Nem elég parányi tettekben gyakorolni a jót; az ember tökéletesülhető teremtmény; s mint olyannak meg is kell magát bizonyítani. (Kölcsey F.: Parainesis) Egry József Középiskola, Szakiskola és Kollégium Zánka Szervezeti és Működési Szabályzata 2007.
Tartalomjegyzék I. Bevezetés... 3 1. A SZMSZ célja, tartalma... 3 2. Jogszabályi háttér... 3 3. A SZMSZ hatálya... 5 I. rész... 6 Az alapító okiratban foglaltak részletezése, a középiskola... 6 működéséből fakadó szabályozások... 6 1. A szakközépiskola, mint költségvetési szerv neve... 6 2. A szakközépiskola székhelye és telephelye:... 6 3. Ellátandó alaptevékenységek... 6 4. Gazdálkodással összefüggő jogosítványok... 6 5. Felügyeleti szerv... 6 6. Alapító szerv neve és címe... 7 7. A fenntartó szerv neve és címe... 7 8. A szakközépiskola vezetőjének kinevezési (megbízási) rendje... 7 9. Az intézmény oktatási funkciójával kapcsolatos előírások... 7 10. Az intézményi feladat ellátást szolgáló vagyon, a vagyon feletti rendelkezési jogosultság... 8 11. Az intézmény megszüntetése... 8 12. A középiskola költségvetési szervként való működéséből fakadó további szabályozás... 8 II. rész...10 A nevelési-oktatási intézményre vonatkozó szabályok...10 1. Működés rendje, ezen belül a tanulók fogadásának (nyitva tartás) rendje, és a vezetők nevelési-oktatási intézményben való benntartózkodásának rendje...10 2. A pedagógiai munka belső ellenőrzési rendje...11 3. A belépés és benntartózkodás rendje azok részére, akik nem állnak jogviszonyban az oktatási intézménnyel...14 4. Az intézményvezető vagy intézményvezető-helyettes akadályoztatása esetére a helyettesítés rendje...15 5. A vezetők és az iskolai szülői szervezet közötti kapcsolattartás formája...16 6. A nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházására, továbbá a feladatok ellátásával megbízott beszámolására vonatkozó rendelkezések...18 7. A külső kapcsolatok rendszere, formája és módja, beleértve a gyermekjóléti szolgálattal, valamint az iskola-egészségügyi ellátást biztosító egészségügyi szolgáltatóval való kapcsolattartást...21 8. Az ünnepélyek, megemlékezések rendje, a hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok...25 9. A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje...26 10. Az intézményi védő, óvó előírások...26 11. A rendkívüli esemény, bombariadó stb. esetén szükséges teendők...30 12. Azok az ügyek, melyekben a szülői szervezetet a szervezeti és működési szabályzat véleményezési, egyetértési joggal ruházza fel...32 13. A vezetők és a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje, formája, a vezetők közötti feladatmegosztás, a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje...33 14. Egyéb jogszabály által szabályozandó de más szabályozásban nem szabályozható kérdések...38 III. rész...39 Az iskolára vonatkozó további szabályok...39 1. A tanórán kívüli foglalkozások szervezeti formái...39 2. A felnőttoktatás formái...40 3. A diákönkormányzati szerv, a diákképviselők, valamint az iskolai vezetők közötti kapcsolattartás formája és rendje, a diákönkormányzat működéséhez szükséges feltételek (helyiségek, berendezések használata, költségvetési támogatás biztosítása)...41 A nevelési-oktatási intézmény a 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 4. (2) d) pontja alapján a Szervezeti és Működési Szabályzatában szabályozni köteles:...41 4. A mindennapi testedzés formái...42 5. Reklámtevékenység szabályai...43 A Szervezeti és Működési Szabályzat elfogadása és jóváhagyása...44 Mellékletek 2
