Az északkárpátmenti hegyvidéki nép gazdasági helyzetének javítására irányuló állami segélyakczió 1904. évi működésének ismertetése.

Kazy József Az északkárpátmenti hegyvidéki nép gazdasági helyzetének javítására irányuló állami segélyakczió 1904. évi működésének ismertetése Budapest Pallas Ny. 1905

books2ebooks Millions of books just a mouse click away! European libraries are hosting millions of books from the 15th to the 20th century. All these books have now become available as ebooks just a mouse click away. Search the online catalogue of a library from the ebooks on Demand (EOD) network and order the book as an ebook from all over the world 24 hours a day, 7 days a week. The book will be digitised and made accessible to you as an ebook. Pay online with a credit card of your choice and build up your personal digital library! What is an EOD ebook? An EOD ebook is a digitised book delivered in the form of a PDF file. In the advanced version, the file contains the image of the scanned original book as well as the automatically recognised full text. Of course marks, notations and other notes in the margins present in the original volume will also appear in this file. How to order an EOD ebook? Whereever you see this button, you can order ebooks directly from the online catalogue of a library. Just search the catalogue and select the book you need. A user friendly interface will guide you through the ordering process. You will receive a confirmation e-mail and you will be able to track your order at your personal tracing site. How to buy an EOD ebook? Once the book has been digitised and is ready for downloading you will have several payment options. The most convenient option is to use your credit card and pay via a secure transaction mode. After your payment has been received, you will be able to download the ebook. books2ebooks.eu National Széchényi Library of Hungary

Standard EOD ebook How to use You receive one single file in the form of a PDF file. You can browse, print and build up your own collection in a convenient manner. Print Print out the whole book or only some pages. Browse Use the PDF reader and enjoy browsing and zooming with your standard day-to-day-software. There is no need to install other software. Build up your own collection The whole book is comprised in one file. Take the book with you on your portable device and build up your personal digital library. Advanced EOD ebook - How to use Search & Find With the in-built search feature of your PDF reader, you can browse the book for individual words or part of a word. Use the binocular symbol in the toolbar or the keyboard shortcut (Ctrl+F) to search for a certain word. Habsburg is being searched for in this example. The finding is highlighted. books2ebooks.eu National Széchényi Library of Hungary

Copy & Paste Text Click on the Select Tool in the toolbar and select all the text you want to copy within the PDF file. Then open your word processor and paste the copied text there e.g. in Microsoft Word, click on the Edit menu or use the keyboard shortcut (Ctrl+V) in order to Paste the text into your document. Copy & Paste Images If you want to copy and paste an image, use the Snapshot Tool from the toolbar menu and paste the picture into the designated programme (e.g. word processor or an image processing programme). Terms and Conditions With the usage of the EOD service, you accept the Terms and Conditions. EOD provides access to digitized documents strictly for personal, non-commercial purposes. Terms and Conditions in Hungarian: http://books2ebooks.eu/odm/html/nszl/hu/agb.html More ebooks More ebooks are available at http://books2ebooks.eu books2ebooks.eu National Széchényi Library of Hungary

1905. A m. kir.földmiuelésügyi minister kiaduánuai. 8. szám. AZ ÉSZAKKÁRPÁTMENTI HEGYVIDÉKI NÉP GAZDASÁGI HELYZETÉNEK JAVÍTÁSÁRA IRÁNYULÓ ÁLLAMI SEGÉLYAKCZIÓ 1904. ÉVI MŰKÖDÉSÉNEK ISMERTETÉSE. A M. KIR. FÖLDM1VELÉSÜGYI MINISTER MEGBÍZÁSÁBÓL ÖSSZEÁLLÍTOTTA KAZY JÓZSEF MINISTERI TANÁCSOS, HEGYVIDÉKI MINISTERI MEGBÍZOTT. BUDAPEST PALLAS RÉSZVÉNYTÁRSASÁG NYOMDÁJA 1905.

A m. kir. földmiuelésügyi minister kiaduányai: Kaphatók a m. Teir. földmivelésiigyi minister iumban. Lelkészeknek tanítóknak és községi jegyzőknek a meddig a készlet tart ingyen küldetik meg, ha ezen kérelmükkel egyszerű levélben vagy levelezőlapon a m. kir. földmivelésügyi ministerium könyvtárához fordulnak. Falcnyész(és. Nemes ffiz termelése. Falusi lótenyésztő. Háziállatok teleltetése. Mezőgazdasági háziipar. Lticzerna- és lóheretermelés. Kisérletügyi Közlemények I., III., IV., V.. VI Mezőgazdasági termények hamisításáról. Felsőbb gazdasági tanügy. Alniamoly elleni védekezés. lltmutatás a gabonazsizeik irtására. I (mutatás a darazsak irtására. riinu(atás a vértetü keresésére. Rovarirtó anyagokról. Rovarirtó eszközökről. Rorsó és lenese zsizsik elleni védekezés. Veresnyakn árpabogár elleni védekezés. Komlót pusztító állmok irtása. Kizszsizsik elleni védekezés. Drótféreg elleni védekezés. Magyar nyelvű kiadványok: Ilonvédbogár elleni védekezés. Lótetii elleni védekezés. Akáezfa paizstetü. Kártékony rovarok a szőlőiskolában. Firkálóhogár elleni védekezés. A mezei poezkok és egerek elleni védekezés. A halászatról szóló törvény ismertetése. Munkás-tör vény. Telepítési törvényjavaslat. Madarak hasznáról és káráról. Előadások a hadsereg élelmezésére. Községi hitelszövetkezet. l'tmntafás a innst és bor okszerű kezelésére. Homoki szölömivelés. Vezérfonal a phyiloxerás szőlőknek szénkéneggel való gyérítésére. Alapszabályminta a pínczeszövetkezetek részére. l'tmatatás a szölőiloneza irtására. Selyemtenyésztési közigazgatás. Magyar mezőgazdasági közigazgatás cz. művet lelkészek, kiizs. jegyzők, tanítók és közig, tanf.- ballg-atók 1 korona kedvezményes árban kaphatják, ha ezen összeget utalványon a ministerium czimóre beküldik. Német nyelvű kiadványok: Die Weizen- und Roggenproduction der Welt 1895., 1896., 1897., 1898., 1899., 1900. 1901. Anleitnng zur Bekámpfung der Peronospora. Teher die KeUereigenossensehaften. Anleitnng zur rationellen Most- und Weinbehandlung. Has Anlegen <Ier Weingiirten ím Flngsande. Gesetz und Verordnung über das Vertiot der Kunstweincrzeugung. Román nyelvű kiadványok: Sa enltivam poame! Ruthén nyelvű kiadvány Tót nyelvű kiadványok: Xávod o sposobe ako sa treba uráliit' proti peronospore. 0 pivnicnych spolkooh. Iloehovávajine ovoeíe! Xávod k rozuinnemu manipulovaniu miistu a vina. Zákou i nariadenie o zakaza nmelych Vin Szerb nyelvű kiadványok: lipntstvo za odbranu protiv peronospore. Proizvodimo vétye! lipntstvo o raziimnom rukovanjn sírom i vinom. Zakón i naredba o zabrani veslackili vina. liplozsajma ovoscsevi derava '.

