POLGÁR VÁROS HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATA

POLGÁR VÁROS HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATA 2002-2013 Polgár Város Önkormányzati Képviselő-testületének 16/2002. (X. 03.) sz. rendeletével jóváhagyott 19/2006. (V. 02.), 36/2006.(X.31.), 28/2009.(IX.25.), az 5/2010.(III.26.), a 16/2010.(IX.03.) és 27/2013.(XII.20.) rendeletével módosított Helyi építési szabályzata egységes szerkezetben /Módosításokkal egybeszerkesztve, hatályos:2014. január 6.-tól./ TEAMPANNON 2002. október CÍVISTERV BT 2006, 2009, 2010, 2013. december

POLGÁR VÁROS HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATA 2002-2013 Polgár Város Önkormányzati Képviselő-testületének 16/2002. (X. 03.) sz. rendeletével jóváhagyott 19/2006. (V. 02.), 36/2006.(X.31.), 28/2009.(IX.25.), az 5/2010.(III.26.), a 16/2010.(IX.03.) és 27/2013.(XII.20.) rendeletével módosított Helyi építési szabályzata egységes szerkezetben TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS...4 JÓVÁHAGYOTT MUNKARÉSZ HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT I. FEJEZET...4 ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK...4 Kötelezõ szabályozási elemek...4 Általános, települést érintõ rendelkezések...4 Telekalakítás és építés engedélyezése...5 Általános építményelhelyezési elõírások...5 Egyéb építményre/építményelhelyezésre vonatkozó elõírások...6 KÜLÖNLEGES RENDELKEZÉSEK A TELEPÜLÉSKÉP ALAKÍTÁSÁRA, AZ ÉPÍTETT ÉS A TERMÉSZETI KÖRNYEZET VÉDELMÉRE...6 Általános építészeti elõírások...6 Reklám, hirdetõtábla...7 Közterületek, közterek kialakítása...7 Helyi védelem...7 Táj- és természeti értékek védelme...8 Környezetvédelem 8 II. FEJEZET...10 BELTERÜLET ELÕÍRÁSAI...10 Belterület területfelhasználása...10 BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK...11 LAKÓTERÜLETEK...11 Kisvárosi lakóterület...12 Kertvárosias lakóterület...13 Falusiasias lakóterület...14 VEGYES TERÜLET...16 Településközpont vegyes terület...16 GAZDASÁGI TERÜLET...17 2

Kereskedelmi szolgáltató terület...17 Ipari gazdasági terület...18 ÜDÜLÕTERÜLET...18 Hétvégiházas üdülőterület...18 KÜLÖNLEGES TERÜLET...19 Sportolási célú területek...19 Strand területek...20 Temetők területei...21 Kemping...21 Szennyvíztisztító telep...22 Közmű különleges területek...22 Kereskedelmi központ különleges területek...22 BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK...23 Közlekedési területek...23 Zöldterületek...25 Erdõterületek...26 III. FEJEZET...26 KÜLTERÜLET SZABÁLYOZÁSA...26 BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK 27 Mezőgazdasági üzemi gazdasági terület...27 Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület...27 BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK.28 Erdőterület...28 Mezőgazdasági terület...28 Általános mezőgazdasági terület...29 Kertes mezőgazdasági terület...30 Korlátozott funkciójú mezőgazdasági terület...31 Vízgazdálkodási terület...32 IV. FEJEZET...32 Közművekre vonatkozó részletes előírások...32 Közművek védőtávolságai...33 V. FEJEZET...33 A településrendezési feladatok megvalósítását szolgáló sajátos jogintézmények...33 Tilalmak...33 Elõvásárlási jog...34 Ipari parkra vonatkozó speciális előírások...34 Záró rendelkezések...35 5. SZ. MELLÉKLET...36 FÜGGELÉKEK...37 SZABÁLYOZÁSI TERVLAPOK 1. sz. melléklet SZT.1m Külterületi Szabályozási terv M= 1:10000 2. sz. melléklet SZT.2m Belterületi Szabályozási terv M= 1:5000 3. sz. melléklet SZT.3m Városközpont Szabályozási terv M= 1:2000 4.sz. melléklet SZT.4m Ipari Park Szabályozási terv M= 1:2000 6. sz. melléklet SZT-2/F Fürdőhöz bevezető út és környezetének Szabályozási terve M=1:5000 7. sz. melléklet SZT-2/K Tiszai úti ingatlanok Szabályozási terve M=1:4000 8. sz. melléklet SZT.5 Kereskedelmi- gazdasági centrum Szabályozási terve M=1:5000 9. sz. melléklet 3

Polgár Város Önkormányzati Képviselő-testületének 16/2002. (X. 03.) sz. rendeletével jóváhagyott 19/2006. (V. 02.), 36/2006.(X.31.), 28/2009.(IX.25.), az 5/2010.(III.26.), a 16/2010.(IX.03.) és 27/2013.(XII.20.) rendeletével módosított Helyi építési szabályzata egységes szerkezetben Polgár város Önkormányzat Képviselõtestülete az Épített környezet alakításáról és védelméről szóló többször módosított- 1997. évi LXXVIII. Törvény (ÉTV) 7. (3) bek. szerinti hatáskörben; a helyi önkormányzatokról szóló többször módosított 1990. évi LXV törvény 8 (1) bek. szerinti feladatkörben a 16. (1) bek. szerinti jogkörben; továbbá az Országos Településrendezési és Építési Követelményekről szóló _többször módosított- 253/1997. (XII. 20.) sz. Kormányrendelet (OTÉK) 2 (1) bek. biztosított felhatalmazásával élve, az alábbi rendeletet alkotja: I. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1.. /1/ E rendelet - a helyi építési szabályzatról (továbbiakban: HÉSZ) - hatálya Polgár igazgatási területére terjed ki. /2/ A település területén területet felhasználni, építési telket, telket, építési területet, közpark esetében területet kialakítani, az építésre szolgáló telkeken építési tevékenységet folytatni, valamint ilyen célra hatósági engedélyt adni - az országos érvényű rendelkezések megtartása mellett csak a szabályozási tervekben és a jelen rendelkezésben foglaltaknak megfelelően szabad. /3/ A helyi építési szabályzat (HÉSZ) csak a 3.. /1/ szerinti Szabályozási Tervekkel (- továbbiakban SZT) együtt érvényes. Kötelező szabályozási elemek 2.. /1/ A szabályozási terveken (SZT) kötelezőnek kell tekinteni és meg kell tartani: a szabályozási vonalat az övezeti besorolást és annak előírásait építési vonalat beültetési kötelezettség határát védőtávolságot védett településszerkezet határát sajátos jogintézmények határvonalait kötelező előkertet kötelező fásítást /2/ A kötelező erejű elemeket megváltoztatni csak az SZT és HÉSZ együttes felülvizsgálatával és szükséges módosításával, illetve ha az Étv. szerint a szerkezeti terv módosítása szükséges, akkor a szerkezeti terv módosításával lehet. Általános, települést érintő rendelkezések 3.. /1/ A település belterület- külterület határa az alábbi helyeken módosul : - Keleti vállalkozási terület - Nyugati vállalkozási terület - Déli és Nyugati lakóterületfejlesztési területek 4

