DUNAÚJVÁROSI SPORTHORGÁSZ EGYESÜLET FEGYELMI SZABÁLYZATA FEGYELMI ELJÁRÁS CÉLJA 1. A fegyelmi eljárás célja a horgászrend, az alapszabály, az egyesület szervei által hozott határozatok megtartása, a szervezeti élet tisztaságának biztosítása. A fegyelmi vétséggel arányban álló elmarasztalással az elkövető és más horgászok visszatartása hasonló magatartástól. FEGYELMI VÉTSÉGEK 2. Fegyelmi vétséget követ el az a horgász: a) aki ellen a halgazdálkodással (halászattal, horgászattal) összefüggő szándékos bűncselekmény miatt a bűnüldöző, illetve az igazságügyi szervek jogerős elmarasztaló határozatot hoztak és nem határoztak a horgászat további gyakorlásáról. b) akit a környezetvédelemmel kapcsolatos bűncselekmény vagy szabálysértés miatt jogerősen elmarasztaltak és nem határoztak a horgászat további gyakorlásáról. c) aki a halászattal és horgászattal, illetve azzal kapcsolatos környezetvédelmi jogszabályok, az üzemtervek, a horgászrendek, az egyesületi alapszabály, választott horgászszervek határozatai ellen vét, vagy a horgászszervek alapszabályszerű működését veszélyezteti, abban az esetben, ha nem ütközik a halászati törvénybe, illetve a halászati felügyelőség saját hatáskörünkbe utalja. - Ugyancsak a fegyelmi bizottság jár el azon szabályszegésekben, melyet a horgász egyesületünk a halászati törvényen kívül külön szabályozott (területi, időbeli, stb. tilalom).
2 d) aki mint választott testület tagja, vagy megbízott tisztségviselő kötelességét felróható okból nem teljesíti, illetve elhanyagolja. e) aki az egyesülettel szemben fennálló anyagi és természetbeni kötelességét az előírt határidőn belül nem teljesíti, illetve a fegyelmi szervek idézésére a fegyelmi tárgyaláson mint tanú kellő indok nélkül nem jelenik meg, vagy ott rosszhiszeműen valótlant állít. f) Az etikai szabályok megszegése miatt eljárás indul, ha a horgász a vízparton olyan kirívó közösségellenes magatartást tanúsít, mely a horgászhoz méltatlan, de csak akkor, ha egyéb más horgászattal kapcsolatos szabályszegés nem valósul meg. FEGYELMI BÜNTETÉSEK 3. 1. a) Figyelmeztetés b) Irásbeli megrovás c) A fegyelmi határozatban megjelölt, vagy valamennyi horgászkezelésben levő vízterületről, horgásztanyáról a horgász egyesület szolgáltatásától részben, vagy egészben meghatározott időre szóló k i t i l t á s d) egyesületből meghatározott időre szóló kizárása e) horgászattól meghatározott időre történő eltiltás 2. Indokolt esetben a 3. /1/ bek. c) és e) pontjában megjelölt fegyelmi büntetés együtt is kiszabható. 3. A 3. /1/ bek. c, d, e) pontjai szerinti fegyelmi büntetés leghosszabb időtartama öt év. 4. A 3. /1/ bek. c,d,e) pontjai alapján kiszabott büntetés végrehajtása rendkívül méltánylást érdemlő esetben legfeljebb két évi próbaidőre felfüggeszthető, abban az esetben, ha a büntetés az egy évet nem haladja meg.
3 5. A próbaidő eredményes letelte után a büntetés hatályát veszti. Amennyiben a próbaidő alatt újabb fegyelmi büntetés kiszabására kerül sor, a korábbi felfüggesztett fegyelmi büntetés végrehajtását is a határozatban kell rendezni. 4. A 3. /1/ bek. szereplő horgászattól eltiltás esetén azokat a területi engedélyeket kell bevonni, melyre a határozatban a kitiltás szól. Ezt a határozatban fel kell tüntetni. A bevont engedély és a kifizetett szolgáltatások értéke nem visszatéríthető. 5. Akivel szemben 2 évet meghaladó horgászattól való eltiltást szabtak ki függetlenül attól, hogy az eltiltást a halászati felügyelőség, illetve más hatóság hozta -, a büntetés letöltése után csak abban az esetben kaphat újból horgászjegyet, ha előzetesen ismét vizsgát tesz. Amennyiben a 2. e) pontos kizárás történik, az újbóli tagságot a horgász egyesület vezetőségének helyben kell hagyni. HATÁSKÖRÖK 6. 1. A tisztséget nem viselő tagokkal szemben elsőfokon a fegyelmi bizottság, másodfokon a horgász egyesület vezetősége jár el. 2. Felügyelő Bizottság, az egyesület vezetősége ellen első fokon a Fegyelmi Bizottság, másodfokon az egyesület választmánya jár el. 3. Fegyelmi Bizottság tagjaival szemben elsőfokon az egyesület vezetősége, másodfokon az egyesület választmánya jár el. 4. A választmány tagjai ellen elsőfokon a fegyelmi bizottság, másodfokon a horgász egyesület vezetősége jár el.
