Talajvíz monitoringja

Talajvíz monitoringja

Lehetséges célok általános információ a talajvízkészletünkről (orsz. hálózat) potenciális szennyezőforrások kontrollja (pl. üzemanyagtöltő állomások, állattartó telepek, termálvízszikkasztás, szennyvíztelepek, hulladéklerakók, összefoglalóan: kockázatos anyagok elhelyezésével kapcsolatban) kötelező bekövetkezett szennyezések tényfeltárása, a kármentesítési eljárás kontrollja, utómonitoring egyéb (pl. belvízelőrejelzés, vízkészletbecslés, vízkivételek meghatározása)

Országos monitoringhálózat 1930-40-es évek: Rohringer Sándor (BME) talajvízfigyelő kúthálózat kiépítése 1950-70-es évek: Rónai András (MÁFI) átfogó talajvíztérképezése eleinte ásott kutak, napjainkban fúrt monitoringkutak a VIZIG-ek kezelésében (kb. 1500) a hálózat döntő többsége már a VKI előtt működött! max. 3 naponkénti tvsz észlelés, egyre több távmérős minőségi monitoring (talajvízre) jóval csekélyebb

Monitoringkút az ATIVIZIG területén

Potenciális szennyezőforrások kontrollja cél, hogy a szennyezés a szennyezőforrás legkisebb körzetén belül érzékelhető legyen (időben is!) általában talajvíz és földtani közeg (talaj) is vizsgált monitoringkút vagy ideiglenes furat egyaránt alkalmazható mintavételi sűrűség: 1, 3, 4, 6 hónap, 1-2 év koncentrációra irányadó a 6/2009-es együttes rendelet, de már a B alatti emelkedő trendet is jelezni kell!

Példa sertéstelep monitoringrendszerére hígtrágyalé szikkasztó terület szigetelt hígtrágyatároló medence

Tényfeltárás felderítő tényfeltárás: anyagok és szennyezőforrás(ok) beazonosítása, milyen koncentrációban vannak jelen a szennyezők min. 5 fúrás javasolt

Részletes tényfeltárás le kell határolni a 6/2009-es B határérték feletti területet talaj és talajvíz esetén is (ez komponensenként eltérő lehet!) a szennyeződés terjedését le kell modellezni legfontosabb háttérinformáció: talajvízáramlási irány ez alapján meghatározható a szennyezés csóvája ezek ismeretében tervezhető a monitoringrendszer

Példa a szennyeződés lehatárolására

Példa a talajvízáramlási irány meghatározására

10/2000. (VI. Példa 219/2004. 2.) a (VII. szennyezés 21.) 26/2000. (IX. 13.) 12/2001. (V. 4.) csóvájára 33/2000. (III. 17.) 25/2000. (IX. 30.) B szenny.határértékek Környezetvédelmi Kármentesítés Vegyianyagok kockázatának Kockázatfelmérés a munkelyi FAV-ra és talajra Kockázatfelmérés becslése és csökkentése kémiai biztonságra vonatkozólag Hasonló módszertan 90/2007. (IV. 26.) Vízminőségi kárelhárítás 91/2007. (IV. 26.) C >B szenny.anyag Kármentesítés a term.véd.területén C >B szenny.anyag forrás: www.vkkt.bme.hu/feltoltesek/2011/04/kornyezeti_karelharitas1.ppt A csóva természetes fejlődése: forrás: http://www.vkkt.bme.hu/feltoltesek/2011/04/olajszennyezesek_talaj_es_fav_nyomt.pdf

Monitoringhálózat megtervezése kell olyan kút, ami: a szennyezésmentes hátteret mutatja (felvízi oldalon up-gradient )(1) szennyezési gócba mélyül (2) vízáramlás irányában a csóva középvonalában van (3) a csóva két oldalán van (4) vízáramlás irányában van, de már B alatti koncentráció mérhető benne (5) ha van védendő objektum (pl. vízbázis), akkor a csóva és közé, de még megfelelő távolságba kell kutat telepíteni (riasztáshoz, intézkedéshez) (6) a csóva terjedése esetén újabb kutak kellenek!!!