I. Bevezetés Az intézmény a jogszabályi előírásoknak megfelelendő alapító okiratában foglaltakat e Szervezeti és Működési Szabályzatban részletezi. A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 40. (1) bekezdése alapján e szabályzat határozza meg a közoktatási intézmény működésére, belső és külső kapcsolataira vonatkozó rendelkezéseket. A Szabályzatot a hivatkozott jogszabály 40. (2) bekezdése alapján az intézmény vezetője készítette el. A szabályzat az intézmény fenntartójának jóváhagyásával válik érvényessé. 1. A SZMSZ célja, tartalma A SZMSZ célja, hogy a törvénybe foglalt jogi magatartások minél hatékonyabban érvényesüljenek az adott közoktatási intézményben. A SZMSZ tartalma nem állhat ellentétben jogszabályokkal, sem egyéb intézményi alapdokumentummal, nem vonhat el törvény vagy rendelet által biztosított jogot, nem is szűkítheti azt, kivéve, ha maga a jogszabály erre felhatalmazást ad. 2. Jogszabályi háttér A SZMSZ szabályozási körét meghatározó jogszabályok: a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (továbbiakban: Kt.) a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet (továbbiakban: R.) az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet (továbbiakban: Ámr.) 3
a közalkalmazottakról szóló 1992. évi XXXIII. törvény végrehajtásáról a közoktatási intézményekben 138/1992. (X. 8.) Korm. rendelet (továbbiakban: Korm. r.) a tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. törvény (továbbiakban: Tpr.) a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről 23/2004. (VIII. 27.) OM rendelet az iskolai rendszerű szakképzésben részt vevő tanulók juttatásairól szóló 4/2002. (II. 26.) OM rendelet a katasztrófák elleni védekezés és a polgári védelem ágazati feladatairól szóló 37/2001. (X. 12.) OM rendelet 2001. évi CI. törvény a felnőttképzésről További, intézmény működését meghatározó fontosabb jogszabályok: a Magyar Köztársaság költségvetéséről szóló mindenkor hatályos törvények az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény a szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény egységes szerkezetben a végrehajtásáról szóló 5/1993. (XII. 26.) MüM rendelettel a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2003. évi LXXXVI. törvény a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény végrehajtásáról szóló 20/1997. (II. 13.) Korm. rendelet a szakképzés megkezdésének és folytatásának feltételeiről szóló 45/1999. (XII. 13.) OM rendelet a szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjéről szóló 26/2001. (VII. 27.) OM rendelet az Országos Képzési Jegyzékről szóló 37/2003. (XII. 27.) OM rendelet a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2003. évi LXXXVI. törvény végrehajtásáról szóló 13/2004. (IV. 27.) OM rendelet a diákigazolványról szóló 17/2005.(II.8.) Korm. rendelet az iskola-egészségügyi ellátásról szóló 26/1997. (IX. 3.) NM rendelet 4
a munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről szóló 33/1998. (VI. 24.) NM rendelet 3. A SZMSZ hatálya A SZMSZ hatálya kiterjed az intézménnyel jogviszonyban álló személyekre, valamint mindazokra, akik belépnek az intézmény területére, használják helyiségeit, létesítményeit. A SZMSZ előírásai érvényesek az intézmény területén a benntartózkodás ideje alatt, valamint az intézmény által külső helyszínen szervezett rendezvényeken a rendezvények ideje alatt. 5
I. rész Az alapító okiratban foglaltak részletezése, a középiskola működéséből fakadó szabályozások 1. A szakközépiskola, mint költségvetési szerv neve Egry József Középiskola, Szakiskola és Kollégium 2. A szakközépiskola székhelye és telephelye: Az intézmény székhelye: 8251 Zánka, Gyermek és Ifjúsági Centrum T/8. épület Az intézmény telephelye: nincs. 3. Ellátandó alaptevékenységek 3.1. Az ellátandó tevékenységek leírása az alapító okirat szerint: Nappali rendszerű általános műveltséget megalapozó középiskolai általános oktatás. Nappali rendszerű szakképesítés megszerzésére felkészítő szakmai középfokú oktatás. 3.2. Az intézmény tevékenysége a TEÁOR szerinti megjelöléssel: TEÁOR szám Megnevezés 08.21 Általános középfokú oktatás 08.22 Szakmai középfokú oktatás 55.23 Kollégiumi ellátás 4. Gazdálkodással összefüggő jogosítványok A középiskola a gazdálkodása megszervezésének módjára tekintettel: önállóan gazdálkodó intézmény. 5. Felügyeleti szerv A középiskola felügyeleti szerve: Zánkai Gyermek és Ifjúsági Centrum Üdültetési és Közhasznú Társaság 8251 Zánka 6
