Alkotmányos médiajog?

Alkotmányos médiajog? Az elektronikus média jogának elemzése az amerikai és a magyar alkotmánybíráskodási gyakorlat tükrében Doktori értekezés Kézirat lezárása: 2007. július 1. Készítette: Dr. Udvary Sándor PhD hallgató KRE ÁJK Állam- és Jogtudományi Doktori Iskola Témavezető: Dr. Révész T. Mihály tszkv. egyetemi docens KRE ÁJK Médiajogi tanszék

[The press is] the only business in America specifically protected by the Constitution -- not primarily to amuse and entertain, not to emphasize the trivial and the sentimental, not to simply give the public what it wants -- but to inform, to arouse, to reflect, to state our dangers and our opportunities, to indicate our crises and our choices, to lead, mold, educate and sometimes even anger public opinion. John F. Kennedy Elected officials have no constitutional right to conduct governmental affairs behind closed doors. Their duty is to inform the electorate, not hide from it. Harold Herd, Kansas Supreme Court Justice Words -- so innocent and powerless as they are, as standing in a dictionary, how potent for good and evil they become, in the hands of one who knows how to combine them! Nathaniel Hawthorne

i Tartalomjegyzék Rövidítések jegyzéke Bevezetés 1. A témaválasztás indokai, célkitűzések 2 2. Az értekezés szerkezete, módszerei 4 I. fejezet Az elektronikus médiajog fogalmi alapjai 1. Kommunikációelméleti alapfogalmak 9 1.1. A kommunikáció fogalmáról 9 1.2. A tömegkommunikáció fogalmáról 10 1.3. A médium és média 11 1.4. (Tömeg)kommunikációs modellek 13 A) Transzmissziós modell 14 B) Rituális modell 16 C) Reklám modell 16 D) Befogadási modell 17 E) Participációs modell 17 F) A modellek összefoglalása 18 2. A hatásvizsgálati hagyományról 18 3. A tömegkommunikáció jogáról 21 3.1. Az általános kommunikációs jog elutasítása 22 3.2. A jog beavatkozásának alapjai 24 3.3. A média jogáról 25 3.4. A médiára ható jogi hatások modellje 27 A) Kultúra és információ 28 B) Vetélytársak 29 C) Hirdetők 32 D) Tulajdonosok 33 E) Hírügynökségek 34 F) Egyes társadalmi intézmények, csoportok 38 G) A terjesztési csatornák 38 H) Jogi/politikai kontroll 40 4. A tömegmédia funkciói 41 4.1. A jogilag jelentős funkciók 42 i) A vélemények szabad piactere 42 ii) A demokratikus közösség informálása 44 iii)a közvélemény hangja 46 iv) A kisebbségi vélemények szócsöve 48 v) A nyilvánosság őrkutyája 50 4.2. Az elszámoltathatóságról 52 II. fejezet Kommunikációs alapjogok alkotmányjogi alapvetés 1. Az amerikai kísérlet 57 1.1. A szólásszabadság fejlődése 57 (A) Az Első Kiegészítés születése 57 (B) A jogok igazolása 59 1.1.1. A világos és jelenvaló veszély 61 1.1.2. Kormányzati becsületsértés 66 i) A közszereplők köre 69 i v

ii ii) A becsületsértő kijelentés jellege 70 iii) A rossz szándék meghatározása 70 1.1.3. Tartalomsemlegesség v. tartalmi diszkrimináció 71 1.1.4. A gyűlöletbeszéd 72 1.1.5. A szimbolikus beszéd 75 1.1.6. Az obszcenitás 78 1.2. Új jelenség a kommunikációban 81 1.3. Kiegyensúlyozottság minden áron 85 1.4. Kiegyensúlyozottság: elégséges 90 1.5. Az általános kiegyensúlyozottság és kísérőinek bukása 93 1.6. Következtetések 101 2. Magyar alkotmánybírósági gyakorlat Alapvető határozatok 103 2.1. Az elektronikus média útján történő véleménynyilvánítás alkotmányos 104 védelme 2.2. A védett vélemény fogalmi meghatározásáról 105 2.3. A véleménynyilvánítás szabadságának korlátozhatósága 106 2.4. A cenzúra tilalmáról 118 2.5. Reklám és reklámtilalom 119 2.6. A minősített többség alkotmánybírósági értelmezéséről 122 2.6.1. A minősített többség formai és tartalmi tesztje 123 2.6.2. Út a fokozott védelemhez 126 2.6.3. Az átemelés tilalma 130 III. fejezet Az elektronikus médiára vonatkozó alkotmánybírósági határozatok 1. Út a médiatörvény megalkotásáig 132 1.1. A média Kormány-felügyelete 132 1.2. Az elhalasztott megsemmisítés 135 1.3. A Kormány szervezet-irányítási jogköre 136 1.4. A költségvetési kontroll alkotmányellenessége 136 1.5. A Bokros-csomag médiára vonatkozó rendelkezései 137 1.6. A Magyar Távirati Iroda Kormány-felügyelete 138 2. A médiatörvényt vizsgáló határozatok 139 2.1. A csonka kuratóriumok 139 2.1.1. A kiváltó okokról 140 2.1.2. Az indítványozói érvek 141 2.1.3. Döntés a csonka kuratórium alkotmányosságáról 142 2.1.4. A döntés kritikája 143 2.2. A Kuratóriummal kapcsolatos további döntések 153 2.2.1. A hadigondozottakkal kapcsolatos kérdések 153 2.2.2. A kuratóriumi tagok sorsolása 153 2.3. A média és a választások viszonya 157 2.3.1. A kampánycsend alkotmányossága 157 2.3.2. A közvélemény-kutatások státusza 161 2.3.2.1. Egyes közvélemény-kutatásra vonatkozó elméleti 162 megállapítások 2.3.2.2. Az alkotmánybírósági döntés és kritikája 164 2.3.3. A médiakampánnyal kapcsolatos jogorvoslat 170 2.3.3.1. A jogorvoslat szabályozatlanságának alkotmányellenessége 171 2.3.3.2. Hatékony jogorvoslat? A döntés és hatása kritikus szemmel 173

