A GÁDOR ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

A GÁDOR ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA Felülvizsgálat és módosítás: 01. 1

Tartalomjegyzék Bevezetés 4 Jogszabályi hivatkozások 5 NEVELÉSI PROGRAM0 6 A nevelő-oktató munka alapelvei, értékei, céljai, feladatai, eszközei és eljárásai 7 A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok 10 A közösségfejlesztéssel, az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatok 13 Az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatok, a kapcsolattartás formái 15 A pedagógusok helyi intézményi feladatai, az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnök feladatai 19 A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendje 20 A gyermek - és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok, tevékenységformák, módszerek, eszközök, szolgáltatások. 23 A tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvételi jogai gyakorlásának rendje 24 A tanulmányok alatti vizsgák szabályai 25 A felvétel és az átvétel helyi szabályai 28 Tanórán kívüli nevelés iskolánkban 28 KÖRNYEZETI - ÉS EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAM 32 Környezeti nevelés iskolánkban 32 Egészségnevelési program 36 A mindennapos testnevelés feladatai 38 Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv 40 HELYI TANTERV 43 A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósításának szabályai 44 Helyi tantervünk kialakításának alapja 49 Tantárgyi szerkezet és óratervek 50 A csoportalkotás, csoportbontás és egyéb foglalkozások szervezésének elvei 52 A választható tantárgyak, foglalkozások, és a pedagógusválasztás szabályai 54 Az oktatásban alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei, figyelembe véve a tankönyv térítésmentes igénybevétele biztosításának kötelezettségét. 55 A településen élő nemzetiség kultúrájának megismerése 56 2

A tanulók fizikai állapotának egységes mérése és minősítése 56 A mindennapos testnevelés megvalósításának módja 56 NAPKÖZI/TANULÓSZOBA csoportok, az idegen nyelvi alapozás programja 57 A kiemelt képességfejlesztés (kkf) programja ba! A könyvjelző nem létezik. Az iskolában alkalmazott projektmódszer felépítése és tartalma 58 KÖZÖS KÖVETELMÉNYEK BESZÁMOLTATÁS, TOVÁBBHALADÁS 64 A szóbeli és írásbeli beszámoltatás formája, rendje, korlátai, a tanulók tudásának értékelésében betöltött szerepe 64 A tanulóknak a beszámoltatással, tanulással kapcsolatos jogai és kötelességei 66 A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések 66 Az otthoni és a NAPKÖZI/TANULÓSZOBA csoportokban történő felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai 66 A félévi és év végi minősítés fajtái, rendje, tartalmi követelményei 68 A magatartás és szorgalom értékelésének formája és tartalma 68 A tantárgyi értékelés rendje és elvei 71 A félévi és év végi értékelésnél alkalmazott szöveges minősítések, és 72 A magasabb évfolyamba lépés feltételei 76 A pedagógiai program érvényességi ideje, felülvizsgálati periódusai, ellenőrzése, fejlesztések 77 Hi 3

Bevezetés Pedagógiai programunk alapja a Nemzeti Alaptanterv, a hatályos jogszabályok és mindazok az értékek, amelyeket iskolánk a pedagógiai munkában elért és fontosnak tart. Megalkotásakor arra törekedtünk, hogy tükröződjön az a szellemiség, amelyben tanulóinkat a maguk egyéni sajátosságaival és körülményeivel elfogadjuk, segítjük kibontakozásukat. A gyermeki jogokat tiszteletben tartjuk, ugyanakkor elvárásokkal is élünk irányukban, hiszen kötelességeik is vannak, amelyeknek betartására neveljük őket. Emellett fontosnak tartjuk a gyermekkor boldogságának, örömének megőrzését, és mindennapi életükben erre is figyelmet fordítunk. Bízunk benne, hogy programunk elnyeri partnereink tetszését és sok kis gyermeket fogadhatunk, akik majd biztos tudással, emberséggel és a közösségi életre való képességgel felvértezve mennek tőlünk a középfokú iskolákba. Maróthy Miklósné igazgató 4

Jogszabályi hivatkozások A pedagógiai program felülvizsgálatával és a helyi tanterv elkészítésével kapcsolatos jogszabályok: 2011. évi CXC tv. a nemzeti köznevelésről 20/2012. EMMI rendelet az intézmények működéséről és a névhasználat rendjéről 51/2012. (XII. 21.) sz. EMMI rendelet a kerettantervek kiadásának és jogállásának rendjéről 110/2012. (VI. 4.) Korm. rendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról 326/2013 (VIII.30.) Korm. r. a pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról 5

NEVELÉSI PROGRAM 6

A nevelő-oktató munka alapelvei, értékei, céljai, feladatai, eszközei és eljárásai Pedagógiai munkánk alapelvei Pedagógiai munkánk alapelve, hogy tanulóink olyan képzést és nevelést kapjanak a nálunk töltött nyolc év alatt, amely megfelel a kor és a környezet elvárásainak, képessé teszi majd őket arra, hogy sikeres és boldog emberekké váljanak. Azaz: Az alapfokú oktatás mindkét szakaszában fejlesztjük az egész életen át tartó tanulás képességét, valamint felkészítjük tanulóinkat a továbbtanulásra. A sikeres váltáshoz biztosítjuk: a megfelelő anyanyelvi és matematikai alapozást az idegen nyelven történő kommunikációt az informatikai alapismeretek elsajátítását az egyéni képességek kibontakoztatását az együttműködésre, közösségi életre nevelést A tanulókkal való közös munkában a következetesség, a kölcsönös bizalom és tisztelet érvényesítésére törekszünk, ezért reális követelményeket támasztunk velük szemben, amelyek figyelembe veszik az egyéni képességek különbözőségét. Megadjuk és elvárjuk kapcsolatainkban a kölcsönös megértést, odafigyelést és tiszteletet. Értékeink Biztos, a boldogulásukhoz megfelelő ismeretekhez juttatjuk diákjainkat. Nyugodt, családias környezetet biztosítunk a gyermekeknek, sok mozgáslehetőséggel, változatos programokkal. Odafigyelünk a különleges gondozást igénylő tanulókra, tehetségesekre és lemaradókra egyaránt. Kölcsönös bizalmon alapuló szoros kapcsolatot tartunk fenn a szülőkkel, családokkal. Pedagógusaink folyamatosan képezik magukat, hogy korszerű módszerek alkalmazásával támogassák a tanulást. Változatos programokkal biztosítjuk diákjaink számára a boldog gyermekkor megélésének lehetőségét. Céljaink, feladataink Célunk, hogy alapelveinknek és értékeinknek megfelelő, azzal összhangban levő módon alakítsuk munkánkat és a tanulókat eljuttassuk a képességeiknek megfelelő tudás és neveltségi szintre. Célunk, hogy az alapfokú nevelés-oktatás befejezésekor tanulóink rendelkezzenek azokkal a képességekkel, amelyek megalapozzák hatékony tanulásukat, személyes boldogulásukat, eligazodásukat különböző élethelyzetekben, és eredményes érvényesülésüket. Olyan kulcskompetenciák fejlesztése az elsődleges cél, mint az anyanyelvi kommunikáció, matematikai kompetencia, mellérendelve intézményünk sajátos arculatának megfelelően az idegen nyelvi kommunikációt, és nem elhanyagolva a digitális kompetencia fejlesztését. Célunk valamennyi évfolyamon, hogy tanulóink elsajátítsák a hatékony, önálló tanulás képességét, fejlődjenek természettudományos, szociális és állampolgári kompetenciáik, 7

