Fülöp László Dávid Kiadó Kaposvár, 2003
Tartalom Előszó Fiúnevek Ákos Aladár Álmos Árpád Attila Bánk Béla Bence Bendegúz Botond Buda Bulcsú Csaba Csongor Elek Elemér Előd Farkas Frigyes, Győző, Rezső, Szilárd Gellért Géza Gyula Huba Imre Jenő Jutas Kálmán Kont Koppány László Lehel Levente 7 15 17 19 22 24 27 29 31 33 35 37 39 41 44 46 47 48 50 52 54 56 58 60 62 64 66 67 69 70 72 75
Nándor Ödön Sándor Soma Szabolcs Tas Tétény Vazul Zalán Zoltán, Zsolt Zsombor Lánynevek Anikó Aranka Boglárka Cicelle Csilla Dalma Druzsiána Emese, Emőke Enikő Etelka Gyöngyi, Gyöngyvér Györgyi Hajnalka Ibolya Ildikó Ilka Janka Jolán Kinga Lilla Luca Melinda 80 81 82 83 84 86 88 90 92 94 96 99 101 103 104 106 107 108 109 110 112 113 114 115 116 117 119 120 121 122 123 125 127 Piroska Réka Rozina, Rózsa Sarolt Tímea Tünde Villő Irodalomjegyzék Képek jegyzéke Rezümé német angol francia 128 130 131 133 134 136 138 141 145 146 148 150
Előszó A keresztnévválasztás örök téma. Ha egy családban kisgyermek születése várható, a szülők legtöbbje gondosan és tudatosan vé giggondolja a kis jövevény nevét. Mennyire illik az a családnév hez, hogyan fogják szólítani, becézni, követnek e valamilyen csa ládi, már kialakult névadási szokást, vagy éppen eltérnek e attól. Hogyan tudják elkerülni az egyhangúságot, milyen ritmikai oko kat kell figyelembe venniük, hogyan oldják föl a család és ke resztnév együttesének esetleges komikai hatását. Mérlegelik a ve zetéknév gyakoriságát vagy épp idegen eredetét, alliteráljon e a kettő vagy rímeljen, és sorolhatnám tovább a sok szempontot. Végére maradt egy jelentős eldöntendő kérdés: magyar(os) vagy idegen hatású, eredetű legyen e az. A keresztnevek választása és gyakorisága egyben tükrözi az egyes korok névadási szokásait is, elterjedésükben jelentős szerepet tölt be a névdivat. Minden kornak megvoltak a vidéken ként, vallásonként, nemzetiségenként legkedveltebb, leggyakrab ban használt nevei, egyben névválasztási szokásai. Ezeken túl mindig jelentős szerephez jutott az a fontos lélektani tényező, hogy tudatosan vagy tudattalanul magával a névvel a nemze tünkhöz való tartozást is kifejezzük. Ezenkívül jelentős az is, hogy az élet folyamán a keresztnév sokkal többször hangzik el a csa ládnévnél, gyakorisága miatt jobban jelöli az egyént, az egyéni séget, halála után is életének emléke marad a családi közösség ben. Öröklődhet, s emlékeztet valakire, akinek a tiszteletét ezzel adják meg az utódok. Sok szülőnél lényeges és elsőrendű szempont, hogy az új szülött neve idegen eredetű és hangzású vagy éppen magyar, régi hagyományokat tovább vivő legyen e. Ez utóbbiaknak szeretne ez a könyv segítséget adni a választásban. A továbbiakban azokat a neveket mutatjuk be, amelyeket a több évszázad alatt kialakult rend szerint magyarnak tartunk, s hozzájuk történelmi, nyelvi, iro dalmi szálak kapcsolnak bennünket. Hazánkban a férfi és női utónevekkel kapcsolatban már több kötet látott napvilágot. Ladó János Magyar utónévkönyve 3598 adatával elsősorban hivatalos céllal, az anyakönyvvezetők nek készült. Azóta is szívesen lapozzák a leendő szülők hasznos 7
információi miatt. (Bővített s átdolgozott kiadása:új magyar utónévkönyv; összeállította: Bíró Ágnes.) A megjelent teljes vagy válogatott névtárak közül kiemelkedik a Fercsik Raátz szerzőpá ros nevekkel foglalkozó kedves kötete, amely a névtani ismerte tésen túl számos irodalmi, néprajzi és egyéb információt közöl az adott névvel kapcsolatosan az olvasóval. Jelen kötet csupán utónevet tartalmaz az előzőhöz vala melyest hasonló felépítésben. (Megjegyzendő, hogy a keresztnévi terminust szívesebben használjuk az utónév szinonimájaként an nak ellenére, hogy az itt ismertetett nevek legtöbbjének nincs egyházi védőszentje.) A válogatás célja, hogy minél több szülő, leendő anya és apa forgassa, mielőtt születendő gyermekének ne vet választ. A ez esetben nemcsak magyar népmesei szám, hanem egyben valóban azt a 45 férfi és 32 női keresztnevet is merteti, amelyet a kötet alkotója bátran ajánl megfontolásra. Bí zunk benne, hogy olvasói nemcsak a Magyarországon élő, de a határainkon túl vagy más országokba, földrészekre került magya rok is lesznek. Olyanok, akik a hazához, az óhazához, nyelvünk höz való ragaszkodásukat, magyar identitásukat azzal is szeretnék megőrizni, hogy gyermekeiknek igazi magyar nevet választanak. Felvetődik az a kérdés, mely neveket is tekint sajátosan magyarnak a nyelvközösség. Annak tekintünk minden olyan át vételt is, amely alaki, morfológiai sajátosságaival beilleszkedett nyelvünk rendszerébe. A továbbiakban azonban kimondottan a magyar alakulatokból mutatunk be hetvenhetet időrendben és témakörönként, bár ez utóbbiaknál többször találunk átfedést a későbbi névfelújítások miatt. Elöljáróban meg kell állapítani, hogy ősi magyar neveink viszonylag kevésbé elterjedtek. A ma haszná latos keresztneveink legtöbbje latin, héber, görög, szláv, germán eredetű (János, István, Erzsébet, Mária stb.), és hangzásukban, helyesírásukban már évszázadokkal ezelőtt beilleszkedtek nyel vünkbe, következésképpen ha nem is ősi örökségnek, de min denképpen magyarnak tekintjük őket. A szigorúan magyarnak vett, vagyis finnugor eredetű sze mélyneveink száma kevés, ilyenek: Előd, Emese, Levente, Lehel, amelyekben a finnugor szótő kimutatható. A történelmi és eredetmondáinkhoz kapcsolódóak közül többnek az eredete vitás, levezethető ősi szótőből, de már az ótö rök hatás érvényesülése is kimutatható bennük: Álmos, Enikő, Botond. Ide sorolhatjuk az Attila (germán: atyácska) nevet is, hisz 8 a Kárpát medencét elfoglaló magyar törzsek úgy vélték, hogy ősatyjuknak, Attilának az örökébe jöttek. Az Etelköz magyarjai különben is gyakran megfordultak itt a 9. század