4 AZ ELJÁRÁS MEGINDÍTÁSA 7. 1. Valamennyi feljelentést, vagy horgászok által tett bejelentést melynek tartalmaznia kell a fegyelmi vétség tényszerű, rövid ismertetését, az elkövetés helyét, idejét, az elkövető és a tanúk személyi adatait - iktatni kell. 2. Az egyesület elnöke a beérkezett bejelentést 30 napon belül köteles megvizsgálni, az állásfoglalását dátummal a bejelentésre feltüntetni. Az állásfoglalás lehet: - halászati felügyelőséghez áttétel - fegyelmi eljárás kezdeményezése - fegyelmi eljárás nélkül figyelmeztetés vagy megrovás. Ezt a jogkörét a Fegyelmi Bizottság elnökére átruházhatja. 3. Ha a rendelkezésre álló adatok egyértelműen bizonyítják a fegyelmi vétség elkövetését, azonban csekélyebb súlyú fegyelmi vétségről van szó, az elnök mellőzheti a fegyelmi eljárás elrendelését és saját hatáskörében figyelmeztetés vagy írásbeli megrovás fegyelmi büntetést szabhat ki. Ezt a jogkörét a Fegyelmi Bizottság elnökére átruházhatja. 4. Fegyelmi eljárás nélkül hozott figyelmeztetésről vagy megrovásról írásbeli határozatot kell hozni és ebben fel kell hívni az elkövető figyelmét, hogy a határozat ellen nyolc napon belül panasszal élhet. Panasz esetén a fegyelmi eljárást le kell folytatni. 5. Amennyiben az elkövető tisztségviselő és a feljelentésből egyértelműen rendkívül súlyos fegyelmi vétség állapítható meg, a horgász egyesület elnöke a fegyelmi eljárás elrendelésével egyidejűleg írásbeli határozattal felfüggesztheti tisztségének betöltését.
5 6. Minden esetben a fegyelmi eljárást le kell folytatni az ellen, aki a halgazdálkodással kapcsolatos, illetve a környezetvédelemmel kapcsolatos szabálysértést, vagy bűncselekményt követett el és azt jogerősen elbírálták, de a további horgászattal kapcsolatban döntést nem hoztak. ELÉVÜLÉS 8. A fegyelmi vétség elkövetésétől számított hat hónap elteltével fegyelmi vétség miatt eljárás nem indítható. Ezen belül indított eljárás időtartama két hónap, mely indokolt esetben két hónappal meghosszabbítható. Kivétel, ha büntető vagy szabálysértési eljárás indult, ez esetben a jogerőre emelkedés napjától számított három hónap. FEGYELMI BIZOTTSÁG MŰKÖDÉSE 9. 1. A fegyelmi szerv határozatképes, ha az ügy tárgyalásán legalább három személy jelen van a Fegyelmi Bizottságból. 2. Nem járhat el fegyelmi szerv tagjaként aki az elkövetőnek egyeneságbeli rokona, házas- vagy élettársa, az elkövetővel munkajogi, vagy fölérendeltségi, vagy egyéb függőségi kapcsolat áll fenn. Akkor sem, ha egyéb okól elfogult. 3. Másodfokon nem vehet részt az eljárásban, aki elsőfokon részt vett.