iii 2.4. Az üzemben tartási díj kérdésköre 177 (A) Az üzemben tartási díj szabályozása 177 (B) Egy alternatív javaslat és megvalósíthatósága 178 2.4.1. A költségvetési szerv vagyonának és az üzemben tartási díjnak az elosztása 181 2.4.1.1. A Magyar Televíziónak juttatott vagyon 181 2.4.1.2. Az üzemben tartási díjbevétel megosztása 184 2.4.2. Az üzemben tartási díj átvállalása 185 2.4.2.1. Az átvállalás alkotmányossága 185 (A) A közteherviselők magányossága 186 (B) Idézet vagy indokolás? 187 (C) Sajtószabadság v. médiaszabadság 188 (D) Monolit finanszírozási rend 189 2.5. A 2005-ös határozat-csomag 192 2.5.1. Kincstári számlakötelezettség és üzemben tartási díj 192 2.5.1.1. A számlavezetési kötelezettség, mint tulajdonjogi sérelem 193 2.5.1.2. A számlavezetési kötelezettség, mint a sajtószabadság sérelme 194 2.5.1.3. A kétharmados mellékvágány 196 2.5.1.4. Adó? Üzemben tartási díj? 197 2.5.1.5. A parlamenti közvetítésről 198 2.5.2. A horizontális koncentrációról 198 2.5.3. A műsorelosztó vállalkozások vételkörzete 199 2.5.3.1. Az egyhatodos (egyharmados szabály) 199 2.5.3.2. Az ORTT, mint jogalkotó? 200 2.5.3.3. A jó, a rossz és a csúf, avagy az Unió, az Alkotmánybíróság és 201 a műsorelosztók vételkörzete 2.5.4. A 2005-ös határozatcsomag értékelése 205 2.6. Parlamenti közvetítés kijelölt pozíciók 207 2.6.1. Az indítványozók érvei 208 2.6.2. A döntés és indokai 209 2.6.2.1. A közvetítésre kijelölt hely 209 2.6.2.2. A szabályozatlanság alkotmányossága 211 2.6.3. A döntés kritikája 212 2.6.3.1. A közérdekű adatok megismeréséhez való jog téves felhívása 212 2.6.3.2. Az Európa Tanács határozata 213 2.6.3.3. A zártláncú közvetítés és a kijelölt hely összemosása 215 2.6.3.4. Egy módszertani hiba 220 2.6.3.5. A mulasztás legitimálása 221 2.6.3.6. A kritikák összefoglalása 223 2.7. Borotvaélen: a kiegyensúlyozottság elve és a Panaszbizottság eljárása 224 2.7.1. Kiegyensúlyozottság és kikényszerítése 224 2.7.2. Egyesített indítványozói érvek 226 2.7.3. A döntés áttekintése 227 (A) Alkotmányos követelmény a kiegyensúlyozottság tárgyában 227 (B) A Panaszbizottság ügyrendjének hatálya 229 (C) A panaszbizottsági határozat, és az ellene emelt jogorvoslat 230 2.7.4. A határozat kritikája 231 (A) Kiegyensúlyozottság üres alkotmányos követelmény? 231 (B) Az egyéb panaszos eljárás és procedurális alapjai 240 (C) A panaszbizottsági határozat végrehajtása 241 2.8. Az ORTT kettős jogi státusza 242

iv IV. fejezet Az Rttv. egyes szabályairól de lege lata 1. A médiatörvény mini-alkotmányjellege 245 2. A közszolgálati műsorszolgáltatási szabályzat alkotmányossága 247 3. Az emberi jogok védelme és a gyűlöletkeltés tilalma 249 3.1. Emberi jogok v. személyhez fűződő jogok 249 3.2. A gyűlölet keltésére alkalmas egyéb tevékenység 254 4. Működés megválasztott elnök nélkül 258 5. A média-hatóságok megválasztása, összetétele 259 6. Műsorszolgáltatási pályázat és jogorvoslat 263 7. A kuratóriumok törvényességi felügyelete 264 V. fejezet Kodifikációs alapkérdések 1. Proaktív igények reaktív módszer 267 1.1. Az Alkotmánybíróság hatása a kodifikációra 267 1.2. Az alkotmánybírósági határozat kötelező ereje 269 2. Az újraszabályozás törvényhozási eljárása 272 2.1. Egy eretnek kérdés 272 2.2. A védett szabályozás hatóköre 273 2.3. Az elfogadási eljárás 276 2.3.1. Az Rttv. részleges módosítása 276 2.3.2. A médiaszabályok teljes újrakodifikálása 276 2.4. Mi a médiatörvény kétharmados tartalma? 277 3. A médiatörvény tartalma és a sajtószabadság 286 4. Kiegyensúlyozottsági követelmény a médiaszabályozásban 289 4.1. A kiegyensúlyozottság alanyai 290 4.2. A kiegyensúlyozottság érvényesítésének nehézsége 296 5. Alkotmányos médiajog? 298 Függelék I. Kommunikációs piramis vi II. A kommunikációs transzmissziós modellje vi III. A médiára ható jogi hatások modellje vii IV. Az objektivitás elméleti kritériumai vii V. Az SZJA 1%-al összefüggő információk viii VI. Egyes közszolgálati médiumok költségvetési adatai ix VII. Az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének 1142 (1997) határozata a xi parlamentek és média kapcsolatáról Irodalomjegyzék Idézett irodalom Felhasznált irodalom Felhasznált alkotmánybírósági határozatok Felhasznált US Supreme Court határozatok Felhasznált jogszabályok, egyéb normák xiii xix xxi xxiii xxiv

