A meséken túl a munka világában

A meséken túl a munka világában Hatástanulmány Az esély bölcsődéje program túlvállalási szakaszának foglalkoztatási szolgáltatásairól 2008. június

Békés Megyei Nők Egyesülete 5600 Békéscsaba, Derkovits sor 1. Írta és szerkesztette: Kiss Ilona elemző Herczeg Tamás szociálpolitikus Szakértő: Medovarszky Pál közgazdász Felelős szerkesztő: Szikora Mihályné a Békés Megyei Nők Egyesületének elnöke

Tartalomjegyzék 1. Bevezetõ... 3 2. A nõk munkaerõ-piaci helyzete... 5 2.1. Gazdasági aktivitás... 5 2.2. Foglalkoztatottak... 8 2.3. Munkanélküliek... 11 3. A program túlvállalási idõszakában tapasztaltak összegzése... 13 3.1. A programban résztvevõk adottságai, jellemzõi... 14 3.2. A program eredményességének mutatói... 15 3.3. Az elhelyezkedettek mélyinterjús felvételének tapasztalatai... 16 3.4. A programban résztvevõk visszajelzései... 34 3.5. A program szolgáltatásait adó szakemberek tapasztalatai... 38 3.5.1. Munkaerõ-piaci információ nyújtás... 39 3.5.2. Álláskeresési technikák egyéni és csoportfoglalkozásai... 41 3.5.3. Munkatanácsadás... 42 3.5.4. Pályatanácsadás... 43 3.5.5. Mentálhigiénés tanácsadás... 44 3.5.6. Jogi tanácsadás... 46 3.5.7. Grafológiai tanácsadás... 46 3.6. A résztvevõket mentorálók tapasztalatai, dokumentálás... 48 4. Összegzés... 55 5. Mellékletek... 57 1

2

1. Bevezetõ A hatástanulmány célja a gyesrõl, gyedrõl a munkavilágába visszatérni szándékozó anyák elhelyezkedését segítõ EQUAL Az esély bölcsõdéje elnevezésû program túlvállalási idõszakának keretében folytatott segítõ tevékenységek tapasztalatainak dokumentálása, kiértékelése, és az elért eredmények terjesztése. Javaslatok kidolgozása a kisgyermekes anyák munkaerõ-piaci viszszavezetésére. A hatástanulmány kiadvány formájában történõ megjelentetése és eljuttatása mindazon civil szervezetekhez, akik a hátrányos helyzetû csoportok foglalkoztatását célozzák meg. A hatástanulmány az alábbi területeket térképezi fel: 1. A Nemzeti Foglalkoztatási Akcióterv irányvonalainak megvalósulásának (elsõsorban a 6. irányvonal, a Nõk és férfiak esélyegyenlõsége) tükrözõdése a programban részt vett kisgyermekes anyák munkatapasztalataiban és életében. A tapasztalatok összegyûjtése a programban résztvevõk körében kérdõíves adatfelvétellel történik. 2. Az esély bölcsõdéje program túlvállalási idõszakának bemutatása, eredményességének értékelése. a) Az EQUAL Az esély bölcsõdéje program célcsoportja 60 fõ kisgyermekes anya, akiket a program során a tudásszint felfrissítõ, felzárkóztató képzés mellett mentorálás, jogi tanácsadás, elhelyezkedést segítõ támogatás segített a munka világába való visszatérésben. A program során elhelyezkedett 14 fõ kisgyermekes anyával interjú készítése arról, hogy miben segítette elhelyezkedését az EQUAL Az esély bölcsõdéje program, és milyen tapasztalataik voltak az elhelyezkedés során, majd azt követõen. b) A túlvállalás során a programra eredetileg jelentkezett 201 fõ kisgyermekes anya megkeresésével egy elhelyezkedést támogató komplex szolgáltató rendszert indítottunk be, melyet foglalkoztatási szolgálatnak neveztünk el. A program fõ elemei: mentorálás, kapcsolatfelvétel a munkáltatókkal, foglalkoztatási információnyújtás, álláskeresési, pálya-, munka-, jogi tanácsadás, mentálhigiénés foglalkozás, grafológiai elemzés, gyermekelhelyezés, útiköltség térítés. 3

A hatástanulmányban bemutatjuk a túlvállalás során a programban résztvevõk (célcsoport, és a felkészítõk, mentorálók, jogász stb.) tapasztalatait, megfogalmazásra kerülnek a program lebonyolításával kapcsolatos egye di és általánosítható tanulságok, és javaslatokat dolgozunk ki a kisgyermekes anyák helyzetével kapcsolatban szükséges változtatásokra. A feladat megoldásának módszere a program befejezését követõen, a célcsoport értékelõ lap alapján történõ megkérdezése, valamint a lebonyolításában résztvevõ szakértõk tapasztalatainak összegyûjtése strukturált mélyinterjú formájában. Szikora Mihályné, a Békés Megyei Nõk Egyesülete elnöke 4

