani az EU-s pályázati rendszer módszertanát, így most már képesek nagyobb volumenű fejlesztések indítására. A fejlesztések ütemezése már a as években is időszerű, de leginkább a as években indokolt. Kaposvár kistérségi központ és megyeszékhely is egyben, vonzáskörzetében jótékony hatással bír a fejlődésre. A jelentős számú munkahelyet kínáló közszféra intézményei stabilan működnek, és a regionális decentralizáció miatt csak átalakulás várható, foglalkoztatotti létszámcsökkenés nem. A vállalkozások körében nem ennyire kedvező a kép, ugyanis a város vezetésének kiemelkedő vállalkozásfejlesztési programja ellenére több nagyüzemnek sem sikerült tevékenységét stabilan elkezdeni. Bíztató tény, hogy a sikertelenségnek kistérségen kívüli okai voltak, a helyi aktivitás jó volt. Az emberi erőforrások korlátjai továbbra is hátráltatják az együttműködést, mivel a szemléletváltozás, a szövetkezési hajlandóság főleg az agrárvállalkozók körében rendkívül alacsony. A bizalmatlanság és az önálló gazdasághoz való ragaszkodás a jellemző, noha ezek az üzemméretek nem kedvezőek a gazdaságos termelésnek. A ma falun élők egyetlen perspektívája a jelentősen támogatott oktatás, képzés, amivel alkalmazkodni tudnak a megváltozott munkaerő piachoz. Az emberi erőforrás fejlesztéssel egy időben a munkahelyteremtés, gazdaságfejlesztés teljes skáláján játszani kell. Nem lehet cél, hogy más térségekből érkező munkaerő felvétele erősödjön, míg a munkaképes helyi munkaerő a fejlesztési erőforrásokat, pénzeket pazarolva az utcán sétál. A vidéki infrastruktúra fejlesztése az operatív program időszakában jelentős eredményeket fog hozni. Megépülnek a települések közötti csökkent paraméterű utak, és ezzel jelentős mezőgazdasági területek tárulnak fel az új típusú szövetkezés számára, illetve hatékonyabbá válik a munkaerő hasznosítása. A településeken a faluműhelyekben kiépül a társadalmigazdasági tudásbázis hasznosításának infrastruktúrája. Megteremtődnek a felhasználóbarát információs társadalom alapjai a kistelepüléseken is. A demonstrációs projektek támogatásával biztosítható az információ frissessége. A természeti örökség megőrzése két területre válik szét. Kiemelten kezelendő a Balaton és Deseda tó vízgyűjtőjének komplex vízminőség védelmi és tájmegőrzési programja, amely szervesen illeszkedik a vízgyűjtőn levő települések agrárstruktúra átalakítási programjához. Ezen a területen a Deseda tó körüli 113

114 Operatív program rekreációs övezet környezeti állapotának stabilizálása érdekében a területen élők teljesíteni fogják a cél eléréséhez szükséges komplex intézkedésrendszer feltételeit. A kistérségi adottságok rendkívül kedvezőek a turisztikai célú fejlesztéseknek. Az Igali termálkincs, a kaposvári fürdő, és a kulturális hagyományaink csak egy-egy kiragadott részlete ennek az ágazatnak. Jelentős beruházások szükségesek mind a vállalkozói, mind a magánszférában egyaránt. Kulcsfontosságú azonban a komplex turisztikai marketingterv hatékony alkalmazása. 2. Az alprogramok kiválasztásának indoklása Az alprogramok kiválasztása a szakmai és társadalmi fórumokon elfogadott stratégiai program prioritásaihoz, és azon belül szó szerint az alprogramokhoz igazodik. Ezen programok a korábbi évek sikerei és tanulságai alapján kerültek kiválasztásra. Minden szükséges cél meghatározásra került, tudva azt, hogy lesznek olyan projektek, amelyek a programozási időszakon túl fognak csak megvalósulni, de jelenleg még mindegyik projekt esélyes, és az adott térségben élők szempontjából döntő fontosságú lehet. A projektek nagy számát a kistérség nagysága is indokolja, hiszen 54 település több mint 100 ezernyi lakosának programja ez. A projektek megfogalmazásánál és ütemezésénél vezérlő elv volt az, hogy minél tökéletesebben illeszkedjen a stratégiai programban megfogalmazott alprogramokhoz, illetve a koncepció által feltárt gyengeségek minél szélesebb körének megszüntetésében, mérséklésében legyen hatással. A projektgyűjtés során egyértelmű tapasztalat volt, hogy az önkormányzatok köszönhetően az évtizedes kistérségi területfejlesztési munkának sokkal felkészültebbek, mint a gazdasági szféra szereplői. Ez azért is lehet így, mert az önkormányzatok már most számos közszolgáltatási feladatok társulásos formában látnak el részben önkéntesen, részben a jogszabályi lehetőségek kihasználására. Az együttműködési kapcsolatrendszer már kialakult, és a rendszeres kapcsolattartás, személyes találkozások is nagyban segítik a közép és hosszú távú gondolkodást. Az operatív programnak ezért több prioritása és alprogramja is segíti az együttműködést, a párbeszéd, a gazdasági kapcsolatok kialakulását és fenntartását. Ez a kapcsolat lehet táptalaja a versenyképes gazdasági potenciállal rendelkező kistérségi érdekszövetségnek, majd kistérségi szintre emelve a valódi szubszidiaritásnak. A projektrendszer a széleskörű egyeztetések ellenére sem lehet teljes körű, mivel a különböző pályázati források megnyílásával tartott tájékoztató fórumok a szakemberek számára újabb és újabb projektötletet adnak, melyek túlnyomórészt illeszkednek a kistérségi stratégiai programhoz. Előfordulhat, hogy az így felmerült projektötlet előbb valósul meg, mint a régóta 114

115 Operatív program tervezett projekt, amennyiben a megvalósításhoz tőkeerős vállalkozó és céltudatos szervezőmunka párosul. A Kaposvári Kistérség Területfejlesztési Stratégiája 2011-ben A területfejlesztés legfontosabb általános célkitűzése a kistérségben élők életminőségének javítása. Ezen folyamat természetesen függ a népesség jövedelmének szintjétől, és még számos más körülménytől, mint például a környezet állapota, a közszolgáltatások minőségi szintje, továbbá attól is, hogy a fejlesztéspolitika mennyire sikeresen éri el az egyes településeket és a társadalom különböző csoportjait. A lakosság életkörülményeinek javítását célzó programok segítségével csökkenthető a térség gazdasági és társadalmi elmaradottsága. Ezen cél megvalósulása érdekében kiemelten támogatandóak a foglalkoztatottság emelése és a munkanélküliség csökkentése, a helyi gazdaság erősítése, és fejlesztése, a lakosság számára magasabb jövedelem megszerzésének biztosítása, az infrastrukturális ellátottság javítása, az idegenforgalmi kínálati elemek bővítése, valamint a közszolgáltatás színvonalának emelése. A Területfejlesztési Stratégia elkészítésénél a települési önkormányzatainak, és a településeken helyben működő vállalkozásoknak a projektterveit vettük alapul, mert a helyben élők tudják a legjobban, hogy mire van szükség az adott településen. Ezáltal érvényesült az alulról építkezés, a "szubszidiaritás" elve. Mindegyik fejleszteni kívánó szervezet kiemelte ugyanakkor, hogy a beruházáshoz szükséges önerőt a jelenlegi gazdasági helyzetben, és a költségvetési megszorítások közepette nem képes biztosítani, így tehát a működésének fenntartására kell szorítkoznia. A finanszírozási problémák nemcsak a települési önkormányzatokat jellemzik, hanem ugyanúgy vonatkoznak a gazdasági válság hatásaival küszködő vállalkozásokra is. Az összegyűjtött projektterveket céljuk szerint hat programba, és 18 alprogramba lehet csoportosítani: 1. Gazdaságfejlesztési program 1.1. Munkahelyteremtés alprogram 1.2. Feldolgozóipar fejlesztése alprogram 1.3. Megújuló energia hasznosítása alprogram 2. Turizmusfejlesztési program 2.1. Gyógy- és termálturizmus fejlesztése alprogram 2.2. Lovas turizmus fejlesztése alprogram 115

116 Operatív program 2.3. Turisztikai infrastruktúra fejlesztése alprogram 3. Infrastruktúra-fejlesztési program 3.1. Szennyvízkezelés alprogram 3.2. Úthálózat fejlesztés és rekonstrukció alprogram 3.3. Információs és kommunikációs technológia fejlesztése alprogram 3.4. Infrastruktúra felújítása, korszerűsítése alprogram 4. Agrárstruktúra- és vidékfejlesztési program 4.1. Mezőgazdasági termelés fejlesztése alprogram 4.2. Állati és növényi termékek feldolgozása alprogram 4.3. Környezetkímélő termelési módszerek alkalmazása alprogram 5. Környezetfejlesztési program 5.1. Természeti és épített környezet fejlesztése, rehabilitációja alprogram 5.2. Hulladékgazdálkodási alprogram 6. Intézményrendszer-fejlesztési program 6.1. Önkormányzati intézményfejlesztés alprogram 6.2. Oktatás tárgyi, technikai színvonalának fejlesztése alprogram 6.3. Közszolgáltatások fejlesztése alprogram 116

117 Operatív program 3. A projektek bemutatása 1. Gazdaságfejlesztési program A program általános célja a magas jövedelemképződést biztosító gazdasági szerkezet kialakítása, amely kis- és középvállalkozásokon keresztül biztosítja a térség hosszú távú és stabil foglalkoztatottságát. A helyi erőforrásokra és szellemi bázisra alapozva jön létre egy egészséges munkamegosztáson alapuló gazdasági tér. Nő a térség hozzáadott értékének az aránya a termelésben, és a szolgáltatások szerepe felértékelődik. A program megvalósításának eredményeként, a vállalkozások szerkezetében olyan változás jön létre, amely a kisvállalkozói kör szerepét növeli, javul a foglalkoztatási helyzet és emelkedik a térség jövedelemtermelő képessége. Ez a folyamat olyan hatást is kivált, amely a vállalkozások tőkeellátottságát javítja és a gazdasági együttműködések eredményként hatékonyabb gazdasági rendszer alakul ki Munkahelyteremtés alprogram A kistérségben élők életkörülményeinek javítása egyértelműen és alapigazságként megfogalmazva csak a munkalehetőségek bővítésével, a nagyobb jövedelmet biztosító munkahelyek létrehozásával lehetséges. Minden egyéb fejlesztés csak ezen keresztül valósítható meg, illetve ezen életkörülmények esetén érik el valódi céljukat. A foglalkoztatás bővítése és a jövedelem emelkedése közvetlenül kihat a települési önkormányzatokra, hiszen a szociális juttatások helyett fejlesztésre tud forrást biztosítani, illetve többletbevételhez jut az iparűzési és a személyi jövedelemadó növekedése által. Az alprogram célja, célcsoportjai Az alprogram célja, hogy elősegítse a kistérség munkanélküliségi helyzetének hosszú távú javítását, hozzájárulva ezáltal a kistérségben élők életminőségének javításához. Az alprogram közvetlen célcsoportja a munkaképes lakosság. Az alprogramhoz kapcsolódó projektek Sorsz. Projektgazda A megvalósulás helye A projekt által megvalósítani kívánt cél A megvalósítás ideje A projekt forrásigénye (e. Ft) 1 Ablak-Épszer Kft. Kaposvár Asztalos üzem kialakítása Bőszénfai Szarvaságazat Korona Gyógyszertár Bt. Bőszénfa Szarvastelep fejlesztése, bővítése Kaposvár Gyógyszertári bővítés

118 Operatív program Az alprogram várható hatása, eredményei A projekt eredményeként javul a kistérség foglalkoztatottsági helyzete, csökken a munkanélküliek száma, amely hosszú távon mind társadalmi, mind pedig gazdasági értelemben jótékony hatással bír Feldolgozóipar fejlesztése alprogram Mivel a térség vidéki területein az ipari szektor részaránya rendkívül alacsony, a magas foglalkoztatás kiemelt fejlesztéseket tesz indokolttá. A térségközpont ipara az elmúlt évek során sajnos negatívan változott, különösen a gazdasági válság hatására 2009-től, így a fejlesztés itt is elengedhetetlen. A feldolgozottsági fok növelésével megnövekedett hozzáadott értéktöbblet egyéb, az ágazathoz kapcsolódó fejlesztéseket indukál. Az alprogram célja, célcsoportjai A feldolgozóipari fejlesztés megvalósulása során kiemelt támogatást élveznek azon térségi feldolgozóipari kapacitások eszköz-, valamint technológiai fejlesztései, amelyek magas foglalkoztatással jelentősen hozzájárulnak a térség munkanélküliségi mutatójának javításához. Az alprogram a meglévő erőforrások jobb kihasználását, illetve új tevékenységek indítását célozza meg. A célcsoportként a kistérségben működő, illetve létrehozandó feldolgozóipari üzemek jelölhetők meg. Az alprogramhoz kapcsolódó projektek Sorsz. Projektgazda A megvalósulás helye A projekt által megvalósítani kívánt cél A megvalósítás ideje A projekt forrásigénye (e. Ft) 1 Linden Faipari Kft. Bőszénfa Fűrészüzem fejlesztése Gálosfa Község Újvárfalva Község Várda Község Gálosfa Brikettáló üzem létesítése Újvárfalva A Szociális szövetkezetnél feldolgozó építése Várda Műanyag üzem létesítése