kezdeményező és vállalkozóképességük, gazdálkodási ismereteik, valamint esztétikai, művészeti tudatosságuk, kifejezőkészségük. Célunk a nevelés területén, hogy tanulóinkat az érdeklődés az egymás iránti figyelem, megértés, és elfogadás környezetüket védő gondolkodás és cselekvés a nyílt és kulturált kommunikáció a becsületes versenyszellem jellemezze. Feladataink Céljainkat a Nemzeti Alaptantervvel összhangban, évfolyamonként 2 párhuzamos osztályban kívánjuk megvalósítani. Iskolánk köznevelési intézmény, és mint ilyennek feladata alapvetően a nemzeti műveltség, a hazai nemzetiségek kultúrájának átadása, megőrzése, az egyetemes kultúra közvetítése, az erkölcsi érzék és a szellemi-érzelmi fogékonyság elmélyítése. Feladata továbbá a tanuláshoz és a munkához szükséges képességek, készségek, ismeretek, attitűdök együttes fejlesztése, az egyéni és csoportos teljesítmény ösztönzése, a közjóra való törekvés megalapozása, a nemzeti, közösségi összetartozás és a hazafiság megerősítése. A foglalkozások, a tanórák során olyan területekkel is szükséges foglalkozni, mint az erkölcsi nevelés, a nemzeti öntudat, hazafias nevelés, állampolgárságra, demokráciára nevelés, az önismeret és a társas kultúra fejlesztése, a családi életre nevelés, a testi és lelki egészségre nevelés, felelősségvállalás másokért, önkéntesség, fenntarthatóság, környezettudatosság, pályaorientáció, gazdasági és pénzügyi nevelés, médiatudatosságra nevelés, és a tanulás tanítása. A célok elérése érdekében a pedagógiai folyamatban egyaránt jelen kell lennie az ismeretszerzés, a gyakoroltatás-cselekedtetés mellett a példák érzelmi hatásának is. A nevelést, az egyéni törődést támogató vállalt feladataink természetjárás, túrázás, terepgyakorlatok sport, csapatjátékok önköltséges közösségi programok, kirándulások (szülői beleegyezéssel) önköltséges erdei iskolák (szülői beleegyezéssel) tanulási képesség fejlesztés felzárkóztatás, tehetséggondozás környezetvédelmi, egészségvédő és történelmi projektek A célok eléréséhez szükséges eszközök, alkalmazott eljárások A tanulók által az iskolában eltöltött idő két részre oszlik. Délelőtt kötelező, illetve kötelezően választott formában tanórai foglalkozások folynak, délután pedig szabadidős és sport tevékenységek. A napközis és a tanulószobai foglalkozások keretében - alsó és felső tagozaton - délután biztosítjuk tanulónk számára a másnapi felkészüléshez szükséges segítséget. Ehhez tanulócsoportokat szervezünk és megfelelő szakos pedagógust biztosítunk. Fontosnak tartjuk, hogy mindazok az eszközök és eljárások, amelyeket alkalmazunk, megfeleljenek a gyerekek életkori sajátosságainak, érzelmi, értelmi, közösségi, 8

gondolkodásbeli érettségüknek, biztosítsák a tanulók számára a tapasztalatszerzés örömét. Az idegen nyelvi kommunikáció érdekében tanulóink az 1-3 évfolyamon csoportos idegen nyelvi foglalkozásokon vesznek részt, 4. osztályban megkezdik óratervbe iktatott módon a nyelvtanulást, Emelt szintű idegen nyelvi csoportban tanulhatnak tovább 5. osztálytól azok a tanulók, akik erre jelentkeznek és a külön szabályzatban megfogalmazott tanulmányi, magatartási és szorgalmi elvárásoknak megfelelnek. Az emelt szintre jelentkezni 4. osztály végén kell. A nyelvtanulást önköltséges tanulmányi utakkal, és lehetőség szerint külföldi gyakornokok fogadásával támogatjuk. A költségek fedezésére igyekszünk pályázati támogatást elnyerni. Az alsó tagozat után az 5.-6. évfolyamon is kiemelt figyelmet fordítunk az olvasás, a szövegértés és alkotás, a matematikai logika, és az együttműködési készségek fejlesztésére, szervesen folytatva az alsó tagozat munkáját. Csökkentjük a lemaradók hátrányait, csiszoljuk és kibontakoztatjuk a tehetségeket. A kitűzött célok eléréséhez a megengedett keretek között csoportbontásokat alkalmazunk. Szükség, illetve igény szerint alkalmazzuk az egyéni foglalkozásokat (1-3 fő) a felzárkóztatásra és a tehetséggondozásra. A tanulók érdeklődésének fenntartására projekteket szervezünk, erdei iskolába visszük a 3. és 4. évfolyamosokat iskolán kívüli tanórai foglalkozásokat szervezünk differenciálunk a tanórákon, a házi feladatokban és a számonkéréskor számos önálló feladattal segítjük őket, hogy elsajátítsák az önálló tanulás képességét, fejlesztjük digitális kompetenciájukat, segítünk eligazodni az internet és a közösségi oldalak világában. fejlesztjük a digitális eszközöket, tananyagokat és a pedagógusok ehhez kapcsolódó képességeit A tehetséges gyerekekkel szakkörökön foglalkozunk, versenyeken indítjuk őket. A tehetség kibontakozásának a képességeken kívül feltétele a kitartó munka is. A tanulás tanítása során diákjaink elsajátítják a kitartó tanulás képességét, megtanulják saját tanulásukat megszervezni egyénileg és csoportban egyaránt. Képessé válnak az idővel és az információval való hatékony gazdálkodásra. Tudatosan építenek előzetes tanulási és élettapasztalataikra, tudásukat felhasználják a tanulásban és a mindennapi életben. Ehhez megfelelő helyzeteket és feladatokat biztosítunk számukra. Mindehhez elvárásaink a pedagógusainkkal szemben: Következetes tanári magatartás és követelményrendszer tanítványaink nevelése és formálása érdekében. Folyamatos ellenőrzéssel kitartó munkára, tanulásra késztetés. Rendszeres értékeléssel és osztályozással adunk visszajelzéseket tanulmányaikról. A szülő és a tanuló tájékoztatása a dolgozatok eredményéről az értékelés megszületését követő max. két héten belül. A délutáni foglalkozásokon és a szaktárgyi órák keretében a tanulás tanítására kiemelt figyelmet fordítunk. 9

