NOVE MOGUĆNOSTI ZA INOVATIVNA MALA I SREDNJA PODUZEĆA INNOVATÍV KIS ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSOK ÚJSZERŰ LEHETŐSÉGEI NEW CHACES FOR INNOVATIVE SMES

1 NOVE MOGUĆNOSTI ZA INOVATIVNA MALA I SREDNJA PODUZEĆA INNOVATÍV KIS ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSOK ÚJSZERŰ LEHETŐSÉGEI NEW CHACES FOR INNOVATIVE SMES 3

EU COMPASS 3 2 Sadržaj / Tartalom / Table of contents 3 Uvod...3 Inovacija i razvoj malih i srednjih podzeća u zrcalu konkurentnosti 2014-2020...5 Nova ključna riječ politike MSP (malih i srednjih poduzeća) je - INVESTICIJA...7 Bevezetés...12 Innováció és kkv fejlesztés a versenyképesség tükrében 2014-2020...14 A KKV politika új kulcsszava - BEFEKTETÉS...16 Introduction...22 Innovation and SME development in reflections of competitiveness 2014-2020...24 The new keyword of SME policy - INVESTMENT...25 IMPRESSZUM: Információs füzetek EU Compass Kiadás éve: 2012. Kiadó: Zala Megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítvány Cím: 8900 Zalaegerszeg, Köztársaság útja 17. Szerkesztő: Tóth Viktor szakértő ISSN szám: ISSN 2063-2797

NOVE MOGUĆNOSTI ZA INOVATIVNA MALA I SREDNJA PODUZEĆA Uvod Inovativna poduzeća, poduzeća početnici i mala poduzeća koji su sposobni za porast, stvaraju bazu gospodarstva u jednom području. U raznim zemljama svijeta je vidljivo da nova poduzeća ili koje samo kratko vrijeme funkcioniraju, pogotovo inovativna poduzeća, kao i fizčke osobe izumitelji, te istražitelji izrazito teško mogu naći pristup izvorima za financiranje. Banke i organizacije za ulaganje rizičnog kapitala nisu u stanju učinkoviti odgovor dati na specifične izazove koji proizlaze iz spečifičnih rizika i potrebe klijenture iz malih poduzetništva, te na problematiku isplativosti dimenzionalnog gospodarstva. Na prijedlog EU zemlje članice u svojim razvojnim programima sve izražajnije se služe sa povratnim sredstvima, zbog ovog razloga za poduzeća I+R+I sa novim elementima se širi paleta financijskih sredstava. Unatoč tome, domaće tvrtke puno manje mogu iskoristiti vanjske izvore za financiranje poduzetničkog porasta, nego u razvijenijim zemljama. Od mađarskih poduzeća blizu 80% funkcioniraju bez kredita, u razvijenijim zemljama je taj omjer svega 15-20% U brojnim zemljama svijeta se vidi da poduzeća početnici ili koji su na samom početku funkcioniranja, pogotovo inovativna poduzetća, kao i fizčke osobe izumitelji, te istražitelji i nositelji ideja izrazito teško mogu naći pristup izvorima za financiranje. U Istočnoj Europi, kao i u našoj domovini ova se problematika ek- 3 sponencijalno pojavljiva. Možemo uspostaviti da banke i druge klasične uslužne institucije financiranja za načine financiranja (kredite za investicije i funkcioniranje, usluge lizinga, faktoringa i drugih usluga) nisu u stanju advekatan odgovor dati na problematiku izazova rizika i potrebe, te na problematiku isplativosti dimenzionalnog gospodarstva tipično malim i srednjim poduzećima, a koje su po dimenziji start-up i spin-off, kao i nositeljima projekata, Na području inovacije u velikoj mjeri se događa da zbog velikih tranzakcijskih troškova pristupi kreditima i izvorima kapitala se sužavaju sa minimalnim organizacijskom pozadinom raspoloživim nositelja ideja, istraživačima i tvrtkama koje su oni formirali, s druge strane ponuda izvora sa malim iznosima je jako slaba, a što rezultira i dovodi do takozvane rupe u kapitalu ili financiranju (equity gap, finance gap). Približavajući se problematici iz aspekta tržišta kapital (izvor) na strani potražnje i ponude ne, ili samo u jako malom presjeku se susreće sa osnovnom problematikom razvoja projekata I+R+I (istraživanje+razvoj+ inovacija). Znatan broj tvrtki samo sa specijalnim ulaganjima, sa uzimanjem velikog rizika bi mogle postići daljnji zamah, a koji izvori samo u jako maloj mjeri stoje na raspolaganju u pojedinim zemljama članica, pogotovo u novopriključenim zemljama.

EU COMPASS 3 4 DOBIT Krivulja životnog ciklusa inovativnih poduzeća ( Dolina smrti ) i njihovi potencionalni ulagači PRVO PUŠTANJE NA BURZI Organizacije rizičnog kapitala, razvojni kapital poduzetništva POSLOVNI ANĐELI 3. KRUG PREMOŠTENJE 2. KRUG 1. KRUG RANIJA FAZA SIJAČ STARTNE KASNIJA FAZA RANI PORAST EKSTENZIJA EXIT TIME DOLINA SMRTI TOČKA POKRIĆA Jedan drugi karakteristični problem je nisko informiranost, a koje pak na tržištu investicija stvara visoke troškove traživanja i zbog asimetrije iunformacija rezultira pad učinkovitosti. Manjkajuće informacije o tržištu oduzimaju jako puno vremena i energije i od tražitelja izvora, kao i od investitora! Ovi nedostaci tržišta su motivirali rukovodstvo Europske Unije da pokušaju sa specijalnim ili novim financijskim sredstvima osigurati teren i podupirati tvrtke početnike ili koje su u ranoj fazi porasta. Zbog manjkajućih bankovnih mogućnosti znatan broj poduzeća ima mogućnost služiti se izvorima investitora, kao alternativnim financiranjem, ali uključenje jednog investitora može dovesti do brojnih izazova tražitelje izvora, tj. nositelje projekata. Uz sve ovo možemo uspostaviti da mogućnosti inovativnih malih i srednjih poduzeća u eventualnom uključivanju izvora kapitala momentalno su jako ograničene. Za financiranje otvorena međudruštva, fondovi rizičnog kapitala i privatni investitori momentalno su manje diverzificirana i ostavljalju prilično veliku tržišnu rupu na slobodnom u investiranju malih i srednjih poduzeća, dakle ponuda kapitala je vrlo uska. U novom proračunskom razdoblju Europske Unije (2014-2020.) najvažnija pozivna riječ bude investicija. Politika za potpore premjestiti će naglasak sa nepovratna sredstva na povratna, a u jednom stavlja naglasak

