Atomszerkezet. Atommag protonok, neutronok + elektronok. atompályák, alhéjak, héjak, atomtörzs ---- vegyérték elektronok



Hasonló dokumentumok
3. A kémiai kötés. Kémiai kölcsönhatás

A kémiai kötés. Kémiai kölcsönhatás

Atomszerkezet. Atommag protonok, neutronok + elektronok. atompályák, alhéjak, héjak, atomtörzs ---- vegyérték elektronok

Kötések kialakítása - oktett elmélet

A hidrogénmolekula. Emlékeztető: az atompályák hullámok (hullámfüggvények!) A hullámokra érvényes a szuperpozíció (erősítés és kioltás) elve!

A hidrogénmolekula. Energia

Kémiai kötések. Kémiai kötések kj / mol 0,8 40 kj / mol

Elektronegativitás. Elektronegativitás

20/10/2016 tema04_biolf_

A kovalens kötés elmélete. Kovalens kötésű molekulák geometriája. Molekula geometria. Vegyértékelektronpár taszítási elmélet (VSEPR)

Energiaminimum- elve

Szalai István. ELTE Kémiai Intézet 1/74

tema04_

Általános és szervetlen kémia 3. hét Kémiai kötések. Kötések kialakítása - oktett elmélet. Lewis-képlet és Lewis szerkezet

Kémiai kötések. Kémiai kötések. A bemutatót összeállította: Fogarasi József, Petrik Lajos SZKI, 2011

Periódusos rendszer (Mengyelejev, 1869) nemesgáz csoport: zárt héj, extra stabil

A kovalens kötés polaritása

Sillabusz orvosi kémia szemináriumokhoz 1. Kémiai kötések

Kolloidkémia 1. előadás Első- és másodrendű kémiai kötések és szerepük a kolloid rendszerek kialakulásában. Szőri Milán: Kolloidkémia

FELADATMEGOLDÁS. Tesztfeladat: Válaszd ki a helyes megoldást!

Kémiai alapismeretek 3. hét

Általános és szervetlen kémia 3. hét. Kémiai kötések. Kötések kialakítása - oktett elmélet. Az elızı órán elsajátítottuk, hogy.

4. Molekulák, ionok, kémiai alapelvek, a kémiai kötés típusai. Kémiai kötés kialakulásának oka: energianyereség.

Kémiai kötés. Általános Kémia, szerkezet Dia 1 /39

Kémiai kötések és kristályrácsok ISMÉTLÉS, GYAKORLÁS

A kémiai kötés magasabb szinten

A kémiai kötés magasabb szinten

Az anyagi rendszer fogalma, csoportosítása

Kémiai kötés. Általános Kémia, szerkezet Slide 1 /39

Kémiai kötés. Általános Kémia, szerkezet Dia 1 /39

Kémiai kötés. Általános Kémia, szerkezet Slide 1 /39

AZ ANYAGI HALMAZOK ÉS A MÁSODLAGOS KÖTÉSEK. Rausch Péter kémia-környezettan

Vegyületek - vegyületmolekulák

Kémiai kötés Lewis elmélet

ORVOSI KÉMIA. Az anyag szerkezete

Adatgyűjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb műszerei

Kémiai kötés: több atom reakcióba lépése során egy közös, stabil (telített) külső elektronhéj alakul ki.

Adatgyőjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb mőszerei

Kormeghatározás gyorsítóval

Atomi, illetve molekuláris kölcsönhatások és alkalmazásaik

Az atom- olvasni. 1. ábra Az atom felépítése 1. Az atomot felépítő elemi részecskék. Proton, Jele: (p+) Neutron, Jele: (n o )

a. 35-ös tömegszámú izotópjában 18 neutron található. b. A 3. elektronhéján két vegyértékelektront tartalmaz. c. 2 mól atomjának tömege 32 g.

Az anyagszerkezet alapjai. Az atomok felépítése

A periódusos rendszer, periodikus tulajdonságok

Az anyagszerkezet alapjai. Az atomok felépítése

Az anyagi rendszerek csoportosítása

8. Osztály. Kód. Szent-Györgyi Albert kémiavetélkedő

Osztályozó vizsgatételek. Kémia - 9. évfolyam - I. félév

Bevezetés az általános kémiába

Az anyagszerkezet alapjai

Szénhidrogének III: Alkinok. 3. előadás

Az elektronpályák feltöltődési sorrendje

Minta feladatsor. Az ion neve. Az ion képlete O 4. Szulfátion O 3. Alumíniumion S 2 CHH 3 COO. Króm(III)ion

Adatgyűjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb műszerei

Atomszerkezet, kötések

Molekulák alakja és polaritása, a molekulák között működő legerősebb kölcsönhatás

