A rendelet célja. A rendelet hatálya

Átírás

1 Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Közgyűlésének 25/2006. (VI.15.) önkormányzati rendelete a pénzbeli és természetben nyújtott szociális, valamint gyermekvédelmi ellátásokról 1 Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Közgyűlése a helyi önkormányzatokról szóló évi LXV. törvény 16. (1) bekezdésében, a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló évi III. törvény 1. (2), 10. (1), 26., 32. (3), 37/D. (3), 38. (9), 43/B. (3), 45. (1), 46. (1), 50. (3) és 132. (4) bekezdésében, a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásáról szóló évi XXXI. törvény 18. (1) bekezdés b) pontjában és 18. (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, valamint a helyi önkormányzatokról szóló évi LXV. törvény 8. (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el: 2 I. Fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK A rendelet célja 1. (1) 3 E rendelet célja, hogy Zalaegerszeg város lakossága szociális biztonságának megteremtése és megőrzése, valamint a gyermekek védelme, veszélyeztetettségének megelőzése és megszüntetése érdekében, meghatározza a helyi önkormányzat által biztosított egyes szociális és gyermekvédelmi pénzbeli és természetben nyújtott ellátások formáit, a jogosultsági és eljárási szabályokat, illetve azok igénybevételének és érvényesítésének módját, feltételeit és garanciáit. (2) 4 A szociális biztonság megteremtésének és megőrzésének önkormányzati felelősségét megelőzi az egyénnek önmagáért és családjáért viselt felelősségvállalása. A rendelet hatálya 2. 5 A rendelet személyi hatálya kiterjed, ha a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.), a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) és végrehajtási rendeleteik, valamint e rendelet másképpen nem rendelkezik 6 a) az önkormányzat területén élő, bejelentett lakóhellyel rendelkező aa) magyar állampolgárokra, ab) bevándoroltakra és letelepedettekre, ac) hontalanokra, ad) a magyar hatóság által menekültként elismert személyekre. b) az Szt. 3. (3) bekezdésében meghatározott személyekre, c) A rendelet 62. -ában, ában és 69. -ában meghatározott gyermekvédelmi ellátások 1 A 7/2010.(III.19.) rendelet 9. (3) bek. a) pontja mód. 2 Az 50/2010. (XII.23.) rendelet mód. 3 A 7/2007. (II.09) sz. rendelet 1. -a (1) bekezdésre változtatta a szövegrészt. 4 A 7/2007. (II.09.) sz. rendelet 1. -a iktatta be. 5 A 36/2007. (IX.21.) sz. rendelet 1. -a mód. 6 A 7/2010. (III.19.) rendelet 1. -a mód.

2 tekintetében a Gyvt. 4. (1)-(2) bekezdésében meghatározott személyekre. d) az átmeneti (eseti) segély és a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás esetében az önkormányzat területén tartózkodó rászoruló személyekre, továbbá az a)-c) pontokban foglaltakon kívül az Európai Szociális Kartát megerősítő országoknak a Magyar Köztársaság területén jogszerűen tartózkodó állampolgáraira is, ha az ellátás biztosításának hiánya mindezen személyek életét, testi épségét veszélyezteti. Értelmező rendelkezések 3. (1) E rendeletben használt fogalmak magyarázatánál az Szt. 4. -ban, a Gyvt. 5. -ában, valamint a (2) bekezdésben meghatározottakat kell értelemszerűen alkalmazni. (2) E rendelet alkalmazásában a) gyermekét egyedül nevelő: az a szülő, vagy törvényes képviselő, aki hajadon, nőtlen, elvált, özvegy vagy házastársától külön él, kivéve, ha élettársa van, b) különélő házastársak: azok, akiknek bejelentett lakóhelyük, tartózkodási helyük különböző, c) pénzbeli szociális ellátás : időskorúak járadéka; rendelkezésre állási támogatás; rendszeres szociális segély; normatív lakásfenntartási támogatás; adósságkezelési szolgáltatásban részesülők lakásfenntartási támogatása; helyi lakásfenntartási támogatás; súlyos fogyatékosok, és tartósan beteg 18 év alatti személyek gondozását, ápolását végzők ápolási díja (továbbiakban: alanyi jogú ápolási díj); méltányossági ápolási díj; eseti jelleggel adott átmeneti segély (továbbiakban: eseti segély); havi rendszerességgel adott átmeneti segély (továbbiakban: folyamatos segély); kamatmentes szociális kölcsön formájában adott átmeneti segély (továbbiakban: szociális kölcsön); szabadságvesztés büntetésből szabaduló személyek átmeneti segélye (továbbiakban: szabadulási segély); méltányossági átmeneti segély (továbbiakban: méltányossági segély); Bursa Hungarica ösztöndíj; temetési segély. d) természetbeni szociális ellátás: köztemetés; alanyi jogú közgyógyellátás; normatív jellegű közgyógyellátás; méltányossági közgyógyellátás; egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság. e) pénzbeli gyermekvédelmi ellátás 11 :, kiegészítő gyermekvédelmi támogatás; rendkívüli gyermekvédelmi támogatás; rendszeres gyermekvédelmi segély; óvodáztatási támogatás. f) természetbeni gyermekvédelmi ellátás: rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény, a természetbeni formában nyújtott rendkívüli gyermekvédelmi támogatás. g) ellátások: pénzbeli szociális ellátások, természetbeni szociális ellátások, pénzbeli gyermekvédelmi ellátások és a természetbeni gyermekvédelmi ellátások. h) rendszeres ellátás : időskorúak járadéka, rendelkezésre állási támogatás, rendszeres szociális segély, normatív lakásfenntartási támogatás, adósságkezelési szolgáltatásban részesülők lakásfenntartási támogatása, helyi lakásfenntartási támogatás, alanyi jogú ápolási díj, méltányossági ápolási díj, folyamatos segély, alanyi jogú közgyógyellátás; normatív jellegű közgyógyellátás, méltányossági közgyógyellátás, Bursa Hungarica 7 A 6/2009. (III.20.) sz. rendelet 1. (1) bek. mód. 8 A 6/2008. (III.21.) sz. rendelet 2. (1) bek. iktatta be. 9 A 43/2009. (XI.27.) sz. rendelet 12. (2) bek. a) pontja mód. 10 Az 50/2010. (XII.23.) rendelet 7. (4) bek. a) pontja mód. 11 A 6/2009. (III.20.) sz. rendelet 1. (2) bek. mód. 12 A 6/2009. (III.20.) sz. rendelet 1. (3) bek. mód. 13 Az 50/2010. (XII.23.) rendelet 7. (4) bek. b) pontja mód.