NOVE MOGUĆNOSTI ZA INOVATIVNA MALA I SREDNJA PODUZEĆA na revolving sheme, koje uz investicije istodobno dalju garanciju i programe zajma. Do sadašnja razvojna politika EU nije bila dovoljno učinkovita za konkurentnost malih i srednjih poduzeća, a istodobno niti Europe. Sama raspodjela izvora nije bila dovoljno učinkovita, jer za poduzeća, ili organizacijama pospodarstava pružene jednokratne potpore nisu uvjek dovele do promicanje i prosperiteta, dapače ponekad do rasipnog raspodjela izvora i do teško mjerenih rezultata. Inovacija i razvoj malih i srednjih podzeća u zrcalu konkurentnosti 2014-2020. Europska Komisija pustila u javnost, da za porast konkurentnosti i promicanje djelatnosti malih i srednjih poduzeća stojiti će na raspolaganju 2,5 milijardi eura od 2014. do 2020. godine. Najvažniji elementi novih potpora su potpomoći pristup financiranju i promicanje poduzetničke kulturu, a tu se podrazumjeva i otvaranje novih poduzeća. U svrhu konkurentnosti poduzetništva i programi za mala i srednja poduzeća (Programme for the Competitiveness of Enterprises and SMEs COSME) u razdoblju od 2014-2020. godine raspolažu se sa 2,5 milijardi eura, koji su takva financijska sredstva, koja nastavljaju djelatnosti momentalnih okvirnih programa konkurentnosti i inovacijskih programa. Novi program prvenstveno podupira: 1. poduzetnike, prvenstveno mala i srednja poduzeća, da bi imali lakši pristup potrebnim mogućnostima za financiranje svojih poduzeća, 5 2. one građane, koji žele nastati poduzetnikom i imaju poteškoća na samome startu poduzetničke djelatnosti, 3. uprave zemalja članice, koje sa time dobiju učinkovitiju pomoć za izradu učinkovitih reformnih mjera i provedbe sardžaja. Program za konkurentnost poduzetništva i program za mala i srednja poduzeća stavlja u centralnu točku sredstva za financiranje i fokusira na podupiranje poduzeća koja nastoje postati međudržavnima. U svrhu onog interesa da bi mala poduzeća sve lakše iskoristili mogućnosti iz programa, žele pojednostaviti program. Općenite smjernice programa su, kako slijedi: Potpomaganje pristupa za financiranje malih i srednjih poduzeća (MSP) u obliku financiranja kapitala i kredita: MSP-i pomoću sredstava prvenstveno dobivaju potporu za financiranje porasta u fazama, tzv. sredstva za financiranje kapitala, koja su na tržišnoj bazi nuđenakao nepovratna sredstva za financiranje kapitala, prvenstveno u obliku rizičnog kapitala, preko financijskih posrednika. A kreditna sredstva nude direktne konstrukcije ili druge konstrukcije za raspodjelu rizika malim i srednjim poduzećima, uključivši posrednike za pokrića kredita. Pristup tržištima unutar Unije i svugdje na svijetu: uslužna djelatnost orijentirana porastu i podupiranju poduzetništva pomoću Enterprise Europe Network, koji potpomaže širenje poslovne djelatnosti na jedinstvenom tržištu. Ovaj program MSP-e podupiraje i izvan Unije. Podupiranje suradnje međudržane industrije

EU COMPASS 3 6 je također dio programa, pogotovo za partnere EU i za glavne trgovačke partnere, sa ciljem da se smanji razlika regulativne i poduzetničke sredine. Poticanje poduzetničke sposobnosti: djeltanost koja se odnosi na razvoj poduzetničke sposobnosti i attitudi, pogoto kod novih i mladih poduzetnika, te u krugu žena. Očekuje se da će program podupirati godišnje 39.000 tvrtke, a koje će godišnje 29.500 radnih mjesta otvoriti ili očuvati postojeća, te ostvariti 900 nove poslovne proizvode, usluge ili procese. Zahvaljuljući ponuđenim daljnjim kreditima i investicijama za europska poduzetništva od 3,5 milijardi eura, pristup zajmovima poduzetnicima će se u velikoj mjeri pojednostaviti, prvenstveno onima, koji u svoju djelatnost uključuju i iniciraju prekogranične aktivnosti. Financijski okvir za realizaciju čini fond od 2,5 milijardi eura, a od kojeg je 1,4 milijardi eura izdvojeno za sredsta finansiranja. Ostali iznos će se potrošiti na Enterprise Europe Network, na promicanje međudržavne industrijske suradnje, te na osposobljavanje i daljnja educiranja poduzetnika. OMJER ULAGANJA U PODUZETNIČKA I+R (ISTRAŽIVANJE+RAZVOJ) KAO DODANA VRIJEDNOST 4,00 3,50 3,00 2,50 2,00 1,50 1,00 0,50 Slovačka Poljska Mađarska Spanjolska Irska Češka Kina Slovenija EU-27 Francuska Njemačka Austria Danska SAD Koreja Velika Britanija Izvor: Eurostar, 2010. Japan Finska Švedska 0,00

