KÖLCSÖNÖS MEGFELELTETÉS KÉPZÉS Állatjelölés és nyilvántartás című előadás tananyaga 2008.
KÖLCSÖNÖS MEGFELELTETÉS ÁLLATOK AZONOSÍTÁSA ÉS NYILVÁNTARTÁSA DR. MEZŐSZENTGYÖRGYI DÁVID 1 1. Bevezetés 1.1 A Kölcsönös Megfeleltetés rendszere röviden A Kölcsönös Megfeleltetés fogalma az egyes közösségi mezőgazdasági támogatások teljes összegéhez való hozzájutáshoz betartandó előírások és követelmények összességét, illetve az ezekhez kapcsolódó ellenőrzési és szankciórendszert foglalja magába. Az agrártámogatások odaítélésének feltétele nem a termelés, hanem a Kölcsönös Megfeleltetés követelményeinek betartása lesz. A Kölcsönös Megfeleltetés kapcsolatot teremt a mezőgazdasági közvetlen támogatások kifizetése és a mezőgazdasághoz szorosan kapcsolódó területek a környezetvédelem, az állat- és növényegészségügy, az élelmiszerbiztonság, az állatvédelem és a helyes mezőgazdasági és környezeti állapot normái és kötelezettségei között. Magyarország a 322/2007. (XII. 5.) A kölcsönös megfeleltetési szabályok betartását ellenőrző szervekről szóló Korm. Rendeletben vállalta az Európai Unió régi Tagállamaiban már működő mezőgazdasági és vidékfejlesztési Egységes Támogatási Rendszer (ETR SPS) 2009-ben történő bevezetését. A támogatások kifizetésének ellenőrzését a Kölcsönös Megfeleltetés szabályai alapján kell elvégezni. Az ehhez kapcsolódó szakhatósági ellenőrzéseket a vonatkozó jogszabály az Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalhoz, a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatalhoz és a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztériumhoz delegálja. 1.2 Jogszabályban Foglalt Gazdálkodási Követelmények (JFGK) A 1782/20003/EK rendelet 3. melléklete tartalmazza a Jogszabályban Foglalt Gazdálkodási Követelményeket. Az összesen 19 közösségi rendelet és irányelv egyes rendelkezései a környezetvédelem, az élelmiszer-biztonság, az állategészségügy és állatvédelem területeit érintik. E jogszabályok Magyarországon a csatlakozás időpontjától élnek, tehát betartásuk 2004-től kötelező. Ebből következően a követelmények nem újak, ma is hatályosak, teljesülésüket az illetékes hatóságok nagy részben az MgSzH ellenőrzik, különösen igaz ez az állatjelölés és nyilvántartás esetében. Az állatok azonosítására és nyilvántartására vonatkozó jogszabályi követelményeket összesen négy, a 6, 7, 8 és 8a megjelöléssel ellátott JFGK tartalmazzák, melyeket 2009. január 1-jétől kell alkalmazni. 1. 6. A Tanács 1992. november 27-i 92/102/EGK irányelve az állatok azonosításáról és nyilvántartásáról 3., 4. és 5. cikk 2. 7. A Bizottság 1997. december 29-i 2629/97/EK rendelete a 820/97/EK tanácsi rendeletnek a szarvasmarhafélék azonosítási és nyilvántartási rendszerének keretében 1 Projektvezető, főosztályvezető, Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal, Kölcsönös Megfeleltetés Projektmenedzsment Önálló Osztály 2
létrehozott füljelzők, állomány-nyilvántartások és marhalevelek tekintetében történő végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról 6. és 8. cikk 3. 8. Az Európai Parlament és a Tanács 2000. július 17-i 1760/2000/EK rendelete a szarvasmarhafélék azonosítási és nyilvántartási rendszerének létrehozásáról, továbbá a marhahús és marhahústermékek címkézéséről, valamint a 820/97/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről 4. és 7. cikk 4. 8a. A Tanács 2003. december 17-i 21/2004/EK rendelete a juh- és kecskefélék azonosítási és nyilvántartási rendszerének létrehozásáról, valamint az 1782/ 2003/EK rendelet, továbbá a 92/101/EGK és 64/432/EGK irányelv módosításáról 3., 4. és 5. cikk 1.3 Tenyészet Információs Rendszer (TIR) A Tenyészet Információs Rendszer (továbbiakban TIR) az Európai Uniós és a hazai rendeletekben előírt szarvasmarha, sertés, juh és kecske tenyészetekkel és tartási helyekkel összefüggő nyilvántartásokat biztosítja a hatósági jogkörrel felruházott intézmények, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (továbbiakban FVM), a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal (továbbiakban MgSzH) és a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (továbbiakban MVH) számára. A TIR adatbázis alrendszere az állategészségügyi és járványügyi rendszereknek (Szarvasmarha ENAR, sertés ENAR, juh/kecske ENAR, Állategészségügyi Felügyeleti rendszer) és a tenyésztési rendszereknek (Termékenyítési Alrendszer, Embrió Alrendszer, Törzskönyvi Alrendszer stb.). 