Nyíregyháza Megyei Jogú Város szociális és gyermekjóléti ellátórendszerének Nyíregyháza, 2011. június

Tartalom jegyzék Vezetői összefoglaló... 3 Az intézkedések társadalmi, gazdasági, költségvetési hatásai... 3 Az intézkedések végrehajtásának személyi, szervezeti, tárgyi és pénzügyi hatásai... 4 Bevezetés... 6 I. Helyzetkép... 6 II. Nyíregyháza szociális és gyermekjóléti ellátórendszere... 10 II. 1. Szociális szolgáltatásokat biztosító intézmények... 15 II. 2. Gyermekjóléti szolgáltatások... 17 III. Finanszírozási feltételek... 18 IV. Nyírségi Többcélú Kistérségi Társulás... 23 V. Feladatok ellátás szerződés keretében... 25 VI. A szociális és gyermekjóléti szolgáltatásokat... biztosító intézmények működésének racionalizálására tett javaslatok... 27 VI.1. Megvalósult intézkedések... 28 VI.1.1. Pénzbeli és természetbeni ellátások területe... 28 VI.1.2. A szociális és gyermekjóléti szolgáltatások rendszere... 28 VI.2. Rövid, közép és hosszú távú intézkedések... 29 V.2.1. Sóstói Szivárvány Idősek Otthona... 30 VI.2.2. Szociális Gondozási Központ... 37 VI.2.3. Mentálhigiénés Központ... 47 VI.2.4. Egészségügyi, Szociális és Bölcsődei Igazgatóság... 51 VI.2.5. Gyermekjóléti Központ... 56 VI.2.6. Szőlőskerti Általános-, Angol Kéttannyelvű Iskola, Diákotthon és Gyermekek Átmeneti Otthona... 61 VII. Ellátási szerződések... 63 VIII. Egyéb megtakarítások... 65 Hosszabb távú célkitűzések... 65 Összefoglaló... 66 Melléklet... 67 2

Vezetői összefoglaló A szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (továbbiakban Szt.) 86. -a, 90. (2) bekezdése valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 94. (1) bekezdése és a 95. (1) bekezdése határozza meg az önkormányzat kötelezően ellátandó feladatainak körét. Nyíregyháza Megyei Jogú Város területén a szociális és gyermekjóléti szolgáltatások rendszere szinte hiánytalanul kiépült. Részben önkormányzati fenntartású, részben nem állami és egyházi szervezetekkel kötött ellátási szerződés útján biztosított a szolgáltatásokhoz való hozzáférés. A Nyírségi Többcélú Kistérségi Társulás (NYITÖT) megalakulásával 2005-től intézményeink egy része előbb a Nyíregyháza és Nyírpazony Intézményfenntartó Társulás, 2010. január 1-től közvetlenül a NYITÖT fenntartásában működnek. Mára Nyíregyháza város területén a szociális szolgáltatások színes palettája alakult ki. Az önkormányzati fenntartású valamint ellátási szerződés alapján szolgáltatást nyújtó egyházi és nem állami fenntartású intézményeken kívül számos nem állami és egyházi fenntartásban működő szolgáltatás/intézmény biztosít ellátást a rászorulók részére. I. Az intézkedések társadalmi, gazdasági, költségvetési hatásai Az ellátottak száma az elmúlt években folyamatosan emelkedett, amelynek hátterében a gazdasági és társadalmi változások, a jogszabályi feltételek módosulása áll. Egyértelműen a rászorulók otthonában történő ellátását kell preferálni, amely az ellátott szempontjából és a gazdaságosságot tekintve is kedvezőbb, mint az intézményi ellátás. Az alapszolgáltatások normatívája sajnos az utóbbi években szinte változatlan mértékű, a nappali ellátás esetében a 40%-ára, míg a tartós bentlakásos és az átmeneti elhelyezést nyújtó ellátások kiadásainak 50%-ára nyújt fedezetet. A különbözetet az ellátottak fizetik meg térítési díj formájában, illetve az önkormányzat saját forrással egészíti ki azt. A ma már nem kötelező önkormányzati feladatok feladatfinanszírozás alapján működnek, amely teljes mértékben fedezi a szolgáltatások működtetésével kapcsolatos kiadásokat. Szociális és gyermekjóléti intézmények bevételei és kiadásai összesen eft 2007. 2008. 2009. 2010. 2011. Szociális intézményi kiadások összesen (eft) 2 202 596 2 732 154 2 614 127 2 581 269 2 545 366 Szociális intézményi bevételek összesen (eft) 2 231 135 2 912 421 2 591 060 2 590 249 2 545 366 Normatív állami hozzájárulás összesen (eft) 800 666 873 955 863 226 875 063 914 986 Önkormányzati támogatás összesen (eft) 880 343 1 097 379 920 305 890 500 863 683 Önkormányzati támogatás az összes bevétel %-ában 39,46% 37,68% 35,52% 34,38% 33,93% 3