v Rövidítések jegyzéke Abtv. az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény Áht. az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény Alap Műsorszolgáltatási Alap ÁSZ Állami Számvevőszék Avtv. a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény Btk. a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény Ctv. a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény FCC Federal Communications Commission Grtv. a gazdasági reklámtevékenységről szóló 1997. évi LVIII. törvény Gt. a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény HTK Hungária Televízió Közalapítvány ibid. ibidem Jat. a jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény Ket. a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény ld. lásd Legfelső Bíróság Supreme Court of the United States lj. lábjegyzet MRK Magyar Rádió Közalapítvány MTItv. a nemzeti hírügynökségről szóló 1996. CXXVII. törvény MTK Magyar Televízió Közalapítvány ORTT Országos Rádió és Televízió Tanács PBÜ az ORTT Panaszbizottságának Ügyrendje Pp. a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény Ptk. a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény Ptké. a Polgári Törvénykönyv hatálybalépéséről és végrehajtásáról szóló 1960. évi 11. törvényerejű rendelet PPJNE az Egyesült Nemzetek Közgyűlése XXI. ülésszakán, 1966. dec. 16-án elfogadott Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezség-okmánya kihirdetéséről szóló 1976. évi 8. törvényerejű rendelet Stv. a sajtóról szóló 1986. évi II. törvény Római Egyezmény az emberi jogok és az alapvető szabadságok védelméről szóló, 1993. évi XXXI. törvény a Rómában, 1950. november 4-én kelt Egyezmény és az ahhoz tartozó nyolc kiegészítő jegyzőkönyv kihirdetéséről Rttv. a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény t.i. tudni illik Testület az Alkotmánybíróság Tpvt. a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény ún. úgy nevezett Ügyrend az Alkotmánybíróság ideiglenes ügyrendjéről és annak közzétételéről szóló, módosított és egységes szerkezetbe foglalt 3/2001. (XII. 3.) Tü. Határozat v. versus v.ö. vesd össze Ve. a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény

vi FÜGGELÉK I. ábra. Kommunikációs piramis Társadalmi méretű (tömegkommunikáció) Intézményes/szervezeti pl. politikai rendszer vagy gazdasági szervezet Csoportközi vagy egyesületi (helyi közösség) Csoporton belüli (pl. család) Személyközi (pl. főnök-beosztott, pár) Személyen belüli (pl. információ-feldolgozás) Forrás: McQuail, 2003, 19. II. ábra A kommunikációs transzmissziós modellje Forrás: Daniel Chandler: The Transmission Model of Communication, http://www.aber.ac.uk/media/documents/short/trans.html

vii III. A médiára ható jogi hatások modellje Kultúra és információ Vetélytársak Hirdetők Tulajdonosok Hírügynökségek A média jogi mozgástere Jogi/politikai kontroll Terjesztési csatornák Egyéb társadalmi intézmények Mcquail, 2003, 221. alapján IV. Az objektivitás elméleti kritériumai Westerstahl szerint: objektivitás ténybeliség pártatlanság igazság informativitás relevancia kiegyensúlyozottság semlegesség Forrás: McQuail, 2003, 156.

viii V. Az SZJA 1%-al összefüggő információk V.1. A 2000-2005. ös évek főbb adatai Megnevezés/ időszak 2000. dec. 2001. dec. 2002. dec. 2003. dec. 2004. dec. 2005. dec. Az érvényesen megjelölt szervezetek száma (db) Az érvényes nyilatkozatok száma (ezer db) Az érvényesen rendelkező magánszemélyek száma (millió fő) Az érvényesen felajánlott összeg (milliárd Ft) 18 398 18 628 20 290 22 018 23 255 24 957 1 984 2 028 2 082 2 193 2 185 2 167 1,34 1,36 1,38 1,44 1,40 1,37 5,89 6,93 8,35 10,12 11,60 11,82 V. 2. A potenciálisan felajánlható és ténylegesen felajánlott összegek Időszak A civil 1 % potenciális összege (milliárd Ft) A civil szféra javára felajánlott 1 % összege (milliárd Ft) A civil szféra javára érvényesen felajánlott 1 % összege (milliárd Ft) 2000. dec. 3,8 3,7 2001. dec. 8,2 4,5 4,3 2002. dec. 9,6 5,4 5,2 2003. dec. 10,8 6,4 6,2 2004. dec. 11,0 7,2 7,0 2005. dec. 11,3 7,2 7,0 V.3. A támogatott szervezetek megoszlása 2005. december 31-én Kategória megnevezése Szervezet (db) Nyilatkozatok száma (db) Felajánlott összeg (Ft) Társadalmi szervezetek 8 841 234 296 1 277 716 408 Alapítványok 13 451 1 030 048 5 409 176 362 Közalapítványok 1 314 54 926 259 298 024 Országos közgyűjtemények és egyéb kulturális intézmények 23 599 4 397 110 Magyar Tudományos Akadémia 3 108 1 664 864 Országos Tudományos Kutatási Alapprogram 0 0 0 Könyvtári, levéltári, múzeumi, egyéb kulturális, egyéb szórakoztatási tevékenységet folytató szervezetek 328 11 086 60 353 340 Országos gyűjtőkörű szakmúzeumok 4 78 609 760 Egyéb (fentiekbe be nem sorolt) szervezetek 859 3 618 16 186 910 Civil szféra összesen 24 811 1 330 577 7 006 897 033 Forrás: www.apeh.hu

