KÖZBESZERZÉSI HATÓSÁG KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG 1026 Budapest, Riadó u. 5. 1525 Postafiók 166. Tel: 06-1/882-8594 Fax: 06-1/882-8593 dontobizottsag@kt.hu Ikt. sz.:d.570/8/2015. A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) meghozta az alábbi V É G Z É S - t. A Döntőbizottság a Skinest Rail AS (Möisa 4 Tallin, Estonia, 13522, képviseli: Réczicza Dentons Europe LLP Ügyvédi Iroda, Dr. Kohlrusz Milán ügyvéd, 1061 Budapest, Andrássy út 11., a továbbiakban: kérelmező) által a Budapesti Közlekedési Zrt. (1980 Budapest, Akácfa u. 15., a továbbiakban: ajánlatkérő) Budapesti M3 metróvonal járműparkjának korszerűsítéssel egybekötött felújítása és az ahhoz kapcsolódó szolgáltatások és eszközök szállítása tárgyú közbeszerzési eljárás ellen benyújtott jogorvoslati kérelme alapján megindított jogorvoslati eljárásban a közbeszerzési eljárást lezáró szerződés megkötését engedélyezi. A végzés ellen jogorvoslatnak nincs helye. INDOKOLÁS A Döntőbizottság a D.570/2015. sz. jogorvoslati eljárásban rendelkezésére álló iratok, a kérelmező jogorvoslati kérelme, az ajánlatkérő szerződéskötés engedélyezés iránt benyújtott kérelme és annak mellékleteit képező okirati bizonyítékok alapján az alábbi tényállást állapította meg: Az ajánlatkérő a 2014. november 21. napján feladott és az Európai Unió Hivatalos Lapjában 2014. november 22. napján 2014/S 226-400102 sz. alatt közzétett részvételi felhívásával a közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. törvény (a továbbiakban: Kbt.) Második Része szerinti tárgyalásos közbeszerzési eljárást indított. Az ajánlatkérő felhívása VI.2. pontjában közölte, hogy a szerződés nem kapcsolatos európai uniós alapokból finanszírozott projekttel és/vagy programmal.
2 A 2014. december 30-i jelentkezési határidőig a következő társaságok nyújtottak be jelentkezést: SKODA TRANSPORTATION A.S., az ALSTOM Transport, a Metrowagonmash Nyrt., Constuccione y Auxiliar de Ferrocarriles SA, Reloc SA, a KELET-ÚT Kft. és a kérelmező. Az ajánlatkérő a részvételi szakasz összegezését 2015. február 26-án küldte meg a részvételre jelentkezők részére. Eszerint érvényes ajánlatot nyújtott be a SKODA TRANSPORTATION A.S., a ALSTOM Transport, a Metrowagonmash Nyrt., a Constuccione y Auxiliar de Ferrocarriles SA és a kérelmező. Az ajánlatkérő az ajánlattételi felhívást és a dokumentációt az érvényes részvételi jelentkezést benyújtó cégek számára 2015. február 27-én küldte meg. A tárgyalási alapul szolgáló ajánlatokat 2015. április 8-ig kellett benyújtania. A beadási határidőre ajánlatot a SKODA TRANSPORTATION A.S., a Metrowagonmash Nyrt., a Constuccione y Auxiliar de Ferrocarriles SA és a kérelmező tett. Az ALSTOM Transport visszalépett a közbeszerzési eljárás folytatásától. A végleges ajánlatokat az ajánlatkérő 2015. május 28-án bontotta fel. Erre az előírt határidőre a kérelmező és az Metrowagonmash Nyrt. tett végleges ajánlatot, a SKODA TRANSPORTATION A.S. nem tett végleges ajánlatot. Az