3 ösztöndíj, rendszeres gyermekvédelmi segély, rendszeres gyermekvédelemi kedvezmény, i) havi rendszeres pénzellátás : időskorúak járadéka, rendelkezésre állási támogatás, rendszeres szociális segély, normatív lakásfenntartási támogatás, adósságkezelési szolgáltatásban részesülők lakásfenntartási támogatása, helyi lakásfenntartási támogatás, alanyi jogú ápolási díj, méltányossági ápolási díj, folyamatos segély, Bursa Hungarica ösztöndíj, kiegészítő gyermekvédelmi támogatás, rendszeres gyermekvédelmi segély, j) váratlan kiadás: előre nem látható és nem tervezhető esemény következtében keletkezett többletköltség, amelynek biztosítása veszélyezteti a jogosult vagy családja létfenntartását, k) 16 vagyon: ha az Szt. és a Gyvt. másként nem rendelkezik az a hasznosítható ingatlan, jármű, vagyoni értékű jog, amelynek ka) külön-külön számított forgalmi értéke, illetőleg összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a harmincszorosát vagy kb) együttes forgalmi értéke az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének (továbbiakban: nyugdíjminimum) a nyolcvanszorosát meghaladja. Nem minősül vagyonnak az az ingatlan, amelyben az érintett személy életvitelszerűen lakik, az a vagyoni értékű jog, amely az általa lakott ingatlanon áll fenn, továbbá a mozgáskorlátozottságra tekintettel fenntartott gépjármű; A vagyoni helyzet vizsgálata során a lízingelt dolgon fennálló használati jogot meghatározott időre szóló vagyoni értékű jogként kell figyelembe venni. A meghatározott időre szóló vagyoni értékű jog értékének meghatározására az illetékről szóló évi XCIII. törvény 72. -ának (2) bekezdése az irányadó. 1) 17 nem hasznosítható ingatlan: különösen a forgalomképtelen, az elidegenítési tilalom alatt álló és a haszonélvezeti joggal terhelt ingatlan, valamint a közös tulajdonú ingatlan az első alkalommal igényelt szociális támogatás iránti kérelem benyújtásától számított egy évig. m) környezettanulmány: a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény (továbbiakban: Ket.) a szerinti helyszíni szemléről készült jegyzőkönyv, amely rögzíti a kérelmező szociális, családi, vagyoni, egészségügyi, lakás- és egyéb körülményeit, továbbá az ügyre vonatkozó lényeges nyilatkozatokat és megállapításokat. n) lakás: a évi LXXVIII. törvény szerinti helyiségcsoport. Eljárási rendelkezések A szociális és gyermekvédelmi ellátások igénylésének részletes szabályai, illetve a felhasználható nyilatkozatok és igazolások tartalma 4. (1) E rendeletben szabályozott pénzbeli és természetbeni szociális és gyermekvédelmi ellátásokkal kapcsolatos eljárás kérelemre vagy hivatalból indulhat. (2) A kérelmet írásban, Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatalánál lehet illetékmentesen előterjeszteni a) 18 az időskorúak járadékára, az aktív korúak ellátására, az ápolási díjra, a közgyógyellátásra való jogosultság megállapítása érdekében a pénzbeli és természetbeni 14 A 6/2009. (III.20.) sz. rendelet 1. (4) bek. mód. 15 Az 50/2010. (XII.23.) rendelet 7. (4) bek. b) pontja mód. 16 A 6/2008. (III.21.) sz. rendelet 2. (2) bek. mód. 17 A 43/2009. (XI.27.) sz. rendelet 1. -a mód. 18 A 6/2009. (III.20.) sz. rendelet 2. -a mód.

4 szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006. (III.27.) Korm. rendelet (továbbiakban: Szvhr.) mellékleteiben meghatározott formanyomtatványon, b) 19 a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre és az óvodáztatási támogatásra való jogosultság megállapítása érdekében a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (IX.10.) Korm. rendelet (továbbiakban: Gyvhr.) mellékleteiben meghatározott formanyomtatványon, c) 20 Bursa Hungarica ösztöndíj esetében a pályázat meghirdetése során rendelkezésre bocsátott pályázati lapon. d) egyéb ellátások esetében e rendelet számú mellékleteiben meghatározott formanyomtatványon. (3) Az eljárás során az igénylőnek nyilatkozni kell saját és együtt élő családtagjai, továbbá a lakásfenntartási támogatás igénylése esetén a háztartásban élők a) természetes személyi adatairól (név, születési hely és idő, anyja neve) b) lakó- és tartózkodási helyéről, továbbá hajléktalan személy esetében arról a címről, amelyre a megállapított ellátást kéri, c) az igényelt szociális és gyermekvédelmi ellátás e rendeletben az egyes ellátási formáknál meghatározott jogosultsági feltételeire vonatkozó adatokról, d) a társadalombiztosítási azonosító jeléről, e) jövedelemi viszonyairól, f) az Szt-ben, Gyvt-ben és e rendeletben meghatározott esetekben, vagyoni viszonyairól. (4) Ha a jogosultság elbírálásához szükséges adatok, igazolások, nyilatkozatok, bizonyítékok az ellátás megállapítására jogosult szervnél rendelkezésre állnak, azokat újból bekérni nem lehet. (5) Nem köteles az ügyfél olyan adatok igazolására, amelyet valamely hatóság jogszabállyal rendszeresített nyilvántartásának tartalmaznia kell, és annak a Polgármesteri Hivatal általi beszerzését törvény lehetővé teszi, továbbá az ügyfél írásban felhatalmazást ad az igazolások beszerzésére. (6) 21 A lakcím megállapítása szempontjából a személyiadat- és lakcímnyilvántartás adatai az irányadóak. (7) 22 A hivatal a bejelentett és nyilvántartásba vett adatok valódiságát ellenőrizni jogosult (1) 24 A jövedelemtől függő szociális és gyermekvédelmi ellátások jogosultságának elbírálása érdekében a kérelmező köteles nyilatkozni a) az időskorúak járadéka, a rendelkezésre állási támogatás, a rendszeres szociális segély, az (alanyi és méltányossági) ápolási díj, a (normatív és méltányossági) közgyógyellátás esetében az Szvhr. mellékleteiben meghatározott formanyomtatványon, b) a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény esetén a Gyvhr. 3. számú mellékletében meghatározott formanyomtatványon, c) egyéb ellátások esetében e rendelet 2. számú melléklete szerinti formanyomtatványon saját és a családtagjai, illetve a háztartásában élők jövedelmi 19 A 6/2009. (III.20.) sz. rendelet 2. -a mód. 20 A 6/2008. (III.21.) sz. rendelet 3. (1) bek. iktatta be és az eredeti c) pont elnevezését d) pontra mód. 21 A 6/2008. (III.21.) sz. rendelet 3. (2) bek. iktatta be. 22 A 6/2008. (III.21.) sz. rendelet 3. (2) bek. iktatta be. 23 A 6/2008. (III.21.) sz. rendelet 4. -a mód. 24 A 6/2009. (III.20.) sz. rendelet 3. -a mód.