6. Alapító szerv neve és címe Az alapító szerv: Zánkai Gyermek és Ifjúsági Centrum Üdültetési és Közhasznú Társaság 8251 Zánka 7. A fenntartó szerv neve és címe A fenntartó szerv: Zánkai Gyermek és Ifjúsági Centrum Üdültetési és Közhasznú Társaság 8251 Zánka 8. A szakközépiskola vezetőjének kinevezési (megbízási) rendje A költségvetési szerv vezetőjének kinevezési, megbízási rendje az alábbiak szerint alakul: a) A pályáztatás Az intézményvezetői állást nyilvános pályázat útján kell betölteni. A pályázati eljárás előkészítésével és lefolytatásával kapcsolatos feladatokat a fenntartó köteles elvégezni. A pályázati felhívást legalább: az Oktatási Minisztérium hivatalos lapjában egy alkalommal kell közzétenni. b) Az intézményvezetői megbízás Az intézményvezetői megbízást az alapító adja. A megbízás 5 évre, illetve tanévre szól. 9. Az intézmény oktatási funkciójával kapcsolatos előírások 9.1. Az intézmény oktatási funkciót tölt be. 9.2. A szakközépiskolai évfolyamok száma: 5 9.3. Az intézménybe felvehető maximális tanulói létszám: 660 fő. 9.4. Az intézményben folyó szakmai képzések megnevezése és száma: 33 7826 02 szakács 33 7822 01 pincér 52 7872 02 idegenforgalmi technikus 52 7822 02 vendéglátó technikus 7
9.5. Az iskola területén, épületeiben a táblával kijelölt dohányzóhegy kivételével a dohányzás szigorúan tilos. 10. Az intézményi feladat ellátást szolgáló vagyon, a vagyon feletti rendelkezési jogosultság Alapításkor az intézmény feladatellátását szolgáló vagyon az alapító tulajdona. A vagyon feletti rendelkezési jogosultság az alapító okiratban meghatározott, valamint az intézmény működése során keletkező vagyontárgyak esetében elsősorban az alapítót illetik meg. 11. Az intézmény megszüntetése Az intézményt a jogszabály által nevesített esetekben az alapító jogosult megszüntetni. A megszüntetésről az alapító határozattal dönt. 12. A középiskola költségvetési szervként való működéséből fakadó további szabályozás A szabályozásra az Államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Kormányrendelet 10. (5) bekezdése alapján kerül sor. 12.1. Az alapító okirat: - kelte: 2006. szeptember 28. - száma: 163/2006. 12.2. A költségvetési szerv szervezeti felépítése, struktúrája a következő: Szervezeti szintek (1) A szervezeti szintnek megfelelő vezető beosztások (2) A konkrét vezetői beosztások megnevezése (3) 1. Legfelsőbb vezetői szint Intézményvezető Igazgató 2. Magasabb vezetői szint Intézményvezető helyettes(ek) Igazgatóhelyettes Kollégiumigazgató Gazdasági vezető Gazdasági vezető 3. Középvezetői szint Szakmai csoportok vezetői Kollégiumi munkaközösségvezető Szakmai munkacsoport vezető 8
12.3. A szerv működési rendszere A szervet az intézményvezető irányítja, ő legfelsőbb vezető. A szerven belül megtalálható: az alá- és fölérendeltség, illetve az azonos szinten belül a mellérendeltség. A szerven belül alá- és fölérendelt viszonyban működnek az egyes vezetői szintekhez tartozó: vezetők, illetve vezetőkhöz tartozó beosztottak. Az azonos vezetői szinthez tartozó munkakörök között mellérendeltségi viszony van. 12.4. A költségvetés végrehajtására szolgáló számlaszámmal kapcsolatos adatok: a számlavezető pénzintézet neve: Erste Bank Hungary Rt. a számlavezető pénzintézet címe: 8230 Balatonfüred, Zsigmond u. 1. a bankszámla száma: 11600006-00000000-047721794 12.5. A szerv általános forgalmi adó alanyisága: tárgyi adómentes. 13. A FEUVE rendszerrel kapcsolatos előírásokat az SZMSZ melléklete tartalmazza. 9
