Közlekedési alapismeretek (közlekedéstechnika) középszint 11 ÉRETTSÉGI VIZSGA 01. május 5. KÖZLEKEDÉSI ALAPISMERETEK (KÖZLEKEDÉSTECHNIKA) KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ NEMZETI ERŐFORRÁS MINISZTÉRIUM
Fontos tudnivalók A javítási-értékelési útmutatóban feltüntetett válaszokra kizárólag a megadott pontszámok adhatók. A megadott pontszámok további bontása csak ott lehetséges, ahol erre külön utalás van. Az így kialakult pontszámok csak egész pontok lehetnek. írásbeli vizsga 11 / 11 01. május 5.
Teszt jellegű kérdéssor (Alapfogalmak) Húzza alá a helyesnek ítélt válaszokat! 1. feladat a) Szállítás alatt saját járművel saját áru továbbítását értjük. A szállítás kifejezést használjuk a személyközlekedésben, valamint a csővezetékes szállítás esetében is. b) Szállítás alatt idegen járművel idegen áru továbbítását értjük. A szállítás kifejezést csak a személyközlekedésben használjuk. c) Szállítás alatt saját járművel más árujának továbbítását értjük. A szállítás kifejezést használjuk még a csővezetékes szállítás esetén is.. feladat a) A fuvarlevél csak a fuvarozási szerződés meglétét bizonyítja. b) A fuvarlevelet naplóként használják a fuvarozás során. c) A fuvarlevél bizonyítja a fuvarozási szerződés meglétét, valamint igazolja a küldemény átvételét. 3. feladat a) A gépjárműveknél aktív biztonság alatt azokat a törekvéseket értjük, amelyek célja a baleset súlyosságának csökkentése. b) A gépjárműveknél aktív biztonság alatt azokat a törekvéseket értjük, amelyek célja a baleset megelőzése, elkerülése. c) A gépjárműveknél aktív biztonság alatt azokat a törekvéseket értjük, amelyek célja a baleset következményeinek csökkentése. 4. feladat a) Az 135 mm nyomtávolságú vasúti vonalakat normál nyomtávolságú vonalaknak nevezzük. b) Az 1435 mm nyomtávolságú vasúti vonalakat normál nyomtávolságú vonalaknak nevezzük. c) Az 1335 mm nyomtávolságú vasúti vonalakat normál nyomtávolságú vonalaknak nevezzük. 5. feladat a) Vasúti alépítmény alatt a töltéseket, bevágásokat, átereszeket, hidakat, alagutakat értjük. b) Vasúti alépítmény alatt a töltéseket és a bevágásokat értjük. c) Vasúti alépítmény alatt az átereszeket, hidakat, alagutakat értjük. írásbeli vizsga 11 3 / 11 01. május 5.
6. feladat a) Az autóút két forgalmi sávos út, amely a vasutakat külön szintben keresztezi más utakkal, különösen kisebb forgalmú utakkal a szintbeli kereszteződés nem megengedett. b) Az autóút két vagy több forgalmi sávos út, amely a vasutakat azonos szintben keresztezi más utakkal, különösen kisebb forgalmú utakkal a szintbeli kereszteződés nem megengedett. c) Az autóút két vagy több forgalmi sávos út, amely a vasutakat külön szintben keresztezi más utakkal, különösen kisebb forgalmú utakkal a szintbeli kereszteződés megengedett. 7. feladat 3 pont a) A közúti jármű magassága 4,00 méternél nem lehet nagyobb. b) A közúti jármű magassága 3,00 méternél nem lehet nagyobb. c) A közúti jármű magassága 3,50 méternél nem lehet nagyobb. 8. feladat a) A hajó bruttó hordképessége (DWT) az a tonnában kifejezett érték, amely csak a fuvarozható rakomány tömegét jelenti. b) A hajó bruttó hordképessége (DWT) a hajó teljes teherbíró kapacitását fejezi ki, tehát a rakományon kívül beletartozik az üzemanyag és az egyéb, üzemeltetéshez szükséges készletek, valamint a személyzet és felszerelésének tömege is. c) A hajó bruttó hordképessége (DWT) az a tonnában kifejezett érték, amely a hajó tömegét jelenti a rakomány nélkül. 9. feladat (Műszaki rajz) a) Metszeti ábrázolást akkor alkalmazunk, ha kevés hely áll rendelkezésre a tárgy megrajzolásához. b) Metszeti ábrázolást az egyszerű tárgyak megrajzolásánál alkalmazunk. c) Metszeti ábrázolást akkor alkalmazunk, amikor nemcsak a tárgy külső alakját, hanem a belső részleteit is meg akarjuk mutatni. 10. feladat (Mechanika) a) A dinamika a mozgásokat úgy tárgyalja, hogy az előidéző okokat nem tárgyalja. b) A dinamika a testeket terhelő erők hatását nem, csak a mozgásokat tárgyalja. c) A dinamika a testeket, szerkezeteket terhelő erők hatását, törvényszerűségeit tárgyalja. írásbeli vizsga 11 4 / 11 01. május 5.
