193/2013.sz. előterjesztés 1.melléklete PILIS VÁROS ÖNKORMÁNYZATA Képviselő-testületének./2013. (XI..) sz. önkormányzati rendelete a szociális ellátások helyi rendszeréről Hatályba lépés napja: 2014. január 01. Ezen önkormányzati rendelet a helyben szokásos eszközökkel közzétéve 2013. november hó.. napjától 2013. november hó.. napjáig. Pilis, 2013. november hó. napján. Szabó Márton polgármester dr. Fónagy Ágota jegyző 1
Pilis Város Önkormányzata Képviselő-testületének /2013. (XI..) sz. önkormányzati rendelete a szociális ellátások helyi rendszeréről Pilis Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a Magyarország Alaptörvénye Állam cím 32 cikkben és Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011.évi CLXXXIX. törvény, valamint, a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló, többször módosított 1993.évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) 26. - ában és 92. -ában nyert felhatalmazás alapján, az alábbi önkormányzati rendeletét (a továbbiakban: Ör.) alkotja meg: I. RÉSZ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK A rendelet célja 1. (1) Az önkormányzati rendelet (a továbbiakban: Ör.) megalkotásának célja, hogy a Képviselőtestület eleget tegyen a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló, többször módosított 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) által előírt kötelezettségének és szabályozza a pénzbeli és természetbeni ellátások megállapításának, kifizetésének, folyósításának, ellenőrzésének szabályait, valamint a felnőtt korúakra vonatkozó, a személyes gondoskodás körébe tartozó feladatait tekintve megállapítsa az egyes ellátások fajtáit és az ellátás igénybevételére, megszűnésére vonatkozó eljárás rendjét. (2) Pilis Város Önkormányzata, az általa biztosított és megszervezett személyes gondoskodással segítséget nyújt a szociálisan rászorulók részére saját otthonukban és lakókörnyezetükben önálló életvitelük fenntartásában, valamint egészségi állapotukból, mentális állapotukból vagy más okból származó problémáik megoldásában. (3) Az Önkormányzat, valamint annak szervei, továbbá a településen működő oktatási, egészségügyi és civil szervezetek kötelesek a személyes gondoskodás biztosítása érdekében egymással együttműködni, a tudomásukra jutott, gondoskodást igénylő problémák megoldását kötelesek kezdeményezni. A rendelet hatálya 2. (1) Az Ör. személyi hatálya Pilis város közigazgatási területén lakóhellyel rendelkező, az Szt. 3. -a szerinti személyre terjed ki. (2) Az Ör. tárgyi hatálya Pilis város közigazgatási területén nyújtott pénzbeli, természetbeni és személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátásokra terjed ki. 2
Eljárási rendelkezések 3. (1) A segélyezési eljárás kérelemre indul, kivételes esetekben hivatalból is indulhat. A szociális ellátás iránti kérelmek döntésre való előkészítése Pilisi Polgármesteri Hivatala (a továbbiakban: Polgármesteri Hivatal) feladata. (2) A döntés előkészítés keretében a Polgármesteri Hivatal jogosult és köteles a kérelemben és a mellékleteiben foglaltak valóságtartalmát ellenőrizni. (3) Az Szt. hatálya alá tartozó szociális ellátások igénybevételére vonatkozó kérelem nyomtatványok az Ör.13-19.sz.függelékét képezik. (4) Az aktív korúak ellátásra való jogosultság elbírálásához a kérelmező köteles nyilatkozni családja vagyoni viszonyairól, a vonatkozó központi jogszabályban meghatározottak szerint. (5) Az ügyfél a rendszeres és rendkívüli szociális ellátás iránti kérelemhez köteles csatolni a család jövedelem igazolását. (6) A rendszeres szociális ellátásban részesített személy a jövedelmi viszonyaiban bekövetkezett változást köteles 15 napon belül a szociális hatáskört gyakorló személy, szerv részére írásban bejelenteni. (7) Az Ör. hatálya alá tartozó valamennyi ellátás tekintetében - hatósági eljárás részeként - a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló, többször módosított 2004. évi CXL. törvényben foglaltakat kell alkalmazni. (8) A havi rendszerességgel nyújtott szociális ellátást a Szt. 25. (4)-(10) bekezdése szerint felül kell vizsgálni. Jogosulatlanul igénybe vett ellátás megtérítése 4. (1) Az Szt.-ben meghatározott feltételek hiányában, vagy az Szt. és e rendelet megsértésével nyújtott szociális ellátást meg kell szüntetni, és az ellátást jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybe vevőt az Szt. 17. -a alapulvételével kötelezni kell: a./ a pénzbeli szociális ellátás visszafizetésére, b./ a természetben nyújtott szociális ellátás esetén a dolog visszaszolgáltatására vagy a szolgáltatásnak megfelelő pénzegyenérték megfizetésére. (2) Az Ör. alkalmazásában rosszhiszemű igénybevételnek minősül: a./ a valós tények valótlan feltüntetése, b./ az ügy szempontjából lényeges tény elhallgatása, c./ valótlan nyilatkozattétel. (3) A rendszeres szociális ellátásban részesülő személy köteles 15 napon belül a Polgármesteri Hivatalhoz bejelenteni, amennyiben társadalombiztosítási igazgatási szervnél rendszeres pénzellátásra irányuló eljárás kezdeményezett. 3
(4) Amennyiben a helyi önkormányzat képviselő-testülete a hatáskörébe tartozó szociális ellátás megtérítését rendeli el, a megtérítés összegét, illetve pénzegyenértékét és a kamat összegét - amennyiben annak megfizetése a kötelezett megélhetését súlyosan veszélyeztetné - méltányosságból elengedheti, csökkentheti, részletekben fizetheti meg. Pénzbeli és természetbeni szociális ellátások 5. (1) A Képviselő-testület a jogosult ügyfél részére jövedelme kiegészítésére, pótlására az alábbi pénzbeli ellátási formákat állapítja meg: a./méltányossági ápolási díj (az Szt.43./B. (1) bekezdése szerint) b./pénzbeli önkormányzati segély. (2) Az Ör. rögzíti, hogy a települési önkormányzat jegyzője az Szt-ben meghatározott feltételek szerint: a./ rendszeres szociális segélyt b./ foglalkoztatást helyettesítő támogatást, d./ normatív lakásfenntartási támogatást állapít meg. (3) A Képviselő-testület a jogosult ügyfél részére, az alábbi természetbeni ellátási formákat állapítja meg: a./természetbeni önkormányzati segély: aa./rendszeresített élelmiszerutalvány, ab./rendszeresített gyógyszerutalvány, ac./tüzelőutalvány b./ az Szt.50. (3) bekezdésében meghatározott méltányossági jogon járó közgyógyellátást, c./ szemétszállítási díj mérséklése,törlése d./ köztemetés. 4