2. A nõk munkaerõ-piaci helyzete A legfrissebb statisztikai adatok szerint 1 Magyarország lakónépessége 10,04 millió fõ, melynek valamivel több, mint fele (52%-a) nõ. 2.1. Gazdasági aktivitás A munkaerõpiacon betöltött szerep szerint megkülönböztetünk gazdaságilag aktív, és gazdaságilag nem aktív csoportba tartozókat. A gazdasági aktivitást a foglalkoztatottak és a munkanélküliek csoportjához kötjük, míg a nem aktívak, az eltartottak, és az inaktív keresõk. Hazánkban komoly kihívás a gazdaságilag aktív népesség arányának növelése, az Európai Unió 100% 80% 60% 40% 20% 0% A népessség gazdasági aktivitási arány szerinti megoszlása 2005-ben 26,4% 26,7% 33,8% 30,5% 33,4% 38,1% 6,4% 4,6% Békés megye 1. diagram Ország Eltartott Inaktív kereső Foglalkoztatott Munkanélküli szintjének megközelítése, a tervekben megfogalmazott ütemezés szerinti szintek elérése. A gazdasági aktivitás több tekintetben, pl. földrajzi területenként, életkoronként, iskolai végzettségenként, és nemenként is jelentõs eltéréseket mutat, csakúgy, mint Európa más országaiban. Az 1. számú diagram 2 a gazdasági aktivitás területi megoszlása alapján a Magyarországon és a szûkebb térségünkben, Békés megyében jellem - zõ arányokat mutatja. A számok alapján elmondható, hogy Békés me gyé - ben az országos átlagnál magasabb a munkanélküliek és az inaktív kere - sõk népességen belüli ará nya, míg a foglalkoztatottak ará nya nem éri el az országos átlag szintjét. Az eltartottak vonatkozásában közel hasonló, a népesség valamivel több, mint egynegyede (26,4% Békés, 26,7% ország) tartozik ebbe a csoportba. E jellemzõk megyénk országos átlagnál kedvezõtlenebb foglalkoztatottsá - gi adatairól tanúskodnak, amely mellett a munkaerõpiactól távol lévõ inak- 1 Forrás: www.ksh.hu STADAT rendszer Magyarország lakónépessége 2007. 2 Forrás: Mikrocenzus 2005. KSH 5

tív keresõk aránya is magasabb. (A gyesen, gyeden lévõk is ebbe a körbe tartoznak). A felsoroltak értelmezéséhez szükséges néhány fogalom magyarázata: Munkanélküli az a személy, aki a fõ megélhetési forrásra vonatkozóan a felmérést megelõzõ héten legalább egy órát dolgozott, vagy munkát keresett, továbbá munkába állásának nem volt olyan akadálya, ami a munkavállalást csak két héten túl tenné lehetõvé. Foglalkoztatottnak minõsül minden 15 éves és idõsebb személy, aki az eszmei idõpontot megelõzõ héten legalább egy órányi, jövedelmet biztosító munkát végzett, vagy rendszeres foglalkozásától (pl. betegség miatti távollét vagy fizetett, illetve fizetés nélküli szabadság miatt) csak átmenetileg volt távol. Jövedelmet biztosító munkának számít annak jogi kereteitõl függetlenül minden olyan tevékenység, amely pénzjövedelmet vagy természetbeni juttatást biztosít. Ennek megfelelõen foglalkoztatottak mindazok, akik munkaviszonyban, köztisztviselõi, közalkalmazotti jogviszonyban, bírói, ügyészi szolgálati viszonyban, munkavégzési kötelezettséggel járó tagsági viszonyban állnak bármely munkáltatóval, illetve munkaszerzõdéssel, vállalkozói engedéllyel rendelkeznek. Idetartozik a háztartáshoz tartozó gazdaságban vagy vállalkozásban, segítõ családtagként végzett rendszeres tevékenység, az alkalmi munka, illetve a közhasznú munkában való részvétel is. A foglalkoztatottak közé tartoznak a nyugdíj, gyed, gyes, gyet mellett dolgozók, továbbá amennyiben az intézetben dolgoznak a büntetés-végrehajtási intézetben fogva tartottak is. Foglalkoztatottnak számítanak a 15 éves és idõsebb nappali tagozatos tanulók is abban az esetben, ha az eszmei idõpontot megelõzõ héten legalább egy órát dolgoztak. Inaktív keresõk azok a személyek, akik a felvétel eszmei idõpontjában keresõ tevékenységet nem folytattak, de keresettel, jövedelemmel rendelkeztek. Így a saját jogú nyugellátásban, nyugdíjszerû ellátásban, járadékban részesülõk a hozzátartozói jogon folyósított nyugdíjban vagy egyéb ellátásban részesülõk, a gyermekgondozás (nevelés) címen ellátásban részesülõk, a mun kanélküli-ellátásban részesülõk, akik nem minõsülnek munkanélkülinek (pl. nem keresnek munkát), a vagyonukból vagy egyéb, nem munkával kapcsolatos jövedelembõl élõk (pl. földjük, nyaralójuk, lakásuk bérbeadásából, bankbetétjük kamataiból, albérlõ tartásából élnek). Eltartottak azok a személyek, akik nem tartoznak az elõbbiekben felsorolt kategóriák egyikébe sem, mert általában keresettel, jövedelemmel nem rendelkeznek, és megélhetésükrõl magánszemély vagy intézmény gondoskodik. Ilyenek például a 15 éven aluli nem tanuló gyermekek, a keresõ tevékenységet nem folytató, inaktív keresõnek nem minõsülõ nappali tagozaton tanulók (mindazok, akik az iskolarendszerbe tartozó alap-, közép-, illetve felsõfokú oktatási intézmények valamelyikének nappali tagozatán folytatják 6