NOVE MOGUĆNOSTI ZA INOVATIVNA MALA I SREDNJA PODUZEĆA 7 Nova ključna riječ politike MSP (malih i srednjih poduzeća) je - INVESTICIJA ku financiranja za novo proračunsko razdoblje. U globalnom natjecanju Europska Unija nije bila u stanju u dovljnoj mjeri se pozicionirati. Jedan razlog toga možemo tražiti u praksi unijskog budžeta, a koji je u jednom i razvojna poltika zajednice. Općenito je iskustvo da momentalna raspodjela izvora ne dinamizira u poželjnoj mjeri regionalni porast i konkurentnost. U slijedećem proračunskom perijodu Europska Komisija u ime Europske Unije nastojati će da današnje investicije stvaraju čvrsti temelj za budući porast gospodarstva. Ovo prepoznajući Unija će u slijedećem razdoblju posvetiti istaknutu pozornost povratnim konstrukcijama i tome osiguranim izvorima, na izradu i otvorenje istih. Ove konstrukcije prvenstveno iako ne isključivo otvaraju se za mala i srednja poduzetništva i unutar njih se fokusira na start-up tvrtke, koje su sposobne za brzi porast i inovaciju. Europska Unija čuva jako ambiciozni plan za financiranje poduzeća početnike (start-up). Prema informacijama EurActiv sa ostvaranjem novih regulativnih okruženja Unija želi postići da svaka među organizacija koja ima ovlast nad fondovima ričnog kapitala u ma kojoj zemlji članica može slobodno funkcionirati i investirati. Iz nadzornog teksta i plana Europskog zakona za mala poduzetništva se vidi da voditelji istraživaju izvedbu online platforma za potražnju i ponudu fonda rizičnog kapitala pomoću mreže za razvoj poduzetništva Europe, preko Enterprise Europe Networka. Veliki broj inovativnih tvrtki mogle bi se sa takvim specifičnim oblicima razvijati, koje nose u sebi veliki rizik, a koji ne ili samo u maloj mjeri stoje na raspolaganju u pojedinim zemljama članica, pogotovo u novo učlanjenim zemljama. U interesu pomicanja ovoga EU više iskusna, ili pilot programa je pokrenula u periodu od 2007-2013. godine, a koja iskustva će dati tehni- EU27 =blizu 28 miliona msp. Od poduzeća 99,8% (od ovih mikro tvrte = 93%) Od radnih mjesta osiguraju 66% Pristup financiranju je najviše potreban za 21% msp-a* Pomoću financijskih sredstava OPKI-a potencijalno bi se moglo financirati 500 000 msp-a Mogućnosti financiranja pomoću okvirnih programa za konkurentnost i inovacije (OPKI) Stanje sektora malih i srednjih poduzeća u EU-i:

EU COMPASS 3 8 Financijska sredstva OPKI-a ŠTO? ODAKLE? TKOME? RIZIČNI KAPITAL GARANCIJE Potpora inovativnim msp-ima koji su u brzom porastu Fondovi rizičnog kapitala (~ 500 milijuna EUR) Faze početnih koraka i start Faza porasta (novi) Poslovni anđeli (novi) Svote za garancije msp-ima (~ 500 milijuma EUR) Financiranje zajmova (kredit ili lizing) Mikro kredit Ulaganja kapitala ili kvazi kapitala Pretvaranje u vrijednosne papire Tvrtkama početnicima ili koji su ranoj fazi djelovanja, a koje su inovativne i u brzom porastu Tvrtkama koje su u fazi porasta i širenja Sprijateljimo se sa investicijama... Od projekata za I+R+I iz aspekta poduzetništva razlikujemo dvije vrste grupa investitora na tržištu privatnih investitora: formalni investitori (institucijski) informalni investitori (privatnici) Institucijski investitori mogu biti takvi profesionalni, kao što su fondovi rizičnog kapitala, operatori privatnih fondova, razvojna društva, i sl. Neki od institucijskih investitora nude ulaganja građana, te kasnije ulažu u fondove kapitala, a koji vode alternativno financiranje i sa time generiraju koncentriranu potražnju za financijska ulaganja. Kumuliraju veći kapitalni iznos za formiranje drugih investicijske fondova (rizičnog kapitala). Tipično institucijskih investitori su banke, razvojne banke, razvojni fondovi, institucije osiguranja, a koji karakteristično svoje investicije izdvajaju preko fondova rizičnog kapitala. Subjekti ponuđači na informalnom tržištu rizičnog kapitala su poslovni anđeli ili ne institucijski investitori rizičnog kapitala (business angels, informal investors), to su karakteristično anonimne privatne osobe, koje više puta ulažu materijalna sredtva i a često i znanje (poduzetnička iskustva, stručno znanje, sustave kontakata, adicionalna tržišna iskustva, i sl.) na burzama ne registrirana mala poduzeća i sa kojima prije ulaganja nisu bili u kontaktu. U razvijenijim gospodarstvenim sredinama poslovni anđeli formiraju grupacije ili mreže, i na taj način su lakše pristupni za poduzeća, za tražitelje izvora. U dobrom slučaju inovativne tvrtke mogu se služiti uslugama investitora privatnih kapitala (private equity investors). Ovi su takvi investitori koji ulažu u tvrtke koje nisu registrirana na burzi, karakteristično se bave istraživanjima, razvojom proizvoda, inovacijama, ili ostvarivaju ekspanziju, sa time proizvode konkurentne proizvode, ili pomoću usluga sposobne su za dinamičan porast i profitabilne su. Sa pojavljivanjem

NOVE MOGUĆNOSTI ZA INOVATIVNA MALA I SREDNJA PODUZEĆA privatnog kapitala može doći do promjena u vlasničkoj strukturi, sustavu, menadžmentu i organizaciji tvrtke. Rizični kapital kao dio privatnog kapitala pogotovo u fazi early stage (ranoj fazi djelovanja) ulaže u poduzeća sa prihvaćanjem većeg rizika i očekivanjem većeg doprinosa. Istodobno je važno napomenuti, da ima vrlo malo takvih investitora u zemljama članica u kojima nije toliko razvijena financijska kultura. Prepoznavši nisku razinu inovacije i financiranja, EU je već u periodu 2007-2013. hrabrila zemlje članice na razvoj novog financiranja, pogotovo u onim područjima, gdje još klasični privatni kapital ne poduzima financiranje u velikoj ili dovoljnoj mjeri. Poduzeća karakteristično u životnoj fazi early stage i koje su zainteresirane u razvoju istraživanja i inovaciji, nisu u stanju pristupiti fondovima, čak niti pomoću privatnih investitora. Kod takvih inicijativa i programa je zaseban izazov da bi se oblažile narušavanja konkurencije, a što je maksimalni prioritet EU-e. Investitori za najmanje Ne institucijski, tj. informalni segment stvaraju privatne osobe, popularnim nazivom poslovni anđeli na tržištu rizičnog kapitala, koji su nevidljivi i na anonimni način učestvuju u financiranju. Ulažu materijalna sredstva i intelektualni kapital (poduzetničke informacije, znanje, kontaktne kapitale) u takva poduzeća, koje nisu registrirane na burzi i sa kojima prije ulaganja nisu bili u kontaktu (EC 2003, Mason-Harrison, 1995 1996). 9 Prema drugom koncipiranju, poslovni anđeli su privatne osobe koje financiraju poduzeća slično rizičnom kapitalu i u djelovanju izvršavaju razvoje. (Osman Péter, 1999). U investicijama Poslovni Anđeli su prvi ulagači, to jest oni uzimaju najveći rizik i spremni su uložiti čak i u izvrsne ideje. Naravno i u ovom slučaju se daje neki okvir suradnji (postojeće poduzeće, ili novo otvoreno društvo) u kojem anđel dobije udjela. Više puta se dogodi, da sa razvojom intelektualnog produkta u datom knowhow-u ili patentu nastane dioničarem Poslovni anđeli su oni investitori, koji već u početnoj fazi (early stage) podupiraju inovativna poduzeća, ili osiguravaju kapital sijača (seed capital). Ovom sektoru mogu biti partneri jednostavna mikro poduzeća izumitelji i mikro poduzeća koja se raspolažu patentima, a koji nemaju niti dovoljnog kapitala, niti izrađenog poslovnog plana, niti sposobnog menadžmenta, to jest imaju jedino vrijedan intelektualni kapital. Isplativost osiguravaju specifičnosti know-howa ili kasnija monopolna prava. (više u slijedećem izdanju) Posređivačka djelatnost mreže poslovnih anđela od strane investitora istodobno se proširuje na investicije private equity, gdje privatne osobe investiraju u jednu projektnu tvrtku, te u posredovanje rizičnog kapitala, a u kojima već tvrtke investitori postignu udio u ciljanom poduzeću.