második felé ben, így tudatukban a legendás hun ősöktől való származás élhe tett. A honfoglalás után keletkezett mondáinkban is gyakran ol vashatunk újabb magyar hősökről, bár nevük eredetében már idegen hatás érződik. Külön szólnunk kell a 19. században újra felújított régi női bókneveinkről, természetesen ezek is mind po gány eredetűek voltak: Boglárka, Gyöngy(i), Jolán, Rózsa. Itt em lítek meg két olyan női nevet, amelyek nem kerültek be az anya könyvezhetők közé egyik utónévkönyvbe sem. Ezek az: Ékes és a Kegyes (1559). Nádasdy Tamás nádor és felesége Kanizsai Orsolya Ferenc nevű fiának voltak a dajkái. A családi levelekben sem vezetéknevüket, sem a keresztségben kapott nevüket egy szer sem említik, tehát bizonyára csupán erre az egyelemű névre, és szép, kedveskedő szólítónévre hallgattak. Ősi, magyarnak mondott személyneveink nagy csoportja török közszói eredetű. Ezeknek egy része a honfoglalás előtti időkből való, másik része az úgynevezett középső rétegű (bese nyő, hun, úz, kaliz) török jövevényszavakból származik. E török eredetű nevek sokasága azt bizonyítja, hogy a 10 11. században a magyarok nagy része érthette ezt a török nyelvet. Ismert, hogy a honfoglalás előtt a magyarság évszázadokon keresztül török nyelvű népek között élt, és gyakran törzsszövetségre is lépett velük. Nem véletlen, hogy Bíborbanszületett Konstantinosz tür köknek nevezi az akkori magyarjainkat, s az sem kerülheti el a figyelmünket, hogy az Áprád ház korai fejedelmeinek, királyai nak, azok gyermekeinek néhány kivételt eltekintve mind török eredetű (vagy épp kettős török és magyar) neve volt. Példaként néhány ilyen név: Ákos, Csongor, Jutas, Tas, s az egyetlen női név, a Sarolt. Török méltóságnévből, azaz köznévből vált tulaj donnévvé a Zoltán, Béla, Gyula, Géza. Körülbelül a 14. századig éltek ezen ősi neveink, leg tovább a szolgálónépeknél találkozunk velük, s érdekes módon úri nőknél is. A 15. századtól az eredeti, a pogány vagy a török eredetű neveket szinte teljesen kiszorították a keresztény nevek, előbb a férfi, majd a női névanyagból is.(csupán érdekességként érdemes megemlíteni, hogy pogány névvel még egyházi elő kelőségeket is ismerünk: Bulcsú, Koppány és Csanád püspökö ket.) 9
A 19. század első felében a magyar keresztnévanyagban jelentős változás történt, amelyet a nyelvújítás eredményezett. A nyelvújítás a magyar nyelvtörténet 12 től 1867 ig ter jedő időszaka. Kiváltója többek között II. József azon intézkedé sei voltak, amelyek sértették a magyarság érdekeit és érzelmeit. A feudalizmus elleni harc egyik formája, az önálló nemzetté válás előfeltétele volt a mozgalom. A nemzeti függetlenség, az önál lóság szimbóluma lett. Ez a nyelv életébe való tudatos és mester séges beavatkozást, a nyelv magyarosítását jelentette. De nem csak az akkori magyar nyelv szókészletének megváltoztatása volt a törekvés, hanem egyben a névállományé is. Ehhez társult a nemzeti romantika (irodalom, zene, képzőművészet), amely a régi, hagyományos neveket újra divatba hozta. Kezdetben első sorban a nemesek körében volt megfigyelhető, majd kiterjedt az alsóbb rétegekre is, ezáltal a névadás gyökeresen megváltozott az előző századokhoz képest. A nyelvújítás így tulajdonképpen név újítás is volt Magyarországon. Kötetünk szempontjából érdemes áttekinteni ezt a névgazdagodást. Régi magyar vagy annak tartott neveket elevenítettek föl: Bendegúz, Csaba, Elemér, Zsolt; Emőke, Ildikó. Mondák, történelmi hősök nevét terjesztették: Béla, Botond, Géza, Zoltán; Enikő, Piroska, Sarolta. Íróink, költőink tudatosan alkottak új neveket: Csilla, Delinke, Etelka, Gyöngyvér, Halna(lka), Jolán, Tímea, Tünde (érdekes módon ezek legtöbbje női név). Női bókneveket újítottak föl: Aranka, Boglárka, Ibolya, Rózsa. Becézett nevekből váltak önálló keresztnévvé: Ilka, Piroska, Rozina. Az idegen hangzású nevek helyett a magyaros változa tot használták műveikben: Bence, Zsolt, Vazul; Cicelle, Kinga, Luca. Idegen eredetű neveket magyarítottak: Farkas, Frigyes, Ödön, Rezső, Soma; Aranka, Györgyi. Férfinév, de végződésük miatt női névként használták: Dalma, Janka. A jelentéssel bíró idegen nevet lefordították: Győző, Szilárd. A felsorolás nem teljes, s jópár nevet több helyre is be lehetne sorolni, mint Farkas, Hajnalka, Jolán stb. Feltűnő, hogy a névújítás a felelevenített neveket nem szá mítva elsősorban a női neveket érintette. A mozzanat természetes volt, hisz a női névállomány sokkal szegényesebb, sivárabb volt, kisebb volt a mondai, pogány és történeti névanyag. Török ere detű csupán egy név volt, a Sarolt. Ha megnézzük az Árpád ház vagy a régi nemesi nemzedékek korai családfáját, föltűnik, hogy milyen kevés női nevet olvashatunk le róluk a korai századok ban, még az uralkodók lányainak a neve is sokszor feledésbe merült. A családfákon nemegyszer N nel pótolják a hiányzó nevet még akkor is, ha feltüntetik a sokszor nem is magyar származású férj nevét. A leírtak alapján elmondható, hogy a magyar romantika korának köszönhető, hogy férfi és női névállományunk a 19. szá zadban fölfrissült és megújult. Az itt közölt magyar keresztnév több más név mellett annak hatására terjedt el és lett népszerű. S az itt ismertetett nevek valóban magyar keresztnevek, s utónév könyveink értékes részét alkotják. Ugyanakkor ez a gyűjtemény teljes mértékben megfelel a katolikus egyház mai követelményeinek, iránymutatásának is, mert a II. Vatikáni Zsinat határozatai alapján készült új Egyházi Törvénykönyvben (Codex Iuris Canonici) a névválasztásra vonat kozó 855. kánonban csak a következő megkötés áll: A szülők, a keresztszülők és a plébános ügyeljenek arra, nehogy a keresztény érzülettől idegen nevet adjanak. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a név viselője azt a védőszentet kapja égi pártfogójául, aki nek neve hangzásában vagy jelentésében hasonló az övéhez. A kötet külön részben mutatja be a férfi és női utóneveket betűrendben. A címszó után a név eredete, jelentése, rövid törté nete olvasható, sokszor évszámokkal, korabeli írásképpel. Egy egy névnél utalás történik a rokon magyar nevekre, az idegen megfelelőkre, történelmi eseményekre vagy épp a névalkotóra. Ezt három cikkely követi. Elsőként az előfordulásuk beso rolása. Ez viszonylag szubjektív és állandóan változó. Itt a névhez történik a viszonyítás, nem pedig a ma is tömegneveknek mondható, évente több ezres István, Tamás, Péter vagy Mária, Katalin, Éva névhez. Ezután a leggyakoribb becézett névalakok olvashatók, majd a hazánkban elfogadott, legjellemzőbb naptári névnap. A könyv, ahol lehetséges volt, irodalmi, történelmi, zenei, néprajzi idézetekkel, anyaggal teszi a leírtakat szemléletessé, ér 10 11
dekesebbé és olvasmányossá. Ezeket válogatott képanyaggal illusztrálja a művelődéstörténeti információk mellett. Mindezzel a névválasztást kívánja elősegíteni, a magyar nevek használatát megerősíteni, és az adott névvel kapcsolatos ismereteket bővíteni. A kötet ezáltal nemcsak egyszerű névtár, hanem remélhetőleg egyben szórakoztató olvasókönyv is az olvasóknak. Bízunk benne, hogy akik nem épp az aktuális névdivatot szándékoznak követni, mindannyian megtalálják benne gyer meküknek a legszebb keresztnevet. Minden kedves Olvasónak jó böngészést kíván a szerző. 12
Ákos Ákos Török eredetű név, elemei ak kus, jelentése fehér sólyom. Régi alakjai: Acus, Achus, Akus. Árpád kori nemzetség és személynév. Első ismert viselője egy kun vezér volt, akit Szent László 1092 ben az Al Duna melletti csatában, Orsova táján maga ölt meg. A nevet korán és sokszor azonosították a Maximianus idején élt és 311 ben vértanúhalált halt Achatius szent nevével. Előfordulása: gyakori. Becézése: Ákoska, Áki. Névnap: február 27. Az Ákos név mindig ismert volt, s a jó hangzásúak közé tartozott, mégsem került soha a legkedveltebb keresztneveink közé. Az Ákos nemzetségből származott a 13. században élt Ákos mester, aki előbb udvari káplán, majd budai prépost, 1248 tól pedig a királyné kancellárja volt. A gazdag család sarja testvérei vel az udvarban nevelkedett, magisteri címe arra utal, hogy kül földön végezhette tanulmányait. Ő az úgynevezett (V.) István kori gesta szerzője (1270 72). A nemzetség egyik tagja jelen volt Visegrádon (1330), mikor Zách Felicián fegyverrel támadt a királyi családra, s azok megmen tésében részt vett. Egy másikat még 1131 ben az aradi ország gyűlésen 68 főúrral együtt Vak Béla király öletett meg, mivel korábban az őt megvakíttató Könyves Kálmán támogatója volt. A nemzetségből több magyar nemesi család eredeztette őseit, így az 1556 ban kihalt Bebek, a Csetneky, Eördögh stb. A nemzetség ősi monostora és négytornyú román bazilikája a Szilágy megyei Áko son állott (1342: Akus monustura). Az 1500 as évek derekán élt Csányi Ákos, aki Nádasdy Tamás le veleiben nagyon sokszor előfordul mint közeli ismerős nemesúr. 15
Ákos Aladár Nevét egyszer magyar, máskor latinos szórendben őrizte meg a családi levéltár (pl. Chany Akacius, Acachius Chani stb.). Aladár Végül Erdély egyik legrégibb nemesi családját említjük, a Bar csayakat. Családfájukon többször is olvashatjuk az Ákos nevet. A família fénykora a 17. századra esik, amikor Barcsay Ákos rövid ideig Erdély fejedelme volt (1658 61). E ritka férfinevet több nyelvből is eredeztetik. Egyesek germán névre vezetik vissza. Az Aldarik utótagja a rík annyi, mint uralkodó, hatalmas. Mások a szláv vladár ~ volodar (jelentése testőrkapitány) szót tartják a név kiindulópontjának. Ezeken kívül létezik még két, kevésbé valószínű magyarázata is: ha török ere detű, úgy jelentése testőrnagy; ha pedig iráni, akkor az aldar (elöljáró) szóval hozható kapcsolatba. Előfordulása: ritka. Becézése: Ali. Névnap: február 20. Kézai Simon krónikájában a név latinosított formában fordul elő (Aladarius), a szerző szerint Attila hun uralkodó fiát hívták így. Ezt az elképzelést vette át Arany János a Buda halála című eposzába. A hun fejedelem felesége, Ildikó germán származású. Ezért elképzelhető, hogy fia is germán eredetű nevet kapott. A név Árpád kori alakjai: Olodarus, Olodarius, később Aladarus. A szláv néveredet számításba vétele sem kizárt. Árpád házi uralkodóink szoros kapcsolatban, sőt rokonságban voltak Halics fejedelmeivel, s a halicsi hercegek között a Volodar személynév ként is előfordul. Elképzelhető, hogy a magyarban kezdetben közszóként szerepelt udvari testőrkapitány jelentésben. Több történész és nyelvész megerősíti, hogy az Árpád kor testőrei Skandináviából jött vikingek (varégok) voltak, ők viselték ezt a rangot. A szó köznévi jelentése idővel elavult, így az később tula jdonnévként élhetett tovább. Bonfini részletesen leírja Mátyás királyunk halálát. A holttestét Bécsből Budán át Székesfehérvárra hozták. Szállításával két ne mes férfit bíztak meg. Egyikük Gáspár királyi étekfogómester 16 17