Törekszünk a szaktantermi rendszer kialakítására, az IKT eszközök alkalmazására. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok A pedagógus egyik legfontosabb feladata a fejlődésben lévő gyermek egész személyiségét sikeresen formálni. Személyiségen az ember valamennyi pszichés sajátosságát értjük. A kívánt célok elérése során feladatunk a tanulók személyiségének mind teljesebb kibontakoztatása, felkészíteni tanulóinkat, hogy ismerjék saját értékeiket, személyiségük jellemzőit, be tudjanak kapcsolódni a közösségek életébe, képesek legyenek együttműködni másokkal, eredményeket elérni, és egyéni boldogulásukat megteremteni. E feladatok megvalósítása során számolunk a tanulók eltérő szintű adottságaival a tanulók eltérő szociális és kulturális hátterével a tanulók eltérő ütemű, mértékű fejlődésével életkori sajátosságokkal iskolai és iskolán kívüli tanulással szervezett ismeretközvetítéssel a nevelők személyes példaadására, felelősségtudatára az osztály és iskolai közösség pozitív hatására a szülői - társadalmi háttér támogatására. Feladatok Tanítási órán, tanórán kívüli foglalkozáson a pedagógus olyan feladatot adjon, szabadidős programokon olyan pedagógiai helyzeteket teremtsen, olyan programokat válasszon és szervezzen, melyeknek során a gyermek személyisége a kívánt irányban fejlődik. Feladatunknak tartjuk a közéletiségre való felkészítést is. Megismertetjük velük azokat a fórumokat, ahová problémáikkal fordulhatnak, illetve megfelelő információt szerezhetnek. Osztályfőnöki feladatként foglalkozunk a helyes, kulturált viselkedés, megjelenés, a másokkal szembeni tisztelet, a társasági élet alapjainak elsajátíttatásával, a sajátos nevelési igényű tanulók elfogadásával, a segítségnyújtással. Szorgalmazzuk az önként vállalt feladatokat, segítjük a lelkiismeretes elvégzésben. Fontos, hogy a gyermek korrekt, bíztató, motiváló, de pontos visszajelzést kapjon személyiségéről és a közösségben elfoglalt helyéről, ismerje önmagát és gyakoroljon önkritikát. Az osztályfőnök a gyermekről többféle forrásból tájékozódhat: felkeresheti a családot, megismerheti a gyermekkel korábban foglalkozó pedagógus véleményét, megfigyelheti diákjait tevékenység közben, társaik körében, beszélgethet velük. Mindezek - s a hasonló korú gyermekekre vonatkozó régebbi tapasztalatai és pszichológiai-pedagógiai ismeretei - alapján kialakít minden tanítványáról egy képet, amely kiinduló pontja lehet fejlesztési elképzeléseinek. Az osztályfőnök a tapasztalatokat folyamatosan elemzi, s ennek megfelelően módosítja az egyes gyerekek fejlesztésére irányuló nevelő hatásokat. 1. A tanuló gondolkodási - tanulási képességeinek, az értelem fejlesztésének feladatai 10

A pedagógus feladata, hogy tanórákon a tananyag feldolgozásának olyan módját, alkalmazott módszereket és eszközöket válasszon, amelyek elősegítik: a tehetség, adottság felismerését, a gyermekekben rejlő képességek sokoldalú kibontakoztatását, játékszeretet és az alkotásvágy fejlesztését, az ismeretszerzési vágy, tudásvágy felébresztését; a kreativitást, a problémamegoldó gondolkodás fejlesztését. a tanulók tanulási kötelességtudatát, segítsék a helyes tanulási szokások, hatékony tanulási módszerek kialakítását (megfigyelés, lényeglátás, összefüggések felismerése, rendszerező képesség), fejlesszék a kommunikációs készségeket, a vázlatkészítés és a különböző segédeszközök alkalmazásának készségét, előadói képességet, a tanuló helyes önértékelését. Feladat a tanórai és tanórán kívüli ismeretszerzés tartalmának és formáinak olyan megválasztása, amely lehetővé teszi: a tanulói teljesítményvágy optimalizálását, az önálló ismeretszerzés, bővítés belső késztetéssé alakítását, a tudás birtoklásának örömét. 2. A szociális érzékenység és az emberi kapcsolatok fejlesztésnek feladatai: Megfelelő énkép kialakítása, önismeret fejlesztése, reális önértékelésre való képesség birtoklása, a megfelelő önbizalom kifejlesztése. Döntéshozatalra való képesség, a döntésekért, tettekért való felelősségvállalás, kötelességtudat kialakítása. Kitartás, akaraterő, küzdeni tudás, önkontroll, önuralom és önfegyelem elsajátíttatása. Az emberi értékek felismerése; mások munkájának tiszteletére, megbecsülésére nevelés. Az empatikus képesség kialakítása. Társadalmilag elfogadott értékrend, erkölcs, etikai értékek közvetítése. Nyitottság, érdeklődés, fogékonyság kialakítása a világ, az emberiség globális problémái iránt. A másság elfogadása, segítőkészség, jóindulat, tolerancia. 3. A kulturált életmód, testi, lelki egészség igényének fejlesztésének feladatai: Nemzeti kultúránk megismerésére, értékeinek tiszteletére, hagyományainak ápolására nevelés. A kulturált nyelvi magatartás kialakítása, választékos szóbeli kifejező képesség elsajátíttatása. Elemi munkaszokások kialakítása (pontosság, rend, önkiszolgálás, takarékosság, kötelességérzet, lelkiismeretesség). Az életkori sajátosságoknak megfelelő önállóság, önellátó képesség kialakítása. Egészséges életmódra ösztönzés; a szabadidő eltöltésének kulturált formáira, a környezet védelmére és óvására szoktatás. Az esztétikus környezet kialakítása, kiépítése, közös védelme (táska, terem, iskola, lakókörnyezet ), a tanulók ízlésének formálása. 4. Szakmai képzés alapozásának feladatai: 11

Önállóság, önálló feladatmegoldásra való képesség erősítése. Az alkotóképesség, alkotótevékenység fejlesztése. A pontos, fegyelmezett munkára, megbízhatóságra nevelés. Igényesség kialakítása az írásbeli munkák külalakjában. Konfliktusmegoldó képesség fejlesztése. A személyiségfejlesztés színterei az iskolában: szakóra versenyek szakkörök a másnapi felkészülést biztosító foglalkozások, speciális foglalkozások (pl. úszás, dráma, színjátszás, újságírás) szabadidős tevékenységek iskolán belül és kívül tantárgyi projektek kirándulások, évközi túrák erdei iskola nyári táborok, túratábor egyéni és csoportos beszélgetések Tevékenységformák: Játékok: szituációs szimulációs közösségi Vita, érvelés: irodalmi művek élethelyzetei /magyartanár/ napi életünkből vett példák /osztályfőnök/ osztályban történt események /osztályfőnök/ Tanulói kísérletek Egy cél érdekében végzett közös tevékenység Versenyek Közös szórakozás (kulturális, sport). A személyiség fejlődésének vizsgálati módszerei: adatgyűjtés tesztlapos vizsgálatok, elemzések kérdőíves vizsgálatok A személyiségfejlesztés teljesítésének kritériumai: a gyermek kulturált viselkedése trágárságmentes beszédben, másokkal szembeni tiszteletben nyilvánul meg, önként vállal egyéniségének megfelelő feladatokat, melyeket teljesít is, a rábízott feladatokat lelkiismeretesen elvégzi, ismeri önmagát és képes önkritikát gyakorolni, tevékenyen részt vesz a tanulmányi munkában, kulturált a véleménynyilvánítása, képes segítségnyújtásra, elfogadja a sajátos nevelési igényű tanulók együttnevelkedését a többiekkel. A végrehajtásért felelős személyek: 12