ajánlatkérő mindkét ajánlattevő felé ismételten hiánypótlási felhívásokat küldött. Az ajánlatkérő 2015. július 8-án kézbesítette az ajánlattevőknek az összegezést. Az összegezés szerint az ajánlatkérő a kérelmező ajánlatát érvénytelennek nyilvánította több műszaki paraméter nem megfelelőségére tekintettel Az egyetlen érvényes és egyben nyertessé nyilvánított ajánlatot a Metrowagonmash Nyrt. tette. A kérelmező 2015. július 17. napján benyújtott jogorvoslati kérelmet a Döntőbizottsághoz az ajánlatkérő eljárást lezáró döntésével szemben. Kérelmében közölte, hogy előzetes vitarendezést nem kezdeményezett. Jogorvoslati kérelmében 8 pontban kifogásolta az ajánlatkérő ajánlatát érvénytelenné nyilvánító döntését. A kérelmező a továbbiakban a nyertes ajánlattevő ajánlatát kifogásolta 5 műszaki paraméter tekintetében. Kifogásolta továbbá, hogy az ajánlatkérő üzletit titokra hivatkozva nem engedélyezte számára a nyertes ajánlatba való betekintést, valamint külön kifogásolta az egyenlő elbánásmód és esélyegyenlőség elvének alapelvi sérelmét. A Döntőbizottság hiánypótlást követően a jogorvoslati eljárást 2015. augusztus 4-én indította meg. Az ajánlatkérő 2015. augusztus 5-én a szerződés
3 megkötésének engedélyezése iránt nyújtott be kérelmet a Döntőbizottsághoz, melyben az alábbiakat adta elő: Az M3 metróvonal gördülő járműállománya amortizálódott, melyet az egyre gyakoribbá váló, a leggondosabb karbantartással sem megelőzhető járműmeghibásodások is mutatnak. Alapvetően a járművek műszaki elhasználódottsága okolható azért, hogy az elmúlt években a vonalon nagyszámú volt a jármű meghibásodásból eredő késést, menetkimaradást okozó forgalmi zavar. A forgalmi következményeket a menetkimaradások alakulása jelzi. A 2011-2014 közötti időszakban 3344 menetkimaradás történt az M3 vonalon. Rögzíthető, hogy ez a műszaki állapotokra visszavezethető, determinált folyamat. A járművek vonali meghibásodásoknak jelentős része túlmelegedéssel és füstöléssel jár, ami az alagúti üzemben utasbiztonsági szempontból nem megengedhető. Az előforduló üzemzavarok, az ezeket kísérő füstjelenségek - amelyek még akkor is veszélyforrást jelentenek, ha a túlmelegedés egyébként nem okoznak tüzet - a legkörültekintőbb, legjobban megszervezett menekítés mellett is pánikot kelthet az utasok között. Sajnálatos módon volt olyan eset is, amikor tüzet okozott a járművön keletkező meghibásodás. Szerencsére a szerelvény a tűz keletkezésekor az alagútban, egy tároló vágányon állt és így az utasok élete, testi épsége nem került veszélybe. A tűzoltóknak sikerült megakadályozni, hogy a tűz tovább terjedjen, de egy motorkocsi teljesen kiégett és egy másik is tűzkárt szenvedett. Az elektromos hibák megelőzése érdekében a BKV független minősítő szervezettel is felülvizsgáltatta az M3 vonal járműparkjának elektromos rendszerét. Ennek eredményeként készült el a mellékelt vizsgálati jelentés az M3 vonalain közlekedő járművek elektromos berendezéseinek kockázatelemzéséről és a villamos