Telekalakítás és építés engedélyezése 4.. /1/ Az 1.. (1) bekezdésben meghatározott területen telekalakítás és építés csak a Szabályozási Tervben jelölteknek megfelelően, valamint az Építési törvény (Étv.) (1997. évi LXXVIII. törvény), valamint a telekalakításról szóló 85/2000. (XI. 8) FVM rendelet alapján szabad. /2/ Új építési telektömbök, telekmegosztás kialakítása esetén a minimális telekszélesség - zártsorú beépítés esetén : 10 m - oldalhatáron álló beépítés esetén :16 m - szabadonálló beépítés esetén : 20 m /3/ A beépítésre szánt területek építési övezeteiben az előírt telekméretnél kisebb területek is kialakíthatók a több telek ellátását biztosító közműépítmények elhelyezése érdekében /4/ Nyeles telek nem alakítható ki. /5/ /6/ A meglévő telkeket több önálló telekké lehet osztani, ha a telekmegosztás után mindegyik új telek eléri az övezetben előírt telekterületet, szélességet és mélységet. Az előírt telekterület betartása mellett az előírt telekszélesség (utcai homlokvonal) mérete 15 %-al, (zártsorú beépítés esetén 10 %-al) csökkenthető. 5.. /1/ Építési engedély csak rendezett telekre adható ki. Rendezettnek tekinthető egy telek, ha a szabályozási tervben előírt telekalakítási eljárást (telekmegosztás, egyesítés, közterület céljára való telekalakítás stb.) maradéktalanul elvégezték, s azt végrehajtották és, ha az alábbi követelményeknek is megfelel: - A telek területén (sem alatta, sem fölötte) több telket kiszolgáló közmű gerincvezeték (víz, csatorna, gáz, elektromos, stb.) nem halad át, kivéve, ahol szolgalmi jog bejegyzés, szerzett jogként már szerepel. - Elvégezték azokat az épületbontásokat is,, melyek szükségesk ahhoz, hogy az előírt beépítettségi mérték az építést követően betartható legyen, azt ne lépje túl. /2/ Polgár távlati lakó- és gazdasági terület fejlesztésére kijelölt részén a terület végleges hasznosításáig, az ingatlanok használata - átmenetileg - a jelenlegi mezőgazdasági rendeltetésüknek megfelelően történhet, ám építmény még ideiglenes jelleggel sem helyezhető el. Általános építményelhelyezési előírások 6.. /1/ Építési telken és területen építmény akkor helyezhető el, ha a telek a 4. és 5. -ban foglalt helyi követelményeknek megfelel, /2/ Azokon a területeken, ahol az építés feltételei (terület-előkészítés, vízrendezés, előközművesítés stb. hiánya miatt) nem biztosítottak, építési engedély csak a HÉSZ és SZT szerint szükséges teendők elvégzése után, az építési feltételek rendelkezésre állását követően adható ki. 5

Egyéb építményre/építményelhelyezésre vonatkozó előírások 7.. /1/ Az épületek elő-, oldal- és hátsókertjeinek minimális méretei, ahol a HÉSZ-ben más nem szerepel, előkert 5,0 m; oldalkert a szabályozott építménymagasság, de min. 6,0 m; hátsókert szabályozott építménymagasság, de min. 6,0 m. A 15. /5/ /6/ és /7/ bekezdésében foglaltak szerinti megengedőbb értékek csak akkor, ha a telek szabályos beépítésére más mód nincs. /2/ Az előkert méretének meghatározásánál kialakult beépítés esetén (az SZT.3m tervlapon szabályozott teljes terület) - egyéb rendelkezés hiányában - a területen jellemző méretekhez kell alkalmazkodni, de az vagy Ø vagy min. 3,0 m. /3/ Az előkert a 7. /1/ - /2/ szerint meghatározott mérete egyben az utca felőli építési vonal is. Az előkertben - kerti építmény (hinta, csúszda, szökőkút, a terepszintnél 0,5 m-nél magasabbra nem kiemelkedő lefedés nélküli terasz) - terepszint alatti háztartási tüzelőanyag tároló - közműbecsatlakozás építménye - kerítéssel egybeépített, vagy azzal összekapcsolt hulladéktartály, tároló helyezhető el. /4/ A meglévő épület használati módját az övezetre vonatkozó építési, egészségügyi, tűzrendészeti és környezetvédelmi előírások betartása mellett lehet megváltoztatni. Használati mód változására abban az esetben is adható engedély, ha olyan ingatlanon lévő épületet érint a kérelem, melynek beépítettsége az övezetben megengedett legnagyobb beépítettséget, meglévő állapotában már meghaladta, de csak abban az esetben, ha ezen előíráson túl, minden egyéb övezeti előírásnak egyébként megfelel, és az előírás szerint lehatárolható építési helyen belül helyezkedik el. Amennyiben az ingatlanon lévő övezeti előírásoknak nem megfelelő épület (épületek), vagy különálló melléképületek bontásával az előírás szerinti legnagyobb beépítettség mértéke biztosítható ezt az engedményt nem lehet megadni. Ebben az esetben a szükséges bontások elvégzése is feltételét kell, hogy képezze a használati mód változásnak. KÜLÖNLEGES RENDELKEZÉSEK A TELEPÜLÉSKÉP ALAKÍTÁSÁRA, AZ ÉPÍTETT ÉS A TÁJI KÖRNYEZET VÉDELMÉRE Általános építészeti előírások 8.. /1/ A város belterületén elhelyezhető és felújításra kerülő építményeket a város építési hagyományainak megfelelő megjelenéssel és a környezetükkel összhangban kell kialakítani. (lásd a 11. -ban leírtakat) /2/ Polgár belterületén további hír- és távközlési torony elhelyezése tilos. Toronynak minősül az építési övezetben megengedett építménymagasság 1.5 szeresét meghaladó építmény. /3/ A település területén többszintes tetőterű épület nem alakítható ki. /4/ Pinceszint a fő rendeltetés szerinti épülettel összeépítve, maximum a földszinti beépítés mértékéig építhető. /5/ Terepszint alatti építmények nyomvonal jellegű építmények és műtárgyaik kivételével csak abban az övezetekben létesíthetők, ahol erre az övezeti előírások külön lehetőséget adnak. /6/ Homlokzat felújítások a közterületről látható épülethomlokzatok egészére terjedjenek ki, részbeni felújítások, festések kiegészítését akkor is elő kell írni, ha a homlokzatfelújítás egyébként nem lenne engedélyköteles. /7/ Utcavonalra építés esetén (ha az övezeti előírás másképp nem rendelkezik) a lakás helyiségeinek padlóvonala és a járda szint között legalább 0,9m tartandó. 6