119 Operatív program Az alprogram várható hatása, eredményei Az alprogram eredményeként bővül, illetve minőségileg javul a térségi feldolgozókapacitás. A hozzáadott érték növekedésével hatékonyabbá válik a helyi gazdaság, több jövedelmet lesz képes realizálni a helyi adottságok felhasználásával. Ezáltal a települési önkormányzat is többlet bevételre tehet szert, és a település foglalkoztatottsági mutatói is javulnak Megújuló energia hasznosítása alprogram Az emberiség környezetszennyező és energia pazarló életvitele hosszú távon a természeti erőforrások kimerüléséhez vezethet, ezért a fosszilis energiahordozók helyett egyre inkább az alternatív energiaforrások kerülnek az előtérbe. A fosszilis tüzelőanyagok használata korlátozott mennyiségük és a belátható időn belül kimeríthető készletek miatt nem alkalmasak arra, hogy egy fenntartható energiagazdaság épüljön rá, ezért a megújuló energiaforrások hasznosítása jelenthet megoldást, környezettudatos szempontok által vezérelve. Megújuló energiaforrás: olyan energiaforrás, amely természeti folyamatok során folyamatosan rendelkezésre áll, vagy újratermelődik (napenergia, szélenergia, vízenergia, biomassza, geotermikus energia, stb.). Olyan természeti erőforrások, melyek hasznosításával az emberiség a szükségleteit az adott gazdasági fejlettség szintjén kielégítheti, és használatuk ellenére természetes úton, újratermelődnek. Ezzel szemben a fosszilis tüzelőanyagok (kőszén, kőolaj, földgáz) nem megújuló energiaforrások és a mennyiségük közel végesnek tekinthető. Az energiaforrások ennek értelmében lehetnek: megújuló, nem megújuló, kimeríthető, és kimerülő erőforrások: I. Ki nem meríthető energiaforrások Mennyisége nem korlátozott: Szélenergia, Napenergia, Árapály energia,geotermikus energia Mennyisége korlátozott: Termőföld és a termesztett biomassza energia II. Kimeríthető energiaforrások Nem megújuló: Fosszilis energiaforrások, kőolaj, földgáz, szén és származékaik. Megújuló: Természetes erdők Az energiatermelés jelentős része ma még a kimeríthető és nem megújuló energiaforrásokra támaszkodik a villamosenergia termelésben és a fűtési hő előállításában. Ezért rendkívül 119

120 Operatív program fontos, hogy olyan biztos energiaforrások használatát aknázzuk ki, amelyek nem kimeríthetők és megújulók; energiát a naptól, a széltől, a víztől és a növényektől nyeri. Az alprogram célja, célcsoportjai A megújuló energia hasznosítását illetően kiemelt támogatást kell, hogy élvezzenek azon térségi fejlesztések, amelyek a helyi adottságokhoz igazodva hosszútávon képesek a környék lakosságának energia igényeit ellátni. Az alprogram a megújuló erőforrások kihasználását, illetve új tevékenységek indítását célozza meg. A célcsoportként a kistérségben létrehozandó megújuló erőforrásokon alapuló erőművek jelölhetők meg, és az ezeket finanszírozó befektetők, illetve az előállított energiát felhasználó lakosság. Az alprogramhoz kapcsolódó projektek Sorsz. Projektgazda A megvalósulás helye A projekt által megvalósítani kívánt cél A megvalósítás ideje A projekt forrásigénye (e. Ft) 1 2 Gálosfa Község Gölle Község Gálosfa Hőerőmű létesítése (hulladékfa és mezőgazdasági melléktermékek égetése) Gölle Szélerőmű park létesítése Az alprogram várható hatása, eredményei Az alprogram eredményeként hosszútávon biztosítottá válik a térség energia ellátása. Külső tényezőktől függetlenül viszonylag állandó energia ellátás valósul meg hosszútávon kiszámítható árral. A térség önellátóvá válik energiatermelés szempontjából, így nem szorul behozatalra. A megépült erőművek foglalkoztatás javító hatással is bírnak, és a települési önkormányzat bevételeit is gyarapítják. A végrehajtás ellenőrzése, az eredményesség vizsgálata és értékelése Az ellenőrzést a projektgazdákkal együttműködve a kistérségi szervezetnek javasolt megvalósítani. A kistérség foglalkoztatottsági helyzetének változását az erre vonatkozó településsoros adatokból lehet megismerni. Ennek során a puszta adatokon túl érzékeltetni szükséges az adatok dinamikáját (időbeni változását) a trendek meghatározására, továbbá számításba kell venni a különböző arányokat és minőségi összefüggéseket. Vizsgálandó, hogy az eredményindikátorok időbeni változása mennyiben képes lehetővé tenni az alprogram hosszú távra vetített kimeneti értékeit, azaz hatásindokátorait. 120

121 Operatív program 2. Turizmusfejlesztési program A turizmus jelentősége munkahelyteremtő és népességmegtartó hatásán túl bevételteremtő képességében rejlik. Az ágazat jelentősége azért nagy, mert ez a hatás nem csak a szállásadók és vendéglátóhelyek forgalmát növeli, hanem a kistérség vállalkozóinak széles rétegét érinti. Ahhoz, hogy több látogató érkezzen a kistérségbe, és az ideérkezők minél több időt töltsenek itt, kiemelt fontosságú a kistérség infrastruktúrájának fejlesztése. Ami a szálláshelyeket illeti, elengedhetetlen a minőségi és mennyiségi fejlesztés, az első osztályú hotelek mellett természetesen szükség van panziókra és magánházakra is, hogy az ide látogató a turista ízlésének és tartózkodás céljának megfelelő szálláshelyet találjon. A kistérség rendelkezik megfelelő idegenforgalmi vonzerőkkel (termál- és gyógyfürdő, műemlék jellegű épületek), a turisztikai kínálati elemek azonban nem koncentráltan helyezkednek el, hanem az egész térséget átszövik, így a térség egyik gyenge pontja, hogy számos idegenforgalmi értékkel rendelkezik, de a kidolgozott programok hiányoznak. A kistérségben található kínálati elemekből komplex kínálati csomagot kell összeállítani, ezt sokkal sikeresebben lehet értékesíteni. A piacképes idegenforgalmi termékeknek megfelelő publicitást kell biztosítani, tudatosítani kell a potenciális belföldi és külföldi turistákkal, hogy a kistérség kiváló, egyedi adottságokkal, vendégszerető, fogadókész lakossággal rendelkezik Gyógy- és termálturizmus fejlesztése alprogram A térségben országosan és európai viszonylatban is kiváló minőségű termálvizet rejt a föld mélye. A kistérségben hagyományai vannak már a gyógy- és termálturizmusnak, viszont az egyre növekvő igényekhez nem megfelelő a jelenlegi állapot. A vendégkör megtartása és további látogatók megnyerése érdekében az új kihívásoknak megfelelő beruházást kell megvalósítani a termálvízkinccsel rendelkező településeken. Az alprogram célja, célcsoportjai Az alprogram célja, hogy a már feltárt, működő termálvíz lelőhely környékén épüljön a XXI. századi fogyasztói igényeknek megfelelő gyógy- és termálfürdő, élményfürdő. Ehhez kapcsolódóan bővüljön a szolgáltató egységek és szállásférőhelyek száma, valamint legyen lehetőség programszervezésre. Az alprogram célcsoportját azon települések képezik, amelyek székhelyén gyógy- és termálvíz kincs található. Közvetetten érinti a települések potenciális munkavállalóit, illetve a térségben lakó, és ide érkező vendégeket. 121

122 Operatív program Az alprogramhoz kapcsolódó projektek Sorsz. Projektgazda A megvalósulás helye A projekt által megvalósítani kívánt cél A megvalósítás ideje A projekt forrásigénye (e. Ft) 1 Kaposhomok Község Kaposhomok Termálvizes fürdő létesítése Az alprogram várható hatása, eredményei Az alprogram hatására a projektgazda székhelyén és környezetében korszerű létesítményekkel bővül a turisztikai infrastruktúra köre. Ennek felhasználásával a jelenlegi vendégkör megtartása biztosított, valamint a térségből, régióból több vendég keresi fel a kistérséget. A programok hatásaként munkahelyek jönnek létre, nő a településen megszerezhető jövedelem, és a kapcsolódó szolgáltatások is fejlődhetnek Lovas turizmus fejlesztése alprogram A térségben minden erőforrás megtalálható, ami a turisztikához szükséges, ezért reális cél e gazdasági ágazat fejlesztése. Az ország turisztikai kínálatán belül egyedi arculatot alakíthatunk ki a lovas turizmus imázsának megteremtésével, melyhez szintén adottak az erőforrások. Sőt ehhez adottak leginkább az erőforrások és a földrajzi viszonyok, mivel a projektekben résztvevő települések közti utazást is be lehet építeni a programokba. Az alprogram célja, célcsoportjai Az alprogram célja hosszú távon, hogy a kistérséget a lovasturisztika egyik fellegvárává emelje. Biztosítson minden infrastruktúrát, szolgáltatást az ide érkező vendégeknek, hogy később is térjenek vissza. A célcsoportba tartoznak azok a magánszemélyek, vállalkozók és gazdasági társaságok, amelyek az érintett településeken folytatják tevékenységüket, illetve kapcsolódó szolgáltatásokkal hozzájárulnak az alprogram sikeréhez. Az alprogramhoz kapcsolódó projektek Sorsz. Projektgazda A megvalósulás helye A projekt által megvalósítani kívánt cél A megvalósítás ideje A projekt forrásigénye (e. Ft) 1 Meiszterics László Kaposvár Lovasturisztikai bázis fejlesztése Örkény-Med Kft. Kaposvár Lovasturisztikai bázis fejlesztése

123 Operatív program Az alprogram hatására hosszú távon a kaposvári kistérség lovasturisztikai kínálata szélesebb körben lesz ismert, és az ideérkező vendégek száma növekedni fog. A szolgáltatások biztosításával helyben munkahely és jövedelem keletkezik Turisztikai infrastruktúra fejlesztése alprogram A térség egyik fő kitörési lehetősége a turisztika, mint gazdaságfejlesztési irányzat. Az alprogramhoz rendelt projektek azokat az infrastrukturális beruházásokat tartalmazzák, melyek alapfeltételei az ágazati szolgáltatásoknak, illetve fejlesztik a meglévő szolgáltatásokat, és a szálláshelyek mennyiségét. Az alprogram célja, célcsoportjai Az alprogram célja mindazon infrastrukturális beruházás, mely a turisztikai erőforrásokat bővíti, a megvalósítás feltételrendszerét segíti. Célcsoportba mindazon szervezetek és magánszemélyek tartoznak, akik tevékenysége a turizmushoz kötődik, illetve ezen keresztül jövedelmet realizálnak. Az alprogramhoz kapcsolódó projektek Sorsz. Projektgazda A megvalósulás helye A projekt által megvalósítani kívánt cél A megvalósítás ideje A projekt forrásigénye (e. Ft) 1 Rubin-K Kft. Alsóbogát Vendégház és látogató központ kialakítása Baté Község Ecseny Község Bánó Mária Kastélyszálló Panzió Kaposgyarmat Község Kaposhomok Község Magyaregres Község Patalom Község Polány Község Ráksi Község Baté Petőfi utcában Tájház kialakítása Ecseny 13 km-es kerékpár versenypálya létesítése Ecseny körül Felsőmocsolád Tetőtér kiépítése szálláshely céljára Kaposgyarmat Tájház kialakítása Kaposhomok Borbemutató pince építése Magyaregres Erdei turizmushoz kapcsolódó szolgáltató központ kialakítása Patalom Falusi turisztikai centrum kialakítása Polány Turistaszálló kialakítása Ráksi Az önkormányzati hivatal tetőbeépítésével szálláshely kialakítása