Kaphatók N&gel Ottó bizományos könyvkereskedőnél (Budapest, VIII., Muzeum-körut 2. szám) és minden nagyobb vidéki könyvkereskedő utján. Magyar nyelvű Állami és magánménesek leírása. Ára 1 K. Állatok, állati nyerstermények és ragályfogó tárgyak forgalmára vonatkozó rendeletek magyarázata. Ára 1 kor. Állategészségügyi Évkönyv. 1896., 1898., 1899., isoo., 1901., 1902. Ára kötetenként 8 kor. A gyümölcsfák és szőlő kártevő rovarai. Ára 60 fillér. Árvédelmi füzesek telepítése. Ára 50 fillér. Bortörvény ismertetése. Ára 40 fillér. Bosznia és Hcrczegovina mezőgazd. Ára 1 kor. Dnnavölgy térképe. Ára 6 K. Édesvízi halászat és haltenyésztés. Ára 1 kor. Falusi lótenyésztő. Ára 1 kor. Fatenyésztés. V-ik kiadás. Ára 1 kor. Gyümölcsfák kártékony hernyói irtása. Ára 20 fill. Gazdaczimtár. Ára 30 korona. Gyümölcsértékesítés és termelés külföldön Ára 40 f. Homoki szőlőmlvelés. II. kiadás. Ára 40 fill. Huspárolók és desiufektorok. Ára 20 fillér. Kendertermelési utmntató. Ára 30 fill. Kisérletügyi Közlemények. I., II., III., IV. évf. Ára füzetenként 60 fillér. Luczerna és lóher termelése. Ára 1 kor. Magyarország földmivelésügye 1901. Ára 1 K. 1897 1903. évien. Ára 1 K. Magyar mezőgazdasági közigazgatás. Ára 2 korona. kiadványok : Magyar pomologia (magyar és franczia nyelven). I., II., III. íüzet. Ára egyenként 3 kor. Madarak hasznáról és káráról. Ára 1 kor. Marharakodó állomások jegyzéke. Ára 60 fill. Mezőgazdasági vezérfonal néptanítók számára. Ára 2 korona. Mezőgazd. termények hamisítása. Ára 60 fill. Mezőgazdasági termények chemiai vizsgálata. Ára 1 kor. Mezőgazdasági termények magvizsgálata. Ára 1 korona. Mezőgazdasági statisztika. I. kötet ára 20 K., II. kötet ára 30 kor., III. kötet ára 4 kor., IV. kötet ára 10 kor., V. kötet, ára 8 kor. Nemes ffiztermelés. Ára 40 f. Pisztrángtenyésztés. Ára 30 fill. Pinczeszövetkezetekröl. Ára 40 fill. Szőlöbetegségek. Ára 1 korona. Szőlészeti kísérleti állomás közleményei. II. kötet. Ára 6 korona. Szölőoltványoknak előhajtással való előállítása. Ára 30 fill. Telepítési törvényjavaslat. Ára 1 K. Tagositási törvénytervezet. Ára 2 kor. Termeljünk gyümölcsöt I Ára 30 fill. Utmntató ai állategészségügyre. Ára 1 kor. Útmutatás a mnst és bor okszerű kezelésére. Ára 40 fillér. Vezérfonál a pbilloxerás szőlőnek szénkéneggel való gyérítésére. Ára 40 fillér. Német nyelvű Jahresbericht Uber das Veterinarwesen in Ingára 1896., 1898., 1899., 1900., 1901., 1902. Ára Mtetenkint 2 korona. kiadványok: Ueber die Kellereigenossenschaften. Ára 40 fill. Anleitnng zur rationellen Most- und Welnbehandlnng. Ára 40 fillér. 1

1905. A m. kir. földmiuelésügyi minister kiadványai. 8. szám. AZ ÉSZAKKÁRPÁTMENTI HEGYVIDÉKI NÉP GAZDASÁGI HELYZETÉNEK JAVÍTÁSÁRA IRÁNYULÓ ÁLLAMI SEGÉLYAKCZIÚ 1904. ÉVI MŰKÖDÉSÉNEK ISMERTETÉSE. A M. KIR. FÖLDM1VELÉSÜGYI MINISTER MEGBÍZÁSÁBÓL ÖSSZEÁLLÍTOTTA KAZY JÓZSEF MINISTERI TANÁCSOS, HEGYVIDÉKI MINISTERI MEGBÍZOTT. / BUDAPEST PALLAS RÉSZVÉNYTÁRSASÁG NYOMDÁJA 1905.

TARTALOM-JEGYZÉK. Oldal I. Földbérletek (földbirtokügyek) 7 II. Havasi legelők - - --- 18 III. Havasi takarmány kísérleti telep - - 19 IV. Népies mintagazdaságok... - - 21 V. Alsó-Vereczkei bavasi mintagazdaság és tejgazdasági telep 21 VI. Vetömagkiosztás... - -- 27 VII. Gazdasági gépek kiosztása - 29 VIII. Lentermelés - - - 30 IX. Gyümölcstermelés és gyümölcsértékesítés 30 X. Szarvasmarhatenyésztés - 33 XI. Lótenyésztés...... ' - 35 XII. Juhtenyésztés...... - 36 XIII. Baromfitenyésztés, tojásértékesités 36 XIV. Méhészet - - - 37 XV. Haltenyésztés _ _ 38 XVI. Gazdasági szakismeretek terjesztésére tett intézkedések. Tanfolyamok... - - - - 38 XVII. Népkönyvtárak... - 39 XVIII. Mezőgazdasági háziipari tanfolyamok. Ipari tanfolyamok. Iparospályákra segítés.- -. - 40 XIX. Munkásközvetités - - 42 XX. Az inség enyhítésére tett intézkedések......... 43 XXI. Hitelszövetkezetek._.... -... - 44 XXII. Hitelszövetkezeti áruraktárak 55 XXIII. Vegyes intézkedések. - 60 Függelék - 63

Az északkárpátmenti hegyvidéki nép gazdasági helyzetének javítására irányuló állami segélyakczió 1904. évi működésének ismertetése. A hegyvidéki állami segélyakcziónak, melyet az 1897. évben az akkori kormány hozzájárulásával Darányi Ignácz m. kir. földm. minister mint külön kormányzati tevékenységet léptetett életbe és éveken át gondoskodása külön tárgyaként karolt fel, s a melyet Tallián Béla m. kir földmivelésügyi minister folytatólag támogatott és fejlesztett első hat évi működési eredményéről a hegyvidéki ministeri kirendeltség az 1904. év elején megjelent ministeri kiadmány füzetben beszámolt; az ezt követő időben az 1904. év végéig az akczió folytatólagosan kifejtett működése a következőkben foglaltatik össze: Földbérl etek I. (földbirtokügyek). A földbérlet területek álladéka az 1903. év óta változást nem szenvedett s ugy az 1903. mint az 1904. években a Bereg vármegye szolyvai járásában bérben birt területek, valamint az alsó-beregi bérterületek együttesen 17,849 kat. hold 163 négyszögölet tesznek ki, melyekért a gróf Schönbornféle hitbizományi uradalomnak évenként együttesen 59,533 korona 75 fillér haszonbér fizettetik. Ezen fizetett bérösszeggel szemben: a) Az 1903. évi kezelésben bevételre elöiratott.................. 62,413 K 36 f az állambérletekhez tartozó épületek után elöiratott összesen...... 715 ««összes elöirás... 63,128 K 36 f Ezzel szemben bevételeztetett az 1904. év végéig............ 61,282 «13 «Hátralék...... 1,846 K 23 í