ix VI. Egyes közszolgálati médiumok költségvetési adatai VI. 1. A Magyar Televízió Zrt. költségvetési adatai 2000-2006 között Megnevezés 2000. év 2001. év 2002. év 2003. év 2004. év 2005. év 2006. év I. Értékesítés nettó árbevétele 3 439 062 2 662 717 2 648 838 3 437 144 4 738 303 3 570 519 3 725 100 II. Aktivált saját teljesítmények értéke 72 965 1 942 025-215 632 929 452-947 563 216 845 305 319 III. Egyéb bevételek 18 202 579 20 052 774 15 709 157 16 861 378 22 344 794 25 309 681 26 427 828 Anyagköltség 656 369 617 742 645 326 695 302 790 052 663 331 791 365 Igénybevett szolgáltatások értéke 17 692 356 17 976 774 17 750 696 18 402 889 15 945 882 13 203 708 14 775 632 Egyéb szolgáltatások értéke 101 650 249 644 520 145 619 693 470 600 445 113 77 731 Eladott áruk beszerzési értéke 33 237 31 956 0 0 0 Eladott (közvetített) szolgáltatások értéke 1 459 133 5 620 0 IV. Anyagjellegű ráfordítások 18 483 612 18 876 116 18 916 167 19 719 343 17 206 667 14 317 772 15 644 728 Bérköltség 5 164 845 4 478 478 4 217 923 4 682 097 5 451 480 6 276 121 7 593 804 Személyi jellegű egyéb kifizetések 936 008 537 390 879 236 821 086 923 929 522 551 1 142 619 Bérjárulékok 2 330 466 1 787 486 1 758 702 1 928 765 2 131 733 2 262 907 2 625 910 V. Személyi jellegű ráfordítások 8 431 319 6 803 354 6 855 861 7 431 948 8 507 142 9 061 579 11 362 333 VI. Értékcsökkenési leírás 1 466 164 1 359 946 1 334 108 1 051 535 526 236 537 193 523 771 VII. Egyéb ráfordítások 5 440 351 6 526 699 3 181 998 3 697 251 4 273 465 3 403 951 5 397 359 A. Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye -12 106 840-8 908 599-12 145 771-10 672 103-4 377 976 1 776 550-2 469 944 VIII. Pénzügyi műveletek bevételei 156 850 161 854 724 366 219 827 254 822 141 408 292 200 IX. Pénzügyi műveletek ráfordításai 246 624 331 018 426 463 469 476 344 475 559 162 242 181 B. Pénzügyi műveletek eredménye -89 774-169 164 297 903-249 649-89 653-417 754 50 019 C. Szokásos vállalkozási eredmény -12 196 614-9 077 763-11 847 868-10 921 752-4 467 629 1 358 796-2 419 925 X. Rendkívüli bevételek 810 268 10 889 238 165 211 150 919 409 763 317 775 6 855 922 XI. Rendkívüli ráfordítások 32 748 73 213 51 085 62 500 39 900 30 528 D. Rendkívüli eredmény 810 268 10 856 490 91 998 99 834 347 263 277 875 6 825 394 E. Adózás előtti eredmény -11 386 346 1 778 727-11 755 870-10 821 918-4 120 366 1 636 671 4 405 469 XII. Adófizetési kötelezettség F. Adózott eredmény -11 386 346 1 778 727-11 755 870-10 821 918-4 120 366 1 636 671 4 405 469 G. Mérleg szerinti eredmény -11 386 346 1 778 727-11 755 870-10 821 918-4 120 366 1 636 671 4 405 469 Forrás: MTV Zrt.

x VI.2. A Magyar Rádió Zrt. támogatása 1997-2007 közötti időszakban Tény (Millió Ft) Terv (Millió Ft) Megnevezés/Év 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 Bevételként elszámolt támogatások összesen 6 460 7 563 8 405 9 045 8 104 8 349 10 495 12 275 12 435 12 937 13 535 Üzembentartási díj 3115 3305 3830 3737 3911 4019 5712 6026 7027 7167 7167 Műsorterjesztés 1873 2757 2846 3441 3319 3550 3841 4389 4708 5070 5668 Műsorszolgáltatási díjbevétel EU csatlakozás támogatása 120 ORTT-től kapott 150 374 280 162 MTV Közalapítvány megtakarítás Mentesítettek miatti támogatás 1064 1064 1229 1217 0 0 0 0 0 0 Létszámleépítésre kapott támogatás 157,3 0 53 0 150 0 0 0 0 0 Minisztériumoktól kapott támogatás Köztartozás törlése 2000.évi CXXXIII. tv Késedelmi pótlék törlés 2000:CXXXIII. tv. 62/2004 OGY határozat alapján 1200 Egyéb támogatások összesen az alábbi részletezés szerint: Művészeti együttesek támogatása 408 437,1 500 500 500 500 660 660 700 700 700 Tény (Millió Ft) Terv (Millió Ft) Megnevezés/Év 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 Tőkeemelésként elszámolt támogatások összesen 0 0 0 0 0 1 500 500 0 0 0 Saját tőke rendezése 2002. évi LXII. tv. 1500 500 Összes költségvetési támogatás 6 460 7 563 8 405 9 045 8 104 9 849 10 995 12 275 12 435 12 937 13 535 Forrás: Magyar Rádió Zrt.

xi VII. függelék Az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének 1142 (1997) határozata a parlamentek és média kapcsolatáról (eredeti szöveg, Kiemelések tőlem! U.S.) RESOLUTION 1142 (1997) 1 on parliaments and the media 1. The Assembly is aware of the difficulties that the parliamentary institution faces in preserving its position as the cornerstone of democracy. The citizens in most European countries do not feel involved enough, or at all, in the ongoing debates in their parliaments and are not aware of their agendas or activities. 2. Communication is vital for bridging the gap between elected representatives and citizens. Parliaments should therefore promote better co-operation with the media, in order to enhance public dialogue with the citizens. 3. However, for reasons of profitability, most mass media follow certain criteria, driven, for example, by the need to entertain or to focus on spectacular events, which makes it difficult for parliamentary activities to gain media coverage. 4. Moreover, the lesser ability of parliaments in numerous European countries to take the initiative and make policy decisions as compared with governments causes the media to neglect parliaments in favour of governments, resulting in a loss of credibility for those parliaments. 5. By the very nature of their work, parliaments cannot react to events with the same promptness as governments. Nor are the lengthy parliamentary procedures, which are essential for the careful scrutiny of bills, in keeping with the faster dissemination of news through modern communications technologies. 6. The role of parliaments as central political fora for debates has been weakened in recent years. This is because the media promote short and unconventional debates and comments. 7. The media landscape is highly complex. Alongside the sensationalist media which jeopardise the development of a constructive public dialogue, quality newspapers and magazines and serious public radio and television services continue objectively to cover a wide range of news, including parliamentary news. They ensure that high standards are maintained by meeting, as best they can, the basic aims of the media: to inform, to comment, to provide a means of communication between different social groups, to give the public the means with which to develop critical judgement. 8. However, their emphasis on quality can be undermined by market forces, and media diversity, so necessary to the proper functioning of democracy, finds itself challenged. Parliaments should therefore consider measures aimed at preserving the role of quality media. 9. Without adaptation to modern communication methods, parliaments could easily see their activity overtaken by other mediators using new means of expression for the will of the people. Therefore, parliaments need to keep up with the realities of a global communication society. 10. Extensive use of the new information technologies should therefore be considered as an important "ingredient" of the policy pursued by parliamentary communication services in the interests of public debate. This requires, however, high levels of investment that cannot immediately be borne by all parliaments.

