Kiegészítő ismeretek Az egyetemes gótika művészete című fejezethez Történeti összefoglalás A gótikus építészet létrejöttének előfeltételeit a XI XII. században meginduló társadalmi és gazdasági fejlődés teremtette meg. Ez elsősorban a városokban központosuló kézműves iparnak és kereskedelemnek a növekvő igényeket követő gyors fellendülésében, és ezzel a városok és polgárságuk megerősödésében, politikai súlyának növekedésében jelentkezett. A gazdasági fejlődést azonban a feudális anarchia és az ebből eredő területi szétaprózottság gátolta. Ezt az egyes országokban eltérő módon és mértékben sikerül a központi hatalmuk kiépítéséért küzdő uralkodóknak felszámolniuk. Az uralkodót támogató papság és nemesség, valamint a városi polgárság megerősödése végül több országban egységes nemzeti állam és korlátlan királyi hatalom kialakulásához vezet. A korszak elején a keresztes hadjáratok és a lovagság eszméje egyesítették az európai országok közötti kapcsolatokat és hatásokat. Nyugat-Európa népei megismerkedtek Bizánc és az iszlám arabság kultúrájával. Jelentős szerepet játszott a kultúra és az építészet fejlődésében is két új szerzetesrend, a ferencesek és domonkosok rendjének megalakulása a XIII. század elején. A szegénység eszményét hirdették. Koldulásból tartották fenn magukat és kolostoraikat, ezért nevezik őket koldulórendnek. Hivatásuk és feladatuk a városi polgárság, különösen pedig a szegény néprétegek vallási irányítása. Ezért városok szegénynegyedeiben telepednek meg. Mindkét rend igen gyorsan terjed el egész Európa városaiban. Az egyes országok fejlődése erősen eltérő. Mindez jellemző Franciaországban, Angliában, Németországban Csehországban és Magyarországon is. Magyarországon a tatárjárás után IV. Béla központosító törekvései ellenére a XIII. század végén a nagyhatalmú főurak feudális anarchiába juttatják az országot. A XIV. század elején trónra kerülő Anjou-házi uralkodó megfékezi az oligarchákat, megerősíti a központi hatalmat és a kereskedővárosok támogatásával fellendíti az ország gazdaságát. Nagy Lajos már hódító hadjáratokra is vállalkozhat. Az ország Közép-Európa vezető hatalmává emelkedik. Zsigmond alatt, aki a főurak egy részének támogatásával jut uralomra, a központi hatalom gyengül, halála után a trónharcok idején az anarchia fokozódik. Hunyadi János teszi az első lépéseket a központosított monarchia megteremtésére a török elleni védekezés érdekében. Megkezdett művét Mátyás fejezi be. Uralkodása már az új szellemi áramlat, a humanizmus, a művészetek terén pedig a késő gótika virágzása mellett a reneszánsz kezdetét jelzi hazánkban. A XII. század elejétől a társadalom átalakulásával és a gazdaság fellendülésével a kultúra is virágzásnak indul. Súlypontja a kolostorokból és főúri udvarokból a népesedő városokba tevődik át. Egyházi és lovagi kultúra mellett polgári kultúra alakul ki. Ezek alapja továbbra is a vallás, de a korai középkor misztikus, a túlvilágra összpontosuló gondolkodását a földi élet, a valóság felé forduló, racionális szemlélet váltja fel. A nemzetközi kapcsolatok, a keresztes háborúk és kereskedelem révén egyre szélesebb rétegek ismerkednek meg távoli országok kultúrájával, aminek hatása minden téren érvényesül. A tudományok a vallás tanításaira épülnek. Művelői kizárólag papok, szerzetesek.