II. rész A nevelési-oktatási intézményre vonatkozó szabályok 1. Működés rendje, ezen belül a tanulók fogadásának (nyitva tartás) rendje, és a vezetők nevelési-oktatási intézményben való benntartózkodásának rendje A nevelési-oktatási intézmény a 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 4. (1) bekezdése alapján a Szervezeti és Működési Szabályzatában szabályozni köteles a működés rendjét, ezen belül a tanulók fogadásának (nyitva tartás) és a vezetők nevelési-oktatási intézményben való benntartózkodásának rendjét. 1.1. Általános szabályok Az iskolai tanév helyi rendjét az iskolai munkaterv határozza meg. A munkatervhez ki kell kérni: az iskolai szülői szervezet (szülői választmány), a nevelőtestület, a tanulókat érintő programok vonatkozásában az iskolai diákönkormányzat véleményét. A tanév, ezen belül is a tanítási év rendjét az oktatási miniszter állapítja meg. Az iskolai tanév helyi rendjében meg kell határozni: - az iskolai tanítás nélküli munkanapok időpontját, felhasználását, - a szünetek időtartamát, - a nemzetünk szabadságtörekvéseit tükröző, nemzeti múltunk mártírjainak emlékét, példáját őrző, így különösen az aradi vértanúk (október 6.), a kommunista és egyéb diktatúrák áldozatainak (február 25.), a holokauszt áldozatainak (április 16.) vagy az iskola hagyományai ápolása érdekében meghonosított egyéb emléknapok, megemlékezések időpontját, - a nemzeti, az iskolai ünnepek megünneplésének időpontját, - az évi rendes diákközgyűlés idejét, - az előre tervezhető nevelőtestületi értekezletek időpontját, - a tanulók fizikai állapotát felmérő, évi két alkalommal sorra kerülő vizsgálat időpontját. 10
Az iskolai tanítás nélküli munkanapon szükség esetén gondoskodni kell a tanulók felügyeletéről. 1.2. A tanulók fogadásának rendje (a nyitva tartás) Az intézmény szorgalmi időben tanítási napokon: - reggel 7 órától a tanórák, tanórán kívüli foglalkozások, egyéb szervezett programok befejezéséig, de legkésőbb 17 óráig van nyitva. Az intézmény előbb szabályozott időponttól való eltérő nyitva tartására - előzetes kérelem alapján - az intézmény vezetője adhat engedélyt. 1.3. A vezetők nevelési-oktatási intézményben való benntartózkodásának rendje Az intézmény működésével kapcsolatban biztosítani kell, hogy az intézményben a vezetői feladatok folyamatosan ellátottak legyenek. Ennek érdekében a vezetők nevelésioktatási intézményben való benntartózkodásának rendjét az alábbiak szerint határozom meg: Vezetői beosztás megnevezése Az intézményben való tartózkodásának rendje Igazgató Tanítási napokon 7.15-16.00 Igazgatóhelyettes Tanítási napokon 7.15-16.00 Kollégiumvezető Tanítási napokon 8.00-17.00 a kollégiumban 2. A pedagógiai munka belső ellenőrzési rendje A nevelési-oktatási intézmény a 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 4. (1) bekezdése alapján a Szervezeti és Működési Szabályzatában szabályozni köteles a pedagógiai munka belső ellenőrzési rendjét. 2.1. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének fogalma, célja A pedagógiai munka belső ellenőrzése: a nevelési-oktatási intézmény valamennyi pedagógiai tevékenységére kiterjed. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének célja az esetlegesen előforduló hibák mielőbbi feltárása, majd a feltárást követő helyes gyakorlat megteremtése. Az ellenőrzés célja másrészről a pedagógiai munka hatékonyságának fokozása. 11