124 Operatív program Sántos Község Simonfa Község Somogyjád Község Somogysárd Község Újvárfalva Község Sántos Kemping kiépítése 30 fő vendég számára Simonfa Turistaszállók bővítése Somogyjád Vendégház szolgáltatásainak bővítése Somogysárd Betyárcsárda felújítása Újvárfalva Turistaház építés Az alprogram várható hatása, eredményei Az alprogram hatására megvalósulnak a szálláshely kínálatot bővítő, és a minőségi szolgáltatás szélesebb körét biztosító beruházások, így lehetőség nyílik a turisztikai programkínálat bővítésére. A települési vonzerő nő, a kihasználatlan épületeket új, hasznos tartalommal töltik meg. Közvetetten új munkahelyek, alternatív jövedelemszerzési lehetőségek nyílnak meg, és így nő a helyben megszerzett jövedelem is. A végrehajtás ellenőrzése, az eredményesség vizsgálata és értékelése A végrehajtás és ennek eredményesség az ágazatban tevékenykedő szereplőkkel együtt történik, kapcsolódva az ő projektjeikhez. E projekt eredményessége csak hosszú távon, legalább 3-4 év távlatában értékelhető, mivel el kell indulni az alkalmazott mechanizmusoknak. Az eredményesség mérőszáma közvetlenül a közösen összeállított turisztikai programcsomagok száma, illetve azok száma, akik megismerték a kínálatunkat. 3. Infrastruktúra-fejlesztési program A jelenlegi rossz állapotú úthálózat karbantartása, felújítása, új összekötő utak építése elengedhetetlenül szükséges a termelési feltételek javításához. Az úthálózat fejlesztése amellett, hogy bővíti a települések egyoldalú kapcsolatrendszerét (zsáktelepülések), bekapcsolja őket a gazdasági vérkeringésbe és a vállalkozások számára is kiküszöböli a kerülőutakat, csökkenti a szállítási költségeket és az elérési időt. Hasonlóan az úthálózathoz, az infrastruktúra-fejlesztés elengedhetetlen eleme a szennyvízkezelés és -elhelyezés kistérségi szintű megoldása. Hangsúlyt kell fektetni ugyanakkor a meglévő, de már elavult vagy elöregedett infrastruktúra fejlesztésére is. Napjainkra az információ minden vállalkozás számára gazdasági kérdéssé vált. Hatalmas értéket képvisel az információ és annak megszerzése, továbbítása. Az önmagában értéket jelentő információnak az idővel versenyezve, azzal fordított arányban növekszik értéke. Az informatikai rendszerek egyre növekvő mértékben járulnak hozzá a versenyelőnyök kihasználásához, így stratégiai beruházásoknak tekintendők. 124

125 Operatív program 3.1. Szennyvízkezelés alprogram A fejlett és fejlődő társadalmak közösségeinek egyik legfontosabb törekvése a fejlett kommunális és vállalkozói infrastruktúra megléte. A kistérség hasonlóan az országos helyzethez a szennyvízcsatorna-hálózat kiépítettségi arányában mondható legelmaradottabbnak. A települések polgármesterei és képviselő-testületei felismerték ennek környezetvédelmi és társadalmi fontosságát, ezért széles körben érkeztek projektjavaslatok a beruházásokra. Ugyanakkor a helyi lakosság gyenge fizetőképessége kétségessé teszi a szennyvízcsatorna-hálózat kiépítésének realitását. Az alprogram célja, célcsoportjai Az alprogram célja, hogy a kistérség valamennyi településén a korszerű szennyvízkezelési eljárásokat alkalmazzák. Több településen az egyedi szennyvíztisztító létesítését gazdaságosabbnak ítélik meg. A célcsoportot a településeken élő magánszemélyek és vállalkozások képezik. Az alprogramhoz kapcsolódó projektek Sorsz. Projektgazda A megvalósulás helye A projekt által megvalósítani kívánt cél A megvalósítás ideje A projekt forrásigénye (e. Ft) Baté Község Bodrog Község Bőszénfa Község Büssü Község Cserénfa Község Edde Község Gálosfa Község Gölle Község Hajmás Község Kaposgyarmat Község Kaposhomok Község Kaposkeresztúr Község Baté Szennyvízcsatorna-hálózat kiépítése Bodrog Szennyvízcsatorna kiépítése Bőszénfa Szennyvíztisztító kiépítése Büssü Szennyvízcsatorna hálózat kiépítése Cserénfa Szennyvízcsatorna hálózat kiépítése Edde Szennyvízcsatorna hálózat kiépítése Gálosfa Egyedi szennyvíztisztító létesítése Gölle Kommunális szennyvíztisztító megépítése Hajmás Szennyvízcsatorna hálózat kiépítése Kaposgyarmat Egyedi szennyvíztisztító létesítése Kaposhomok Helyi szennyvíztisztító kiépítése Kaposkeresztúr Szennyvízcsatorna hálózat kiépítése

126 Operatív program 13 Kaposvár Megyei Jogú Város Kaposvár Kaposvár szennyvízcsatorna-hálózat rekonstrukció Kaposvár Megyei Jogú Város Kazsok Község Kercseliget Község Mosdós Község Ráksi Község Somodor Község Somogygeszti Község Somogysárd Község Szabadi Község Szentgáloskér Község Kaposvár Kaposvár szennyvíztelep rekonstrukció, szennyvíziszap kezelés, elhelyezés Kazsok Szennyvízcsatorna hálózat kiépítése Kercseliget Helyi szennyvíztisztító kiépítése Mosdós Szennyvízcsatorna hálózat kiépítése Ráksi Szennyvízcsatorna hálózat kiépítése Somodor Szennyvízcsatorna hálózat kiépítése Mernyére csatlakozva Somogygeszti Egyedi szennyvíztisztító kialakítása Somogysárd Szennyvízcsatornázás Szabadi Szennyvízcsatorna hálózat kiépítése Szentgáloskér Szennyvízcsatorna hálózat kiépítése Az alprogram várható hatása, eredményei Az alprogram hatására mindenütt létrejön a szennyvízelvezetés feltételrendszere, a környezetterhelés veszélye megszűnik, ezzel a települések komfortfokozata nő. A lakosság település iránt érzett ragaszkodása fokozódik Úthálózat fejlesztés és rekonstrukció alprogram A kistérségben hiányoznak a főként zsáktelepüléseket összekötő kelet-nyugati irányú összekötő utak szilárd burkolattal való ellátása. Legtöbbjük térképen is jelölt földes út. A 2-3 kilométerre fekvő szomszédos településekre sok esetben csak kilométeres kerülő úton lehet eljutni. Ez az elszigeteltség komoly akadályozó tényezője a települési kapcsolatrendszernek, a munkavállalásnak, a közlekedésnek. A települések belterületi útjai és a járdái többnyire leromlott állapotban vannak, ezért szükséges a felújításuk. Az alprogram célja, célcsoportjai Az alprogram célja, hogy a kistérség települései közti kapcsolatrendszer nyíljon meg, a távolabbi városok, térségek elérhetősége rövidüljön, és az átmenő forgalom fokozódjon, illetve a településen belüli jármű és gyalogos közlekedés színvonala javuljon. Az alprogram célcsoportját közvetlenül az itt élő emberek alkotják, közvetetten pedig az egész települést, az egész térséget fejlődéshez segíti. 126

127 Operatív program Az alprogramhoz kapcsolódó projektek Sorsz. Projektgazda A megvalósulás helye A projekt által megvalósítani kívánt cél A megvalósítás ideje A projekt forrásigénye (e. Ft) Alsóbogát Község Bodrog Község Bőszénfa Község Büssü Község Cserénfa Község Csoma Község Csombárd Község Csombárd Község Ecseny Község Ecseny Község Ecseny Község Edde Község Felsőmocsolád Község Alsóbogát Alsóbogát-Somogygeszti összekötő út kiépítése Bodrog Út- és járdafelújítások Bőszénfa Aszfaltburkolat felújítása Büssü Utak, járdák felújítása Cserénfa Járdafelújítás, Fő tér felújítása Csoma Útfelújítás Csombárd Út- és járdafelújítások Csombárd Buszvárók felújítása Ecseny Hídak felújítása Ecseny Belterületi utak felújítása Ecseny Ecseny-Mernye összekötő út felújítása Edde Járdahosszabbítás Felsőmocsolád Utak felújítása Felsőmocsolád Község Felsőmocsolád Felsőmocsolád Kisbaba csomópont közötti út kiépítése Fonó Község Fonó Község Fonó Község Fonó Község Fonó Község Gölle Község Hajmás Község Hetes Község Hetes Község Kaposhomok Község Kaposhomok Község Fonó Közlekedésbiztonsági elemek elhelyezése Fonó Útszakasz bővítés Fonó Buszöblök kiépítése térkővel Fonó Buszmegálló tetőfelújítása Fonó Temető út, parkoló építése Gölle Belső úthálózat felújítása Hajmás Belterületi utak, járdák felújítása Hetes Utak, járdák felújítása Hetes Hetes-Várda összekötő út 3 km Kaposhomok Taszár-Kaposhomok bekötő út felújítása, a híd kiszélesítése Kaposhomok Járdafelújítás, belterületi útfelújítás

128 Operatív program Kaposhomok Község Kaposhomok Község Kaposkeresztúr Község Kaposvár Megyei Jogú Város Kercseliget Község Kisgyalán Község Kisgyalán Község Magyaratád Község Magyaregres Község Mernye Község Mezőcsokonya Község Mosdós Község Nagyberki Község Nagyberki Község Orci Község Patalom Község Ráksi Község Sántos Község Somodor Község Somogyaszaló Község Somogygeszti Község Somogyjád Község Somogyjád Község Somogyjád Község Somogyszil Község Szabadi Község Szentgáloskér Község Taszár Község Kaposhomok Kerékpárút építése Taszár felé Kaposhomok Kaposhomok és a Taszári hegy között szilárd burkolatú, nagy teherbírású út építése Kaposkeresztúr Utak, járdák felújítása Kaposvár Budapest-Gyékényes vasútvonal térséget érintő 120 km-es szakaszának korszerűsítése Kercseliget Út-, és járdakarbantartás Kisgyalán Önkormányzati utak, járdák felújítása Kisgyalán Zimány-Kisgyaláni összekötő út Magyaratád Utak, járdák felújítása Magyaregres Várdához összekötő út építése Mernye Utak, járdák felújítása Mezőcsokonya 2 utca burkolatának felújítása Mosdós Utak, járdák felújítása Nagyberki Járdaprogram befejezése Nagyberki Kerékpárút rendszer kialakítása Orci Autóbuszöblözet kialakítása Patalom Utak, járdák felújítása Ráksi Belterületi és külterületi utak felújítása Sántos Kerékpárút építése Somodor Antalmajor-Somodor összekötő út aszfaltborításának megerősítése Somogyaszaló Petőfi utcában járdaépítés Somogygeszti 3 kisutca aszfaltozása Somogyjád Járdák felújítása Somogyjád Összekötő út Somogyjád-Bodrog Somogyjád Buszvárók, -öblök kialakítása Somogyszil Út- és járdafelújítás Szabadi Petőfi utca útburkolat csere Szentgáloskér József Attila utca, Virág utca, Akácfa utca, Rózsa utca felújítása Taszár Az úthálózat fejlesztése

129 Operatív program Taszár Község Újvárfalva Község Újvárfalva Község Újvárfalva Község Várda Község Zimány Község Zselicszentpál Község Zselicszentpál Község Taszár Kerékpárút kiépítése Kaposvárig Újvárfalva Utak építése, javítása Újvárfalva Kerékpárút továbbépítése Újvárfalva Összekötő út Nagybajommal Várda Kerékpárút építés Zimány Utak, járdák felújítása Zselicszentpál Járda felújítása Zselicszentpál Zártkerti utak burkolattal való ellátása Az alprogram várható hatása, eredményei Az összekötő utak megépülésével a települések közötti kapcsolat megindul, a vállalkozások kedvező környezetet találnak, a potenciális munkaerő számára több lesz a lehetőség. Az áthaladó forgalom növekedésével kapcsolódó szolgáltatások lehetőségei is bővülnek. Komoly eredmény továbbá a helyi lakosok számára, hogy lerövidül a távolság és a menetidő a térségek között, valamint a belterületi utakon és járdákon is könnyebbé válik a közlekedés Információs és kommunikációs technológia fejlesztése alprogram A mai kor egyik fő erőforrása a gyors, pontos, naprakész információ. Az információáramlásnak a kistérségi szereplők között, valamint a kistérségen belüli és kívüli szereplők között kell megvalósulni. A kommunikáció lehet szóbeli (telefon) és elektronikus (fax, Internet, kábeltelevízió). A korábbi években minden településen kiépült a vezetékes telefonhálózat, számos helyen azonban rádióhullámos technológiát alkalmaztak, ami csak a beszéd továbbítására alkalmas (az is gyenge minőségben), fax adás-vételre korlátozottan, modemes Internet elérésre pedig egyáltalán nem alkalmas. A mobilhálózatok lefedettsége a körzetközpontok többségében megfelelő, de a perifériákon már nem érhető el a szolgáltatás. A kábeltelevízió hálózatok többségében kiépültek ott, ahol az előfizetői szám ezt lehetővé tette. Az alprogram projektjeinél együtt célszerű a helyi telefon-, Internet-, és kábeltelevízió hálózatot kiépíteni, kihasználva a technológia adta lehetőségeket. 129