5 viszonyairól, valamint becsatolni a jövedelemnyilatkozatban feltüntetett jövedelmekről szóló, az Szt. 10. (2)-(5) bekezdésében meghatározottak szerinti igazolásokat vagy azok fénymásolatát. (2) Amennyiben az Szt., a Gyvt. és végrehajtási rendeleteik másként nem rendelkeznek és a rendszeres pénzellátás, családi pótlék, árvaellátás összege a kérelem benyújtásának hónapjában emelkedik, a jövedelemnyilatkozathoz az emelt összegű ellátásról szóló jövedelemigazolást kell mellékelni. (3) A család egy főre jutó jövedelmének meghatározásához az Szt. 4. (1) bekezdés dc) pontja szerinti személy esetén csatolni kell a magasabb összegű családi pótlék, a rokkantsági járadék, a saját jogú rokkantsági nyugdíj, a vakok személyi járadéka, vagy a fogyatékossági támogatás folyósítását igazoló iratot. (4) A jövedelemszámításnál csökkentő tényezőként kell figyelembe venni a kérelmezőnek és közeli hozzátartozójának, továbbá a háztartás tagja által (bírásági határozat alapján) rokontartás címén fizetett tartásdíj összegét. (5) Ha az elbírálásra jogosult szerv a jövedelmekről szóló igazolásban foglaltak vitatja, az ügyfél köteles a megállapítás alapjául szolgáló döntésről, nyugdíj és nyugdíjszerű rendszeres szociális ellátások esetén a tárgyév január elsején érvényes ellátások összegét, valamint a törzsszámot tartalmazó névre szóló igazolást, illetve annak másolatát benyújtani, vagy felhatalmazást adni annak beszerzésére. (6) Ha az elbírálásra jogosult szerv a jövedelemnyilatkozatban foglaltakat, a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások esetében az Szt. 10. (6) bekezdése, a pénzbeli és természetbeni gyermekvédelmi ellátások esetében a Gyvt (4) bekezdése szerint vitatja, az érintett személy jövedelme az általa lakott lakás, illetve a saját és a családja, vagy lakásfenntartási támogatás esetén a háztartás tagjának tulajdonában álló vagyon egy főre jutó együttes havi fenntartási költsége alapján vélelmezhető. A havi vélelmezett jövedelem nem haladhatja meg a család (háztartás) által lakott lakás, és a tulajdonában álló vagyontárgyak egy főre jutó együttes fenntartási költségének gyermekvédelmi ellátások esetén kétszeresét, szociális ellátások esetén háromszorosát. (7) A (6) bekezdés szerinti fenntartási költségeknek minősülnek ha jogszabály másként nem rendelkezik - különösen a lakbér, az albérleti díj, a közüzemi díjak, a közös költség, a telefondíj, a kötelező és önkéntes biztosítás díjai, az adó- és adójellegű befizetések, a hiteltörlesztés, valamint a lízingdíj. (8) E rendelet 16. (2) bekezdés b-c), a (3) bekezdés b-c) és a (4) bekezdés b) pontjaiban szabályozott szociális és gyermekvédelmi ellátások esetében a jövedelmi korlát felső értékhatárától különösen indokolt esetben 3 %-kal el lehet térni. (9) A pénzbeli és természetben nyújtott gyermekvédelmi ellátások esetén a családba fogadott vagy harmadik személynél elhelyezett gyámság alatt álló gyermek a jövedelemszámítás szempontjából nem tekinthető a támogatást kérővel közös háztartásban élő közeli hozzátartozónak. A reá nézve igényelt támogatás megállapításánál a gyermek megélhetését szolgáló juttatásokat kell figyelembe venni. 6.

6 (1) A vagyoni helyzettől függő szociális és gyermekvédelmi ellátások jogosultságának elbírálása érdekében a kérelmező köteles nyilatkozni a) 25 a rendelkezésre állási támogatás és a rendszeres szociális segély igénylése esetén az Szvhr. 1. számú mellékletében meghatározott formanyomtatványon, b) a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény igénylése esetén Gyvhr. 3. számú mellékletében meghatározott formanyomtatványon, c) egyéb ellátások esetében e rendelet 3. számú melléklete szerinti formanyomtatványon saját és a családtagjai, illetve a háztartásában élők vagyoni helyzetéről. (2) 26 Ha az elbírálásra jogosult szerv a vagyonnyilatkozatban foglaltakat vitatja a) ingatlan esetén az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal ingatlan fekvése szerint illetékes Regionális Igazgatósága vagy az ingatlan fekvése szerinti önkormányzati adóhatóság megkeresésével, b) vagyoni értékű jog esetén az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal illetékes Regionális Igazgatósága megkeresésével, c) egyéb vagyontárgyak vonatkozásában a vám- és pénzügyőrség vagy független szakértő bevonásával állapítja meg a forgalmi értéket. A szociális és gyermekvédelmi ellátások megállapításának, kifizetésének és folyósításának szabályai 7. (1) 27 A havi rendszerességgel adott szociális és gyermekvédelmi pénzbeli és természetbeni ellátások esetében a támogatásra való jogosultságot a (2)-(4) bekezdésben meghatározott eseteket kivéve a kérelem benyújtásának napjától kell megállapítani. (2) 28 (3) 29 Az adósságkezelési szolgáltatásban részesülők lakásfenntartási támogatását az adósságkezelés időtartamára kell megállapítani. (4) Ha a kérelmet nem a formanyomtatványon nyújtották be, úgy a kérelem benyújtása napjának az írásbeli kérelem benyújtásának igazolt napját kell tekinteni, feltéve, hogy a formanyomtatványon történő utólagos bejelentés megtörtént. (5) Ha a kérelmező a határozott időre megállapított ellátás jogosultsági időtartamának megszűnése előtt kéri a jogosultság ismételt megállapítását, az új ellátási jogosultságot a korábbi jogosultság megszűnését követő naptól kell megállapítani. (1) A jogerősen megállapított pénzbeli ellátások folyósításáról a) rendszeres támogatás esetén utólag, minden hónap 5. napjáig, b) egyéb esetben a jogerőre emelkedést követő 5 munkanapon belül kell gondoskodni postai vagy folyószámlára utalással, illetve pénztári kifizetéssel A 6/2009. (III.20.) sz. rendelet 4. -a mód. 26 A 6/2008. (III.21.) sz. rendelet 5. -a mód. 27 A 7/2010. (III.19.) rendelet 2. (1) bek. mód. 28 Hatályon kívül helyezte az 50/2010. (XII.23.) rendelet 7. (4) bek. c) pontja 29 A 7/2010. (III.19.) rendelet 2. (2) bek. iktatta be és a következő bek-ek számozását megváltoztatta.

7 (2) 30 Ha e rendelet 3. (2) bekezdés i) pontjában meghatározott havi rendszeres szociális vagy gyermekvédelmi pénzbeli ellátás kivéve a kiegészítő gyermekvédelmi támogatást nem teljes hónapra jár, a töredékellátás összege azonos az ellátás havi összege harmincad részének és az ellátási napok számának szorzatával. (3) A havi rendszerességgel járó lakásfenntartási támogatás esetén a jogosultság kezdő hónapjában a havi támogatás teljes összegét kell folyósítani. (4) A Gyvt-ben szabályozott kiegészítő gyermekvédelmi támogatás esetében, ha a kérelmet a) a tárgyhónap tizenötödikéig nyújtották be, a támogatás teljes összegét, b) a tárgyhónap tizenötödikét követően nyújtották be, a támogatás 50 %-kát kell folyósítani (1) A havi rendszerességgel adott szociális vagy gyermekvédelmi pénzbeli és természetbeni ellátások esetében a támogatásra való jogosultságot, ha a jogszabály másképpen nem rendelkezik a) a megszűnésre okot adó körülmény bekövetkezését megelőző nappal kell megszüntetni, b) lakásfenntartási támogatás esetén, ha a jogosult lakcíme a támogatás folyósításának időtartama alatt megváltozik, vagy a jogosult meghal, a támogatást a változás, illetve a haláleset hónapjának utolsó napjával kell megszüntetni. (2) 32 A pénzbeli és természetbeni szociális ellátás folyósításának megszüntetéséről jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - határozatot kell hozni. (1) Eseti segély és rendkívüli gyermekvédelmi támogatás (továbbiakban: eseti támogatás) egy naptári évben a) már megállapított rendszeres ellátásra való jogosultság esetén, legfeljebb két alkalommal, b) egyéb esetben, legfeljebb négy alkalommal állapítható meg úgy, hogy eseti támogatások folyósítása között legalább három hónapnak el kell telnie. Ha az eseti támogatás iránti kérelem elbírálása során megállapítható, hogy egy adott időszakon belül az igénylő részére több alkalommal is indokolt segély vagy támogatás folyósítása, akkor a határozatban konkrét időpontok és összegek megjelölésével az adott év folyamán többszöri kifizetésről is lehet rendelkezni. (2) Az eseti támogatás alkalmankénti összege nem lehet kevesebb ezer forintnál, éves együttes összege pedig nem haladhatja meg a nyugdíjminimum négyszeresét. 10. Felülvizsgálati szabályok A 6/2008. (III.21.) sz. rendelet 6. -a mód. 31 A 6/2008. (III.21.) sz. rendelet 7. -a mód. 32 A 26/2009. (VI.30.) sz. rendelet 2. -a mód. 33 A 6/2008. (III.21.) sz. rendelet 8. -a mód.