okból bekövetkező tűzesetek megelőzését szolgáló felülvizsgáltról. A nagy tapasztalatokkal rendelkező nemzetközi cég, a TÜV Rheinland InterCert Kft. a jelentésben bemutatja azokat a műszaki kockázati tényezőket, amelyek túlmelegedést okozó meghibásodásokhoz vezethetnek. A jelentésben a következőket állapította meg: Az M3 vonalon jelenleg közlekedő metrókocsik többsége a gyártójuk által tervezett élettartamukat jelentősen túlhaladták, a futásteljesítményeik pedig a tervezettek közelében járnak. A túlfutott járművek forgalomból történő kivonási lehetőségei korlátozottak, ezért a járműpark további elöregedése várható. ( )
4 A vizsgálataink, valamint felméréseinek eredményei és a kockázatértékelés azt mutatják, hogy a metrókocsik jelenlegi állapota, meghatározott helyeken komoly kockázatot jelent a villamos áram hőhatása miatt bekövetkező hő szempontjából. A hibák előfordulására példa a csatolt, Fővárosi Tűzoltó Parancsnokság egyik, tűzesetről készült tűzvizsgálati jelentése, illetve annak mellékletét képező műszaki szakértői vélemény is. A tűzeset azonban csak az egyik következménye lehet a metrókocsik nem megfelelő műszaki állapotának. A járművek életkorából adódóan számos olyan egyéb, műszaki rendellenesség következhet be bármikor, ami közvetlen vészhelyzetet eredményez. Tájékoztatásul csatoljuk az M3 metróvonalon előfordult vonathibák adatait 2011-2014 évekre vonatkozóan. Ez mutatja, hogy az elmúlt években az érintett vonalon 4048 darab vonathiba történt, ebből 36 esetben volt már füstöléssel járó, konkrét tűzveszély. Mindezen hibák a vonalon közlekedő teljes járműpark leállítását tehetik szükségessé, ami az M3 metró vonal lezárását eredményezi. Ezen vonalon a metró járművek időszakos pótlására sincs lehetőség más vasúti járművel. Mindez nemcsak feltételezés, hanem bármikor megtörténhet, mint ahogy történt például a 2009-es S-Bahn esetében is Berlinben, ahol a német közlekedési hatóság leállította a járműállomány nagy részét. Az M3 metróvonal infrastruktúrája és az azon használt gördülőállomány állapota olyannyira kritikus, hogy a jelenlegi műszaki színvonal mellett reális veszéllyé vált, hogy bármelyik pillanatban le kell állítani. A személy- és vagyonbiztonsággal kapcsolatos kockázat folyamatosan nő, és jelenlegi ismereteink alapján bizonyossággal senki nem tudja megbecsülni, hogy ez a kockázat mikor emelkedik arra a szintre, amikor adminisztratív beavatkozásként a metró leállítása lesz szükséges. A mielőbbi szerződéskötés tehát kiemelt közérdek, ez szolgálja a közszolgáltatási tevékenység ellátásbiztonsága folyamatosságának fenntartását. A leállás, amely bármikor bekövetkezhet, gazdasági hatásaira tekintettel is súlyos nemzetgazdasági következményekkel, károkkal jár. Ennek alátámasztására közöljük az alábbi számítást, mely annak hatásait mutatja be, hogy abban az esetben, ha a metrókocsik az ismertetett műszaki okokból leállításra kerülnek, az milyen plusz költségeket eredményez társasági és nemzetgazdasági szinten.