130 Operatív program Az alprogram célja, célcsoportjai Cél a verbális és elektronikus kommunikáció infrastruktúrájának kiépítése, minőségi fejlesztése a kistérségben. Célcsoportja a teljes kistérségi lakosság, hiszen valamilyen formában mindenki kommunikál. Az alprogramhoz kapcsolódó projektek Sorsz. Projektgazda A megvalósulás helye A projekt által megvalósítani kívánt cél A megvalósítás ideje A projekt forrásigénye (e. Ft) 1 Felsőmocsolád Község Felsőmocsolád Internet hozzáférő helyiség kialakítása Kaposvár Megyei Jogú Város Kaposvár Kaposvár Közigazgatási Centrum informatikai hálózatának korszerűsítése, hiányzó elemek létesítése, intézményhálózatok összekapcsolása Az alprogram várható hatása, eredményei A projektek hatására kiépülnek a kommunikációs rendszerek, melyek a vállalkozói és közszféra, valamint a magánszektor számára jó minőségű, gyors és pontos kommunikációt tesz lehetővé. Az Internet hozzáférő helyiségek kialakításával a települések komfortfokozata és a lakossági jólét nő Infrastruktúra felújítása, korszerűsítése alprogram A települések teljes körű infrastrukturális ellátottságához már nem csak az szükséges, hogy mindenhol legyen kiépítve a hálózat, hanem az is, hogy jó minőségű, korszerű szolgáltatást vehessen igénybe a lakosság, illetve a gazdasági szféra. Túlnyomórészt az egészséges ivóvíz szolgáltatás terén hiányzik a korszerű infrastruktúra, mivel az ivóvízhálózatok elöregedtek és a vízminőség rossz. A belterületi csapadékvíz elvezetés több településen még mindig nem problémamentes. Ugyanakkor az új lakótelkek kialakításához szükség van a beépítendő terület infrastruktúrájának kiépítésére. Az alprogram célja, célcsoportjai Az alprogram célja, hogy a kommunális infrastruktúra ellátottság legyen teljes körű és az egészségügyi, technológiai szabványoknak feleljen meg. Célcsoport azon települések 130

131 Operatív program lakossága, ahol a meglevő infrastruktúra nem teljes körű, illetve minőségi javítása, cseréje szükséges, valamint az új lakótelkek iránt érdeklődő, betelepülni kívánó emberek. Az alprogramhoz kapcsolódó projektek Sorsz. Projektgazda A megvalósulás helye A projekt által megvalósítani kívánt cél A megvalósítás ideje A projekt forrásigénye (e. Ft) Baté Község Bodrog Község Bőszénfa Község Büssü Község Büssü Község Cserénfa Község Csoma Község Ecseny Község Ecseny Község Felsőmocsolád Község Felsőmocsolád Község Baté Ivóvízminőség javítása Bodrog Bel- és külterületi vízrendezés Bőszénfa Ivóvízminőség javítás Büssü Víztározó létesítése Büssü Ivóvízminőség javítás Cserénfa Ivóvízminőség javítás Csoma Ívóvízminőség javítás Ecseny Kül- és belterületi csapadékvíz elvezetés Ecseny Ivóvízminőség javítás Felsőmocsolád Ívóvízminőség javítása Felsőmocsolád Belterületi vízrendezés Fonó Község Gadács Község Gálosfa Község Gölle Község Gölle Község Hajmás Község Hetes Község Juta Község Kaposgyarmat Község Kaposhomok Község Fonó Ivóvízminőség javítás Gadács Víztározó kialakítása Gálosfa Ivóvízminőség javítása Gölle Ivóvízhálózat felújítás Gölle Belterületi vízrendezés Hajmás Gázvezeték kiépítése Hetes Teljes ívóvízvezeték csere Juta Belterületi vízrendezés Kaposgyarmat Gázvezeték létesítése Kaposhomok Belterületi vízrendezés Kaposkeresztúr Kaposkeresztúr Ivóvízminőségjavítás Kaposvár Megyei Jogú Város Kaposvár Ivóvízhálózat rekonstrukciója

132 Operatív program Kercseliget Község Kisgyalán Község Magyaratád Község Magyaregres Község Mernye Község Mezőcsokonya Község Mosdós Község Mosdós Község Mosdós Község Nagyberki Község Orci Község Orci Község Orci Község Osztopán Község Polány Község Polány Község Sántos Község Simonfa Község Simonfa Község Somodor Község Somogyaszaló Község Somogygeszti Község Somogyjád Község Somogyjád Község Somogyjád Község Somogyjád Község Somogysárd Község Somogyszil Község Somogyszil Község Kercseliget Új ívóvízkút fúrása Kisgyalán Ivóvízminőség javítás Magyaratád Lakótelkek kialakítása Magyaregres Belterületi vízrendezés Mernye Kül- és belterületi csapadékvíz elvezetés Mezőcsokonya Belterületi vízrendezés Mosdós Belterületi vízrendezés Mosdós Ivóvízminőségjavítás Mosdós Új utca nyitása, lakótelkek kialakítása Nagyberki Ívóvízminőség javítás Orci Belterületi vízrendezés Orci Ivóvízminőség javítás Orci Lakótelkek kialakítása Osztopán Belterületi vízrendezés Polány Kül- és belterületi csapadékvíz elvezetés Polány Ivóvízminőség javítás Sántos Ivóvízminőség javítás Simonfa Belterületi vízrendezés Simonfa Új hidrofor építése Somodor Lakópark kialakítása Somogyaszaló Csapadékvíz elvezető árkok rendbetétele Somogygeszti Belterületi vízrendezés Somogyjád Belterületi vízrendezés Somogyjád Ívóvízhálózat felújítása Somogyjád Ívóvíz minőség javítás Somogyjád Közvilágítás részbeni korszerűsítése Somogysárd Belterületi vízrendezés Somogyszil Csapadékvízelvezető árkok rendbetétele Somogyszil Tartalék ívóvíz kút ásása

133 Operatív program Szabadi Község Szentgáloskér Község Taszár Község Taszár Község Taszár Község Újvárfalva Község Újvárfalva Község Várda Község Zimány Község Zselickislak Község Zselicszentpál Község Zselicszentpál Község Zselicszentpál Község Zselicszentpál Község Szabadi Ívóvízminőség javítás Szentgáloskér Belterületi vízrendezés Taszár Ivóvízminőségjavítás Taszár Laktanya Reptér hasznosítása Taszár Építési park létrehozása Újvárfalva Belterületi vízrendezés Újvárfalva Ivóvízminőség javítás Várda Belterületi vízrendezés Zimány Lakótelkek kialakítása Zselickislak Építési telkek kialakítása Zselicszentpál Vízvezeték korszerűsítése Zselicszentpál Belterületi vízrendezés Zselicszentpál Felső hegy villamosítása Zselicszentpál Új utca kialakítása Az alprogram várható hatása, eredményei Az alprogram közvetlen hatása, hogy a településeken ismét jó minőségű, korszerű lesz az infrastrukturális ellátottság, a lakosság komfortérzete, és ezen keresztül a településhez való ragaszkodása nő. Az egészséges ivóvíz ellátásnak a lakosság egészségi állapotára jótékonyan hat, valamint a háztartási gépek meghibásodásának veszélye csökken. A csapadékvíz elvezető rendszer korszerű kialakítása szintén kedvező egészségügyi szempontból, valamint a lakossági károk is megelőzhetőek általa. Az új lakótelkek kialakításával megállítható a település lakosságának fogyása. A gázhasználat bővülésével a környezeti szennyezés mérséklődik. A végrehajtás ellenőrzése, az eredményesség vizsgálata és értékelése A projekt ellenőrzése a fejlesztések technikai, technológiai, környezetvédelmi értékeinek változásával mérhető. A közvetett célok megvalósulás az érintett lakossági szokásokban történő változás felmérésével mérhetjük. 133

134 Operatív program 4. Agrárstruktúra- és vidékfejlesztési program A térség egyik kiemelkedő természeti adottsága a kedvező mezőgazdasági termelési környezet. A vidéki lakosság döntő többsége tevékenységében kapcsolódik a mezőgazdasági termeléshez. A szántóföldi művelt területek aranykorona értékei, illetőleg a domborzati és éghajlati viszonyok lehetővé teszik az intenzív, piacorientált mezőgazdasági termelés hosszú távú fenntartását. A térség speciális növénykultúrák termesztésére, ezen belül az organikus, illetve biogazdálkodás megvalósítására is kiválóan alkalmas. Nagy hagyományokkal bír, de visszaszorulóban van a hagyományos extenzív állattartás, emellett tág lehetőségeket kínál a gyógy- és fűszernövények, valamint a biogazdálkodás meghonosítása, elterjesztése. Feltétlenül növelni szükséges a térségben megtermelt mezőgazdasági termékek feldolgozottsági szintjét (hűtőház, vágóhíd, gyümölcsfeldolgozás, fafeldolgozás, gyógynövény feldolgozás stb.), elsősorban a feldolgozási lehetőségek helyi megteremtésével, bővítésével Mezőgazdasági termelés fejlesztése alprogram A kistérség mikrotérségenként eltérően rendelkezik mindazon erőforrásokkal, melyek az intenzív mezőgazdasági termeléshez szükségesek. Ezen ágazatba való beruházás révén a településen rendelkezésre álló kézi munkaerő foglalkoztathatóvá válik, és az elérhető jövedelem is nő. Sorsz. Projektgazda A megvalósulás helye A projekt által megvalósítani kívánt cél A megvalósítás ideje A projekt forrásigénye (e. Ft) 1 K&P Invest Kft. Ecseny Üvegházas kertészet létesítése termálvizes fűtési rendszerrel Takács Agro Kft. Szentgáloskér Új mezőgazdasági gépek beszerzése, szárító építése Várda Község Várda Kertészet létesítése Az alprogram várható hatása, eredményei A helyi agrárpotenciál jobban kihasználhatóvá válik, amely kedvező hatással lesz mind az önkormányzati költségvetésre, mind a lakosság foglalkoztatási mutatóira nézve. 134

135 Operatív program 4.2. Állati és növényi termékek feldolgozása alprogram A térségi termelő fejlesztések egyik legfontosabb területe a mezőgazdasági termékfeldolgozó kapacitások növelése. Mivel a térség vidéki területein az ipari szektor részaránya rendkívül alacsony, a magas foglalkoztatás kiemelt fejlesztéseket tesz indokolttá. A feldolgozottsági fok növelésével megnövekedett hozzáadott értéktöbblet egyéb, az ágazathoz kapcsolódó fejlesztéseket indukál. Az alprogram célja, célcsoportjai Az alprogram legfontosabb célja az állati és növényi termékek feldolgozása, valamint ezzel párhuzamosan az élelmiszerbiztonság növelése. A stratégiai cél új technológiák bevezetése révén a térség feldolgozó-kapacitásának növelése, illetve a korszerű és hatékony ipari termelés hosszú távú biztosítása. Az alprogram megvalósulása során kiemelt támogatást élveznek azon térségi feldolgozóipari kapacitások eszköz-, valamint technológiai fejlesztései, amelyek magas foglalkoztatással jelentősen hozzájárulnak a térség munkanélküliségi mutatójának javításához. Fontos ezen kívül a térségben megtermelt mezőgazdasági termékek helyi feldolgozása, amely piacteremtő hatása mellett a térségi termékek feldolgozottsági fokának növelését is eredményezi. Az alprogramhoz kapcsolódó projektek Sorsz. Projektgazda A megvalósulás helye A projekt által megvalósítani kívánt cél A megvalósítás ideje A projekt forrásigénye (e. Ft) 1 Kapos-Ternero Kft. Hetes Vágóhíd technológiai korszerűsítése gépbeszerzés által Kometa Kft. Kaposvár Húsfeldolgozó üzem technológiai korszerűsítése gépbeszerzés által Privát Hús Rt. Kaposvár Húsfeldolgozó üzem technológiai korszerűsítése gépbeszerzés által Patalom Farm Kft. Patalom Vágópont létesítése, tároló építés, gépek beszerzése Az alprogram várható hatása, eredményei A mezőgazdasági termékek feldolgozottsági fokának növelésével emelkedik a kistérség mezőgazdaságának jövedelemtermelő képessége, és plusz munkahelyek létrehozását segíti elő. 135

136 Operatív program 4.3. Környezetkímélő termelési módszerek alkalmazása alprogram A kistérség jelentős területén komoly természeti adottság a kedvező mezőgazdasági termelési környezet. Ennek kihasználására, illetve szinten tartására olyan programokat kell megvalósítani, amelyek az ágazati sokszínűséget és az Európai Unió elvárásait és igényeit is képes kielégíteni, mind technológiájában, mind környezeti hatásaiban. A mezőgazdasági termelés hosszú távú fenntarthatósága érdekében elengedhetetlen a termelési módok környezetkímélő megválasztása. Az alprogram célja, célcsoportjai A környezetkímélő termelési módok és az új termelési eljárások, innovációk együttesen szolgálják a táj és az agrártermelés érdekeit. Az ilyen gazdálkodás magában hordozza a jó mezőgazdasági gyakorlat és termelésszerkezet kiszélesedését, mint például zöldségtermelés, gyümölcstermesztés, monokultúrák megszüntetése. Cél a gazdaságilag hatékony és korszerű technológiák bevezetésének alkalmazásának támogatása. A kistérség vidéki lakosságának nagy része kötődik a mezőgazdasághoz, így valamennyi mezőgazdaságból élő lakos és vállalkozás számára fejlődési és előrelépési lehetőséget nyújt az alprogram. Az alprogramhoz kapcsolódó projektek Sorsz. Projektgazda A megvalósulás helye A projekt által megvalósítani kívánt cél A megvalósítás ideje A projekt forrásigénye (e. Ft) 1 Agrária Rt. Szentgáloskér- Somodor Környezetkímélő termelési módszerek alkalmazása Alkotmány Mezőgazdasági Szövetkezet(Somogyjádi Mezőgazdasági Zrt.) Somogyjád Környezetkímélő termelési módszerek alkalmazása Bodrog-Osztopáni Agrárszövetkezet Bodrog-Osztopán Környezetkímélő termelési módszerek alkalmazása Laczó Bálint vállalkozó Hetes Környezetkímélő termelési módszerek alkalmazása Kapostáj Rt. Kaposvár-Toponár Környezetkímélő termelési módszerek alkalmazása Pető Farm Kft. Cserénfa Környezetkímélő termelési módszerek alkalmazása