10 EU COMPASS 3 Ivesticije ranih faza (EARLY STAGE) Kapital sijača (seed capital) Najniža ili prva razina razvojnih projekata je faza sijača (seed stage). Ova faza može trajati od iskrsle ideje, preko istraživanja i validiranja tehnologije, do prizvodnje prototipa. Među ove životne faze možemo nabrojiti jednostavne izumitelje i razvojna mikro poduzeća, a koji nemaju niti dovoljnog kapitala, niti izrađenog poslovnog plana, niti sposobnog menadžmenta za samostalno korištenje, to jest imaju jedino vrijedno imanje, a to je intelektualni kapital sa kojem se raspolažu. Fazu istraživanja obično se može financirati prema 3F (Founder, family, friends utemeljitelj, obitelj i prijatelji), kao unutarnjim kapitalom, to jest financiranjem malih iznosa i šematiziranim nepovratnim sredstvima. Ova su potpora prvenstveno dobivena od vlade ili regionalnih institucija, ili su potrijetlom iz industrijskih saveza za istraživanja, te zaklade. Međutim, nakon što se dogodila validacija tehnologije i već je na dnevnom redu proizvodnja prototipa, financiranje inovativne djelatnosti mogu poduzeti tzv. poslovni anđeli. Dakle isplativost investicije od nekoliko milijuna forinti osiguravaju specifičnost know-howa ili kasnije postignuta prava monopola. Početna faza (start up stage) U početnoj fazi se nastavlja razvoj proizvoda (prvenstveno u svrhu pri- preme proizvodnje), ili započinje djelatnost marketinga, istraživanje tržišta, ali još ne počinje prodaja, ili isključivo u jako maloj mjeri. U ovoj fazi doduše je najkritičniji dio učinkovito organiziranje ljudskih potencijala poduzeća. Grubo do milijun eura ulaganih sredstava najvažniji i jasni investitori su poslovni anđeli, te kapitalisti rizika koji koncentriraju na ivesticije u ranim fazama, a ponekad i proizvođačke tvrtke koje rade u sličnim sektorima i zainteresirane su u ulaganjima tipova rizičkog kapitala sa štrateškim ciljem. Na takve investicije se povezivamo sa engleskim izrazom corporate venturing, koji se u domaćem stručnom riječniku pojavljuje kao međupoduzetnička investicija razvojnog kapitala (Osman 2000). Otvorenje poduzeća, startiranje i rani porast poduzeća u sve većoj mjeri ovisi o aktivnom funkcioniranju ne institucijskog kapitala na tržištu (tzv. Poslovni Anđeli), zbog u predhodnom tekstu opisanih razloga. Djelovanje Poslovnih Anđela je jako važno za poduzetnički sektor, jer uz unešenog novca diže vrijednost poduzeća sa razvojom različitih metoda. A u okviru mreže izrađuju izvedbeni elaborat (feasibility study), poslovni plan (business plan) za projekte i tako su oni već puno privlačniji za slijedeće i jače ulagače, a koji usput otkupuju udio poslovnog anđela za puno veći iznos, nego što je bila predhodna investicija. Iako ova investicija rizičnog kapitala je najrizičnija verzija, pošto nema niti viziju, niti tehnologiju, a nije niti od strane poduzetnika, niti od strane tržište dokazan prosperitet, ipak ima ogromnu značajnost i u razvijenim gospodarstvima, kao i u manje razvijenima.

NOVE MOGUĆNOSTI ZA INOVATIVNA MALA I SREDNJA PODUZEĆA Faza ranog porasta (early growth stage ili other early stage) Drugu prekretnicu znači početak prodaje proizvoda, sa kojom zapravo počinje faza ranog porasta. U ovoj fazi u značajnoj veličini proguta potencijale uvođenje produkta na tržište i marketinška djelatnost. Isto tako kod ove faze već se poveća potreba za opticajni kapital, a koji je potreban za kontinuiranu proizvodnju. I kvaliteta i veličina investicije postigne višu razinu, zbog zahtjevnije logistike ili zbog kvalitetnijih potreba. Prodaja i paralelno sa time razvijena proizvodnja zahtjevaju novije i novije injekcije kapitala (za investicije prvog i drugog kruga), ili će biti potrebno financiranje zajmova, a za koje izvore mogu osigurati međuorganizacije rizičnog kapitala ili financijske institucije. Sa pojavljanjem prihoda i činjenicom porasta u ovoj fazi može preći period poduzeće tzv. točke pokrića (a sa time pređe tzv. dolinu smrti, jer od ovog momenta se smanjuje pretpostavka pada), to jest može nastati poslovanje trajno unosna i održiva. Investicije u kasnije faze (later steage) Faza porasta i uvođenje tvrtke na burzu (later stage) U kasnijim fazama potrebno je financiranje već (pouzdano) funkcionirajućih poduzeća, konkurentnih ne proizvoda ili usluge u svrhu povećanja kapaciteta, tržišne ekpanzije, ili razvoja novoga proizvoda. Do ovog momenta većinom se već razdvoji krug vlasnika od cijelog menadžmenta. Financiranje ove faze poduzimaju ulagači rizičnog kapitala 11 (development capital), ili organizacije rizičnog kapitala, specijalizirane na otkupe (buy-outs). Premošćivano financiranje, koje karakteristično znači mezzanine financiranje, već služi uvođenju na burzu. Zadnja faza potpomaže uvođene poduzeća na burzu, to jest izdavanje prvih dionica (IPO, initial public offering), a za koje vrijeme rizični kapitalisti imaju mogućnost prodati u poduzeću postignute dionice. Eksit se većinom ne realizira putem prodaje na burzi. Od strane rizičnog kapitalista ponuđene dionice može otkupiti ili poduzeće, ili originalni vlasnici, ali može preći i u portfolio zainteresiranom strategi, a prihod realiziran kao tečajni dobit. U jednom drugom izdanju predstavit ćemo nove i konkretne inicijative financiranja u Mađarskoj, koje su realizirane iz izvora Europske Unije, već uvedene sustave i tipove povratnih sredstava.