1.4 Egységes Nyilvántartási és Azonosítási Rendszer (ENAR) Az állatok több mint egy évtizedes múltra visszatekintő Egységes Nyilvántartási és Azonosítási Rendszerei (továbbiakban ENAR) a támogatási célokon túl tenyésztési, járványügyi nyomozás és piacszabályozási igények kielégítését is szolgálják. Az egyes állatfajok vonatkozásában az eltérő sajátosságoknak megfelelően történt meg a rendszerek kiépítése. A szarvasmarha, a sertés, a juh és a kecske fajok esetében központi adatbázisra épülő számítógépes rendszer üzemeletetését, mind a tenyészetek, mind az állatmozgások és az egyedek tekintetében a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Központja (továbbiakban MgSzH Központ) végzi. Az állatok egységes nyilvántartásának és jelölésének szabályozása Magyarországon az állattenyésztésről szóló 1993. évi CXIV. törvény alapján, a vonatkozó EU előírások figyelembevételével 1997. évben a szarvasmarha faj esetében kezdődött el. Ezt követte 2000- ben a juh és ló jelölés és nyilvántartás előírása, majd 2003. évben sertések mozgásának nyomon követésére és a lóútlevél bevezetésére került sor. A rendszerek fejlesztése minden esetben EU források igénybevételével, uniós felügyelettel történt. A csatlakozást követően az ENAR az integrált igazgatási és ellenőrző rendszer (IIER) részét is képezi, így egy többszintű döntés előkészítő, ellenőrző, hatósági nyilvántartássá vált. A teljes rendszer működtetésének felelőse szintén az állattenyésztési törvény alapján az MgSzH Központja. A rendszer kiterjed a központi adatbázis és a kapcsolódó egyéb szakrendszer működtetésére. A előírásoknak megfelelően a kötelező helyszíni (füljelző 3
behelyezés, telepi nyilvántartás, szállítólevél, marhalevél stb.) ellenőrzések végrehajtására az EU vonatkozó szabályai szerinti az un. illetékes hatóságok az állategészségügyi hatóság és a támogatásokért felelős MVH jogosult, amelyek un. kockázatelemzésre épülő felügyeletet hajtanak végre. A Kölcsönös Megfeleltetés ellenőrzési rendszere e már működő struktúrára fog ráépülni. Az adatbázisban nyilvántartott adatok, azok köre és felvételének határideje, illetve az előírások állatfajonként eltérőek. Ennek oka az, hogy az egyes állatfajok esetében az Európai Unió rendelkezései is különbözőek. Szarvasmarha (EU Tanácsi és Bizottsági rendeletek) faj esetén a jogi szabályozás teljes körű, egyedi szintű és naprakész adatbázis, valamint az állattartó által vezetett állomány nyilvántartás meglétét követeli meg. A kockázat elemzésen alapuló hatósági ellenőrzés a két nyilvántartás egyezőségét is vizsgálja, mint rizikó faktort. Az egyedek bekerülése-, mozgásaés a rendszerből történő kikerülése, rendelet előírás szerinti határidőn belül a központi adatbázisban meg kell, hogy jelenjen. Magyarországon a fejlesztések 1992 óta folynak, az EU egyik legfejlettebb rendszerét működtetjük. (99/2002. (XI. 5.) FVM rendelet). A sertés ENAR (EU irányelvek) az állatok mozgását regisztrálja. A telepekről el nem mozduló egyedek központi adatbázisban történő nyilvántartása nincs előírva, napra kész tenyészetben vezetett állomány nyilvántartást kell vezetni. Az országos adatbázisnak a sertésszállításokat kell regisztrálnia, információval kell rendelkezzen honnan hová került az állat. (116/2003. (XI. 18.) FVM rendelet). Juh és kecske (EU rendelet) fajok esetében a szállítások és az éves leltár központi regisztrációja a központi adatbázis alapfunkciója. A tényleges állatállomány a telepi nyilvántartás és a központi adatbázis adatainak együttes ismeretében állapítható meg. Várhatóan elsőként 2008. január 1-től kötelező lesz az elektronikus jelölés bevezetése (47/2005. (V. 23.) FVM rendelet) az uniós országokban. 2. A 6. JFGK 2.1 Jogszabályi háttér Közösségi jogszabályhelyek: A Tanács 1992. november 27-i 92/102/EGK irányelve az állatok azonosításáról és nyilvántartásáról (HL L 355., 1992.12.5., 32. o.) 3., 4. és 5. cikk Magyar jogszabályhelyek: A sertések jelöléséről, valamint Egységes Nyilvántartási és Azonosítási Rendszeréről szóló 116/2003. (XI. 18.) FVM rendelet 3. (3), 7. (1)-(4), 8./A, 9. a, b, 17. a, c, e, h, 21. a, 26. (1)-(4) A tartási helyek, a tenyészetek és az ezekkel kapcsolatos egyes adatok országos nyilvántartási rendseréről szóló 119/2007. (X. 18.) FVM rendelet 10. (4) 2.2 A Tenyészet Információs Rendszer (TIR) részletes ismertetése Az adatok közléséhez kizárólag TIR alapbizonylatok használhatók. A szükséges bizonylatok a www.enar.hu weblapról letölthetőek, vagy a megyei és központi ügyfélszolgálati irodákban igényelhetőek. A bizonylatok szabadon fénymásolhatóak. 4
2.2.1 A TIR és az MVH Ügyfél-regisztrációs Rendszerének összekapcsolása Az érvényes jogszabályok előírják, hogy minden tenyészet tartójának ill. üzemeltetőjének rendelkeznie kell az MVH Ügyfél-regisztrációs Rendszere által kiadott ügyfél-regisztrációs számmal. A TIR nem regisztrálhatja sem új tenyészet bejelentését, sem már nyilvántartott tenyészet adatainak bármilyen módosítását, sem a tartóváltást, sem a tartó adatainak módosítását, ha a tartó/üzemeltető ügyfél-regisztrációs száma még nincs nyilvántartva a TIR adatbázisában. Ezért minden tartónak/üzemeltetőnek be kell jelentenie ügyfél-regisztrációs számát a TIR adatbázisához. Azoknak a tartóknak, akiknek még nincs ügyfél-regisztrációs számuk, haladéktalanul igényelniük kell azt az MVH-nál. 2.2.2 Tenyészetek és tartási helyek bejelentése A tenyészetek adatainak bejelentése a Tenyészet bejelentő lap -on történik, melyhez csatolni kell legalább egy Tartási hely