6 ELJÁRÁSI SZABÁLYOK 10. 1. A horgász egyesület elnöke a fegyelmi ügy tárgyalását 30 napon belül köteles kitűzni, vagy szükség esetén feljelentés kiegészítést rendelhet el, melynek időtartama 60 nap. Ezt a jogkörét a fegyelmi bizottság elnökére átruházhatja figyelemmel 7. /2/ bekezdésre. 2. Az eljárás alá vont tagot azzal kell a kitűzött tárgyalásra megidézni, hogy távolmaradása esetén az eljárást ellene lefolytatják.megjelenése esetén bizonyítékait, tanúit a tárgyalásra magával hozhatja, illetve bejelentheti. 3. A megidézett illetve felkért tanúk költségeit megjelenés esetén az egyesület téríti. 4. A tárgyalás nyilvános, de indokolt esetben a bizottság elnöke zárt tárgyalást rendelhet el. 5. A tárgyalást az elnök nyitja meg és gondoskodik a jogszerűségről és a rendről. Megállapítja a tárgyalás szabályszerű feltételeit, elfogultsági nyilatkozatot vesz, majd dönt annak elfogadásáról és elvetéséről. 11. 1. A tárgyalásról jegyzőkönyvet kell készíteni. 2. A jegyzőkönyvet a szerv tagjai és a jegyzőkönyvvezető, valamint az eljárás alá vont személy írja alá.
7 12. 1. Az eljárást meg kell tagadni: - a feljelentett cselekmény nem fegyelmi vétség. - a feljelentett cselekményt nem a gyanúsított követte el. - a feljelentett cselekmény elévült. - az elkövető halála esetén. 2. A Fegyelmi Bizottság zárt ülésen hozza meg határozatát, melyet azonnal kihirdet. 3. Az eljárást meg kell szüntetni: - a terhére rót cselekmény nem fegyelmi vétség. - a terhére rót cselekményt nem követte el. - a terhére rót cselekmény elkövetése kétséget kizáróan nem bizonyítható. - a terhére rót cselekmény elévült. - az elkövető halála esetén. 4. A határozatot irásba kell foglalni. 5. Távollétében hozott határozatot az eljárás alá vont személynek tértivevényesen 8 napon belül meg kell küldeni. Az elsőfokú határozat a 16. napon, vagy a kihirdetéskor - amennyiben fellebbezési jogáról lemont azonnal jogerőre emelkedik. 13. 1. A 3. /1/ bek. c) f) pontjában meghozott fegyelmi büntetést a jogerőre emelkedést követően az eljárás alá vont tag nyilvántartó kartonjára be kell vezetni. 2. A hónapokban, illetőleg években megállapított fegyelmi büntetés kezdő napja az a nap, amelytől kezdődően az eljárás alá vont személy a fegyelmi határozatban megjelölt jogát ténylegesen nem gyakorolhatja.
8 FELLEBBEZÉS 14. 1. Az elsőfokon hozott fegyelmi határozat ellen, annak kézbesítésétől számított 15 napon belül fellebbezésnek van helye, melyet az elsőfokú fegyelmi szervnél kell benyújtani. 2. A fellebbezést a fegyelmi bizottság elnöke az ügy irataival együtt nyolc napon belül a másodfokú szervnek köteles megküldeni. 3. A másodfokú szerv a fellebbezést alaptalannak találja, azt elutasítja, ellenkező esetben az elsőfokú határozatot részben vagy egészben megváltoztathatja, vagy azt hatályon kívül helyezése mellett az elsőfokú szervet új eljárásra és új határozat hozatalra kötelezheti. 4. A fellebbviteli szerv az elsőfokú határozatban kiszabott, csak arra irányuló fellebbezés esetén súlyosbíthat 5. Másodfokú határozat ellen további fellebbezésnek helye nincs. ÚJRAFELVÉTEL 15. A fegyelmi eljárás jogerőre emelkedésétől számított hat hónap, illetve az eljárás alatt álló személy büntetés kitöltése alatt az ügy újrafelvételét kérheti, ha olyan új bizonyítékot jelöl meg, amelynek alapján az eljárásban terhére megállapított tényállás megdöntésére és annak eredményeként kedvezőbb határozat hozatalára alkalmas. Az újrafelvétel elrendelése vagy elutasítása az alapeljárást lefolytató fegyelmi bizottság elnökének a feladata. Az elrendelést vagy elutasítást határozatba kell foglalni, mely ellen fellebbezésnek nincs helye.
9 ELJÁRÁS IFJÚSÁGI TAGGAL SZEMBEN 16. Ifjúsági taggal szemben elsődleges a nevelési cél. Ifjúsági tag megidézésekor a szülő vagy törvényes képviselő jelenlétét kell kérni. Meg nem jelenés esetén az eljárás a szülő és törvényes képviselő nélkül is lefolytatható. Gyermekkorúval szemben fegyelmi eljárásnak helye nincs. (14. életévet be nem töltött személy.) 2001. január.