II. RÉSZ PÉNZBEN NYÚJTHATÓ SZOCIÁLIS ELLÁTÁSOK I. FEJEZET AKTÍV KORÚAK ELLÁTÁSA, RENDSZERE Aktív korúak ellátása 6. (1) Az aktív korúak ellátása a hátrányos munkaerő piaci helyzetű aktív korú személy illetve családja részére nyújtott ellátás. (2) Az aktív korúak ellátásra való jogosultsága elbírálásának (megállapításának, elutasításának), folyósításának, szüneteltetésének, felülvizsgálatának, továbbfolyósításának, megszűnésének, valamint megszüntetésének keret szabályait az Szt. valamint végrehajtási rendeletei: az egyes pénzbeli szociális ellátások elszámolásának szabályairól szóló, többször módosított 62/2006. (III.27.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Er.) továbbá a pénzbeli és természetbeni ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló, többször módosított 63/2006.(III.27.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) határozzák meg. (3) A kérelmezőt kérelme elbírálását megelőzően tájékoztatni kell az együttműködési kötelezettségről, annak tartalmáról, formáiról, az aktív korúak ellátása folyósításának feltételeiről, az együttműködésre kijelölt szerv megnevezéséről, elérhetőségéről, és írásban nyilatkoztatni kell arról, hogy kérelme kedvező elbírálása esetén, az együttműködési kötelezettségének maradéktalanul eleget tesz. (4) Amennyiben a kérelmező a (3) bekezdés szerinti együttműködést nem vállalja, - részére az aktív korúak ellátására való jogosultság nem állapítható meg. Rendszeres szociális segélyben részesülőkre vonatkozó szabályok 7. (1) Az Szt. 37. (1) bekezdésének b/-d/ pontjaiban meghatározott rendszeres szociális segélyben részesülő, aktív korú nem foglalkoztatott személy (a továbbiakban: rendszeres szociális segélyre jogosult) az Szt. 37/A. -a értelmében a segély folyósításának feltételeként köteles a települési önkormányzat által kijelölt szervvel együttműködni, amelynek keretein belül: a./ az együttműködésre kijelölt szervnél nyilvántartásba veteti magát, b./ a beilleszkedést segítő programról írásban megállapodik az együttműködésre kijelölt szervvel, c./ teljesíti a beilleszkedést segítő programban foglaltakat. (2) A rendelet alkalmazásában együttműködésre kijelölt szerv: a Kistérségi Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat pilisi tagintézménye (a továbbiakban: Családsegítő Szolgálat). 5
(3) A jogosultságot megállapító szerv az együttműködési kötelezettségről, annak tartalmáról, formáiról, az aktív korúak rendszeres szociális segélye folyósításának feltételeiről, az együttműködésre kijelölt szerv megnevezéséről, elérhetőségéről, az aktív korúak rendszeres szociális segélyét megállapító határozatban rendelkezik. (4) A rendszeres szociális segélyre jogosult köteles a kérelemnek helyt adó határozat jogerőre emelkedését követő 15 napon belül - a rendszeres szociális segély folyósításának feltételeként - az együttműködésre kijelölt szervvel felvenni a kapcsolatot. (5) Az együttműködésre kijelölt szerv a./ a megjelent rendszeres szociális segélyre jogosultat nyilvántartásba veszi, b./ tájékoztatja a beilleszkedést segítő program típusairól, c./ kidolgozza az egyéni élethelyzethez igazodó beilleszkedést segítő programot, és arról a rendszeres szociális segélyre jogosulttal írásbeli megállapodást köt. (6) Az együttműködésre kijelölt szerv és a rendszeres szociális segélyre jogosult között megkötendő együttműködési megállapodás különösen tartalmazza, az alábbiakat: a./ az együttműködési program személyre szabott, meghatározott tartalmát, b./ a programon való részvétel gyakoriságát, amely évente 6 (azaz hat) alkalomnál kevesebb nem lehet, c./ a részvételben történő akadályoztatása esetén, a távolmaradás kimentésének módját, és határidejét, d./ azokat az eseteket és körülményeket, amelyek miatt az együttműködési megállapodás nem teljesítése az együttműködési kötelezettség megszegését jelentik. (7) Az együttműködésre kijelölt szerv a rendszeres szociális segélyre jogosulttal folytatott foglalkozás alapján a (4) bekezdésben meghatározott első kapcsolat felvételét követő 60 napon belül elkészíti az adott, rendszeres szociális segélyre jogosult Egyéni Beilleszkedést Segítő Programját, amelyre vonatkozólag az aktív korúak rendszeres szociális segélyében részesülő személlyel, írásban megállapodást köt. (8) A beilleszkedést segítő program, a rendszeres szociális segélyben részesülő személy szociális helyzetéhez és mentális állapotához igazodva, - az alábbi területekre terjed ki: a./ az együttműködésre kijelölt szervvel történő kapcsolattartásra, b./ az együttműködő személy számára előírt, az egyéni képességeket fejlesztő vagy az életmódot formáló foglalkozásokon, tanácsadásokon, illetőleg a munkavégzésre történő felkészülést segítő programban való részvételre, c./ a felajánlott és az iskolai végzettségének megfelelő oktatásban, képzésben történő részvételre, különösen az általános iskolai végzettség és az első szakképzettség megszerzésére. (9) Az együttműködésre kijelölt szerv a rendszeres szociális segélyre jogosulttal folytatott foglalkozásokon elhangzottak és rögzítettek alapján a beilleszkedés formáit, az alábbi program típusok figyelembevételével határozza meg, választja ki: a./ kapcsolattartás az együttműködésre kijelölt szervvel, b./ életmód formáló csoportos foglalkozásokon történő részvétel, c./ életvezetési tanácsadás, d./ egyéni képességfejlesztő program. 6
(10) A rendelet alkalmazásában, az aktív korúak ellátására jogosult, rendszeres szociális segélyében részesülő személy együttműködési kötelezettségének súlyos megszegésének minősül: a./ az ellátást megállapító szerv által, az ellátás nyújtásáról rendelkező határozatban kiemelt, az Ör. 7. (4) bekezdésében meghatározott első jelentkezési kötelezettségét megszegi (kivéve: az első megjelenési kötelezettség igazolt mulasztása esetét), b./ nem tesz eleget az Ör. 7. (6) bekezdés b/ pontjában meghatározott kapcsolattartásnak, c./ az együttműködésre kijelölt szervvel, az első kapcsolatfelvételt követő 60 napon belül nem köti meg az Egyéni Beilleszkedést Segítő Programot, d./ nem valósítja meg az együttműködésre kijelölt szervvel együtt kidolgozott Egyéni Beilleszkedést Segítő Programban az együttműködésre kijelölt szerv által kiemeltnek tekintett célt. (11) A rendelet alkalmazásában igazolt távollét: a./ rendszeres szociális segélyre jogosult betegsége, vagy külföldi tartózkodása, b./ rendszeres szociális segélyre jogosult közeli hozzátartozói közül: a közvetlen leszármazó, vagy unoka, vagy testvér, vagy közvetlen felmenő betegsége, vagy ezen alpontban megjelölt személy valamelyikének halála. (12) Az együttműködésre kijelölt szerv az R. 17. (13) bekezdés a./ pontja értelmében jelzi a jegyzőnek, ha az aktív korúak ellátására jogosult, rendszeres szociális