bejelentő lap -ot, melyen legalább egy állatfaj tartását (vágását, forgalmazását) is bejelentik. A tenyészetekhez csak olyan tartási helyek jelenthetők be, amelyek a tenyészetet felügyelő állomás 2 megyéjében találhatók. A bejelentés csak akkor fogadható el, ha a tenyészet tartójának/üzemeltetőjének ügyfél-regisztrációs számát már regisztrálták a TIR adatbázisában. A nyilvántartásba vett illetve a módosított tenyészetekről a rendszer kiállít egy igazolólapot, melyet az önálló tenyészetnek postáz. Az önálló tenyészet adatainak regisztrálásáról és módosításáról a tartó és a koordinátor is értesítést kap. 2.3 A sertés ENAR A sertések Egységes Nyilvántartási és Azonosítási Rendszerének keretében történik az állatok jelölésének és mozgásának nyilvántartása, valamint az ehhez kapcsolódó bizonylatok és füljelzők logisztikájának regisztrációja. Az adatok gyűjtése a 116/2003. (XI. 18.) FVM rendeletben megadott módon történik. Ez a rendelet szabályozza a sertés jelölését és mozgásának nyilvántartásba vételét. E rendelet szerint az önálló tenyészet esetén a sertés ENAR működtetéséhez szükséges minden egyéb feladatot a tenyészet állattartója személyesen, vagy saját felelősségére megbízottja útján lát el. A megyei körzetben az ENAR működtetésével kapcsolatos feladatokat kizárólag az illetékes Állomás igazgatója által megbízott kapcsolattartó állatorvos végezheti, az igazgató által kijelölt meghatározott területen, illetve tenyészetekben. A sertéseket a jobb fülben elhelyezett engedélyezett ENAR füljelzővel kell megjelölni. Az e rendelet szerint még nem jelölt sertések jelölését el kell végezni az állat tenyészetből történő kiszállítását megelőzően; importált állat esetében a karanténból történő kiszállítást megelőzően; amennyiben állategészségügyi okból szükséges; szükség esetén tenyésztési célból. Az önálló tenyészet törzskönyvezési, vagy egyéb okból teljes körű egyedi jelölést végezhet. 2 Állomás kifejezés alatt az MgSzH megyei kirendeltségeinek Állategészségügyi és Élelmiszerbiztonsági Igazgatóságai értendők. 5
Nem kell megjelölni a levágásra kerülő sertéseket, ha a vágóhíd és a tenyészet azonos tartási helyen van, és kizárólag erről a tartási helyről származó sertéseket vágnak; azon sertéseket, melyek esetében külön jogszabály alapján az állategészségügyi hatóság zárt vágást rendel el. Nem kell átjelölni a levágásra importált sertéseket, melyek 72 órán belül vágásra kerülnek. Ha az állat füléből a füljelző kiesett, vagy olyan nagymértékben károsodott, hogy a feliratozás nem olvasható, az állat csak akkor szállítható, ha az illetékes ENAR felelős ismételten megjelölte. A füljelző felhasználást jelenteni kell az adatbázisnak. A sertések exportja esetén az állatokat az importáló ország által előírt érvényes állategészségügyi bizonyítvány mellett sertés szállítólevélnek is kell kísérnie. Az exportra kerülő állatokról a sertés szállítólevelet akkor is ki kell állítani, ha az export közvetlenül a tenyészetből történik. Az adatszolgáltatás bizonylatok kitöltésével vagy később megadandó formátumú elektronikus adatállomány előállításával, és azok beküldésével valósul meg. A bizonylatokat, ha azok kitöltési utasításában nincs más cím megadva, és a megyei Állategészségügyi és Élelmiszer Ellenőrző Állomás másképp nem rendelkezett, akkor az MgSzH Központjába kell beküldeni. A rendszer üzemeltetésének segítésére ügyfélszolgálat működik a megyei Állategészségügyi és Élelmiszer Ellenőrző Állomásokon, valamint az ENAR központban. 2.3.2 Sertések jelölése és a füljelzők A sertések megjelöléséhez szükséges füljelzőket és segédeszközöket meg kell rendelni. A megrendelés alapján a gyártó a tenyészet részére nagyüzemi füljelzőket szállít le, amelyeken szerepel a tenyészetkód első 6 számjegye. E füljelzőket kizárólag a megrendelő önálló tenyészet használhatja fel. Szükségmegoldásként önálló tenyészet is jelölhet azonban kisüzemi füljelzőkkel. A kisüzemi füljelzők az Állomás tartalék készletéből vagy esetleg másik felhasználó készletéből vehetők át. A fel nem használt kisüzemi füljelzők átadhatók az Állomásnak, vagy másik felhasználónak. Mind az átvételt, mind az átadást azonban be kell jelenteni. Be kell jelenteni bármilyen füljelző elvesztését, megrongálódását valamint az elvesztett füljelzők megkerülését is. Amennyiben az állattartó bejelentette, hogy a tenyészetben életszámos jelölést végeznek, úgy a tenyészet az állatok füléből kiesett füljelzők pótlását is igényelheti. 2.3.3 Sertések szállítása Az önálló tenyészetek ENAR felelősének a tenyészetébe és a tenyészetéből történő sertés szállításokat szállítólevélen kell bejelentenie az ENAR felé. A sertések kiszállításakor szállítólevelet kell kiállítani, melynek felső részén kell a kiszállítást jelenteni. Amennyiben a szállítólevélen a füljelző intervallumok beírásához a sorok száma kevésnek bizonyul, szállítólevél pótlapot is ki kell állítani. A szállítólevél egyben a szállítás céljából elvégzett jelölések ill. átjelölések bejelentését is szolgálja. 6