8 b) Az 1904. évi értékesités fejében elöiratott összesen............... 64,699 K 75 f Erre az 1904. év deczember 31-éig befolyt........................ 47,773 «43 «Beszedés alatt áll...... 16,926 K 32 f A beszedés alatt álló hátralékokra vonatkozólag megjegyeztetik, hogy azok tetemesebb részben már az 1905. évben törlesztve vannak, s ugy az 1903. mint az 1904. évi kezelést illetőleg átlag 300 korona körül fog variálni azon összeg, mely behajthatlanság czimén idővel leírandó lesz. Tekintve azon körülményt, hogy ezen földbérleti területek albérletbe adás és havasi legeltetés utján mintegy 60 községben 7,140 kisgazda javára értékesülnek s az előírásba vett haszonbérösszeggel, apró pár koronás tételekben szedetnek össze a fentebb jelzett évenkénti leírás nagyon csekélynek mondható. Az előadottak szerint az évenként fizetett 59,533 korona 75 fillérrel szemben az állambérleti területek: az 1903. évben............ 3,594 K 61 í az 1904. évben............... 5,166 ««összeggel magasabban értékesültek. Ezen magasabb értékesités azonban korántsem magyarázható nyerészkedési czélzatra, mert ezzel szemben a kirendeltség végezteti a határok felügyeletét, mely czélra 8 állandó mezőőrt alkalmaz; azonkívül megszüntettetett a havasi legeltetésnél ezelőtt fennállott azon rendszer, hogy a felhajtott állatállomány a felhajtó gazdák egyetemlegessége által fogadott pásztorok gondozása alatt állott s most már a felhajtott összes állat állomány pásztoroltatási, sózási és gondozási költségei is a kirendeltség által viseltetnek. Ezen kiadásokhoz számítva az épületfentartási kötelezettséggel járó kiadásokat, a havasokon felállított istállók és készített utak karbantartási költségeit, a kész kiadások a fentebb mutatkozó látszólagos többlet eredményt jóval meghaladják. Az állambérleti területek kezelését, illetőleg az azokhoz tartozó szántók és rétek 1 2 5 holdas parczellákban értékesülnek albérlet utján. A havasi legelök értékesítése bárezá-

zási rendszer mellett történik s a havasok egyes részeinek minősége szerint a) egy darab nagymarha után...... 5 6 K b) egy darab ló után...... 7 12 «c) egy darab növendékmarha után 3 «d) egy darab juh után......... 40 60 f fübér szedetik. Ezen dijakban benfoglaltatnak az állatok istállózásával, gyógykezelésével, védoltásával, pásztoroltatásával és sózásával járó költségek is. Az 1904. évi havasi legeltetésben részesült összesen 160 darab növedék-üszö, 18 darab fiatal bika, 14 darab csikó, 220 darab tinó, 140 darab vegyes növendékmarha, 4359 darab nagy marha, 45 darab ló és 4667 darab juh. Az albérletbe adások körül lényegesebb eltérések nem fordultak elö, alig néhány apróbb részlet cserélt gazdát az alsóberegi bérterületek pedig végérvényesen 1909. év végéig adattak albérletbe. Gondot fordit a kirendeltség a bérterületeknek rendszeres trágyázására is, úgyszintén a cserjés, zsombékos területek tisztítására. Az alsóberegi bérleteken 120 kat. hold területen irtatott ki a cserje; havasi kulturális munkálatokra pedig (utkészités, zsombékirtás, itatok helyreállítása) 1167 korona 10 fillér fordíttatott. A hegyvidéki nép gazdasági helyzetének javítására a kirendeltség közreműködésével értékesíttettek a m. kir. kincstár kezelése alá tartozó s Ungvármegye területén fekvő rétek és szántóföldekből álló úgynevezett belzetek. Ezen kincstári tulajdont képező belzetekböl 46 község lakosságának kiadatott 14,385 kat. hold, összesen 18,565 korona bérösszegért egy-egy hold átlagos bére 1 kor. 29 fillér; ezen kivül kiadatott Oroszmocsár községnek 226 hold 180 koronáért, Kis-Berezna községnek 113 hold 586 koronáért. Több község javára belzet és erdöcsere, részben adásvételi ügylet ís vezettetett az 1904. évben keresztül. így : 1. Zaricsó község határában eladatott 238 hold 983 négyszögöl 15,862 kor. 26 fillér vételárért.

10 2. Oroszmocsár község 56 hold 576 négyszögöl erdő területe, melyet értékesíteni nem volt képes, becseréltetett 116 hold 554 négyszögöl belzet és erdőterületért. 3. Hajasd község részére eladatott 122 hold 23 négyszögöl. 4. Sóhát (Csornoholova) község részére átadatott 800 hold terület, melyért a község egy 66 holdas erdőt tartozik átadni és 20,000 koronát fizetni. Közbenjárt a kirendeltség ugyancsak a községek szántó és legelő hiányának kielégitését czélzó következő birtokrendezési, birtokvásárlási, vizi- és erdő kihasználási ügyekben: Iloncza község erdő és legelő elkülönítési ügyében. Kovászó község tagositási ügyében. Miszticze község tagositási ügyében. Felsösárad község erdöcsere és legelő vásárlási ügyében (Egyezséggel befejeztetett.) Sósujfalu község legelövásárlás ügyében. Bányafalva község legelöbérlet és ezzel kapcsolatosan a felerdösítendö területnek 10 évre való felmentése ügyében. (170 hold legelőhöz jutottak.) Ivaskófalva legelő bérleti ügyében. (Kivánt utat és 70 hold legelöt megkapták.) Ploszkánfalva község úrbéres legelőjének felmérési és erdöelkülönitési ügyében. (Felméretett és a határ államköltségen kiigazittatott.) Trosztyanicza község bérlegelö szerzési ügyében. (34 hold felerdösités alul felmentetett és utak kijelöltettek.) Buszkócz község birtokvásárlás és úrbéres erdejének tárolási ügyében. (Kirendeltség által rendeztetett.) Kisszlatina község úrbéres erdejének kicserélési ügyében. Felsö-Hrabonicza község legelő bérleti ügyében. (Legelöt megkapták.) Gombás község fakihasználási ügyében. (Engedélyeztetett.) Kölesén község partvédelmi munkálatai ügyében. Borzsa folyó mederrendezési ügyében. (10,000 korona állami segély engedélyeztetett.) Bilke-borzsai hid felépítése ügyében. (16,000 kor. állami segély engedélyeztetett, a hid felépült.)

11 Oroszvégi partvédelmi munkálatok ügyében. (Elkészült.) Beregrákos belvizének lecsapolási ügyében. Lonka patak mederrendezési ügyében. Volovecz patak szabályozási ügyében. (5000 kor. államsegély engedélyeztetett.) Uglya patak mederrendezési ügyében. Túrja patak szabályozása ügyében. Visó folyó egyes szakaszainak 2120 korona erejéig szabályozása ügyében. Iza folyó egyes szakaszainak rendezése 3957 korona erejéig. Cziska patak borzsai torkolatának szabályozása ügyében. Bujásza patak szabályozása ügyében. (200 kor. kieszközlése tervek elkészítésére.) Turja-Paszika községi régi birtokvétel hátralék ügye. (a kirendeltség által rendeztetett.) Ó-Sztuzsicza földvétel hátraléka, (a kirendeltség által rendeztetett.) Bereg-Sárrét község Bachni nevü terület lecsápolása ügyében. (Munkálatokat már megkezdették.) Cziganyócz község erdövásárlás és legelő szerzési ügyében. Ó-Kemencze község határában Ung folyó szabályozása ügyében. Drágabártfalva szernyei birtokvásárlása ügyében. Nagy-Gut község gróí Schönborntól való birtokvásárlási ügyében. (Megtörtént.) Kis Abránka községi birtokvásárlása ügyében a gróf Schönborn-féle hitbizományi uradalomtól. Komlós község birtokvásárlása beregszászi hitelintézettől (36,000 koronáért megvásárolták, kölcsönük rendeztetett.) Polyánka községnek Teodorovics Jánostól való birtokvásárlási ügyében. Alsó-Remete község birtokvásárlása ügyében gróf Schönborn féle hitbizományi uradalomtól. Bereg-Ujfalu község birtokvásárlása ügyében a gróf Schönborn féle hitbizományi uradalomtól.