osztályfőnök gyermeket tanító pedagógusok a napközis és tanulószobai csoportok vezetői gyermekvédelmi felelős A közösségfejlesztéssel, az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatok Közösségfejlesztés A közösségfejlesztés az iskola egyik alapvető nevelési feladata, szorosan kapcsolódik az egyén személyiségfejlesztéséhez, és együttes céljuk az egyén érdekeinek és közvetlen környezetének, illetve a társadalom elvárásainak harmóniába rendezése, összhangba hozása. Az ember nem csak biológiai, de társadalmi lény is. A társadalomban foglalkozása, érdeklődése szerint több közösséghez is tartozik. Az iskola feladata felkészíteni tanulóit, hogy ismerjék saját értékeiket, személyiségük jellemzőit, be tudjanak kapcsolódni a közösségek életébe, képesek legyenek együttműködni másokkal, eredményeket elérni, és egyéni boldogulásukat megteremteni. A személyiség az iskolában a közösség keretei között változik. Az iskola elsődleges közösségei az osztályközösségek. Az osztályközösségek életének, működésének alapelve iskolánkban a demokrácia, mely lehetővé teszi a közösségek minden tagja számára a szabad véleménynyilvánítást. Közösségi nevelésünk hatékonysága érdekében olyan feltételeket biztosítunk, amelyek lehetővé teszik tanulóink számára az együttműködést, egymásért érzett felelősségük kialakulását, önmaguk megismerését, valamint a tágabb értelemben vett közösséghez a nemzethez való tartozásuk kialakítását és ez által hazafiságuk megerősítését. Az osztályfőnöki tevékenység támogatására már évekkel ezelőtt bevezettük a napi osztályfőnöki negyedórák rendszerét. Ez az idő az aktuális kérdések, problémák megoldására, rendezésére, az osztályfőnök és diákjai napi kapcsolatteremtésére, a közösség napi életének támogatására szolgál. Cél: A tanulók közösségi magatartását a következők jellemezzék együttműködés a munkában, együttműködés a szabadidőben, az iskola és az osztály közös céljainak ismerete, elfogadása, az osztályközösséghez, mint csoporthoz való tartozás öröme, az iskolai közösséghez, mint csoporthoz való tartozás öröme, a nemzethez, mint közösséghez való tartozás öröme és tudata, figyeljen és vigyázzon a közös értékekre környezetében, ismerje lakóhelye, mint közösség értékeit, múltját, történelmét és legyen rá büszke, hogy a XXII. kerület kis lakosa, legyen rálátása, hogy a társadalom az emberiség nagy közössége, melyben neki is megvan a helye és szerepe. Feladat: Tanítási órán, tanórán kívüli foglalkozáson a pedagógus olyan feladatot adjon, szabadidős programokon olyan pedagógiai helyzeteket teremtsen, olyan programokat válasszon és szervezzen, melyeknek során a gyermek személyisége és közösségi magatartása a kívánt irányban fejlődik. 13

Feladatunknak tartjuk a közéletiségre való felkészítést is. Megismertetjük velük azokat a fórumokat, ahová problémáikkal fordulhatnak, illetve megfelelő információt szerezhetnek. Osztályfőnöki feladatként foglalkozunk a helyes viselkedés, megjelenés, a társasági élet alapjainak elsajátíttatásával. Fontos, hogy a gyermek korrekt, bíztató, motiváló, de pontos visszajelzést kapjon személyiségéről és a közösségben elfoglalt helyéről. A közösségfejlesztés színterei az iskolában: szakóra versenyek szakkörök napközi, tanulószoba speciális foglalkozások (pl. úszás, dráma, színjátszás ) szabadidős tevékenységek iskolán belül és kívül tantárgyi projektek nemzeti ünnepek, megemlékezések kirándulások erdei iskola nyári táborok egyéni beszélgetések diák önkormányzati megbeszélések, programok Tevékenységi formák: játékok: szituációs szimulációs közösségi vita, érvelés: irodalmi művek élethelyzetei /magyartanár/ napi életünkből vett példák /osztályfőnök/ osztályban történt események /osztályfőnök/ közösségi szabályok megfogalmazása közösség környezetének alakítása egy cél érdekében végzett közös tevékenység iskolai ünnepélyek versenyek közös szórakozás (kulturális, sport) a kerület történetének, nevezetességeinek megismerése A közösségfejlesztés területének vizsgálati módszerei: szociometriai mérés tesztlapos adatgyűjtés interjúkészítés. A közösségfejlesztés teljesítésének kritériumai: A tanuló kapcsolata konfliktusmentes az osztálytársaival, az iskola más tanulóival, illetve konfliktusait jól kezeli, kapcsolata konfliktusmentes az iskola környékén lakókkal, 14

képes a csoport céljaiért egyéni érdekérvényesítéséről esetenként önként, vagy meggyőzésre lemondani, tevékenyen részt vesz a közösségi munkában, a csoport közéletében, képes segítségnyújtásra, alkalmazza a kulturált véleménynyilvánítás eszközeit, elfogadja a sajátos nevelési igényű tanulók együttnevelkedését a többiekkel. A közösségfejlesztés módszere, eszköze: kompetenciák, képességek fejlesztése az iskolai és iskolán kívüli foglalkozásokon kooperatív tanulástechnikák alkalmazása az iskolai és iskolán kívüli foglalkozásokon A végrehajtásért felelős személyek: osztályfőnök gyermeket tanító pedagógusok a napközis és tanulószobai foglalkozások vezetői gyermekvédelmi felelős Együttműködés a szülőkkel A közösség fejlesztésében számítunk a szülők közösségének aktív támogatására, úgymint osztály és iskolai programokon való részvétel, a szervezések támogatása, véleményük, javaslataik meghallgatása, figyelembe vétele a közösségi élet szervezésében. Az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatok, a kapcsolattartás formái A szülő, a tanuló, a pedagógus együttműködésének formái Az együttműködés az iskolában nem más, mint a szülők, tanulók és a pedagógusok közös részvétele a gyermek személyiségének és tudásának fejlesztésében. Az együttműködéshez megfelelő kommunikációs formák működtetése szükséges. Kommunikáció minden tevékenység, forma, folyamat, amelyben információ továbbítása történik. Célja a partnerek kölcsönös információhoz jutása. A szülők pedagógusok együttműködése Az együttműködés a szülőkkel, a gyermekek családi neveléséhez nyújtott pedagógiai segítség, a szülői vélemények, javaslatok befogadása. Ezért az iskolának meg kell teremtenie azokat a fórumokat, ahol a szülők és a pedagógusok közötti tapasztalatcsere kölcsönössé, az együttműködés eredményessé válhat. Cél: Ismerjék meg a szülők az iskolai munkát, a közösségek életét és lehetőségeik, elfoglaltságuk függvényében vállaljanak részt benne azért, hogy folyamatosan nyomon követhessék gyermekük nevelésének, oktatásának alakulását. Vegyenek részt közös gondjaink, problémáink megoldásában. A pedagógusnak legyen lehetősége a szülőkkel való konzultációra, a fejlesztéshez a családi háttér szükséges megismerésére. Alakuljon ki közöttük partneri kapcsolat. Feladat: 15