tanulmányaikat, függetlenül attól, hogy részesülnek-e ösztöndíjban. Ezen kívül az egyéb eltartottak (a 15 éves és idõsebb, nappali tagozaton nem tanuló eltartottak, mint pl. a háztartásbeliek). 2. diagram A népessség gazdasági aktivitási arányának nemekénti megoszlása 2005-ben A gazdaság aktivitás szerinti meg oszlást tovább bontva és a területi dimenzió mellett azt nemenként 100% is vizsgálva mutatkozó ered- 27,2% 25,7% 27,6% 26,0% ményt a 2. számú diagram szemlélteti. 80% Mind országos átlagban, mind 60% 27,3% Eltartott 23,5% Békés megyében a férfiak aránya a 39,8% 36,8% Inaktív kereső foglalkoztatottak és a munkanélküliek 40% Foglalkoztatott Munkanélküli körében is magasabb, mint a nõké, és érdekes módon ez en - 38,0% 43,4% nél kisebb különbséggel ugyan, de 20% 29,2% 33,3% az eltartottakra is igaz. A nõk dominanciája mindkét vizsgált területi 0% dimenzióban az inaktív ke- 7,5% 5,3% 5,5% 3,9% ffi nő ffi nő resõk körében meghatározó. Békés megye ország Amennyiben a nõk gazdasági aktivitását területenként vizsgáljuk, jelentõs különbség látszik a Békés megyében foglalkoztatotti státusban lé - võk és az ugyanilyen nemûek országos átlaga között. Míg megyénkben a nõi lakosságon belül mindössze 29,2%-ot képviselnek a foglalkoztatottak, ugyan - ez az arány országos szinten 33,3%. A munkanélküliként jegyzett nõk aránya Békés megyében szintén magasabb, mint országosan, míg országosan ez az arány 3,9%, addig megyénkben 5,3%, közel akkora, mint a férfiak országos népességen belüli munkanélküli aránya. Az eltartott nõk aránya mindkét területi dimenzióban azonos, 26%, illetve 25,7%. Az inaktív keresõknél korábbiakban említett különbség újra jelentkezik, a Békés megyei inaktív keresõ nõk népességen belüli aránya 3%- ponttal magasabb, mint az országban. A fenti adatokból megállapítható, hogy a Békés megyében élõk az országos átlagnál kedvezõtlenebb gazdasági aktivitási megoszlási arányokkal jellemezhetõk. Feltételezhetnénk, hogy az inaktív keresõk országosnál magasabb arányát az e csoportba tartozó gyermeket szülõ gyesen, gyeden lévõ nõk nagyobb aránya okozza, mely által a megye termelékenysége országos átlag feletti. Ez sajnos nem igaz. Az inaktív keresõk csoportjába tartoznak a gyermeket nevelõ nõk mellett azok is, akik megváltozott munkavégzõ képes- 7

ségük miatt nem képesek dolgozni bár életkoruk szerint tudnának. Megyénkben a kedvezõtlen foglalkoztatási lehetõségek, az alacsony bérek, az álláshelyek megyén belüli területi egyenlõtlensége miatt bizony sokan rokkantsági nyugdíjból, nyugdíjszerû ellátásból élnek, s így jelentõsen hozzájárulnak az inaktív keresõk magas arányához. Ezt a megye egyes területein a gazdaság szerkezete miatt a nõi munkák hiánya tovább fokozza, s eredményezi a nõk férfiakénál jóval magasabb inaktivitását. 2.2. Foglalkoztatottak A gazdaságilag aktív népességet a foglalkoztatottak, és a munkanélküliek együttes száma adja. Ezen belül a foglalkoztatottakra vonatkozó adatok jellemzõivel foglalkozunk a következõkben, s ezekkel is az elmúlt 10 év és azon belül is a férfi és nõi foglalkoztatottak viszonylatával. A foglalkoztatottak számát a KSH adatai alapján a 15-64 éves népességen belül vizsgáljuk. 4 500 4 000 3 500 3 000 2 500 2 000 1 500 1 000 500 0 (ezer fő) 3. diagram A 15-64 éves korosztályból foglalkoztatottak számának nemek szerinti megoszlása Magyarországon 1998-2007. Férfi 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 Nő A vizsgált idõszakban 1998 és 2007 között a foglalkoztatottak száma Magyarországon 3,6 és 3,9 millió fõ között mozgott. Kismértékû, de folyamatosan emelkedõ tendenciát mutatva 2003-ban 3,907 millió fõs csúcsot elérve, majd kismértékû negatív és pozitív irányú mozgás után 2006-ban érte el legmagasabb értékét 3,906 fõvel, mely 2007-re kismértékû csökkenéssel 3,897 milliót mutat. Összetételében minden évben a férfiak túlsúlya a jellemzõ. A foglalkoztatottak számát a 3. számú diagram mutatja. A 15-64 éves korú népességen belül a foglalkoztatottak aránya hazánkban 1998-ban 47,2%-ot mutatott, majd az elõzõekben vázolt létszámváltozáshoz igazodva 2007-ben 50,7%-on áll. 8