12 Kis-Gut községnek a Sütő örökösöktől való birtokvásárlása ügyében stb. stb. Ezen birtokvasárlásokkal részben kapcsolatban, részben azoktól függetlenül a kirendeltség közbejöttével a következő erdökihasználási ügyek rendeztettek, vagy részben folyamatban vannak: Alsó és Felső-Remete község erdötarolási ügye. Laturka községi erdötarolási ügye. (Engedélyeztetett). Mezővári község erdötarolási ügye. Drágabártfalva erdötarolási ügye. Árdánháza község erdötarolási ügye. Medencze község erdötarolási ügye. Beregsárrét község erdötarolási ügye. (Engedélyeztetett.) Felerdösités alóli felmentvények a következő községek részére eszközöltettek ki: Felsö-Hrabonicza község 94'05 holdra Sztánfalva község) t' í. T - c i i \ ( \ holdra 4 6 6 Leány lalva község J ^ Bányafalva község 280 holdra Belebele közs-ég } í.,..... } 51-01 < holdra Klocskotalva kozseg J ( Balázsfalva község 94-96 holdra; mindannyi részére a gróf Schönborn-féle hitbizományi uradalmi területekből. Ide vonatkozólag megemlítendő még a Hát hegység (s ahhoz közel fekvő területek) összesen mintegy 12,000 hold terület örök vételadási ügye, melynek esetleges létrejövetele esetén mintegy 25 község existencziája fogna biztosíttatni, megfelelő szántóföldek és legelöterületek szerzése által. Ezen ügyben a hivatalos becslés jelenleg folyamatban van.

Kimutatás a hegyvidéki min. kirendeltség kezelése alatt álló állambérleti területek 1903. és 1904. évi kiterjedése és értékesitéséről.

14 Bérlet tárgya Bérlet kiterjedése hold öl 1903. évben. Munkás-szentmiklósi hitbizományi uradalomtól: a) főbérleti szerződés szerint._. 12,622 192! b) 5 holdon felüli erdei legelők._........_ 1,575 1217 c) Mirialnicza, Beszkidek... 465 673 d) Gembelova legelök _ 7 1116 e) Alsó-beregi bérletek... 3,052 165 f) Zugói vadászbérlet...... 120 g) Volóczi «Pláj Pólyánkat...... 6 Összesen...... 17,849 163 1904. évben. Min fent 17,849 163

15 Bérbevett területek után államkincstár fizet Kinek? Bevételre Előirt összegre lerovás 1904. év végéig Hátralék Bészletezve 5 elöiratott u Összesen a K f. K f. K f. K f. K 1 f - 2 száma aj L- 3 - M > ti bizomár lomi s Zugó köziig 45,439 64 472 84 2,175 27 71 10,987 56 400 o VolítZ K 31 59,533 75 63,128 36 61,282 13 1,846 23 59,533 75 64,699 75 47,773 43 16826 32 1 1

Az államkincstár által fizetett s az albérlők k i m u- Nevezetesen Államkincstár által fizetettbérösszeg 17,849 163 1600 kat. holdért az államkincstár fizetett 1903. évben 1904. évben Jegyzet. A bevételi többlet ellenértékéül állanak a havasok kulturállapotba helyezése körüli költségek, u. m.: istállók, menhelyek építése, itató helyek létesítése, kőszedés, fümagkiszórás, utkészités, lecsapolás ; a havasokra felhajtott állatok gondozása, járvány elleni oltása, pásztoroltatási és sózási költségek, mezőőrök illetményei, épületek fentartása, stb. stb., mely kiadások az albérlők többlettéritményét még tul is haladják.

által megtérített bérösszegek közti tatás a. Albérlők K ü 1 ö n b ö z e t terhére előirt bérösszeg több kevesebb különbözetek Jegyzet K K K f 63,128 36 3,594 61 Az előirt téritmények ingadozását a havasokra 64,699 75 5,166 felvett legelő állatok változó száma és fübér változás idézte elő. 2

18 Kimutatás az állambérleti havasi legelőkre 1904. évben felhajtott állatállományról. Felhaj tási év Nagy marha Növendék marha -o J Csikó Juh Összesen E M s > EJ z: Legelő terület kiterjedése Jegyzet d E i r a b kholdloöl x bika 18 1904 4359 318* 45 14 4667 9403 505 tiszta vérű r üsző...... 16a vegyes növendék... \M Jegyzet. 1 normál jószág = 1 ökör = dék = = 2 drb. csikó 10 drb. juh. 1 ló : = 2 drb. növen- II. Havasi legelők. A havasi gazdálkodás a mi a legelök és kaszálók hozamát illeti az 1904. évben kitünö eredményt mutatott, minek oka abban keresendő, hogy a síksági nagy szárazsággal kapcsolatban a nyári esős viharok és kártékony jégverések teljesen elmaradtak. Tekintettel a nagy takarmányhiányra és magas szénaárakra, a havasi szénatermésböl mint mutatkozott fölösleg bizonyos mennyiség a szolyvai telepre is lehozatott. A kaszálók tisztítása és trágyázása ez évben is szorgalmaztatott, három uj itató létesíttetett s a Pláj és Szkalyánkai havast összekötő mintegy 9 km. ösvény útvonal elkészítése befejeztetett. A havasi felhajtások az 1904. évben június első napján eszközöltettek, s bár a hitbizományi uradalommal megkötött szerződés szerint az állatállomány augusztus hó 31-ével lett volna lehajtandó, a hitbizományi uradalom tulajdonosa a zugói és volóczi havasokon való legeltetést, tekintettel az aszályos

19 fere, egész a tél bith/ní,)/ tik.nltlytzte. Ezen kedvezmény azonban csak ott volt igénybe vehető, hol megfelelő istállók vannak, mert szeptember elején a hideg a szabadban való éjjelezést már lehetetlenné tette. Az 1904. évben a juhtejkezelés és a juhsajt okszerű előállításának begyakorlása czéljából a havasi legeltetés idejére Liptó vármegyéből egy juhász szerződtetett, ki a havason felállított 3 juh szálláson 12 juhászt tanított ki a rendes fejési tejkezelés és juhsajt előállítására. Az Ungvármegyében fekvő és kincstári tulajdont képező mintegy 2000 hold kiterjedésű «Runa* nevű havas kezelését illetőleg a hegyvidéki ministeri kirendeltség kérésére az eddigi árverés utján való értékesités mellőztetett, s 1904. évben az ungvári m. kir. föerdöhivatal a marhaállományt ezen havasra is a bárczázási rendszer mellett vétette fel, egyben folyamatba tétettek a havas szakszerű kezelésére és kulturállapolba való helyezésére irányuló intézkedések. Hasonlóképen az összes máramarosi kincstári havasok a m.-szigeti kincstári erdöigazgatóság, a bustyaházai erdőhivatal és a kirendeltség együttes megállapodása szerint bárczázási rendszer mellett értékesültek. A bárczázási rendszer behozatalának jótékony hatása általában feltűnően mutatkozik, s a kisgazdaközönségnek kiváló előnyöket nyújt, mert a havasok marhabirásának megállapítása folytán az állatok kifogástalan kondiczióban kerülnek le s e mellett a gazdának a legeltetési költség is aránytalanul kevesebbe kerül. III. Havas takarmány kísérleti telep. Az 1903. év nyarán a havasi kultúra fejlesztése czéljából összesen 1029 kor. 89 fillér költséggel egy havas takarmány kísérleti telep létesíttetett a szolyvai járásban fekvő 1347 méter magas «Temnatik» nevü csúcs délnyugati lejtőjén. E helyen 1200 négyszögöl területen a talaj két ásó nyomnyira felrigoliroztatott, kötői és gyökerektől teljesen megtisztíttatott s a 2*

20 rendelkezésre álló 12 féle fűmag mennyiségnek megfelelő táblákra osztatott be. A kísérleti telep 170 cm. magas és elég sűrű hasított ágakból font kerítéssel védelmeztetik a vadak kártétele ellen. A telep helye akként jelöltetett ki, hogy a nevezett havason álló menház annak egyik sarkába került, a telep csakis közvetlen szemléleti tapasztalatok gyűjtésére alkalmas, tudományos megfigyelő eszközökkel felszerelve még nincsen. Fümagvak vetése 1903 május 27-töl június 13-ig tartott s vetözsinor mellett egymástol 12 cm. sortávolban eszközöltetett. Eredetileg a kísérleti telep bevetése tisztán alpesi fümagvakkal terveztetett, azonban a legnagyobb utánjárás mellett is csak négyféle ily vetömagvat sikerült szerezni, s igy a többi parcella oly hazai magvakkal vettetett be, melyeknek természete a hidegebb és nedvesebb klímával összeegyeztethető volt. A kikelés általában 2 3 hetet vett igénybe s az ezt követő gyakori jégesés és heves záporokkal vegyes időjárás a véleményeket erősen megrongálta, sokat elmosott, ugy hogy az 1903 év őszén a sikerhez reményt fűzni alig lehetett. Annál meglepőbb volt azonban a veteményeknek 1904. évi fejlődése, a midőn az elvetett magvak, számot nem tevő csekély kivétellel, kicsiráztak s a növények szépen bokrosodva kifejlődtek. A telep beosztását; tenyészet fejlődését s a magtermés eredményét a mellékelt kimutatás tünteti fel. A kísérletek eredményei az országos növénytermelési kísérleti állomással közöltettek s a telep folyó évbeni további fejlesztése a nevezett intézet által adott szakvélemény alapján fog eszközöltetni.