II. Az intézkedések végrehajtásának személyi, szervezeti, tárgyi és pénzügyi hatásai Az intézmények fenntartásához nyújtott önkormányzati támogatás csökkentésének lehetősége az intézmények, illetve az egyes szolgáltatások működtetéséhez szükséges létszámok figyelembe vételével történő racionalizálásával, illetve legnagyobb mértékben azok egyházi fenntartásba történő átadásával érhető el. Tekintettel arra, hogy a közbeszerzési eljárás folyamatban van, annak eredményessége az előterjesztés elkészítésekor nem ismert, ezért az intézmények átszervezésére tett javaslataink a jelenlegi állapot szerint készültek. A tervezetben összefoglaltuk a szociális és gyermekjóléti szférában eszközölt és eszközölhető megtakarításokat, melyek nem tartalmazzák az ingatlanok hasznosításából és bérbeadásából származó bevételeket, valamint a szolgáltatások bővítéséből későbbiekben realizálható bevételeket. 2011-ben összesen 335.317.697 Ft kiadás csökkenés valósul meg a szektorban. A csökkentés a költségvetési rendeletben már eddig realizált megtakarításokon túl elsősorban a létszám feltételek (technikai személyzet) racionalizálásával érhető el, összesen 52 fő álláshely megszűnésével jár valamint a párhuzamos feladatellátás megszüntetése érdekében az ellátási szerződések felülvizsgálata illetve megszüntetése történik. Törekedtünk arra, hogy az ellátottak érdekei ne sérüljenek, a szolgáltatásoknak se a száma, se a színvonala ne csökkenjen. Az általunk tett javaslatok nem eredményezik az ellátottak számának csökkenését, az állami normatíva bevétel csökkenését, növelik az egyes intézmények kihasználtsági mutatóit, az intézmények szakmai önállóságát nem érinti, a szakmai személyi feltételek biztosítottak maradnak, a technikai-gazdasági személyi feltételek a feladatok végzéséhez szükséges mértékben biztosítottak maradnak, egyes esetekben az ellátottak jobb elhelyezési feltételek közé kerülnek, az önkormányzat rendelkezésére álló ingatlanok kihasználtsága növekszik, a felszabaduló ingatlanok értékesítéséből az önkormányzatnak bevétele származik. Az ellátási szerződések felülvizsgálatakor az alábbi szempontokat vettük figyelembe több szolgáltatás területén párhuzamos feladatellátás történik, ezekben az esetekben az önkormányzati fenntartású intézmények szolgáltatásait preferáljuk, a város területén számos olyan egyházi és civil szervezet is ellátja a feladatokat, akiknek az önkormányzattal nincs ellátási szerződésük és így önkormányzati támogatást sem kapnak, az egyházi fenntartók az alapnormatíván kívül 82,6 % mértékű kiegészítő normatívát kap, melyből számításaink szerint a szolgáltatás önkormányzati támogatás nélkül is biztosítható, 4

a civil szervezetek számára nagyobb lehetőség adott a pályázati lehetőségek igénybevételére. Az ellátási szerződések határozatlan időre szólnak, félév felmondási idő mellett év végére mondhatók fel indokolási kötelezettség mellett. A felmondási idő elégséges a fenntartók részére, hogy a szolgáltatások további biztosításának formáját, módját, pénzügyi feltételeit megteremtse. A munkaanyag kidolgozásában az önkormányzati és társulás fenntartásában működő intézmények adatszolgáltatással, konzultációk útján szakmai segítségnyújtással vettek részt. Az Szt. 92/B. (1) bekezdés h) pontja alapján a szociális intézmények működését érintő lényeges döntések meghozatala előtt kell kikérni az ellátottak országos érdek-képviseleti szervezetek területileg illetékes szervének véleményét. Lényeges döntéshozatalnak minősül különösen az intézmény megszüntetése, az intézményi típus, forma megváltoztatása. Tekintettel arra, hogy a szociális és gyermekjóléti ellátó rendszer racionalizálása érdekében