Reklám, hirdetőtábla 9.. /1/ Polgár teljes igazgatási területén az 1m² méretet meghaladó cégér(ek), reklám- és hirdetőtábla(k) kihelyezése csak hatósági engedély alapján lehetséges. Kivételt képeznek ez alól a kulturális rendezvényt, mûsort hirdetõ plakátok, az arra állandósított és engedélyezett hirdetõberendezésen (mozi, múzeum, kultúrház stb.), a választási kampánnyal kapcsolatos hirdetmények, az arra vonatkozó külön rendelkezés szerint. /2/ A hatósági engedély iránti kérelemhez csatolni kell: - a környezetet is bemutató helyszíni fotót - a tervezett reklám illetve hirdetõtábla, cégér elhelyezését bemutató látványtervet - a hirdetõtábla, cégér vagy reklám mûszaki paramétereit tartalmazó leírást - hivatalos helyszínrajzot - tulajdonos hozzájárulását. /3/ Új épület elhelyezésénél, meglévő épület átalakításánál, funkcióváltásánál, homlokzati felújításánál az intézmények cégéreinek, hirdetőtábláinak méretét és elhelyezését a homlokzattal együtt kell kialakítani és engedélyeztetni. Utólagosan cégér vagy hirdetőtábla a már kialakított homlokzat architektúráját figyelembe véve, engedély alapján helyezhető csak el. /4/ Az épületen elhelyezhető hírdetőtáblák területe az adott homlokzat területének 15 %-át nem haladhatja meg. Közterületek, közterek kialakítása 10.. /1/ Közterületen, illetve közhasználat céljára átadott területen, köztéren (továbbiakban: közterület) elhelyezett építmények és köztárgyak nem akadályozhatják a jármû és gyalogos közlekedést. /2/ Közterületen építmény, berendezés, köztárgy csak abban az esetben helyezhetõ el, ha közlekedésre és a közterületre vonatkozó más jogszabályok teljesülnek. /3/ Közterületen új pavilon, árusító fülke nem helyezhetõ el, a meglévõk térben nem bõvíthetõk. /4/ Önálló építmények, köztárgyak (óra, zászlórúd, szobor stb.) csak építési hatósági engedély alapján helyezhetõk el. /5/ A hatósági engedély iránti kérelemhez csatolni kell: - környezetet is bemutató helyszíni fotót - hivatalos helyszínrajzot - tulajdonos hozzájárulását - a tervezett építmény, köztárgy műszaki terveit - látványtervet Helyi védelem 11.. /1/ A helyi építészeti értékek védelmét külön önkormányzati rendelet szabályozza. /2/ A védett településszerkezet határát az SZT.2m és SZT.3m jelű szabályozási terv jelöli. /3/ A védett településszerkezet szerkezetének, utcahálózatának, a telek utcai határvonalának, megváltoztatása nem engedélyezhető. /4/ A védett településszerkezet területén fő rendeltetésű épületként csak magastetős épület létesíthető 30-45 o tetőhajlásszöggel. Ez alól kivételt a manzard tetővel kialakított épületek és a 15 méternél nagyobb fesztávolságot áthidaló tetőszerkezetű magastetős épületek jelentenek. 7

/5/ A védett településszerkezet területén tetőhéjazatként nem alkalmazhatóak az alábbi építőanyagok: hullámpala, műanyag hullámlemez, bitumenes zsindelyfedés, ipari fémlemezfedés. /6/ A védett településszerkezet területén utcai garázslejáró és utcai garázs nem létesíthető. /7/ Telekegyesítés max. 1000 m²-ig engedélyezhető kivéve oktatási, egészségügyi, gyermekgondozási intézményeket. /8/ Az oldalhatáron álló beépítés esetén az épületeket a telekhatáron vagy attól max. 1,0 m-re kell elhelyezni. /9/ Zártsorú beépítésnél az egymáshoz csatlakozó épületek építménymagassága közötti eltérés legfeljebb 1,5 m, a tető hajlásszöge legfeljebb 5 lehet. Ez a megkötés csak a rendezési terv szerint megépített épületekre vonatkozik. /10/ Védett településszerkezet területén a közterületről látható homlokzatfelújítások építési engedélyezési kötelezettség alá esnek. Táji és természeti értékek védelme 12.. /1/ A Hortobágyi Nemzeti Park védett, és védelemre tervezett területén, továbbá természeti területen építmények elhelyezése a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatósága egyetértésével történhet. /2/ Helyi jelentőségű természetvédelmi területen építmények elhelyezése jelen rendelet alapján az önkormányzat természetvédelmi rendeletével összhangban történhet. /3/ Védett természeti területen, adótorony, távközlési magasépítmény, magasfeszültségű villamos távvezeték csak a kezelő hozzájárulásával építhető. /4/ Új közutak, utcák kialakításánál legalább egyoldali fasor telepítéséhez területet kell biztosítani. /5/ Fasor telepítésénél nem engedélyezhető a gyorsan öregedő, szemetelő vagy allergiakeltő pollenű és termésű fafajok (pl. nyárak) telepítése. A fafajok kiválasztásánál előnyben kell részesíteni a levegőszennyezést tűrő fafajokat. /6/ Gyümölcsfák utcai fasorként csak a kis forgalmú lakóutcákban ültethetők. /7/ Légvezeték alatt csak olyan kis növésű fák ültethetők, amelyek rendszeres csonkolása nem szükséges. Környezetvédelem 13.. /1/ A környezetvédelmi előírások bel- és külterületre egyaránt érvényesek. /2/ A város igazgatási területén kizárólag olyan tevékenységek, olyan létesítmények üzemeltethetők, illetve építhetők, amelyek légszennyezőanyag-kibocsátása nem haladja meg az építési övezet illetve az övezet szerinti levegővédelmi kibocsátási határértékeit. Diffúz légszennyezést okozó tevékenység és anyagtárolás csak zárt térben engedélyezhető. /3/ A zaj és rezgés elleni védelem érdekében bármely zajt kibocsátó, vagy rezgést okozó létesítmény csak akkor üzemeltethető, vagy építhető, illetve bármely tevékenység csak akkor folytatható, ha az általa okozott zaj vagy rezgés mértéke a környezetében a vonatkozó rendeletben foglalt határértékeket nem haladja meg. /4/ Zajvédelmi szempontból csendes övezet a temető körül 30 méter széles védőövezet. Ezen védőövezetben kizárólag a temetkezéssel közvetlenül összefüggő gazdasági tevékenység folytatható, a temető területén kijelölt védőövezetben a koporsós temetést fokozatosan meg kell szüntetni, új sírhelyek nem jelölhetők ki. 8