20a Kimutatás a kerniczai havastakarmány kísérleti telep terméseredményéről az 1903. és 1904. évekről. A termelt fűmag fajtája Be tt A A i - g =/. u H ~- >. O vetés ideje kikelés ideje «a 5 niíter grm. s ü év hó j nap év hó nap s ü < mekkora jjl teriilet a A két éí L tenyészet ideje alatt tett megfigyelések időszaki sorrendben Fümagaratás ideje év hó nap OQ? 11 a cm' A vetések állapota 1904. év október hó 1-én 1 Poa Alpina I. a) b) 250 500 1903 május 27 1903 június 26 1903. VIII/2. A hideg által elsárgult vetés trágyalével öntöztetett 1903. X 8. Fünövés gyenge, 3-4 cm. magas 1904. VI/1, Ritkás, de sora szépen látszik, aránylag jól telelt 1904. VII/1. Erős fejlődésnek indult, jó magtermésre van kilátás 1904 július 30 251 ) a) parczella, szép sürü zsombékos. b) parczella kissé ritkás, különben jó 2 Plantago Alpina I. c) 10 20 1903 május 27 1903 1903. IX/1. Látszólag kiveszett talajt az esö erősen megrongálta 1904. II) 3. Néhány szál kikelt 1904. VI/12. A hideg esö és jégverés által elsatnyult vetés megtrágyáztatott 1904. VII/20. Trágyázás folytán a megmaradt bokrok szépen fejlödnek 1904 július 26 1 i Bár esömosta ritkás, megmaradt tövek bokrosodnak, 40 /o kiveszett 1 3 Plantago Montana II. b) 10 25 1903 május 29 1903 július 24 1903. VI/3. Esö és jég megrongálta az ágyat 1904. VI/1. Alig látható néha iy gyenge fűszál 1904. VIII. Trágyaléveli öntözés folytán megerősödött 1904. VIII/1. Megmaradt bokrok szépen fejlödnek, magba mennek 1904 aug. 9 11 l Megmaradt bokrok erősek, zsombékosak, 60,o kiveszett 4 Trisetum flavescens II. e) III. 300 300 1000 lb03 május 29 1903 június 18 1903. VI/5. Nagy hideg és jégeső gyenge fűnek sokat ártott 1903 X '7. Fü gyenge, henkint lye elsárgult 1904. VI/1. A II. o) táblában megmaradt tövek fejlődésnek indultak 1904. Vl 11. A Ill-ik tábla telj) >sen kiveszett. 19U4 aug. 3 80 A II. c)-ben megmaradt bokrok helylyel-közzel erősek, veszteség 60 o 5 Phleum Alpinum ii. 100 150 1903 május 29 1903 június 20 1903. VII/15. Két heti nagy hideg következtében fü satnya és sárga 1903. X, 7. Trágyázás után fü szépe n zöldült, erősödött, i i cm. magas 1904. VI 1. Elég jól telelt, kellően sürü, de kissé gyenge 1904. V1II/1. Erősen fejlődik és szárba indul 1904 aug. 4 501 1 Teljesen zárt, erőteljes, igen jó vetés 6 Avena elatior Arrhenaterium Elatium IV. 600 1000 1813 június 3 1903 június 26 1903. VII/15. Egyenletesen kelt, körülményekhez képest jól fejlődött 1903. X/7. 40 cm. magas, magra fejlődött, de mag be nem érett 1904. VI/1. Igen jól telelt, üde, buja, zárt 1904. VIU/1. Erősen magnak indult 1904 aug. 8 350 ) Kitűnő zárt, erőteljes pázsitot képez 7 Dactilis glomerata V. 800 1000 19 33 június 10 1903 július 1 1903. VII/15. Jól kelt, de hidegtől sokat szenvedett 1903. X /7. Gyenge, sárga fü, 4 cm. magas, helyenkint eg( ^szen kiveszett 1904. VI/1. Rosszul telelt, hideget és sovány talajt nem biria 1904. V1II/24. A talaj fűmagszedés után betrágyáztatott 1904 aug. 9 151 ) 80 /o kiveszett, a mi megmaradt, gyenge 8 Festuca rubra VI. 380 1000 19 03 június 13 1903 július 15 1903. VII/15. Gyengén kel, hideg esőzés visszatartja 1903. X 17. Gyenge, 2 cm. magas? >ild fü, csak helyen- Kint kelt ki 1904. VI/1. A mult évben kikelt bokrok jól teleltek, a többi most kel 1904. VI [/I. Erősen fejlődik és bok osodásnak indul, aug. 25. trágyázva 1904 aug. 15 5( Gyönyörű üde zöld, erőteljes, bokros pázsit, kitűnően sikerült 9 Poa pratensis VII. 380 1000 19 )3 június 12 1903 Alig kelt ki, tél folyamán teljesen kiveszett 1904. VI 18. Talaj ismét felásatott 1904 10 Trifolium pratense VIII. 380 1200 19 ):! június 12 1903 június 20 1903. VII/15. Kikelt, de gyengén fejlődik 1903. X/7. 10 cm. magas, megsárgult, nyul legelte, különben elég jó 1904. VI/1. Elég jól telelt, de ritka 1904. ^ 111/L- Magja nem érett be 1904 aug. 15 3( 1 Leszámítva hogy nagyon ritka, különben elég jó 11 Alopecurus pratensis IX. 380 1 000 19 )3 június 1 1 1903 június 26 1903. VII/15. Gyengén kelt, hidegtől sokat szenved 1903. X/7. Erősen megsárgult, részben kiveszett 1904. VI/1. Rosszul telelt, sok kiveszett, valószínűleg a tul laza talaj miatt 1904. \ 1/29. A kiveszett rész felfc rg^ittatott, többi learattatott 1904 július 25 11 i A megmaradt sorok kitűnően és erőteljesen fejlödnek 12 Lolium perenne X. 110 1000 19 13 június 10 1903 július 24 1903. VII/15. Jól kelt, szépen fejlődik 1903. X 7. Dus és szép mamagot nem gas, de hozott 1904. VI/1. Kitűnően telelt, szép zárt sorokban jól bokrosodott 1904. V] dött, jó l/7. Szépen fejlömagtermést mutat 1904 aug. 12 410( 1 Kitűnően sikerült, zárt, erőteljes /