Periódusosság. Általános Kémia, Periódikus tulajdonságok. Slide 1 of 35

Szőri Milán: Kolloidkémia

I. ATOMOK, IONOK I FELELETVÁLASZTÁSOS TESZTEK

Curie Kémia Emlékverseny 2018/2019. Országos Döntő 9. évfolyam

Minta feladatsor. Az ion képlete. Az ion neve O 4. Foszfátion. Szulfátion CO 3. Karbonátion. Hidrogénkarbonátion O 3. Alumíniumion. Al 3+ + Szulfidion

Periódusosság. Általános Kémia, Periódikus tulajdonságok. Slide 1 of 35

Minta vizsgalap (2007/08. I. félév)

Tartalom Az atom szerkezete Atom. Részecske. Molekula Atommodellek A.) J. Thomson féle atommodell...4 B.) A Rutherford-féle vagy

Facultatea de Chimie și Inginerie Chimică, Universitatea Babeș-Bolyai Admitere 2015

Folyadékok és szilárd anyagok

A feladatok megoldásához csak a kiadott periódusos rendszer és számológép használható!

Bevezetés az általános kémiába

Az elemek rendszerezése, a periódusos rendszer

b./ Hány gramm szénatomban van ugyanannyi proton, mint 8g oxigénatomban? Hogyan jelöljük ezeket az anyagokat? Egyforma-e minden atom a 8g szénben?

Bevezetés a lézeres anyagmegmunkálásba

Minta vizsgalap I. Karikázza be az egyetlen megfelelő válasz betűjelét! (10x1 pont) 1. Melyik sorban szerepel csak só?

Az elemeket 3 csoportba osztjuk: Félfémek vagy átmeneti fémek nemfémek. fémek

Kémiai reakciók. Közös elektronpár létrehozása. Általános és szervetlen kémia 10. hét. Elızı héten elsajátítottuk, hogy.

10.) Milyen alakja van az SF 4 molekulának? Rajzolja le és indokolja! (2 pont) libikóka; indoklás: 1 nemkötő és 4 kötő elektronpár

Adatgyőjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb mőszerei

Jegyzet. Kémia, BMEVEAAAMM1 Műszaki menedzser hallgatók számára Dr Csonka Gábor, egyetemi tanár Dr Madarász János, egyetemi docens.

A SZILÁRDTEST FOGALMA. Szilárdtest: makroszkópikus, szilárd, rendezett anyagdarab. molekula klaszter szilárdtest > σ λ : rel.

Periódusosság. 9-1 Az elemek csoportosítása: a periódusostáblázat

7. osztály Hevesy verseny, megyei forduló, 2003.

az Anyagtudomány az anyagok szerkezetével, tulajdonságaival, az anyagszerkezet és a tulajdonságok közötti kapcsolatokkal, valamint a tulajdonságok

KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI- FELVÉTELI FELADATOK 1997

5. elıadás KRISTÁLYKÉMIAI ALAPOK

Altalános Kémia BMEVESAA101 tavasz 2008

1. változat. 4. Jelöld meg azt az oxidot, melynek megfelelője a vas(iii)-hidroxid! A FeO; Б Fe 2 O 3 ; В OF 2 ; Г Fe 3 O 4.

Atomi és molekuláris kölcsönhatások. Pásztázó tűszondás mikroszkópia.

I. Atomszerkezeti ismeretek (9. Mozaik Tankönyv: oldal) 1. Részletezze az atom felépítését!

4. változat. 2. Jelöld meg azt a részecskét, amely megőrzi az anyag összes kémiai tulajdonságait! A molekula; Б atom; В gyök; Г ion.

Heterociklusos vegyületek

Kolloid állapotjelzők. Molekuláris kölcsönhatások. Határfelületi jelenségek: fluid határfelületek

T I T - M T T. Hevesy György Kémiaverseny. A megyei forduló feladatlapja. 7. osztály. A versenyző jeligéje:... Megye:...

1./ Jellemezd az anyagokat! Írd az A oszlop kipontozott helyére a B oszlopból arra az anyagra jellemző tulajdonságok számát! /10

Általános Kémia, BMEVESAA101

6. változat. 3. Jelöld meg a nem molekuláris szerkezetű anyagot! A SO 2 ; Б C 6 H 12 O 6 ; В NaBr; Г CO 2.

Atomi, illetve molekuláris kölcsönhatások és alkalmazásaik Példaként: atomi erő mikroszkópia

Vízkémia I. Rácz, Istvánné dr.