11. feladat (Gépelemek-géptan) Forrás: Szabó István: Gépelemek, Tankönyvmester Kiadó, Bp. 004. 66. old. (.58. ábra) a) A reteszek határoló síkjai párhuzamosak egymással, tehát lejtésük nincs. A reteszkötés a nyomatékot tisztán a retesz nyírása útján viszi át. b) A reteszek határoló síkjai nem párhuzamosak egymással. A reteszkötés a nyomatékot tisztán a retesz húzása útján viszi át. c) A reteszek határoló síkjai párhuzamosak egymással, tehát lejtésük nincs. A reteszkötés a nyomatékot tisztán a hajlítás útján viszi át. 1. feladat (Anyagismeret) Mely hőkezelési művelet diagramja látható az alábbi ábrán? Forrás: Lukács Attila: Autóipari anyag-és gyártásismeret, Műszaki Könyvkiadó, Bp. 1991. 54. old. (7. ábra) a) A mélyhűtéses edzésé. b) A közönséges edzésé. c) A normalizálásé. 13. feladat (Elektrotechnika) a) Kirchhoff II. törvénye (hurkok törvénye) kimondja, hogy bármelyik zárt hurokban a feszültségek összege nulla. b) Kirchhoff II. törvénye (csomópontok törvénye) kimondja, hogy bármelyik zárt hurokban a feszültségek összege nulla. c) Kirchhoff II. törvénye (hurkok törvénye) kimondja, hogy a csomóponthoz tartozó valamennyi áram összege nulla. írásbeli vizsga 11 5 / 11 01. május 5.
14. feladat (Elektrotechnika) a) Párhuzamosan kapcsolt ellenállásláncon bármelyik két feszültség úgy aránylik egymáshoz, mint azok az ellenállások, amelyeken mérhetjük azokat. Ez a feszültségosztás törvénye. b) Sorosan kapcsolt ellenállásláncon bármelyik két feszültség úgy aránylik egymáshoz, mint azok az ellenállások, amelyeken mérhetjük azokat. Ez az áramosztás törvénye. c) Sorosan kapcsolt ellenállásláncon bármelyik két feszültség úgy aránylik egymáshoz, mint azok az ellenállások, amelyeken mérhetjük azokat. Ez a feszültségosztás törvénye. 15. feladat (Elektronika) 1 pont Mely elektronikus alkatrész működési vázlata látható az alábbi ábrán? Forrás: Kovács Csongor: Elektronika, General Press Kiadó, Budapest, 005. 8. old. (. 19. ábra) a) A tirisztoré. b) A PNP típusúan szennyezett tranzisztoré. c) Az NPN típusúan szennyezett tranzisztoré. írásbeli vizsga 11 6 / 11 01. május 5.
Feladatok 1. feladat (Közlekedési alapismeretek) 0 pont A vasúti felépítmény alapfogalmai a) Mit jelent a nyomtávolság a vasúti síneknél? Jelölje az alábbi ábrán annak helyzetét és értékét, a sín futófelületének síkjától mérve! Forrás: Lenzsér Levente-Reider László: Közlekedési alapismeretek, Műszaki Kiadó 009. 7. old. (4.15. ábra) A nyomtávolság a két sínszál távolsága a futófelület alatt 14 mm- rel mérve. b) Mit nevezünk nyombővítésnek, és miért alkalmazzuk? Jelölje az alábbi ábrába annak átlagos értékét! Forrás: Lenzsér Levente-Reider László: Közlekedési alapismeretek, Műszaki Kiadó 009. 7. old. (4.16. ábra) Íves pályaszakaszokon, a külső íven futó kerék nagyobb utat tesz meg, mint a belső íven futó. A járművek kerekei itt befeszülhetnek, ami sok káros következménynyel járhat (pl. sín- és kerékkopás, futómű-rongálódás, kényelmetlen utazási érzet, járműkisiklás). Hogy ezt elkerüljék, adott ívsugárhoz nyombővítést alkalmaznak. 300 méternél kisebb sugarú ívekben alkalmazzák, és átlagos értéke 10 mm. A vasúti kerék az ívben futás miatt kúpos kialakítású. 1 pont írásbeli vizsga 11 7 / 11 01. május 5.