2.2. A pedagógiai munka belső ellenőrzésével szemben támasztott követelmények A pedagógiai munka belső ellenőrzésével szemben támasztott követelmények: - fogja át a pedagógiai munka egészét, - segítse elő valamennyi pedagógiai munka emelkedő színvonalú ellátását, - a tantervi követelményekhez igazodva mérje és értékelje a pedagógus által elért eredményeket, ösztönözzön a minél jobb eredmény elérésére, - támogassa az egyes pedagógiai munka legcélszerűbb, leghatékonyabb, tanulóbarát ellátását, - a szülői közösség, és a tanuló közösség (iskolaszék, diákönkormányzat) észrevételei kapcsán elfogulatlan ellenőrzéssel segítse az oktatás valamennyi szereplőjének megfelelő pedagógiai módszer megtalálását, - biztosítsa, illetve segítse elő a fegyelmezett munkát, - támogassa a különféle szintű vezetői utasítások, rendelkezések következetes végrehajtását, megtartását, - hatékonyan működjön a megelőző szerepe. 2.3. A pedagógiai munka belső ellenőrzésére jogosultak A pedagógiai munka belső ellenőrzésére elsősorban, általános jogkörben jogosult: a) az intézmény vezetője, b) az intézményvezető helyettese, helyettesei, c) az intézményi minőségirányítási rendszer működtetésével megbízott személy, d) külső szakértő az a)-c) pontban meghatározottak felkérésére. A pedagógiai munka belső ellenőrzésébe bevonhatóak a szakmai munkaközösségek. A szakmai közösségek a pedagógiai munkát csak az érintett szakmai vonalon jogosultak ellenőrizni. A pedagógiai munka belső, valamely témájú, területre vonatkozó ellenőrzésére az intézmény valamennyi pedagógus dolgozója javaslatot tehet. 12
2.4. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének formái A pedagógiai munka belső ellenőrzésének formái különösen a következők lehetnek: - szóbeli beszámoltatás, - írásbeli beszámoltatás, - értekezlet, - óralátogatás, - felvételi, továbbtanulókkal kapcsolatos mutatók elemzése, - kompetenciamérések eredményei, - speciális felmérések, tesztek, vizsgálatok. Az intézményvezető a pedagógiai munka belső ellenőrzése céljából éves munkatervet készít. 2.5. A pedagógiai munka belső ellenőrzési rendje a minőségirányítási rendszerben Az iskola, mint közoktatási intézmény rendelkezik minőségirányítási programmal. A minőségirányítási program az intézmény minőségcéljai elérése érdekében meghatározza és rendszerbe foglalja az intézményi ellenőrzési folyamatokat, azon belül pedig kitér a szakmai (pedagógiai munka) ellenőrzésére, illetve részletezi az értékelési folyamatokat, melyek több esetben közvetlenül kapcsolhatóak a pedagógiai munka színvonalához. Mivel a minőségirányítási program keretében meghatározott minőségcélok gyakran közvetlen összefüggésben vannak a szakmai munkával, nagy hangsúlyt fektet a rendszer a pedagógiai munka értékelésére. Az értékelés során a pedagógiai munka ellenőrzésre kerül: - a dolgozói teljesítményértékelés, valamint - a teljes körű intézményi önértékelés során is. A dolgozói teljesítményértékelés rendszerében a pedagógiai munka belső ellenőrzése megtörténik értelemszerűen a vezetők, valamint a nem vezető beosztású pedagógusok esetében akkor, mikor az egyéni, illetve csoportos teljesítmény követelményeik, minősítési szempontjaik szerinti értékelésük megtörténik. 13
Az intézményi önértékelés rendszerében a pedagógiai eredmények kerülnek értékelésre, melyek szintén felfoghatóak a pedagógiai munka ellenőrzésének. A részletes szakmai szempontokat a vonatkozó program tartalmazza. 3. A belépés és benntartózkodás rendje azok részére, akik nem állnak jogviszonyban az oktatási intézménnyel A nevelési-oktatási intézmény a 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 4. (1) bekezdése alapján a Szervezeti és Működési Szabályzatában szabályozni köteles a belépés és benntartózkodás rendjét azok részére, akik nem állnak jogviszonyban a nevelési-oktatási intézménnyel. Az intézménnyel jogviszonyban nem állók intézménybe lépése és ott tartózkodása a következők szerint történhet: - külön engedély és felügyelet nélkül, illetve - külön engedély és felügyelet mellett. Külön engedély és felügyelet nélkül tartózkodhat az intézményben - a szülő, gondviselő a szülői értekezletre való érkezéskor, illetve - a meghívottak az intézmény valamely rendezvényén való tartózkodáskor, - az intézményben működő szervezetek (szülői szervezet, stb.) tagjai a tevékenységük gyakorlása érdekében történő intézményben tartózkodáskor. Külön engedély és felügyelet mellett tartózkodhat az intézményben: - a tanulót kísérő személy, - minden más személy. A külön engedélyt az iskola valamely dolgozójától kell kérni. Csak az általa adott szóbeli engedély, és szükség szerint egy dolgozó felügyelete mellett lehet az intézményben tartózkodni. 14