2.4 A JFGK követelményei, esetleges jogsértései és azok ellenőrzése Követelmény Támogatáscsökkentést indukáló jogsértés Tenyészet bejelentés, adatkarbantartás Új tenyészet létesítését vagy a A bejelentési tenyészet megszüntetését, továbbá a kötelezettség tenyészet bármely bejelentett elmulasztása. adatában bekövetkezett változásokat be kell jelenteni. Állatmozgás-nyilvántartás A tenyészetben lévő sertésekről az előírtaknak megfelelően állatmozgás-nyilvántartást kell vezetni, amely tartalmazza: a tenyészetbe érkezett és abból kikerült állatok számát, valamint azonosítóját vagy származási tenyészetkódját; a sertés szállítólevél sorszámát; behozatal és kivitel esetén a küldő vagy fogadó tenyészet kódját, megnevezését és a szállítás időpontját; a szállított állatok korcsoportját (malac, három hónapos, hízó, tenyésztésbe vett sertés). Az állatmozgás-nyilvántartás, amely elektronikus (nyomtatható) formában is vezethető, az előírt tartalommal állandóan rendelkezésre kell álljon; valamint az ellenőrzésre jogosult hatóság képviselőjének rendelkezésre kell bocsátani a szükséges információkat és adatokat. Az állatmozgás-nyilvántartást és az ellenőrzésről készült A tenyészetben lévő sertésekről nem az előírtaknak megfelelő állatmozgásnyilvántartás vezetése. Ellenőrzés kivitelezése/ ellenőrzési kérdések Adminisztratív ellenőrzés: A TIR adatbázisban regisztrált-e az állattartó tenyészete és a sertéstartás? A tartó, a tenyészet és tartási hely adatai megegyeznek-e a valósággal, az állatokat a tenyészethez regisztrált sertés tartási helyen tartják-e? a) van-e telepi nyilvántartás? b) ha van, akkor szerepelnek-e benne adatok? c) a telepi nyilvántartás adattartalma megfelel-e a vonatkozó előírásoknak? d) kocatartás esetén a nyilvántartott kiszállítások arányban állnak-e a kocalétszámmal? e) más tenyészetből érkezett állatok beérkezése szerepel-e a nyilvántartásban? 7
jegyzőkönyveket legalább három évig meg kell őrizni.. Szállítólevél Az állatokat szállításkor érvényes sertés szállítólevélnek kell kísérni A sertés szállítólevelet és az egyéb ENAR-bizonylatot 3 évig meg kell őrizni. Jelölés Az ENAR szabályai szerint a tenyészetben lévő állatok jelöléséről gondoskodni, és ennek költségeit viselni kell. A sertéseket a jobb fülben elhelyezett engedélyezett ENARfüljelzővel kell megjelölni. Jogszabályban meghatározott esetekben a jelölés jelölő kalapáccsal is történhet. A sertések jelölését el kell végezni: az állat tenyészetből történő kiszállítását megelőzően; importált állat esetében a karanténból történő kiszállítást megelőzően; Az állatokat szállításkor érvényes sertés szállítólevél nem kíséri. A sertés szállítólevél és az egyéb ENARbizonylat nincs megőrizve 3 évig. Az ENAR szabályai szerint a tenyészetben lévő állatok jelöléséről nem gondoskodtak, vagy ennek költségeit nem viselték. Adminisztratív ellenőrzés: A központi adatbázisban van-e regisztrálva állatszállítás (beküldésre került-e szállítólevél)? A bejelentett kiszállított darabszám arányban áll-e a nyilvántartott kocalétszámmal? A bejelentett beérkezett és kiszállított darabszámok összehasonlítása. a) az állatmozgás nyilvántartás mellett van-e szállítólevél? b) a szállítólevelek helyesen vannak-e kitöltve? c) a tényleges állatállomány, az állatmozgás nyilvántartás és a szállítólevelek adatainak összehasonlítása Az állatmozgás nyilvántartás és a szállítólevelek az elmúlt három évből rendelkezésre állnak-e? Az állatmozgás nyilvántartás mellett lévő szállítólevélen van-e ENARszám feltüntetve? A más tenyészetből érkezett állatok meg vannak-e jelölve? Rendelkezésre áll-e a jelöléshez füljelző? 8
amennyiben állat-egészségügyi okból szükséges; szükség esetén tenyésztési célból. Meg kell akadályozni a füljelzők szándékos eltávolítását, megrongálását, illetve olvashatatlanná tételét Nem akadályozták meg a füljelzők szándékos eltávolítását, megrongálását, illetve olvashatatlanná tételét A beérkezett állatok az előírás szerinti jelöléssel rendelkeznek-e? 3. A 7. JFGK 3.1 Jogszabályi háttér Közösségi jogszabályhelyek: A Bizottság 911/2004/EK rendelete a füljelzők, marhalevelek és állománynyilvántartások tekintetében az 1760/2000/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásáról 6., 8. és 9. cikk Magyar jogszabályhelyek: A szarvasmarha-fajok egyedeinek jelöléséről, valamint Egységes Nyilvántartási és Azonosítási Rendszeréről szóló 99/2002. (XI. 5.) FVM rendelet 3. (1), 7. (2) a, 19. a, 23. (1), 31. (1), (2), 3.2 Szarvasmarha ENAR Az ENAR funkciója minden szarvasmarha azonosítása, minden szarvasmarha regisztrálása egy központi adatbázisba, valamint az állatmozgások (bekerülés, kikerülés) bejelentése és regisztrálása. A vonatkozó hatályos EU jogszabály a 911/2004. EK rendelet, melynek hatályos hazai jogszabályai a 99/2002. (XI. 5.) FVM rendelet és a 12/2004. (I. 31.) FVM rendelet. A Szarvasmarhák Egységes Nyilvántartási és Azonosítási Rendszerének keretében