javasolt intézkedések nem irányulnak a jogszabályban meghatározott esetekre, nem indokolt a szakmai-pénzügyi anyag véleményeztetése külső szervezetekkel. Jelenleg a szociális és gyermekjóléti ellátórendszer átalakítására vonatkozó elképzelések fogalmazódnak meg a Nemzeti Szociálpolitikai Koncepcióban illetve néhány jogszabálytervezetben. Tekintettel arra, hogy a változtatások irányai egyértelműen nem körvonalazódnak, ezért a javaslatokba nem építettük be azokat (például szolgáltatási csomag, piaci elemek erősítése). A jogszabályok hatályba lépését követően valószínűsíthetően a szolgáltatások, intézmények átalakítását kell megvalósítani. A javaslatban megfogalmazott intézkedések megvalósításának nyomon követése érdekében az elkövetkező időszakban (6 hónap) az intézmények szakmai működésének és gazdálkodásának fokozottabb ellenőrzését tűztük ki célul. 5

Bevezetés A gazdasági, társadalmi változások, a jogszabályi módosítások, a finanszírozási nehézségek indokolttá teszik a szociális ellátórendszer strukturális átalakítását. Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közgyűlése a 25/2011. (II.10.) számú határozatával elrendelte a költségvetési hiány csökkentése érdekében a szociális ellátórendszer felülvizsgálatát, racionális, finanszírozható átalakítását. A szociális intézmények átszervezésével alapvető célunk a korábban már kialakult szociális alapszolgáltatások és szakellátások fenntartása mellett az intézmények működésének és humán erőforrással történő gazdálkodásának hatékonyabbá tétele, biztosítva a fenntarthatóságot és az ellátottak életminőségének megőrzését, javítását. Az újjászervezés során figyelembe vettük Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzat szociális rendszerének szakmai-gazdasági átvilágításához készített vezetői összefoglalót, a már fennálló rendszerben lévő előnyöket, lehetőségeket, a szakmai minimumkövetelményekre vonatkozó jogszabályi előírásokat, az elmúlt időszakban készített koncepciókban megfogalmazott elveket (szolgáltatástervezési koncepció és felülvizsgálatai). Mindvégig arra törekedtünk, hogy az ellátottak érdekei ne sérüljenek, az ellátottak száma és a szolgáltatások színvonala ne csökkenjen. Az előterjesztés tartalmazza a jelenlegi ellátórendszer bemutatását mind szakmai, mind pénzügyi vonatkozásban. Ezt követően az egyes intézmények gazdaságosabb működésére vonatkozó konkrét javaslatokat fogalmaztunk meg. Tekintettel arra, hogy Nyíregyháza szociális ellátórendszerét nemcsak az önkormányzat saját fenntartásában működő intézmények alkotják, ezért az átalakításra tett javaslatok a társulást és az önkormányzatnak a civil és egyházi szervezetekkel kötött ellátási szerződéseit is érinti. I. Helyzetkép Nyíregyháza Megyei Jogú Város továbbra is a városlakók szociális biztonságának megteremtését tartja egyik legfőbb törekvésének. A demográfiai jellemzők és folyamatok, a társadalmi, gazdasági változások jelentősen befolyásolják a szociális és gyermekjóléti ellátások rendszerét. Az intézményrendszer átalakításakor ezért a városban zajló tendenciákat is figyelembe kell vennünk. A Nyíregyházán megjelenő főbb társadalmi problémák között az idős korosztály népességarány növekedése, a munkanélküliség, és ennek következményeként az elszegényedett vagy elszegényedéssel fenyegetett lakosság számarányának emelkedése jelenik meg. A város általános helyzetképe és a demográfiai jellemzők alapján meghatározhatók a helyi szociálpolitika célcsoportjai 1. 1 Szolgáltatástervezési Koncepció 2008. 6