4. Az intézményvezető vagy intézményvezető-helyettes akadályoztatása esetére a helyettesítés rendje A nevelési-oktatási intézmény a 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 4. (1) bekezdése alapján a Szervezeti és Működési Szabályzatában szabályozni köteles az intézményvezető vagy intézményvezető-helyettes akadályoztatása esetére a helyettesítés rendjére vonatkozó rendelkezéseket. Az iskola vezetője az alábbiak szerint köteles gondoskodni arról, hogy ő, vagy helyettesének akadályoztatása esetén a: - vezetői, - vezető-helyettesi feladatokat ellássák. Ha egyértelművé válik, hogy a) az iskola vezetője a szükséges vezetői intézkedéseket akadályoztatása (pl. betegsége, egyéb távolléte stb.) miatt nem tudta, tudja megtenni, a vezetői feladatokat az intézményvezető-helyettesnek kell ellátnia; b) az intézményvezető helyettese a szükséges, vezető-helyettes feladatkörébe tartozó teendőket akadályoztatása (pl.: betegsége, egyéb távolléte stb.) miatt nem tudta, nem tudja ellátni, az intézményvezető helyettesi feladatokat a mellékletben megjelölt személynek kell ellátnia. A vezető, illetve a vezető helyettes helyettesítésére vonatkozó további előírások: - a helyettesek csak a napi, a zökkenőmentes működés biztosítására vonatkozó intézkedéseket, döntéseket hozhatják meg a vezető, vezető helyettes helyett, - a helyettes csak olyan ügyekben járhat el, melyek gyors intézkedést igényelnek, halaszthatatlanok, s amelyeknek a helyettesítés során történő ellátására a munkaköri leírásában felhatalmazást kapott, - a helyettesítés során a helyettes a jogszabály, illetve az intézmény belső szabályzataiban, rendelkezéseiben kizárólag a vezető jogkörébe utalt ügyekben nem dönthet. 15
A vezető, illetve a vezető helyettes akadályoztatása esetén a helyettesítés rendje A vezető megnevezése, akit helyettesíteni kell Igazgató Igazgatóhelyettes Kollégiumvezető A helyettesítő megnevezése Igazgatóhelyettes Kollégiumvezető Kollégiumi munkacsoport-vezető 5. A vezetők és az iskolai szülői szervezet közötti kapcsolattartás formája A nevelési-oktatási intézmény a 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 4. (1) bekezdése alapján a Szervezeti és Működési Szabályzatában szabályozni köteles a vezetők az iskolai szülői szervezet közötti kapcsolattartás rendjét. 5.1. A vezetők és az iskolai szülői szervezet közötti kapcsolattartás A nevelési-oktatatási intézmény vezetőjének feladata a szülői választmánnyal való együttműködés. Az együttműködés és kapcsolattartás során kötelezettség terheli - az intézményvezetőt, valamint - a szülői választmány vezetőjét. Az intézményvezető feladata Az intézményvezető feladata szülői választmány jogainak gyakorlásához szükséges: - információs bázis megadása, - a szülői választmány működéséhez szükséges tárgyi feltételek biztosítása. Az információ bázis megadása alatt kell érteni valamennyi nyilvános, az intézmény működésével kapcsolatos irat, dokumentum hozzáférésének biztosítását, illetve meghatározott dokumentumok közvetlen rendelkezésre bocsátását. Közvetlenül rendelkezésre kell bocsátani azokat az iratokat, dokumentumokat, melyek a szülői választmány jogainak (pl.: véleményezési, javaslattevő, illetve egyetértési) gyakorlásához szükségesek. A tárgyi feltételek biztosításának kötelezettsége azt jelenti, hogy az intézményvezető köteles a szülői választmány működéséhez az iskolán belül megfelelő helyiséget biztosítani a szükséges berendezési tárgyakkal. 16