segélyében részesülő személy együttműködési kötelezettségének nem tesz eleget. (13) A támogatás folyósítását a megszűnésre okot adó körülmény hónapjának utolsó napjával kell megszüntetni. (14) Az együttműködésre kijelölt szerv az R. 17. (13) bekezdés b./ pontja szerinti éves értékelés megküldésével tájékoztatja a jegyzőt a beilleszkedést segítő program végrehajtásáról. (15) Az Szt. 37. (1) bekezdés d./ pontja alapján rendszeres szociális segélyt állapít meg a jegyző annak a személynek, aki a./ várandós nő, b./ a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal vizsgálata alapján az egészségkárosodásának mértéke nem éri el az 50 %-ot, de meghaladja a 20 %-os mértéket, c./ a közfoglalkoztatás egészségügyi alkalmassági vizsgálat eredményeként a felajánlott munkakörben alkalmatlannak minősítették. (16) A (15) bekezdés szerinti eljárás megindítását a Polgármesteri Hivatal Szociális Csoportjánál írásban kell kezdeményezni. (17) Az elbíráláshoz benyújtandó dokumentumok a vonatkozó kérelemnek megfelelően: a./ a (15) bekezdés a./ pontja szerinti kérelemhez a terhes gondozást végző szakorvos javaslata, b./ a (15) bekezdés b./ pontja szerinti kérelemhez a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal írásbeli szakvéleménye, c./ a (15) bekezdés c./ pontja szerinti kérelemhez munkaköri orvosi alkalmassági véleménye becsatolása szükséges. 7
(18) Amennyiben az Szt. 37. (1) bekezdésének d./ pontja alapján megállapított rendszeres szociális segély jogosultsági feltétele megszűnik, úgy a jegyző köteles a feltétel megszűnését követő hónap első napjától az aktív korúak ellátására való jogosultságot megvizsgálni. Foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesülőkre vonatkozó szabályok 8. (1) Az a személy, akinek az aktív korúak ellátására való jogosultságot állapítottak meg az Szt. 33. (1) bekezdése d/-g/ pontjainak figyelembe vételével az Szt. 37/A. -ában foglaltak szerinti kivétellel az állami foglalkoztatási szervnél, a Pr. 17. -ában rögzített eljárásrend szerint a./ köteles kérni az álláskeresőként történő nyilvántartásba vételét, egyúttal b./ az állami foglalkoztatási szervvel együttműködni, továbbá c./ az Ör. 8. (2)-(3) bekezdésében meghatározottak szerint köteles lakókörnyezete rendezettségét biztosítani. (2) A foglalkoztatást helyettesítő támogatásra jogosult személy - aktív korúak folyósításának feltételeként - a tulajdonában, használatában álló ingatlan tisztán és rendben tartásáról gondoskodni köteles. (3) A foglalkoztatást helyettesítő támogatásra jogosult személy - aktív korúak folyósításának feltételeként - ezen belül köteles gondoskodni: a./ a lakó és az emberi tartózkodásra szolgáló épületek, közös használatú részek tisztaságáról, rendszeres takarításáról, higiénikus állapotának és rendeltetésszerű használatra való alkalmasságának megőrzéséről, a rovar és rágcsáló mentesítéséről, valamint az épülethez tartozó kert, udvar rendszeres, folyamatos gyommentesítéséről, kaszálásáról, b./ téli időszakban az ingatlanhoz tartozó csúszós, havas járdaszakasz tisztításáról, a csúszásmentesítéséről, c./ az ingatlan előtti járdának - járda hiányában az egy méter széles területsávnak, - az ingatlan előtti terület tisztán tartásáról, szemét- és gyommentesítéséről. (4) A (2)-(3) bekezdésben foglalt kötelezettségek ellenőrzéséről a közterület-felügyelet, valamint a Szociális Csoport munkatársainak bevonásával - a jegyző gondoskodik. (5) A szociális hatáskört gyakorló szerv a (2)-(3) bekezdésben foglalt kötelezettségek, feltételek nem teljesülése esetén a jogosultat 5 munkanapos határidő tűzésével felszólítja, az Ör-ben foglaltak teljes körű teljesítésére. (6) Amennyiben a jogosult személy a tulajdonában, használatában álló ingatlan tisztán és rendben tartásáról a megadott határidő elteltével sem gondoskodik, úgy szociális hatáskört gyakorló szerv a mulasztás hatóság általi tudomásszerzést követő hónap első napjától intézkedik a foglalkoztatást helyettesítő támogatás megszüntetése iránt. 8
Aktív korúak ellátása megszűnésének, megszüntetésének, szüneteltetésének esetei 9. Az aktív korúak ellátása megszűnésének, megszüntetésének eseteit az Szt. 34. -a és az Szt. 37/B. -a határozza meg. II. FEJEZET ÁPOLÁSI DÍJ RENDSZERE Méltányossági ápolási díj 10. Ápolási díj állapítható meg annak a hozzátartozónak, aki 18. életévét betöltött, tartósan beteg személy gondozását, ápolását végzi (a továbbiakban: méltányossági ápolási díj). 11. (1) Az Ör. 10. -ában meghatározott ápolási díj megállapítása iránti kérelemhez csatolni kell a háziorvos a./ igazolását arról, hogy a 18. életévét betöltött tartósan beteg ápolt, b./ arra vonatkozó szakvéleményét, hogy az ápolt állandó és tartós gondozásra szorul. (2) A háziorvos az (1) bekezdés a./ pontjában foglalt igazolást a./ az Szt-ben meghatározott orvos szakértői szerv szakvéleménye, vagy b./ a megyei gyermek-szakfőorvos igazolása, vagy c./ a fekvőbeteg-szakellátást nyújtó intézmény vagy a területileg illetékes szakrendelő intézet szakorvosa által kiadott zárójelentés, igazolás alapján állítja ki. (3) Az ápolási díjat kérelmező személy, illetve az ápolási díjat megállapító szerv a./ az (1) bekezdés a./ pontjában foglalt igazolás felülvizsgálatát az Szt-ben meghatározott egészségügyi államigazgatási szerv által kijelölt, az ápolást indokoló diagnózis szerinti szakorvostól vagy szervtől, b./ az (1) bekezdés b./ pontjában foglalt szakvélemény felülvizsgálatát az ápolt személy tartózkodási helye szerint illetékes megyei, fővárosi szociális módszertani intézménytől kérheti. (4) Az ápolási díjat kérelmező személy köteles a 18. életévét betöltött, tartósan beteg személy gondozására irányuló ápolási díj iránti kérelemhez mellékelni a család jövedelemigazolását is. 12 (1) Az Ör. 10. -ában meghatározott kérelem előterjesztése esetén, ápolási díjban részesíthető az az ápoló, akinek a családjában az egy főre számított havi jövedelem a mindenkori öregségi 9