/5/ Zajvédelmi szempontból érzékeny övezet: a) a temető területe és csendes övezetei, b) a közparkok területe, c) az üdülőterületek, d) védett természeti területek, e) turisztikai rendeltetésű erdők területe, f) egészségügyi intézmények, iskolák, óvodák, ahol az üzemi, kereskedelmi és szolgáltatási tevékenységtől származó zajterhelés nem lehet több nappal 45 LAeq,dB; éjszaka 35 LAeq,dB határértéknél. /6/ Zajvédelmi szempontból közepesen érzékeny laza beépítésű övezet a kertvárosias és falusias lakóterületek (Lke, Lf) a hozzájuk kapcsolódó intézményekkel (oktatási, gyermek intézmények), ahol az üzemi, kereskedelmi és szolgáltatási tevékenységekből származó zajterhelés nem lehet több nappal 50 LAeq,dB; éjszaka 40 LAeq,dB határértéknél. /7/ Zajvédelmi szempontból közepesen érzékeny városias beépítésű övezet a kisvárosias lakóterületek (Lk) és a vegyes területfelhasználási egységek (Vt) területe, ahol az üzemi, kereskedelmi és szolgáltatási tevékenységből származó zajterhelés nem lehet több nappal 55 LAeq,dB; éjszaka 45 LAeq,dB határértéknél. /8/ Zajvédelmi szempontból nem érzékeny övezetek az olyan kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területek (Gksz) övezetei, ahol lakóépületek és intézmények is találhatók, vagy azok kialakítására a helyi építési szabályzat lehetőséget ad. Az övezetben az üzemi, kereskedelmi és szolgáltatási tevékenységekből származó zajterhelés nem lehet több nappal 60 LAeq,dB; éjszaka 50 LAeq,dB határértéknél. /9/ A város teljes területén állattartás az Önkormányzat állattartási rendelete az építési előírások együttes betartásával lehetséges. /10/ Technológiai eredetű szennyvíz, illetve az üzemek területén összegyűjtött csapadékvíz közcsatornába csak akkor vezethető, ha előtisztítása a vonatkozó jogszabályokban és hatósági előírásokban meghatározott mértékben az üzem területén megtörtént. /11/ Vízfolyások, csatornák, vízelvezető árkok rendszeres karbantartásáról, tisztításáról a vonatkozó rendeletek szerint kell gondoskodni. /12/ A közcsatornával még ellátatlan belterületen, illetve külterületen keletkező szennyvizek csak zárt, szivárgásmentes gyűjtőben helyezhetők el. A zárt gyűjtőt a csatornahálózat kiépítésével a rákötések után fel kell számolni. Zárt szivárgásmentes gyűjtők mellett alkalmazhatók a szakhatóságok által engedélyezett közműpótlók is. /13/ Talajmozgatással járó tevékenység során, továbbá a beépítendő területeken a termőréteg védelmét, elkülönített tárolását és újrahasznosítását biztosítani kell. Feltöltés csak szennyeződésmentes talajjal történhet. /14/ A nem veszélyes ipari hulladék elhelyezéséről vagy feldolgozásáról az üzemeltetőnek kell gondoskodnia. /15/ Veszélyes hulladék átmeneti tárolása a vonatkozó jogszabályok szerint a talaj, talajvíz szennyezése nélkül, zárt térben történhet. /16/ A keletkező kommunális szilárd hulladék szervezett, intézményes elszállítását biztosítani kell. Kommunális szilárd hulladék csak zárt térben, vagy zárt gyűjtőedényben tárolható. /17/ A főutak, országos mellékutak 50,0 m-es környezetében egészségügyi, oktatási és gyermekintézményeket elhelyezni nem lehet. /18/ Állattartó építmények, élelmiszertároló, feldolgozó és forgalmazó létesítményektől, továbbá bölcsőde, óvoda, iskola, egészségügyi intézmény és gyógyszertár telekhatárától 50 méter védőtávolságon belül nem építhetők. /19/ A külterület-szabályozási terv szerint: 9

a) a tiszaújvárosi szemétteleptől 1000 m; b) a szennyvíztisztító teleptől 200 m; c) dögkonténertől 500 m védőtávolságon belül új lakóépület, üdülőépület, élelmiszerfeldolgozó, -raktározó, -kereskedelmi létesítmény továbbá állattartótelep nem létesíthető. /20/ Temető 30 m védőtávolságán belül, építési telek nem alakítható, lakóépület, állattartó építmény nem építhető, továbbá kegyeletsértő tevékenység zajos, bűzös tevékenység nem folytatható, vendéglátó, sportolási, szórakoztató célú létesítmény nem alakítható ki. /21/ Autópálya, a 35-ös és 36-os főút beépítésre nem szánt területen levő szakasza mentén a tengelytől számított 100 m, egyéb országos közút és vasútvonal tengelyétől számított 50 m-es védőtávolságon belül lakóépület, üdülőépület nem létesíthető. II. FEJEZET BELTERÜLET ELŐÍRÁSAI Belterület területfelhasználása 14.. /1/ A település belterületén a következő területfelhasználási egységek különíthetők el: A. Beépítésre szánt területek 1. Lakóterületek - kisvárosi lakó (Lk) - kertvárosi lakó (Lke) - falusi lakó (Lf) 2. Vegyes terület - településközpont vegyes terület (Vt) 3. Gazdasági terület - kereskedelmi, szolgáltató terület (Gksz) - ipari gazdasági terület (Gip) 4. Üdülőterület - hétvégiházas üdülő terület (Üh) 5. Különleges terület - strand (K-ST) - sport (K-SP) - temető (K-TEM) - turisztikai célú, ill. kemping (K-KE) B. Beépítésre nem szánt terület 1. Közlekedési terület (parkoló) (P) 2. Közműterület (KÖZM) 3. Zöldterület - közpark (Z-1) 4. Erdőterület (E) 5. Mezőgazdasági terület (M) 10

BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK LAKÓTERÜLETEK 15.. /1/ A lakóterületek építési övezeteit a Szabályozási Terv tünteti fel. /2/ Az övezet építési telkein, a falusias lakóövezetek kivételével, üzemanyagtöltő állomás nem helyezhető el. /3/ Az övezet építési telkein új épület elhelyezése esetén a lakóterületen megengedett épületeken kívül egyéb, azokat kiszolgáló vagy kiegészítő funkciójú önálló épület az övezeti előírások szerint helyezhető el. /4/ Az övezetben elhelyezett kereskedelmi célú épület szintterülete az övezeti előírások betartása esetén sem haladhatja meg a bruttó 1000 m²-t. /5/ A lakóterületeken elhelyezhető épületek egymást átfedő homlokzatai közti távolságot az övezeti előírásoktól eltérően csökkenteni lehet, ha valamennyi alábbi feltétel egyidejűleg teljesül: a. Az adott telek az övezeti előírásoknak megfelelően szabályosan nem építhető be a szomszédos telken szabálytalanul elhelyezkedő építmény, építményrész miatt. b. A szomszéd telken szabálytalanul elhelyezkedő építmény hatósági engedéllyel rendelkezik, vagy tíz évnél régebbi. c. A szemben álló, átfedő homlokzat teljes hosszában legalább az egyik homlokzat esetében tűzfal, vagy azzal egyenértékű (jogszabályban előírt tűzállósági határértékű) a településkép szempontjait is figyelembe vevő fal. A tűzvédelmi feltételek (pl. tűzfal, vagy nyílás nélküli homlokzat) teljesíthetők a településkép szempontjait is figyelembe véve. Tűzfalas kialakítással az átfedő homlokzatok közötti távolság legfeljebb 2,0 m-re csökkenthető. d. A telek beépítése a többi szomszédos telek övezeti előírásoknak megfelelő beépítést nem korlátozza. /6/ A lakóterületen a hátsókert mérete a szabályozott homlokzatmagasság, de legalább 6,0 m. A 30,0 m-nél kisebb mélységű már kialakult telkek esetén épület a hátsó telekhatárra is építhető a szomszéd telek felé tűzfallal. 40,0 m-nél kisebb mélységű, már kialakult telkek esetén a hátsókert 3,0 m-re, vagy a szabályozott építménymagasság felére csökkenthető. A hátsó kert felőli szomszéd telkeken lévő épületek között az építménytávolság azonban nem lehet kevesebb a szabályozott építménymagasságnál, de legalább 6,0 m-nél. A hátsókert méretét 50,0 m-nél nagyobb mélységű telkek esetén az határozza meg, hogy a telkek szabályozási vonaltól számítva 45,0 m-nél mélyebben nem építhetők be. A telek többi részét hátsókertként lehet figyelembe venni, ahol 5,50 gerincmagasságnál nem magasabb üvegház kivételével építmény nem helyezhető el. /7/ A (5) bekezdésben említett építménytávolság lakóépületek között az oldalkert felől legfeljebb 4,0 m-ig csökkenthető akkor, ha az egymást átfedő lakóépületek építménymagassága legfeljebb 5,0 m az /5/ bek. szerinti feltételek egyidejű teljesítésével. /8/ Az /5/ - /6/ - /7/ bek.-ben előírtakra nem vonatkoznak a Környezeti hatásvizsgálatról szóló mindenkor hatályos Korm. Rend. hatálya alá tartozó tevékenységek. 11

Kisvárosi lakóterület (Lk) 16/1.. /1/ A lakóterület övezeteiben elhelyezhető: - lakóépület - helyi lakosság elátását szolgáló kereskedelmi, vendéglátó, szolgáltató épület - egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület - sportépítmény - terepszint alatti személygépkocsi tároló /2/ Kivételesen elhelyezhető: - A terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró kézműipari épület - Szálláshely szolgáltató épület - Igazgatási épület /3/ Nem helyezhető el: - Üzemanyagtöltő állomás - Önálló parkolóterület és garázs 3,5 tonna önsúlynál nehezebb és ilyeneket szállító járművek számára - Kisgarázsok, vagy a meglévők bővítései. /4/ Az övezet építési telkei csak teljes közművesítettség esetén építhetők be. /5/ Az épületeket az utcavonalra kell építeni, előkert nélkül. Nagyobb mélységű telkek esetén (30mnél mélyebb telkek esetén) az utcavonaltól az épülethossz 1/3-a legfeljebb 2,0 m-el visszaléphet. Az így kialakult területet közterületként kell figyelembe venni. /6/ Zártsorú beépítés esetén, az utcavonal teljes kiépítése nem szükséges, de ez esetben legalább 4,0m-es épületközt kell betartani és az épületközben legalább 3,5 m magas zárt kapuzatot kell létesíteni. Az utcafronti épületeket utcával párhuzamos nyeregtetővel kell készíteni. Az utcavonalra merőleges oldalszárny legnagyobb építménymagassága nem lehet nagyobb, mint 4,5 m, és építészeti kialakításuk az oldalhatáron álló épületek szabályainak kell, hogy megfeleljen. Az utcavonal teljes kiépítése esetén legalább 3,5 m és legfeljebb 5,0 m széles és legalább 3,0 m magas kocsiáthajtót kell kialakítani. /7/ Az övezet építési telkeinek alakítása során alkalmazható telekterületeket, azok legnagyobb beépítettségét, továbbá az építhető építménymagasság mértékét a következő táblázat és a szabályozási tervek együttes alkalmazásával lehet meghatározni. övezeti jele beépítés módja kialakítható területe m AZ ÉPÍTÉSI TELEK legnagyobb beépítettsége % építmények -legnagyobb építmény-magassága (m) zöldfelületi aránya % 12 Rendeltetési egységenkénti telekhányad db/m 2 Lk-1 Z 300 40* 4,5-7,5 35 /100 Lk-1* Z 300 40* 4,5-6,0 35 /100 Lk-2 O 400 35 4,5-6,0 40 /120 Lk-2* O 400 35 4,5-7,5 40 /120 * Saroktelek esetén, a legnagyobb beépítettség mértéke: 60 % Sarokteleknek legfelejebb a telekterület kétszerese minősíthető.