Aladár Álmos volt, másikuk a Gutkeled nemzetségből származó Várdai Aladár Álmos nevű főúr. Amennyiben a tudósítás pontos, akkor az azt bizonyít ja, hogy a 15. század végén hazánkban az Aladárt tulajdon névként használták. Történelmi személynév. Első viselője a 9. századi fejedelem, Árpád apja volt. Anonymus szerint az álom köznévből származik, annyit jelent mint megálmodott. A névtelen szerző névmagyaráza tát egy mondára alapozza, mely szerint Emes nevű anyjának fia születését álom jelezte előre, s egyben azt, hogy méhéből forrás fakad, s ágyékából dicső királyok születnek. Kevésbé valószínű a latin almus, áldásos, kegyes, jóságos jelentésű melléknév átvétele. Talán a harmadik, az ótörök származtatás a leghihetőbb, jelen tése: magasztos, szerzés ~ vétel. Egyik volgai bolgár uralkodó vezér neve is ez volt. A 15. századig a név elég gyakori. Előfordulása: ritka. Becézni nem szokták, esetleg: Álmoska. Névnap: február 20. Első, Álmos nevű fejedelmünk még az Etelközben láthatta meg a napvilágot. Hosszú ideig, a krónikák szerint negyven évig töltötte be ezt a tisztséget. A magyaroknál ezidőben kettős fejedelemség volt: a kende ~ kündü volt a szent fejedelmi rang, a gyula pedig a katonai uralkodó, azaz az igazi fejedelem. Álmos gyula volt, míg át nem adta a fővezéri hatalmat fiának, Árpádnak. Amíg a magyarok egyik csapata a Kárpát medencében portyázott, azalatt a besenyők, szövetkezve a bolgár Simeonnal megtámadták a lev édiai magyarokat. Tulajdonképpen ez adta a végső lökést, hogy magyarjaink nyugatabbra, a Kárpátokon átkelve keressenek új hazát. Állítólag ekkor már Álmos volt a szakrális vezetőjük. Átvezette népét a kárpáti hágókon Erdély területére. S itt, az új haza küszöbén történt, hogy archaikus szokás szerint szertartá sosan megölték, föláldozták. Hogyan és miért érhette Álmost a kendék végzete? Egyes nézetek szerint a vezérgyilkosság oka az volt, hogy a régi haza, az Etelköz kényszerű elhagyása csakis az idős vezető gyengeségét bizonyította, aki népét már nem tudta 18 19
Álmos Álmos megvédeni. Más felfogás szerint rituális gyilkosság áldozata lett. Idős fejedelmek feláldozásának szent és ősi szokása volt ez, amelynek az ideje többnyire négy évtizedes uralkodás után jött el. (Ez a szokás más népek történelmében sem ismeretlen, lásd a bibliai Mózes történetét.) Álmos valóban idős ember volt, a negyven év bőven letelhetett, hisz már unokája, Levente is hadat vezetett. Csupán az a rejtély, hogy a korábban gyula Álmost miért érhette a kendék végzete, miért áldozták föl. A magyar történelemben még egy Árpád házi viselte az Álmos nevet, I. Géza fia (1072 k. 1127). Többször föllázadt bátyja, Kál mán király ellen, aki ezért fiával együtt megvakíttatta. Az már csu pán a történelem fintora, hogy az uralkodásra alkalmatlanná tett fiú később II. (Vak) Béla néven Magyarország királya lett. hat vezér állott körülötte. Karjukba ölelték, aggódó arccal faggat ták: Mondd, jó apánk, mi lelt? Sápadt az arcod. Különös tűzben ég a szemed. Cserepes lett ajkad. Itt találtunk elalélva e sziklánál! Álmos a róna felé mutatott: Nézzétek! Amott a szép szegelet, melyet annyi hős keresett... az aranyos szegelet... Majd leemelte süvegét. Leborult a földre, és megcsókolta. A vezérek, a vitézek mind leemelték süvegüket. (Komjáthy István: Mondák könyve) Visszatérve Álmos fejedelmünkhöz idézzük föl Komjáthy István mondájában azt a történelmi valóságtól eltérő, de lírai hangvételű részt, amely a vezér halálát mondja el: Egy szép hajnalon is fáradtan szendergett a roppant tábor. Csak Álmos virrasztott. Nem jött szemére álom, érezte már, hogy egyre gyengül, nehezen viseli a nehéz út fáradalmát. Ahogy a hajnal kibontotta első sugarát, előrement, hogy az előttük fekvő vidéket kikémlelje. Óvatosan megkerülte a tábor előtt tornyosuló sziklaormot, s ahogy a túloldalon megvetette a lábát, a pitymallat fényében csodálatos szépségű föld tárult fel szeme előtt... Végtelen zöld rónában két gyönyörű folyótündér kígyózott. Rétek millió színes virága integetett felé. Vadgalambok búgtak az erdők ben. Öreg fa odvából méhek raja szállt föl, és döngve, zsibongva repdesett a sziklaorom felett. A nap egyre feljebb és feljebb hágott az égboltozaton. Álmos ámulva nézte a csodálatos jelenést. Ajnó jutott eszébe, és a szeme megtelt kövér könnycseppekkel. Ajnóról eszébe jutott a múlt, a régi haza. Nekidőlt a sziklának. Mire felocsúdott, már a 20 21
Árpád Árpád Árpád Régi magyar személynév. Maga az árpa szótő ez az életet jelen tő gabonanövény török jövevényszó, ehhez járult a d kicsinyítő képző. (Hasonló felépítésű a már kihalt Buzád személynevünk.) Első ismert viselője Árpád fejedelmünk volt. Az elfeledett nevet a 19. században újították föl. Előfordulása: igen gyakori. Becézés: Árpi(ka). Névnap: március 31. Árpád fejedelem a feltevések szerint 845 55 körül született, s 907 ben halt meg. Ő volt a honfoglaló magyarok vezére, a föláldozott Álmos fia (lásd Álmos nevünket). A monda szerint a magyar törzsfők választották vezérükké pajzsra emelve. Nevéhez fűződik a vérszerződés mondája is, mely szerint a hét vezér a fogadalom tételkor ereiket felvágva vérüket egy kehelybe csorgatták, összekeverték, s mindannyian ittak belőle. Életéről, egyéniségéről legtöbbet Anonymus jegyzett le 1210 körül. Ő azonban egy 13. század eleji felfogás szerint rajzolta meg Árpád alakját, ezért nem minden adata pontos. Fejedelemtársa, a szakrális hatalom birtokosa Kurszán (Kuszán) kende volt, halála után (904) Árpád kezébe került a teljes hatalom. Az ő vezetésé vel, irányításával jöttek be a magyar törzsek a Kárpát medencébe, szállták meg e területet, és indították el az első kalandozásokat. Uralkodása népünk életében valóban sorsfordító volt, ekkor tele pedett le a magyarság Közép Európában, s találta meg a mai napig fennálló hazáját. trónon. Még életében vezérré emelte kisebbik fiát, Zoltát (lásd Zoltán). Öreg korában hunyt el. A hagyomány szerint egy kis folyó forrása mellett temették el Attila király városában, a mai Óbuda területén. Anonymus tudni véli, hogy később a magyarok ott egyházat építettek Szűz Mária tiszteletére, melyet Fejéregyhá zának hívnak. A geszta írója azt már nem tudta megokolni, hogy a pogány Árpád sírja fölé (mellé) miért emeltek templomot. A magyar irodalomban főként a 19. századi romantika korában szinte nincs olyan nagy lírikusunk, aki Árpád nevét ne említené műveiben valamilyen vonatkozásban. Honalapítónk bekerült nemzeti imáinkba, a Himnuszba és a Szózatba is. Az alábbiakban Vörösmarty Zalán futása című eposzából idézzük Árpád roman tikusan elképzelt alakját: Árpád pedig álla magasban Egy kis domb tetején. Vala ékes párduca vállán, Rendítő buzogány jobbjában, s oldala mellett Ősei harcaiból maradott nagy kardja világolt; És könnyű süveg álla fején s toll reszkete ormán. Mint Ügeké, szépapjáé, nagy termete; könnyen Mozdúl a súlyos fegyverrel; karjai, válla, Mint a Mátratető, és bércei, izmos erősek. Ő az úgynevezett Árpád ház őse és névadója. A honalapító utó dai 400 éven át uralkodtak Magyarországon. Első tagjai fejedel mek voltak (Fajsz, Taksony, Géza), majd őket 23 király követte a 22 23