xii 11. The Assembly invites national parliaments to urgently consider measures aimed at: i. ensuring greater openness of parliamentary work, including committee meetings, and to consider this question not only as a matter of communication policy but also as an important political priority with direct implications for the functioning of democracy; ii. making better use of classic communication methods and new information technologies, in particular: a. by providing the best possible working conditions for the media and especially for parliamentary correspondents; b. by ensuring the speedy dissemination of information about debates, inter alia, by rapidly publishing the minutes and verbatim reports of proceedings; c. by creating on-line services for direct electronic communication with the public and with journalists; d. by providing full access to parliamentary documents, so that public debate can be encouraged before the vote on a bill; iii. taking advantage of the advice of experts in communication; iv. making legal texts more accessible to non-specialist readers; v. taking the necessary steps to place themselves more in focus for political debate identifying, for instance, areas in which procedures can be streamlined to speed up decision making; vi. encouraging, within information and communication services, the assembly of information packs presenting laws and describing their specific features for the journalistic and professional circles most closely concerned; vii. organising seminars for journalists on parliamentary work with a view to familiarising them with legislative procedures and parliamentary proceedings and to improving their knowledge on relations between parliaments and international institutions. Journalists from local and regional newspapers and magazines should receive special attention; viii. creating communication networks on the Internet, enabling citizens to communicate interactively with both parliamentarians and parliamentary information services; ix. devising means of encouraging the creation of independent television channels devoted to parliamentary work, as is the case in several European countries, in the United States and in Canada; x. assisting, through fiscal or other means, those media which strive to provide highquality news on a fully independent basis and which are threatened with extinction by market forces. 1. Text adopted by the Standing Committee, acting on behalf of the Assembly, on 7 November 1997. See Doc. 7905, report of the Committee on Parliamentary and Public Relations, Forrás: http://assembly.coe.int/main.asp?link=/documents/adoptedtext/ta97/eres1142.htm

xiii Irodalomjegyzék A/ IDÉZETT IRODALOM A/1 Könyvek Szerző Mű címe 1 Alkotmánytan, (szerk.: Kukorelli István), Osiris, Budapest, 1999. 2 Amendment XIV; The United States Constitution, Oxford University Press 2005. 3 Az Alkotmány magyarázata (dr. Balogh Zsolt, dr. Holló András, dr. Kukorelli István, dr. Sári János), KJK-KERSZÖV, Budapest 2003. 4 Az értelmezett Alkotmány,(szerk.: Holló András és Balogh Zsolt), Hivatalos Magyar Közlönykiadó, Budapest, 2005. 602. 5 Emberi jogok (szerk.: Halmai Gábor és Tóth Gábor Attila), Osiris, Budapest 2003. 6 Holding the Media Accountable, Indiana Univ. Pr., (ed. David Pritchard) 2000. 7 Médiajogi kézikönyv (szerk.: Jany János), Budapest, Osiris 2000. 8 The Writings of James Madison. (szerk.: Gaillard Hunt) 9. kötet, New York, G. P. Putnam's Sons, 1900 1910. 9 Zöld Könyv a romák médiaábrázolásáról, Szociális és Munkaügyi minisztérium, Budapest, 2007, 33-39. 10 Ádám Antal: Az alkotmányi értékek és alkotmánybíráskodás, Osiris, Budapest, 1998. 11 Bagdikian, Ben: The New Media Monopoly, Beacon Press, Boston, 2004. 12 Bajomi-Lázár Péter: Média és társadalom, Antenna Könyvek, Budapest, 2006. 13 Balogh Zsolt Holló András: Az értelmezett Alkotmány, Magyar Hivatalos Közlönykiadó, Budapest, 2005. 14 Baudrillard, Jean: A szimulákrum elsőbbsége, (szerk.: Kiss Attila Atilla Kovács Sándor Odorics Ferenc) Testes könyv I. Szeged, Ictus-JATE, 1996. 15 Béres István Társadalmi kommunikáció, Budapest, Osiris, 2001, 1.1. fejezet Horányi Özséb: 16 Brennan, William J. Jr.: The Supreme Court and the Meiklejohn Interpretation of the First Amendment, Harvard Law Review, 79: 5-6 (1965) 17 Capella. J.N.és Jamieson, K.H: The Spiral of Cynicism: the Press and the Public Good, New York, Oxford University Press, 1997. 18 Cseh Gabriella- Sükösd Miklós: Médiajog és Médiapolitika Magyarországon I. Médiajog, Új Mandátum Könyvkiadó, Budapest, 1999. 19 Farber, Daniel A.: The First Amendment, Concepts and Insights, New York, Foundation Press, 2003. 20 Fiss, Owen M.: The Irony of Free Speech, Harvard Univ. Press, Cambridge, 1995. 21 Gálik Mihály Horváth János Egy új médiatörvény alapjai (Javaslat), Magyarország Médiakönyve 2003, ENAMIKÉ 2003, II. kötet Szente Péter: 22 Gálik Mihály- Médiaszabályozás, KJK-Kerszöv, Budapest, 2005. Polyák Gábor: 23 Gellért Kis Gábordr. Ballai Éva: A köznyilvánosság működéséről szóló törvény koncepciója, in: Magyarország Médiakönyve 2003, ENAMIKÉ 2003, II. kötet 24 Hall, Stuart: Coding and Encoding in the Television Discourse, (Stuart Hall et al., eds.) Culture, Media, Language. London: Hutchinson, 1980. 25 Halmai Gábor Változó minták és mércék, in: Tíz éves az Alkotmánybíróság, Alkotmánybíróság, Budapest 2000.