nyugdíj 120%-át, egyedül élő esetében a 180%-át nem éri el, feltéve, hogy a beteg ellátását más közeli hozzátartozó keresetveszteség nélkül nem tudja megoldani. (2) Az ápolási díj a kérelem benyújtása napjától állapítható meg. (3) Az ápolási, gondozási kötelezettség teljesítését a Polgármesteri Hivatal szükség szerint jogosult - a központi jogszabályban (Szt.) meghatározott ún. soros ellenőrzésen túlmenően a helyszínen is ellenőrizni. A méltányossági ápolási díj mértéke 13. (1) A méltányossági ápolási díj havi összege az éves központi költségvetési törvényben meghatározott alapösszeg 80%-a az Szt. 43/B. (1) bekezdésében foglalt esetben (18 életévét betöltött, tartósan beteg személy gondozása / ápolása esetén). (2) A méltányossági ápolási díj havi összege a más rendszeres pénzellátásban részesülő jogosult ügyfél esetén az (1) bekezdés szerinti összegnek és a jogosult részére folyósított más rendszeres pénzellátás havi összegének a különbözete. Amennyiben a különbözet az ezer forintot nem éri el, a jogosult ügyfél részére ezer forint összegű ápolási díjat kell megállapítani. (3) A méltányossági ápolási díj folyósításának időtartama - a külön társadalombiztosítási jogszabályban meghatározott - szolgálati időre jogosít. 14. A méltányossági ápolási díjra való jogosultság megszűnésének és megszűntetésének eseteit az Szt. 42. (2) bekezdése állapítja meg. III. FEJEZET LAKÁSFENNTARTÁSI TÁMOGATÁS RENDSZERE Normatív lakásfenntartási támogatás 15. (1) A normatív lakásfenntartási támogatás a szociálisan rászorult személyeknek, családoknak az általuk lakott lakás vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség fenntartásával kapcsolatos rendszeres kiadásaik viseléséhez nyújtott hozzájárulás. (2) A normatív lakásfenntartási támogatás elbírálásának (megállapításának, elutasításának) folyósításának, megszűnésének, valamint megszüntetésének szabályait az Szt. 38. -a határozza meg. (3) Az un. normatív lakásfenntartási támogatás, az ügyfél részére természetbeni formában nyújtott rendszeres támogatás. 10
(4) A kérelemnek helyt adó döntés meghozatala esetén, a szociális hatáskört gyakorló önkormányzati szerv hivatalból intézkedik, az un. normatív lakásfenntartási támogatás havonta esedékes összegének, a kérelmező ügyfél által - a kérelmén előzetesen megjelölt - azon közüzemi szolgáltató részére történő átutalásáról, ahol a kérelmezőnek a lakhatását legnagyobb mértékben veszélyeztető közüzemi díjtartozása áll fenn. (5)A kérelmező ügyfél által előterjesztett írásbeli jognyilatkozat tartalma az adott szolgáltatónál fennálló hátralék, valamint a tárgyhavi (tárgyidőszaki) tőkeösszeg változása függvényében írásban módosítható. Ez esetben, a kérelmező ügyfél részére meghozott alaphatározat módosítandó. IV. FEJEZET PÉNZBELI ÖNKORMÁNYZATI SEGÉLYEZÉS RENDSZERE Pénzbeli önkormányzati segély rendszerének általános szabályai 16. (1) A Képviselő testület a létfenntartást veszélyeztető, rendkívüli élethelyzetbe került, valamint időszakosan vagy tartósan létfenntartási gondokkal küzdő, az önkormányzat rendeletében meghatározott személyek részére pénzbeli önkormányzati segélyt nyújt. (2) Az önkormányzati segély - kivéve a az elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulásként kérelmezett segélyt - megállapításánál figyelembe vehető egy főre számított havi jövedelemhatár: a családban az egy főre jutó havi családi jövedelem nem haladhatja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 130%-át, egyedül élő esetén 180 %-át. (3) Az elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulásként kérelmezett önkormányzati segély megállapításánál figyelembe vehető egy főre számított havi jövedelemhatár: a családban az egy főre jutó havi családi jövedelem nem haladhatja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át, egyedül élő esetén 250 %-át. (4) Az elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulásként megállapított segély csak abban az esetben állapítható meg a kérelmező részére, ha önkormányzat az elhunyt eltemettetéséről köztemetés keretein belül nem gondoskodott. (5) Az elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulásaként kérelmezett segély nem állapítható meg annak a személynek, aki a hadigondozásról szóló 1994.évi XLV. törvény alapján temetési hozzájárulásban részesül(t). (6) Ha a kérelmező szociális körülményei indokolttá teszik, az elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulásaként kérelmezett segély előre is kiadható, mely esetben az ügyfél a kérelmének helyt adó döntés jogerőre emelkedését követő 15 napon belül köteles a temetést igazoló számláit a döntést hozó szociális hatáskört gyakorló szerv részére bemutatni. 11
(7) A Képviselő-testület az önkormányzati segély formáit az alábbiak szerint állapítja meg: a./ pénzbeli önkormányzati segély, b./természetbeni önkormányzati segély. Pénzbeli önkormányzati segély 17. (1) E rendelet alkalmazásában létfenntartást veszélyeztető illetve rendkívüli élethelyzet: a./ a kérelmezőt vagy a Ptk. 685. b/ pontjában meghatározott, vele egy háztartásban élő közeli hozzátartozó közül: a házastársat, az egyenes ágbeli rokont, az örökbefogadott, a mostoha- és nevelt gyermeket, az örökbefogadó-, a mostoha- és a nevelőszülőt, a testvért, valamint a kérelmező élettársát ért szervi betegség, tartós egészségkárosodás, b./ a kérelmező háztartásában (lakásában) bekövetkezett elemi tűz, vagy víz kár, viharkár, talajvíz bekövetkezése, c./ a kérelmező vagy az (1) bekezdés a./ pontjában meghatározott közeli hozzátartozó sérelmére elkövetett vagyoni bűncselekmény (Btk. XVIII. fejezet), d./ családsegítés illetve gyermekvédelmi, gyermekjóléti ügyekben, a válsághelyzetben lévő várandós anya gyermekének megtartásához, iskoláztatáshoz, a gyermek fogadásának előkészítéséhez, a nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartáshoz, a gyermek családba való visszakerülésének elősegítéséhez kapcsolódó kiadás, e./ az a-d./ pontokban nem megjelölt, a kérelmező vagy vele egy háztartásban élő közeli hozzátartozó létfenntartását súlyosan veszélyeztető, különösen indokolt, rendkívüli élethelyzet. f./ kérelmező személy közeli hozzátartozójának halála, akinek az eltemettetéséről a kérelmező gondoskodott, annak ellenére, hogy arra nem volt köteles, vagy tartásra köteles hozzátartozó volt ugyan, de a temetési költségek viselése a saját, illetve családjára nézve jelentős anyagi terhet jelent. (2) Az ügyfél köteles a személyében illetve a vele egy háztartásban élő, közeli hozzátartozó létfenntartását veszélyeztető élethelyzet, illetve a rendkívüli élethelyzet fennállását, az alábbi okiratokkal igazolni: a./ az (1) bekezdés a./ pontjában meghatározott esetben a szervi betegségről, tartós egészségkárosodásról kiállított orvosi szakvélemény, zárójelentés, a kezelést rögzítő kórlap, beutaló lap eredeti példányának felmutatásával, b./ az (1) bekezdés b./ pontjában meghatározott esetben a kérelmező háztartásában (lakásában) bekövetkezett elemi tűz, vagy vízkár, viharkár, talajvíz bekövetkezésével összefüggésben keletkezett kár bekövetkezésére vonatkozólag (a kár jellegétől függően) a Pest Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság, a területileg illetékes Tűzoltóság, vagy az I. fokú építésügyi hatóság képviselője által felvett jegyzőkönyv eredeti példányának felmutatásával, c./ az (1) bekezdés c./ pontjában meghatározott esetben a kérelmező vagy az (1) bekezdés a/ pontjában meghatározott közeli hozzátartozó sérelmére elkövetett vagyoni bűncselekmény bekövetkeztét, és a feljelentés megtörténtét igazoló rendőrségi jegyzőkönyv eredeti példányának felmutatásával, d./ az (1) bekezdése d./ pontjában meghatározott esetben a Kistérségi Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat, pilisi tagintézménye részéről kirendelt családgondozó, jegyzői gyámhatóság, oktatási-nevelési intézmény vezetőjének, valamint más családvédelemmel foglalkozó intézmény képviselőjének,továbbá természetes személy vagy a gyermek érdekeinek védelmét ellátó társadalmi szervezet ún. hivatalos feljegyzése (írásos 12
