1 Piacvédelem = tanúsított tott minőség Németország g korábbi és s mai gyakorlata Asztalos István okl. építészmérnök XX. Téglás Napok Balatonvilágos 2005. október 21.
2 Bevezető Német Kavics- és Homok Ipari Szövetség (BKS), Német Habarcs Ipari Szövetség (BDM) és Német Transzportbeton Ipari Szövetség (BTB) területén gyártott termékek: a beton, habarcs és útépítés anyagaihoz való kőanyaghalmazok, transzportbetonok, szárazbetonok és szárazhabarcsok, újrahasznosított építőanyagok. Vizsgálat, ellenőrzés és tanúsítás* *Lásd a www.buev-baustoffueberwachung.de honlapot
3 Betonkészítés hagyományosan I. Cement feltalálása (J. Aspdin 1824; Konkoly Thege Balázs 1868) Beton összetétele (cement+sóder+víz) Adalékanyag kimérése (köbözőláda) Keverés (3 x szárazon, 2 x vízzel) Konzisztencia (FN vagy KK) Bedolgozás (kézi döngölés, 15-30 cm) Utókezelés (vízzel)
4 Betonkészítés hagyományosan II. Forrás: Budapest Anno Bp 1979 Corvina kiadó A földalatti vasút építése az Andrássy úton 1894.
5 Betonkészítés korszerűen I. Fejlődés és változások Beton (cement, oszt. adalékanyag, víz, MSZ EN 206-1 új betonszabvány adalékszerek, kiegészítő anyagok) Adalékszerek (MSZ EN 934 sorozat) képlékenyítő-, folyósító-, stabilizáló-, légbuborékképző-, kötés (szilárdulás) gyorsító-, kötéskésleltető-, tömítő-, többhatású adalékszerek
6 Betonkészítés korszerűen II. Beton megrendelése (MSZ EN 206-1) nyomószilárdsági osztály (pl. C 25/30) kitéti osztály (pl. XF4) legnagyobb szemnagyság (pl. 24 mm) konzisztencia (FN, KK, K, F) élettartam (normál esetben 50 év) egyéb (pl. nehéz- vagy könnyűbeton, zúzottkő, kloridtartalom, cementfajta stb.)
7 Betonkészítés korszerűen III. Szervezési feltételek szakaszolás, munkahézag zsaluzás, hőmérséklet szállítás, szivattyúzás irányítás, ütemterv átvétel, teendők üzemzavar esetén stb.
8 Betonkészítés korszerűen IV. Technikai feltételek zsaluzat, vasalás, szerelvény stb. ellenőrzése (formaleválasztók stb.) betonszállítás, bedolgozás (mixer, szivattyú, vibrátor stb.) utókezelés (utókezelőszerek, hővédelem stb.) javításokra való felkészülés (javítóanyagok stb.)
9 Betonkészítés korszerűen IV.
1 0 A korábbi német ellenőrz rzési rendszer Az építőanyagokra kivétel nélkül szabványok (DIN-szabványok) vagy szabványhoz hasonló szabályok vonatkoztak (pl. az útépítés területén). A szabványok betartását az egyes tartományok építésügyi szabályzata írta elő kötelezően. A gyártóknak saját ellenőrzést kellett végezniük, és idegen (külső) ellenőrzésnek is alá kellett vetniük magukat. A saját- és idegen ellenőrzés szabályait a mindenkori építőanyag szabvány tartalmazta. A saját- és idegen ellenőrzés német rendszerét átfogóan a DIN 18200 szabvány tartalmazta.
1 1 Kik végeztv gezték k az idegen (küls lső) ellenőrz rzést? Az építésfelügyeletileg jóváhagyott területi Építőanyag Ellenőrző Egyesületek (német rövidítése: BÜV). A német egységesség megőrzése érdekében a területi Építőanyag Ellenőrző Egyesületek mindenkori szakosztályaikkal a megfelelő Országos Ellenőrző Szövetségekhez tartoznak. * *1993. júliusában Németországban a területi Építőanyag Ellenőrző Egyesületek mintegy 3000 kavics/homok/zúzottkő, habarcs és transzportbeton üzemet ellenőriztek.