szükségessé válhat több szintben mintázni a vizeket (csak a felső a talajvíz) talajmonitoring is több mélységre kiterjedhet (pl. felszín, m-enként, szennyeződés mélységében, kapilláris zóna

Monitoringhálózat üzemeltetése időbeli ütemezésre nincs recept, évente legalább egyszeri mintavételezés kell (vízszintmérés sűrűbben!) ha beindult a kármentesítés, ezt lehet sűríteni (döntéshozatalhoz is kell!) D (kármentesítési) vagy B határétékig kell folytatni utána utómonitoring, legalább 4 évig kötelező

Monitoringkutak engedélyezési eljárása illetékes hatóság: környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőség (KTVF) szakhatóságként leggyakrabban a VIZIG, NPI (pl. védett területeken) vagy a KÖH (régészetileg érdekes területeken) működik közre kétkörös engedélyeztetés: vízjogi létesítési engedély ezt követi a kutak elkészítése vízjogi üzemeltetési engedély mindkettőre engedélyezési tervet (kérelmet) csak megfelelő végzettséggel rendelkező szakember készíthet (víziépítmény-tervezési jogosultság kell)

Vízjogi létesítési engedélyezési terv engedélyes neve létrehozás célja kutak tervezett helye (koordináták + térkép) területek tulajdoni lapjai + tulajdonosok hozzájáruló nyilatkozatai tervezett kutak műszaki leírása

Tervezett monitoring kút jele Becsült MIN talajvízszint m Szűrő cső ( Ø80mm /PVC ) Furat talp hossza réselt szakasz ( 0,25 mmes réseléssel ) szűrő kavics ( Ø 2-3 mm ) Gyűrűs tér kitöltése homoktöltés cementbentonit zárás m m m-től m-ig m-től m-ig m-től m-ig m-től m-ig E-1-10,0-12,5 13,0-8,5-11,5-7,5-12,5-1,0-7,5 0,5-1,0 E-2-3,8-6,3 6,8-2,3-5,3-1,3-6,3-1,0-1,3 0,5-1,0 E-3-4,5-7,0 7,8-3,0-6,0-2,0-7,0-1,0-2,0 0,5-1,0 E-4-7,0-9,5 10,0-5,5-8,5-4,5-9,5-1,0-4,5 0,5-1,0 E-5-6,0-8,5 9,0-4,5-7,5-3,5-8,5-1,0-3,5 0,5-1,0 E-6-11,0-13,5 14,3-9,5-12,5-8,5-13,5-1,0-8,5 0,5-1,0 E-7-8,0-10,5 11,3-6,5-9,5-5,5-10,5-1,0-5,5 0,5-1,0 E-8-5,0-7,5 8,3-3,5-6,5-2,5-7,5-1,0-2,5 0,5-1,0 E-9-5,0-7,5 8,3-3,5-6,5-2,5-7,5-1,0-2,5 0,5-1,0 E-10-5,0-7,5 8,0-3,5-6,5-2,5-7,5-1,0-2,5 0,5-1,0 Δ=2,5 m 1m iszapzsák

Monitoring kutak kiépítése részei: védőcső + kútsapka zárt béléscső szűrőzött szakasz iszapzsák Vonatkozó szabvány: MSZ 22116:2002 Vonatkozó rendelet: 101/2007. (XII. 23.) KvVM rendelet

Védőcső + kútsapka: elsődleges célja a védelem (lopás, rongálás, szennyezés stb. ellen) 110-165 mm acélcső talajszint közelében betongallér különböző mérőműszereket tartalmazhat kútsapka: általában speciális kulccsal nyitható

Zárt béléscső régebben 110 mm egységesen, ma 50-63-80-90 is elterjedt közönséges PVC-cső (tokozott), de számos egyéb lehetőség elképzelhető (pl. mezőfalvi menetes csövek erősebb) a furat és a béléscső közötti gyűrűs teret ki kell tölteni: felső 1 m-en kívülről általában cementes zárás, alatta homok vagy agyag, a szűrőzött szakaszon és felette kavics fontos a furat és a béléscső közötti leszivárgás megakadályozása agyagtömítés