A szülői választmány vezetőjének feladata A szülői választmány feladata, hogy éljen a jogszabály, és az iskola más belső szabályzataiban megadott jogosítványaival, s jogainak gyakorlásával: - segítse az intézmény hatékony működését, - támogassa a vezetők irányítási, döntési tevékenységét. A szülői választmány részletes feladat és hatáskörét a saját szervezeti és működési szabályzata határozza meg. A szülői választmány kapcsolattartás szempontjából - kiemelt feladata, hogy a) javaslatot tegyen az intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben, - az intézmény egészét, vagy a tanulók nagyobb csoportját érintő kérdésekben; b) egyetértési jogot gyakoroljon - a pedagógiai program elfogadásakor. E jog gyakorlásához az iskola vezetője, illetve az általa kijelölt pedagógus köteles tájékoztatást adni a programhoz, - házirend és ezen szabályzat elfogadásakor/módosításakor, - a tanulók részére adható szociális juttatások elosztási elveinek meghatározásakor, - az iskolai tanulói tankönyvtámogatás megállapításánál, a tankönyvellátás megszervezésénél, a tankönyvrendelés elkészítése helyi rendjének meghatározásánál, - a tankönyvjegyzékben nem szereplő könyvek tankönyvmegrendelésbe való felvételekor, - intézményi dokumentumok jóváhagyásakor, c) véleményt nyilvánítson - az intézmény működésével és a tanulókkal kapcsolatos kérdésekben, - fenntartói döntések meghozatalánál, így különösen az intézmény megszüntetése, átszervezése, feladatának megváltoztatása, nevének megállapítása, költségvetésének meghatározása, vezetőjének megbízása és a megbízás visszavonása tárgyában, - a tankönyvtámogatás rendjének meghatározásakor, - a tankönyvrendelés elkészítésénél, - a pedagógiai program elfogadása, - a minőségirányítási program elfogadása, valamint 17
- az intézmény és az önkormányzat közötti önkormányzati feladatok ellátásáról szóló megállapodás megkötése vonatkozásában, d) szükség esetén kezdeményezze a nevelőtestület összehívását, valamint a tanítási hetek hat tanítási nappal történő megszervezését a közoktatási törvényben meghatározott feltételekkel, e) szükség esetén korlátozásokat állapítson meg a szülőkre háruló kiadások tekintetében. A kapcsolattartás formái A szülői választmány és a vezetők kapcsolattartási formái: - szóbeli személyes megbeszélés, - munkatervek egymás részére történő megküldése, - értekezletek, ülések, - a nevelőtestület képviselőjének meghívása a szülői választmány ülésére, - írásbeli tájékoztatók a nevelőtestület, illetve a szülői választmány jogkörébe tartozó ügyekről egymás írásbeli tájékoztatása a jogkörgyakorlásokhoz. 6. A nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházására, továbbá a feladatok ellátásával megbízott beszámolására vonatkozó rendelkezések A nevelési-oktatási intézmény a 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 4. (1) bekezdése alapján a Szervezeti és Működési Szabályzatában szabályozni köteles a nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházására, továbbá a feladatok ellátásával megbízott beszámolására vonatkozó rendelkezéseket. Az intézmény a közoktatásról szóló törvény 57. (4) bekezdésének figyelembe vételével a következők szerint szabályozza a nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházására, továbbá a feladatok ellátásával megbízott beszámolására vonatkozó rendelkezéseket. 6.1. A nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházása A nevelőtestület egyes jogköreinek gyakorlását átruházhatja: - a szakmai munkaközösségre, - a szülői választmányra vagy a diákönkormányzatra. A nevelőtestület átruházhatja - a döntési jogkörét az alábbi területeken: - az iskola éves munkatervének elkészítése, - az iskola munkáját átfogó elemzések, értékelések, beszámolók elfogadása, 18