történik a szarvasmarhák nyilvántartása. Az adatszolgáltatás a szarvasmarha-fajok egyedeinek jelöléséről valamint Egységes Nyilvántartási és Azonosítási Rendszeréről szóló, a 12/2004. (I.31.) FVM rendelettel módosított, 99/2002. (XI.5) FVM rendeletben megadott módon történik. Ez a rendelet szabályozza a szarvasmarha, bivaly és bölény fajokhoz tartozó állatok (továbbiakban együtt szarvasmarha) egyedi, hasznosítás módjától független jelölését és nyilvántartásba vételét. A rendelet 12. paragrafusa szerint az ENAR működtetésével, valamint az országos adatbázis létrehozásával, fenntartásával és fejlesztésével kapcsolatos feladatokat a tenyésztési hatóság (MgSzH Központ) látja el, ezen feladatok végrehajtásának hatósági ellenőrzését az állategészségügyi és élelmiszerellenőrző hatóság (állomás) végzi. A rendelet 14. paragrafusának e) pontjának megfelelően az MgSzH Központjának feladata az ENAR eljárással kapcsolatos útmutatók elkészítése. Ezen útmutatók nyomdailag előállított példányai a Szarvasmarha ENAR ügyfélszolgálati irodákban elérhetőek, de a www.enar.hu oldalain is megtekinthetők és letölthetőek. 9
3.2.1 Tenyészetek besorolása A megyei körzetet az állomás határozza meg. Az állomás köteles megyei körzetbe sorolni minden olyan tenyészetet, amelynek tartója nem vállalja az ENAR működtetésével kapcsolatos feladatok elvégzését; vagy a megbízás ellenére nem az előírásoknak megfelelően látja el az ENAR működtetésével kapcsolatos feladatokat; illetőleg folyamatosan, egyidejűleg ötvennél kevesebb szarvasmarhát tart. Azon tenyészetekben, melyek megyei körzetbe vannak sorolva, az ENAR működtetésével kapcsolatos feladatokat kizárólag az illetékes megyei állomás által kijelölt, illetve megbízott állatorvos végezheti. Az önálló tenyészetek tartója jogosult arra, hogy az ENAR-ral kapcsolatos minden feladatot maga végezzen, vagy megbízottjával végeztessen el. Természetesen egyúttal felelős is ezen feladatok végrehajtásáért. Ennek keretében a tartónak kell gondoskodnia arról is, hogy tenyészetéből mindazok az információk a rendeletben előírt határidőn belül eljussanak a központi adatbázishoz, amelyek a rendszer rendeltetésszerű működéséhez szükségesek. Ez a feltétele annak is, hogy a kapott információk feldolgozása alapján a rendszer a tartó részére a szükséges szolgáltatásokat nyújtani tudja. 3.2.2 Az egyedek megjelölése és bejelentése A megyei körzetbe sorolt tenyészetekben az egyed jelölését csak a kapcsolattartó állatorvos végezheti. A született borjakat a születésüket követő 7 napon belül meg kell jelölni és be kell jelenteni az adatbázishoz. Importált állatot a karantén megkezdésétől számított 7 napon belül meg kell jelölni. Az EU tagországokból beszállított állatok megtartják eredeti füljelzőjüket, csak a nem EU tagországból származó állatokat kell a fentiek szerint megjelölni. A vágásra behozott szarvasmarhát nem kell átjelölni, ha az állatot 72 órán belül levágják. A megjelölt szarvasmarha adatairól kiállított bejelentőlapot haladéktalanul meg kell küldeni az illetékes állomásnak vagy az ENAR központba, az országos adatbázisban történő regisztráció céljára. Egyedet bejelenteni csak tenyészetkóddal rendelkező tenyészetből lehet. A bejelentés vagy a füljelző mellett található 2010 ENAR bejelentőlap, ennek hiányában a 2011 ENAR módosító lap kitöltésével és beküldésével, vagy elektronikus úton (e-mail-hez csatolt adatállományban) történhet. 2001. második félévétől kezdve Magyarországon a szarvasmarha ENAR-ban ismeretlen eredetű állat nem regisztrálható. Ennek következménye, hogy hazai születésű egyed csak akkor jelölhető, regisztrálható, és kaphat marhalevelet, ha bizonyítható, hogy az adott tenyészetben született. 10
3.3 A JFGK követelményei, esetleges jogsértései és azok ellenőrzése Követelmény Marhalevél-igazolólap Az egyed születését, a tenyészetbe kerülését követően a központi adatbázisba be kell jelenti. (A marha-levelet az Olyan informatikai rendszer állítja elő a bejelentést és a bejelentés regisztrációját követően) Állomány nyilvántartás Az állománynyilvántartásban legalább a következő adatokat kell feltüntetni: az állat azonosítóját, születési idejét, nemét, fajtáját, színét, a gazdaságban tartott állat elhullásának napja; a gazdaságból távozó állatok esetén az állattartó neve és címe, a szállító kivételével, vagy azon gazdaság azonosító kódja, akinek/amelybe az állatot szállították, valamint az indulás időpontja is; a gazdaságba érkező állatok esetén az állattartó neve és címe, a szállító kivételével, vagy azon gazdaság azonosító kódja, akitől/amelyből az állatot Támogatáscsökkentést indukáló jogsértés Olyan egyeddel rendelkeznek, amelynek hiányzik a marhalevele. A szükséges bejelentéseket nem tették meg. marhalevéllel rendelkeznek, amely nem a tenyészetben lévő állatra vonatkozó adatokat tartalmaz. A marhalevél nem érvényes, vagy hibás adatokat tartalmaz. Állomány nyilvántartást nem az előírt tartalommal vezetik. Ellenőrzés kivitelezése/ ellenőrzési kérdések Adminisztratív ellenőrzés: Az adatbázis szerint a tenyészetbe bejelentett egyedek listája (állományleltár) a tenyészetben található marhalevelek összevetése az adatbázis állományleltárával, a telepi nyilvántartással és az állatállománnyal. A marhalevél érvényességének ellenőrzése, az érvényes marhalevél tartalmának összevetése az állat adataival. Az adatok egyeznek-e? a) van-e állomány nyilvántartás? b) ha van, akkor az adattartalma megfelel-e a vonatkozó jogszabálynak? c) a tényleges állomány és az állomány nyilvántartás megegyezik-e? 11