KÉMIA FELVÉTELI DOLGOZAT

Gergely Pál - Erdőd! Ferenc ALTALANOS KÉMIA

20. A Cu + ion (Z = 29) elektronkonfigurációja a következő: A. 1s 2 2s 2 2p 6 3s 2 3p 6 3d 10. B. 1s 2 2s 2 2p 6 3s 2 3p 6 3d 9 4s 0

Általános Kémia, BMEVESAA101 Dr Csonka Gábor, egyetemi tanár. Az anyag Készítette: Dr. Csonka Gábor egyetemi tanár,

Átírás:

Atomszerkezet Atommag protonok, neutronok + elektronok izotópok atompályák, alhéjak, héjak, atomtörzs ---- vegyérték elektronok periódusos rendszer csoportjai

Periódusos rendszer

A kémiai kötés Kémiai kölcsönhatás ELSŐDLEGES MÁSODLAGOS OVALENS IONOS FÉMES HIDROGÉN- KÖTÉS DIPÓL- DIPÓL, ION- DIPÓL, VAN DER WAALS v. DISZPERZIÓS

Ionos kötés Na Cl Ionpár képződése e - Na + Cl - Na: I.E. és E.A. kicsi Cl: I.E. és E.A. nagy

Ionos kötés Ionos kötés: ellentétes töltésű ionok közötti kölcsönhatás Na + Cl Na + Cl - Ionpár esetén a teljes energiaváltozás három összetevőre bontható: 1. pozitív ion keletkezése, I.E. 2. anion keletkezése, E.A. 3. potenciális energia a kation és anion között --- kötési energia a két ion között

Ionos kötés NaCl Na (g) + Cl (g) = Na + (g) + Cl - (g) Na (g) + Cl (g) = NaCl

+ - NaCl: ion pár ion rács Egy kis és egy nagy EN-ú elem által alkotott vegyület K: kis ionizációs energia A: nagy elektron affinitás Na + Elektrosztatikus kölcsönhatás Cl Rossz hő- és elektromos vezetők

Born-Haber ciklus + - K (g) + e + Cl(g) KCl keletkezése elemeiből +418 + - -349 K (g) + Cl (g) K (g) + Cl(g) +122 K (g) + 1/2 Cl 2(g) +89 K (sz) + 1/2 Cl 2(g) -437 kj/mol -717 KCl(sz)

A KCl 2 létezik? NEM!!!!!!!!!

Ionos kötés Az ionos kötés kialakulásának kedvez: --- az egyik atom I.E. kicsi --- a másik atom E.A. nagy --- kis méretű, nagy töltésű ionok keletkezése Az elektronegativitás különbsége kb. >2 Feladat: milyen a kötés a stroncium és a klór reakciója során keletkező vegyületnek? Mi a képlete?

Sr Cl Rendszám: 38 17 El.konf.: 1s 2 2s 2 2p 6 3s 2 3p 6 3d 10 4s 2 4p 6 5s 2 1s 2 2s 2 2p 6 3s 2 3p 5 E.N.: 1,0 3,0 E.N. különbség: 2 ionos vegyület Sr Sr 2+ Cl Cl - SrCl 2

A kovalens kötés Gilbert Newton LEWIS: 1916 Kovalens kötés: két atom között elektronpár megosztásával létrejött kötés Az elektronegativitás különbsége kb. <1

Az oktett szabály Kötő elektron pár Nemkötő, vagy magányos elektron pár Többszörös kötés Kettős kötés: két megosztott (kötő) elektron pár Hiányos oktett pl. BF 3 Kiterjesztett oktett pl. PCl 5

Kovalens kötés H 2 Potenciális energia H. H H-H távolság Két magányos hidrogénatomnál energetikailag kedvezőbb a hidrogénmolekula

Kovalens kötés H 2 Lazító pálya Kötő pálya Kötésrend: ½( elektronok száma kötő pályán elektronok száma lazító pályán) = 1 (Kötésrend: kötő elektronpárok száma - lazító elektronpárok száma)

Kovalens kötés szigma (σ ) kötés atomi s-pályákból szigma kötő pálya (σ) szigma lazító pálya (σ*) csomósík

Kovalens kötés szigma (σ ) kötés atomi p-pályákból σ kötő pálya σ lazító pálya

Kovalens kötés pi (π ) kötés atomi p-pályákból azonos fázis π kötő ellentétes fázis π lazító

Kovalens kötés H 2 Lazító pálya Kötő pálya Kötésrend: ½( elektronok száma kötő pályán elektronok száma lazító pályán) = 1 (Kötésrend: kötő elektronpárok száma - lazító elektronpárok száma)

Kovalens kötés He 2 Lazító pálya Kötő pálya Kötésrend: ½( elektronok száma kötő pályán elektronok száma lazító pályán) = 0 Nem létezik

Kovalens kötés N 2 N N 2 N

Kovalens kötés O 2 2 párosítatlan elektron Paramágneses!