A szülők bevonása az iskolai életbe. Alkalmazni azokat a formákat, amelyekkel hatékonyan megoldható a tartalmas, szükséges és elegendő kapcsolat a rendszeres és időben történő információáramláshoz. A pedagógusok és szülők közötti együttműködésének formái szülői értekezletek (szülő - osztályfőnök) fogadó órák (szülő - pedagógus) egyéni kapcsolatfelvétel (mindkét részről) szülők közösségének részvétele az osztály életében (szülő osztályfőnök) szülői közösség választmány ülései (szülők képviselői - iskolavezetés) a szülői alapítvány kuratóriumi ülése (szülők igazgató) nyílt tanítási nap, óvodai foglalkozások ellenőrző, üzenő füzet (elektronikus napló) rendezvények diákcsere hirdetőtábla iskolai honlap kérdőíves vizsgálatok internetes kapcsolattartás A tanulók pedagógusok együttműködése Cél: Folyamatos, kiegyensúlyozott, feszültségmentes kapcsolatban az egyéni képességeknek megfelelő eredmények elérése, a személyiség kibontakoztatása az oktató-nevelő munkában. Feladat: A diákok bevonása a tanórai munkába, az iskolai életbe, és az egyéni törődés feltételeinek megteremtése. A pedagógusok és tanulók közötti együttműködés formái tanórai munka osztályfőnöki órák osztályfőnöki negyedórák közösségi programok egyéni beszélgetések diákönkormányzat, diákparlament kérdőívek, vizsgálatok iskolai és osztályrendezvények A partnerekkel való kapcsolattartás az intézmény napi életének része. Történhet szóban vagy írásban. A kapcsolattartás formái szülők intézmény (vezetőség) szóban személyes megbeszélések előzetes időpont egyeztetéssel igazgatói tájékoztatók szülői közösségek összejövetelei 16

intézményi programok, rendezvények szülői panaszok kezelése írásban intézményi tájékoztatók, hirdetmények, felhívások internetes tájékoztatás a honlapon, vagy e-mailen keresztül szülői panaszok kezelése 17

pedagógusok - intézmény (vezetőség) szóban nevelőtestületi megbeszélések, tájékoztatók, értekezletek kis csoportos megbeszélések személyes beszélgetések telefonos kapcsolattartás írásban hirdetőtábla a tanáriban egyéni és csoportos e-mailes levelezés üzenetek a tanáriban található postafiókon ( fakkok ) keresztül dokumentumok elhelyezése a számítógépes hálózat AA közös mappájában sms diákok intézmény (vezetőség) szóban alkalmi beszélgetések szünetekben, tanórán kívül iskolagyűlések iskolarádió DÖK megbeszélések tájékoztatás osztályfőnökön keresztül diákok panaszainak, észrevételeinek egyéni kezelése írásban intézményi tájékoztatók, hirdetmények, felhívások szülők pedagógusok szóban szülői értekezletek fogadó órák egyéni megbeszélések személyesen, vagy telefonon írásban üzenő füzet, ellenőrző egyéb tájékoztató levelek, felhívások tantárgyi füzetek, munkafüzetek (a tanuló tanulmányi munkájáról) iskolai honlap egyéni pedagógus oldalai e-mail sms elektronikus napló diákok - pedagógusok szóban személyes vagy csoportos megbeszélések osztályfőnöki negyedórákon osztályfőnöki órákon óraközi szünetekben tanítás után osztály vagy iskolai rendezvényeken, programokon írásban e-mail iskolai honlap egyéni pedagógus oldalai 18

A pedagógusok helyi intézményi feladatai, az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnök feladatai Pedagógusok intézményi feladatai A pedagógusok feladataikat a Nemzeti Köznevelési törvény és annak végrehajtási utasítása szerint kötelesek ellátni. Intézményünkben a tanítási napokon reggel 7 órától délután 18 óráig biztosítunk a tanulók számára elfoglaltságot, ügyeletet. A pedagógusok feladata, hogy a foglalkozásokra, tanórákra felkészüljenek, és a foglalkozások alatt, a foglalkozások közötti szünetekben és az ebédeltetés idején a gyermekek biztonságáról gondoskodjanak. Feladatuk, hogy minden helyzetet nevelési helyzetként fogjanak fel és a gyermekeket cselekedeteikben, viselkedésükben ennek megfelelően irányítsák. Feladatuk, hogy a tehetséges, a sajátos nevelési igényű, a tanulási, beilleszkedési, magatartási nehézséggel küzdő tanulók oktatására, nevelésére felkészüljenek és figyelembe vegyék az egyéni sajátosságokat, ezeknek megfelelő követelmény rendszert alkalmazzanak, egyéni fejlesztési tervet készítsenek. Feladatuk, hogy valamennyi tanulót segítsék fejlődésében, kibontakozásában. Kötelességük, hogy tiszteletben tartsák a gyermeki és emberi jogokat, ugyanakkor kötelességtudatra neveljenek. Az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnök feladatai Az osztályfőnöki munka legfontosabb tartalmi elemei az osztály közösséggé formálása, a személyiségfejlesztés az egyénre való odafigyelés, egyéni törődés a tanulókkal, kinek-kinek helyzetétől függően, körülményei által megkívánt módon és formában. E feladatoknak pedagógiai programunk külön fejezetet szentel. Az osztályfőnökök tanmenetükkel egy időben éves munkatervet készítenek, amely tartalmazza a kiindulási helyzetet, az éves nevelési célokat és az ehhez szükséges feladatokat. A tervnek tartalmaznia kell a 2 napos tanulmányi kirándulás célját, várható helyszínét. A tanév végén minden osztályfőnök értékeli az éves munkát és megadott szempontok szerint írásos beszámolót készít. Az osztályfőnök az osztályfőnöki órákon osztályára szabottan téma megbeszéléseket tart, melyre felkészül, vagy előadót hív. (Alsó tagozatban ez a környezetismeret és az erkölcstan órákon valósulhat meg.) Ezeken a foglalkozásokon különösen segíti a gyerekek vitakészségének fejlődését. Rendszeres (szükség szerint folyamatos) kapcsolatot tart fenn a szülőkkel, és érdemben tájékoztatja őket a gyermek tanulmányi munkájáról, eredményeiről, szorgalmáról, magatartásáról. Szervezi a szülők aktív részvételét az iskolai életben. Időben tájékoztatja őket az iskolai élet eseményeiről. Az osztályfőnök feladatai még: az egészségnevelés a környezeti nevelés a tanulás tanulásának támogatása. 19