12 EU COMPASS 3 Bevezetés Az innovatív, növekedni képes induló és kisvállalkozások egy térség gazdasági bázisának gerincét képezik. A világ számos országában tapasztalható, hogy az induló vagy működésük kezdeti szakaszában lévő vállalkozások, különösen az innovatív vállalkozások, a természetes személy feltalálók, kutatók rendkívül nehezen férnek hozzá a finanszírozási forrásokhoz. A bankok és a kockázati tőkebefektetéseket végző szervezetek nem képesek hatékony választ adni a kisvállalati ügyfélkör speciális kockázataiból és igényeiből eredő kihívásokra, valamint a méretgazdaságossági problémákra. Az EU ajánlására a tagországok fejlesztési programjaiban egyre markánsabban jelenik meg a visszatérítendő eszközök alkalmazása, így a K+F+I vállalkozások számára elérhető pénzügyi eszközök palettája is folyamatosan új elemekkel bővül. Mindez ellenére a hazai cégek még jóval kevesebb külső forrást tudnak bevonni növekedésük finanszírozására, mint a fejlett országokban. A magyar vállalkozások mintegy 80%-a hitel nélkül gazdálkodik, a fejlett országokban ez az arány mindössze 15-20%-ra tehető. A világ számos országában tapasztalható, hogy az induló vagy működésük kezdeti szakaszában lévő vállalkozások, különösen az innovatív vállalkozások, a természetes személy feltalálók, kutatók, ötletgazdák rend- kívül nehezen férnek hozzá a finanszírozási forrásokhoz. Kelet-Európában, illetve hazánkban ez a probléma hatványozottan tapasztalható. Leszögezhetjük, hogy a klasszikus finanszírozási formákat (beruházási és működési hitelek, lízing, faktoring és egyéb szolgáltatásokat) nyújtó bankok és pénzügyi szolgáltatók nem képesek hatékony választ adni a jellemzően mikro- és kisvállalati méretű start-up, spin-off cégek, projektgazdák speciális kockázataiból és igényeiből eredő kihívásokra, valamint a méretgazdaságossági problémákra. Az innováció területén nagy számban előforduló, minimális szervezeti hátérrel operáló ötletgazdák, kutatók, vagy az általuk alapított kis projektcégek számára a magas tranzakciós költségek következtében a hitelek és a tőkeforrások elérhetősége beszűkül, másfelől a kis összegű források gyenge kínálata egyfajta tőke vagy finanszírozási rés (equity gap, finance gap) kialakulásához vezet. Piaci oldalról megközelítve a tőke (forrás) szempontjából a keresleti és kínálati oldal nem, vagy csak nagyon szűk keresztmetszetben találkozik, mely a K+F+I (kutatás+fejlesztés+innovációs) projektek fejlődésének alapvető problémája. A cégek jelentős része csak olyan speciális, nagy kockázatvállalású befektetési formával lenne képes továbblendülni, melyek nem vagy csak szűkösen állnak rendelkezésre az egyes tagállamokban, elsősorban az újonnan csatlakozókat.

INNOVATÍV KIS ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSOK ÚJSZERŰ LEHETŐSÉGEI 13 Innovatív vállalkozások életciklus görbéje ( a Halál Völgye ) és potenciális befektetőik Egy másik jellemző probléma az alulinformáltság, mely a befektetési piacon magas keresési költségeket és az információs aszimmetriák miatt hatékonyság-vesztést okoz. A piaci információk hiánya sok időt és energiát igényel mind a forráskeresők, mind a befektetők részéről! Ezen piaci hiányosságok késztették az Európai Unió döntéshozóit arra, hogy speciális, vagy újszerű pénzügyi eszközökkel próbáljanak teret adni az induló, vagy növekedésük korai szakaszában járó vállalkozásoknak. Elérhető banki szolgáltatások híján a vállalkozások jelentős része alternatív finanszírozásként befektetők forrásait veheti igénybe, azonban egy befektető bevonása számos kihívás elé állítja a forráskereső projektgazdákat. Mindemellett megállapítható, hogy esetleges tőkeforrások bevonása területén a hazai innovatív KKV-k lehetőségei jelenleg rendkívül korlátozottak. A tőkebefektetéssel foglalkozó társaságok, kockázati tőke alapok és magánbefektetők jelenlegi köre kevéssé diverzifikált és viszonylag nagy piaci rést hagynak szabadon a KKV-ba történő befektetés területén, tehát a tőke-kínálat felettébb szűkös. Az Európai Unió új költségvetési időszakában (2014-2020) a legfontosabb hívó szó maga a befektetés. A támogatáspolitika a vissza nem térítendő támogatásokról a visszatérítendő és egyben visszaforgó konstrukciók alkalmazására helyezi át a hangsúlyt,