21 IV. Népies mintagazdaságok. Az 1904. év folyamán egy mintaparasztgazdaság szervezése engedélyeztetett Bereg-Komlós községben; felszerelésére két tehén, egy vaseke, egy vasborona, egy szecska vágó, egy rosta, valamint vetőmagok beszerzésére s egy trágyatelep létesítési költségeire 1300 korona segély engedélyeztetett Ezen mintagazdaság szervezésén kivül az Alsóvereczkén létesített mintaparasztgazdaság czéljaira engedélyeztetett 500 kg. műtrágya beszerzésére 45 korona; azonkívül felszereléséhez két darab montafóni tehén, 1 darab yorkshirei tenyész-kocza, 10 darab raczka-anyajuh, 1 darab raczka-kos, 1 pár tehén hám, 100 darab almafa csemete beszerzésére 1100 korona engedélyeztetett. Az 1904. év folyamán vétetett tervbe még egy-egy mintaparasztgazdaság létesítése Som, Marokpapi, Árdánháza községekben s e czélra összesen 6000 korona költség adomány utalványoztatok, ki; a gazdaságok szervezése azonban figyelemmel a nagy takarmányhiányra 1905. év tavaszára halasztalott. V. Az alsóvereczkei havasi miiitagazdaság és tejgazdasági telep. Miután a nép gazdasági fejlődésének a mintaparasztgazdaságok révén a szemléltető oktatás utjáni fejlesztése teljes eredményekre nem vezet, mert az csak az egyes mintaparasztgazdaságok közvetlen környezetére bir igazi eredményes behatással, Alsóvereczkén az állambérletekhez tartozó bérépületek felhasználásával az 1903. év őszén egy havasi mintagazdaság és tejgazdasági telep létesíttetett oly czélbol, hogy egyrészt ott a hegyvidéki kisgazdák között az okszerű gazdálkodás, szarvasmarhatenyésztés és tejgazdasági ismeretek a hegyvidéki és havasi

22 gazdálkodási viszonyoknak megfelelően terjesztessenek, másrészt, hogy a telepen nagyobb tejgazdaságok, tehenészetek, vagy tejszövetkezetek számára megbízható elömunkások és tejkezelök képeztessenek. E czélból Alsóvereczkén egy 2í tehénből álló montafoni tehenészet létesíttetett, a melynek tejhozama a községbeli kisgazdáktól vásárolt tejjel együtt nyer feldolgozást és értékesülést. Felállíttatott továbbá egy 12 anyakoczából álló yorkshirei sertéstenyésztés a tejhulladék és savó értékesítése szempontjából, házi kezelésbe vonatott továbbá az állambérletekböl 98 h. mezőgazdasági terület az okszerű hegyvidéki gazdálkodás bemutatására, végül a tejgazdasági telep rendelkezésére bocsájtattak az állambérleti havasok legintenzívebben kezelt részei a szükséges istállókkal együtt. Ezen telepen évente 12 hegyvidéki ifjú nyer elméleti és gyakorlati kiképeztetést, a kik ingyenes ellátásban részesittetnek és munkadijváltság czimén havonta 6 10 korona készpénzjárandóságot kapnak. A lefolyt évben összesen 20 tanuló jelentkezett felvételre, ezekből azonban 4 a követelményeknek meg nem felelvén, föl nem vétetett, 2 betegség miatt elbocsájtatott, 2 szép sikerrel október elsején a vizsgálatott letette; mindkettő Háromszékmegyei ifjú volt, akik közül az egyik már állásban van a Dunántúli tejszövetkezetnél, a másik pedig most lép állásba, és igy a jelenlegi tanulók létszáma 12, a kik közül négy beregmegyei, 2 máramarosi, 2 ungmegyei, 3 maros tordamegyei, 1 pedig ugocsai. Ezekből öten 1905. április hó 1-én fognak levizsgázni. A telep gazdasága korábban parlag legelöknek és kaszálóknak használtatván, még ez ideig rendszeres forda alá vehető nem volt és csakis az átmenetnek megfelelően lett feltörve és javítva. Istálló trágyával betrágyáztatott 10 hold, műtrágyával pedig 12 kat. hold, az 1904. év őszén azonban már 9000 mm. trágya lett a meredek részekre, telepekre felszállítva, mely az 1905. év folyamán a lóherésekre és kaszálókra fog szétteritteüv.

23 Mivelés alá vonattak a következő területek: öszi rozs 11 hold 600 négyszögöl zab - 5 hold lóhere (régi vetés)...... 4 hold burgonya... 8 hold 600 négyszögöl répa... 2 hold tavaszi borsó 350 négyszögöl uj vetés lóhere... 14 hold; termés eredmény holdankénti átlagban a következő : öszi rozs._ 8 mm. 35 kgr. zab......... lóhere 15 mm. 50 kgr. burgonya...... 61 mm. 35 kgr. répa.. 153 mm. tavaszi borsó 4 mm. 20 kgr. 4 hold teljesen kifagyott rozsot és 5 h. a szárazság által ki nem fejlődött zabot szemtermésre bearatni nem lehetett, ellenben a későbbi esőzések folytán szépen befüvesedett területen holdankint 15 mázsa tarló széna kaszáltatott. 26 hold természetes kaszálón átlagban 610 kgr. szénatermés arattatott, mig 28 kat. hold mint legelő a tehenészet és növendékmarhák számára tartatott fenn. A szénatermést az aszályos időjárás erősen csökkentette, mig a gumós növényekben, de főképen a tavaszi borsóban a vadállomány okozott némi kárt. Az 1903. év őszén vásárolt 24 drb. elöhasu üsző 1904. év I-sö negyedében mind leellett. Ellesi eredmény: Ellesi suly: Választási suly: A tehénállomány: Fejéseredmény: A fejős állomány után. Az összes állomány után... 11 bika 13 üsző borjú 43 kgr. 128 kgr. átlagban. 6368 fejési, 1349 szoptatási napot tüntet fel, 1067 napon át szárazon állt....... 543 1......... 3-85 1.

2Í Tejelési eredmény szoptatással: A összes állomány után... 5-16 1. Egy tehén évi fejés eredménye... ~ 1441-01 1. Egy tehén évi tejelési eredménye...... 1890*00 1. Fejetett tehát összesen... 3458550 1. Borjuszoptatásra fordittatott......... 10792-00 1. összes tejelési eredmény......... 45377-00 1. A fejt tejmennyiséghez kisgazdáktól 35019 liter tej vásároltatott, összes tejnyeremény volt tehát 69584 1 / s liter. Ebből készpénzen eladatott... 5523 liter. Illetményre kiadatott...... 613 liter. Czentrifugáltatott 63382 liter. Gzentrifugálás után származott: 6990 liter tejszín, 56399-5 liter fölözött tej A tejszínből eladatottt 27-8 liter, feldolgoztatott 6962-2 liter. A tejszínből származott: 2669-4 kgr. vaj, továbbá 4316-2 liter iró. A fölözött tejből: Illetményre kiadatott 2316 liter Eladatott......._.... 3370*5 liter Feltakarmányoztatott._.... 50754 liter. Egy kgr. vaj előállításához 23-74 1. tej használtatott fel. Egy kilogramm vaj nettó 201-8 fillérben értékesült. Tejtermékekért összesen 6321 K. 43 fillér folyt be. Állatlétszám az 1904. év elején a telepen következő volt: év elején év végén fedező mén..... 5 tenyész bika....... 1 1 tehén....... 24 24 választott bika 9 szopós bika....... 7 6 választott üsző. 10 szopós üsző 9