Iskolánkban az osztályfőnök munkáját osztályfőnök helyettes segíti. Az alsó tagozaton a napközis csoportok pedagógusai, a felső tagozaton kijelölt pedagógusok a helyettesek. Az osztályfőnök helyettes az osztályfőnökkel együttműködve látja el feladatait. Igény, illetve szükség szerint részt vesz az osztály programjain, hiányzás esetén ellátja az osztályfőnök napi teendőit. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendje Kiemelt figyelmet igénylő tanuló: a) Különleges bánásmódot igénylő tanuló 1. sajátos nevelési igényű tanuló (sni) 2. beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanuló 3. kiemelten tehetséges tanuló b) A gyermek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény szerint hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanuló 1. Sajátos nevelési igényű tanuló az, aki a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján mozgásszervi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos, vagy pszichés fejlődési zavarral küzd. A sajátos nevelési igényű gyermeknek joga, hogy különleges bánásmód keretében állapotának megfelelő pedagógiai, gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai ellátásban részesüljön attól kezdődően, hogy igényjogosultságát megállapították. Az ellátást a szakértői bizottságszakértői véleményében foglaltak szerint kell biztosítani. Iskolánk a következő sni-s tanulókat fogadhatja: érzékszervi fogyatékos nagyothalló, enyhe értelmi fogyatékos, beszédfogyatékos, egyéb pszichés fejlődési zavar - súlyos tanulási zavar 2. Beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanuló az, aki szakértői bizottság szakértői véleménye alapján az életkorához viszonyítottan alulteljesít, társas kapcsolati problémákkal, tanulási-, magatartásszabályozási hiányosságokkal küzd, közösségbe való beilleszkedése személyiségfejlődése nehezített. Ellátásához az iskola fejlesztőpedagógus segítségét veszi igénybe. 3. Kiemelten tehetséges tanuló az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, aki átlag feletti általános, vagy speciális képességek birtokában magas fokú kreativitással rendelkezik, és felkelthető benne a feladat iránti erős motiváció, elkötelezettség. Ellátását egyéni foglalkozásokkal is támogatja az iskola. 4. A hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulói státuszt jogszabály fogalmazza meg. Ellátásukat az osztályfőnökök és a gyermekvédelmi felelős együttesen biztosítja. a) Különleges bánásmódot igénylő tanulók A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenység. Iskolánk egyik legfontosabb célkitűzése, hogy minden tanulónk teljesítsen képességei szerint, váljék erkölcsi normakövető, harmonikus személyiséggé. A cél megvalósításának legfőbb személye a pedagógus, aki felismeri a képességeket, segíti a tehetség kibontakoztatását, csökkenti a meglévő hátrányokat, személyiségével, személyes példájával, következetes elvárásaival kezeli a magatartási gondokat, segíti a 20

beilleszkedést. Nélkülözhetetlen a szülőkkel kialakított, bizalom alapján működő kapcsolattartás. Jellemezze a pedagógus munkáját megértő odafigyelés, segítő szándék. Nevelési módszereiben domináljon a motiváció, az elismerés. A pedagógus feladata a kudarc forrásának feltárása, melynek eszközei: családlátogatás, a tanuló otthoni körülményeinek megismerése, kapcsolattartás a szülőkkel egyéni foglalkozás pedagógiai szakszolgálat igénybe vétele. A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő feladataink: kapcsolattartás a szülővel, visszajelzés a gyermek előmeneteléről, fejlődéséről, közös megoldás keresése, nevelési tanácsadóba történő irányítás és rendszeres kapcsolattartás a szakemberekkel, a pedagógus ismereteinek gyarapítása e téren szervezett továbbképzéseken, konferenciákon való részvétellel, magántanulói jogviszony kezdeményezése, javaslattétel más tanulóközösségbe való áthelyezéshez, Felelősök: gyermek-és ifjúságvédelmi felelős osztályfőnök Tanulást, felzárkózást segítő feladataink: Felzárkóztató foglalkozás igénybevételére az iskola valamennyi tanulója jogosult. Az iskolába járó gyermekek egy része szociális, műveltségi hátránnyal küzd. Felzárkóztatásukhoz a tanórán kívüli korrepetálások, speciális, egyéni foglalkozások nyújtanak segítséget, és lehetővé teszik a hátrány minimalizálását vagy lehetőség szerinti megszüntetését. Ennek leghatékonyabb eszközei a rendszeres kapcsolattartás, beszélgetés, családlátogatások, szülői értekezletek, fogadónapok, nyílt tanítási napok. A felzárkóztatásra szoruló tanulókkal való foglalkozást differenciáltan, csoportbontással oldjuk meg. Felzárkóztatásra szorul a gyermek, ha szórt figyelmű; nehezen tud koncentrálni; gyorsan felejti, és nehezen idézi fel a tanultakat, látottakat; túlmozgásos vagy túlzottan lassú; kézügyessége fejletlen; lassan vált át egyik feladatról a másikra; olvasási, helyesírási, matematikai problémái vannak; a szakértői bizottság javaslata alapján egyéni fejlesztést igényel valamely részképesség területén adódó lemaradás miatt. A felzárkóztatás célja A környezeti hátrányok kompenzálása, az osztály illetve az iskolai közösségbe való bekapcsolódás és továbbhaladás lehetőségének biztosítása, az esélyegyenlőség megteremtése. Készségek, képességek fejlesztése. 21

A napi tanulás feltételeinek biztosítása, a korrekciós tevékenység és a korrepetálás révén a napi lépéstartás megszervezése, az eredményes tanulási folyamat megszervezése. Valamely részképesség területén megnyilvánuló hátrány kompenzálása. Viselkedési szokások kialakítása, változtatása, gyakorlati alkalmazása, az általános emberi normák, valamint az iskolai házirend szellemében. Pályára irányítás, pályaválasztás, a beiskolázás segítése. A felzárkóztatás eszközei: 1. Felzárkóztató foglalkozások délután egyénileg, vagy kiscsoportos formában. Felelősök: Szaktanárok, tanítók 2. Év eleji szűrés a tanulók között, a tanulási nehézségekkel küzdő tanulók felismeréséhez. Felelősök: Osztályfőnök, szaktanár, tanító, fejlesztő pedagógus. 3. Egyéni fejlesztési terv készítése, az egyénre szabott követelmény kialakítása. Felelősök: Szaktanárok, tanító 4. Fejlesztő órák a felmentett és a tanulási nehézségekkel küzdő tanulók számára. Felelősök: Fejlesztő pedagógusi képesítéssel rendelkező pedagógus, illetve, legalább 120 órás, ilyen tanfolyamot végzett pedagógus. 5. A tanulási nehézséggel küzdő gyerekek elfogadtatása a tanuló közösség által. Felelősök: Osztályfőnök, szaktanár, tanító 6. Délutáni és szabadidős foglalkozás keretében egyéni segítségadás, valamint a napközi/tanulószoba foglalkozások keretében is megteremtjük a felzárkóztatás, a hátrányok felszámolásának lehetőségét. Felelősök: foglalkozást vezető tanárok, a napközi/tanulószoba foglalkozások nevelői. Tehetséggondozás iskolánkban A tehetséggondozás a pedagógusnak az a tevékenysége, amely lehetővé teszi a tehetség felismerését, kibontakoztatását. A tehetség az egyik legnagyobb emberi érték, melyet óvnunk és gyarapítanunk kell. Az adottságok felismerése, a képesség kibontakoztatása a mindennapok tanóráinak és tanórán kívüli foglalkozásainak része. A tehetséget nem mindig könnyű felismerni, ugyanis ezek a gyerekek nem mindig jó tanulók, nem mindig koruknak megfelelően érettek, sőt éppen hogy hanyagok, lassan kibontakozók is lehetnek. Felismerésükhöz fontos a fejlesztő pedagógus, a nevelési tanácsadó munkája, tehetség mérésére alkalmas feladatlapok, szituációk. Gondozásukhoz pedig elengedhetetlen a jó szaktanár, az igazi nevelő, és a támogató szülő. A tehetséggondozásban az iskolának, a kortársaknak és a családnak egyaránt fontos, egymást segítő, kiegészítő szerepe van. Célunk a tehetséggondozásban Ismerjük fel a tehetséges gyereket és segítsük hozzá átlag feletti képességeinek kibontakoztatásához. Feladataink A tehetség felismerése felmérések, tehetségre utaló jelek felismerése, ehhez belső (és/vagy külső) képzések, nyilvántartás 22