szállították, valamint az érkezés időpontja is; az illetékes hatóság állomány-nyilvántartást ellenőrző képviselőjének neve és aláírása, valamint az ellenőrzés elvégzésének időpontja. Bejelentés A borjú születését a jelölését (amit 20 napon belül kell elvégezni, vagy ez előtt mielőtt elhagyja a tenyészetet) követő 7 napon belül be kell jelenti. A született borjúkat a születéstől számított 27 napon belül nem jelentették be. Adminisztratív: A központi adatbázisba a bejelentések idejének ellenőrzése Helyszíni: Az állomány ellenőrzésekor található-e 27 napnál idősebb bejelentés nélküli egyed 4. A 8. JFGK 4.1 Jogszabályi háttér Közösségi jogszabályhelyek: Az Európai Parlament és a Tanács 2000. július 17-i 1760/2000/EK rendelete a szarvasmarhafélék azonosítási és nyilvántartási rendszerének létrehozásáról, továbbá a marhahús és marhahústermékek címkézéséről, valamint a 820/97/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 204., 2000.8.11., 1. o.) 4. és 7. cikk Magyar jogszabályhelyek: A szarvasmarha-fajok egyedeinek jelöléséről, valamint Egységes Nyilvántartási és Azonosítási Rendszeréről szóló 99/2002. (XI. 5.) FVM rendelet 7. (2) a, b, 8. (1), 19. a, 31. (1), (5), 4.2 Szarvasmarha egyedek megjelölése A 911/2004 Bizottsági Rendelet tartalmazza a füljelzőkkel kapcsolatosban minimális előírásokat. A minimális méret 45x55 mm, hajlékony műanyag, visszaélést akadályozó zárkiképzés, jó olvashatóság jellemzi, mindemellett nem lehet káros az állatra nézve.. A füljelzőt kopásálló feliratozással, minimálisan 5mm-es betűmérettel, 2 betűjelű országkóddal, ezt követően maximum 12 jegyű, numerikus azonosítószámmal, a kibocsátó hatóság kódjával/logójával és vonalkód (nem kötelező) kell ellátni. Pótlás esetében a verzió számot római számmal kell feltüntetni. Az általános szabályok a többi állatfajnál használatos füljelzőkre is vonatkoznak, természetesen a faji sajátosságok figyelembe vételével. A Magyarországon hivatalosként forgalmazott füljelzők négy, páronként összekapcsolható részből, aparészből és anyarészből állnak. Az aparész tartalmazza az összekötő csapot és a vágóhegyet. Az apa- és az anyarészt a behelyező fogóval az állat fülén 12
keresztül egymásba préselve történik meg a füljelző behelyezése. Az állatot mindkét fülén meg kell jelölni. Szakszerű behelyezéskor az anyarész van elöl (a fülnek az állat orra felé eső oldalán), az aparész pedig hátul. A Magyarországon megjelölt állatot egész élete során végig kíséri egy tízjegyű azonosító szám, a valamelyik EU tagországból beszállított, és már át nem jelölt állat esetén egy maximum 12 jegyű, számokból álló azonosító. Az állattal, vagy a füljelzővel kapcsolatos bármilyen esemény csakis erre a számra hivatkozva jelenthető. 4.3 A JFGK követelményei, esetleges jogsértései és azok ellenőrzése Követelmény Jelölés Jelölésre kizárólag az MgSzH által kiadott és olyan páros füljelzőt alkalmaznak, amely tartalmazza az ország kódját, az ENAR-logóját, a lézertechnikával nyomtatott ENAR-számot, a megegyező vonalkódot és kiemelt formában a használati számot. Ha az állat egyik füléből kiesett a füljelző, vagy ha olyan mértékű károsodás érte, hogy a felirata már nem olvasható, a pótlását 48 órán belül meg kell rendelni, és annak átvételét követő 48 órán belül az állat fülébe kell helyezni. Az állatok jelölését a borjú születését követő 20 napon belül elvégezték. Támogatáscsökkentést indukáló jogsértés A szarvasmarhák jelölése nem a hatóság által engedélyezett füljelzővel történt. Ha egy, illetve több szarvasmarhának egy füljelzője hiányzik, azok pótlásáról nem gondoskodott. A 20 napnál idősebb borjak jelöletlenek. Ellenőrzés kivitelezése/ ellenőrzési kérdések Adminisztratív ellenőrzés: A központi adatbázisban nyilvántartott egyedek (állományleltár) Adminisztratív/helyszíni ellenőrzés: Állatok egyedi ellenőrzése (db, füljelző, egyedi fülszám) Adminisztratív ellenőrzés: Az adott napi állománylétszám hány %-ra van a rendszerben regisztrált, még nem érkeztetett szimpla füljelző pótlás igénylés Adminisztratív/helyszíni ellenőrzés: Állatok egyedi ellenőrzése, a hiányzó füljelzőre érkezett e, illetve küldött-e a tartó szabályos megrendelőt. A fülszám olvasható-e, az egyedek azonosíthatóak-e? Adminisztratív ellenőrzés: Az előző időszakhoz (hónap vagy év) képest 13