8 (1) E rendeletben meghatározott hatáskör gyakorlója elvégzi a) 34 az időskorúak járadéka, a rendelkezésre állási támogatás, a rendszeres szociális segély, és az ápolási díj ellátások esetében az Szt. 25. (4)-(6) bekezdéseiben meghatározott a támogatási jogosultságra, a támogatás összegére vonatkozó felülvizsgálatokat, b) a normatív és az adósságkezelési szolgáltatásban részesülők lakásfenntartási támogatásánál az egy négyzetméterre jutó elismert havi költség összegének változása esetén a támogatás összegének felülvizsgálatát, c) a kiegészítő gyermekvédelmi támogatás esetén a Gyvt. 20/B. (7) bekezdése alapján a támogatási jogosultságra való felülvizsgálatot, és gondoskodik az Szt-ben és Szvhr-ben, továbbá a Gyvt-ben és Gyvhr-ben meghatározott módon a szükséges intézkedések megtételéről. (2) A (1) bekezdésben meghatározott esetben a hatáskör gyakorlója az Szvhr-ben foglalt kivételekkel - határozattal dönt a felülvizsgálat eredményéről. Egyéb eljárási rendelkezések 12. (1) 35 A tényállás tisztázása érdekében amennyiben indokolt a döntés-előkészítő szerv környezettanulmányt készít. (2) Nem kell környezettanulmányt készíteni a) 36 ha a hatáskör gyakorlója megállapítja, hogy a jogszabályban előírt jövedelmi és/vagy vagyoni feltételek nem teljesültek, b) ha az igénylőről vagy családjáról 1 évnél nem régebbi környezettanulmány a polgármesteri hivatalnál rendelkezésére áll, c) alanyi jogú ápolási díj, szabadulási segély, temetési segély, köztemetés, alanyi jogú és normatív jellegű közgyógyellátás, egészségügyi szolgáltatásra jogosultság, továbbá kiegészítő gyermekvédelmi támogatás és óvodáztatási támogatás ügyében indult eljárásokban. (3) Eseti segély, szabadulási segély, rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény, kiegészítő gyermekvédelmi támogatás, rendkívüli gyermekvédelmi támogatás és óvodáztatási támogatás ügyekben a kérelemnek teljes egészében helyt adó elsőfokú döntés esetén, ellenérdekű ügyfél hiányában mellőzhető a döntésből az indokolás és a jogorvoslatról szóló tájékoztatás. 13. E rendeletben szabályozott szociális és gyermekvédelmi pénzbeli és természetbeni ellátásban részesülő személy a jogosultság feltételeit érintő lényeges tények, körülmények megváltozásáról 15 napon belül köteles értesíteni az ellátást megállapító szervet. Jogosulatlanul igénybe vett ellátás megtérítése 34 A 6/2009. (III.20.) sz. rendelet 5. -a mód. 35 A 43/2009. (XI.27.) sz. rendelet 2. -a mód. 36 A 6/2008. (III.21.) sz. rendelet 9. (1) bek. iktatta be és a következő pontok jelölését megváltoztatta. 37 A 6/2009. (III.20.) sz. rendelet 6. (1) bek. mód. 38 Az 50/2010. (XII.23.) rendelet 7. (4) bek. d) pontja mód. 39 A 6/2009. (III.20.) sz. rendelet 6. (2) bek. mód. 40 Az 50/2010. (XII.23.) rendelet 7. (4) bek. d) pontja mód.

9 14. (1) A pénzbeli és természetbeni szociális ellátások esetében az Szt ában, a pénzbeli és természetbeni gyermekvédelmi ellátások esetében Gyvt ában meghatározott szabályok szerint a jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybe vett ellátás megtérítését e rendelet 17. (3)-(6) bekezdésében meghatározott hatáskör gyakorlója rendeli el. (2) 41 A rendelet 17. (1) bekezdés a-b) pontja szerinti hatáskör jogosultja a megtérítés összegét, illetve pénzegyenértékét, továbbá a kamat összegét méltányosságból elengedheti, csökkentheti, illetve részletfizetést engedélyezhet, ha a jogosulatlanul igénybevett ellátás visszafizetése a kötelezett, illetve családja megélhetését súlyosan veszélyezteti, vagy aránytalanul nagy terhet jelent. (3) 42 Megélhetést súlyosan veszélyeztető, vagy aránytalanul nagy terhet jelentő élethelyzetnek kell tekinteni, ha a visszafizetésre kötelezett személy családjában az egy főre jutó havi jövedelem egyedülélő esetén a nyugdíjminimum összegének két és félszeresét, egyéb esetben kétszeresét nem haladja meg, és e rendelet 3. (2) bekezdés k) pontjában meghatározott értékű vagyonnal nem rendelkeznek. Adatkezelés 15. E rendeletben szabályozott pénzbeli és természetbeni szociális ellátások esetében az Szt aiban, a pénzbeli és természetbeni gyermekvédelmi ellátások esetében a Gyvt aiban meghatározott szabályok szerint a jegyző gondoskodik a nyilvántartások vezetéséről és az adatkezelésre vonatkozó szabályok betartásáról. II. Fejezet A SZOCIÁLIS ÉS GYERMEKVÉDELMI PÉNZBELI ÉS TERMÉSZETBENI ELLÁTÁSOK Az ellátások rendszere 16. (1) Az Szt-ben, a Gyvt-ben valamint e rendeletben meghatározott szabályok alapján a jogosult részére jövedelme kiegészítésére, pótlására pénzbeli és természetbeni szociális és gyermekvédelmi ellátásokra való jogosultság állapítható meg. (2) Szociális pénzbeli ellátásként az alábbi támogatások állapíthatóak meg: a) 43 az Szt-ben meghatározott jogosultsági feltételek alapján aa) időskorúak járadéka, ab) rendelkezésre állási támogatás, ac) rendszeres szociális segély, ad) normatív lakásfenntartási támogatás, ae) adósságkezelési szolgáltatásban részesülők lakásfenntartási támogatása, af) alanyi jogú ápolási díj 41 A 6/2008. (III.21.) sz. rendelet 10. -a mód. 42 A 6/2008. (III.21.) sz. rendelet 10. -a mód. 43 A 6/2009. (III.20.) sz. rendelet 7. (1) bek. mód.