A gyermekek, fiatal felnőttek: Általánosságban feladatunk a gyermekek testi, lelki és erkölcsi fejlődésének, jólétének a biztosítása. Különös odafigyelést, támogatást igényel a több mint tízezer tanuló gyermek. Az Önkormányzat kötelességének érzi, hogy a tanuló gyermekeket támogassa. Az egyszülős családokban, nagycsaládokban, alacsony jövedelmű családokban élő gyermekek veszélyeztetettsége egyre nagyobb, ezért e korcsoport szegénységének enyhítése is kiemelt feladatunk. A családok: a különböző nehézségekkel (anyagi, életvezetési, mentális problémákkal, munkanélküliséggel stb.) küzdő családok segítésére megfelelő eszközöket kell találni, amelyek részben pénzbeli támogatások, részben egyéb segítő szolgáltatásokat jelenthetnek. Idősek: a demográfiai öregedésből származó problémákra fel kell készülni. A korábbi időszakhoz képest, ma sokkal több ember ér meg magas kort, megemelkedett a 80 évesnél idősebbek száma. A tanyai településrészeken élők: Nyíregyháza sajátos települési formája, a várost körbevevő tanyasi területek. A város ezen részei leszakadásának, a szegregációs folyamatok megindulásának megakadályozása érdekében a szolgáltatások megszervezésekor az egyenlő hozzáférés alapelvet kell előtérbe helyezni. Fogyatékosok, pszichiátriai és szenvedélybetegek: megbízható statisztikai adatok nem állnak rendelkezésünkre, de az ellátásukra irányuló szociális szolgáltatások igénybevétele rendkívül magas. Ez alapján kiemelt feladatunk részükre az alapszolgáltatások és lehetőség szerint a szakosított ellátások biztosítása. A hajléktalan személyek: megyeszékhely, illetve nagyvárosként biztosítani és tudatosan fejleszteni kell a városban koncentrálódó hajléktalan személyek ellátó rendszerét. A népesség összetételében lezajló demográfiai változások a megyei és a városi statisztikai adatokat elemzve szembetűnők. Közismert tény, hogy a népesség egyszerre fogy és öregszik. A születésszámok csökkenése és a születéskor várható átlagos élettartam lassú növekedése következtében folyamatosan növekszik az idős emberek aránya. Az idős korosztály népességarány növekedése a megyében az elmúlt 30 esztendőben meghaladta a 4,1 %-ot, a városban a 7,97 %-ot. 1. számú ábra: A lakónépesség alakulása Nyíregyházán és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében (%) Korcsoport 1980 1990 2000 2005 2010 Megye Város Megye Város Megye Város Megye Város Megye Város 0-19 33,4 35,2 32,2 31,9 28,3 26,7 26 22,8 24,00 20,65 20-39 28,5 32,3 29 32,6 28,9 30 29,4 32,1 30,16 31,65 40-59 23,7 21 22,3 22,2 25,6 28,1 26,8 27,7 27,37 28,23 60+ 14,3 11,5 16,5 13,3 17,2 15,2 17,8 17,4 18,47 19,47 (Forrás: KSH évkönyvek) 7

A regionális és az országos adatokkal összehasonlítva azonban a megye és a város is fiatalosabb korstruktúrát mutat. 2. számú ábra: Öregedési index 2 alakulása 160 140 120 100 80 60 40 20 0 Országos Budapest Észak-Alföld Szabolcs- Szatmár- Bereg Nyíregyháza (Forrás: KSH Szabolcs Szatmár - Bereg Megyei Kirendeltsége 2006.) A növekvő kor több betegséget, elmagányosodást, kapcsolatok csökkenését jelenti, amelynek következménye a gondozásra szorulás,- végleges intézeti elhelyezés, ápolás. A népesség öregedésével együtt a háztartások korösszetétele is jelentősen változott az elmúlt évtizedekben. Egyre több olyan háztartás van, amelyben idős emberek egyedül élnek, azaz egyszemélyes háztartást tartanak fenn. Utóbbi évek tapasztalatai szerint a megözvegyültek (a 80 év feletti nők 72 %-a özvegy) sem költöznek össze gyermekükkel, unokáikkal, hanem ameddig lehet egyedül élnek. Ez alapján a saját környezetben történő gondozás (alapszolgáltatások) erősítése a feladat. Nemcsak az idős lakosság, hanem valamennyi segítségre, támogatásra szoruló személy esetében hangsúlyos a lakó környezetben történő gondozás. Így a fogyatékos személyek esetében a támogató szolgáltatás, a pszichiátriai és szenvedélybetegek esetében a közösségi ellátás, illetve valamennyi ellátott esetében a nappali ellátás segít a napi életvitel fenntartásában. A fogyatékos személyek adataira vonatkozóan nincsenek pontos adatok sem helyi, sem országos szinten. Ennek egyik oka az lehet, hogy nemcsak veleszületett, hanem szerzett fogyatékosságok is vannak. A nemzetközi statisztika szerint a fogyatékosság gyakorisága a populáció 2,6-3%-a között van, amely adat Magyarországon is érvényes. A fogyatékosnak született személyek közül 95,23 % értelmi fogyatékos, 2,8 % siket, 1,073 % vak, 0,498 % mozgássérült, 0,42 % beszédfogyatékos. Ezen adatok vélhetően módosulnának, ha a szerzett fogyatékosságokat is feltüntetnénk. A tanköteleskor után az életkor előrehaladásával jelentősen csökken az értelmi fogyatékosok aránya a teljes 2 Öregedési index: az idős népesség a gyermeknépesség százalékában 8