137 Operatív program Az alprogram várható hatása, eredményei Az alprogram hatására a kistérségi mezőgazdasági termelés jobban illeszkedik az európai uniós elvárásokhoz. A környezetkímélő termelési módok alkalmazása, illetve elterjesztése hosszú távon biztosítják a termelés fenntarthatóságát. A végrehajtás ellenőrzése, az eredményesség vizsgálata és értékelése Az ellenőrzést a projektgazdákkal együttműködve a kistérségi szervezetnek javasolt megvalósítani. Az alprogram akkor tekinthető eredményesnek, ha a megvalósult projektek hatására hosszú távon biztosítva lesz a kistérségi mezőgazdasági termelés fenntarthatósága. Az alprogram pozitív hatása hosszabb távon jelentkezik. 5. Környezetfejlesztési program A térség gazdaságának versenyképessége és lakosságának életminősége megköveteli a környezeti állapot javítását, a környezeti fenntarthatóságra törekvő új szemléletű, racionális környezetgazdálkodást. A környezetszennyezés nem csupán a természetet, a természeti erőforrásokat és az épített környezetet károsítja, hanem veszélyezteti az emberi egészséget is. A környezetszennyezést okozó káros kibocsátások hatásterülete általában nem lokalizálódik a szennyező forrás közvetlen közelére és főképp nem igazodik közigazgatási határokhoz, ezért a szennyezés okozta károk felszámolása, továbbá a környezet védelmét szolgáló új beruházások általában térségi érdekeket is szolgálnak Természeti és épített környezet fejlesztése, rehabilitációja alprogram A kistérségi egyik legerősebb erőforrása az érintetlen, terheletlen természeti környezet, ezért megóvására nagy figyelmet kell fordítani, mivel a jelenlegi állapot megtartásával és javításával lehet csak a kapcsolódó programoknak létjogosultsága. Szükséges megemlíteni továbbá az itt élők egészségügyi biztonságának fontosságát is. Az alprogram célja, célcsoportjai A térség vonzerejét kiemelten alakítja a táji arculat, a természetes környezet állapota, ápoltsága. Éppen emiatt fontos a szennyezetlen környezet védelme; az illegális hulladéklerakó helyek felszámolása, a környezetszennyező tevékenység megszüntetése, a tájrehabilitáció. A 137

138 Operatív program célcsoportot közvetlenül az önkormányzatok és a gazdaság szereplői képezik, valamint kapcsolódó civil szervezetek. Közvetetten a település lakosságának egésze érintett. Az alprogramhoz kapcsolódó projektek Sorsz. Projektgazda A megvalósulás helye A projekt által megvalósítani kívánt cél A megvalósítás ideje A projekt forrásigénye (e. Ft) 1 Nagyberki Község Nagyberki Kapos folyó medrének rehabilitációja Az alprogram várható hatása, eredményei Az alprogram hatására a természeti környezet állapota javul, a biológiai folyamatok újjáélednek, a térség és ezzel együtt a település vonzereje is kedvező irányban változik. Ezáltal a turizmus fellendítése elől elhárul az egyik fő akadály, illetve a helyben lakók is szívesebben maradnak a településen Hulladékgazdálkodási alprogram A kistérségi szintű hulladékgazdálkodási szemléletmód már a évben megjelent, amikor is útjára indult a Kapos-menti Hulladékgazdálkodási Program. Ezen lépéssel a kistérség települései hosszú távú elkötelezettséget vállaltak a hulladékgazdálkodással összefüggő tevékenység térségi szintű kezelésében való részvételre. Az alprogram célja, célcsoportjai A program célja, hogy a hulladékgazdálkodási rendszert a környezetvédelmi, műszaki és gazdasági követelményeknek megfelelően korszerűsítse, továbbá a műszaki védelemmel nem rendelkező hulladéklerakók rekultiválásával és a korszerűtlen gyűjtőjárművek lecserélésével csökkenthető a talaj, víz és a levegő szennyezése, a lerakásra kerülő hulladékban az újrahasznosítható anyagok (csomagolóeszközök, szerves anyagok) mennyisége, az EU követelményeknek megfelelően. Közvetlen célcsoport a települési önkormányzatok, közvetett célcsoportként pedig a kistérség valamennyi lakója megjelölhető. 138

139 Operatív program Az alprogramhoz kapcsolódó projektek Sorsz. Projektgazda A megvalósulás helye A projekt által megvalósítani kívánt cél A megvalósítás ideje A projekt forrásigénye (e. Ft) 1 2 Bőszénfa Község Csombárd Község Bőszénfa Komposztáló edények beszerzése Csombárd Hulladéklerakó rekultivációja Az alprogram várható hatása, eredményei A program hosszú távon, mintegy éves távlatban kívánja megoldani az érintett települések környezetvédelmi normáknak megfelelő hulladékkezelési és hulladékgazdálkodási kötelezettségét, az európai uniós támogatási lehetőségek felhasználásával. A végrehajtás ellenőrzése, az eredményesség vizsgálata és értékelése Az alprogram ellenőrzése egyrészt közvetlenül a projektek megvalósulásához kapcsolódik, úgy mint felszámolt hulladéklerakók száma, elszállított hulladék mennyisége, rehabilitált környezet mutatószámai. Az így kialakult állapot fenntartását rendszeresen kell ellenőrizni, és szükség esetén (további szennyezés) intézkedni kell a környezetet terhelő tevékenység megszüntetésére. 6. Intézményrendszer-fejlesztési program A települési intézményrendszer fejlesztése egyik kiemelt célkitűzése a települési önkormányzatoknak, mert ezáltal képes a lakossági igényeket korszerűen kielégíteni, a közszolgáltatásokat minél teljesebb körűen ellátni. Az esélyegyenlőség jegyében végcél, hogy minden középület komplex akadálymentesítésen essen át, illetve takarékossági és környezetvédelmi okokból a középületek energiaracionalizációja is nagyon fontos feladat. A lakosság helyben maradási kedvét csak úgy lehet megalapozni, hogy legalább minimális szinten biztosítják a közösségi célú épületeket, és tereket, a kulturális-, sport-, és szabadidős foglalkozások lehetőségeit. 139

140 Operatív program 6.1. Önkormányzati intézményfejlesztés alprogram Az önkormányzati intézmények fejlesztése elengedhetetlen a lakossági ügyintézés megfelelő színvonalú ellátása érdekében. Az alprogram célja, célcsoportjai Az alprogram célja az önkormányzati intézmények települési, illetve térségi fejlesztése, ezáltal a településeken élők életkörülményeinek javítása. Az alprogram közvetlen célcsoportja a települési önkormányzatok, közvetve érinti pedig a kistérség teljes lakosságát. Sorsz. Projektgazda A megvalósulás helye A projekt által megvalósítani kívánt cél A megvalósítás ideje A projekt forrásigénye (e. Ft) 1 Igal Város Igal Helyi hő és hűtés igény kielégítése a gázfűtés kiváltására a polgármesteri hivatal, művelődési ház, és a rendőrőrs épületében Kaposgyarmat Község Kaposgyarmat Nyílászáró csere, akadálymentesítés, szigetelés a polgármesteri hivatalban Kazsok Község Kazsok Önkormányzati épület energetikai korszerűsítése Mezőcsokonya Község Patalom Község Simonfa Község Somogyszil Község Szentgáloskér Község Mezőcsokonya Önkormányzati épület felújítása Patalom Önkormányzati épület felújítása Simonfa Somogyszil Szentgáloskér Polgármesteri hivatal épületének külső felújítása, nyílászáró csere, tetőfelújítás Szolgálati lakások, önkormányzati hivatal felújítása Önkormányzati hivatal épületének akadálymentesítése, felújítása Az alprogram várható hatása, eredményei A tervezett projektek megvalósulásával fejlődik a települési intézményrendszer, ezáltal növekedik a lakosság megelégedettsége és kötődése, továbbá az ügyintézés színvonala is javul. 140

141 Operatív program 6.2. Oktatás tárgyi, technikai színvonalának fejlesztése alprogram Az alprogram célja, célcsoportjai Célja az intézmények épületeinek alkalmassá tétele oktatásra, valamint a korszerű berendezések, eszközök beszerzése. Az alprogram célcsoportjába tartoznak mindazok, akik alap-, és középszintű, valamint kiegészítő képzésben vesznek részt. Az alprogramhoz kapcsolódó projektek Sorsz. Projektgazda A megvalósulás helye A projekt által megvalósítani kívánt cél A megvalósítás ideje A projekt forrásigénye (e. Ft) 1 2 Gálosfa Község Hetes Község Gálosfa Óvoda fűtéskorszerűsítése Hetes Óvoda tetőfelújítás, fűtéskorszerűsítés Igal Város Igal Épületenergetikai fejlesztések megújuló energiával kombinálva iskola és óvoda fűtéskorszerűsítése termálvízre alapozva Mosdós Község Nagyberki Község Simonfa Község Somogyjád Község Szentbalázs Község Taszár Község Mosdós Óvoda külső felújítása, tetőfelújítás Nagyberki Iskola tetejének hőszigetelése Simonfa Somogyjád Az óvoda épületének hőszigetelése, belső felújítás, parketta csere Általános iskola egy részének héjazat cseréje, hőszigetelése Szentbalázs Iskola energetikai korszerűsítése Taszár Az általános iskola felújítása Az alprogram várható hatása, eredményei Az oktatási infrastruktúra javításával megfelelő körülményeket teremtünk a színvonalas képzéshez, a tananyag elsajátítása a szemléltetőeszközökkel hatékonyabbá válik Közszolgáltatások fejlesztése alprogram A kistérség településein az önkormányzatok lehetőségeikhez mérten létesítettek és működtettek közösségi, sport, kulturális és szabadidős célú épületeket, jelentős előrelépés történt a közterületek kialakításában és folyamatos ápolásában. A kistérség önkormányzatainak többsége forráshiányos, tehát a működési célú kiadásokat sem tudja biztosítani. Így saját forrásból fejleszteni sem tud külső forrás igénybe vétele nélkül, még 141

142 Operatív program olyan projektek esetében sem, amelyek nem fejlesztést, hanem csak a szinten tartást eredményezik. Ezek alapján került összeállításra az alprogram. Az alprogram célja, célcsoportjai Cél a lakosság számára hasznosnak ítélhető közszolgáltatáshoz szükséges épületek, létesítmények, berendezések felújítása, korszerűsítése, illetve újak építése, beszerzése. Célcsoport a színvonalas közszolgálati feladatokat ellátó, a településért felelős és tenni akaró, működési forráshiányos önkormányzatok. Az alprogramhoz kapcsolódó projektek Sorsz. Projektgazda A megvalósulás helye A projekt által megvalósítani kívánt cél A megvalósítás ideje A projekt forrásigénye (e. Ft) Alsóbogát Község Alsóbogát Község Baté Község Bodrog Község Bőszénfa Község Bőszénfa Község Bőszénfa Község Büssü Község Büssü Község Csoma Község Csoma Község Csombárd Község Csombárd Község Ecseny Község Ecseny Község Edde Község Alsóbogát Urnafal felújítása Alsóbogát Díszpark, dísztó kialakítása Baté Sportpálya funkcióbővítés Bodrog Szolgáltató ház kialakítása Bőszénfa Közösségi ház teljes átalakítása Bőszénfa Orvosi rendelő tető- és nyílászáró csere Bőszénfa Ravatalozó építése Büssü Kultúrház belső, külső felújítása Büssü Volt Posta épület Közösségi térré alakítása Csoma Volt iskola épület felújítása Csoma Gömbházak felújítása Csombárd Kultúrház felújítás Csombárd Külszíni rendezvénytér kialakítás Ecseny Faluközpont kialakítása, megújítása Ecseny Tájház kialakítása a helyi sváb értékek és hagyományok ápolása céljából Edde Játszótér kialakítása Felsőmocsolád Község Felsőmocsolád Idősgondozás bővítése szociális gondozó felvétele Fonó Község Fonó Ravatalozó felújítása