5 Hangsúlyozni kell, hogy a kieső metró teljesítmény más vasúti tartalék jármű bevonásával nem pótolható, hanem kizárólag a BKV által biztosított autóbusszal történő pótlással valósítható meg. Külső buszos erőforrás igénybevétele esetén a lenti, bemutatott költségek jelentős emelkedést mutatnának. a számítás során 2014. éves tényadatból számított 1 havi átlagos ezer férőhely kilométerre jutó közvetlen költségadatokat vettünk alapul, a metró ágazatban létszám racionalizálási lépések nem kerülhetnének végrehajtásra, hiszen a felújítás folyamatában és lezárása után is szükség lesz a már kiképzett, gyakorlattal rendelkező metrót üzemeltető személyi állományra, a metró üzemszünet eredményeként megtakarítható: o a metró járműüzemeltetés (vontatási áram) 100%-ban, o a metró járművek karbantartása (anyagjellegű költségek) 80%-ban, o a metró infrastruktúraüzemeltetés (anyagjellegű költsége) 10%-ban (a leállás ideje alatt is biztosítani szükséges a rendelkezésre állást), o a metró infrastruktúra karbantartás (anyagjellegű költsége) 100%- ban (feltételezésünk szerint a leállás ideje alatt nem történik karbantartás), a teljes kieső férőhely kilométer teljesítmény BKV által külső erőforráshoz képest olcsóbban üzemeltetett autóbuszokkal kerül pótlásra (nem került vizsgálatra, hogy ez kapacitásilag egyáltalán teljesíthető-e). Amennyiben külső szolgáltató bevonása válik szükségessé (mint az feltételezhető), annak költségigénye azonos teljesítménynél magasabb a BKV-s költségigényhez viszonyítva. Az alábbi táblázat egy hónapra számítva mutatja be az BKV Zrt. vonatkozásában a gazdasági hatást. Megnevezés Érték Kieső Metró teljesítmény (ezer fhkm) 223 294 Járműüzemeltetés anyagjellegű (vontatási áram) megtakarítása (ezer 143 764 Ft) Járműkarbantartás anyagjellegű 82 461 megtakarítása (ezer Ft) Infrastruktúra üzemeltetés anyagjellegű (vontatási áram) 6 857 megtakarítása (ezer Ft) Infrastruktúra karbantartás anyagjellegű megtakarítása (ezer Ft) 49 332
6 Kieső Metró teljesítmény megtakarítása (ezer Ft) Többlet Autóbusz teljesítmény (ezer fhkm) Járműüzemeltetés anyagjellegű (vontatási gázolaj) többlet költségigénye (ezer Ft) Járműüzemeltetés személyi jellegű (járművezető) többlet költségigénye (ezer Ft) Járműkarbantartás anyagjellegű többlet költségigénye (ezer Ft) Járműkarbantartás személyi jellegű többlet költségigénye (ezer Ft) Többlet Autóbusz teljesítmény többlet költségigénye (ezer Ft) Társasági hatás (BKV Zrt.) többlet költségigény (ezer Ft) 282 414 223 294 401 245 418 124 135 285 66 370 1 021 024 738 610 A többletutazási időből adódó társadalmi veszteség Mivel az autóbuszpótlás a felszíni közlekedési hatások (torlódás, némiképp eltérő útvonal) okán menetidő többletet okoz, ennek társadalomra történő hatása a HEATCO állandó értékének felhasználásával számszerűsíthető. Az autóbusszal történő utazási idő a teljes vonalon mintegy 21 perc, azaz 0,35 óra többlet időfelhasználást eredményez a metróhoz viszonyítva. Megnevezés Érték Többlet menetidő (óra) 0,35 HEATCO állandó hivatásforgalomban 3,991 (ezer Ft/utasóra) Havi átlagos utasszám (fő; 2014. év) 16 463 204 Utasóra veszteségidő (óra) 5 762 121 Veszteség (ezer Ft-ban) 22 996 626 A modell figyelembevételével megállapítható, hogy az egy havi M3 teljes vonalú autóbuszpótlásból adódó többlet menetidő mintegy 23 milliárd Ft mértékű társadalmi veszteséget okoz havonta. Egyéb hatások: A gazdasági számítás kiegészítéseként figyelembe kell venni a teljes metrópótlás alábbiakban felsorolt (nehezen számszerűsíthető) egyéb hatásait is: az autóbusz közlekedés magasabb környezet terhelést-, jelentősen nagyobb mértékű CO2 kibocsátást eredményez;