Szűrőzött szakasz ezen keresztül áramlik be a víz a kútba kívül kavicspalást védi 2 alapeset: egy szűrőfelület: csak furatok vagy réselés a béléscsövön (inkább csak kavics vagy nagyobb frakció esetén) két szűrőfelület: a szűrőzött béléscső kap szitaszövetborítást (a lyukméret a szűrőzőtt szakasz szemeloszlásától függ) anyaga réz vagy műanyag kémiai monitoringnál fontos lehet! a várható minimális tvsz alá nyúljon legalább 1-1,5 m-rel

Iszapzsák évek alatt itt tud felhalmozódni a bejutó finomszediment legalább 0,5-1 m-nek szokták hagyni néha érdemes kitisztítani

A kútfúrás dokumentálása, további teendők fúrási (építési) napló: rétegsor leírása, mintázott mélységek (mintavét min. talajmechanikai vizsgálatokra), kapilláris mélység, megütött tvsz., kivitelezési adatok (mélység, csövezés, szűrőzés, tömedékelés) tisztítószivattyúzás: célja a kisebb szemcsék eltávolítása a furat környezetéből fokozatosan növekvő vízhozammal + megengedett üzemi vízhozam megállapítása próbaszivattyúzás visszatöltődésvizsgálat: különösen termelőkutaknál fontos, tapasztalati úton lehet megállapítani a kitermelhető vízmennyiséget + a vízadó réteg K-tényezőjét

legalább 3 különböző vízhozammal a vízszintek állandósulásáig kell folytatni, majd mérni a visszatöltődést csak vízszintmérésre kialakított kutaknál kémiai vizsgálat nem kötelező, minőségi monitoring esetén a célnak megfelelő paramétercsoport, de minimum: ph, vez. kép., oldott O 2, egyéb gázok; gyakran nitrát, vas, ammónia, foszfát, szulfát, nehézfémek vízföldtani napló: meghatározott tartalmi és formai követelményekkel rendelkező teljes dokumentáció (MSZ 15298:2002), mely az országos kútkataszterbe vételhez kell (általában kötelező, de vannak kivételek) korábban a VITUKI kezelte

próbaszivattyúzás és visszatöltődés-vizsgálat

Vízjogi üzemeltetési engedélyezési terv Beadásához szükséges előfeltételek: kutak + ismertetett dokumentációk elkészülte vízföldtani napló kutak geodéziai bemérése (X, Y, Z) kutak műszaki átadása-átvétele (kivitelező és megbízó között, de meg kell hívni a hatóságot, szakhatóságo(ka)t is) + végleges kutak műszaki adatai, pontos koordinátái + létesítési engedélytől való eltérések indoklása (ha volt) + üzemeltetési terv (mit, milyen gyakorisággal és hogyan mérünk)

Képek egy monitoringkút kiépítésének lépéseiről

Az infrastruktúra

A fúrás

A felhozott anyag tvsz fölül, ill. tvsz alól

m-enkénti mintavétel

fúrószár hosszabbítás

8 m mélyen

ideiglenes csőrakat behelyezése

lépésről lépésre

tisztítófúrás az acélcső védelmében

a végleges béléscső előkészítése és az utolsó (vizes) tisztítás

szűrőkavics beöntése

az ideiglenes csőrakat eltávolítása

kész a béléscsövezés

a kút védőburkolatot és kútsapkát kap

Felhasznált és ajánlott irodalom Kármentesítési Útmutató 6. Tényfeltárás és monitoring. KvVm Bp., 2003. (neten elérhető) Víz Keretirányelv http://www.aquadocinter.hu/themes/vki_hirek/hatteranyagok_2005/egyeb_hag_2005.htm Clement Adrienne Szilágyi Ferenc: Oktatási segédanyag a BME Építőmérnöki Kar Víz- és vízi környezetmérnöki Mesterképzés szak (BMEEOVKMJT3) Környezeti monitoring (Felszíni és felszín alatti víz mennyiségi és minőségi monitoring) tantárgyához. BME Vízi Közmű és Környezetmérnöki Tanszék, Bp. 2011. p 112. http://fava.hu/balatonfured2007/eloadasok/tahy.pdf