megkeresése,jelzése), illetve a családsegítés, gyermekvédelmi ügyekben hozott,kiállított hatósági határozat, igazolások eredeti példányának bemutatásával, e./ az (1) bekezdése e./ pontjában meghatározott esetben bármely, az ügyfél által kérelmében létfenntartását súlyosan veszélyeztető, különösen indokolt, rendkívüli élethelyzetre tekintettel előadott indokolás. f./ az (1) bekezdés f./ pontjában meghatározott esetben a kérelmező ügyfél csatolni köteles az elhunyt halotti anyakönyvi kivonatának másolatát, illetve a temetési szertartást megrendezését igazoló, temetési számlák eredeti példányát. Ezzel egyidejűleg kérelméhez csatoltan - írásban köteles nyilatkozni arról, hogy az elhunyt nem gondoskodott életében a temetési költségeiről, nem rendelkezett olyan biztosítással, melyből a temetési költségek fedezhetők, nem volt hadigondozott, illetve nem volt az elhunyt és az eltemettető között érvényes és hatályos tartási, öröklési, halál esetére szóló ajándékozási, vagy életjáradéki szerződés. (3) A pénzbeli átmeneti segély mértéke: a./ az (1) bekezdés a./, c./ és e./ pontjában meghatározott esetében legfeljebb 6.000.-Ft / alkalom, b./ az (1) bekezdés d./ pontjában meghatározott esetben, a családgondozó által javasolt összeg (a felmerült, indokolt utazás költsége), de legfeljebb 7.000.-Ft / alkalom, c./ az (1) bekezdés b./ pontjában meghatározott esetben /elemi kár bekövetkezésekor/ legfeljebb az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a háromszorosa. d./ Az elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulásként megállapított segély összege mértéke: a helyben szokásos legolcsóbb koporsós illetve hamvasztásos - temetési költség 30 %-a. A segély mértéke a helyben szokásos legolcsóbb- koporsós, illetve hamvasztásos-temetés költségeihez igazodik, /amely magában foglalja: a kegyeleti tárgyak árát, a halotthűtés költségét, a szertartás költségét, a sírhely megváltás költségét, a sírásás díját, a halott szállítás költségét/ amelyről a temetkezési vállalkozótól kell - koporsós illetve hamvasztásos temetés bontásban - a tárgyév március 31-e napjáig írásbeli, véglegesített árajánlatot kérni. III. RÉSZ TERMÉSZETBEN NYÚJTHATÓ SZOCIÁLIS ELLÁTÁSOK I. FEJEZET TERMÉSZETBENI ÖNKORMÁNYZATI SEGÉLYEZÉS RENDSZERE Természetbeni önkormányzati segély rendszerének általános szabályai 18. (1) A Képviselő testület a létfenntartást veszélyeztető, rendkívüli élethelyzetbe került, valamint időszakosan vagy tartósan létfenntartási gondokkal küszködő, az önkormányzat rendeletében meghatározott személyek részére természetbeni önkormányzati segélyt nyújt. (2) Az önkormányzati segély megállapításánál figyelembe vehető egy főre számított havi jövedelemhatár: a családban az egy főre jutó havi családi jövedelem nem haladhatja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 130%-át, egyedül élő esetén 180 %-át. 13
(3) A Képviselő-testület az alábbi, természetben nyújtható szociális ellátási formákat állapítja meg: a./természetbeni önkormányzati segély: aa./rendszeresített élelmiszercsekk/utalvány, ab./rendszeresített gyógyszercsekk/utalvány, ac./tüzelőutalvány b./ az Szt.50. (3) bekezdésében meghatározott méltányossági jogon járó közgyógyellátást, c./ szemétszállítási díj mérséklése, törlése, d./ köztemetés. Természetbeni önkormányzati segély (Ör. 18. (3) bekezdés a./ pontja) 19. (1) A Képviselő-testület a természetbeni önkormányzati segély formáit az alábbiak szerint állapítja meg: a./ rendszeresített élelmiszercsekk/ utalvány, b./rendszeresített gyógyszercsekk/utalvány, c./ tüzelő utalvány, (2) Természetben nyújtható támogatások mértéke - családonként, rászorultságtól függően: a./ élelmiszer csekk/utalvány esetében, maximálisan 7.000.-Ft/ alkalom, b./ gyógyszercsekk(utalvány) esetében: a benyújtott gyógyszerköltség(recept) 50%-a, maximálisan 8.000 forint lehet, c./ tüzelő utalvány esetében: tüzelő 5 q/ fűtési szezon. (3) Tüzelő kérelem, utalvány egy fűtési szezonban egy alkalommal nyújtható be, azzal a kitétellel, hogy ugyanazon ingatlan tekintetében egy fűtési szezonban csak egy kérelem terjeszthető elő. (4) Tüzelési szezon: tárgyév október 01.napjától tárgyévet követő év március 31. napjáig értendő. (5) Amennyiben az ügyfél kérelme az Ör.19. (1) bekezdés b./ pontjában meghatározott segély forma megállapítására irányul, a kérelmet haladéktalanul el kell bírálni. (6) Nem igényelhető gyógyszercsekk/utalvány az ún. gyógyszernek nem minősülő gyógyhatású anyagokra és készítményekre. (7) Az ún. gyógyszernek nem minősülő gyógyhatású anyagok és készítmények fogalmát illetve körét a gyógyszernek nem minősülő gyógyhatású anyagok és készítmények nyilvántartásáról és forgalomba hozataláról szóló, többször módosított 10/1987. (VIII. 19.) EüM rendelet rögzíti. (8) Nem igényelhet gyógyszercsekket/utalványt az a személy, akinek részére ún. alanyi, normatív vagy méltányossági jogcímen közgyógyigazolvány kiállításra került. (9) Egy családban, egyidejűleg kizárólag egy személy jogosult gyógyszercsekk/utalványra. 14