A harmadik országból behozott állat jelölését a szükséges állategészségügyi vizsgálattól számított 20 napon belül elvégezték. Más tagállamból érkezett szarvasmarha az eredeti füljelzővel rendelkezik. Állomány-nyilvántartás Az állatállományról az előírásoknak megfelelő állománynyilvántartást kell vezetni. Minden, a gazdaságba, illetve az onnan kifelé irányuló állatmozgást, az állatok gazdaságban történő születését, illetve halálát, továbbá ezen események időpontját, az eseménytől számított hét munkanapon belül az országos adatbázisnak be kell jelenteni. változatlan tehénlétszám mellett hosszabb időn keresztül nem érkezik a tenyészetből születés bejelentés Az állatok egyedi ellenőrzése, van-e 20 napnál idősebb jelöletlen egyed? A harmadik országból behozott állat jelölését a szükséges Egyedi jelölésellenőrzés, állategészségügyi vizsgálattól nem magyar és nem EU számított 20 napon belül nem ENAR jelölők az végezték el. állományban Az EU más tagállamából behozott Adminisztratív ellenőrzés: szarvasmarha jelölését kicserélték. A központi adatbázisban más tagállamból származó egyed bejelentése magyar ENAR jelöléssel. Egyáltalán nem vezetnek állománynyilvántartást, vagy nem az előírásoknak megfelelő állománynyilvántartást vezetnek. Az eseménytől számított hét munkanapon belül nem jelentették be az országos adatbázisnak a gazdaságba, illetve az onnan kifelé irányuló állatmozgást, az állatok gazdaságban történő születését, illetve halálát, továbbá ezen események időpontját. Állomány nyilvántartó rendelkezésre áll-e? Az állománynyilvántartóban lévő adatok megfelelnek-e az előírásoknak? Adminisztratív ellenőrzés: a központi adatbázisba történt bejelentések, megfelelnek-e az előirt bejelentési kötelezettségnek (időben történt-e) (ENAR adatbázisban regisztrált adatok alapján, a születési idő, illetve a tenyészetbe érkezés dátuma és a bizonylat beérkezés dátuma között eltelt idő) 14
Gondoskodni kell arról, hogy a Nem gondoskodnak arról, hogy a megfelelően vezetett állománynyilvántartás állandóan nyilvántartás állandóan adattartalmú állomány megfelelően vezetett állomány- a jogszabálynak megfelelő rendelkezésre álljon. A rendelkezésre álljon. A nyilvántartás nyilvántartó ellenőrzése 3 nyilvántartás elektronikus adatait nem őrzi meg legalább évre visszamenőleg (nyomtatható) formában is három évig. vezethető. A nyilvántartás adatait legalább három évig meg kell őrizni. 5. A 8. JFGK 5.1 Jogszabályi háttér Közösségi jogszabályhelyek: A Tanács 21/2004/EK rendelete a juh- és kecskefélék azonosítási és nyilvántartási rendszerének létrehozásáról, valamint az 1782/2003/EK rendelet, továbbá a 92/102/EGK és a 64/432/EGK irányelv módosításáról 3. 4. és 5. cikk Magyar jogszabályhelyek: A juh- és kecskefajok egyedeinek Egységes Nyilvántartási és Azonosítási Rendszeréről szóló 47/2005. (V. 23.) FVM rendelet 3. (1), (2), 4., 6. (1), (8), 7., 9. (1)-(7) 5.2 Juh és kecske ENAR A juhok és kecskék nyilvántartása a Juhok és Kecskék Egységes Nyilvántartási Rendszerének (továbbiakban Juh/kecske ENAR) keretében történik. A 47/2005. (V. 23.) FVM rendelet, a juh és kecske fajok egyedeinek Egységes Nyilvántartási és Azonosítási Rendszeréről, rendeli el a juhok és kecskék ENAR füljelzővel történő jelölését, és a szállítólevél, mint a szállítás kísérő dokumentumának használatát. A rendelet 22. paragrafus 1. bekezdése értelmében a rendelet 2005. július 9-én lépett hatályba. A rendszer feladata amint arra az elnevezés is utal a magyarországi juh és kecske tenyészetekben lévő egyedek egységes nyilvántartásának megvalósítása. Célja továbbá az egyes tenyészetek közötti, valamint az import/export állatszállítások regisztrálása, azok szállítólevéllel történő dokumentálása, és ezen keresztül az egyes egyedek nyomon követhetőségének megvalósítása. A többi faji ENAR-tól eltérően, ahol a tartó és az állatorvos végzi a gyakorlati végrehajtást, ebben a rendszerben jelentős szerepet kaptak tenyésztő szervezetek. 5.2.1 A füljelzők és jelölés Az állatokat, mielőtt elhagyják a születéskori tenyészetüket, de legkésőbb 6 hónapos korig meg kell jelölni. Az állatok jelölésére kizárólag engedélyezett típusú füljelzők használhatók. Az MgSzH Központja az engedélyezett füljelző típusokat és azok gyártóinak 15
listáját a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) hivatalos lapjában teszi közzé. A juh/kecske megjelöléséhez szükséges füljelzőket és segédeszközöket a tenyésztő szervezeteken keresztül kell megrendelni. Hazai születésű állatokat, mielőtt elhagyják a születéskori gazdaságot, de legkésőbb 6 hónapos korukig meg kell jelölni. Jelölni vagy mindkét fülben füljelző behelyezésével kell, vagy továbbtartásra meghagyott állatok esetén a jobb fülbe helyezett, továbbtartásra meghagyott állatok jelölésére alkalmas füljelzővel és a rendeletben megadott módon történő tetoválással. A jelölést, továbbtartásra nem szánt állatok esetén az állattartó, vagy az általa megbízott személy, továbbtartásra meghagyott állatok esetén a területi felelős (instruktor), állategészségügyi intézkedés esetén az állomás által megbízott személy végezheti. 5.2.3 Juhok és kecskék szállítása Juhok és kecskék csak érvényes állategészségügyi igazolással ellátott szállítólevéllel szállíthatók ki a tenyészetből. A kiszállítás előtt a szállítmányt indító állattartónak egy szállítólevelet kell kiállítania, melynek felső részén kell az indítás adatait megadni, majd a szállítólevél egy példányának beküldésével az indítást bejelenteni. A szállítólevélen meg kell adni a szállított állatok azonosítóit is. Közvetlenül külföldre irányuló szállítás esetén a szállítólevél ellenőrzése és a szállítás bejelentése a hatósági állatorvos feladata. 16