- a nevelőtestület képviseletében eljáró pedagógus kiválasztása, - a továbbképzési program elfogadása; - a tanulók magasabb évfolyamba lépésének megállapítása, - az érdekelt pedagógus felhívása, hogy adjon tájékoztatást, illetve változtassa meg döntését akkor, ha az év végi osztályzat a tanuló hátrányára lényegesen eltér a tanítási év közben adott érdemjegyek átlagától, - az osztályzat évközi érdemjegyek alapján a tanuló javára történő módosítása a közoktatási törvényben meghatározottak szerint, - a tanulók fegyelmi ügyeiben való döntés, - a tanulók osztályozóvizsgára bocsátása, - a kötelező tanórai foglalkozásokon való részvétel alól felmentettek részére a számonkérés feltételeinek meghatározása, - az igazolt és igazolatlan mulasztások jogszabályban meghatározott mértéket meghaladó száma esetén az osztályozóvizsga tételének engedélyezése, illetve megtagadása; - a véleménynyilvánítási jogkörét az alábbi területeken: - az egyes pedagógusok külön megbízatásának elosztása során, - az intézményvezető-helyettesek megbízása, illetve megbízatásának visszavonása előtt, - az iskola működése vonatkozásában, - tantárgyfelosztás elfogadása előtt, - a pedagógusok külön megbízásai, - a gyakornoki szabályzat kiadása, - a szakmai célú pénzeszköz felhasználása megtervezése, - a beruházási és fejlesztési tervek megállapítása, - a feladatellátási terv vonatkozásában, - az iskolai felvételi követelmények meghatározása, - a tanulóközösség döntési jogkörének gyakorlása saját közösségi életük tervezése, szervezése valamint tisztségviselőik megválasztása vonatkozásában, - a diákönkormányzat egyes döntései tekintetében, így a diákönkormányzat saját működése, működéséhez biztosított anyagi eszközök felhasználása, hatóságkörei gyakorlása, egy tanítási nélküli munkanap programjának meghatározása, tájékoztatási rendszerének létrehozása és működtetése, - a diákönkormányzat által az egy tanítási nélküli munkanap programjának meghatározása esetében, - a tankönyvtámogatás rendjének meghatározása tekintetében, 19
- az igazgatóhelyettesek megbízása, illetve megbízatásának visszavonása előtt, - az iskolaigazgatói, intézményegység-vezetői pályázathoz készített vezetési programmal összefüggő szakmai vélemény kialakítása ügyében; - javaslattételi jogkörét a nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos valamely kérdésével kapcsolatban; - értékelési jogkörét a minőségirányítási program végrehajtására vonatkozóan, - egyetértési jogkörét a következők szerint: - a pedagógus részére tudományos fokozat megszerzésére, kutatómunkában való részvételre, tanulmányút vagy tankönyvírásra történő szabadság adásával kapcsolatban (ha a fenntartó a szükséges fedezetet erre biztosítja), - az iskola belső dokumentumaiban meghatározott kérdésekben; - egyéb jogait, mint például, hogy - döntsön a nevelőtestületi értekezlet összehívása kezdeményezésének elfogadásáról, - kialakítsa működésének és döntéshozatalának rendjét, amennyiben erről jogszabály nem rendelkezik, - szövegesen értékelje a tanév végén, a központilag kiadott nyomtatványon a tanuló fejlődését, - kidolgozza a tanulmányok alatti vizsga írásbeli, szóbeli, gyakorlati követelményét és értékelésrendjét, - bizottsági tagot delegáljon a nevelőtestületi tagokból az egyetértési jog gyakorlásával kapcsolatosan az érdekeltek közötti vitás kérdés egymás közötti rendezése érdekében létrehozott bizottságba, - meghatározza a vezetői pályázatokkal kapcsolatos véleménykialakítás módját, - az iskolaorvost és a védőnőt egészségügyi kérdésekben felkérje szakértőként való közreműködésre, - a szorgalmi idő alatt a tanév helyi rendjében meghatározott pedagógiai célra a jogszabályban meghatározott számú munkanapot felhasználhat tanítás nélküli munkanapként, - az igazgatótól minden év november 30-ig tájékoztatást kapjon a tankönyv ellátással kapcsolatos felmérések eredményéről. 20