Attila Attila Attila A legnagyobb hun uralkodó neve volt. Eredetét tekintve a gót atta ~ ata (annyi mint atya, apa) ila kicsinyítő képzővel ellátott formája. (Hasonló képzett nevek e korból: Ruga Rugila, Bleda Blaedila.) Ejtése a magyarban Atilla, ezért elfogadható és anya könyvezhető ez a formája is, bár a szülők ritkán élnek ezzel. Van a névnek egy magas hangrendű változata is, az Etele, amely ma gyar fejlemény. Előfordulása a középkortól adatolható. Mindhá rom jelentése: atyácska, atyuska. Az Attila név nagyon gyakori. Becézés: Ati(ka), Atti(ka), Atkó, Titi; illetve: Ete, Eti. Névnap: január 7. A hunok valószínűleg török nyelvű, belső ázsiai eredetű lovas nomád népek voltak. Részben ellenük építették a kínaiak az úgy nevezett Nagy Falat. A Kínától elszenvedett vereség után kezdtek nyugat felé vándorolni. Előbb az alánokat, majd a keleti, illetőleg a nyugati gótokat igázták le. Az előlük menekülő germán népek ekkor lépték át a Rajnát, s telepedtek le a Nyugat római Biroda lom területén. 441 körül már az egész Kárpát medence a hunoké, hatalmi központjuk, az ordu az Alföld délkeleti része lett, a Tisza középső folyásvidéke, a Körös és Maros folyók közötti, régészeti szempontok alapján sem pontosítható helyen. A Kárpát medencét végleg elfoglaló Rugát unokaöccse, Bleda követte az uralkodásban tíz évig. Mellette kezdettől fogva feltűnik a korabeli forrásokban az öccse, Attila. Érdekes módon már ekkor ezen a néven, így tehát az eredeti, hun nevét nem is ismer jük. 434 től Attila a keleti és al dunai területek fejedelme volt, orduját is ott rendezte be. Attila 445 ben megölte bátyját, a tíz éven át uralkodó Bleda hun nagykirályt. Ezután Attila uralkodott mindössze nyolc évig, azaz 453 ig. (Ez a véres esemény a témája Arany János Buda halála című romantikus eposzának.) Az eltelt időszakban számos pusztító hadjáratot vezetett a Bizánci Biroda lomba, Galliába, Itáliába. Hirtelen halála után Arykontól született legidősebb fia, Ellak lett az utóda. Ő azonban a nagy és hírhedt hun birodalmat nem tudta már kézben tartani. A germánoktól 455 ben vereséget szenvedett, a csatában maga is elesett. Ezután a hunok keletre húzódtak vissza, s a 469 es végső bukás után beleolvadtak az ott lakó népekbe. Attila nevéhez a magyarban kiterjedt mondakör fűződik. Mint véres kezű uralkodót a nyugati források Isten ostoraként említik. Egy monda szerint hármas arany, ezüst és vas koporsóban te mették el egy ideiglenesen elterelt folyómederben. A temetés résztvevőit a hunok mind lenyilazták. Így sírjának helye mind örökre titokban maradt, de mindmáig keresik. A későbbi magyar krónikák, valamint a 19. századi romantikának alkotásai tévesen vallották a hun magyar rokonságot, sőt Árpád házi királyainkat is a hunoktól származtatták. A kelet római szövetség tagjaként 449 ben Attilánál járt Priscus rétor, aki hiteles forrást hagyott ránk a hun uralkodó személyéről, környezetéről és szokásairól. A pohárnokok, helyi szokás szerint, serleget adtak kezünkbe, serleggel a kézben kellett köszöntenünk a királyt, mielőtt helyet foglalnánk. Amint ez megtörtént, és megízleltük a kehely tar talmát, előre kijelölt helyünkre mentünk. A székek a terem két hosszanti fala mentében sorakoztak, középen [ti. a terem végé ben] egy kereveten ült Attila. Mögötte még egy kerevet volt, hátul pedig néhány lépcső vezetett fel az ágyához, amely fehér vászon nal volt leterítve, és színes függönyök díszítették, akárcsak a görögöknél és a rómaiaknál a nászágyat. Attila asztalától kezdve asztalok sorakoztak a teremben három, négy vagy több ember számára, az asztalokról mindenki nyugod tan vehetett a tányérjára, anélkül hogy az ülésrendet megbontot 24 25
Attila Bánk ta volna. Elsőnek Attila szolgája lépett be, hússal telt tálat hozott, miközben a készenlétben várakozó szolgák kenyeret és más élel met helyeztek az asztalokra. A többi barbárnak s nekünk ezüst tálakon pazar ételeket szolgáltak fel. Attila számára nem volt egyéb, mint hús fatálon. Minden egyébben is szerénynek mutat ta magát. Vendégei arany és ezüstkelyhekből ittak, ő fapoharat használt. Öltözete egyszerű volt, csupán a makulátlan tisztaságra volt gondja, sem oldalán viselt kardja, sem barbár csizmájának szíjcsatjai, sem lovának kantárzata nem volt arannyal, ékkövekkel és más drágaságokkal díszítve, mint a többi szkítáké. Alkonyatkor fáklyákkal kivilágították a termet, majd két barbár lépett Attila elé, akik saját maguk szerzette dalokat adtak elő Attila győzelmeiről és hőstetteiről. A lakoma résztvevőinek tekin tete a két dalnokon függött, egyeseket felvidított az ének szövege, másokat, akiknek eszébe jutottak a háborús emlékek, megrendítettek a dalban előadottak, az idősebbek pedig, akiknek testét s lelkét már elgyengítette a kor és az emlékezés, könnyekre fakadtak. (Bóna István: A hunok és nagykirályaik) Bánk Régi férfinevünk, amelyet a jelenlegi névtani irodalom úgy tart számon mint a Bán név k kicsinyítő képzős alakját. A bán mél tóságnév. A 12 16. századi Magyarországon a déli tartományok