II. FEJEZET KÖZGYÓGYELLÁTÁS RENDSZERE Közgyógyellátás 20. A méltányossági jogú közgyógyellátás elbírálásának (megállapításának, elutasításának), az ellátás megszüntetésének eseteit az Szt.49.-51. -a határozza meg. Méltányossági közgyógyellátás 21. (1) A települési önkormányzat jegyzője közgyógyellátásra való jogosultságot állapít meg - méltányosságból - annak a személynek, akinek a családjában az egy főre számított havi családi jövedelme a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének I. a./ a 150 %-át nem éri el, vagy b./ egyedül élő személy esetében a 200 %-át nem éri el, továbbá II. a havi rendszeres gyógyító ellátás költségének mértéke az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 25 %-át meghaladja. (2) A települési önkormányzat jegyzője közgyógyellátásra való jogosultságot állapít meg - méltányosságból - annak a mozgásszervi (végtaghiányos) fogyatékos személynek, akinek a családjában az egy főre számított havi családi jövedelme a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének I. a./ a 200 %-át nem éri el, vagy b./ egyedül élő személy esetében a 250 %-át nem éri el, továbbá II. a havi rendszeres gyógyító ellátás költségének mértéke az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 25 %-át meghaladja. (3) A (2) bekezdésében meghatározott közgyógyellátási jogosultság esetében az ügyfél kérelméhez - mozgásszervi fogyatékosságára vonatkozóan - az alábbiakat köteles csatolni: a.) Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal írásbeli szakvéleménye, vagy 15
b.) fogyatékossági támogatás megállapításáról szóló Magyar Államkincstár határozata. (4) A közgyógyellátási igazolványt a hatóság az Szt.-ben foglaltak alapján - az egészségbiztosítási szerv szakhatósági állásfoglalása figyelembevételével - állítja ki. III. FEJEZET EGYÉB TERMÉSZETBENI ELLÁTÁSOK A szemétszállítási díj mérséklése illetve törlése 22. (1) A szemétszállítási díj mérséklésének illetve törlésének feltétele, hogy a kérelmező családjában az egy főre jutó havi családi jövedelem nem haladhatja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét, egyedül élő esetén 150 %-át. (2) Az eljárás során, a tárgyévre eső szemétszállítási díj mérsékelhető illetve törölhető. Köztemetés 23. (1) Az Szt. 48. (1) bekezdése szerinti közköltségen történő eltemettetésről a helyben szokásos legolcsóbb temetés formájában kell gondoskodni. (2) Az Önkormányzat a./ a temetési költségeket hagyatéki teherként a területileg illetékes közjegyzőnél bejelenti, vagy b./ az eltemettetésre köteles személyt a köztemetés költségeinek megtérítésére kötelezi. (3) Az Önkormányzat a (2) bekezdés b./pontja szerinti megtérítési kötelezettség alól az Szt. 17. (4) bekezdés a) pontjában foglalt szabályok alkalmazásával részben, vagy egészben mentesítheti az eltemettetésre köteles személy IV. RÉSZ I. FEJEZET SZEMÉLYES GONDOSKODÁST NYÚJTÓ SZOCIÁLIS ELLÁTÁSOK Alapvető rendelkezések 24. (1) Az Önkormányzat a szociális alapszolgáltatások körében, az alábbi személyes gondoskodást érintő szociális ellátásokat nyújtja: a./ étkeztetés, b./ házi segítségnyújtás, c./ nappali ellátásként Idősek Klubja, 16
d./ családsegítés, e./ nappali melegedő. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott szociális alapszolgáltatásokat biztosító intézmények nevét és címét az Ör.20.számú függeléke tartalmazza. II. FEJEZET AZ EGYES SZEMÉLYES GONDOSKODÁST NYÚJTÓ SZOCIÁLIS ELLÁTÁSOKRA VONATKOZÓ KÜLÖNÖS RENDELKEZÉSEK Szociális étkeztetés 25. (1) Az étkeztetés keretében azoknak a szociálisan rászorultaknak a legalább napi egyszeri meleg étkezéséről kell gondoskodni, akik azt önmaguk, illetve eltartottjaik részére tartósan vagy átmeneti jelleggel nem képesek biztosítani, különösen a./ koruk, b./ egészségi állapotuk, c./ fogyatékosságuk, pszichiátriai betegségük, d./ szenvedélybetegségük, vagy e./ hajléktalanságuk miatt. (2) A szociális étkezést az Önkormányzat a Magyar Evangélikus Egyház által működtetett, fenntartásában álló Pilisi Evangélikus Szeretetszolgálatán keresztül valósítja meg. (3) A Magyar Evangélikus Egyház által működtetett, fenntartásában álló Pilisi Evangélikus Szeretetszolgálata a tárgyévet megelőző naptári évben végzett szakmai tevékenységéről beszámolót készít, melyet tárgyév év május 15. napjáig köteles megküldeni az önkormányzat részére. Házi segítségnyújtás 26. (1) A házi segítségnyújtás keretében a szolgáltatást igénybe vevő személy saját lakókörnyezetében kell biztosítani az önálló életvitel fenntartása érdekében szükséges ellátást. (2) A házi segítségnyújtás keretében biztosítani kell: a./ az alapvető gondozási, ápolási feladatok elvégzését, b./ az önálló életvitel fenntartásában, az ellátott és lakókörnyezete higiéniás körülményeinek megtartásában való közreműködést, c./ a veszélyhelyzetek kialakulásának megelőzésében, illetve azok elhárításában való segítségnyújtást. (2) A házi segítségnyújtást az Önkormányzat a Magyar Evangélikus Egyház által működtetett, fenntartásában álló Pilisi Evangélikus Szeretetszolgálatán keresztül valósítja meg. 17
(3) A Magyar Evangélikus Egyház által működtetett, fenntartásában álló Pilisi Evangélikus Szeretetszolgálata a tárgyévet megelőző naptári évben végzett szakmai tevékenységéről beszámolót készít, melyet tárgyév év május 15. napjáig köteles megküldeni az önkormányzat részére. Nappali ellátás, Idősek Klubja 27. (1) A nappali ellátás hajléktalan személyek és elsősorban a saját otthonukban élő a./ 18. életévüket betöltött, egészségi állapotuk, vagy idős koruk miatt szociális és mentális támogatásra szoruló, önmaguk ellátására részben képes személyek, b./ 18. életévüket betöltött, fekvőbeteg - gyógyintézeti kezelést nem igénylő pszichiátriai betegek, illetve szenvedélybetegek részére biztosít lehetőséget napközbeni tartózkodásra, társas kapcsolatokra, valamint az alapvető higiéniai szükségleteik kielégítésére, továbbá igény szerint megszervezi az ellátottak napközbeni étkeztetését. (2) A nappali ellátást az Önkormányzat a Magyar Evangélikus Egyház által működtetett, fenntartásában álló Pilisi Evangélikus Szeretetszolgálatán keresztül valósítja meg. (3) A Magyar Evangélikus Egyház által működtetett, fenntartásában álló Pilisi Evangélikus Szeretetszolgálata a tárgyévet megelőző naptári évben végzett szakmai tevékenységéről beszámolót készít, melyet tárgyév év május 15. napjáig köteles megküldeni az önkormányzat részére. Családsegítés 28. (1) A családsegítés a szociális vagy mentálhigiénés problémák, illetve egyéb krízishelyzet miatt segítségre szoruló személyek, családok számára az ilyen helyzethez vezető okok megelőzése, a krízishelyzet megszüntetése, valamint az életvezetési képesség megőrzése céljából nyújtott szolgáltatás. (2) A családsegítés keretében biztosítani kell: a./ a szociális, életvezetési és mentálhigiénés tanácsadást, b./ az anyagi nehézségekkel küzdők számára a pénzbeli, természetbeni ellátásokhoz, továbbá a szociális szolgáltatásokhoz való hozzájutás megszervezését, c./ a családgondozást, így a családban jelentkező működési zavarok, illetve konfliktusok megoldásának elősegítését, d./ a közösségfejlesztő, valamint egyéni és csoportos terápiás programok szervezését, e./ a tartós munkanélküliek, a fiatal munkanélküliek, az adósságterhekkel és lakhatási problémákkal küzdők, a fogyatékossággal élők, a krónikus betegek, a szenvedélybetegek, a pszichiátriai betegek, a kábítószer-problémával küzdők, illetve egyéb szociálisan rászorult személyek és családtagjaik részére tanácsadás nyújtását, f./ a családokon belüli kapcsolaterősítést szolgáló közösségépítő, családterápiás, konfliktuskezelő mediációs programokat és szolgáltatásokat, valamint a nehéz élethelyzetben élő családokat segítő szolgáltatásokat. 18