7 további többletet okoz a felszíni forgalomirányítás szervezése és folyamatos lebonyolítása; a felszíni közlekedésben a jelentős számú autóbusz jármű megjelenése egyes útszakaszokon megoldhatatlan torlódásokat, akár a közlekedés ellehetetlenülését is eredményezheti. A fentiek miatt Budapest Főváros prioritásában egyik, ha nem a legfontosabb beruházása a metróvonal és járműparkjának megújítása, stabilan fenntartható üzemének biztosítása. Az elöregedett járműpark felújítása a műszaki és biztonsági szempontokat figyelembe véve is az egyik legsürgetőbb feladat, ennek elmaradása, avagy elhúzódása már rövidtávon ellehetetlenítheti az utasforgalom lebonyolítását. Tekintettel arra, hogy a BKV az üzemeltetés során biztonságot veszélyeztető kockázatokat nem vállalhat, a szaporodó meghibásodási esetek miatt a gördülőállomány további részének a forgalomból kivonása is, akár az M3 leállítása is reális közelségbe kerülhet! Társaságunk jövő év közepétől tervezi megkezdeni az M3 vonal infrastrukturális létesítményeinek a felújítását is, ami a vonal egyes részein a forgalom időszakos szüneteltetésével fog járni. Ahhoz, hogy a felújított járműveknek a vonal adottságaihoz illeszkedő kialakítását, megbízható üzemét ellenőrizni lehessen szükséges, hogy legalább az elkészült prototípus szerelvény az egész vonalon végezhessen próbafutásokat. E miatt a jármű-felújítási szerződéskötés aláírásának késedelme a későbbiekben a vonali infrastruktúra felújításánál is fennakadásokat, egyeztetési nehézségeket eredményez. A Döntőbizottság az alábbiak szerint vizsgálta meg az ajánlatkérő szerződéskötés engedélyezése iránt előterjesztett kérelmét. A Kbt. 124. (7) bekezdése szerint amennyiben jogorvoslati kérelmet [137. (2) bekezdés] vagy kezdeményezést [140. ] nyújtanak be, a szerződést - a (3) bekezdés szerinti esetben a jogorvoslati eljárással érintett részre vonatkozó szerződést - az ügy érdemében hozott vagy a közbeszerzési ügy befejezését eredményező határozat meghozataláig nem lehet megkötni, kivéve, ha a Közbeszerzési Döntőbizottság a szerződés megkötését engedélyezi [144. (4) bekezdés]. Amennyiben időközben a nyertes ajánlattevő ajánlati kötöttsége lejárt, az ajánlatkérő akkor köthet vele szerződést, ha a nyertes ajánlattevő nyilatkozik, hogy ajánlatát fenntartja. A Kbt. 137. (9) bekezdése szerint a Közbeszerzési Döntőbizottság a kérelem benyújtását követően haladéktalanul gondoskodik a kérelemmel érintett eljárás megnevezésének, tárgyának, az ügyfelek megnevezésének és a kérelem
8 megérkezése időpontjának a Közbeszerzési Hatóság honlapján történő közzétételéről. A Kbt. 144. (4) bekezdése szerint amennyiben halasztást nem tűrő kiemelkedően fontos érdek vagy közérdek védelme (ideértve a nemzetgazdasági okot) indokolja, a Közbeszerzési Döntőbizottság az ajánlatkérő kérelmére végzéssel engedélyezheti a szerződés megkötését, ha annak előnyei meghaladják a szerződéskötéssel járó hátrányokat. A kérelemben a halasztást nem tűrő kiemelkedően fontos érdeket vagy közérdeket (nemzetgazdasági okot) meg kell jelölni, valamint a kérelem benyújtásával egyidejűleg a Közbeszerzési Döntőbizottság rendelkezésére kell bocsátani