143 Operatív program 19 Fonó Község Fonó Volt iskola épület fűtéskorszerűsítése, és nyílászáró cseréje Fonó Község Fonó Község Gadács Község Hetes Község Hetes Község Juta Község Kaposhomok Község Kaposhomok Község Kaposhomok Község Kaposhomok Község Kaposkeresztúr Község Fonó Sportpálya felújítása, bővítése Fonó Játszótér felújítás Gadács Hetes Templom falának javítása, belső felújítás Kultúrház felújítása, fűtéskorszerűsítés Hetes Lakóparkhoz játszótér építés Juta Idősek nappali ellátását biztosító épület, és az önkormányzati épület energetikai korszerűsítése Kaposhomok Faluközpont felújítása Kaposhomok Kulturális központ kialakítása Kaposhomok Szociális bérlakások építése Kaposhomok A sportpálya mellé sportöltöző építése Kaposkeresztúr Templom felújítása Kaposkeresztúr Község Kaposkeresztúr Kultúrház kialakítása, és a főtér rekonstrukciója Kaposvár Megyei Jogú Város Kaposvár Csiky Gergely színház felújítása, színpadtechnika korszerűsítése Kazsok Község Kercseliget Község Kisgyalán Község Magyaratád Község Magyaratád Község Mernye Község Mezőcsokonya Község Kazsok Orvosi rendelő építése Kercseliget Kisgyalán Kercseligeti Integrált Szociális Központ felújítása Kultúrház 120 m2-es pincéjében közösségi tér kialakítása Magyaratád Főtér rekonstrukció Magyaratád Középületek akadálymentesítése Mernye Integrált Közösségi Szolgáltató Tér kialakítása Mezőcsokonya Faluközpont kialakítása Mezőcsokonya Község Patalom Község Patalom Község Patalom Község Polány Község Mezőcsokonya Református templom külső felújítása Patalom Településközpont felújítása Patalom Templom felújítása Patalom Középületek akadálymentesítése Polány Faluközpont megújítása

144 Operatív program Ráksi Község Sántos Község Simonfa Község Somodor Község Somodor Község Somodor Község Somodor Község Somogyaszaló Község Somogygeszti Község Somogygeszti Község Somogygeszti Község Somogyjád Község Somogysárd Község Somogyszil Község Somogyszil Község Somogyszil Község Szentbalázs Község Szentbalázs Község Szentgáloskér Község Taszár Község Újvárfalva Község Várda Község Zimány Község Zimány Község Zselickislak Község Zselickislak Község Zselicszentpál Község Zselicszentpál Község Ráksi A volt Ifjúsági klub épület helytörténeti múzeummá alakítása, infrastruktúra kiépítése Sántos Sporttelep ismételt felújítása Simonfa Temető, ravatalozó felújítás Somodor Ifjúsági Klub számára közösségi tér Somodor Új faluház kialakítása Somodor Somodor Somogyaszaló Bentlakásos szociális otthon kialakítása Pusztasomodori barokktemplom felújítása Antalmajorban a volt istálló épület felújítása Somogygeszti Játszótér építés Somogygeszti Templom felújítása Somogygeszti Kultúrház ifjúsági klub épületének hőszigetelése Somogyjád Szociális otthon bővítése Somogysárd Lovasbázis hasznosítása Somogyszil Fásítás folytatása Somogyszil Óvoda étkezdéjéből kultúrterem kialakítása Somogyszil Színpad, öltöző kialakítása Szentbalázs IKSZT létrehozása Szentbalázs Faluközpont felújítása Szentgáloskér Új művelődési ház építése Taszár 12-es lakóépület hasznosítása Újvárfalva Templom építése Várda Templom felújítás Zimány Főtér rekonstrukció Zimány Katolikus templom felújítása Zselickislak IKSZT kialakítás Zselickislak Dísztó és pihenőpark kialakítása Zselicszentpál Sportpálya építése nagyobb területen Zselicszentpál Faluközpont kialakítása Az alprogram várható hatása, eredményei 144

145 Operatív program A tervezett projektek megvalósulásával a települési arculat kedvező irányban változik, az intézményrendszer fejlődik, a települési lakosság megelégedettsége és kötődése javul, szabadidős tevékenységekre nyílik lehetőség. Erősödik a települési népességmegtartó erő, a fiatalok letelepedési, családalapítási kedve fokozható. A végrehajtás ellenőrzése, az eredményesség vizsgálata és értékelése A projekt megvalósításával sokkal jelentősebbek a közvetett hatások, mint a közvetett eredmények. A közvetlen eredmények építési dokumentációval, számlákkal ellenőrizhetők, az igénybe vett közszolgáltatások létszámnövekedéssel, esetszámmal stb. jellemezhetők. Hosszú távon általánosságként megfigyelhető a települési lakosságszám növekedése, az öregedési index mérséklődése. 145

146 Mellékletek MELLÉKLETEK 146

147 Mellékletek 1. melléklet Kérdőív települési önkormányzatoknak Kérdőív Település neve Polgármester neve Lakosság szám, korcsoportonkénti bontásban Regisztrált munkanélküliek száma, ebből a közfoglalkoztatásban résztvevő Közép-, és felsőfokú végzettséggel rendelkező lakosok száma 18 év alatti: év: év: év: 61 év felett: Összesen: A legnagyobb foglalkoztatók A település összes vállalkozásainak száma, ebből társas vállalkozások száma; Jelentősebb vállalkozások Mezőgazdasági tevékenység a településen (művelési ágak, állattartás) Ipari, kézműves tevékenység a településen 147

148 Mellékletek Helyben elérhető szolgáltatások A település infrastruktúrája Iskola, óvoda Civil szervezetek Turisztikai szempontból is hasznosítható attrakciók, adottságok Funkció nélküli ingatlanok, helyszínek, amelyekben fejlesztési lehetőségek rejlenek A település erősségei A település gyengéi 148

149 Mellékletek Az elmúlt 5 év legfontosabb fejlesztései, elnyert pályázatok A legsürgősebben megvalósítandó feladatok, beruházások A Területfejlesztési koncepcióban szerepeltethető fejlesztési elképzelések települési szinten, illetve több település összefogásával Kelt: P.h... aláírás 149

150 Mellékletek Szervezet neve Szervezet székhelye, telefonszám, cím Szervezet képviselője Alkalmazottak száma Szervezet tevékenysége 2. melléklet Kérdőív vállalkozásoknak, és civil szervezeteknek Kérdőív Az elmúlt 5 év legfontosabb fejlesztései, elnyert pályázatok A Területfejlesztési koncepcióban szerepeltethető fejlesztési elképzelések. A fejlesztések költségigénye. A fejlesztéseknek lesz-e munkahelyteremtő hatása? Ha igen, mennyi új munkahely várható? Kelt: P.h... aláírás 150

151 Mellékletek 3. melléklet Kaposvár Megyei Jogú Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája (a oldalon érhető el) 151

152 Mellékletek 4. számú melléklet Közoktatási intézmének megvalósult infrastrukturális fejlesztései és fejlesztési igényei Gölle Igal Büssü Zimány -eszközig. -élelm. biztonsági -épületfelúj. 700 e Ft Óvodák megvalósult fejlesztései és fejlesztési igényei eszközig. -eszközig. -eszközig. -akadályrészl. -akadálym.komp. -élelm. -élelm. -nyílászáró cs. Biztonsági biztonsági -élelm.bizt. -világítá korsz. -épületfelúj. -inform.fejl. - vizes h. részl.felúj. 1,05 e Ft -épületfelúj. -épületfelúj. 9,46 M Ft -új építés 8,11 MFt -eszkösz igény -akadálym.részleges (nincs ö.) 3,2 M Ft -eszközigény 450 e Ft - akadálym. komplex 2 M Ft -eszkösz igény -nyílászáró cs. -fűtés felúj. 5,9 M Ft -eszközig. -élelm. biztonsági -épületfelúj. 15,205 M Ft - épületfelúj. 2 M Ft -akadálym.komp.(n.ö.) -vizes helyiség teljes felúj.(n.ö.) 11 M Ft - épületfelúj. 2 M Ft -eszközigény 300 e Ft a évi költségvetés ismeretében akadálymentesítés geotermikus energia 20 M Ft aula kialakítás 30 M Ft -eszközigény 300 e Ft nyílászárók cseréje, tetőfelújítás, alternatív fűtés kialakítás 15 MFt - épületfelúj. 2 M Ft Somogyszil -eszközig. -inform.fejl. -épületfelúj. -nyílászáró csere -világítás korsz. -akadálym. komplex Ft -eszközig.; -inform.fejl. -épületfelúj.; -egyéb fejl. -fűtésrd. Felúj.; - világítás korsz.; -vizes helyiség részleges felúj Ft -eszközig. -inform.fejl. -épületfelúj. -egyéb fejl. -világítás korsz. -vizes helyiség teljes felúj Ft -eszközig. -inform.fejl. -épületfelúj. -egyéb fejl. -nyílászáró felúj. -fűtésrd. Felúj. 7,1 M Ft -eszközig. -inform.fejl. -épületfelúj. -egyéb fejl. -nyílászáró felúj. -fűtésrd. Felúj. 7,1 M Ft 152

153 Mellékletek Nagyberki Óvodák megvalósult fejlesztései és fejlesztési igényei inform.fejl. -épületfelúj. -eszközig. (nem -épületfelúj. szerepel összeg) -vizes helyiség részleges tetőfelújítás 20M Ft -akadályment.részl.(n.ö.) -nyílászáró cs. felúj ig -vizes helyiség teljes 4,5 M Ft -fűtésrd.felúj. felúj. 4 M Ft 1 M Ft 2,8 M Ft Mosdós -akadálym. részleges (n.ö.) -eszközigény (n.ö.) -nyilászáró cs. 3 M Ft -épületfelúj. -nyílászáró cs. 11 M Ft tetőfelújítás szigetelés 15 M Ft Kercseliget -eszközig. -világítás korsz. -épületfelúj. -akadálymentesítés részleges 1,4 M Ft -fűtésrd. Felúj. 2 M Ft -eszközig. -élelm.bizt. -épületfelúj. 4,1 M Ft -inform.fejl. -nyílászáró felúj. -vizes helyiség teljes felúj. 3,5 M Ft Baté -világítás korszerűsítés -akadálym.komplex 9,5 M Ft - egyéb fejl. 2 M Ft -épületfelújítás -vizes helyiségek felújítás teljes 30 M Ft. tetőhéjazat csere, konyha korszerűsítése épület külső fejújítása, felújítása, szigetelés, fűtés korszerűsítés, kerítés cseréje, udvari játékok cseréje, utcafronti kerítés felújítása 20 M Ft 2015-ig 153

154 Mellékletek Óvodák megvalósult fejlesztései és fejlesztési igényei Simonfa -eszközig. Nyílászárók cseréje Tető felújítása Tornaszoba kialakítása Somogyaszaló -világítás korszerűsítés Ft -világítás korszerűsítés Ft -világítás korszerűsítés Ft -világítás korszerűsítés Ft Somogygeszti -nyílászáró cs. -eszközigény -fűtésrd. csere -épületfelúj. -akadálymentesítés komplex -világítás korsz. -vizes helyiség teljes felúj Ft Somogyjád Eszközig. 400eFt eszközig.; élelmiszerbizt.; fűtésrendszer felújítás; vizes helyiség felúj.teljes épületfelúj. 17,55 MFt eszközig.; világítás korsz. Akadálymentesítés komplex 34,5 MFt eszközigény 1MFt Juta -nyílászáró cs. Fűtésrendszer felújítás világítás korsz. Akadálymentesítés komplex vizes helyiségek teljes felúj 33MFt 154

155 Mellékletek Óvodák megvalósult fejlesztései és fejlesztési igényei Osztopán eszközigény 300eFt eszközigény; épületfelúj. 40,55 MFt eszközigény 50eFt eszközigény 100eFt Mernye épületfelújítás 10 MFt -nyílászáró cs. -világítás korsz. 5 MFt Magyaratád -eszközig. -élelm. Biztonsági -épületfelúj. -akadálymentesítés komplex 1,3M Ft -eszközig. -nyílászáró cs. 1,1 MFt -inform.fejl. -épületfelúj. -fűtésrd.felúj. -vizes h.részleges felúj. 5,1 MFt - vizes helyiség részleges felúj. 1 MFt -eszközig. 50 eft elkülönítő és logopédiai helység kialakítása, burkolások, szúnyogháló 4 M Ft Tetőcsere, parkettacsere 10 M Ft Mezőcsokonya Játszó udvar kialakítása felszerelése 2,5 M Ft Játszó udvar kialakítása felszerelése 2,5 M Ft számítógépek beszerése 1,3 MFt Tornaterem építése 220 MFt épületfelújítás 45 M Ft (Nyílászárók cseréje, Fűtésrendszer cseréje, Épület részleges akadálymentesítése ) számítógépek beszerzése 0,5 MFt étkező, konyha kialakítása: 90 M Ft Nyílászárók cseréje 8 M Ft Épület komplex akadálymentesítése 6 M Ft Vizes helyiségek felújítása 7 M Ft számítógépek beszerzése 0,5MFt hálózat fejlesztés 4 MFt 155