14 EU COMPASS 3 mely a befektetés mellett egyaránt takar garancia és hitelprogramokat is. Az EU eddigi fejlesztéspolitikája nem fejtett ki kellő hatást a KKV-k és egyben Európa versenyképessége terén. Maga a forráselosztás sem volt kellően hatékony, hiszen a vállalkozások, vagy gazdálkodó szervezetek részére nyújtott egyszeri támogatások nem mindig párosultak a versenyképesség és prosperálás előmozdításával, sőt olykor a pazarló és nehezen mérhető eredményekkel működő forráselosztásra is akadt példa. Innováció és kkv fejlesztés a versenyképesség tükrében 2014-2020 Az Európai Bizottság közzé tette, hogy 2,5 milliárd euró áll majd rendelkezésre a vállalkozások versenyképességének fokozásáért és a kisés középvállalkozások előmozdításáért 2014-től 2020-ig. A finanszírozáshoz való hozzáférés elősegítése és a vállalkozói kultúra előmozdítása, az új vállalkozások létrehozását is beleértve ezek a Bizottság által ma előterjesztett, új pénzügyi támogatási program legfontosabb elemei. A vállalkozások versenyképességéért és a kis- és középvállalkozásokért program (Programme for the Competitiveness of Enterprises and SMEs COSME), amely a 2014-2020 időszakra 2,5 milliárd euróval rendelkezik, egy olyan finanszírozási eszköz, amely folytatja a jelenlegi versenyképességi és innovációs keretprogram (Competitiveness and Innovation Framework Program CIP) tevékenységeit. Az új program különösen támogatja: 1. a vállalkozókat, elsősorban a kis- és középvállalkozásokat, hogy könynyebben hozzáférjenek a vállalkozásaikhoz szükséges finanszírozási lehetőségekhez, 2. azokat a polgárokat, akik vállalkozókká kívánnak válni, és nehézségekbe ütköznek a vállalkozásuk elindításakor, 3. a tagállamok hatóságait, amelyek hatékony politikai reformintézkedéseik kidolgozásához és végrehajtásához így hatékonyabb segítséget kapnak. A vállalkozások versenyképességéért és a kis-és középvállalkozásokért program a finanszírozási eszközöket helyezi a középpontba és a vállalkozások nemzetközivé válásának támogatására összpontosít. Annak érdekében, hogy a kisvállalkozások minél könnyebben élhessenek a program nyújtotta előnyökkel, a programot egyszerűsíteni fogják. A program általános célkitűzései a következők: A kis- és középvállalkozások (kkv-k) finanszírozáshoz jutásának elősegítése, tőkefinanszírozás és hitel formájában: A kkv-k először is a növekedési szakasz beruházásait támogató tőkefinanszírozási eszköz révén piaci alapon nyújtott, visszatérítendő tőkefinanszírozásban részesülnek, elsősorban kockázati tőke formájában, pénzügyi közvetítőkön keresztül. A hiteleszköz pedig közvetlen vagy más kockázatmegosztási konstrukciókat kínál a kis- és középvállalkozásoknak nyújtott hitelek fedezéséhez pénzügyi közvetítőkön keresztül. Piacokhoz való hozzáférés az Unión belül és világszerte: Növekedésorientált vállalkozástámogató szolgálta-

INNOVATÍV KIS ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSOK ÚJSZERŰ LEHETŐSÉGEI tások az Enterprise Europe Network révén, amely elősegíti az üzleti tevékenységek bővítését az egységes piacon. E program a kkv-kat az Unión kívül is támogatja. A nemzetközi ipari együttműködés támogatása is a program része, különösen az EU és fő kereskedelmi partnerei közötti szabályozási és vállalkozói környezet különbségének csökkentése céljából. A vállalkozói készség ösztönzése: a vállalkozói képességek és attitűdök fejlesztésére irányuló tevékenységek, különösen az új vállalkozók, a fiatalok és a nők körében. A program várhatóan évente 39 000 céget fog támogatni, amelyek előreláthatólag évente 29 500 4,00 3,50 3,00 2,50 2,00 1,50 1,00 0,50 0,00 15 munkahelyet teremtenek, illetve őriznek meg, és 900 új üzleti terméket, szolgáltatást vagy folyamatot hoznak létre. Az európai vállalkozások számára nyújtott mintegy 3,5 milliárd euró további kölcsönnek és beruházásnak köszönhetően a hitelhez való hozzáférés egyszerűbb lesz a vállalkozók számára, különösen azoknak, akik határokon átnyúló tevékenységeket kezdeményeznek. A program végrehajtásának pénzügyi kerete 2,5 milliárd euró, amelyből 1,4 milliárd eurót a finanszírozási eszközökre különítettek el. A fennmaradó összeget az Enterprise Europe Networkre, a nemzetközi ipari együttműködés elősegítésére és a vállalkozói készségek oktatására fordítják.

16 EU COMPASS 3 A KKV politika új kulcsszava - BEFEKTETÉS A Globális versenyben az Európai Unió nem volt képes megfelelő módon helytállni. Ennek egyik oka az Unió eddigi költségvetési és egyben fejlesztéspolitikai gyakorlatában keresendő. Általános tapasztalat, hogy az támogatási források jelenlegi elosztása nem dinamizálja kellőképpen a régió gazdasági növekedését és versenyképességét. A következő költségvetési időszakban az Európai Unió nevében az Európai Bizottság arra törekszik, hogy a ma beruházásai megalapozzák a holnapi gazdasági növekedést. Ezt felismerve az Unio a következő időszakban kiemelt figyelmet és forrásokat szentel a visszatérítendő konstrukciók kidolgozására és elindítására. Ezek a konstrukciók - ha nem is kizárólag de elsősorban a kis és középvállalkozásokat, azon belül is a gyors növekedésre képes innovatív start-up cégeket helyezik a középpontba. Az innovatív cégek jelentős része csak olyan speciális, nagy kockázatvállalású befektetési formával lenne képes továbblendülni, melyek nem vagy csak szűkösen állnak rendelkezésre az egyes tagállamokban, különös az újonnan csatlakozókat. Ennek előmozdítása érdekében az EU több kísérleti, vagy pilot programot indított el 2007-2013 között, melyek tapasztalatai adják majd az új költségvetési időszak pénzügyi, finanszírozási technikáit. Az Európai Unió ambiciózus tervet dédelget a kezdő (start-up) vállalkozások finanszírozására. Az EurActiv értesülései szerint egy új szabályozási környezet megteremtésével, az Unió szeretné elérni, hogy bármely tagállam kockázati tőkealapkezelői az egész Unióban szabadon működhessenek és fektethessenek be. Az Európai Kisvállalkozói Törvényt felülvizsgáló törvénytervezetből kiderül, hogy a döntéshozók vizsgálják egy, a kockázati tőke iránti keresletet és kínálatot összehozó online platform kivitelezhetőségét az Enterprise Europe Network európai vállalkozásfejlesztési hálózat keretein belül. A versenyképességi és innovációs keretprogram (VIK) révén elérhető finanszírozási lehetőségek Kis és Középvállalati szektor helyzete az EU-ban: EU27 = mintegy 28 millió kkv A vállalkozások 99,8%-a (ebből mikro vállalkozás = 93%) A munkahelyek 66%-át biztosítják Finanszírozáshoz való hozzáférés a legégetőbb szükség a kkv-k 21%-a számára* A VIK pénzügyi eszközein keresztül potenciálisan mintegy 500 000 kkv támogatható