populációhoz képest. Ugyanakkor az érzékszervi fogyatékosok - különösen a mozgáskorlátozottak aránya - a sokszorosára nő, létezési gyakoriságuk nagyobb 3. A Nyíregyházára vonatkozó adatokat egyrészt a fogyatékos személyeket megillető pénzbeli és természetbeni juttatások statisztikai kimutatása, másrészt a velük foglalkozó érdekvédelmi szervezetek nyilvántartásai, s a részükre szociális szolgáltatatást nyújtó állami, nem állami és egyházi szervezetek országos nyilvántartásba rögzített adatai (FSZH) alapján becsülhetjük meg. 3. számú ábra: A fogyatékos személyek támogatásaiban részesítettek száma Nyíregyházán (fő) A támogatás megnevezése 2002 2004 2006 2008 fogyatékossági támogatás 3.334 7.738 8.895 7.785 Átalakítási támogatás 10 2 3 6 Szerzési támogatás 475 389 297 201 Közlekedési támogatás 2.458 2.117 1.662 1274 Parkoló kártya 705 2.615 474 4 Forrás: Magyar Államkincstár és a Polgármesteri Hivatal Nyíregyháza A pszichiátriai megbetegedésben szenvedők száma elsősorban az egészségügyi ellátórendszerben megjelentek adatai alapján becsülhetők. A nyilvántartott morbiditás sokszor csak a jéghegy csúcsa. Sokszor kicsi a pszichiátriai vizsgálatok specifitása, így nagy a veszélye annak, hogy negatív életeseményekre, a szomorúság válaszjelensége vagy gyászfolyamatok pszichiátriai betegségminősítést kapnak (álpozitivitás). Nem ritka azonban ennek az ellenkezője sem, amikor számos beteg embert egészségesnek érzékelnek (álnegativitás). Több pszichiátriai zavar előfordulási gyakorisága összefüggést mutat a szociokulturálisan meghatározott nemmel, a genderrel. Míg a depresszió, disztímia, pánikus szorongás és a fóbiák a nők, addig az antiszociális személyiség, a szerfüggőség és a befejezett suicidum a férfiak esetében a gyakoribb. A pszichiátriai zavarok többségének előfordulási gyakorisága összefügg a szociális, gazdasági helyzettel, az iskolázottsággal, a foglalkoztatottsággal és az elégedettséggel. E mutatók alacsony színvonala nagyobb betegségi gyakorisággal jár. Nyíregyháza területén kb. 300-400 fő hajléktalan él. Intézményi ellátásban 200 300 fő vesz részt (Nappali Melegedő, Éjjeli Menedékhely, Átmeneti Szálló, Hajléktalanok Otthona), az utcán kb. 100 fő tartózkodik. Az utcán élő hajléktalanok az intézményes rendszerrel szembeni bizalmatlanság miatt nem veszik igénybe az ellátásokat. Nyíregyházán utcai szociális munkát a Periféria Egyesület végez. Az Egyesület az utcán életvitelszerűen tartózkodó hajléktalanokat felderíti, segíti szociális ügyeik intézésében, szükségleteiknek megfelelő ellátások igénybevételében, érdekeik képviseletében. A kutatások adatai alapján a városban tartózkodó hajléktalanok 60%-a hajléktalanná válása előtt is itt élt, 30%-uk a megyében vált hajléktalanná és ezt követően került a városba, 10%-uk más megyékből és Budapestről származik, de korábban a városban töltötte élete egy részét. 3 Dr. Hatos Gyula-Kisgyörgyné Cziráki Andrea-Dr. Stollár János: Fogyatékosok szociális ellátása, rehabilitációja (Nemzeti Család és Szociálpolitikai Intézet Budapest 2004.) 4 A parkolókártya érvényességi ideje 1év, 3 év illetve határozatlan idejű. A megadott számok az új igazolványokkal rendelkezők száma 9