kormányzója volt, tehát főrangú személy címe. A bán szerb hor vát eredetű közszó, valószínű török közvetítéssel Baján kagán (je lentése gazdag) nevének átvétele, majd lerövidült formája. Más nézetek szerint a Bánk a Benedek név délszlávban gyakori becézett alakjából, a Banko ból ered. A történelmi ismeretek ez utóbbi véleményt látszanak igazolni. A Bánk főként családnév ként él nyelvünkben. Előfordulása: igen ritka. Becézése: Bankó. Névnap: március 19. A 12 13. században élt horvát szlavón bán a név legismertebb viselője. Bánk II. Endre korában (1205 35) volt Magyarország nádora. A király halicsi hadjárata idején ő volt az uralkodó teljha talmú helyettese. II. Endre első felesége a merániai származású Gertrúd volt, az isztriai márki lánya. Ellene és a királyné németjei ellen országos volt az elégedetlenség. Az összeesküvők élén Pé ter (Petur) ispán, Bánk bán és veje, Simon állt. 1213 szeptembe rében Gertrúd udvartartásával a pilisi erdőkben időzött, mikor a magyar főurak rájuk támadtak, és az idegen származású királynét megölték. Gertrúd öt árvát hagyott maga után. (Közülük a legis mertebb Erzsébet, aki Lajos thüringiai őrgrófnak lett a felesége, 1235 ben szentté avatták.) Pilisszentkereszten temették el. A régé szeti feltárások során került napvilágra az a 60 méter hosszú templomhajó, amelyben megtalálták a királyné sírjának számos kőtöredékét. Bánk alakja köré legenda szövődött, így pontosan nem is lehet megállapítani az események valódiságát. Egyesek szerint Bánk 26 27
Bánk Béla csak a szellemi vezetője volt az összeesküvésnek. A király nem is vádolta, sőt később országbíróvá tette meg. Mások véleménye az, hogy nem a feleségén, Melindán esett erkölcsi sérelem adta a gyilkosság végső motívumát. Bánk csupán a betolakodó, élőskö dő németek ellen tört. Ez utóbbi azért is valószínű, mert a bán fe lesége ezidőtájt már hajlott korú volt, a veje is részt vett a lázadás ban. A király halála után idősebbik fia, (IV.) Béla került a trónra, aki anyja meggyilkolásának hétévesen szemtanúja volt. Bánk ek kor vesztette el méltóságát és birtokait. A történetet számos külföldi és magyar író költő dolgozta föl. Ezek közül a legjelentősebb Katona József drámája, amelynek nyomán készült Erkel Ferenc híres operája (1861), az előzővel azonos című Bánk bán. Az opera tetőpontján Gertrud(is) és Bánk gyilkosság előtti szócsa tája áll, a szövegkönyvből rövid részletet idézünk. BÁNK Magyar hazámnak falvait bejártam, Mindenütt csak elbúsúlást találtam... Tehozzád fordultunk nagy nyomorban, Könnyeinktől szikla is megindult volna, Nem hallgattál reánk, szívtelen! Nem hallgattál hazám jajszavára... Az ítélet napja végre eljött. Magyarország kiontatott vérét Isten számonkéri még... Nézd, ó nézd... jönnek Véghetetlen sorban Mind az elárvultak, Mind a megraboltak! Szörnyű váddal sújt Az élő és a holt: Népünk ellensége Légy átkozott! (Bánk bán az opera szövegkönyve) Béla A Béla nevünk hatféle származtatását is olvashatjuk Ladó János Magyar utónévkönyvében. A két legvalószínűbb eredeztetést is mertetjük, megjegyezve hogy mindegyikben található bizonyta lanság, hiba. Amennyiben a név magyar származású, úgy a bél (belső rész) a képzős alakja. Az Árpád korban a képző hangren dileg nem illeszkedett a szótőhöz, mai nyelvérzékkel az e tolda lékot választanánk. Korai nyelvemlékeinkben találkozunk ilyen típusú pogány nevekkel. Valószínűbb azonban a török eredetű méltóságnév átvétele, amelynek eredeti alakja Buila ~ Bojla, je lentése előkelő. Az utóbbi olvasható a nagyszentmiklósi kincsle let egyik föliratán is. A névnek semmi köze nincs a vele azonosí tott germán Adalberthez. Előfordulása: igen gyakori. Becézése: Béci, Béluci, Bélus(ka). Névnap: április 23. A nevet négy Árpád házi uralkodónk viselte. I. Béla (1060 63), a megvakított Vazul fia csatát nyert a Magyarországra betörő III. Henrik német római császárral szemben. Duna parti nyaralójá ban, Dömösön rászakadt a trón, hamarosan belehalt sebeibe. Hét gyermekéből kettő lett később magyar király. II. (Vak) Béla (1131 41), akit Kálmán király ártatlanul megvakítta tott. Uralomra jutása után, 1132 ben az aradi gyűlésen 68 magyar főurat öletett meg bosszúból, akik valaha Kálmán hívei voltak. Családja három királyt adott az országnak. III. Béla (1172 96) fiatal korában Bizáncban nevelkedett, ahol a görögösített Alexiosz nevet kapta. A bizánci trón várományosa volt, míg meg nem született Mánuél császár fia a második házas ságból. Testvérét, III. Istvánt halála után ő követte a magyar tró 28 29
Béla Bence non. Uralkodására az ország gazdasági és művelődési fel lendülése a jellemző. Rendszeresítette az írásbeliséget, létrehozta az első királyi kancelláriát. A feltevések szerint királysága alatt írta P. mester (Anonymus) az itt több helyütt említett Gesta Hungaro rum című krónikáját. Béla nevű királyaink sorát II. András (Endre) fia, IV. Béla zárja (1235 70). Hétéves lehetett, mikor anyját, Gertrúdot meggyilkol ták. Apja halála után került a trónra, egyik legjelentősebb uralko dónk, 35 évig volt országunk királya. Nevéhez fűződik az 1241 es, úgynevezett tatárjárás. Béla tudott a közelgő tatár mongol tá madásról: Julianus domonkos rendi szerzetes meghozta hírét, mi kor visszaérkezett a Magna Hungariában rekedt magyaroktól. A muhi csatában elszenvedett vereség után kénytelen volt családjá val elmenekülni nagy kerülővel Dalmáciába. Felesége a nikaiai király lánya tíz gyermeket szült. Köztük volt Margit, akit fogada lomból kolostorba küldtek. A király visszatérve kényszerű szám üzetéséből, hatalmas átszervezésbe kezdett. Kőből épült, erős vá rakat építtetett, köztük a későbbi fővárost, Budát. Megindult ha zánkban a városiasodás, az elpusztult területeken a nép újratele pítéséhez