INNOVATÍV KIS ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSOK ÚJSZERŰ LEHETŐSÉGEI 17 A VIK pénzügyi eszközei MIT? HONNAN? KINEK? KOCKÁZATI TŐKE GARANCIÁK A gyorsan növekvő és innovatív KKV-k támogatása Kockázati tőkealapok (~ 500 millió EUR) Magvető és indulási szakasz Növekedési szakasz (új) Üzleti angyalok (új A kkv-garanciakeret (~ 500 millió EUR) Hitelfinanszírozás (kölcsön vagy lízing) Mikrohitel Tőke- vagy kvázi tőke-befektetések Értékpapírosítás Kezdő és korai szakaszban lévő, gyorsan növekedő és innovatív cégek részére Növekedési és terjeszkedési szakaszban lévő cégek részére Barátkozzunk a Befektetéssel A K+F+I projektek, vállalkozások szempontjából alapvetően kétféle befektetői csoportot különböztetünk meg a magántőke piacon: formális (intézményi) befektetők informális (magán) befektetők Az intézményi befektetők olyan professzionális befektetők lehetnek, mint a kockázati tőkealapok, magánalapok kezelői, fejlesztési társságok, stb. Az intézményi befektetők egy része lakossági betéteket gyűjt, majd fektetnek alternatív finanszírozást folytató tőkealapokba és ez által koncentrált keresletet generálnak a pénzügyi befektetéseik iránt. Más befektetők (kockázati tőke)alapok felállításához kumulálnak nagyobb tőkeösszeget. A tipikus intézményi befektetők a bankok, fejlesztési bankok, fejlesztési alapok, biztosító intézetek, amelyek jellemzően kockázati tőke alapo- kon keresztül végzik befektetési tevékenységüket. Az informális kockázati tőke-piac kínálati alanyai az üzleti angyalok vagy nem intézményi kockázati tőke befektetők (business angels, informal investors) olyan, jellemzően anonim magánszemélyek, akik anyagi és gyakran szellemi tőkét (vállalkozói tapasztalatot, szaktudást, kapcsolatrendszert, addicionális piaci lehetőségeket, stb..) fektetnek be tőzsdén nem jegyzett kisvállalkozásokba, amelyekkel a befektetést megelőzően nem álltak kapcsolatban. Fejlettebb gazdaságokban az üzleti angyalok csoportokba, vagy hálózatokba tömörülnek, így könnyebben elérhetők a forráskereső vállalkozások számára. Az innovatív cégek jó esetben a magántőke befektetők (private equity investors) szolgáltatásait vehetik igénye. Ezen befektetők olyan, tőzsdén nem jegyzett, jellemzően kuta-

18 EU COMPASS 3 tásfejlesztést, termékfejlesztést, innovációt, vagy piaci expanziót megvalósító cégekbe fektetnek be, melyek versenyképes termékeik, vagy szolgáltatásaik révén dinamikus növekedésre és jövedelmezőségre képesek. A magántőke megjelenésével a cég tulajdonosi struktúrája, összetétele, menedzsmentje és szervezete is megváltozhat. A kockázati tőke a magántőke részeként főleg az early stage (korai szakaszban lévő) vállalkozásokba fektet magasabb kockázat vállalásával és magasabb hozam elvárása mellett. Ugyanakkor fontos megjegyezni, hogy kevés ilyen befektető létezik a fejletlenebb pénzügyi kultúrával rendelkező tagállamokban. Az EU felismerve a innováció-finanszírozás alacsony színvonalát már a 2007-2013-as időszakban is bátorított a tagállamokat az újszerű finanszírozási eszközök fejlesztésére, főleg azon területeken, ahol a klasszikus magántőke még nem vállal nagy mértékű finanszírozást. Jellemzően az early stage életszakaszban járó, kutatásfejlesztésben és innovációban érdekelt vállalkozások nem képesek forrásokhoz jutni, még magánbefektetők útján sem.. Ilyen hiánypótló kezdeményezések, programok tervezésekor külön kihívást jelent a versenytorzító hatások kiküszöbölése, melyet az EU messzemenőkig szem előtt tart. Befektetők a legkisebbeknek A kockázatitőke piac sajátos, nem intézményesült, informális szegmensét magánszemélyek, közkeletű el- nevezéssel az üzleti angyalok képezik, akik láthatatlanul, anonim módon vesznek részt a finanszírozásban. Anyagi- és szellemi tőkét (vállalkozói ismeretet, tudást, kapcsolati tőkét) fektetnek be olyan vállalkozásba, amely tőzsdén nem jegyzett, és amellyel a befektetést megelőzően nem álltak kapcsolatban (EC 2003, Mason-Harrison, 1995 1996). Más megfogalmazásban az üzleti angyalok a kockázatitőkéhez hasonló vállalkozásfinanszírozó- és fejlesztő tevékenységet ellátó magánszemélyek. (Osman Péter, 1999). A befektetések terén az Üzleti Angyalok az első befektetők, azaz az ő kockázatvállalásuk a legmagasabb és hajlandók befektetni akár egy jó ötletbe is. Természetesen itt is valamilyen keretet (meglévő vagy újonnan alapított vállalakozás) kell adni az együttműködésnek, ahol az angyal részesedést szerez. nem ritka, hogy a szellemi termék fejlesztése által az adott know-how-ban, vagy szabadalomnak is réstulajdonosa lesz. Az üzleti angyalok azok a befektetők, akik az innovatív vállalkozásokat már a kezdeti stádiumban (early stage) felkarolják, vagy akár magvető tőkét (seed capital) biztosítanak. Ennek a szektornak a partnerei lehetnek akár az egyszerű feltalálók és a szabadalommal rendelkező mikrovállalkozások, amelyeknek sem elég tőkéjük, sem kidolgozott üzleti tervük, sem rátermett menedzsmentjük az önálló hasznosításra, illetve egyetlen számottevő vagyonuk szellemi tőkéjük. A megtérü-