xiv 26 Halmai Gábor: Kommunikációs jogok, Új Mandátum, Budapest, 2002. 27 Halmai Gábor: Az írott és elektronikus sajtó szabadságának egy éve. Médiakönyv 1999, Enamiké Budapest 1999. 28 Herman, Edward S. and Chomsky, Noam: 29 Herman, Edward S. Chomsky, Noam 30 Herman, Edward S. Chomsky, Noam Manufacturing Consent: The Political Economy of the Mass Media Pantheon Books, 1988. 1988.http://www.thirdworldtraveler.com/Herman%20/Manufac_Consent_Pr op_model.html The size, concentrated ownership, owner wealth, and profit orientation of the dominant mass-media firms. 1988. http://www.thirdworldtraveler.com/herman%20/ Manufac_Consent_Prop_Model.html Defining Press Responsibility: A Functional Approach, in D. Elliott, Responsible Journalism, Sage, 1986. Kik vagyunk mi? Az amerikai nemzeti identitás dilemmái, Budapest, Európa, 2005. 31 Hodges, Louis Wendell: 32 Huntington, Samuel P.: 33 Jakab András: A jogszabálytan főbb kérdéseiről, Unió, Budapest, 2003. 34 Lively, Donald E.: Essential Principles of Communications Law, Praeger, New York 1992. 35 McQuail, Denis: A tömegkommunikáció elmélete, Osiris Kiadó, Budapest 2003. 36 Meier, Werner A.: Media Ownership Does It Matter?, Networking Knowledge for Information Societies: Institutions & Intervention (ed. Robin Mansell, Rohan Samarajiva, Amy Mahan), 2002 Delft University Press. 37 Milton, John: Areopagitica, A Speech For The Liberty Of Unlicensed Printing To The Parliament Of England; http://www.gutenberg.org/files/608/608- h/608-h.htm; magyar fordítás: Az angol forradalom tükre, Budapest, Gondolat, 1975. 38 Molnár Péter: Gondolatbátorság, Új Mandátum, Budapest, 2002. 39 Murányi László: A tömeg tájékoztatása, Egyetemi jegyzet. Szt. István társulat, Budapest 2002. 40 Nemes Ferenc: Vezetési ismeretek és módszerek, Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem, Vezetőképző Intézet Publikációi, Budapest, 1998. 41 Pokol Béla: Médiahatalom, Windsor Kiadó, 1995, Budapest 42 Sajó András: A szólásszabadság kézikönyve, Budapest, KJK-Kerszöv 2005. 43 Sarkady Ildikó: A médiatörvény gyakorlati tapasztalatai, Médiajogi írások, Új Mandátum Könyvkiadó, Budapest, 2005. 44 Sólyom László: Az alkotmánybíráskodás kezdetei Magyarországon, Osiris Kiadó, Budapest 2001. 45 Sólyom László: A személyiségi jogok elmélete, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1983, 321 skk. 46 Tórcsányi Sára: A kommunikáció jogi alapjai, Budapest, Osiris, 2004. 47 Tunstall, Jeremy: A Media Industry Perspective,, (ed. J. Anderson.): Communication Yearbook, 14, 1991. A/2 Cikkek, tanulmányok 48 Repeal or Modification of the Personal Attack and Political Editorial Rules, Notice of Proposed Rulemaking, Gen. Docket 83-484. (June 21, 1983) 49 Ádám Antal: Az alkotmányi értékek fejlődési irányairól, JURA 2002/1.

xv 50 Andok Mónika: A hírek mint kulturális szimbólumok, Kommunikációkutatás Magyarországon 2005, konferencia poszter 51 Ankerl Géza: Közvélemény-kutatás vagy fortélyos hangulatkeltés? Valóság 2006/1. 52 Dr. Bayer Judit: Az alagút eleje: a közszolgálati televízióról az új médiakoncepció kapcsán, in: Vita egy új médiatörvény-koncepcióról, Médiakutató 4/2003. 53 BeVier, J.R.: The First Amendment and Political Speech: An Inquiry Into the Substance and Limits of Principle, 30 Stan. L. Rev. 1978. 54 Béky Zoltán Balázs: A műsorelosztók vételkörzetének törvényi korlátozása vitaindító, Infokommunikáció és jog 4. 2004. december 128-133. 55 Béky Zoltán Balázs: A műsorelosztók vételkörzetének törvényi korlátozása - vitazáró válasz, Infokommunikáció és jog 2005/4. 130-133. 56 Bitskey Botond: Mikor forduljon a bíró az Alkotmánybírósághoz? Jogtudományi Közlöny 2004/10. 57 Bourdieu, P.: L Opinion publique n existe pas. Les Temps modernes (Léderer Pál fordítása), 1973. január, 1292 1309. http://www.c3.hu/~szf/szofi97/sz97-03/sz97-03-area-8.htm 58 Brennan, William J. Jr.: The Supreme Court and the Meiklejohn Interpretation of the First Amendment, Harvard Law Review, 79: 5-6 (1965) 59 Cahn, Edmond: Justice Black and FAM Absolutes : A Public Interview, N.Y.U.L.Review 37:549-562 (1962) 60 Chandler, Daniel The Transmission Model of Communication, http://www.aber.ac.uk/media/documents/short/trans.html 61 Coase, Ronald: The Federal Communications Commission, Journal of Law & Economy 1959. http://hu.wikipedia.org/wiki/ronald_coase 62 Corn-Revere, Robert: 63 Flournoy, Craig, Sarver, Danielle and Smith, Nicole: Cyberspace Cases Force court to reexamine Basic Assumptions of Obscenity and Child Pornography Jurisprudence, Cato Supreme Court Review 2001-2002 (James L. Swanson ed.), Cato Institute, Washington D.C., 2002. Media Ownership and Bias: A Case Study of News Magazine Coverage of the 2000 Presidential Election Campaign, Louisiana State University, 2001, http://list.msu.edu/cgibin/wa?a2=ind0109b&l=aejmc&t=0&p=17702 64 Gálik Mihály: Törtszámok bűvöletében, Infokommunikáció és jog 5. 2005. február 13-14. 65 Graber, Doris A: Press Freedom and the General Welfare, Pol. Science Quarterly 101:257-275 (1986) 66 Halmai Gábor: Egyén- és állampárti alkotmánybírák. Tendenciák az Alkotmánybíróság alapjogi gyakorlatában, Fundamentum, 2002/1. 67 Halmai Gábor: Dohányreklám és véleményszabadság, Fundamentum 2003/3-4. 68 Halmai Gábor: Tanár és tanítványa. A legfőbb ügyész esete a házelnökkel, Élet és Irodalom, 44. évf. 7. http://www.es.hu/pd/display.asp?channel= PUBLICISZTIKA0007&article=2005-0118-0943-12VBBV 69 Hazlett, Thomas W.: Inotai G. András: Physical Scarcity, Rent Seeking and First Amendment, Columbia Law Review, Vol. 97, 1997/4. A műsorelosztók vételkörzetének magyarországi törvényi korlátozása az Európai Közösség elektronikus hírközlési szabályozásának tükrében Béky Zoltán Balázs cikkének margójára,