kezdett. Történelemkönyveink a második honalapí tóként tartják számon. A Béla név az Árpád ház kihalásáig (14. század) gyakori haszná latú, azután már csak szórványosan fordul elő. A 19. században lett újra divatos, Széchenyi István is erre a névre kereszteltette első fiát. Bence Sajátos magyar hangfejlődésen átesett férfinevünk. A latin Vincentius (ma: Vince) magyar Bencenc formájának rövidült név alakja. A Bence névvel már az Árpád korban találkozunk. Melich János nyelvészünk a rövidült Ben tag után egy ce képzőt érez, amely megtalálható az Ince néven is. Hazánkban az 1990 es évek egyik legfelkapottabb, leggyakrab ban választott férfineve. Előfordulása: gyakori igen gyakori. Becézése: Benci, Bencus. Névnap: augusztus 23. A név etimológiája körül hosszú ideig elég sok volt a bizonyta lanság. Egyrészt mivel a Vincentius latin név kétirányú átvételével (Vince; Bence) van dolgunk. A név elhagyva a latin végződést (ejtsd: vincenc+ius) sajátos magyar hangváltozáson ment át: a v>ß>b lett. Az eredeti jelentése: győző, győztes. Másrészt zavaró, hogy létezik egy azonos jelentésű szintén latin név, a Viktor, ame lyet szintén átvettünk. Sőt magyarra is lefordítottunk, s Győző alakban is él a 19. század óta névrendszerünkben. A harmadik egy véletlen egyezés, mégpedig az, hogy a Benedek és Benjámin névnek is él Bence formában a becézése. A római katolikus egyház szentjei között három Vince is található. A név átvételében és hazánkban történt elterjedésében az első Szent Vince jöhet számításba. Ő hispániai spanyol diakónus volt, aki szörnyű kínzások közepette Diocletianus császár idején, 304 ben halt vértanúhalált. A magyar szépirodalom kedvelt Bencéjét Arany János alkotta meg Toldi című elbeszélő költeményében. Toldi Miklós, a nagy erejű hős Nagy Lajos királyunk (1342 82) korában élt, részt vett az olasz 30 31
Bence Bendegúz hadjáratban is. Hű szolgája, Bence a vers negyedik énekében felkeresi elbujdosott gazdáját a nádasban. Ebből idézünk egy szeretetteli részletet: Bendegúz Pedig Bence volt az, régi hű cseléde, Akit anyja küldött fölkeresésére, Ki nagy zokogással nyakba borulva Így szólott Miklóshoz egy kis idő mulva:... Jaj! eszem a lelked, beh jó, hogy meglellek, Harmadnapja már, hogy mindenütt kereslek: Tűvé tettem érted ezt a tenger rétet, Sose hittem, hogy meglássalak ma téged.... Akkor elővette csillagos bicskáját, Megkínálta vele kisebbik gazdáját; Toldi a jó késsel a cipót fölszelte, S a cipóval a hust jóizűen nyelte. S mily örömmel nézte Bence, a hű szolga! Jobban esett, mintha maga falta volna; Mintha ő is ennék, ugy mozgott a szája, Néha szinte könnybe lábadt ősz pillája. (Arany János: Toldi) Az ótörök Mundzsuk név többszörösen téves olvasatából és leírá sából keletkezett magyar személynév. Jelentése magyarul: gyöngy, ékszer, esetleg zászló. Az európai híradások is már több alakban írják le a nevet: Mundzukh, Mondsuk stb. Jordanes Mun dzucus névalakja lehetett magyar krónikaíróink kiindulópontja. Kézai Simon Bendcuz ~ Bendacuz, a Budai krónika írója Benda guz formában vetette papírra. Előfordulása: igen ritka. Becézése: Bendi, Benci. Névnap: október 10. A magyar mondák szerint Mundzsuk Attila, Buda és Keve apja volt (lásd az Attila ~ Etele és Buda névnél!). A hun fejedelem Kr.u. a 4 5. században élt, állítólag 411 től uralkodott. Halálakor Attila még nagyon fiatal volt, hogy átvegye az utódlást, ezért Oktárt és Rofot bízta meg a hun birodalom gondviselésével. E két vezér 428 körül meghalt, utánuk Attila lett a nagykirály. A Bendegúz név formai kialakulásának, a magyar hangtörvénye ket figyelmen kívül hagyó alakjának két okot is tulajdoníthatunk. Egyrészt a már részben említett krónikaíróink hibás olvasatát, másrészt azt, hogy sokat merítettek a néphagyományból. Honfog laló magyarjainknak biztos voltak magukkal hozott, ősrégi hun hagyományaik. Ezek élő nyelven, szájról szájra terjedtek, ezáltal a több évszázad alatt sok sok torzulásnak volt kitéve egy egy név. A 19. században hazánkban erőre kapott a hun magyar rokonság hangoztatása, a Kárpát medence jogos elfoglalásának indítéka. Ezért romantikus szépíróink műveikben gyakran nyúltak hun mondai történetekhez, felelevenítették az ősmagyarnak vélt hun személyneveket. Nem egy mű alapját képezte nyugati és magyar krónikáink egy egy epizódja. 32 33
Bendegúz Botond Kölcsey Ferenc a Himnuszban szintén összefüggésbe hozza a hun fejedelmet a magyar honalapítóval. Őseinket felhozád Kárpát szent bércére, Általad nyert szép hazát Bendegúznak vére. S merre zúgnak habjai Tiszának, Dunának, Árpád hős magzatjai Felvirágozának. (Kölcsey Ferenc: Himnusz) Botond A 10. századtól előforduló, régi magyar név. Jelentése alapján az úgynevezett beszélő nevek csoportjába sorolható. Alapszava a bot, annyi mint buzogány, ehhez járult előbb az n, majd a d be céző képző. Szabad értelmezésben a jelentése tehát: buzogányos harcos. (A régi magyar d becéző képzőt megtaláljuk az Árpád, Előd stb. ősi neveknél is.) Előfordulása: ritka. Becézése: Botondka, Boti(ka), esetleg Botos. Névnap: május 16. A Bulcsú és Lehel nevek alatt leírt magyar kalandozások a 955 ös Lech mezei vereséggel véget értek. E csatavesztés után a bizánci császár is megtagadta a magyaroktól az eddig megszokott adó fizetést. A magyarok ezt több támadással, így a 958. évi hadjárat tal igyekeztek megtorolni. A feltevés szerint ennek a támadásnak lehetett hőse a kis termetű, de annál nagyobb erejű Botond. A mondát részletesen a Képes Krónika meséli el. A görögök csata helyett egy óriást állítottak ki, aki egyszerre két magyarral akart megküzdeni. De a kiszemelt magyar vitéz, Botond egyedül állt ki ellene, s a következőket mondta: Én Botond vagyok, igaz magyar, s legkisebb a magyarok kö zül. Végy magad mellé két görögöt, az egyik elszálló lelkedre ügyeljen, a másik holttestedet eltemesse, mert egészen bizonyos, hogy a görög császár a magyarok adófizetője lesz. (Lengyel Dénes: Régi magyar mondák) Ezután Botond a város érckapuján akkora rést vágott, amelynek nyílásán egy ötéves gyerek ki be járhatott. A tusa végén pedig megölte a görög óriást. 34 35