INNOVATÍV KIS ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSOK ÚJSZERŰ LEHETŐSÉGEI lést tehát a know-how sajátosságai vagy a későbbi üzleti monopoljogok biztosíthatja. (bővebben a következő kiadványban Az üzleti angyal hálózatok közvetítési tevékenysége befektetői oldalról egyszerre terjed ki a private equity alacsony összegű befektetéseire, ahol is jellemezően magánszemélyek fektetnek be egy adott projektcégbe, és a kockázati tőke közvetítésére, ahol már befektető cégek szereznek részesedést a céltársaságban. Korai fázisú (early stage) befekteések Magvető tőke (seed capital) A fejlesztési projektek legalsó, vagy első szintje a magvető szakasz (seed stage). Ez a szakasz az ötlet felmerülésétől a kutatási fázison és a technológia validálásán át a prototípus megszületéséig tarthat. Ebbe az életszakaszba sorolhatjuk az egyszerű feltalálókat és fejlesztő mikrovállalkozásokat, amelyeknek sem elég tőkéjük, sem kidolgozott üzleti tervük, sem rátermett menedzsmentjük az önálló hasznosításra, illetve egyetlen számottevő vagyonuk szellemi tőkéjük. A kutatási szakasz rendszerint a 3F-ként (Founder, family, friends az alapító, a család és barátok) emlegetett saját belső kezdőtőke révén, illetve kisösszegű és sematizált vissza nem térítendő támogatásokon keresztül lehet csak finanszírozni. Ezek a 19 támogatások elsősorban kormányzati vagy regionális intézményektől, vagy esetleg ipari kutatási szövetségektől, alapítványoktól származnak. Miután azonban a technológia validálása megtörtént, és a prototípus fejlesztése kerül napirendre, az innovatív tevékenység finanszírozására már az ún. üzleti angyalok vállalkozhatnak. A jellemzően néhány tíz millió forint mértékű befektetés megtérülését tehát a know-how egyedi sajátosságai vagy a későbbi üzleti monopoljogok biztosíthatják. Induló szakasz (start up stage) Az induló szakaszban folytatódik a termékfejlesztés (elsősorban a gyártás előkészítése céljából), illetve elkezdődik a marketingtevékenység, piackutatás, de kereskedelmi értékesítés még nem, vagy szerény keretek között zajlik. Ennek a szakasznak kétségkívül a legkritikusabb része a vállalkozás szervezeti kereteinek hatékony megszervezése. A nagyjából egymillió euró összeget befektető legfontosabb finanszírozói kört ekkorra már egyértelműen az üzleti angyalok és a befektetéseiket korai fázisra koncentráló kockázatitőkések, illetve esetenként a stratégiai célú kockázatatitőke-típusú befektetéseket is végző, hasonló ágazatban működő termelővállalatok. (Az ilyen befektetésekre utalunk a corporate venturing angol nyelvű kifejezéssel, mely a hazai szakirodalomban vállalatközi fejlesztőtőke-befektetés néven jelent meg (Osman 2000).

20 EU COMPASS 3 A vállalkozások alapításához, indulásához és korai növekedéséhez szükséges tőkeforrások kínálata a fent leírt elégtelenség következtében egyre inkább a nem intézményesült kockázati tőkepiac (az un. Üzleti Angyalok) minél aktívabb működésétől függ. Az Üzleti Angyalok tevékenysége nagyon hasznos a vállalkozások számára, mert a bevitt pénz mellett a vállalat értékét egyéb módszertani fejlesztések révén tovább emelik. Hálózati keretek között pedig megvalósíthatósági tanulmányt (feasibility study), üzleti tervet (business plan) készítenek a projekthez, így azok már sokkal vonzóbbak egy következő, nagyobb befektető számára, aki mellesleg az üzleti angyal üzletrészét is kivásárolja jóval magasabb áron mint az eredeti befektetés volt. Bár ez a kockázatitőke-befektetés legkockázatosabb válfaja, mivel még sem az elképzelés, sem a technológia, sem a vállalkozó, sem a piac nem bizonyított, mégis óriási gazdasági jelentősége van a fejlett és a fejlődő gazdaságokban egyaránt. Korai növekedési szakasz (early growth stage vagy other early stage) A következő fordulópontot a termék piaci értékesítésének megkezdése jelenti, mellyel kezdetét veszi a korai növekedés szakasz. Ebben a szakaszban jelentős nagyságú erőforrásokat emészt fel a piaci bevezetés és a marketingtevékenység. Ennél a szakasznál már jelentősebb mértékű lehet a folyamatos termeléshez szüksé- ges forgótőkeigény biztosítása. A beruházások színvonala és volumene is magasabb szintet ér el akár a logisztikai vagy minőségi igények miatt. Az értékesítés és ezzel párhuzamosan a gyártás felfuttatásához újabb és újabb tőkeinjekcióra (első és másodikkörös befektetésekre) és hitelági finanszírozásra lehet szükség, melyhez különböző kockázatitőke szervezetek és pénzintézetek biztosíthatják a forrásokat. A bevételek megjelenésével és növekedésével ebben a szakaszban juthat túl a vállalkozás a fedezeti ponton (és ezzel az ún. halál völgyén, mivel ezután már csökken a bukás valószínűsége), valamint válhat tartósan nyereségessé és fenntarthatóvá az üzletmenet. Későbbi fázisú (later stage befektetések) Növekedési szakasz és tőzsdei bevezetés (later stage) A kései fázisokban a már (megbízhatóan) működő, versenyképes termékkel, vagy szolgáltatással rendelkező cég kapacitásinak növelését, piaci expanzióját, vagy újabb termékfejlesztését szükséges finanszírozni. Ekkorra általában már lezajlik a tulajdonosi kör és a menedzsment szétválása. Ennek szakasznak a finanszírozására a kockázati tőkebefektetők (development capital), illetve a kivásárlásokra (buy-outs) specializálódott kockázatitőke szervezetek vállalkoznak. Az áthidaló finanszírozás, mely jellemzően mezzanine finanszírozást