/8/ A Kálvária parkba ékelődött (Lk-1*-jelű alövezetbe sorolt) telkek beépítésének sajátos előírásai: a) A Kálvária park felöl 2,0 m magas tömör kerítés építése kötelező! b) A Kálvária park felöl 6,0 m hátsókertet kell hagyni, melyben semmiféle épület vagy terepszint fölé épített melléképítmény nem helyezhető el, kivéve a zöldtetővel kialakított terepszint alatti épületrészt. c) Legfeljebb 12 m mélységig, tűzfal építése kötelező. Az épület fenti mélységnél hátrább lévő részét az oldalhatáron álló beépítés szabályai szerint kell kialakítani. Utcavonallal párhuzamos tetőgerincű épületek építhetők, melyhez -a hátsókert szabályozott méretéig- az oldalhatáron álló beépítési mód szabályai szerint nyeregtetős oldalszárny csatlakozhat. d) Az utcai építménymagasság 4,5 6,0 m lehet, az oldalszárny legfeljebb 4,5 m. e) Parkolók (fásítva) az oldalkertben kialakíthatók, de hátsókertben nem. f) Ha az utcavonalra lakóhelyiségek kerülnek, a földszinti padlóvonal legalább 1,20 m legyen. g) A telkek utcavonali szélességének végigépítése nem kötelező, de ez esetben legalább 4,0 m épületközt kell tartani, ahova a későbbi bővítés érdekében csak mellékhelyiségek legfeljebb 0,4 m 2 nyílófelületű nyílásai nyithatók. /9/ Két utcára néző telkeknél mindkét utca beépítési módja a telektömbre vonatkozó övezeti előírásoknak megfelelő. Kertvárosi lakóterület (Lke) 16/2.. /1/ Az övezetben elhelyezhető: a) - Lakóépület lagfeljebb 4 lakással, vagy rendeltetési egységgel - helyi lakosság elátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, épület - egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület - a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású kézműipari épület b) Kivételesen elhelyezhető: - a helyi lakosság közbiztonságát szolgáló építmény - sportépítmény - a terület tendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású egyéb gazdasági építmény c) Az övezetben nem helyezhető el: - szálláshely szolgáltató épület - a megengedett lakásszámot meg nem haladó vendégszobaszámú egyéb kereskedelmi szálláshely épület kivételével, - egyéb közösségi szórakoztató, kulturális épület, - önálló parkoló terület és garázs a 3,5 t önsúlynál nehezebb gépjárművek és az ilyeneket szállító járművek számára. /2/ Az övezet építési telkei legalább részleges közművesítettség esetén építhetők be, de ez esetben csak legfeljebb 2 lakás épülhet. 13

/3/ Az övezet építési telkeinek kialakítása során alkalmazandó telekméreteket, azok legnagyobb beépítettségét, továbbá az építhető építménymagasság mértékét a beépítési mód függvényében a következő táblázat és a szabályozási tervek együttes alkalmazásával kell meghatározni: övezeti jele beépítés módja kialakítható területe m² AZ ÉPÍTÉSI TELEK legnagyobb beépítettsége % építmények -legnagyobb építmény-magassága (m) zöldfelületi aránya % 14 Rend. egységenkénti telekhányad / max. lakásszám m 2 / db Lke-2 O 700 30 4,5 50 170m 2 / 4 Lke-1 O 500 30 4,5 6,0 50 250 m 2 /2 /4/ Az övezet telkein a fő rendeltetés szerinti funkció kizárólag egy épületben nyerhet elhelyezést. /5/ Gépjárműtároló telken belüli elhelyezése: a. új épület esetén a fő rendeltetés szerinti épülettel egy tömegben b. önálló épületben, kizárólag meglévő főépület esetén. /6/ Az övezetben elhelyezhető épületen kívül, azt kiszolgáló vagy kiegészítő funkciójú önálló épületként: legfelejebb kétlakásos lakóépület esetén állattartó épület melléképület is. elhelyezhető, melytől használati mód változtatása esetén sem lehet eltérni. /7/ Az építési övezetek területén állattartást szolgáló épületek a 400 m²-nél kisebb telkeken nem létesíthetők. /8/ Az Lke-1 és Lke-2 övezetekben a kialakult beépítéshez illeszkedően a 3 m-es előkert is alkalmazható. /9/ /10/ Az övezetben elhelyezett kereskedelmi célú épület bruttó szintterülete, az övezeti előírások betartása esetén sem haladhatja meg az 500 m²-t, a védett településszerkezetn belül. /11/ /12/ Két utcára néző telek esetén lakóépület mindkét utcára építhető az övezeti előírások betartása mellett (beépítettség mértéke, építménymagasság, telekhányad, stb.) Falusias lakóterület (Lf) 17.. /1/ a) A lakóterület övezeteiben elhelyezhető: - lakóépület, - mező-, és erdőgazdasági (üzemi) építmény - kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, épület - szálláshely szolgáltató épület - kézműipari építmény - helyi igazgatási, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület. - sportépítmény b) Kivételesen elhelyezhető: - üzemanyagtöltő /2/ Az övezet építési telkei legalább részleges közművesítettség esetén építhetők be.

/3/ Az övezet építési telkeinek kialakítása során alkalmazandó telekméreteket, azok legnagyobb beépítettségét, továbbá az építhető építménymagasság mértékét - a beépítési mód függvényében - a következő táblázat és a szabályozási tervek együttes alkalmazásával kell meghatározni: övezeti jele beépítés módja kialakítható területe m² AZ ÉPÍTÉSI TELEK legnagyobb beépítettsége % építmények -legnagyobb építmény-magassága (m) zöldfelületi aránya % max. lakásszám db Lf-4 O 1000 25 4,5 40 2 Lf-5 O 800 30 4,5 40 2 /4/ Gépjárműtároló telken belüli elhelyezése: a. új épület esetén a fő rendeltetés szerinti épülettel egy tömegben, vagy b. önálló épületben, kizárólag meglévő főépület esetén vagy parkolóhely létesítésével. /5/ Az övezetben elhelyezhető épületen kívül, azt kiszolgáló vagy kiegészítő funkciójú önálló épületként: háztartással kapcsolatos tárolóépület barkácsműhely, műterem a környezetet nem zavaró kézműipari tevékenység műhelye állattartást szolgáló és azt kiegészítő épületek a háztáji mezőgazdasági tevékenység gazdasági épületei melléképületként helyezhetők el, melytől használati mód változtatása esetén sem lehet eltérni. /6/ Az építési övezetek területén állattartást szolgáló épületek alapterülete a megengedett legnagyobb beépíthető terület 20 %-a, építménymagassága legfeljebb 4,5 m lehet /7/ Az övezet területén a lakóházak közötti oldalkert mérete legfeljebb 4 m-re csökkenthető, ha a kialakult állapot és a szomszédos épületek funkciója, anyaghasználata és tűzterhelése indokolja (ld. 15. /7/.) és az építési hely szélessge a 8 métert nem haladja meg. /8/ /9/ Az övezet utcai kerítése legfeljebb 1,5 m magas lehet 40 cm magas tömör lábazattal. A telek egyéb határvonalain legfeljebb 2,0 m magas tömör kerítés is létesíthető. /10/ A nánási út menti Lf-4 övezet lakótelkein a védőtávolság megtartása érdekében a szomszédos gazdasági területek felőli telekrészeken 10 m előkert és a telekszélesség adta lehetőségeknek megfelelően kialakítható maximális oldalkert alkalmazandó. 15