c) Mit értünk pályatúlemelés alatt, miért alkalmazzuk, és mitől függ a túlemelés nagysága? Mikor beszélünk ideális túlemelésről? Forrás: Lenzsér Levente-Reider László: Közlekedési alapismeretek, Műszaki Kiadó 009. 73. old. (4.17. ábra) A túlemelés íves vágányszakaszokon a két sínszál magasságkülönbsége. Azért van rá szükség, mert ívben való haladáskor a gravitációs erőn kívül centrifugális erő is hat. A két erő eredője a külső sínszálat jobban terhelné, és ez a sínlekötéseket jobban terhelné, kényelmetlenné tenné az utazást, illetve szélső esetekben járműkisiklást okozhatna. A túlemelés nagysága függ a jármű sebességétől és az ív sugarától. Ha a túlemelés valamennyi káros hatást megszünteti, ideális túlemelésről beszélünk. A vasútvonalak többségén különböző sebességű vonatok közlekednek, itt az ideálisnál kisebb túlemelést alkalmaznak. 1 pont d) Az alábbi ábrán a vasútvonal felépítése látható. Nevezze meg a számokkal jelölt részeit! Forrás: Lenzsér Levente-Reider László: Közlekedési alapismeretek, Műszaki Kiadó 009. 75. old. (4.19. ábra) 1 Állomásépület 1 pont Bejárati jelző 1 pont 3 Átmenő fővágány 1 pont 4 Fővágányok 1 pont 5 Mellékvágány 1 pont 6 Nyílt pálya 1 pont írásbeli vizsga 11 8 / 11 01. május 5.
. feladat (Műszaki rajz) 10 pont Válogassa ki az egyes feladatoknál a hiányzó felül- és alulnézeteket, majd írja a megfelelő nézet betűjelét a megadott számozott keretbe! A felülnézeti betűjel az ábra alatti, az alulnézeti az ábra feletti keretbe kerüljön, az európai vetítésnek megfelelően! Forrás: Ocskó Gyula: Géprajzi feladatgyűjtemény, Iskolai segédlet (5. ábra részlet) Helyes válaszonként adható 1 pont, összesen 10 pont. írásbeli vizsga 11 9 / 11 01. május 5.
3. feladat (Mechanika) 10 pont Egy acélhuzal hossza 8 m, átmérője mm. Számítsa ki a huzal megnyúlását és a benne ébredő feszültséget, ha 50 N húzóerővel terheljük, és a rugalmassági modulus 10 MPa! 5 F lo ( Δ l = ) A E Megoldás: A huzal megnyúlása: F lo 50 N 8000 mm Δ l = = = 3, 18 mm 6 pont A E ( mm) 3,14 N 00 000 4 mm A huzalban keletkező feszültség: F 50 50 N σ = = = = 79,61 80 A 3,14 3,14 mm ( MPa) 4 pont 4 4. feladat (Gépelemek) 10 pont Egy k = 350 mm karhosszúságú kézi forgattyút egy dolgozó F = 80 N kerületi erővel és v = 1 m/s kerületi sebességgel hajt. a) Mekkora a tengely fordulatszáma és szögsebessége? b) Számítsa ki a gép forgatásához szükséges teljesítményt! Megoldás: a) A tengely fordulatszáma és szögsebessége: v = π n k v 1 1 n = = = 0,455 π k 6,8 0,35 s ω = π n 1 pont 1 rad ω = 6,8 0,455 =,85 s s b) A gép forgatásához szükséges teljesítmény: P = F v 1 pont m Nm P = 80N 1 = 80 = 80W s s írásbeli vizsga 11 10 / 11 01. május 5.
5. feladat (Elektrotechnika) 10 pont Sorba kapcsolunk egy 100 Ω-os 1 W-tal és egy 00 Ω-os 4 W-tal terhelhető ellenállást. Mekkora feszültséggel táplálható a kapcsolás, ha az ellenállások nem károsodhatnak? Megoldás: A 100 Ω-os ellenálláson legfeljebb: P P1 1W = I1 R 1 I1 = = 0,1A áram folyhat R 100Ω 1 = A 00 Ω-os ellenálláson legfeljebb: P 1 P 4W = I R I = = 0,141A áram folyhat R 00Ω = Mivel a kisebbet kell választani, a megengedett érték: 0,1A A két ellenállás sorosan kapcsolódik, ezért eredője: R = R 1 + R = 100 Ω + 00 Ω = 300 Ω A rákapcsolható feszültség pedig legfeljebb: U = I1 R = 0,1A 300Ω = 30V lehet. 6. feladat (Elektronika) 10 pont A tranzisztor, mint kapcsoló a) Rajzolja be a kimeneti feszültség jelalakját az alábbi ábrán látható diagramba! 4 pont b) Jellemezze az alábbi ábrán látható bipoláris tranzisztor kivezérlési tartományait a kollektoráram szempontjából! A Telítési tartomány B Aktív tartomány C Lezárási tartomány írásbeli vizsga 11 11 / 11 01. május 5.