156 Mellékletek Somodor Óvodák megvalósult fejlesztései és fejlesztési igényei eszközigény alászigetelés, tetőcsere, -eszközigény (nem -épületfejújítás külső, belső vakolás, szerepel összeg) 200eFt belső átépítés, -épületfelújítás 70eFt akadálymentesítés 26 MFt; Eszközfejlesztés 3MFt; Nyílászárók cseréje 3,5 MFt; Fűtésrendszer cseréje 4MFt; Világítás korszerűsítés 0,7 MFt; Vizes helyiségek felújítása 2 MFt; Játszóudvar kialakítása, felszerelése 3MFt Szentgáloskér Település adatok vannak megadva! tornaszoba építés, épület felújítás 24 M Ft; eszközfejlesztés 3 MFt; Nyílászárók cseréje 1,6MFt; Fűtésrendszer cseréje 0,4 MFt; világítás korszerűsítése 1 MFt; vizes helyiségek felújítása 2 MFt; Játszó udvar eszközeinek felújtása 3MFt Somogysárd -eszközigény -akadálymentesítés komplex -inform.fejl. -egyéb fejl. 15,68 M Ft -eszközigény -inform.fejl. -egyéb fejl. -nyílászáró cs. 15,4 M Ft -eszközigény -épületfelúj. -inform.fejl. -egyéb fejl. 25,7 M Ft -eszközigény -fűtésrd. Csere -inform.fejl. 15,3 M Ft -eszközigény - fűtésrendszer korszerűsítés - informatikai fejlesztés - csoportszobák belső felújítása 15M Ft 156

157 Mellékletek Hetes Óvodák megvalósult fejlesztései és fejlesztési igényei eszközigény, élelmiszerbiztonsági igény, eszközigény, élelmiszerbiztonsági igény, informatikai fejlesztések, egyéb 380 e Ft. épületfelújítás, nyílászárók cseréje e Ft eszközigény, inf.fejlesztések egyéb, fűtésrendszer korszerűsítése e Ft eszközigény, informatikai fejlesztés, parkettacser, csatornázás, akadálymentes feljáró 15M Ft Szentbalázs Gálosfa Taszár festés 0,2 M Ft fűtésrendszer korszerűsítése 0,6 M Ft Számítógépek beszerzése 0,5 M Ft -eszközig. -élelmiszerbizt -inform.fejl. -épületfelúj. 2,3 M Ft -inform.fejl. 500 e Ft -épület felújítás 0,1 M Ft internet elérését segítő eszközök beszerzése 0,1 M Ft -eszközig. -élelmiszerbizt -inform.fejl. -épületfelúj. -nyilászáró cs. -fűtésrd. Cs. -világítás korsz. - vizes helyiség teljes felúj 60 M Ft részleges akadálym. 3,7 M Ft -nyílászáró cs. -fűtésrd. Cs. -világítás korsz. -vizes helyiség teljes felúj. -épületfelúj 27,5 M Ft -épület felújítás 0,1 M Ft Számítógépek beszerzése 0,1 M Ft -eszközig. -élelmiszerbizt -inform.fejl. -épületfelúj. 700 e Ft -akadálymentesítés komplex 6 M Ft -épület felújítás 0,1 M Ft Számítógépek beszerzése 0,1 M Ft -eszközig. -élelmiszerbizt -inform.fejl. -épületfelúj. 800 e Ft Külső vakolat szigetelése, csatornázás, központi fűtés kialakítása, udvarrendezés-játékok cseréje Központi fűtés kialakítása, világítás korszerűsítése. informatikai eszközök beszerzése egyéb oktatási eszközök beszerzése 5 M Ft 157

158 Mellékletek Bárczi Gusztáv Óvoda, Általános Iskola, Speciális Szakiskola, Diákotthon, Módszertani Központ és Nevelési Tanácsadó Bajcsy-Zs.utcai Központi Óvoda Béke Utcai tagóvoda Jutai Úti Tagóvoda Arany János Tagóvoda Festetics Karolina Központi Óvoda Temesvár Utcai Tagóvoda világítás korsz. 2,621 M Ft Kaposvári óvodák megvalósult fejlesztései és fejlesztési igényei nyilászáró cs. 3,6 M Ft vizes helyiség részleges felúj. 1,7 M Ft vizeshelyiség teljes felúj.; világítás korsz. 4,71MFt 0 nyilászáró cs. -vizes helyiség teljes felúj. 11,5 M Ft eszközig. -inform.fejl. 1,4 M Ft épületfelújítás 800 e Ft nyilászáró cs. -akadályement. komplex 7,2 M Ft világítás korsz. -akadályment.komplex 7,5 M Ft vizes helyiség teljes felúj. -akadályment. komplex 13,5 M Ft vizes helyiség teljes felúj.; nyilászáró cs.; akadálymentesítés komplex 8,1MFt akadályment.egyéb 8 M Ft eszközig. -akadályment.komplex 4,1 M Ft fűtésrd. csere 2,4 M Ft vilgáítás korsz. 2 M Ft vizes helyiség felúj.teljes 2,5 MFt világítás korsz. 3 M Ft inform.fejl. -épületfelúj. -vilgáítás korsz. 5,526 MFt nyilászáró cs. -akadályement. komplex 7,2 M Ft világítás korsz. -akadályment.komplex 7,5 M Ft Épület korszerűsítése Nyílászárók cseréje. nyílászáró csere, fútés korszerűsítés nyílászáró csere 158

159 Mellékletek Tallián Gyula Utcai Tagóvoda Damjanich Utcai Tagóvoda Nemzetőr Sori Központi Óvoda Honvéd Utcai Tagóvoda Kaposfüredi Tagóvoda Petőfi Sándor Központi Óvoda Kaposvári óvodák megvalósult fejlesztései és fejlesztési igényei inform.fejl. akadályment. részleges akadályment. komplex épületfelújítás 400 e Ft 1,5 M Ft -inform.fejl. -vizes helyiség részleges 2,3 M Ft felúj. 3,7 M Ft inform.fejl. 400 e Ft eszközig. -inform.fejl. -vizes helyiség teljes felújíáts 3,433 M Ft akadályment. komplex -épületfelúj. 4,3 M Ft 0 vizeshelyiség teljes felúj. 3 M Ft 0 fűtésrd. Felúj. 1,6 M Ft 0 akadályment. komplex 3 M Ft eszközig. -inform.fejl. -vizes helyiség teljes felúj. 4,86 MFt Búzavirág Tagóvoda 0 nyilászáró felúj. -világítás korsz. Rét Utcai Központi Óvoda eszközig. 200 e Ft 9,587 M Ft eszközig. -vizes helyiség részleges felúj. 1,7 M Ft inform.fejl. -világítás korsz. 3,7MFt akadályment. egyéb 3,5 M Ft világítás korsz. -akadályment.komplex 5,348 M Ft világítás korsz. 2,5 M Ft eszközig. -inform.fejl. -akadálymentesítés komplex 9,83 MFt akadálym.komp. -inform.fejl. 4,35 M Ft világítás korsz. -vizes helyiség teljes felúj. 3,85 M Ft nyilászáró cs. -épületfelúj. 5,7 M Ft világítás korsz. 2 M Ft nyílászáró cs. -vizes helyiség teljes felúj. 6,7M Ft nyilászáró cs. 3 M Ft nyílászáró csere szennyvízhálózat-, csatorna felújítás, gyermek mosdó felújítása vizesblokk korszerűsítés,nyilászáró csere parketta csiszolás,lakkozás, udvari járda felújítás csopotszoba belső felújítása, a megsüllyedt fal miatt eszközig. -inform.fejl. -világítás korsz. 4,4 MFt fűtés korszerűsítés, 3 db gyermekmosdók és 3 db felnőtt vizseblokk felújítás nyilászáró cs. 5,3 M Ft akadályment.komplex 1,8 M Ft 2-es kupola felújítása, fűtés korszerűsítés Csoportszobák burkolat cseréje. Világítás korszerűsítés. 159

160 Mellékletek Szigetvár Utcai tagóvoda Madár Utcai Tagóvoda Tar Csatár Központi Óvoda Szántó Utcai Tagóvoda Szentjakabi Tagóvoda n.a. Kaposvári óvodák megvalósult fejlesztései és fejlesztési igényei eszközig. -vizes helyiség teljes felúj. 900 e Ft n.a. eszközig. 250 e Ft 0 vizes helyiség részleges felúj. 2,8 M Ft akadályment komplex 2,6 M Ft világítás korsz. -vizes helyiség részl.felúj. 2 M Ft akadályment.komplex 3,8 M Ft nyílászáró cs. 5 M Ft akadályment. részleges 1 M Ft Világítás korszerűsítés. világítás korsz. 2,4 M Ft Nyílászárók cseeréje. Vizesblokk felújítás. világítás korsz. 3,3 M Ft nyílászáró cs. 5 M Ft nyílászáró cs. 5 M Ft 160

161 Mellékletek Hetes Általános iskolák megvalósult fejlesztései és fejlesztési igényei eszközigény eszközigény eszközigény inf. igény informatikai fejl. informatikai fejl. épületfelújítás Épületfelúj. 13,4 M Ft fűtésrd.cs. Világítás korsz. Vizes h.teljes felúj. 11,2M Ft 28,5M Ft eszközigény nyílászáró felúj igény inf. igény épületfelújítás akadályment.komplex 62 M Ft energiatermelés napelem felhasználásával 19,075M Ft (megnyert pályázat) áttérés megújúló energiaforrásokra (pályázatokból) 50 M Ft (NFÜ 4. intézkedés pályázatának elnyerése esetén) Somogysárd Igal- Batthyány Károly Körzeti Általános Iskola Új építés 300 M Ft nyílászáró cs. 1,5 M Ft akadályment.komplex és egyéb 5 M Ft Játszótéri eszközök felújítása, korszerűsítése 2 M Ft számítógép beszerzése 1,2 M Ft helyi hálózat korszerűsítése 0,05 M Ft eszközigény,inform.fejl.,új építés 400 M Ft egyéb fejl.,nyílászáró cs.1,5 M Ft Fűtésrd. felúj.1,2 M Ft élelm.bizt.(n.ö.) akadályment.komlex és egyéb 4,5 M Ft sportpálya eszközök 0,2 M Ft Játszótéri eszközök felújítása, korszerűsítése 2 M Ft számítógép beszerzése 1,5 M Ft helyi hálózat korszerűsítése 0,05 M Ft Internet elérését segítő eszközök 0,05 M Ft eszközigény,inform.fejl.,egyéb fejl.,nyílászáró cs. 2 M Ft Akadályment.komplex és egyéb 7 M Ft sportpálya felújítás 2 M Ft sportpálya eszközök 0,2 M Ft Játszótéri eszközök felújítása, korszerűsítése 3 M Ft Internet elérését segítő eszközök 0,05 M Ft digitális tananyag 0,5 M Ft eszközigény inform.fejl. Nyílászáró cs. 1 M Ft 5,2 M Ft sportpálya felújítás 3 M Ft sportpálya eszközök 0,2 M Ft digitális tananyag 0,5 M Ft geotermikus energia 50 M Ft tornacsarnok nyílászáróinak cseréje 1,5 M Ft 161

162 Mellékletek Igal - Speciális Általános Iskola és Diákotthon Nagyberki Általános iskolák megvalósult fejlesztései és fejlesztési igényei geotermikus energia 30 M Ft szigetelés (vízmentesítés) 50 M Ft Nyílászárók cseréje 40 M Ft Héjazat(tető)csere 30 M Ft épületfelúj. Nyílászáró cs. Új építés Akadályment.komplex Vizes h. részleges felúj. 125M Ft tetőfelújítás 40M Ft vizesblokk felújítása 2,6M Ft Somogyjád Juta eszközigény inform.fejl. Épület felúj. Nyílászáró cs. Fűtésrd. Felúj. Világítás korsz. Akadálym.komplex 7,3 M Ft eszköz.igény épületfelúj. Új építés nyílászáró cs. Vizes h. felúj.részleges 151M Ft eszközigény (n.ö.) fűtésrd.felúj. Világítás korsz. Akadálym. Komplex 1,8 M Ft eszköz.igény élelm.bizt. Fűtésrd. felúj. Világítás korsz. épületfelúj. Akadálym.komplex 123M Ft épületfelúj. 1 M Ft nyílászáró cs. 2M Ft eszközigény 500 e Általános iskola egy részének héjazat cseréje, hőszigetelése 40 MFt 162