xvi Infokommunikáció és jog 2005/2. 54-57. 70 Jakab András Cserne Péter: A kétharmados törvények helye a magyar jogforrási hierarchiában, Fundamentum 2001/2. 43. 71 Kalven, Harry: The New York Times Case: A Note on The Central Meaning of the First Amendment, Supreme Court Review 191 (1964) 72 Klaehn, Jeffery: A Critical Review and Assessment of Herman and Chomsky s Propaganda Model European Journal of Communication, London, 2002, SAGE, Vol. 17 (2). 73 Koltay András: Around the World with Sullivan, Iustum Aequum Salutare, II. 2006/3-4. 74 Koppányi Szabolcs: Hírközlési jog az Európai Közösségben és Magyarországon, Budapest, Osiris, 2003. 75 Koppelman, Andrew: Does Obscenity Cause Moral Harm? Columbia Law Rev. 105: 1635-1679, 1679 (2005) 76 Karsai Dániel: A mulasztásos alkotmánysértés szankciórendszere. Jogtudományi Közlöny 2/2003. Az alkotmány és a szólásszabadság, Népszabadság, 2003. október 11. 77 Kis János és Sólyom László: 78 Kovács Mónika: A gyűlöletbeszédre vonatkozó szabályozási törekvések alkotmánybírósági vizsgálata, Infokommunikáció és jog, 2004/2. 79 Leach, Eugene E.: Tuning Out Education. The Cooperation Doctrine in Radio; http://www.current.org/coop/#author; eredetileg folytatásokban közölve, in Current, 1983 Január, Február, Március a következő cím alatt Kigolyózva 50 évvel ezelőtt 80 McChesney, Robert W.: Making Media Democratic, Boston Review, 1998 Summer; http://bostonreview.net/br23.3/mcchesney.html 81 McQuail, Denis: Publication in a Free Society: The Problem of Accountability, University of Minho, Open Lecture, May 5, 2004, http://www.cecs.uminho.pt/activ/mcquail/d_mcquail_openlecture.p df 82 Milton, John: Areopagitica, A Speech For The Liberty Of Unlicensed Printing To The Parliament Of England; http://www.gutenberg.org/files/608/608-h/608-h.htm 83 Molnár Péter: Szólásszabadság és médiatörvény, in: Vita egy új médiatörvénykoncepcióról, Médiakutató 4/2003. 84 Morgan, Joy Elmer: Education's Rights on the Air, Radio and Education: First Assembly (1931) 85 Morse, Jodie: Managing the News: History and Constitutionality of the Government Spin Machine, NYU Law Rev. Vol. 81. 843-874 (May 2006) 86 Mullaly, Donald P.: The Fairness Doctrine: Benefits and Costs, Public Opinion Quarterly 33:578-581, 578 (1969) 87 Nagy Krisztina: Az új médiatörvény-koncepció alkotmányos problémái, Fundamentum 3-4/2003. 88 Nagy Krisztina: Vita egy új médiatörvény-koncepcióról, Médiakutató 4/2003. 89 Nagy Krisztina: Vita egy új médiatörvény-koncepcióról. 2. r., Médiakutató 1/2004. 90 Nagy Krisztina Tímár János: A médiatörvény-koncepció alkotmányos problémái, Fundamentum 2003/3-4. 91 Nahlik Gábor: Vélemény Gálik Mihály, Horváth János és Szente Péter Egy új médiatörvény alapjai című tanulmányáról, in: Vita egy új