2b Az év folyamán elhulott: hasmenésben 1 szopós bika, 1 szop. üsző gyengeségben 1 szopós bika nehéz ellésben 2 szopós bika dobkórban 1 választott üsző, összesen tehát 6 darab. Egyéb tekintetben az állomány kifogás alá nem esett. A növendékállomány súlygyarapodása, elválasztásától számítva az év végéig, vagyis átlagban 9 hónapon keresztül, darabonkint 146-5 kgr. volt. Ebből a havasi legeltetés idejére, vagyis június 10-töl augusztus 28-ig 46"46 kgr. esik, világos tanúbizonyságául annak, hogy a havasi legeltetés mily óriási elönynyel jár a fejlődő állatra nézve, mert ezen súlygyarapodás legalább 40%-kal többre vehető akkor, ha tekintetbe vesszük, hogy a havasra felhajtott fiatal állatok a fölözött tejetetéstöl erös huskondiczióban voltak, lehajtás alkalmával pedig a huskondiczió teljesen eltűnt és a suly gyarapodás majdnem kizárólag erös csontfejlődésben nyilvánult. Egy darab kan és 12 darab koczából álló fiatal 4 hónapos yorkshirei törzs február havában vásároltatott be a sárvári uradalomból. A koczák nagyon erősen fejlődvén, korábban voltak a szokottnál felbugatandók, ugy, hogy betöltött egyéves korukban már lefiaztak. Malaczozási átlag 7-9 drb. A malaczok nagyon szépen fejlődtek, ugy, hogy belőlük már szopós és választott korban 19 darab adatott el, mint tenyészállat kisgazdák részére, darabonkint 27 korona átlagárban. A megmaradott példányok mint hússertések terveztettek eladatni féléves korban, azonban a deczember hó elején kiütött sertésorbáncz az év végéig 20 darabot pusztított el közülök, daczára a rapid szérummal való beoltásnak. Hozzászámítva még azt, hogy június havában bélhurutban és vetélés folytáni méhvérzésben egy-egy darab anyakocza is elhullott, az állomány az év végével a következő volt:

26 1 tenyész kan 10 tenyész kocza 4 választott kan. 26 választott kocza 12 darab ártány. A cselédség között kiosztott 3 törzs langshan törzsbaromfi örvendetesen szaporodik és tojásait tovább terjesztésre még a távolabb fekvő községekbe is elviszik. A környékbeli állattenyésztés emelésére a tejgazdasági telep minden rendelkezésre álló eszközzel közreműködik. Két községi bika tartását tekintettel a súlyos takarmányviszonyokra, de meg arra is, hogy ez ideig rendes bikatartó gazdát találni nem lehetett, 600 korona évi dijért a tejgazdasági telep vállalta el. A telep bikájával a környékbeli lakosság fajtiszta teheneiből a mult évben 20 darabot hágatott fel, úgyszintén a telep yorkshirei kanával 23 darab kocza lett felbugatva. Ugyancsak a tejgazdasági telepen elhelyezett fedező mén a rendes hágatási időn kivül 9 darab környékbeli kanczát fedezett. A telep állandó cselédségén kivül az összes tanulók is folyton munkába vannak fogva, elsősorban az állattenyésztés, takarmányozás, fejés és tejfeldolgozásnál, másodsorban pedig a külső gazdasági munkáknál. A telep felszerelései, berendezései és üzemi költségeire főbb vonásokban a következő összegek adattak ki: 1. gazdasági és üzemi költségekre 7703 K 16 f 2. tehenek beszerzéseire 12005 K f 3. takarmányozásra...... 5892 K 24 f 4. egy darab kan és 12 koczáért 975 K 31 f 5. telkesítési munkálatok, hidmérleg 1200 K f 6. 10 darab tyúk s 3 kakas fajbaromfiért 58 K f 7. gazdasági, gépek, tejfeldolkozó gépek, és felszerelvények, iskolai felszerelések, tanulók lakás és tanterem berendezése, élelmező vállalkozó felszerelése, szekerek, tehénszerszámok, állatok, eszközök, szállítási költségei és apró vegyes kiadások....... 14748 K 46 f Együtt 42577 K 17 f

11 A telep céljaira igénybe vett épületek átalakítását a gróf Schönborn-féle hitbizományi uradalom vállalta magára, melynek az átalakítási költségek beszámolásával évi bér fejében 1903. október 1-étöl 2880 K illetve 1913. október 1-től 1922-ig 1200 K bérösszeg fizetendő. A telep 1904. évi üzemben tartási, kezelési költségeire, tanulók ellátására, munkadijakra és általában minden néven nevezendő kiadásaira 29.275 K 97 f forditatott, melylyel szemben 7268 K 05 f. készpénzbevétel vételeztetett be. A kiadásokkal szemben ezen bevételi eredmény azonban nem mutatja a telep kezelésének tiszta képét, mert az állatszaporulatok ezen első évi kezelésben értékesités alá nem kerülhettek. 0i*2á}^ 2é^yi Könyvtár Vetőmagkiosztás. A telepen kitanult ifjak nagy keresletnek örvendenek s már a jövőben vizsgázók elhelyezése is biztosíttatott. Az 1904. év őszén a földmivelésügyi minister ur a telep életképessége és helyes nevelési irányzatáról a helyszínén személyes meggyőződést szerezvén, a telepnek tanítási és gazdasági eszközökkel való további felszerelésére még 7800 K összeget engedélyezett, mely összeg teljes egészében felhasználtatott. A hegyvidéken divó egyoldalú gazdálkodás megváltoztatása, másrészt az elfajzott vetőmagvak használatának kiküszöbölése czéljából az előző években kiosztott jó minőségű vetőmagvak terjesztésével elért szembetűnő eredmények fokozottabb fejlesztése céljából vetömagkiosztás az 1904. év tavaszán is eszközöltetett. Beszereztetett és kiosztatott pedig : 1. Tavaszi árpa 85-69 q. 2. Zab - - 89276 q. 3. Burgonya - 427-22 q. 4. Tengeri 26-61 q. 5. Lóhere - 83"4 í q. 6. Komócsin 2*25 q. Ezen vetőmagmennyiségek beszerzése és szállítási költse geire összesen 29.572 kor 23 fillér fordíttatott.

Ezen kiadással szemben a vetőmagvaknak 30% árkedvezmény mellett történt kiosztása, valamint a felmerült szállitási költségeknek az államkincstár által történt viselésével felmerült költségek levonásával,bevételre elöiratott 19.468 kor. 72 fül.,mely összeg az érdekelt községek terhére az egyes adóhivataloknál Íratván elö, vett értesülésünk szerint túlnyomó részben befolytak ; egyébiránt pedig a még kiegyenlitetlenül álló összegek részben községi, részben hitelszövetkezeti kötelezvényekkel teljesen fedezve vannak. Ezen vetömagkiosztásban Beregmegye 17 községében 676 kisgazda Máramaros m. 24 «671 «Ugocsa m. 4 «120 Ung megye 6 «135 Zemplén m. 27 «524 összesen : 78 községben 2126 kisgazda részesült. A fentebbi mennyiségű vetőmagokon kivül ingyenesen engedélyeztetett és kiosztatott a bárdházai tüzkárosultak részére 23 métermázsa öszi buza vetőmag, összesen 498 korona 26 fillér érlékben, melyből 62 tüzkárosult család segélyeztetett. A köztermelés megjavítása czéljából az 1903. évben a hegyvidéken leendő termelésre kisérletképen 1 mm. sárga és 3 mm. zöld orosz borsó vetőmag osztatott ki teljesen ingyenesen. Ezen vetőmagkészlet a hegyvidék különböző pontjain lakó kisgazda, lelkész és tanítók közt osztatott ki 2 10 kilogrammos részletekben. Miután azok ugy termelési eredményüket, mint fajukat illetőleg a hegyvidéken teljesen beváltak és megkedveltettek, az 1903. évben kiséríetként megkezdett borsótermelés fejlesztésére az 1904. évben folytatólag 6 mm. sárga és 4 mm. zöld orosz borsó szereztetett be és ugyancsak ingyenesen osztatott ki a hegyvidék különböző pontjain a kisgazdák között. A 6 mm. sárga borsóból 438, a 4 mm. zöld borsóból 280 kisgazda bevonásával tétettek meg a termelési kísérletek. A borsótermelésen kivül kísérlet tétetett még a hegyvidéki nép egyik fötápszerét képező bab termelésének helyes