A tehetség kibontakoztatása A tehetség gondozása erős alapképzés, személyiségjegyek figyelembe vétele, változatos lehetőségek biztosítása a tehetség megmutatkozására, elismerés, motiválás, személyre szabott fejlesztési terv - szakórán (csoportbontás, ismeretanyag mennyiségének és minőségének helyes megválasztása, differenciálás) - szakkörökön - versenyeken (felkészítés) - egyéni foglalkozásokon Az iskola saját könyvtárral rendelkezik, könyv, folyóirat, video és digitális tananyagok állnak rendelkezésre. A tanulást segítő programok állományának gyarapítása folyamatos. A kiemelkedő teljesítményt jutalmazzuk. A jutalmazás formáit a házirend tartalmazza. Felelősök: A tehetség irányának megfelelő képesítésű, kompetenciájú pedagógus b) A gyermek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény szerint hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulókkal való foglalkozás A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységek, módszerek, eljárási javaslatok Az iskola pedagógusainak a tanulók hátrányos anyagi helyzete és anyagi veszélyeztetettsége feltárásával és enyhítésével kapcsolatos feladatai: a szociálisan hátrányos helyzetben élő családok felmérése, tájékoztatás a tankönyvtámogatás lehetőségeiről, pl. a könyvtárból történő kölcsönzéssel, tájékoztatás étkezési támogatás igénybevételének lehetőségéről, a krízishelyzetben lévő családok segítése, (tájékoztatás a rendszeres és rendkívüli gyermekvédelmi támogatás, közüzemi díj hátralékosok támogatásának lehetőségeiről), o a hátrányos helyzetben lévő családok hivatalos, anyagi juttatásokat eredményező ügyeinek intézése, o ingyenes, ill. kedvezményes táborok, szabadidős programok figyelemmel kisérése, a lehetséges érintett családok tájékoztatása, o kulturális programok támogatása az érintett tanulóknak, o a számítógép és a könyvtár állományának használatára ösztönzés. Felelősök: gyermek-és ifjúságvédelmi felelős osztályfőnök szaktanárok A gyermek - és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok, tevékenységformák, módszerek, eszközök, szolgáltatások. A gyermek- és ifjúságvédelem feladatait az osztályfőnök és a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős együtt látják el. 23

Feladatok, eszközök, szolgáltatások: - A gyermek-és ifjúságvédelmi felelős szervezi és segíti az iskola pedagógusainak gyermek-és ifjúságvédelmi munkáját. - A tanulókat és szüleiket a tanév kezdetekor és a honlapon folyamatosan tájékoztatjuk a gyermek és ifjúságvédelmi felelős személyéről, valamint arról, hogy milyen időpontban és hol kereshető fel. - Tanévkezdéskor minden osztályfőnök felméri a veszélyeztetett, illetve a hátrányos tanulók számát és azt jelzi a gyermek-és ifjúságvédelmi felelősnek. - Az osztályfőnök jelzi a gyermekvédelmi felelősnek a tanulási és magatartási problémás tanulót, aki a megfelelő szakértői bizottsághoz, ill. a nevelési tanácsadóba utalja a tanulót. - Az iskolában a tanulók és a szülők által jól látható helyen, illetve a honlapon közzé tesszük a gyermekvédelmi feladatot ellátó fontosabb intézmények adatait. - A gyermek és ifjúságvédelmi felelős az osztályfőnökkel együtt, a pedagógusok, szülők, tanulók jelzése, a velük folytatott beszélgetések alapján megismert veszélyeztetett tanulóknál a veszélyeztető okok feltárása érdekében családlátogatást kezdeményez annak érdekében, hogy jobban megismerje és megértse a tanuló családi környezetét és személyre szóló segítséget tudjon adni. - A gyermekvédelmi felelős tájékoztatást nyújt a tanulóknak a számukra szervezett szabadidős programról, táborozási lehetőségekről és ösztönzi őket a részvételre (iskolai, kerületi, nyári speciális táborozás). - Drog- és bűnmegelőzési előadásokat szervezünk szakemberek bevonásával tanulóinknak. - Szexuális felvilágosítás, szexuális zaklatás témakörben előadást szervezünk tanulóinknak szakemberek közreműködésével. Egyéb gyermekvédelmi feladataink: - a veszélyeztetett tanulók tanulási előmenetelének figyelemmel kísérése és szükség szerint javaslattétel a változtatásra, - tanácsadás tanulóknak, szülőknek, - fegyelmi eljárásokon való részvétel, - szociális ellátások számbavétele, az ellátás igénybevételéhez segítségnyújtás, - nyilvántartások vezetése, - hiányzások követése és megfelelő intézkedések megtétele, - magántanulók nyilvántartása, kapcsolattartás, határozatok előkészítése - kapcsolattartás, együttműködés a Rendőrséggel, a Gyámhivatallal, a Gyermekjóléti Szolgálattal, a Családsegítő Szolgálattal, a Nevelési Tanácsadóval, védőnői szolgálattal, iskolaorvossal, és más gyermekvédelmi szervezettel. - esetmegbeszélések szervezése, azokon való részvétel. A tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvételi jogai gyakorlásának rendje A diákönkormányzat A tanulók és a tanulóközösségek érdekeinek képviseletét az osztályfőnökök és a diákönkormányzat (a továbbiakban DÖK) látja el. A DÖK- nek jogszabályokban meghatározott módon javaslattételi, véleményezési és egyetértési joga van. Az iskolai DÖK jogait az iskolai DÖK vezetősége, illetve annak választott képviselői, vagy a 24