xvii médiatörvény-koncepcióról, Médiakutató 4/2003. 92 Nist, Todd A.: Finding the Right Approach: A Consitutitonal Alternative for Shielding Kids for Harmful Materials Online, 65 Ohio St. Law Journal 451 (2004) 93 Nótári Tamás: Summum ius summa iniuria, Magyar Jog 2004/7. 385. 94 Palánkai Tiborné: Az Alkotmánybíróság büntetőjogi tárgyú határozatai: a büntetőjog kodifikációjának alkotmányjogi összefüggései I., Büntetőjogi kodifikáció 2002/3. 95 Palánkai Tiborné: Az Alkotmánybíróság büntetőjogi tárgyú határozatai: a büntetőjog kodifikációjának alkotmányjogi összefüggései II., Büntetőjogi kodifikáció 2002/4. 96 Pap József: Kossuth Lajos korai publicisztikája, az Országgyűlési Tudósítások; http://tortenelem.ektf.hu/efolyoirat/01/pap_jozsef.htm 97 Papp Imre: Kétharmaddal vagy anélkül?, Fundamentum 1999/3. 98 Papp Imre: Kétharmaddal vagy anélkül?, Fundamentum 1999/3. 99 Petrétei József: Törvények minősített többséggel, Fundamentum 1999/3. 100 Pintér Andrea: A vételkörzeti korlátozás a gyakorlatban, Infokommunikáció és jog 2005/3. 95-97. 101 Polyák Gábor: A magyar média szabályozásának jelene és alternatívái európai perspektívából, ORTT Alkalmazott Kommunikációtudományi Intézet, 2003. http://www.akti.hu/tanulmany/dok/polyak_03.doc 102 Polyák Gábor: Haladék a sajtószabadságnak, Fundamentum 1/2002. 103 Polyák Gábor: Céltalan eszköz, Infokommunikáció és jog 5. 2005. február 15-18. 104 Pokol Béla: Gondolatok a pártatlanságról és a kiegyensúlyozottságról, AKTI 2006, 2. http://www.akti.hu/mediatorveny/dok/hatter_pokol01.doc 105 Pokol Béla: A kétharmadosság problémája az Alkotmánybíróság döntéseinek tükrében, AKTI 2006. http://www.akti.hu/mediatorveny/dok/hatter_pokol04.rtf 106 Pribula László: A reklámtevékenység alkotmányjogi alapjai, Jogtudományi Közlöny 2004/5. 107 Pribula László: A reklámok jogi szabályozásának magyarországi története, Jogtudományi Közlöny 2002/7-8. 108 Pribula László: Az Európai Unió reklámjoga, Jogtudományi Közlöny 2004/9. 109 Révész T. Mihály: A digitális szabadság, in: Közjogi tanulmányok Lőrincz Lajos 70. születésnapja tiszteletére, Budapest : Aula, 2006, 341-344. 110 Révész T. Mihály: A duális médiarendszer jogi megalapozása Magyarországon, Jogtörténeti Szemle, 2005/2. 111 Révész T. Mihály: Közszolgálatiság és médiatörvény, A Politikatörténeti Alapítvány Politikatörténeti Nyári Egyeteme a politikai kommunikációról 2001. július 9-14.; http://www.polhist.hu/letoltes/nye01.doc 112 Rhinelander, L. H.: Free Speech and Its Relation to Self-Government by Alexander Meiklejohn (Review), Virginia Law Review, Vol. 35, No. 3 (Apr., 1949) 113 Robert W McChesney: Free Speech and Democracy!, The American Journal of Legal History 35:362 (1991) 114 Sack, Robert: Protection of Opinion Under the First Amendment: Reflections on Alfred Hill, Defamation and Privacy Under the First Amendment 100 Colum. L. Rev. 313-317. (2000)

xviii 115 Somody Hol húzódnak az ombudsman alapjog-értelmezésének határai?, Bernadette: Jogtudományi Közlöny 2004/10. 116 St. John-Stevas, Obscenity and the Law, Criminal Law Review (1954) Norman: 117 Swanson, James L.: Unholy Fire: Cross Burning, Symbolic Speech and the First Amendment, Cato Supreme Court Review 2002-2003. 118 Dr. Szelényiné dr. A média lehetőségei és korlátai, Bírák Lapja, 2/2002. Roszik Erzsébet: 119 Szente Péter: Pártatlanság vagy kiegyensúlyozottság? AKTI 2006, 2. http://www.akti.hu/mediatorveny/dok/hatter_szente02.rtf 120 Szikinger István: Búcsú a kétharmadtól, Fundamentum 1999/3. 121 Tényi Géza A vélemény és a válasz: új Szkülla és Kharübdisz? Jogtudományi Udvary Sándor: Közlöny 2001/11. 122 Tilk Péter: Az önkormányzati képviselőtestület feloszlatásában közreműködés - egy problematikus alkotmánybírósági hatáskör. Jogtudományi Közlöny 6/2003. 123 Udvary Sándor: A médiatörvény alkotmánybírósági múltja és jelene, Alkalmazott Kommunikációtudományi Intézet, Budapest, 2003. 124 Vida Sándor: Összehasonlító reklám, Jogtudományi Közlöny, 2004/3. 125 Wiener A. Imre: A büntető törvényhozás alkotmánybírósági kontrollja, Magyar Jog 2001/1. 126 Woo, William F.: idézi: Freedom and Liberty: Tough Stories to Tell, Nieman Reports, Spring 2005. 127 Young, James C.: Is the Radio Newspaper Next? 7 Radio Broadcast 576 (1925), idézi, Hazlett, 1997. 128 Az elektronikus médiaszolgáltatásokról szóló törvény tervezete; http://www.akti.hu/mediatorveny/dok/torveny0610.pdf 129 Az elektronikus úton végzett nyilvános kommunikáció tartalomszabályozásának alaptételei; http://www.ortt.hu/tanulmanyok/koncepcio_20020619.doc 130 http://www.classroomtools.com/voltaire.htm 131 FCC Report on Violent Television Programming And Its Impact On Children, April 25, 2007, MB Docket No. 04-261 132 FCC News Release October 4, 2000; http://www.fcc.gov/bureaus/mass_media/news_releases/2000/nrmm0041.html 133 FRC, Third Annual Report 134 In their Own Behalf Education by the Radio, June-July 1938, 21 135 Ízekre szedhetik a médiatörvényt, Magyar Nemzet 2005. január 6., 1. 136 Joint Statement of Commissioner Susan Ness and Commissioner Gloria Tristani Concerning the Political Editorial and Personal Attack Rules (Gen.Docket No 83-484); http://www.fcc.gov/speeches/tristani/statements/stgt816.html [Susan Ness és Gloria Tristani Biztosok Közös Nyilatkozata a Politikai Szerkesztői és a Személyes Megtámadási Szabályokkal Kapcsolatban 137 Magyar Nemzet, 2004. október 12.; http://www.mno.hu/index.mno?cikk=245264&rvt=118 138 Television Channels that Broadcast from Parliaments in the World, Comparative Survey for the Knesset Research and Information Center, 5. http://www.knesset.gov.il/mmm/eng/doc_eng.asp?doc=me00606&type=pdf 139 Verseny: A Bizottság felkéri Magyarországot a kábeltelevíziós szolgáltatások korlátozásának megszüntetésére, EB sajtóközlemény; http://europa.eu/rapid/pressreleasesaction.do?reference=ip/06/487&format=html&aged =0&language=HU&guiLanguage=en