Ők foglalják össze a hittudomány és a hét szabad művészetből (grammatika, logika, retorika, aritmetika, geometria, zene, asztronómia) összetevődő bölcselet tanításait az ún. skolasztika tanrendszerébe. Ebben helyet kapnak római írók mellett antik görög tudósok és filozófusok, elsősorban Arisztotelész gondolatai, művei is. A tudományok fejlesztésében és terjesztésében a kolostori és káptalani iskolák helyett a XI. század végétől sorra alakuló, részben hittudományos és bölcseleti, részben jogi és orvosi egyetemeknek van döntő szerepe. Ezeken egyre népesebb világi értelmiség nevelődik. Döntő jelentőségű a puskapor feltalálása és a tűzfegyverek elterjedése a XIV. század második felében. Ez a hadviselés és a katonai szervezet átalakulásához, a hadiépítészet fejlődéséhez vezet. A gótika sokrétű, belső ellentmondásoktól és ellentétektől feszülő gazdag világát, a társadalom alapvető változásait az irodalom és a képzőművészetek is tükrözik. A kor irodalmában vallásos témák mellett megjelennek a lovagregények, virágzik a lovagi szerelmes költészet, amelyet követ a polgári verselés. A kor irodalmának legkimagaslóbb egyénisége, a polgári gondolat legteljesebb kifejezője a firenzei Dante Alighieri (1265 1321). A kolduló rendek templomai és kolostorai általában a városterület szélén, a szegénynegyedekben, a városfal mellett épülnek. A városi lakóházak a polgárok gazdagodásával egyre igényesebb művészi kiképzéssel épülnek. A többszintes házak földszintjén boltok, műhelyek, a távolsági kereskedők irodái, raktárai, az emeleten a lakó- és hálóhelyiségek, a nagymagasságú padlástérben raktárak helyezkednek el. A városok fejlődésével alakulnak ki a középületek különféle fajtái, amelyek mérete és művészi kiképzése a polgárság növekvő gazdagságát és politikai hatalmát hirdeti. Ilyenek a városházak, földszintjükön boltokkal, hivatalokkal, raktárakkal, emeletükön különböző nagyságú tanácskozó és gyűléstermekkel, gyakran nagy magasságú, őrhelyül szolgáló toronnyal. A gótika korában épülnek az első egyetemek, továbbá Anglia egyetemi városaiban, Oxford-ban és Cambridge-ben a diákok elszállásolására kollégiumok is. Franciaország Franciaországban a gótikus építészetnek számos jelentős világi emléke is fennmaradt, így városerődítések, várak és várkastélyok, uralkodói és főúri paloták, továbbá városi lakóházak és középületek. A városerődítések közül kiemelkednek Aigues-Mortes, IX. Lajos földközi-tengeri kikötővárosának és az ugyancsak délfranciaországi Carcassonne város bástyatornyos védőfalai a XIII. és XIV. századból.
Francia gótikus várkastély Az egyik legjelentősebb gótikus várkastélyról, a francia királyok egykori lakóhelyéről, a középkori Louvre-ról Pol de Limbourgnak ez a miniatúrája maradt fönn csupán a XV. század elejéről. Anglia A gótikus stílust Franciaországból veszik át. A leégett canterburyi székesegyház szentélyét 1177-ben francia mester irányításával kezdik újjáépíteni. A XIII. század folyamán kialakulnak az alaprajzi elrendezés és a felépítés jellegzetes angol vonásai a korábbi helyi sajátosságok továbbfejlesztésével. A magasba törő francia felépítés helyett itt az egymáshoz kapcsolódó terek és tömegek jellegét a vízszintes terjeszkedés adja. A kevésbé erőteljes függőleges tagolással és a sokszorosan ismétlődő motívumok soraival alakított belső és külső felületek is döntően vízszintes hatást keltenek. Angol sajátosság, hogy a székesegyházak a kapcsolódó, kolostorjellegű, kerengőudvaros épületekkel nem a városok központjában, hanem a városok szélén, tágas, füves területen állnak. A korai angol stílus jellegzetes alkotása a Salisbury-i székesegyház, a díszített stílusé a lichfieldi katedrális. A késői stílust Canterbury székesegyházának újraépített hosszháza, a Tudor-stílust a Cambridge-i Kings College kápolnája és a londoni Westminster apátsági templom VII. Henrikkápolnája képviseli.