(%) A nemek viszonylatában a férfiak magasabb foglalkoztatási ará nya a 4. szá mú diagramon jól nyomon követhetõ. Az elmúlt 10 évben mindig magasabb volt a nõkénél, a különbség átlagosan 13%pont körüli. A vizsgált idõ szakban a nemek foglalkoztatási szintjében mutatkozó különbség 1998-tól 2002-ig 13,1%- pontos volt, majd csökkent. 2003 és 2006 között 12,1 és 12,7% pont között mozgott. A legkisebb különbség 2005-ben mutatkozott, amikor mindössze 12,1%-pont a férfiak 63,1%-os és a nõk 51%-os foglalkoztatási rátája. A nõk rátájában 1998-tõl 2003-ig folyamatos emelkedés, az ezt követõ években kismértékû csökkenés, majd emelkedés után 2007-re a négy évvel korábbi értékre 50,9%-ra esett vissza a mutató. A férfiaknál az 1998 és 2003. közötti emelkedõ tendencia szintén nyomon követhetõ, majd az ezt követõ két év 0,3%-pontos csökkenés, majd stagnálás után 2007-re 0,2%- ponttal emelkedett, így esetükben ez évben 64%-ra nõtt a foglalkoztatási ráta. Az elmúlt tíz évben a férfiak foglalkoztatási aránya 3,7, a nõké 3,6%- ponttal emelkedett. (%) 70 60 50 40 100 80 60 40 20 0 A 15-64 éves korosztály foglalkoztatási rátája nemenként Magyarországon 1998-2007. Férfi 60,3 47,3 4. diagram 62,2 62,7 62,9 62,9 63,4 63,1 63,1 63,8 64 48,9 49,6 49,8 49,8 50,9 50,7 51 51,1 50,9 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 5. diagram A 15-64 évesek foglalkoztatási rátája 2007-ben nemenként Nő Férfi 15 24 25 29 30 39 40 49 50 54 55 59 60 64 életkori csoportok Nő Mindez az egyes életkori csoportok vonatkozásában eltérõ értékeket mutat, melyet az 5. számú diagram is jól szemléltet. Ezen a 2007-ben foglalkoztatottak arányának nemenkén - ti megoszlását látjuk életkori csoportonként. A férfiak vezetõ pozíciója valamennyi életkori csoportban tetten érhetõ, s jól látszik, hogy a két nem foglalkoztatási szintjében a 25-29, illetve a 30-39 évesek korcsoportjában mutatkozik jelentõsebb eltérés. Ez az az életkor, amikor a nõk nagyobb létszámban maradnak távol a munkaerõpiacról gyermekeik születése és gondozása miatt. Kérdésként merül föl, hogy ez elmúlt tíz esztendõben mindig így volt-e, vagy a férfiak és nõk foglalkoztatási rátájában mutatkozik-e ezalatt az idõ - szak alatt bármelyik korcsoportnál nagyobb eltérés? A kérdés megválaszolása 9

-5-15 -25-35 (%-pont) 5 10 Az egyes életkori csoportba tartozó nők foglalkoztatási rátájának eltérése az azonos életkori csoprtba tartozó férfiakhoz viszonyítva Magyarországon 1998-2007. -15,1-19,9-27,7 érdekében valamennyi érin tetett korcsoportban megvizsgáltuk az 1998 és 2007 közötti idõszakban foglalkoztatott nõk arányá - nak férfiakéhoz viszonyított eltérését. A változást a 6. számú diagram mutatja. Az eredmények alapján az elmúlt tíz évben, há rom korcsoportban mutatkozik a változás irányának jelentõsebb mértékû átrendezõdése. életkor 60 64 50-59 40 49 30 39 25 29 15 24 6. diagram 15-24 év 25-29 év 30-39 év 40-49 év 50-59 év 1998. 1999. 2000. 2001. 2002. 2003. 2004. 2005. 2006. 2007. 7. diagram A foglalkoztatási ráta életkori csoportonkénti vátozása 1998-ról 2007-re Magyarországon -20-10 0 10 20 (%-pont) Az egyik a 25-29 éveseké ahol 1998-ban a nõk igen alacsony (52,7%) foglalkoztatási rátája 27,7%-ponttal maradt el a férfiakétól. Ez 2007-re 7,3%- pontos mérséklõdéssel 20,4%-pontra apadt. Ebben az évben az ebbe a korcsoportba tartozók foglalkoztatási rája 61,2%-ra emelkedett. Ezzel ellentétes a 30-39 éves korcsoportba tartozó nõk vonatkozásában tapasztalható változás. A vizsgált idõszak elsõ évében, 1998-ban még csak 15,1%-ponttal maradtak el az azonos korú férfiak foglalkoztatási szintjétõl, 2007-re immár 21,3%-os az elmaradásuk. Az ebbe az életkori csoportba tartozó nõk foglalkoztatási rátája az 1998-as 66%-ról 2007-re csupán 65,5%-ra csökkent, de a férfiak foglalkoztatási rátájához viszonyított különbségük nagymértékû csökkenést mutat. Ugyanezen idõszakra vonatkozóan az 1998-ról 2007-re történt az egyes életkori csoportok közötti változást az alábbi, 7. számú diagram mutatja. Ez alapján a 30-39 éves korcsoportba tartozók összesített foglalkoztatási rátája 2,8%-ponttal emelkedett. Ebben, a férfiak foglalkoztatási arányának növekedése játszott nagyobb szerepet. A két vizsgált 25-29, és a 30-39 éves életkori csoportba tartozó nõk foglalkoztatási arányának fentebb vázolt változásai arra engednek következtetni, hogy esetükben a változás jelentõs átrendezõdésében a gyermekvállalás, és, ezáltal sok esetben a foglalkoztatotti körbõl való kiesés, valamint a gyermekvállalás idõsebb korra tolódása is hatással van. -10,1-20,4-21,3