(3) A családsegítés keretében végzett tevékenységnek - a szolgáltatást igénybe vevő érdekében, mások személyiségi jogainak sérelme nélkül - a szükséges mértékig ki kell terjednie az igénybe vevő környezetére, különösen családjának tagjaira. Kiskorú személyre a családsegítés akkor terjedhet ki, ha a./ a kiskorú családtagjának ellátása a családsegítés keretében indult, és b./ a kiskorú érdekei - a gyermekjóléti szolgáltatás igénybevétele nélkül - e szolgáltatás keretében is megfelelően biztosíthatók. (4) Az Önkormányzat a családsegítő szolgáltatás jogszabályban előírt feladatait a Monor és Térsége Többcélú Önkormányzati Társulás által fenntartott és működtetett Kistérségi Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat (a továbbiakban: Szolgálat) részbeni fenntartásával, finanszírozásával oldja meg. Térítési díjak 29. (1) A szociális intézmények által nyújtott egyes ellátások a (2) bekezdésben foglaltak kivételével térítési díj kötelesek. (2) Térítésmentes a nappali melegedő, családsegítés igénybevétele. (3) A feladatátadás keretében biztosított szolgáltatások esetében a térítési díjat a feladatot ellátó szervezet állapítja meg a szociális ellátások térítési díjáról szóló jogszabályban foglaltak szerint. V. RÉSZ HELYI SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓ Helyi szociális szolgáltatástervezési koncepció és szociálpolitikai kerek asztal 30. (1) Az Önkormányzat a szociális ellátási rendszerét, a településen élő, szociálisan rászoruló személyek részére biztosítandó feladatok meghatározására elfogadott ún. szolgáltatástervezési koncepció alapján működteti. (2) Az ún. szolgáltatástervezési koncepció tartalmát Pilis Város Önkormányzatának Képviselő-testülete kétévente felülvizsgálja és aktualizálja. (3) Az ún. szolgáltatástervezési koncepció tartalmazza különösen: a./ a lakosságszám alakulását, a korösszetételt, a szolgáltatások iránti igényeket, b./ az ellátási kötelezettség teljesítésének helyzetét, az ütemtervet a szolgáltatások biztosításáról, c./ a szolgáltatások működtetési, finanszírozási, fejlesztési feladatait, az esetleges együttműködés kereteit, 19
d./ az egyes ellátotti csoportok (idősek, fogyatékos személyek, hajléktalan személyek, pszichiátriai betegek, szenvedélybetegek) sajátosságaihoz kapcsolódóan a speciális ellátási formák, szolgáltatások biztosításának szükségességét. (4) Az ún. szolgáltatástervezési koncepciónak illeszkednie kell Pest Megye Önkormányzata által készített megyei koncepcióhoz. (5) Az Önkormányzat az ún. szolgáltatástervezési koncepciót annak elfogadását megelőzően - véleményezteti a helyi intézményvezetőkkel, a kisebbségi önkormányzattal, a Szociálpolitikai Tanács területi szervével. Az ún. szolgáltatástervezési koncepció végleges változatának elfogadása során a kialakított véleményeket az Önkormányzat lehetőség szerint figyelembe veszi. (6) Az ún. helyi szolgáltatástervezési koncepciót Pest Megye Önkormányzata, illetve illetékes szervei előzetesen véleményezik. (7) A megyei önkormányzat Pest megye egész területére vonatkozó szolgáltatástervezési koncepcióját véleményezteti a települési önkormányzattal. (8) Amennyiben a települési és megyei koncepció között eltérés mutatkozik, - egyeztetést kell tartani a tervek közös irányának meghatározásáról. 31. (1) Az Önkormányzat helyi szociálpolitikai kerekasztalt hoz létre, különösen az alábbi területeken: a./ az ún. szolgáltatástervezési koncepcióban meghatározott feladatok megvalósulásának, végrehajtásának folyamatos figyelemmel kísérésére, b./ a gyermekvédelmi koncepciók, döntések, szolgáltatási típusok, formák, rendszerek értékelése, elemzése. (2) A szociálpolitikai kerekasztal tagjai: a./ polgármester, b./ jegyző, c./ Szociális csoport vezetője, d./ kisebbségi Önkormányzat Elnöke, e./ az önkormányzat működési területén az oktatási-nevelési intézmények képviselői, f./ a Kistérségi Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat vezetője, g./ a Kistérségi Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat pilisi tagintézménynek családsegítős részleg szakmai vezetője, h./ a Kistérségi Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat pilisi tagintézménynek gyermekjóléti részleg szakmai vezetője, i./ a Szociális- és Egészségügyi Bizottság által e feladatra delegált tag, j./ a Kulturális, Oktatási, Sport- és Kommunikációs Bizottság által e feladatra delegált tag, k./ az egyházak képviselői, (3) A szociálpolitikai kerekasztal szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal ülést tart, melynek jegyzőkönyvezésére az Önkormányzat Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatában rögzített jegyzőkönyvvezetésére vonatkozó szabályok az irányadóak. 20
VI. RÉSZ A SZOCIÁLIS HATÁSKÖRÖK GYAKORLÁSÁT RENDEZŐ HELYI SZABÁLYOK A méltányossági ápolási díj 32. (1) A méltányossági ápolási díj megállapításával, a kérelem elutasításával, az ellátás folyósításával, megszűnésével, megszűntetésével, a jogalap nélkül felvett ellátás visszafizetésével kapcsolatos önkormányzati hatósági eljárás lefolytatása a Képviselő-testület hatáskörébe tartozik. (2) A Képviselő-testület a méltányossági ápolási díjjal kapcsolatos, valamennyi feladat-és hatáskörét a polgármesterre ruházza át. (3) A méltányossági ápolási díjjal kapcsolatos önkormányzati hatósági eljárásban másodfokon a Képviselő-testület jár el. Köztemetés 33. (1) A köztemetés megállapításával, a kérelem elutasításával, megszűnésével, megszűntetésével, a jogalap nélkül felvett ellátás visszafizetésével kapcsolatos önkormányzati hatósági eljárás lefolytatása a Képviselő-testület hatáskörébe tartozik. (2) A Képviselő-testület a köztemetéssel kapcsolatos, valamennyi feladat-és hatáskörét a polgármesterre ruházza át. (3) A köztemetéssel kapcsolatos önkormányzati hatósági eljárásban másodfokon a Képviselőtestület jár el. Önkormányzati segély 34. (1) Az önkormányzati segély megállapításával, a kérelem elutasításával, az ellátás folyósításával, megszűnésével, megszüntetésével, a jogalap nélkül felvett ellátás visszafizetésével kapcsolatos önkormányzati hatósági eljárás lefolytatása a Képviselő-testület hatáskörébe tartozik. (2) A Képviselő-testület az önkormányzati segéllyel kapcsolatos, valamennyi feladat-és hatáskörét a polgármesterre ruházza át. (3) Az önkormányzati segéllyel kapcsolatos önkormányzati hatósági eljárásban másodfokon a Képviselő-testület jár el. 21