163 Mellékletek Osztopán Mernye Általános iskolák megvalósult fejlesztései és fejlesztési igényei eszközigény 0,3M Ft élelm.bizt. informatikai fejl. épületfelúj. Nyílászáró cs. Akadályment.részleges 83,5M Ft akadálym.komplex 27,6M Ft aulaépítés, 80 MFt világítás korsz. Eszközigény inform.fejl. Nyílászáró felúj. és csere Akadályment.komplex 35,7 M Ft új építés nyílászáró cs. 67,05 M Ft eszközigény fűtésrd. Csere világítás korsz. Vizes h. részl. 25,2 M Ft vizes h. felúj. részleges 6M Ft belső felújítás 10 M Ft nyílászárók cseréje 20 M Ft Magyaratád eszközigény világítás korsz. informatikai fejl. épületfelúj. Vizes h. felúj.részleges 1,7M Ft eszközigény világítás korsz. informatikai fejl. épületfelúj. Vizes h. felúj.részleges akadálym.komplex 1,7M Ft eszközigény informatikai fejl. épületfelúj. Nyílászáró cs. Vizes h. felúj.teljes 8M Ft eszközigény Inform.ig. épületfelúj. 0,6 M Ft Somogygeszti eszközigény élelm.bizt. informatikai fejl. épületfelúj. 610 e Ft eszközigény élelm.bizt. Inform.fejl. Épületfelúj. Akadályment.komplex Nyílászáró cs. Fűtésrd.cs. Világítás korsz. 12,73 M Ft eszközigény élelm.bizt. Inform.fejl. Nyílászáró cs. Épületfelúj. Vizes h. felúj.részleges 3,899 M Ft Eszközigény informatikai fejl. 0,18M Ft akadálymentesítés nyílászárók cseréje kiszolgáló helységek korszerűsítése 10 M Ft 163

164 Mellékletek Mezőcsokonya Szentbalázs Általános iskolák megvalósult fejlesztései és fejlesztési igényei Számítógépek beszerzése 3 M Ft Digitális tananyag beszerzése 2 M Ft Digitalizált tananyag fejl. segítő eszk. beszerzése 1,5 M Ft festés 3 M Ft nyílászárók cseréje 1,5 M Ft Fűtésrendszer felújítása 4,7 M Ft Világítás korszerűsítése 2,5 M Ft Számítógépek beszerzése 0,5 M Ft helyi hálózat korszerűsítése 0,5 M Ft Épületfelúj. 322 M Ft festés 8 M Ft Akadályment.komplex 45 M Ft. Számítógépek beszerzése 2 M Ft Új épületszárny építése 220 M Ft Nyílászárók cseréje 20 M Ft Világítás korszerűsítése 11 M Ft Játszóudvar kialakítása 2,5 M Ft számítógépek beszerzése 3 M Ft Digitális tananyag beszerzése 2 M Ft Digitalizált tananyag fejl. segítő eszk. beszerzése 2 M Ft Épületfelúj. 0,4 M Ft festés 5 M Ft Játszóudvar eszközeinek felújítása 34 M Ft Számítógépek beszerzése 0,4 M Ft - épületfelújítás 45 M Ft Új épületszárny építése, étkező és konyha kialakítása 180 M Ft sportpálya felújítás 25 M Ft -inform.fejl. 13 M Ft Játszóudvar eszk. felújítása, korszerűsítése 8 M Ft Épületfelúj. 0,4 M Ft festés 5 M Ft Számítógépek beszerzése 0,4 M Ft fűtésrendsz. felújítása 25 M Ft sportpály eszközeinek felújítása 9 M Ft Játszóudvar eszk. felújítása, korszerűsítése 6 M Ft -inform.fejl. 10 M Ft - akadálym. komplex 6 M Ft Külső vakolat szigetelése, csatornázás, fűtésrendszer korszerűsítése - szakaszolása, vizesblokk felújítása, udvarrendezés-játékok cseréje, belső nyílászárók cseréje. Füves sportpálya fejlesztése Taszár Gölle eszközigény élelm.bizt. Inform.fejl. Nyílászár cs. Fűtésrd. felúj. 25,5M Ft Eszközigény; élelm.bizt. ; Új építés; nyílászáró cs. Fűtésrd. felúj.; Világítás korsz.; Akadályment.komplex Vizes h.teljes felúj. 108,5M Ft eszközigény élelm.bizt. Épületfelúj. Új építés nyílászáró cs. Világítás korsz. 59M Ft eszközigény épületfelúj. 1,5M Ft informatikai eszközök beszerzése egyéb oktatási eszközök beszerzése 5 M Ft 164

165 Mellékletek Bárczi Gusztáv Óvoda, Általános Iskola, Speciális Szakiskola, Diákotthon, Módszertani Központ és Nevelési Tanácsadó Kodály Zoltán Központi Általános Iskola Kisfaludy Utcai Tagiskola Kaposvári általános iskolák megvalósult fejlesztései és fejlesztési igényei eszközigény eszközigény eszközigény eszközigény 3M vizes helyiség részleges akadálym. egyéb világítáts korsz. felúj vizes helyiség részleges Vizes helyiség részleges 7,5M felúj felúj. informatika fejl. Vizes helyiség részleges felúj. 8,04M eszközigény inform.fejl. Nyilászáró cs. 21,763M Berzsenyi Dániel Tagiskola eszközigény inform. fejl 1,5M informatika fejl. vizes helyiség részleges felúj. 8,1M inform.fejl. Nyilászáró csere 20,5M eszközigény 1M 24,9 M informatika fejl. Nyilászáró felúj fűtésrd. felúj akadálym.komplex 64,6M inform.fejl. Fűtésrd.felúj akadálym.komplex 31,5M eszközigény nyilászáró felúj. Világítás korsz. Akadálym.komplex 29,252M 21,5M informatika fejl. Nyilászáró felúj világítás korsz. 20,935M világításkorsz. 12,324M eszközigény nyílászáró felúj. 7M Tornaterem kopolit üvegfal cseréje 1,5 M Intézményi külső csapadékvíz elvezetés, ehhez kapcsolódóan alagsori helyiségek tisztasági meszelése 0,5 M, Intézményi világítási rendszer korszerűsítése 1,5 M Gárdonyi Géza Tagiskola eszközigény inform.fejl 2,1M eszközigény inform.fejl. 2,35M eszközigény inform.fejl. Akadálym.komplex 20,6 M eszközigény inform.fejl. Nyilászáró csere világítás korsz. 35,702M 165

166 Mellékletek Honvéd Utcai Tagiskola II. Rákóczi Ferenc Tagiskola Kinizsi Lakótelepi Tagiskola Zrínyi Ilona Magyar-Angol Két Tanítási Nyelvű Tagiskola Pécsi Utcai Tagiskola Toponári Tagiskola Benedek Elek Tagiskola eszközigény inform.fejl. Vizes helyiség részleges felúj. 8,4M Kaposvári általános iskolák megvalósult fejlesztései és fejlesztési igényei eszközigény inform.fejl. 2,49M eszköz informatika fejl. Vizes h. részleges felúj. 6,6M vizes helyiség részleges felúj. 4,5M vizes helyiség részleges felúj. 4M eszközigény informatika felúj. Világítás korsz 11,735M világításkorsz. 7,615M világítás korsz. 7,329M vizes helyiség részleges felúj. 4M világítás korsz. 2,506M eszközigény inform.fejl. Akadálym.komplex 32,52M eszközigény informatika fejl. Akadálym. komplex 22,7M nyilászáró cs. Akadálym.komplex 60M nyilászáró felúj. Akadálym.komplex 35M nyílászáró felúj. Komplex akadálym. 45M épületfelúj. Nyilászáró csere világítás korsz. Akadálym.komplex 115,220M akadálym.komplex 15M eszközigény inform.fejl. Nyilászáró felúj. 7,59M eszközigény informatika fejl. Nyílászáró felúj. Fűtésrd. felúj 22,9M nyilászáró cs. 20M nyilászáró felúj. Fűtésrd. Felúj. 20M nyílászáró felúj. Fűtésrd. Felúj. 15M fűtésrd. Felúj. 5M Sportpálya és az óvoda közötti kerítés felújítása 0,3M Tornaterem nyilászáróinak cseréje. Lyukas lemezradiátorok cseréje és tetőjavítás 2M Az összekötő folyosó nyilászáróinak cseréje 1 M Toldi Lakótelepi Tagiskola Lapostető szigetelés 0,3 M 166

167 Mellékletek Középfokú intézmények megvalósult fejlesztései és fejlesztési igényei (eft-ban) Intézmény Bárczi Gusztáv Óvoda, Általános Iskola, ld. óvodai és általános iskolai fejlesztési igények Speciális Szakiskola, Diákotthon, Módszertani Központ és Nevelési Tanácsadó Eötvös Loránd Műszaki Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium Építőipari, Faipari Szakképző Iskola és Kollégium Kinizsi Pál Élelmiszeripari Szakképző Iskola és Gimnázium Informatikai fejlesztés 549 Épület felújítása Egyéb Épület felújítás ; Új építés 27,650; Egyéb 28; Fűtésrendszer cseréje ; Épület részleges akadálymentesítése 244 Informatikai fejlesztés Épület felújítása Egyéb Épület felújítás 885 Új építés Egyéb 301 Fűtésrendszer cseréje 80 Informatikai fejlesztés Élelmiszerbiztonság Informatikai fejlesztés Épület felújítás Új építés 501,265 Egyéb 43,380 Informatikai fejlesztés Épület felújítása Egyéb 437 Fűtésrendszer felújítása Egyéb Fűtésrendszer cseréje 333 Vizes helyiségek részleges felújítása 304 Informatikai fejlesztés 2.087; gépbeszerzés Informatikai fejlesztés ; Épület felújítás 1.952; Egyéb 386; Eszközfejlesztés Tanudvar tetőtér beépítése (2010) 7.700; Gépbemutató (2010) 4.400; Eszközfejlesztés 2.682; Informatikai fejlesztés Informatikai fejlesztés ; gépbeszerzés Munkácsy Mihály Gimnázium Világítás korszerűsítése Informatikai fejlesztés Toldi Lakótelepi Gimnázium - telephely Épületfelújítás Épületfelújítás Lapostető szigetelés 300 Noszlopy Gáspár Közgazdasági Szakközépiskola Széchenyi István Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakképző Iskola Szigeti-Gyula János Egészségügyi Szakképző Iskola Eszközigény 1.976; Informatikai fejlesztések 8.6; Épületfelújítás 4.000; Világítás korszerűsítés 500 Eszközigény Élelmiszerbiztonsági igény 51 Informatikai fejlesztések Épület felújítás Fűtésrendszer felújítása 187 Eszközigény Informatikai fejlesztések 458 Épület felújítás Fűtésrendszer felújítása 700 Eszközigény 864; Informatikai fejlesztések 6.095; Épületfelújítás 6.226; Világítás korszerűsítés 500 Eszközigény Informatikai fejlesztések Épület felújítás Eszközigény Informatikai fejlesztések 754 Épület felújítás Eszközigény 595; Informatikai fejlesztések 4.078; Világítás korszerűsítés 500 Eszközigény Informatikai fejlesztések Informatikai fejlesztések 1.2; TIOP kb (interaktív tábla 14 db) Eszközigény Informatikai fejlesztések TIOP pályázat Épület felújítás 518 Szemléltető modellek 193; TIOP Közoktatási informatikai fejlesztés 167

168 Mellékletek Középfokú intézmények megvalósult fejlesztései és fejlesztési igényei (eft-ban) Intézmény Táncsics Mihály Gimnázium Eszközfejlesztés 907 Informatikai fejlesztés 490 Informatikai fejlesztés 968 n.a. Zichy Mihály Iparművészeti, Ruhaipari Szakképző Iskola és Kollégium Eszközigény 69 Informatikai fejlesztések Egyéb Világítás korszerűsítés 261 Eszközigény 80 Informatikai fejlesztések Épület felújítás Egyéb 62 Fűtésrendszer felújítása 161 Eszközigény 85 Informatikai fejlesztések 5 Épület felújítás 531 Egyéb 503 Fűtésrendszer 172 Világítás korszerűsítése 410 TIOP / TISZK pályázat infrastrukturális és eszközfejlesztés; TIOP Informatikai önkormányzati pályázat Ft Kollégiumi fejlesztések Intézmény neve Építőipari, Faipari Szakképző Iskola és Kollégium Igali ÁMK Speciális Általános Iskola és Diákotthon Klebelsberg Középiskolai Kollégium Eötvös Loránd Műszaki Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium Zichy Mihály Iparművészeti, Ruhaipari Szakképző Iskola és Kollégium Informatikai fejlesztések épület felújítás 619 Egyéb 1671 u.a. mint az iskolánál Egyéb 98 vizes helyiségek részleges felújítása 2897 Eszközbeszerzés 222 Informatikai fejlesztés 2386 épület felújítás 1484 Egyéb 4598 Egyéb 102 nyílászárók cseréje 121 Informatikai fejlesztés 93 egyéb 2447 Egyéb 102 Vizes helyiségek részleges felújítása 100; Fűtésfelújítás 2010-ben 600; Informatikai fejlesztés 500 Geothermikus energia ; szigetelés (vízmentesítés) ; nyílászárók cseréje ; héjazat (tető) csere Eszközbeszerzés 600; Informatika 263; AJTP Programból várható fejlesztés év végéig eszközbeszerzésre