Az egyén és/vagy a család szintjén megjelenő problémák kezelésében a szociális és gyermekjóléti szolgáltató rendszerre egyre jelentősebb feladat hárul. A Háztartáspanel kutatás adatai alapján a városlakók elsődlegesen a család segítségét veszik igénybe szociális problémák esetében, csak ezután következnek a barátok, ismerősök, illetve a mesterséges védőháló elemei, azaz az önkormányzat, illetve az egyes szociális szolgáltatók, bár arányuk közel sem elhanyagolható. Relatíve kevesen nyilatkoztak úgy, hogy egyáltalán nem számíthatnak segítségre. 4. számú ábra: Szociális problémájának megoldásában kinek a segítségére számíthat az igen válaszok aránya, 2008-2010 (%) 100 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 91,492,2 60,2 53 27,727,8 20,3 24,6 18,7 22,4 Családtagok Barátok Ismerősök Hivatal Szociális szolgáltó 2008 2010 7,9 7,8 Nem számíthat segítségre A változás a gazdasági válság egyik jól mérhető hatása, hiszen több esetben növekvő értékek mutatkoznak. Kiemelendő, hogy nemcsak a természetes védőháló esetében (barátok) látható növekedés, hanem a polgármesteri hivatal, illetve a szociális szolgáltatók esetében is. II. Nyíregyháza szociális és gyermekjóléti ellátórendszere Összhangban a Helyi Önkormányzatok Európai Chartájának 4. cikkely 3. pontjában foglalt elvvel, mely szerint A közfeladatokat általában elsősorban az állampolgárokhoz legközelebb álló közigazgatási szervnek kell megvalósítania az ágazati jogszabályok meghatározzák azokat a feladatokat, amelyeket az önkormányzatoknak kell biztosítani. A települési önkormányzat kötelezően ellátandó feladatait a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény, a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (továbbiakban: Szt.) és a gyermekek védelméről és gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (továbbiakban: Gyvt.) határozza meg. A feladatok ellátásához szükséges szakmai (személyi, tárgyi) minimumfeltételeket végrehajtási rendeletek tartalmazzák. 10

A szabályozási környezet és a helyi szociálpolitikai irányelvek szerint az alábbi szolgáltatási struktúra alakult ki figyelembe véve az ágazati jogszabályok előírásait Nyíregyháza városban. Az Szt. 86. -a határozza meg azokat a feladatokat, amelyeket az önkormányzat lakosságszám alapján köteles biztosítani. Az 5. számú táblázat a kötelező feladatok megnevezését, az ellátást biztosító intézményt és annak fenntartóját tartalmazza. A 6. számú táblázat hasonló bontásban tartalmazza a nem kötelező, de lakossági igények alapján szükséges ellátásokat. Az egyes feladatokhoz az állam által biztosított normatíva összegét és az önkormányzat által nyújtott támogatás összegét az 1. számú melléklet tartalmazza. 5. számú ábra: Kötelező feladatok Feladat megnevezése Intézmény neve Alapszolgáltatások Fenntartó neve étkeztetés Szociális Gondozási Központ NYITÖT Joób Olivér Rehabilitációs Szeretet Intézmény (13. számú választási körzet)) Kertvárosi Ágostai Hitvallású Evangélikus Egyház (ellátási szerződés) Oltalom Szeretet Szolgálat (népkonyha működtetése) Magyarországi Evangélikus Egyház (ellátási szerződés) házi segítségnyújtás Szociális Gondozási Központ NYITÖT nappali ellátás családsegítés utcai szociális Joób Olivér Rehabilitációs Szeretet Intézmény (13. számú választási körzet) Szociális Gondozási Központ (idősek) Joób Olivér Rehabilitációs Szeretet Intézmény (idősek, 13. számú választási körzet) Mentálhigiénés Központ (fogyatékosok) Kék Nefelejcs Nappali Intézmény (fogyatékosok) Szent Kamill Rehabilitációs Szeretetintézmény (fogyatékosok) Oltalom Szeretet Szolgálat (hajléktalan nappali melegedő) Oltalom Szeretet Szolgálat (szenvedélybetegek) Human-Net Alapítvány Városi Családsegítő Szolgálat (családsegítés, adósságkezelés) Joób Olivér Rehabilitációs Szeretet Intézmény (13. számú választási körzet) Szocio East Egyesület (adósságkezelés) Utcai Szociális Munka Északi Kertvárosi Ágostai Hitvallású Evangélikus Egyház (ellátási szerződés) NYITÖT Kertvárosi Ágostai Hitvallású Evangélikus Egyház (ellátási szerződés) Nyíregyháza MJV Önkormányzata Mozgáskorlátozottak Szabolcs- Szatmár-Bereg Megyei Egyesülete (ellátási szerződés) Szent Kamill Alapítvány (ellátási szerződés) Magyarországi Evangélikus Egyház (ellátási szerződés) Human-Net Alapítvány (ellátási szerződés) Kertvárosi Ágostai Hitvallású Evangélikus Egyház (ellátási szerződés) Szocio East Egyesület (ellátási szerződés) 11