A vizsgált számadatokból többek között még két változás ötlik szembe. Egyrészt az elmúlt tíz évben nagymértékben csökkent a fiatal korosztály, a 15 24 éves korúak foglalkoztatotti aránya, összességében 13,1 százalékponttal 2007-re 21%-ra apadt. E mellett ugyanezen idõszak alatt 17,2%-kal növekedett a 60 64 év közötti életkorúak foglalkoztatotti aránya (7,2%-ról 13,6%-ra). Míg a fiatal korosztály foglalkoztatotti arányának csökkenésében a tanulási szándék, a családtól való leszakadás, az önálló életkezdés idejének kitolódása játszik szerepet. Az idõsebb korosztály foglalkoztatotti arányának növekedésében a nyugdíjkorhatár megemelése játszik jelentõs szerepet, ami miatt a vizsgált idõszakban egyre több munkavállaló marad bent foglalkoztatottként a munkaerõ-piacon. A két életkori csoportban foglalkoztatottakon belül a nõk férfiakhoz viszonyított arányát és annak változását a 8. számú diagram szemlélteti. A nõk (%-pont) 5 0-5 -10-15 -20-25 -30-35 8. diagram A 16-24 és a 60-64 év es korú nők foglalkoztatás rátájának eltérése az ugyanilyen korú férfiakhoz viszonyítva Magyarországon 60-64 15-24 év -5,0-5,0-6,6-7,5-5,4-6 -5,5-5,2-5,8-6,4-6,8-7,4-7,2-7,6-8,4-9,5-11,3-10,3-9,2-11,1 1998. 1999. 2000. 2001. 2002. 2003. 2004. 2005. 2006. 2007. foglalkoztatási arányának fér - fiakétól való elmaradása az elmúlt 10 évben a fiatal 15-24 év közötti korosztályban nem mutat jelentõs változást. Az idõsebbek vonatkozásában azonban igen. A 60-64 évesek közé tartozó nõk ará - nya a foglalkoztatottakon be - lül 1998. és 2005. között egy - re nagyobb különbséget mutatott a férfiakéhoz viszonyít - va, azonban 2006-tól a csökkenés megállt. Az elõzõ évhez viszonyítva 2006-ban 1%-ponttal, illetve 2007-re újabb 0,9%-ponttal mérséklõdött a két nem foglalkoztatotti aránya közötti különbség. 2.3. Munkanélküliek Az Állami Foglalkoztatási Szolgálatnál nyilvántartott álláskeresõk száma a dél-alföldi régióban 2008 áprilisában 67 651 fõ volt. A dél-alföldi régió há - rom megyét foglal magába, Bács-Kiskun, Békés és Csongrád megyét. A há - rom megyében eltérõ a nyilvántartott álláskeresõk száma, és annak gazdaságilag aktív népességhez viszonyított aránya. A régió három megyéje közül Békésben ugyanezen idõszakban 23,6 ezer fõ szerepelt a nyilvántartásban, és a nyilvántartott álláskeresõk gazdaságilag aktív népességhez aránya 11

14,9%-ot tett ki. A három megye közül a regiszterben szereplõ álláskeresõk száma tekintetében Békés megye a középértéket képviseli, a nyilvántartott álláskeresõk aránya viszont a három megye közül ebben a megyében a legmagasabb. A Békés megyében nyilvántartásában szereplõ álláskeresõk valamivel több, mint fele (52%) férfi, 48%-a nõ. A regisztrált nõk létszáma az elmúlt fő 14 000 13 000 12 000 11 000 10 000 9 000 8 000 7 000 6 000 9. diagram A nyilvántartott álláskeresők számának változása nemeként Békés megyében 2000-2008. április 2000. 04. 2001. 04. 2002. 04. 2003. 04. 2004. 04. 2005. 04. 2006. 04. 2007. 04. 2008. 04. férfi nő nyolc évben 1653 fõvel emelkedett, a férfiak 392 fõs csökkenése mellett. A munkaerõ-piac 2000 óta bekövetkezett változásai így hátrányosabban érintették a nõket, melynek kompenzálása, de legalább is a lehetõségek szerinti mérséklése a munkaügyi szervezet egyik kiemelt feladata. A nyilvántartásainkban szereplõ nõk átlagéletkoruk tekintetében fiatalabbak, mint a férfiak. Legnagyobb hányaduk 26 és 35 év közötti, illetve 36 és 45 év közötti korosztály képviselõje. Egyértelmûen képzettebbek, mint férfitársaik: lényegesen nagyobb (több, mint másfélszer akkora) arányban fordul elõ körükben érettségizett; s a diplomások súlya is 2 százalékponttal magasabb a férfiakénál. Alacsonyabb ugyanakkor a szakmunkások arány. A nõi munkaerõ piacképessége így a magasabb képzettségi szint ellenére is kedvezõtlenebbnek bizonyul. 12