10 b) Az Szt-ben meghatározott keretszabályok figyelembevételével, e rendeletben meghatározott konkrét feltételek alapján: ba) helyi lakásfenntartási támogatás, bb) 44 bc) méltányossági ápolási díj, bd) eseti segély, be) folyamatos segély, bf) szociális kölcsön, bg) szabadulási segély, bh) méltányossági segély, bi) temetési segély c) Az önkormányzat saját költségvetése terhére, e rendeletben meghatározott feltételek alapján: ca) Bursa Hungarica ösztöndíj, cb) 45 cc) 46 cd) 47 (3) Gyermekvédelmi pénzbeli ellátásként az alábbi támogatások állapíthatóak meg: a) 48 A Gyvt-ben és Gyvhr-ben meghatározott jogosultsági feltételek alapján: aa) kiegészítő gyermekvédelmi támogatás, ab) óvodáztatási támogatás, b) A Gyvt-ben és a helyi rendeletben meghatározott jogosultsági feltételek alapján: rendkívüli gyermekvédelmi támogatás, c) Az önkormányzat saját költségvetése terhére, e rendeletben meghatározott feltételek alapján: rendszeres gyermekvédelmi segély. (4) Szociális természetbeni ellátásként az alábbi támogatások állapíthatóak meg: a) Az Szt-ben meghatározott jogosultsági feltételek alapján: aa) köztemetés, ab) alanyi jogú közgyógyellátás ac) normatív jellegű közgyógyellátás ad) egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság, b) Az Szt-ben meghatározott keretszabályok, és e rendeletben meghatározott konkrét feltételek alapján: méltányossági közgyógyellátás. (5) Gyermekvédelmi természetbeni ellátásként az alábbi támogatások állapíthatóak meg a Gyvtben meghatározott jogosultsági feltételek alapján: rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény. (6) A hatáskör gyakorlására jogosult döntése alapján az alábbi pénzbeli ellátások természetbeni ellátás formájában is nyújthatók: a) eseti segély, b) temetési segély, c) rendkívüli gyermekvédelmi támogatás. A hatásköri szabályok 44 Hatályon kívül helyezte az 50/2010. (XII.23.) rendelet 7. (4) bek. e) pontja. 45 Hatályon kívül helyezte a 43/2009. (XI.27.) sz. rendelet 12. (2) bek. b) pontja 46 Hatályon kívül helyezte az 50/2010. (XII.23.) rendelet 7. (4) bek. e) pontja. 47 Hatályon kívül helyezte az 50/2010. (XII.23.) rendelet 7. (4) bek. e) pontja. 48 A 6/2009. (III.20.) sz. rendelet 7. (2) bek. mód.

11 (1) E rendelet 16. (2)-(5) bekezdésében meghatározott ellátások esetében a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - az első fokú szociális- és gyermekvédelmi feladat- és hatásköröket a) önkormányzati hatósági ügyben eljárva, a közgyűlés által átruházott hatáskörben a polgármester, b) önkormányzati hatósági ügyben eljárva, a közgyűlés által átruházott hatáskörben a Szociális, Egészségügyi és Esélyegyenlőségi Bizottság, c) államigazgatási hatósági ügyben eljárva, saját hatáskörben a jegyző gyakorolja. (2) 50 A közgyűlés által átruházott hatáskörben a polgármester dönt: a) e rendelet 16. (2) bekezdés c) pontjának ca) alpontjában meghatározott ellátás esetében, b) az Szt. 36. (2) bekezdés b) és c) pontjában foglalt megállapodás megkötéséről. (3) Az elsőfokú feladat- és hatáskör gyakorlója dönt a) a támogatásra való jogosultság megállapításáról, módosításáról, szüneteltetéséről és megszüntetéséről, b) a jogosultságnak vagy a támogatás összegének az Szt-ben, és Gyvt-ben előírt felülvizsgálatáról és a támogatás továbbfolyósításának elrendeléséről, c) a jogosulatlanul igénybe vett támogatás és a kamat összege megtérítésének elrendeléséről, illetve méltányosságból történő elengedéséről vagy csökkentéséről, továbbá a részletfizetés engedélyezéséről, d) 51 a rendszeres szociális segélyre jogosult aktív korú személlyel az Szt. 37/C. (4) bekezdése szerinti megállapodás megkötéséről, továbbá a kérelem elutasításáról. (4) Az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott esetben a polgármester az alábbi ellátások esetében gyakorol döntési hatáskört: a) normatív lakásfenntartási támogatás, b) adósságkezelési szolgáltatásban részesülők lakásfenntartási támogatása, c) 52 d) helyi lakásfenntartási támogatás, e) méltányossági ápolási díj, f) eseti segély, g) folyamatos segély, h) szociális kölcsön, i) szabadulási segély, j) temetési segély, k) köztemetés, l) 53 m) rendkívüli gyermekvédelmi támogatás, n) rendszeres gyermekvédelmi segély, o) 54 p) 55 a rendszeres szociális segélyre jogosult aktív korú személlyel az Szt. 37/C. (4) bekezdése szerinti megállapodás megkötése. 49 A 6/2008. (III.21.) sz. rendelet 12. -a mód. 50 A 7/2010. (III.19.) rendelet 3. -a mód. 51 A 6/2009. (III.20.) sz. rendelet 8. (1) bek. iktatta be. 52 Hatályon kívül helyezte az 50/2010. (XII.23.) rendelet 7. (4) bek. f) pontja. 53 Hatályon kívül helyezte az 50/2010. (XII.23.) rendelet 7. (4) bek. f) pontja. 54 Hatályon kívül helyezte az 50/2010. (XII.23.) rendelet 7. (4) bek. f) pontja. 55 A 6/2009. (III.20.) sz. rendelet 8. (2) bek. iktatta be.

12 (5) Az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott esetben a Szociális, Egészségügyi és Esélyegyenlőségi Bizottság az alábbi ellátások esetében gyakorol döntési hatáskört: a) méltányossági segély, b) 56 (6) 57 Az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott esetben a jegyző az alábbi ellátások esetében gyakorol döntési hatáskört: a) kiegészítő gyermekvédelmi támogatás, b) alanyi jogú közgyógyellátás, c) normatív jellegű közgyógyellátás, d) rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény, e) méltányossági közgyógyellátás, f) időskorúak járadéka, g) rendelkezésre állási támogatás, h) rendszeres szociális segély, i) alanyi jogú ápolási díj, j) egészségügyi szolgáltatásra jogosultság, k) óvodáztatási támogatás. (7) Az első fokú döntés ellen benyújtott fellebbezés ügyében másodfokú szervként jár el a) az (1) bekezdés a) és b) pontjaiban meghatározott esetben Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Közgyűlése, b) 58 az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott esetben az Szvhr. 6/A. (2) bekezdése szerinti szerv. Az ellátások finanszírozása 18. (1) E rendeletben megállapított pénzbeli és természetbeni szociális és gyermekvédelmi ellátások részben vagy egészben történő finanszírozására Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Önkormányzatának költségvetésében kell előirányzatot biztosítani. (2) Önkormányzati pénzforrásból finanszírozott ellátások: helyi lakásfenntartási támogatás, 61 méltányossági ápolási díj, eseti segély, folyamatos segély, szociális kölcsön, szabadulási segély, méltányossági segély, temetési segély, Bursa Hungarica ösztöndíj, Hatályon kívül helyezte a 43/2009. (XI.27.) sz. rendelet 12. (2) bek. c) pontja 57 A 6/2009. (III.20.) sz. rendelet 8. (3) bek. mód. 58 A 6/2009. (III.20.) sz. rendelet 8. (4) bek. mód. 59 A 7/2007. (II.09.) sz. rendelet 6. -a mód. 60 A 43/2009. (XI.27.) sz. rendelet 12. (2) bek. d) pontja mód. 61 Hatályon kívül helyezte az 50/2010. (XII.23.) rendelet 7. (4) bek. g) pontja.