munka Szolgálat Periféria Egyesület (ellátási Utcai Szociális Munka Déli Szolgálat szerződés) gyermekjóléti Gyermekjóléti Központ NYITÖT szolgáltatás gyermekek napközbeni ellátása - Egészségügyi, Szociális és Bölcsődei Igazgatóság Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata bölcsőde Hétszínvirág Bölcsőde Hétszínvirág 98 Gyermekjóléti Nonprofit Kft gyermekek Periféria Egyesület Periféria Egyesület napközbeni ellátása alternatív napközbeni ellátás gyermekek átmeneti elhelyezése gyermekek átmeneti otthona Szőlőskerti Általános-, Angol Kéttannyelvű Iskola, Diákotthon és Gyermekek Átmeneti Otthona Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata gyermekek átmeneti elhelyezése családok átmeneti otthona Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat gyermekvédelmi intézményeiben Gyermekjóléti Központ Oltalom Szeretet Szolgálat Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat (ellátási szerződés) NYITÖT Magyarországi Evangélikus Egyház (ellátási szerződés) Szakosított ellátások Tartós bentlakást nyújtó intézmények hajléktalanok otthona Oltalom Szeretet Szolgálat Magyarországi Evangélikus Egyház (ellátási szerződés) idősek otthona Egészségügyi, Szociális és Bölcsődei Igazgatóság Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata Szivárvány Idősek Otthona NYITÖT fogyatékos személyek otthona Szivárvány Idősek Otthona NYITÖT pszichiátriai betegek otthona Szakosított ellátások Átmeneti elhelyezést nyújtó intézmények (bentlakásos elhelyezést nyújtó intézmények) szenvedélybetegek átmeneti otthona Reménység Szenvedélybetegek Átmeneti Otthona Kék Nefelejcs Alapítvány (ellátási szerződés) hajléktalanok átmeneti szállása Oltalom Szeretet Szolgálat Magyarországi Evangélikus Egyház (ellátási szerződés) éjjeli menedékhely Oltalom Szeretet Szolgálat Magyarországi Evangélikus Egyház (ellátási szerződés) időskorúak Szivárvány Idősek Otthona NYITÖT gondozóháza otthont nyújtó ellátás és utógondozás Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat gyermekvédelmi intézményeiben Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat (ellátási szerződés) Jogszabályi előírások szerint hiányzó ellátási forma a fogyatékos személyek gondozóháza és a pszichiátriai betegek átmeneti otthona. A jelenlegi szakmapolitikai koncepciók nem támogatják az átmeneti elhelyezést nyújtó intézmények létrehozását, működtetését szociális területen, mivel a tartós bentlakásos ellátást nyújtó intézményekben lehetőség van a határozott idejű (rövid-hosszabb időtartamban), valamint 12

a soron kívüli elhelyezésre. Várhatóan a 2012-es évben megjelenő új szolgáltatási törvény ezt az intézményi formát nem fogja tartalmazni. Kötelező feladat, mint természetbeni ellátási forma az adósságkezelési szolgáltatás (Szt. 55. -55/C. ), melynek feladatai a családsegítéshez kapcsolódnak (Human-Net Alapítvány, Szocio East Egyesület). Az elmúlt 17 évben a szociális törvény hatályba lépése óta folyamatosan változott a jogszabályi környezet, így a finanszírozási, működési feltételek is. Számos szolgáltatás a jogszabályi módosításokkal előbb az önkormányzat kötelező feladatává vált és ennek megfelelően került megszervezésre, majd újabb módosítást követően kikerültek a kötelező feladatok közül (támogató szolgáltatás és közösségi ellátások 2009. december 31-ig voltak kötelező feladatok, a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás 2010. december 31-ig). 