5.3 A JFGK követelményei, esetleges jogsértései és azok ellenőrzése Követelmény Jelölés Az állatokat mielőtt elhagyják a születéskori gazdaságot, de legkésőbb 6 hónapos korukig ENAR-számmal, az OMMI által engedélyezett füljelzővel a következők szerint megjelölték. azokat az állatokat, amelyeket nem szántak továbbtartásra, két pár füljelzővel kell megjelölni; a továbbtartásra szánt állatokat egy füljelzővel és tetoválással kell megjelölni. Ebben az esetben, ha az állatot más tagállamba szállítják, másodlagos jelölésként az ENAR-számot tartalmazó füljelzővel is el kell látni. A juhok jelölését a hatóság által engedélyezett füljelzővel és módon kell elvégezni. Támogatáscsökkentést indukáló jogsértés Félévnél idősebb juhok jelöletlenek. Továbbtartásra meghagyott idősebb állatok másodlagos jelölése hiányzik. A juhok jelölése nem hatóság által engedélyezett füljelzővel és módon történt. A harmadik országból behozott, A harmadik országból behozott, továbbtartásra meghagyott továbbtartásra meghagyott állatokat a kötelező állategészségügyi ellenőrzések egészségügyi ellenőrzések állatokat a kötelező állat- elvégzését követő 14 napon belül, elvégzését követő 14 napon de minden esetben a gazdaság belül, illetve a gazdaság elhagyása előtt meg kell jelölni, és elhagyása előtt nem jelölték nyilvántartásba kell venni. meg vagy nem vették Ellenőrzés kivitelezése/ ellenőrzési kérdések Adminisztratív/helyszíni ellenőrzés: A központi adatbázis adatai és az állomány- nyilvántartó (szállítólevelek) összehasonlítása, összevetése. Az állománylétszám és a füljelző felhasználás összehasonlítása. Állatok egyedi ellenőrzése (db, füljelző, egyedi fülszám) Az ellenőrzés szabályai szerinti minta alapján. Adminisztratív/helyszíni ellenőrzés: Az állomány adatok és a füljelző rendelés, valamint a szállítólevelek adatainak összevetése. Állatok egyedi ellenőrzése (db, füljelző, egyedi fülszám) Az ellenőrzés szabályai szerinti minta alapján. Adminisztratív/helyszíni ellenőrzés: Az adatbázisban szerepel-e harmadik országból beszállítás. Állatok egyedi ellenőrzése (db, füljelző, egyedi fülszám) Az ellenőrzés szabályai szerinti minta alapján. 17
A füljelzőket az állatból ki nem veszik és újra nem használják. A kiesett füljelzőket megrendelték és pótolták. Állomány nyilvántartás nyilvántartásba. Ha egy, illetve több juhnak a füljelzője hiányzik, azok pótlásáról nem gondoskodtak, másodlagos jelölés (tetoválás) hiányzik. Adminisztratív/helyszíni ellenőrzés: Történt-e pótlás rendelés Állatok egyedi ellenőrzése (db, füljelző, egyedi fülszám) Az ellenőrzés szabályai szerinti minta alapján. A tenyészetben található állatokról A tenyészetben található fajonként előírtaknak megfelelő állatokról fajonként naprakész a) van-e állomány tartalommal naprakész nyilvántartást egyáltalán nem nyilvántartás? nyilvántartást kell vezetni. vezetnek, vagy nem az b) ha van, akkor szerepelnek-e ( a gazdaság azonosító kódja, előírtaknak megfelelő benne adatok a gazdaság címe és földrajzi tartalommal vezetik azt, nem c) az állomány nyilvántartás koordinátái, vagy a gazdasági rendelkeznek a szükséges adattartalma megfelel-e a földrajzi elhelyezkedésének azzal mellékletekkel, így például vonatkozó jogszabálynak? egyenértékű megjelölése, valamennyi szállításra d) rendelkezik-e a szükséges a termelés típusa, vonatkozó szállítólevéllel. mellékletekkel? legutolsó leltár eredményei, és e) a szállítólevelek és a elvégzésének időpontja, az állattartó neve és címe, nyilvántartás adatait összevetik a tényleges állománnyal. a gazdaságot elhagyó állatok esetén a szállító neve, a szállítóeszköz azon részének rendszáma, amelyet az állatok szállítására használnak, a rendeltetési gazdaság azonosító kódja, vagy annak neve és címe, vagy a vágóhídra szállított állatok esetében a vágóhíd azonosító kódja vagy neve és az elszállítás időpontja, a szállítási okmány másodlata vagy hitelesített másolata, a gazdaságba érkező állatok esetén annak a gazdaságnak az azonosító kódja, amelyből az állatot átszállították, valamint az érkezés időpontja a szállítási okmány másodlata vagy hitelesített másolata) 18
Az állomány nyilvántartás adatait legalább három évig meg kell őrizni. Az állomány nyilvántartás adatait legalább három évig nem őrzik meg. Az állomány nyilvántartás három évre visszamenőleg rendelkezésre áll-e? 19