VEGYES TERÜLET Településközpont - vegyes terület (Vt) 18.. /1/ Az övezet építési telkei csak teljes közművesítettség esetén építhetők be. /2/ Az övezet építési telkeinek kialakítása során alkalmazandó telekméreteket, azok legnagyobb beépítettségét, továbbá az építhető építménymagasság mértékét - a beépítési mód függvényében - a következő táblázat és az SZT.2m SZT.3m tervlapok együttes alkalmazásával kell meghatározni: övezeti jele beépítés módja kialakítható területe m² AZ ÉPÍTÉSI TELEK legnagyobb beépítettsége % Vt-1 SZ Nem megosztható 40* építmények -legnagyobb építmény-magassága (m) 7,5 12,5 Saroktelek és zártsorú beépítés esetén a beépítettség mértéke 20% növelhető de ez az érték nem lehet 80%-nál több. Sarok teleknek a szabályozott telekterület legfeljebb kétszerese tekinthető. /3/ a) Az övezeteiben elhelyezhető: - lakóépület - igazgatási épület - kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó,szálláshely szolgáltató épület - egyéb közösségi szórakoztató épület, a terület azon részén, amelyben a gazdasági célú használat az esődleges. - egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület - sportépítmény - parkolóház b) Az övezetben nem helyezhető el önálló parkolóterület és garázs a 3,5 t önsúlynál nehezebb tehergépjárművek és az ilyeneket szállító járművek számára, valamint önálló garázsépület (kisgarázs) /4/ Az övezet telkein a fő rendeltetés szerinti funkció kizárólag egy épületben nyerhet elhelyezést. /5/ Gépjárműtároló telken belül új épület esetén a fő rendeltetés szerinti épülettel egy tömegben helyezhető el, vagy terepszint alatti építményben, illetve pinceszinten. /6/ Az övezetben elhelyezett kereskedelmi célú épület bruttó szintterülete az övezeti előírások betartása esetén sem haladhatja meg az 1000 m²-t. /7/ Az övezetek területén az elvi engedélyezési eljárás kötelező, melynek során a védett városközpont építészeti jellegéhez való illeszkedés követelményeit (szintszám, tömeg-kapcsolat, térfalak, építészeti karakter) be kell tartani. 16 zöldfelületi aránya % Vt-2 Z 500 40* 7,5 30 Vt-4 Z 500 60* 6,0 20 Vt-5 Z 300 80 7,5 10 Vt-6 Z Nem megosztható 80 3,0 10 Vt-8 Z 500 60* 6,0-9,0 20 40

Az övezet területén új épületek építése, jelentősebb átalakítása, esetén szakmai tervtanács véleményét is be kell szerezni. (A szakmai tervtanács az önkormányzat által összeállított és működtetett tervtanács, hiányában az illetékes Tervtanáccsal kell a tervet előzetesen véleményeztetni.) /8/ Zártsorú beépítés esetén az épületeket utcavonalra, utcával párhuzamos tetőgerinccel kell elhelyezni, de a telkek teljes szélességben történő végigépítése nem kötelező. Az építmények között távolság ez esetben 4,0. /9/ Az épületek alatt, ha a telek teljes szélességében végigépül, gépjárművek számára kapubehajtót kell kialakítani, mely legalább 3,5, legfeljebb 5,0 szélességű kell legyen, magassága legalább 3,0m. /10/ Az utcavonalra építés esetén, ha a földszinten lakást alakítanak ki annak padlóvonala az utcai járda felett legalább 1,2m legyen. GAZDASÁGI TERÜLET Kereskedelmi szolgáltató terület (KG) 19.. /1/ a) Az övezetben elhelyezhető: - mindenfajta nem jelenntős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épület. - A gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások (legfeljebb a bruttó szintterület 15% -át meg nem haladó alapterülettel.) - Igazgatási, egyéb irodaépület - Parkolóház, üzemanyagtöltő - sportépítmény b) Kivételesen elhelyezhető: - egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület - egyéb közösségi szórakoztató épület /2/ Az övezet építési telkei csak teljes közművesítettség (kivéve a zárt rendszerű csapadékvíz elvezetést) esetén építhetők be. /3/ Az övezet építési telkeinek kialakítása során alkalmazandó telekméreteket, azok legnagyobb beépítettségét, továbbá az építhető építménymagasság mértékét - a beépítési mód függvényében - a következő táblázat és a szabályozási tervek együttes alkalmazásával kell meghatározni: övezeti jele beépítés módja kialakítható területe m² AZ ÉPÍTÉSI TELEK legnagyobb beépítettsége % építmények -legnagyobb építmény-magassága (m) zöldfelületi aránya % Gksz-2 SZ 3000* 40 12,0 30 Gksz-3 SZ 2000* 40 7,5 30 Gksz-4 SZ 3000* 50 14,0 20 * Az újonnan kialakítandó telkek szélessége legalább 30,0 m kell legyen. 17