Szt. 50. (2) bekezdése szerinti méltányossági jogon járó közgyógyellátás 35. (1) Az Szt.50. (2) bekezdése szerinti közgyógyellátás megállapításával, a kérelem elutasításával, az ellátás folyósításával, megszűnésével, megszüntetésével, a jogalap nélkül felvett ellátás visszafizetésével kapcsolatos önkormányzati hatósági eljárás lefolytatása a Képviselő-testület hatáskörébe tartozik. (2) A Képviselő-testület Az Szt. 50. (2) bekezdése szerinti közgyógyellátással kapcsolatos, valamennyi feladat-és hatáskörét a polgármesterre ruházza át. (3) Az Szt. 50. (2) bekezdése szerinti közgyógyellátással kapcsolatos önkormányzati hatósági eljárásban másodfokon a Képviselő-testület jár el. A szemészállítási díj törlése, mérséklése 36. (1) A szemétszállítási díj törlésével, mérséklésével, a kérelem elutasításával, a folyósítással, a megszűnéssel, megszüntetéssel, a jogalap nélkül nyújtott közvetett támogatás visszafizetésével kapcsolatos önkormányzati hatósági eljárás lefolytatása a Képviselő-testület hatáskörébe tartozik. (2) A Képviselő-testület a szemétszállítási díj törlésével, mérséklésével kapcsolatos, valamennyi feladat-és hatáskörét a polgármesterre ruházza át. (3) A szemétszállítási díj törlésével, mérséklésével kapcsolatos önkormányzati hatósági eljárásban másodfokon a Képviselő-testület jár el. Az aktív korúak ellátása 37. (1) Az aktív korúak ellátásának megállapításával, a kérelem elutasításával, az ellátás folyósításával, szüneteltetésével, továbbfolyósításával, megszűnésével, megszüntetésével, a jogalap nélkül felvett ellátás visszafizetésével kapcsolatos államigazgatási hatósági eljárás lefolytatása a települési önkormányzat jegyzőjének hatáskörébe tartozik. (2) Az aktív korúak rendszeres szociális segélyével kapcsolatos ügyben a I. fokon a települési önkormányzat jegyzője jár el. Szociális étkeztetés 38. Pilis Város Önkormányzata a szociális étkezés, mint személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátás nyújtásáról, feltételeiről a Magyar Evangélikus Egyházzal kötött külön ellátási szerződés útján gondoskodik. 22
Házi segítségnyújtás 39. Pilis Város Önkormányzata a házi segítségnyújtás, mint személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátás nyújtásáról, feltételeiről a Magyar Evangélikus Egyházzal kötött külön ellátási szerződés útján gondoskodik. Nappali ellátás 40. Pilis Város Önkormányzata a nappali ellátás, mint személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátás nyújtásáról, feltételeiről a Magyar Evangélikus Egyházzal kötött külön ellátási szerződés útján gondoskodik. Családsegítés 41. Pilis Város Önkormányzata a családsegítést, mint személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátást a Monor és Térsége Többcélú Önkormányzati Kistérségi Társulása Kistérségi Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat pilisi tagintézménye útján biztosítja. A nappali melegedő 42. Pilis Város Önkormányzata nappali melegedő (hely), mint személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátás nyújtásáról, feltételeiről a Magyar Vöröskereszt Pest Megyei Szervezetével kötött külön ellátási szerződés útján gondoskodik. VII. RÉSZ AZ EGYES KÜLÖNÖS GONDOSKODÁST NYÚJTÓ ELLÁTÁSOKRA VONATKOZÓ HELYI RENDELKEZÉSEK Szociális otthoni elhelyezés 43. (1) A szakosított ellátási formák (idősek otthona, pszichiátriai betegek otthona, szenvedélybetegek otthona, fogyatékos személyek otthona) igénybevételének módját, formáját, eljárási szabályait az Szt. 66. -71/B. -ai határozzák meg. (2) A szociális otthoni elhelyezéssel kapcsolatos önkormányzati hatósági eljárás lefolytatása a 23
Képviselő-testület hatáskörébe tartozik. (3) A Képviselő-testület a szociális otthoni elhelyezéssel kapcsolatos, valamennyi feladat-és hatáskörét a polgármesterre ruházza át. (4) A szociális otthoni elhelyezéssel kapcsolatos önkormányzati hatósági eljárásban II. fokon a Képviselő-testület jár el. VIII. RÉSZ VEGYES ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 44. (1) E rendelet 2014. január 01. napján lép hatályba. (2) A Képviselő-testület az Ör-ben nem szabályozott, rendkívüli jelleggel felmerülő szociális feladatok és szolgáltatások biztosítására, valamint az Ör. személyi hatálya alá tartozó, a tárgyévben 70. életévüket betöltöttek évi, egyszeri pénzbeli vagy természetbeni támogatására (Idősek Napja Október 1.) - az Önkormányzat tárgyévi költségvetési rendeletében a Szociális és Egészségügyi Bizottság részére vis maior, illetve külön költségvetési tartalék keretet hoz létre. (3) A vis maior, illetve külön költségvetési tartalék keret felhasználásáról a Képviselő-testület Szociális és Egészségügyi Bizottsága átruházott hatáskörben dönt. (4) A vis maior, illetve külön költségvetési tartalék keret felhasználásáról a Képviselő-testület Szociális és Egészségügyi Bizottsága az Önkormányzat tárgyévi gazdálkodásáról szóló írásbeli beszámolója keretein belül, a tárgyévet követő év április 30. napjáig írásban számol be. (5) A Képviselő-testület a tárgyévi vis maior, illetve külön költségvetési tartalék keret mértékét az Önkormányzat tárgyévi költségvetéséről szóló önkormányzati rendeletében határozza meg. (6) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg Pilis Város Önkormányzatának a szociális ellátásokról szóló 6/2012. (IV.01.) sz. önkormányzati rendelete, valamint az azt módosító 15/2013. (VI.03.) sz. módosító önkormányzati rendelete hatályát veszíti. (7) Az Önkormányzat Képviselő-testülete 2014. március 31-e napjáig felülvizsgálja a településen élő szociálisan rászoruló személyek részére biztosítandó feladatok meghatározása érdekében készített ún. Szociális Szolgáltatástervezési Koncepciót. (8) Pilis Város Önkormányzatának Polgármesteri Hivatala az Ör. hatályba lépéséig gondoskodik a rendeletet mellékletét képező, új (forma) nyomtatványok www.pilis.hu honlapon történő közzétételéről. (9) A rendelet függelékét képezi: Aktív korúak rendszeres szociális segélye kérelem elbírálása-együttműködések, valamint a beilleszkedési program végrehajtásához kapcsolódó formanyomtatványok: 24