13 63 köztemetés, méltányossági közgyógyellátás után fizetendő térítési díj, rendszeres gyermekvédelmi segély, rendkívüli gyermekvédelmi támogatás. (3) Részben (10 %-ban) önkormányzati pénzforrásból finanszírozott ellátások: időskorúak járadéka, rendszeres szociális segély, normatív lakásfenntartási támogatás, adósságkezelési szolgáltatásban részesülők lakásfenntartási támogatása. 64 (4) 65 Részben (20 %-ban) önkormányzati pénzforrásból finanszírozott ellátás: rendelkezésre állási támogatás. (5) 66 Részben (25 %-ban) önkormányzati pénzforrásból finanszírozott ellátás: alanyi jogú ápolási díj. 1. rész Szociális pénzbeli ellátások Időskorúak járadéka 19. (1) 67 A jegyző a megélhetést biztosító jövedelemmel nem rendelkező időskorú személy esetében a) dönt Szt. 32/B.-32/E. -aiban, valamint az a Szvhr-ben meghatározott szabályok alapján az időskorúak járadékára való jogosultság megállapításáról vagy elutasításáról, illetve megszüntetéséről, továbbá b) 68 elvégzi az Szt. 25. (4)-(10) bekezdéseiben, valamint az Szvhr-ben meghatározott szabályok alapján a jogosultsági, és a támogatás összegére vonatkozó felülvizsgálatokat. (2) Az időskorúak járadékának megállapítására iránti kérelmet az Szvhr. 2. számú melléklet szerinti formanyomtatványon kell benyújtani. A kérelemhez mellékelni kell figyelemmel e rendelet 4. (5) bekezdésére a jövedelemnyilatkozatban feltüntetett jövedelmekről, a jövedelem típusának megfelelő igazolásokat vagy annak fénymásolatát. Aktív korúak ellátása (1) A jegyző a hátrányos munkaerő-piaci helyzetű aktív korú személyek esetében 62 Hatályon kívül helyezte az 50/2010. (XII.23.) rendelet 7. (4) bek. g) pontja. 63 Hatályon kívül helyezte az 50/2010. (XII.23.) rendelet 7. (4) bek. g) pontja. 64 Hatályon kívül helyezte az 50/2010. (XII.23.) rendelet 7. (4) bek. h) pontja. 65 A 6/2009. (III.20.) sz. rendelet 9. -a iktatta be. 66 A 7/2010. (III.19.) rendelet 4. -a iktatta be. 67 A 7/2007. (II.09.) sz. rendelet 25. c) pontja mód. 68 A 6/2008. (III.21.) sz. rendelet 13. -a mód. 69 A 6/2009. (III.20.) sz. rendelet 10. -a mód.

14 a) 70 dönt az Szt ában és 37/A-37/G. -aiban, az Szvhr-ben, valamint e rendeletben meghatározott szabályok alapján az aktív korúak ellátására, a rendelkezési állási támogatásra, a rendszeres szociális segélyre való jogosultság megállapításáról, elutasításáról, vagy megszüntetéséről, továbbá b) elvégzi az Szt. 25. (4)-(10) bekezdéseiben, valamint az Szvhr-ben meghatározott szabályok alapján a jogosultságra és a támogatás összegére vonatkozó felülvizsgálatokat. (2) Az aktív korúak ellátásának megállapítására vonatkozó kérelmet a Szvhr. 3. számú melléklete szerinti formanyomtatványon kell benyújtani, és csatolni kell figyelemmel e rendelet 4. (5) bekezdésére Szvhr-ben meghatározott igazolásokat és nyilatkozatokat (1) A rendszeres szociális segélyben részesülő aktív korúak ellátására jogosult kivéve az Szt. 33. (1) bekezdés a)-c) pontjában meghatározott személyt köteles együttműködni a) az önkormányzat által együttműködésre kijelölt szervvel: a zalaegerszegi Családsegítő Szolgálat és Gyermekjóléti Központ, Családsegítő Szolgálatával (a továbbiakban: Családsegítő Szolgálat), b) az önkormányzattal. (2) 72 A rendszeres szociális segélyre jogosult személy az önkormányzattal kötött megállapodásban vállalhatja az Szt. 35. (1) bekezdésében foglaltak teljesítését. A megállapodást a hatáskör gyakorlója abban az esetben köti meg, ha a közfoglalkoztatási tervben foglaltak alapján a rendszeres szociális segélyre jogosult személy közfoglalkoztatását biztosítani tudja. Elsősorban akkor indokolt megállapodást kötni, ha a rendszeres szociális segélyben részesülő két éven belül nyugellátásra szerez jogosultságot, önkormányzati érdek fűződik a foglalkoztatásához, vagy a közcélú foglalkoztatással megszerzi a nyugellátás megállapításához szükséges szolgálati időt, illetve munkanélküli ellátásra lesz jogosult. (3) Az (1) bekezdésben meghatározott személy a) az (1) bekezdés a) pont szerinti együttműködés teljesítése érdekében - az önkormányzat által közölt határidőig nyilvántartásba veteti magát a Családsegítő Szolgálatnál, - a beilleszkedési programról írásban megállapodik, - teljesíti a beilleszkedési programban foglaltakat. b) az (1) bekezdés b) pont szerinti együttműködés teljesítése érdekében az ellátásra való jogosultság feltételeinek vagy összegének felülvizsgálatára irányuló eljárásban nyilatkozattételi, iratbemutatási kötelezettségének határidőre eleget tesz. (4) A beilleszkedést segítő program különösen az alábbiakra terjedhet ki: - az együttműködésre kijelölt szervvel való kapcsolattartásra, - az együttműködő személy számára előírt, az egyéni képességeket fejlesztő vagy az életmódot formáló foglalkozáson, tanácsadáson, illetőleg a munkavégzésre történő felkészülést segítő programban való részvételre, - a felajánlott és az iskolai végzettségének megfelelő oktatásban, képzésben történő részvételre, különösen az általános iskolai végzettség és az első szakképesítés megszerzésére. 70 A 7/2010. (III.19.) rendelet 9. (3) bek. b) pontja mód. 71 A 6/2009. (III.20.) sz. rendelet 10. -a mód. 72 A 26/2009. (VI.30.) sz. rendelet 3. -a mód.

15 A 21. (1) bekezdésében meghatározott személy megszegi a Családsegítő Szolgálattal fennálló együttműködési kötelezettségét, ha neki felróhatóan a) a nyilvántartásba vételi kötelezettségét az önkormányzat által közölt határidőig nem teljesíti, b) a beilleszkedési programról a nyilvántartásba vételtől számított 60 napon belül nem állapodik meg, c) nem teljesíti a programban foglaltakat (1) Ha az együttműködésre köteles személy a 22. -ban foglalt kötelezettségét megszegi, a Családsegítő Szolgálat 5 munkanapon belül megvizsgálja, hogy a mulasztás az aktív korú személynek felróható-e. A vizsgálat eredményéről 3 munkanapon belül értesíteni köteles a jegyzőt. (2) A Családsegítő Szolgálat az értesítéssel egyidejűleg írásban felszólítja a rendszeres szociális segélyezettet, hogy az elmulasztott kötelezettségét, mellyel az együttműködést megszegte, az értesítés kézhezvételétől számított 15 napon belül teljesítse. Az értesítés tartalmazza az ismételt mulasztás jogkövetkezményeiről történő tájékoztatást is. (3) A jegyző az együttműködési kötelezettség két éven belül történő ismételt és felróható megszegése esetén az aktív korúak ellátására való jogosultságot megszünteti. Az erről szóló jogerős határozat egy példányát megküldi a Családsegítő Szolgálatnak (1) Az önkormányzat az Szt. 36. (3) bekezdésében foglalt személyek anyagi- és munkaerő-piaci helyzetének javítása, valamint a segély kiváltása érdekében közcélú foglalkoztatást szervez. A foglalkoztatást a KONTAKT Humán Kht., valamint a Zalaegerszeg és Térsége Többcélú Kistérségi Társulás szervezi. (2) A foglalkoztatást szervező az aktív korúak ellátására jogosult személy részére a foglalkoztatási lehetőséget elsősorban a segélyezési jogviszony kezdetétől, ilyen lehetőség hiányában a segélyre való jogosultság fennállásának időtartama alatt bármikor biztosíthatja. A felajánlott, az Szt. 35. (2) bekezdése szerinti megfelelő munkalehetőségről az ellátásra jogosult személyt a foglalkoztatást szervező a munkakezdés időpontjánál legalább öt munkanappal korábban tájékoztatja. (3) 76 A közcélú foglalkoztatás időtartama el kell, hogy érje az évi kilencven munkanapot, de nem haladhatja meg az évi kettőszáz napot. Összesen kétszáz napnál hosszabb időre határozott idejű munkaviszonyt abban az esetben lehet létesíteni, ha a foglalkoztató írásban vállalja, hogy megtéríti az önkormányzatnak a közcélú foglalkoztatással kapcsolatos a) személyi kiadások (állami költségvetés által nem finanszírozott részét, azaz) 5 %-át, valamint b) a munkáltatói kötelezettségekből eredő béren kívüli egyéb költségeket. 73 A 6/2009. (III.20.) sz. rendelet 10. -a mód. 74 A 6/2009. (III.20.) sz. rendelet 10. -a mód. 75 A 6/2009. (III.20.) sz. rendelet 10. -a mód. 76 A 7/2010. (III.19.) rendelet 5. (1) bek. mód.