/4/ A Gksz-3*-al jelölt alövezetben üzemanyagtöltő állomás nem helyezhető el. /5/ Az övezetben a fő rendeltetés szerinti funkció több épületben is elhelyezést nyerhet. /6/ Az övezet lakóterülettel határos telkén új ipari létesítmény elhelyezésekor előzetes környezetvédelmi hatástanulmány készítése szükséges (alapterülettől függetlenül). Az övezet előírásainak nem megfelelően elhelyezett épületek korszerűsítése, bővítése és az épületek bontás utáni visszaépítése nem engedélyezhető. A szabályozási tervlap szerint meghatározott kötelező fásítást ki kell alakítani. /7/ A nánási út menti gazdasági területeken a védőtávolság megtartása érdekében a Lke-5 övezet lakótelkeivel szomszédos telekrészeken 10 m előkert és a telekszélesség adta lehetőségeknek megfelelően kialakítható maximális oldalkert alkalmazandó. /8/ Új létesítmény elhelyezése esetén, ha a szakhatósági vélemények előírják az üzembe helyezéssel egyidőben a szennyvizek egyedi előtisztításáról is gondoskodni kell. Ipari gazdasági terület (Gip-1) 20.. /1/ Az Ipari területen elhelyezhető funkciók és épületeik: - ipari termelés ipari szolgáltatás, raktározás funkciójú gazdasági épületek; - a gazdasági tevékenységű célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások, legfeljebb a bruttó szintterület 10 %-áig. /2/ Az övezet építési telkeinek kialakítása során alkalmazandó telekméreteket, azok legnagyobb beépítettségét, továbbá az építhető építménymagasság mértékét - a beépítési mód függvényében - a következő táblázat szerint kell meghatározni: övezeti jele beépítés módja kialakítható területe m² AZ ÉPÍTÉSI TELEK legnagyobb beépítettsége % építmények -legnagyobb építmény-magassága (m) zöldfelületi aránya % Gip-1 SZ 2000 50 14,0 25 /3/ Az újonnan kialakítandó telkek, minimális telekszélesség 30 m. /4/ A telkek csak teljes közművesítettség esetén építhetők be. ÜDÜLŐTERÜLET Hétvégiházas üdülőterület 21.. /1/ Az övezet be nem épített építési telkei csak teljes közművesítettség (kivéve a zárt rendszerű csapadékvíz elvezetést), esetén építhetők be, illetve bővíthetők. /2/ Az övezet építési telkeinek kialakítása során alkalmazandó telekméreteket, azok legnagyobb beépítettségét, továbbá az építhető építménymagasság mértékét - a beépítési mód függvényében - a következő táblázat és az SZT.2m tervlap együttes alkalmazásával kell meghatározni: 18

övezeti jele beépítés módja kialakítható területe m² AZ ÉPÍTÉSI TELEK legnagyobb beépítettsége % építmények -legnagyobb építmény-magassága (m) zöldfelületi aránya % Üh-1 O 250 20 4,5 60 /3/ A hétvégiházas övezetben elhelyezhető az üdülőnépesség ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület, kisebb jelentőségű, a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró sportlétesítmény. /4/ Az övezet telkein a fő rendeltetés szerinti funkció kizárólag egy épületben nyerhet elhelyezést. /5/ A fő rendeltetést kiszolgáló vagy kiegészítő funkciójú épület különállóan az övezet területén nem helyezhető el. /6/ Az övezetben elhelyezhető kereskedelmi funkciójú épület bruttó szintterülete az övezeti előírások betartása esetén sem haladhatja meg a 300 m²-t. /7/ Gépjárműveket kizárólag saját telken lehet elhelyezni épülettel egybeépített garázsban vagy parkolóhelyen. KÜLÖNLEGES TERÜLET 22.. /1/ Különleges területek a használatuk és rajtuk elhelyezhető építmények különlegessége, a környezetre gyakorolt káros hatásuk, illetve a környezettel szembeni védelmi igényük (zöldfelületi jellegük) miatt a következők: a) sportterületek (Ksp), b) temetők, kegyeleti parkok (Ktem, Kkegy), c) strand és létesítményei (Kst), d) üdülőszálló és kemping (Kke) f) szennyvíztisztító telepek (Ksz) g) Közműlétesítmény különleges terület (Kköz) h) Kereskedelmi központ (Kker) Sportolási célú területek 23.. /1/ A terület elsősorban sportlétesítmények elhelyezésére szolgál. /2/ A sportlétesítmények területén sport építmények, sport építmények kiszolgáló létesítményei, a területet használók ellátását szolgáló vendéglátó létesítmények helyezhetők el. /3/ Új sportépület átépítése, felújítása esetén a tervezett funkciónak megfelelően a helyi parkolási rendelet szerint a parkolást és a megfelelő szociális kiszolgáló épületeket biztosítani kell. /4/ A területen új épület vagy jelentős átépítés, használati mód megváltoztatása elvi építési engedélyezési eljárás köteles. /5/ Az övezet építési telkei teljes közművesítettség esetén építhetők be. 19

/6/ Az épületek elhelyezésének övezeti előírásai: övezeti jele beépítés módja kialakítható területe m² AZ ÉPÍTÉSI TELEK legnagyobb beépítettsége % építmények -legnagyobb építmény-magassága (m) zöldfelületi aránya % Ksp-2 SZ nem megosztható 30 9,0 40 Ksp-1 SZ nem megosztható 10 9,0 70 Strand terület 24.. /1/ A terület strand és fürdőlétesítmények elhelyezésére szolgál. /2/ A strand területen a strand kiszolgáló épületei, a területet használók ellátását szolgáló vendéglátó, kereskedelmi és szolgáltató létesítmények helyezhetők el. /3/ A strand beépítését úgy kell megoldani, hogy a strandolási funkció és az ellátási funkció területileg elválasztásra kerüljön. /4/ A strand kialakítása, átépítése, felújítása esetén a tervezett funkciónak megfelelően a helyi parkolási rendelet szerinti parkolószám elhelyezését és a megfelelő szociális kiszolgáló épületeket biztosítani kell. /5/ Az övezet építési telkei teljes közművesítettség esetén építhetők be. /6/ A területen új épület vagy jelentős (legalább 60 m² területet érintő) átépítés, használati mód megváltoztatása elvi építési engedélyezési eljárás köteles. Az épületek elhelyezésének övezeti előírásai: övezeti jele beépítés módja kialakítható területe m² AZ ÉPÍTÉSI TELEK legnagyobb beépítettsége % építmények -legnagyobb építmény-magassága (m) zöldfelületi aránya % Kst SZ nem megosztható 10 6,0 60 Temetők, kegyeleti parkok területei 25.. /1/ A terület a temetkezés célját szolgálja. /2/ A területen kegyeleti park is kialakítható. /3/ A területen a temetkezés kegyeleti épületei, s azt kiszolgáló és kiegészítő épületek helyezhetők el. /4/ A temetőben, annak minden 100 m²-re után legalább 1 nagykoronájú lombos fát kell telepíteni. /5/ Az telek legalább részleges közművesítettség esetén építhető be. /6/ A temetőhöz szükséges fásított parkolót a SZT.2m -n jelölt helyen kell kiépíteni. /7/ A temető SZT.2m szerinti telken kívül lévő védőtávolságán belül telek nem alakítható ki. 20