29 irányú fejlesztése czéljából is, s e czélból 2 min. «Ezeregyért» fajta fehér bokorbab és 2 mm. «Orosz óriás fehér nagyszemü karóbab» osztatott ki ingyenesen Máramaros- és Beregvármegyékben. Az «Orosz óriás fehér karóbabból» Beregvármegye 11 községében 96 kisgazda, Máramarosvármegye 14 községében 225 kisgazda kapott a kísérletezésre vetőmagot. Az «Ezeregyért» fajta fehér bokorbabból Beregvármegyében 145, Máramarosban 151 termelési kísérlet végeztetett. Ugy a borsó, mint a bab szép eredménynyel termeszthetők a hegyvidéken s mindazon helyeken, hol tartós szárazság a vetemények fejlődésére kártékonyán nem hatott, szép terméseredményt hoztak. A nép a borsófajokból különösen a sárga, a babfajokból különösen az «Ezeregyért» fajt kedvelte meg. VII. Gazdasági gépek kiosztása. Az 1904. évi nagy szárazság folytán szükségessé válván a silányabb takarmánynemüeknek teljes felhasználása is, a hegyvidéken több község a kirendeltség által létesített hitelszövetkezetek utján saját erejéből szerzett be szecskavágókat; az alsóvereczkei hitelszövetkezet részére pedig állami támogatás mellett 5 darab szecskavágógép szereztetett be s 20 / 0 árkedvezmény mellett adatott ki. A régebben kiosztott nagyobb értékű gazdasági gépek után még kiegyenlítetlenül álló 637 korona tartozás behajtása iránti eljárások, tekintettel az általános Ínségre és takarmányhiányra 1904-ben, eredményre nem vezettek. Ujabban a behajtási eljárások ismét megindittattak s a hátralék remélhetőleg az év folyamán rendeztetni fog. A gazdasági gépeknek a hegyvidéken való terjesztése és megkedveltetése érdekében a ministeri kirendeltség minden lehető eszközzel közrehat. Tervbe vétetett egyszerű gazdasági gépekkel bemutatásokat eszközölni, esetleg ily gépekből egyes góczpontokon kiállításokat rendezni.

30 VIII. Lentermelés. A kirendeltségnek a lentermelés nagyobb mérvű terjesztésére irányuló törekvései az 1904. évben sem vezettek teljes eredményre, miután annak értékesítésére nélkülözhetetlen beváltó és feldolgozó gyártelep azon vidéken mégnem létesült. A mennyiben ily beváltó telep létesül, a lentermelés egyszerre nagyobb arányokban fog indulni, beváltó nélkül azonban egyelőre csak a házi szükségletre való lentermelés honosulhat meg. IX. Gyümölcstermelés és gyümölcsértékesítés. A gyümölcstermelés emelése czéljából az 1904. év tavaszán 10 filléres kedvezményes ár, valamint a szállítási és csomagolási költségek megtérítése ellenében a következő oltványok osztattak ki: Vármegye Község részére Alma Körte Szilva Cseresznye és megy Bereg 24 3335 5099 3301 2568 darab Máramaros 37 18436 12794 5406 3461 «Ugocsa 6 462 287 736 186 «Ung 19 2955 4123 2166 434 «Zemplén 24 3291 3496 2068 981 «összesen 31479 25799 13677 7630 darab Ezenkívül 9 község részére egész ingyenesen engedélyeztetett 8340 darab alma, 3900 darab körte, 150 darab szilva és 650 darab cseresznye vadoncz.

31 Bereg vármegye munkácsi és felvidéki járásában Ardánháza és vidéke gyümölcsfáinak ingyenes átoltása és benemesitése eszközöltetett, mely munkálatok teljesitésére a nagybocskói állami kertmunkásiskolától egy kertész-segéd és három gyakorlott kertmunkás rendeltetett ki. Az átoltásokhoz szükséges oltóvesszök darabonkénti 1 filléres szedési dija és továbbá a kötanyagok, szállítási költségek stb. a községek javára ingyenesen engedélyeztettek. A lefolyt aszályos év következtében a gyümölcstermés bár az a tavaszszal igen szép eredményekre jogosított, nem felelt meg a várakozásnak. Alma- és körtefélék közepes termést hoztak, de annak is nagy része apróbb maradt a rendesnél. A hegyvidék fötermését képező szilva az aszálytól összezsugorodva nem fejlődött ki kellőkép. A szilva értékesítésének előmozdítására a pénzügyminister úrtól a Munkács és vidéke gyümölcsértékesitö érdekeltségnek 10 darab gözberendezésü szeszgyár részére kedvezményes szeszfözési engedély kiadhatása eszközöltetett ki, ezen concessiók azonban a szilvatermés silányabb minősége miatt a szeszgyárak által nem vétettek igénybe, tartván tőle, hogy a magasabb árban fizetett gyenge minőségű szilvából a kedvezményes adótétel daczára sem lesznek képesek jövedelmezően szeszt égetni Ennek ellensúlyozására a szilvatermö vidékekre Beregvármegyében a Munkács és Vidéke gyümölcsértékesitö érdekeltségnek, továbbá Árdánháza és Felsö-Schönborn községek és környékének, Ungvármegyében a nagylázi hitelszövetkezetnek, Ugocsavármegyében a halmi hegyközségnek, Máramarosvármegyében Visk és Huszt községeknek egy-egy Györy-féle szeszfőző készülék lett ingyenes használatra átengedve, melyen a gazdák szilvaterméseiket egy kiküldött állami kertész útmutatásai szerint kifőzték. Ugyancsak a Munkács és Vidéke gyümölcsértékesitö érdekeltség részére két darab Casenille-féle aszaló adományoztatott, melyek egyike Munkácson, a másik Sztánfalván állíttatott fel. Ezen kivül egy darab Casenille-aszaló adományoztatok, az ugocsamegyei Halmi hegyközségnek.

32 Az előbbi években engedélyezett Casenille-féle aszalók az 1904. évben is teljes üzemben voltak. A nagyobb mennyiségben termelt alma értékesitése céljából a kirendeltség összeköttetésbe lépett a Magyar Gazdák Vásárcsarnok Ellátó Szövetkezet igazgatóságával, mely a vásárlást a hitelszövetkezetek közrevonásával kiküldött szakközegei által folyamatba tette. Miután a Vásárcsarnok Szövetkezet főleg a táblaalma vásárlására és értékesítésére fektette a fősúlyt, az alma pedig túlnyomó részben hullott, apró és férges volta miatt exportra nem volt alkalmas, a nevezett szövetkezet utján csak mintegy 16 waggon alma került értékesités alá. Az ez irányban megindított akczió azonban igen üdvösnek és fontosnak bizonyult, mert ezen vásárlások által az árak általában véve szabályoztalak s a legtöbb termelőnek termése, ha nem is a Vásárcsarnok Szövetkezete utján értékesült, a termelő tájékoztatva a piaczi normális árakról, nem adta el termését oly potom áron, mint az az előtti években szokásban volt. A mustalma értékesités is nagyban elömozdittatott. Végül a kirendeltség kezdeményezésére Ardánháza és vidékén a vadcsipkebogyó szedése és szállítása tétetett folyamatba. A szedett csipkebogyók 10 20 mm. mennyiségben a kecskeméti, dévai és pozsonyi konzervgyáraknak küldettek meg és métermázsánkint 10 korona árban értékesültek. Ezen eljárás csak kísérlet volt a jövőre nézve s a szedéssel foglalkoztatott gyermekeknek és öregeknek 80 fillér 1 korona napszám keresetet eredményezett. Az 1904. évben megtartott gyümölcsészeti tanfolyamokon a hegyvidékről 5 lelkész és 3 tanitó, a borgazdasági tanfolyamokon egy tanitó vett részt és nyert kiképzést. Tervbe vétetett helyszíni oktatásokat is rendezni, különösen a gyümölcsfák nyesése, gondozása stb. érdekében. A kirendeltség teljes erejével odahat, hogy a sokféle gyümölcstermesztést csökkentse és kevesebb fajta gyümölcsnek nagyobb mennyiségekben való termelését előmozdítsa.