16 (4) 77 A (3) bekezdés szerinti esetben a megtérítési kötelezettségtől eltekinteni akkor lehet, ha a foglalkoztatásra az önkormányzatnak az Szt. 36. (4) bekezdésében meghatározott, évi legalább 90 munkanapos foglalkoztatási kötelezettsége miatt kerül sor. (5) 78 Az Szt. 36. (2) bekezdés b) és c) pontja szerinti feladat közcélú munka keretében történő ellátására megállapodás akkor köthető, ha a gazdasági társaság, társadalmi szervezet vagy gazdálkodó szervezet átvállalja a foglalkoztatásnak az önkormányzatot terhelő 5 %-os költségét Lakásfenntartási támogatás (1) Az önkormányzat által a szociálisan rászoruló személyek és családok részére az általuk lakott lakás vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség (továbbiakban: lakás) fenntartásával kapcsolatos rendszeres kiadásaik viselésének enyhítésére nyújtott támogatások fajtái a) normatív lakásfenntartási támogatás, b) adósságkezelési szolgáltatásban részesülők lakásfenntartási támogatása, c) 82 d) helyi lakásfenntartási támogatás. (2) Amennyiben a lakásfenntartási támogatás jogosultja Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Önkormányzata tulajdonában lévő lakásban él, a támogatást elsősorban természetbeni formában kell nyújtani, és figyelemmel a kiadásokra a Lakáskezelő, Építőipari és Szolgáltató Kft. számlájára kell utalni. (3) Nem részesülhet helyi lakásfenntartási támogatásban az, aki önkormányzati bérlakásban jogcím nélkül tartózkodik. Normatív lakásfenntartási támogatás 28. (1) A közgyűlés által átruházott hatáskörben a polgármester az Szt. 38. (2)-(4) és (6)-(8) bekezdései, továbbá a 39. -ban meghatározott jogosultsági feltételek, valamint az Szvhr-ben meghatározott szabályok alapján a jogosult részére normatív lakásfenntartási támogatást állapít meg. (2) A normatív lakásfenntartási támogatás iránti kérelmet e rendelet 4. számú melléklete szerinti formanyomtatványon kell benyújtani. A kérelemhez mellékelni kell figyelemmel e rendelet 4. (5) bekezdésére a) e rendelet 2. számú melléklete szerinti jövedelemnyilatkozatot, illetve a 77 A 7/2010. (III.19.) rendelet 5. (2) bek. iktatta be. 78 A 7/2010. (III.19.) rendelet 5. (2) bek. iktatta be. 79 Hatályon kívül helyezte a 6/2009. (III.20.) sz. rendelet 23. (2) bek. 80 Hatályon kívül helyezte a 6/2009. (III.20.) sz. rendelet 23. (2) bek. 81 A 6/2008. (III.21.) sz. rendelet 18. -a mód. 82 Hatályon kívül helyezte az 50/2010. (XII.23.) rendelet 7. (4) bek. i) pontja. 83 A 26/2009. (VI.30.) sz. rendelet 4. -a iktatta be. 84 Az 50/2010. (XII.23.) rendelet 7. (4) bek. j) pontja mód.

17 jövedelemnyilatkozatban feltüntetett jövedelmekről a jövedelem típusának megfelelő igazolást, vagy azok fénymásolatát, továbbá b) 85 c) a lakás nagyságának hitelt érdemlő igazolására vonatkozó dokumentumot. (3) Amennyiben a kérelmezőnek a lakás nagyságát hitelt érdemlő módon igazoló irat nem áll a rendelkezésére a) a lakás nagyságára vonatkozó adatok közlése céljából meg kell keresni az ingatlan fekvése szerint illetékes körzeti földhivatalt, vagy b) a lakás nagyságát a kérelmező nyilatkozata, illetőleg helyszíni szemle alapján kell megállapítani. Adósságkezelési szolgáltatásban részesülők lakásfenntartási támogatása 29. (1) A közgyűlés által átruházott hatáskörben a polgármester az Szt. 38. (5) bekezdése, továbbá a 39. -ban meghatározott jogosultsági feltételek, valamint az Szvhr-ben meghatározott szabályok alapján a jogosult részére adósságkezelési szolgáltatásban részesülők lakásfenntartási támogatását állapít meg. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott támogatási forma megállapítása iránt külön kérelmet nem kell benyújtani, a támogatásra való jogosultság megállapítása hivatalból történik. (3) Az adósságkezelési szolgáltatásban részesülők lakásfenntartási támogatására jogosult személy egyidejűleg helyi lakásfenntartási támogatásra nem jogosult. (4) 86 Amennyiben az adósságkezelési szolgáltatás megszűnése miatt az adósságkezelési szolgáltatásban részesülő lakásfenntartási támogatásra való jogosultsága megszűnik, hivatalból a támogatásra való jogosultság megszűnését követő 22 munkanapon belül meg kell vizsgálni, hogy fennállnak-e a normatív vagy helyi lakásfenntartási támogatásra való jogosultság feltételei. Helyi lakásfenntartási támogatás 30. (1) 87 A közgyűlés által átruházott hatáskörben a polgármester önálló ellátásként helyi lakásfenntartási támogatásra való jogosultságot állapíthat meg annak a zalaegerszegi lakóhellyel rendelkező, életvitelszerűen Zalaegerszeg városban tartózkodó rászoruló személynek, aki az alábbi feltételeknek együttesen megfelel a) háztartásában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg: aa) egyszemélyes háztartás esetén a nyugdíjminimum 250 %-át, ab) egyéb esetben a nyugdíjminimum 200 %-át, b) e rendelet 3. (2) bekezdés k) pontjában meghatározott értékű vagyonnal nem rendelkezik. (2) 88 A helyi lakásfenntartási támogatás esetében a lakásfenntartás elismert havi költsége az elismert lakásnagyság és az egy négyzetméterre jutó költség szorzata. 85 Hatályon kívül helyezte a 7/2007. (II.09.) sz. rendelet 25. e) pontja. 86 A 7/2010. (III.19.) rendelet 9. (4) bek. mód. 87 Az 50/2010. (XII.23.) rendelet 1. mód. 88 A 7/2007. (II.09.) sz. rendelet 11. -a mód.