1 2 Ellenőrz rzés s az európai Építési Termék k Irányelv alapján Harmonizált Európai Szabványok * Az ellenőrzési rendszer négy különböző lehetősége Az EU-megfelelőségi jelölés: CE Idegen ellenőrzés ( i rendszer) esetén egy államilag jóváhagyott tanúsító szervezet engedélyezi a CE-jelölést. Ha az Európai Szabvány csak a gyártói igazolást írja elő ( ii rendszer, 3. lehetőség), akkor a gyártó saját maga adhatja a CE-jelölést. * Nem minden Európai Szabvány harmonizált, ami azt jelenti, hogy azok az EU megbízásából készülnek, és azokat az EU fogadja el hivatalosan (az elfogadással válnak harmonizálttá). Csak harmonizált szabványok vezetnek CEjelöléshez.
1 3 Vizsgáló, ellenőrz rző, tanúsító szervezetek Ezeknek a szervezeteknek meghatározott kritériumokat kell teljesíteniük és a mindenkori EU-tagállamok Európai Bizottsága nevezi ki azokat. A német szervezetek kinevezését a Német Építéstechnikai Intézet (DIBt; korábban: IfBt) végzi. Mielőtt a kinevezés megtörténik, a mindenkori nemzeti hatóságoknak kell az adott szervezetet jóváhagyni.
1 4 Az ellenőrz rzés s beépülése a német jogrendbe A német alkotmányjog szerint az Építési Termék Irányelvet az ország és a tartományok jogrendjébe be kellett építeni. Az Építési Termék Törvény kiegészítéséhez különféle rendeleteket alkottak. Mivel Németországban az építésügyi szabályzati jog a tartományok illetékességi körébe tartozik, a tartományok ehhez építésügyi szabályzatokat bocsátottak ki, amelyek korábban is léteztek. A tartományok építésügyi szabályzatainak egységes alapja az Építésügyi Szabályzat Minta, amelyet az Építési Termék Törvény alapján újból kiadtak.
1 5 A németn Építésügyi Szabályzat Az Építési Szabálylisták: A Építési Szabálylista B Építési Szabálylista C Építési Szabálylista
Az új német ellenőrz 1 6 si rendszer rzési rendszer Németországban építési termékek az Építésügyi Szabályzat Minta bevezetése után csak akkor alkalmazhatók, ha megfelelnek egy, az A listában felsorolt nemzeti műszaki szabálynak és van azonossági jelölésük (Ü-jelölés), vagy megfelelnek egy európai előírásnak (ez rendszerint a CE-jelölésről ismerhető fel) és egy, a B listában lévő osztálynak ill. teljesítményfoknak, vagy ha csak alárendelt jelentőségű és a C listában szerepel. A döntő újítás egy önkéntes termékminőség jelölés bevezetése volt.
1 7 Az új termékmin kminőség g jelölés Az új Építésügyi Szabályzat Minta az Ü-jelölésből egy Azonossági Jelölést hozott létre, amelynek az európai CE-jelöléshez hasonló a jelentése. Az Azonossági Jelölés megszerzésére két lehetőség van: A gyártó azonossági nyilatkozata, adott esetben egy jóváhagyott vizsgáló szervezet bevonásával; Egy jóváhagyott tanúsító szervezet azonossági igazolása, egy jóváhagyott ellenőrző szervezet folyamatban lévő idegen ellenőrzésével összekötve. Az új Ü-jelölés nincs mindig idegen ellenőrzéshez kötve, ennek körét az A Építési Szabálylista határozza meg.
Az ellenőrz rzés és s a minőségir girány 1 nyítás 8 Az ellenőrzés és a minőségirányítás jövőbeli lehetőségei az új európai fejlesztések alapján