3. A program túlvállalási idõszakában tapasztaltak összegzése Az EQUAL Az esély bölcsõdéje program túlvállalási idõszakában 2008. január 1. és június 30. között volt lehetõségünk a már elkezdett munka folytatására. Ennek keretén belül a korábbiakban érintett 60 kisgyermekes anya mellett, valamennyi, a program indulásakor toborzott mintegy 200 fõnek kívántunk újabb lehetõséget kínálva segítséget nyújtani. A H/003-as projekt a túlvállalási szakaszban egy un. foglalkoztatási szolgálat felállításával és mûködtetésével kívánta az eddig megvalósított programelemeket kiegészíteni, illetve a képzési programba be nem kerültek számára is új lehetõségként az elhelyezkedésüket a kínált szolgáltatások igénybe vételének lehetõségével elõsegíteni. A foglalkoztatási szolgálat 9 témában kínált a résztvevõknek szakértõ segítséget, melyek egy része meghatározott idõközönként heti, illetve havi rendszerességgel állt az érdeklõdõk rendelkezésére. A foglalkoztatási szolgálat keretében ezek mellett a Békés Megyei Nõk Egyesületének irodáiban minden nap fogadta az érdeklõdõket két foglalkoztatási koordinátor, akik a mentori és az állásközvetítõi tevékenységet végezték. Az alábbi táblázat a túlvállalási szakaszban nyújtott szolgáltatások gyakoriságát mutatja be. 1. Táblázat A foglalkoztatási szolgálat keretében nyújtott programelemek Szolgáltatás megnevezése formája gyakorisága Munkaerõ-piaci tájékoztatás csoportos havonta 1 alkalommal Álláskeresési tanácsadás egyéni hetente 1 alkalommal Álláskeresési tanácsadás csoportos havonta 1 alkalommal Munkatanácsadás egyéni havonta 1 alkalommal Pályatanácsadás csoportos havonta 1 alkalommal Mentálhigiénés tanácsadás csoportos hetente 2 alkalommal Mentorálás egyéni napi szinten igény szerint Állásközvetítés egyéni napi szinten ajánlat szerint Jogi tanácsadás egyéni havonta 1 alkalommal, illetve kritikus esetben egyedi igény szerint Grafológiai tanácsadás egyéni 2 hetente 2 alkalommal 13

Az alábbiakban a programban részt vettek, a program megvalósításában résztvevõ szakemberek, és a programot szervezõk tapasztalatait, és észrevételeit foglaljuk össze. 3.1. A programban résztvevõk adottságai, jellemzõi 10. diagram Az esély bölcsõdéje program túlvállalási szakaszában 47 fõ regisztrációjára került sor. Õk mindannyian gyermeket nevelõ elhelyezkedési problémákkal küzdõ édesanyák. Az elhelyezkedési problémák között gyakran a földrajzi távolságok kerülnek megemlítésre. Nem is fõleg annak a kilométerben kifejezhetõ hossza, hanem a magyar tömegközlekedés csatlakozási és járatsûrûségi problémái jelennek meg kifogásként. A szolgáltatásokat igénybe vevõk összetétele megerõsíteni látszik ezt, hiszen az érintettek között a helyi békéscsabai lakosok dominálnak, alacsony a távolabbi lakóhelyekrõl bejárók aránya. Békéscsabai a résztvevõk 74%-a, míg a környezõ településekrõl, melyek 10-15 km-en belül találhatók 20%-uk jár be. Esetükben ez nem jelent problémát, hiszen az ilyen távolságban élõk közül jelentõs arányban járnak be iskolába, munkahelyre, és még bevásárolni is a térség vonzásközpontjába. Két távolabbi település van, ahonnan 1, illetve 2 fõ veszi igénybe a szolgáltatást, az egyik város Elek, amely 24 kilométerre, a másik Mezõhegyes, mely 55 kilométerre helyezkedik el Békéscsabától, õk a kedvezõtlen tömeg közlekedés miatt személygépkocsival utaz tak. Az elhelyezkedés gátló tényezõjeként szokták emlegetni a gyermekeket, fõleg akkor, ha azok még kicsik, esetleg éppen bölcsõdébe, vagy óvodába beszoktatósak. A programunkon résztvevõ anyáknak összesen 86 gyermekük van, így átlagosan két lurkóról kell gondoskodni a programon való részvétel mellett. A gyermekek száma szerint legmagasabb, a két gyermeket nevelõ háztartások aránya, a résztvevõk 43%-a él ilyen családmodellben. E mellett az egygyermekesek vannak jelen magasabb arányban, akik a csoporton belül 30%-ot képviselnek. Vannak 3, 5, illetve 6 gyermekes anyukák is a programban, de számuk és arányuk jelentõsen eltér az elõzõektõl. A gyermeküket nevelõ anyák közül 15 fõ olyan volt, akik pillanatnyilag a gyermekek ellátásával kapcsolatos ellátást kapnak (gyesen, gyeden, gyeten van), a résztvevõk nagyobbik hányada (68%) már nem kap ilyen ellátást, és 14

nem áll munkaviszonyban. Számukra igazán komoly lehetõséget jelent a program keretében mûködtetett foglalkoztatási szolgálat, melyet nagy érdeklõdéssel ki is használtak. A munkavállalást akadályozó tényezõk között szokták az iskolai végzettség hiányát, illetve nem piacképes voltát említeni. A programon részt vett anyák az átlagosnál is iskolázottabbak. (Ez lehet okozója a program iránti motivációjuknak is, kutatások szerint minél magasabb valakinek az iskolai végzettsége, annál inkább képes motivációt, inspirációt meríteni élete során) Valamennyi résztvevõre vetítve egy fõ átlagosan 2,4 iskolát végeztek, melyek nagyon széles körben megszerzett ismereteket takarnak. Van közöttük olyan, aki több szakmunkás végzettséggel is rendelkezik, de többük a középiskola után felsõfokú végzettséget is szerzett, illetve tanfolyami keretek között tanult. A megszerzett szakképesítések köre szerteágazó, vannak eladók, kereskedelmi végzettségûek, varrónõk, érettségizettek, akik késõbb diplomát szereztek, pedagógiai foglalkozásúk, pénzügyi végzettségûek, egészségügyi foglalkozást ellátni képesek. A megszerzett végzettséghez nagy arányban nyelvvizsga is tartozik. A programon résztvevõk 30%-a rendelkezik idegen nyelv ismerettel, legnagyobb számban angol nyelven tanultak. E mellett 4 fõnek egy másik idegen nyelvbõl is van ismeretet igazoló okirata. A programon résztvevõk legtöbbje már nem pályakezdõ, ha a munkával töltött idejüket összeadjuk, a 47 fõs csoport minden tagja átlagosan 4,1 évet dolgozott idáig. Ez az elhelyezkedés során abból a szempontból lehet fontos, hogy a pályakezdõkkel ellentétben õk már rendelkeznek munkatapasztalattal, ismereteik vannak arról, hogy milyen elvárások fogalmazódnak meg egy munkahelyen, és az ezekhez való alkalmazkodás szükségességét már megtapasztalták. A fenti jellemzõk alapján jó és kevésbé munkavállalói adottságokkal is rendelkeznek a célcsoportba tartozók, de ami szembetûnõ, hogy a legnagyobb hátrányt esetükben a munkaerõpiactól való távol maradásuk idõtartama okozza. Emiatt a hangsúly a munkára kész állapot elérése, a mentális felkészülés és az álláskereséshez szükséges ismeretek megszerzésére helye - zõdik. 3.2. A program eredményességének mutatói A program alanyainak nyújtott szolgáltatásokról és közvetítésekrõl, valamint a mentorálásról az egyesületnél dolgozók folyamatos nyilvántartást vezettek. A szolgáltatások igénybevételének gyakoriságát a 3.4. fejezetben bõvebben 15