6. számú ábra: Nem kötelező feladatok Feladat megnevezése Intézmény neve Alapszolgáltatások Fenntartó neve jelzőrendszeres házi Szociális Gondozási Központ NYITÖT segítségnyújtás tanyagondnoki szolgáltatás Human-Net Alapítvány (3 szolgálat) Human-Net Alapítvány (ellátási szerződés) Joób Olivér Rehabilitációs Szeretet Intézmény (2 szolgálat) Kertvárosi Ágostai Hitvallású Evangélikus Egyház (ellátási szerződés) támogató Mentálhigiénés Központ Nyíregyháza MJV Önkormányzata szolgáltatás Szent Kamill Rehabilitációs Szeretetintézmény Szent Kamill Alapítvány (ellátási szerződés) ÉFOÉSZ ÉFOÉSZ (ellátási szerződés) közösségi ellátás Mentálhigiénés Központ Nyíregyháza MJV Önkormányzata Talentum Közösségi Szolgáltató Központ Talentum Európai Fejlődésért Kiemelkedően Közhasznú Alapítvány (ellátási szerződés) Szakosított ellátások lakóotthoni ellátás Mentálhigiénés Központ Nyíregyháza MJV Önkormányzata Szent Kamill Rehabilitációs Szent Kamill Alapítvány (ellátási Szeretetintézmény szerződés) A fenti szolgáltatások olyan a lakosság részéről felmerült szükségleteket elégítenek ki, melyek biztosítása továbbra is az önkormányzat felelőssége a párhuzamos feladatellátás megszüntetése mellett. Az önkormányzati, társulás fenntartásában illetve ellátási szerződés alapján feladatot ellátó intézmények mellett a város területén számos nem állami (egyesület, alapítvány stb.) és egyházi fenntartó által működtetett szolgáltatás, intézmény működik (adataik az országos regiszterben megtalálhatók). 13

Az Szt. 89. (1) bekezdése alapján a települési önkormányzatok ellátási kötelezettsége a település lakosságára, valamint a településen életvitelszerűen tartózkodó hajléktalanokra terjed ki, kivéve, ha az intézményt társulás keretében más önkormányzattal közösen tartják fenn, vagy az intézménnyel nem rendelkező önkormányzattal kötött szerződésben a fenntartó az ellátást más önkormányzat lakosaira kiterjedően is vállalta. Az Szt. 91. -a alapján a helyi önkormányzat ellátási kötelezettségének a szociális szolgáltatást nyújtó szolgáltató, intézmény fenntartásával, vagy szolgáltatót, intézményt fenntartó önkormányzati társulásban történő részvétellel, vagy szolgáltatót, intézményt működtető fenntartóval létrejött - a szociális szolgáltatás nyújtásának a helyi önkormányzattól vagy a társulástól történő átvállalásáról szóló - 90. (4) bekezdése szerinti megállapodás, illetve ellátási szerződés megkötésével tehet eleget. Az alábbi táblázatok azt igazolják, hogy nemcsak Nyíregyháza városban, hanem az országban is sokszínű ellátórendszer alakult ki az elmúlt években. 7. számú ábra: Ellátottak fenntartó szerint (2008) Alapszolgáltatásokban ellátottak Alapítvány, egyesület 16% Egyéb 1% Közhasznú társaság 15% Települési önkormányzat 38% Egyház, egyházi Önkormányzati, intézmény kistérségi 5% társulás 9% 14

Bentlakásos intézményekben ellátottak Alapítvány, egyesület 10% Közhasznú társaság 9% Egyéb 1% Települési önkormányzat 18% Egyház, egyházi intézmény 13% Önkormányzati, kistérségi társulás 9% Megyei (fővárosi) önkormányzat 40% Forrás: Statisztikai Tükör III. évfolyam 189. szám Nyíregyháza Megyei Jogú Város területén a szociális és gyermekjóléti szolgáltatások rendszere szinte hiánytalanul kiépült. Részben önkormányzati fenntartású intézményekben, részben a Nyírségi Többcélú Kistérségi Társulás fenntartásában, részben nem állami és egyházi szervezetekkel kötött ellátási szerződés útján biztosított a szolgáltatásokhoz való hozzáférés. II. 1. Szociális szolgáltatásokat biztosító intézmények A 2010. január 1-től a Nyírségi Többcélú Kistérségi Társulás fenntartásában működő Szociális Gondozási Központ az alapszolgáltatásokat, valamint OEP finanszírozású otthoni szakápolást és hospice ellátást működtet. Az intézmény elsősorban az időskorú lakosság számára biztosít étkeztetést, házi segítségnyújtást, jelzőrendszeres házi segítségnyújtást és nappali ellátást amelyeknek köre folyamatosan bővül. Az intézmény által biztosított ellátásokban részesülők számának változását a 8. számú ábra mutatja. 15