diákönkormányzatot segítő nevelő érvényesítik. A tanulóknak jogaik gyakorlása előtt, - ha azt nem a diákönkormányzat vezetősége gyakorolja - minden esetben ki kell kérni az osztályfőnök és/vagy az iskolai DÖK vezetőségének véleményét. Az iskolai DÖK szervezetét és tevékenységét saját szervezeti és működési szabályzata szerint alakítja. A tanuló joga, hogy a DÖK szervezetén keresztül részt vegyen az iskolai döntéshozatalban, úgymint: az osztályban magatartás és szorgalom minősítésének kialakításában, az osztályok foglalkozási, kirándulási terveinek összeállításában, megvalósításában, a jutalmazási és fegyelmi rendszer kidolgozásában, a házirend elkészítésében, a DÖK programjának kialakításában, a DÖK-nap programjának megszervezésében. Eljárási mód: A fentiekről az osztálytitkárok tájékoztatják a tanulókat. A diákönkormányzatot annak pedagógus segítője az év elején tájékoztatja az iskolai munkatervről. Ennek ismeretében a DÖK elkészíti saját éves munkatervét. Évente egyszer, a tanév végén tanár-diák fórumot hívhatnak össze, hogy javaslataikat, észrevételeiket a nevelőtestülettel megbeszélhessék, véleményt nyilváníthassanak. Az iskolai DÖK munkáját segítő tanárt a diákok választják, és az igazgató bízza meg a feladattal 5 évre. A diákönkormányzatot segítő pedagógussal igény szerint, de legalább évente 3 alkalommal az igazgató megbeszélést tart. A megbeszélést kezdeményezheti az igazgató és a DÖK is. A DÖK segítő pedagógusa képviseli a DÖK véleményét az iskolavezetés, a nevelőtestület, valamint a Szülők Közössége értekezleteinek rájuk is vonatkozó napirendi pontjainál. A diákok gondjai, problémái az osztályfőnökökön keresztül is eljutnak az iskolavezetéshez. Ezen kívül bármely diák vagy a DÖK vezetője közvetlen úton is fordulhat az iskola igazgatójához. A diákönkormányzat munkájához az intézmény térítésmentesen biztosít helyiséget, fénymásolási lehetőséget. A tanulmányok alatti vizsgák szabályai Javítóvizsga December és május hónap elején a szaktanár és az osztályfőnök megbeszélése után a szaktanár az ellenőrzőn keresztül értesíti az elégtelen osztályzatra álló tanulók szüleit, és a tanulót korrepetálásra javasolja. (Az értesítés dátumát a naplóba be kell jegyezni.) A korrepetálást osztálynaplóban vagy más foglalkozási naplóban vezetni kell. Azt a tanulót, aki a korrepetálások ellenére sem teljesíti a szorgalmi idő végéig a minimum követelményeket, javítóvizsgára kell küldeni. Egy eredménytelen osztályozó vizsgát követően a tanulót javítóvizsgára kell küldeni. A javítóvizsgára utaló tanár a vizsgázó nevét, osztályát a tantárgy/ak megjelölésével leadja az igazgatóhelyettesnek, illetve a gyermekvédelmi felelősnek. 25

Javítóvizsga augusztus 21. és 31. között szervezhető. A javítóvizsga pontos idejét a nyári szünet kezdetekor az iskola hirdetőtáblájára, illetve a honlapra is ki kell tenni. A javítóvizsga megszervezése a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős feladata. Osztályozó vizsga: 1. Nem magyar állampolgárságú tanuló felzárkóztatása Ha iskolánkba nem magyar állampolgárságú tanulót veszünk fel, számára a jogszabályok szerinti kedvezményeket biztosítjuk, illetve jogszabály szerinti térítési díjat fizet. Amennyiben a tanuló nem beszéli a magyar nyelvet, rendszeres magyar nyelvórákat biztosítunk számára. A tantárgyakban egyéni követelmények szerint értékeljük, és tantárgyi fejlesztéséről gondoskodunk. (Ehhez a magyar nyelv elemi szintű, és/vagy a pedagógus megfelelő idegen nyelvi ismerete is szükséges.) A tanuló félévenként osztályozó vizsgát köteles tenni a határozatban kijelölt tantárgyakból mindaddig, amíg a továbbhaladáshoz szükséges ismereteket (minimumszint) elsajátítja. A vizsgakötelezettségről a szaktanár véleményének figyelembe vételével az igazgató dönt. 2. Az a tanuló, aki külföldön érvényes bizonyítványt szerez, és annak hiteles fordítását bemutatja, nem köteles osztályozóvizsgát tenni. Ugyanakkor a magyar tantervi követelményekhez való felzárkózáshoz az intézménytől segítséget kap. 3. Ha a tanulónak iskolaváltás miatt a helyi tantervek különbsége miatt valamely tantárgyból jelentős lemaradása van: a) A szaktanár véleménye alapján, az igazgató engedélyével egy évre felzárkózási haladékot kap. Ebben az esetben az órákon kötelezően részt vesz, és az elsajátítandó szintnek megfelelő osztályozó vizsgát kell tennie félévkor és év végén. A vizsgára való felkészítéshez az intézménytől kap segítséget. b) Szülői kérésre mentesíthető a tanórákra járás kötelezettsége alól, az a tanuló, aki idegen nyelvből minden évben az évfolyamának megfelelő szintű osztályozó vizsgát leteszi és arról az érvényes bizonyítványt (vizsgajegyzőkönyvet) bemutatja. c) Szülői kérésre mentesíthető a tanórákra járás kötelezettsége alól akkor is, ha idegen nyelven tanító iskolába járt és a végbizonyítványt bemutatja. Ez esetben osztályozó vizsgára nem kötelezhető. A b) és c) esetben a felmentett tanuló, ha felmentésben szereplő tantárgy órája a nap első vagy utolsó foglalkozása, nem köteles ezeken részt venni. Egyéb esetekben ezeken az órákon a könyvtárban tartózkodhat, vagy részt vehet a tanórán, amennyiben azt viselkedésével nem zavarja. 4. Osztályozó vizsgát köteles tenni az a tanuló, akinek igazolt és igazolatlan mulasztása együtt a magasabb jogszabályban előírtakat eléri, és a nevelőtestület az osztályozóvizsgát engedélyezi. 5. Egyéb esetben, valamely tantárgy osztályozása, ill. látogatása alóli felmentést a Szakértői Bizottság véleménye alapján az igazgató adhat. 6. Osztályozó vizsgára utalható az a tanuló, aki a tanév során kötelezően beadandó feladatokat határidőre nem készíti el, abban az esetben, ha e munkák száma eléri az adott tantárgyban előírt kötelezettségeinek felét és a határidő módosítási lehetőségeit már kihasználta. (Határidő módosítás hosszan tartó legalább 2 heti hiányzás esetén 2 alkalommal, egyéb esetekben 1 alkalommal kérhető.) 7. Szülői kérésre a tanuló iskolába járási kötelezettségét magántanulóként is teljesítheti. A kérés elbírálása a családsegítő szolgálat véleményének figyelembe vételével az igazgató feladata. Az engedélyezési eljárást évente meg kell ismételni, 26