érintjük. Ezen a helyen a résztvevõknek nyújtott állásközvetítési tevékenység számadatairól ejtünk elõször néhány szót. A résztvevõk által megadott keresési szempontoknak megfelelõ állásajánlatokról e-mail-en, telefonon és személyesen adtak jelzést a foglalkoztatási koordinátorok. A leggyakoribb csatorna, a gyorsasága és egyszerûsége miatt az e-mail volt, de a telefonos értesítésre is az esetek 29%-ában került sor. Ilyen formán összesen 539 értesítést küldtek ki a résztvevõknek, mely átlagosan 15 állásajánlatot jelentett személyenként a program hat hónapja alatt. Természetesen az egyéni adottságok, végzettségek, és elvárások alapján nem kaphatott mindenki egyforma számú állásajánlatot. Az ajánlatok száma 1 és 44 között szóródott. Olyan résztvevõ, aki egy állásajánlatot sem kapott, nem volt. Ezek az ajánlatok az egyesület koordinátoraitól jutottak el az érintettekhez, de emellett természetesen mindenki a saját beállítottsága, pillanatnyi lelki állapota szerint önmaga is kereste az álláslehetõségeket. A programban végzett munka eredményeképpen sikeres elhelyezkedésekrõl is be tudunk számolni. A 47 fõs túlvállalási idõszak célcsoport tagjai közül a mai napig 12 fõ helyezkedett a nyílt munkaerõpiacon, közülük 2 fõ a régi munkahelyére ment vissza dolgozni, 5 fõ rész-, 4 fõ 4 órás munkaidõben dolgozik,1 fõ 6 órás munkát talált. Három fõ tanfolyamra jár. 3.3. Az elhelyezkedettek mélyinterjús felvételének tapasztalatai Az in ter júk kér dé se it öt fe je zet be ren dez tük: az elsõ rész ben az ál ta lá nos ada tok sze re pel nek, a má so dik ban a prog ram ról kér dez tünk, a har ma dik rész az in ter jú a la nyok je len le gi mun ka he lyé rõl, a ne gye dik az ott ho ni kö rül - ményeikrõl, az ötödik pedig a jövõbeni terveikrõl szól. 1. Ál ta lá nos ada tok Az interjúalany kora: végzettsége: lakhelye: családi állapota: háztartásában élõk száma: gyermekeinek száma: jelenlegi foglalkozása: munkahelyének jellege (intézmény, gazdasági társaság, hivatal, magánvállalkozás): 16

Az in ter júk elem zé se so rán ki de rül, hogy a ku ta tás ba be vont nõk túl nyo mó több sé ge 1963. és 1979. kö zött szü le tett, te hát a 29 és 45 év kö zöt ti ko rosz - tály hoz tar to zik. A min ta vé tel át la go lá sa után 35,5 éves át la gé let kort ka - punk. A meg kér de zet tek há rom te le pü lé sen lak nak, leg na gyobb szám ban békéscsabaiak, valamint csorvási és újkígyósi is van közöttük. A nõk kö zül hét fér je zett, öt élet tár si kap cso lat ban él, ha ja don nak ket ten val lot ták ma gu kat. A sta tisz ti kai át lag hoz ké pest igen ke ve sen vál tak el ed di - gi éle tük so rán, ami igen ked ve zõ kö rül mény a gyer mek ne ve lés szem pont já - ból. Tud juk, a kis gyer me ket ne ve lõ szü lõk kap cso la ta ál ta lá ban erõ sebb, mint a gyer mek te le ne ké, il let ve azo ké, akik nek fiai-lá nyai már el hagy ták a közös háztartást. A dön tõ há nyad egy vagy két gyer me kes nuk le á ris csa lád ban él. Ha tan há - romfõs, nyolcan négyfõs családban élnek, zömében nem nagyszülõvel, hanem egy vagy két gye re ket vál lal va. A meg kér de zet tek kö zül nyol can nyi lat koz tak úgy, hogy csak egy ke re sõ van a ház tar tás ban, ez mu tat ja, hogy so kuk a gye rek kel ott hon ma rad va igen ne héz kö rül mé nyek kö zött él het. Egy fõ - nek a családjában egyetlen keresõ sincs, az õ helyzete rendkívül nehéz lehet. A meg kér de zet tek leg na gyobb há nya da 10 fõ érett sé gi zett, szak kö zép - is ko lá ban vég zett. Eb bõl kö vet ke zik, hogy a leg na gyobb arányt a szü lés elõtt be osz tott szel le mi dol go zó ként mun kál ko dók te szik ki. A vá la sza dók fog lal - ko zá sát te kint ve több ela dót, as szisz tenst, te rü le ti kép vi se lõt, mû ve lõ dés - szer ve zõt, hir de tés szer ve zõt, sza ká csot, köz tisz vi se lõ, sza bászt és szám lá zót ta lál tunk. A mun ka hely jel le gé re is rá kér dez tünk: a vá la szok kö zött gaz da sá - gi társaság, magánvállalkozás, illetve intézmény és hivatal egyaránt szerepel. 2. Az EQUAL prog ram ról... Me lyik ré sze volt a leg hasz no sabb Ön sze rint a kép zés nek? Használt-e az önismeretben a tréning? Me lyik tan tárgy volt a leg jobb, a leg ked ve sebb Ön nek? Mennyiben segítette az elhelyezkedését a program? A kép zés alatt me lyik mo dul se gí tet te le gin kább a ké sõb bi el he lyez ke dé - sében? A munkahelyi alkalmazkodáshoz segített-e a tréning? Mennyire segített a Békés Megyei Nõk Egyesülete? Használja-e az itt megszerzett tudást? Melyik tudást tudja leginkább használni? Hol tud ja hasz nál ni a prog ram so rán meg szer zett tu dást, kés zsé ge ket (munkahely, család, barátok)? Min vál toz tat na a kép zést il le tõ en, a ha té ko nyabb el he lyez ke dés ér de ké - ben? 17