18 (3) 89 A helyi lakásfenntartási támogatás esetében az elismert lakásnagyság a) ha a háztartásban egy személy lakik 35 m 2, b) ha a háztartásban két személy lakik 45 m 2, c) ha a háztartásban három személy lakik 55 m 2, d) ha a háztartásban négy személy lakik 65 m 2, e) ha négy személynél több lakik a háztartásban, a d) pontban megjelölt lakásnagyság és minden további személy után 5-5 m 2, de legfeljebb a lakás tényleges nagysága. (4) 90 Az egy négyzetméterre jutó elismert költség összege 450,- Ft. 31. (1) 91 A helyi lakásfenntartási támogatás iránti kérelmet e rendelet 4. számú melléklete szerinti formanyomtatványon kell benyújtani, amelyhez mellékelni kell figyelemmel e rendelet 4. (5) bekezdésére a) e rendelet 2. számú melléklete szerinti jövedelemnyilatkozatot, illetve a jövedelemnyilatkozatban feltüntetett jövedelmekről a jövedelem típusának megfelelő igazolást, vagy azok fénymásolatát, továbbá b) e rendelet 3. számú melléklete szerinti vagyonnyilatkozatot, c) 92 (2) 93 (3) 94 (4) (1) A helyi lakásfenntartási támogatás egy hónapra jutó összege Ft. (2) A támogatást a kérelem benyújtása hónapjának első napjától a augusztus 31-ig terjedő időre lehet megállapítani. (3) Ha a helyi lakásfenntartási támogatásban részesülő személy lakcíme Zalaegerszeg város közigazgatási területén belül a támogatás folyósításának időtartama alatt megváltozik, a támogatásra való jogosultságot a változás hónapjának utolsó napjával meg kell szüntetni. A jogosult részére a támogatás utolsó hónapjában teljes összegű támogatást kell folyósítani Ápolási díj A 7/2007. (II.09.) sz. rendelet 11. -a mód. 90 A 6/2009. (III.20.) sz. rendelet 11. -a mód. 91 A 7/2007. (II.09.) sz. rendelet 12. -a mód. 92 Hatályon kívül helyezte az 50/2010. (XII.23.) rendelet 7. (4) bek. k) pontja. 93 Hatályon kívül helyezte az 50/2010. (XII.23.) rendelet 7. (4) bek. l) pontja. 94 Hatályon kívül helyezte a 7/2007. (II.09.) sz. rendelet 25. f) pontja 95 Hatályon kívül helyezte a 7/2007. (II.09.) sz. rendelet 25. f) pontja 96 Az 50/2010. (XII.23.) rendelet 2. mód. 97 Hatályon kívül helyezte az 50/2010. (XII.23.) rendelet 7. (4) bek. m) pontja.

19 A tartósan gondozásra szoruló személy otthoni ápolását ellátó nagykorú hozzátartozó részére nyújtott támogatások fajtái a) alanyi jogú ápolási díj, b) méltányossági ápolási díj. Alanyi jogú ápolási díj 35. (1) 98 A jegyző az Szt ban meghatározott jogosultsági feltételek, valamint az Szvhr-ben meghatározott szabályok alapján a jogosult részére alanyi jogú ápolási díjat állapít meg. (2) 99 Ha az (1) bekezdésben meghatározott jogosult Szt. 43/A. (2) bekezdésében meghatározottak szerinti súlyosan fogyatékos személy fokozott ápolását végzi, kérelme alapján az Szt. 44. (1) bekezdés b) pontjában foglalt emelt összegű ápolási díjat állapít meg a jegyző. (3) Az alanyi jogú ápolási díj, valamint az emelt összegű ápolási díj iránti kérelmet az Szvhr. 4. számú melléklete szerinti formanyomtatványon kell benyújtani, amelyhez mellékelni kell figyelemmel e rendelet 4. (5) bekezdésére az Szvhr-ben meghatározott igazolásokat, szakvéleményt és egyéb iratokat. (4) 100 Az alanyi ápolási díj havi összege a) az (1) bekezdésében meghatározott alanyi jogosultság esetén a nyugdíjminimum 100 %- a, b) a (2) bekezdésben meghatározott emelt összegű ellátás esetén a nyugdíjminimum 130 %-a. Méltányossági ápolási díj 36. (1) A közgyűlés által átruházott hatáskörben a polgármester méltányossági ápolási díjat állapíthat meg az alábbi feltételek együttes fennállása esetén a) az igénylő zalaegerszegi lakóhellyel rendelkezik, b) a Polgári Törvénykönyvről szóló évi IV. törvény (továbbiakban: Ptk.) 685. b) pontjában (a jegyes kivételével) meghatározott nagykorú hozzátartozó (továbbiakban: ápoló), 18. életévét betöltött tartós beteg személy (továbbiakban: ápolt) gondozását, ápolását végzi, c) 101 az ápoló családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg a nyugdíjminimum összegének 200 %-át, d) az ápolt családjában (egy háztartásban életvitelszerűen együttlakó hozzátartozók között) a kérelmezőn kívül ápolásra, gondozásra alkalmas más személy nincs, e) az ápolt személy gondozási és ápolási igényére tekintettel az ápoló személy kora, egészségi állapota és fizikuma alapján alkalmas a feladat ellátására, f) az ápoló és az ápolt közös háztartásban él, g) az ápoló és az ápolt között tartási, életjáradéki vagy öröklési szerződés nem áll fenn feltéve, hogy e rendelet 3. (2) bekezdés k) pontjában meghatározott értékű vagyonnal nem 98 A 7/2007. (II.09.) sz. rendelet 25. h) pontja mód. 99 A 7/2007. (II.09.) sz. rendelet 25. h) pontja mód. 100 A 7/2007. (II.09.) sz. rendelet 15. -a iktatta be. 101 A 43/2009. (XI.27.) sz. rendelet 6. -a mód.

20 rendelkezik. (2) A méltányossági ápolási díj megállapítása során az Szt aiban foglaltakat megfelelően alkalmazni kell. (3) Az (1) bekezdés f) pontjában meghatározott feltétel hiányában is megállapítható a támogatás, ha az ápolót a különélés nem akadályozza gondozási kötelezettségének teljesítésében. 37. A méltányossági ápolási díj iránti kérelmet a Szvhr. 4. számú melléklete szerinti formanyomtatványon kell benyújtani, amelyhez mellékelni kell figyelemmel e rendelet 4. (5) bekezdésére a) a háziorvos által kiállított, az Szvhr. 5. számú melléklete szerinti igazolást és szakvéleményt, b) e rendelet 2. számú melléklet szerinti jövedelemnyilatkozatot, c) az ápoló e rendelet 5. számú melléklete szerinti nyilatkozatát arról, hogy - kérelmezőn kívül családjában ápolásra, gondozásra alkalmas más személy nincs, - az ápolási tevékenység ellátására kora, egészségi állapota és fizikuma alapján, továbbá az ápolt gondozási és ápolási igényére tekintettel alkalmas, - ápoltjával tartási, életjáradéki vagy öröklési szerződése nincs, d) e rendelet 3. számú melléklete szerinti vagyonnyilatkozatot. 38. (1) 102 A méltányossági ápolási díj havi összege a) nem lehet kevesebb a nyugdíjminimum összegének 80 %-ánál, b) és nem haladhatja meg a nyugdíjminimum összegének 125 %-át. (2) Az ápolási díj összege független az ápoltak számától. 39. Az ápolási kötelezettség teljesítését szükség szerint, a jogosultság fennállását, pedig kétévente legalább egyszer felül kell vizsgálni. 40. (1) 103 A hatáskör gyakorlója a méltányossági ápolási díj ügyében hozott döntése megalapozása érdekében szakmai bizottságot működtet, melynek véleményét az ápolási díjról történő lemondás, valamint az ápolt halála miatti megszűntetés kivételével kikéri. (2) A szakmai bizottság összetételét a közgyűlés határozza meg. Átmeneti segély 41. A létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő személyek részére átmeneti segély nyújtható, az alábbi formákban a) eseti segély, b) folyamatos segély, 102 A 7/2007. (II.09.) sz. rendelet 16. -a mód. 103 A 6/2009. (III.20.) sz. rendelet 12. -a mód.