a kérelem benyújtását megalapozó indok igazolására szolgáló dokumentumokat. E bekezdés alkalmazásában közérdek különösen a közszolgáltatási tevékenység ellátásbiztonsága folyamatosságának fenntartása. A minősített beszerzési eljárás, valamint a védelmi beszerzési eljárás tekintetében közérdek különösen a védelmi vagy biztonsági érdek. A Közbeszerzési Döntőbizottság a kérelemről annak beérkezésétől számított öt napon belül dönt, a végzés ellen jogorvoslatnak nincs helye. A Kbt. 144. (5) bekezdése szerint a Közbeszerzési Döntőbizottság haladéktalanul gondoskodik - a minősített beszerzéssel, vagy minősített beszerzési eljárással, a védelmi beszerzéssel vagy a védelmi beszerzési eljárással kapcsolatos jogorvoslati eljárás kivételével - a szerződés megkötését engedélyező végzésének a Közbeszerzési Hatóság honlapján történő közzétételéről. A Kbt. 144. (4) bekezdése kógensen határozza meg azokat a feltételeket, melyek alapján a szerződés megkötése engedélyezhető. A jogalkotó olyan kógens feltételeket határozott meg, halasztást nem tűrő kiemelkedően fontos érdek, illetőleg közérdek védelme, ideértve a nemzetgazdasági okot. A jogalkotó közérdekké minősítette e körben a közszolgáltatási tevékenység ellátásbiztonsága folyamatosságának fenntartását is. Mindezekre vonatkozóan az ajánlatkérőnek bizonyítási kötelezettsége áll fenn. A Kbt. a fenti kivételes körülmények igazolása esetén teszi csak lehetővé a szerződéskötés engedélyezését. A Döntőbizottság megvizsgálta az ajánlatkérő által becsatolt okirati bizonyítékokat, értékelte, összevetette a szerződés megkötésével és annak elmaradásával járó előnyöket, hátrányokat és az ügy összes egyéni jellemzőjét. E körben szükséges annak kiemelt figyelembevétele, hogy jelen közbeszerzési eljárás és annak tárgya kiemelten fontos közérdekű beszerzésre irányul. Közismert, hogy az M3 Metró szerelvényei elavultak, balesetveszélyesek és azok haladéktalanul felújításra szorulnak. Ezen tényeket az ajánlatkérő a
9 becsatolt okirati bizonyítékokkal is alátámasztotta. A Döntőbizottság arra is figyelemmel volt, hogy az ajánlatkérő saját forrásból valósítja meg a beszerzést. Így az a kérelmezői feltevés, hogy a beszerzés jelentős részben uniós forrásból valósul meg, nem valós. A Döntőbizottság a fentiek alapján a kiemelkedően fontos közérdek védelme szükségességét megállapította. A Döntőbizottság álláspontja szerint a szerződés megkötésének engedélyezése meghaladja a szerződéskötéssel járó hátrányokat, így megállapíthatónak ítélte a szerződéskötés engedélyezését. A fentiekre tekintettel tárgybani esetben engedélyezte a Döntőbizottság a Kbt. 144. (4) bekezdése alapján a szerződés megkötését. A végzés elleni jogorvoslatot a Kbt. 144. (4) bekezdés ötödik mondata zárja ki. Budapest, 2015. augusztus 5. Dr. Szaller Ottó sk közbeszerzési biztos Ságodi Nándor sk közbeszerzési biztos Dr. Telek Katalin sk közbeszerzési biztos A kiadmány hiteléül: Liszi Barbara Kapják: 1. Réczicza Dentons Europe LLP Ügyvédi Iroda, Dr. Kohlrusz Milán ügyvéd (1061 Budapest, Andrássy út 11.) 2. Budapesti Közlekedési Zrt. (1980 Budapest, Akácfa u. 15.) 3. Metrowagonmash Nyrt. (141009 Mityisi város, Moszkvai Járás, Koloncova u. 4., Oroszország) 4. Construcciones y Auxiliar de Ferrocarriles, SA José Miguel Iturrioz, 26 20200 Beasain (Guipúzcoa), Spanyolország) 5. SKODA TRANSPORTATION A.S. (Borská 2922/32. 301 00 Pizen Csehország) 6. Irattár