Botond Buda Hiába győzött Botond, az elveszített bizánci adót visszaszerezni nem tudta a magyaroknak. A hazavonuló magyar seregek vissza tértükben végigpusztították az országot, kincseket, állatokat zsák mányoltak. Buda Botond mondája az utolsók között szerepel a magyar fejedelem ség történelmében. A magyar mondakörben számos olyat találunk, amelynek motívu mai megtalálhatók más népeknél is (Emese teherbe esése, álom beteljesülése, totemállat szerepe stb.). Az olvasó bizonyára felfe dezte a Botond monda felvázolásában a párhuzamot a bibliai Dá vid és Góliát történetével. Régi személynévből újították föl a 19. században. Eredete vitás, származtatják gót, török és szláv nyelvből. Ez utóbbi szerint akár a Budomir, akár a Budislav rövidült formája is lehet. Fővárosunk nyugati része, Buda (ez szláv eredetű) IV. Béla király idején lett az ország központja, de településként korábban, már 1138 ban említik. Attila hun uralkodó Bleda nevű testvérét Kézai Simon említi először Buda néven, valószínűleg az említett városnév hatására magyarította, s ezt vették át költőink a múlt században. Gyakorisága: ritka. Becézni nem szokták. Névnap: április 3. Budáról már szó esett könyvünk Attila című szócikkében. Mun dzsuk idősebb fia volt, tíz évig a hunok nagyfejedelme. Nevét több alakban is rögzítették: Bleda, Blides és becézve Blaedila. Valószínűleg ótörök eredetű, hisz a hun fejedelmi nemzetség összes tagja török nevet viselt. Ha az állítás igaz, úgy bölcs ural kodót jelent, s e beszélő név illett is rá. Sikerrel hadakozott öccsé vel együtt mind a nyugati, mind a keleti római birodalom ellen. Például a 443 ban megkötött, úgynevezett Anatolius első béké je alkalmával 1962 kg aranyat kapott adóként egy összegben! A krónikák szerint higgadt, de vidám természetű uralkodó volt. Ud varában élt egy mór származású törpe, akin mindig kacagva mu latott. A hun történelem e fényes szakasza azonban egy tragikus eseményt is tartogat. Testvére, Attila lépésről lépésre készítette elő egyeduralmát, majd 444 végén vagy 445 elején Bledát meg ölte, tette után pedig könyörtelenül üldözte a királyi nemzetség többi tagját. Bleda király halálának körülményeiről nem tájékoz tatnak bennünket pontosan a korabeli források, talán a félelem volt az oka. 36 37
Buda Bulcsú A hunok vezetői, így Bleda is többnejű volt. Bizonyítja ezt a követ Priscus leírása is: társaival Attilához tartottak, mikor útközben Bleda egyik feleségének faluja mellett szálltak meg. Egy tó partján ütöttek tábort, amit tönkretett az éjszakai vihar. Az özvegy király né segítette ki a bajból a kelet római küldötteket. Érdekes ez az adat. A megölt király felesége nemcsak életben maradt, de meg tarthatta birtokait is. Buda/Bleda alakját számos monda őrzi, de egy sem említi feleségei nevét vagy azt, hogy lettek volna leszármazottai. Arany János ezt a motívumot is felhasználta a Buda halála című epo szában. A kiemelt részlet a testvérszerető címszereplőt mutatja be, amint testvérével megosztja az uralmát, egyikük a hadúr, másikuk az ország bírája lesz. (A motívum más magyar királyok történeté ből is ismerős.) Mért nekem, egy szájjal, dús lakomán laknom, Azt, ki velem egy vér, onnan kitagadnom? Biró ha itélnék, kalmár noha mérnék: Ilyen igazságot tenni bizony félnék. Nem csökken azáltal húnok birodalma, Hogy kétfelé oszlik tetején hatalma; Még terebélyesebb a fa, ha két ágú, Noha egy sudar tán nagyobb magasságu. Hatalmom telijét im hát ma kiöntöm, Etele öcsémet királyul köszöntöm; Két víz rokon árja igy lészen egyenlő, Így, tartani egymást, két súly elegendő.... Én a sokaságot birni tudom békén, Te, mint hadi ménló kürtre riad fékén... Légy te, öcsém, a kard, én leszek a pálca: Isten a jó tettet jóval koronázza! Bulcsú A 10. században élt magyar vezér nevét a 19. században elevení tették föl. Magát a nevet Konsztantinosz bizánci császár írta le el sőként görögös formában 950 körül (Boloszudész), 1236 ban már Bulchu alakban olvasható a magyar forrásokban. Bár etimológiá ja vitatott, mégis az látszik valószínűnek, hogy török eredetű. Ebben az esetben a jelentése: vért bocsátó ~ keverő, utalva a hét magyar vezér által kötött vérszerződésre. A név Vérbulcsú alak ban is felbukkan. Előfordulása: ritka. Becézés: Bulcsi(ka). Névnap: június 4. A 9 10. századi magyarság hadjáratait a történelemkönyvek kalan dozások elnevezéssel említik. Céljuk kettős volt: egyrészt a min denkori szövetséges államok megsegítése, másrészt az ellenség területéről zsákmány és fogolyszerzés. Kezdetben főként nyugat (itáliai, francia, német területek) ellen irányult, később azonban Bizánc is úticél lett. Bulcsú, mint fent említettük, személyesen találkozott Konsztanti nosz bizánci császárral. Feltétlenül megemlítendő, hogy a 940 es években meg is keresztelkedett, sőt a medencéből maga Konsz tantinosz emelte ki (ma úgy mondanánk, hogy ő volt a kereszt apja). Patríciusi címmel tüntette ki Bulcsút, és elhalmozta ajándé kokkal. Így ír róla könyvében:... fia barátunk, Termacsu, aki a minap jött fel Bulcsúval, Turkia harmadik fejedelmével és kark hájával. A karkha egy ősi magyar méltóság megnevezése volt, hasonlóan a gyulához. Szálláshelye a Balaton északnyugati oldala mellett volt. A császár szerint Bulcsú apja Kál karchas volt. Ez a megkeresztelkedett Bulcsú Lél vezérrel 954 ben sikeres had járatot vezetett a nyugati országokba. Raboltak, feldúlták a temp 38 39