Itália Firenze: Santa Croce templom. A jellegzetes itáliai ferences templom 1295 és 1442 között épült. Firenze: Santa Maria Novella templom. A domonkos-rendi templom 1283 és 1300 között épült. Főhomlokzata a XV. században, reneszánsz stílusban készült el. Siena: Székesegyház. A város legmagasabb dombján 1229 és 1317 között több ütemben épült, de csak a XIV. század végén fejezték be teljesen. Milano: Székesegyház. Építése 1386-ban kezdődött és egymást gyakran váltó, lombardiai és külföldi, német és francia mesterek irányításával 1500-ig folyt. Teljes befejezése azonban a XX. század elejéig húzódott. Alaprajza és felépítése a francia székesegyházakét követi. A díszítőelemek jelentős része a XIX. században készült. A milánói dóm Firenze: Palazzo Vecchio. A városállam kormányzó testületének székházául 1298 és 1314 között épült a város egyik központi terén. Belsejét a XV XVI. században átalakították. A trapéz alaprajzú, szűk belső udvaros épület erődszerű.
Németország Annaberg: Szent Anna-templom. A szászországi későgótikus csarnoktemplomok egyik legszebbike 1499 és 1520 között épült. Lübeck: Mária-templom. A francia katedrálisok felépítését téglaépítészetre átültetve 1250 és 1350 között épült a hatalmas székesegyház a Hansa-városszövetség székhelyén. Spanyolország gótikus építészete Spanyolország nagy gótikus templomai francia mestereik révén a franciaországi székesegyházak alaprajzát és felépítését követik. A mór építészet hatása a mindent elborító gazdag díszítésben mutatkozik. Korai gótikus emlékei közül kiemelkedik a spanyol gótika egyik legjelentősebb alkotása, a burgosi székesegyház. Gazdag változatosságban egyesíti a XIII XVI. század során egymás nyomában megjelenő különféle formaelemeket: a francia katedrálisokból meríti ihletését anélkül, hogy bármelyikhez is hasonlítana. Az építkezést 1221-ben kezdték meg a régi, román stílusú székesegyház helyén, de az egészet befejező torony csak 1567-ben készült el.
Burgos, katedrális
Ausztria gótikus építészete Ausztria területén, a német-római birodalom keleti, a Habsburgok családi birtokát alkotó tartományaiban a gótika a XIII. század második felétől terjedt el, részben a szerzetesrendek, részben Dél-Németország építészetének hatására. Nagyszámú jelentős emléke közül kiemelkedik a gótika minden korszakát képviselő bécsi Szent István-templom. Bécs: Szent István-templom. A XIII. századi késői román plébániatemplomhoz a XIV. század első felében háromhajós gótikus csarnokszentély épült. Csehország gótikus építészete Csehországban a gótika fénykorát a IV. Károly császár új székhelyén, Prágában a XIV. század derekán megkezdett Szent Vitus-székesegyház építése nyitja meg. E század emléke még a prágai Károly-híd és tornyai. A nagyszámú, jelentős egyházi és világi alkotás sorából a későgótikában kiemelkedik a már a XVI. század első felében befejezett kutná-horai Borbála-templom és a prágai királyi vár Ulászló terme. Prága: Szent Vitus-székesegyház. Korábbi templomok helyén 1344-ben a császár által hívott Arras-i Mátyás mester kezdi építeni dél-franciaországi katedrálisok mintájára. Halála után 1356-tól Parler Péter, a schwabisch-gmündi templom mesterének fia folytatja az árkádívek magasságáig elkészült építkezést. Áttervezve ő is fejezi be a keresztházig, annak toronyaljat, előcsarnokot és a Vencel-kápolnát magába foglaló déli szárával. A prágai Szent Vitus székesegyház
Prága: Károly-híd és tornyai. A Parler-műhely építette a XIV. század második felében a Vltava (Moldva) folyó fölött a tizenhatíves kőhidat és óvárosi végén a háromszintes kaputornyot. A négyszögű torony földszintjén csúcsíves kapuzat bocsátja át a híd forgalmát. A híd nyomott íveit hordozó pillérei fölött barokk szobrok állnak. Lengyelország gótikus építészete Lengyelországban főként a szerzetesrendi építészet és az észak-német téglagótika hatása érvényesült. Nagyszámú monumentális emléke közül kiemelkedik az egykori főváros, Krakkó főplébánia-temploma, a Mária-templom. Krakkó: Mária-templom. A hatalmas téglaépület a XV. században, több ütemben épült. A templom szentélyében a későgótika nagy szobrászának, Veit Stossnak XV. század végi faragott szárnyasoltára áll. A krakkói Mária templom