Használt-e, fontos-e a mentorálás? Ha fon tos, mi ért fon tos? Tartja-e a kapcsolatot olyanokkal, akik jártak a képzésre? Mik a képzés legfontosabb értékei (melyik három érték)? A kép zés han gu la tát, az ok ta tók hoz zá ál lá sát, és a kö zös ség ki a la ku lá sát szin te min den ki iga zi mo ti vá ci ós plusz ként ér zé kel te a kép zés re já rás so rán. A kel le mes lég kör se gí tõ kö ze get tud nyúj ta ni egy kép zé sen, ez egyéb ként az is ko la rend sze rû ok ta tás ban is fon tos szem pont le het ne, de itt fel tét le nül szük sé ges ah hoz, hogy kel lõ en mo ti vál tak le gye nek a hall ga tók. Így a tu dás kön nyeb ben el sa já tít ha tó, és ez ta lán több le tet hoz hat majd a mun ka e rõ pi - ac ra ke rü lés so rán. Úgy hogy a kép zés sel szem ben meg fo gal ma zott el vá rá - sok: a tu dás gya ra pí tá sa, ez ál tal az el he lyez ke dés esé lyé nek nö ve lé se, és így a csa lád anya gi hely ze té nek ja ví tá sa, a biz ton ság meg te rem té se so kak szá - mára teljesíthetõ elvárássá vált. A mun ka vi lá gá ból való ki ke rü lés szá mos hát rá nya kö zül a tár sa dal mi kap cso la tok be szû kü lé se, izo lált ság ki a la ku lá sa, a mun ka hely te rem tet te kom mu ni ká ci ós háló hi á nya is sú lyos prob lé ma. Ezt ol dot ta az EQUAL pro - jekt ben való rész vé tel, hi szen le he tõ ség nyílt új, sze mé lyes kon tak tu sok ki - ala ku lá sá ra. A gyes ne u ró zis nak ne ve zett ál la pot el len sze ré nek ki vá ló mód - szer, ha kö zös ség tag ja le het az em ber Ez itt a cso port ban min den kép zé si, tudásszerzési szempont mellett lényeges tényezõ. A kö vet ke zõ két ha son ló, mé gis ér tel me zé sé ben tel je sen más kér dést tet - tük fel: me lyik volt a leg hasz no sabb, il let ve a leg ked ve sebb ré sze a kép zés - nek? A leg hasz no sabb nö vek võ sor rend ben a gaz da sá gi is me re tek, a szá mí tás - tech ni ka, a kom mu ni ká ció és az an gol. Itt kell meg je gyez ni, hogy igen so kan je lez ték, hogy a szá mí tás tech ni ka ki sebb cso por tok ban és több gya kor lá si le - he tõ ség gel hasz nál ha tóbb tu dást adott vol na. Min de ne set re a szá mí tó gép ke ze lés nagy mér ték ben ér dek li a meg kér de zet te ket, túl nyo mó részt ter mé - sze te sen azo kat, akik még nem vet tek részt ilyen jel le gû tan fo lya mon, de akad nak olya nok is szép szám mal, akik szí ve sen ta nul ják újra a szá mí tó gép ke ze lés for té lya it Leg ke ve seb ben egy iro dai prog ram cso mag gal, leg töb ben az internettel foglalkoznának. Szá mí tás tech ni ka és a kom mu ni ká ció volt, amit a leg szük sé ge sebb nek érez tem, így a leg kö ze lebb állt hoz zám. Szá mí tás tech ni ka, gaz da sá gi is me re tek, mi vel ab ból elõ zõ leg nem tud - tam sem mit, így lett róla némi fo gal mam. A gaz da sá gi is me re tek ne kem sze mély sze rint na gyon tö mör és nyers volt, így mi vel nem volt elõ ze tes ismeretem, sok új dolgot nem értettem. 18