Kovalens kötés CO Datív kötés: Az egyik kötőpárt kizárólag az egyik atom (fragmens) szolgáltatja.

Kémiai kötések Delokalizált kötés: többcentrumú ózon karbonát ion H B H H H B H H - O O C O - o o c o

Benzol (C 6 H 6 ): Delokalizált kovalens kötés atomi p-pályák delokalizált 1 -molekulapálya teljes lektronsűrűség

Kovalens kötés Kötések erőssége C C C = C C C benzol KJ/mol -344 +(-271) +(-197) +(-156) hossz 154 pm 134 pm 120 pm 140 pm Kötési energia: a kötés felszakadása esetén fellépő energiaváltozás

Kovalens kötés Néhány érdekesség 2 x C-C > C=C 2 x C-N < C=N 2 x O-O < O=O 2 x C-O ~ C=O 2 x N-N ~ N=N 3 x N-N << N 2 kötésrend

Kovalens kötés Kötés polaritás H-H apoláris nem dipólusos molekula H-F poláris dipólusos molekula Li-H poláris Li-F ionos

Kovalens kötés Kötés polaritás EN Polaritás H 2 HI HBr HCl HF NaCl 0 ~0,5 ~0,7 ~0,9 ~1,9 ~2,1 apoláris gyengén poláris poláris erősen poláris igen erősen poláris ionos

Fe: Fémes kötés Kis elektronegativitású elemek Jó hő- és elektromos vezetők Fémionok (atomtörzsek) Kiterjedt, delokalizált elektronfelhő

Elsődleges kémiai kötések Ionos EN Fémes átlagos EN Kovalens

Elsődleges kémiai kötések

Kémiai kötések Na Ionos kötés Kovalens kötés Fémes kötés Elsődleges kötések: kovalens, ionos, fémes ( >20 kj/mol) Másodlagos: diszperz, dipólus, hidrogénkötés (1-20 kj/mol) jellemzők: kötési energia, kötéshossz, kötésrend

Molekulák alakja VSEPR elmélet valence-shell electron-pair repulsion theory vegyértékelektronpár taszítási elmélet --- elektronpárok taszítják egymást --- egy magányos elektronpárnak nagyobb a taszító effektusa, mint egy kötő elektronpárnak (=> nagyobb a térigénye) MP,MP > MP,KP > KP,KP A kettes és hármas kötéseket úgy kezeljük, mint egy elektron párt.

Molekulák alakja - VSEPR VSEPR vegyérték-elektronpár taszítási elmélet nemkötő elektronpár > kötő elektronpár 4 3

VSEPR II 6 5

Molekulák polaritása Poláris kötés Poláris molekula???? Egy kötés poláris, ha a kötő elektronok egyenlőtlenül oszlanak meg a két kötő atom között. A poláris molekula egy olyan molekula, ahol a dipólusmomentum nem nulla. Kétatomos molekula: molekula polaritása kötés polaritása, pl. HCl Többatomos molekula: vektoriális, pl. H 2 O, CCl 4 kötés dipólusok molekula dipólusa

Molekulák közti kölcsönhatás Másodlagos kölcsönhatások Ion-dipól kölcsönhatás Dipól dipól kölcsönhatás (poláris molekulák) Indukált dipól indukált dipól kölcsönhatás diszperziós erők (apoláris molekulák)

Dipól-dipól, ion-diól kölcsönhatás ion-dipól dipól-dipól pl. sók vizes oldata pl. éter (foly. áll.)

Van der Waals kölcsönhatás pl. paraffin, kondenzált nemesgázok apoláris molekula fluktuáció másik apoláris molekula Johannes Diderik van der Waals (1837 1923) Nobel-díj: 1910 Van der Waals kh.

Klasszikus H-kötés feltételei: Nagy elektronegativitású atomhoz (F,O,N) közvetlen kapcsolódó H-atom és magános elektronpár szintén nagy EN-ú atomon ( Nem-klasszikus: pl -C H O=C- ) Hidrogénkötés víz peptidek DNS: bázispárok

Kémiai kötések kovalens POLIMEREK fémes másodrendű FÉMEK ionos KERÁMIÁK, ÜVEGEK

Gáz folyadék szilárd Molekulák: másodlagos kölcsönhatás növekszik Gázok Folyadékok Molekuláris szilárd anyagok Atomok közötti elsődleges kölcsönhatás: Térhálós szilárd anyagok Ionos szilárd anyagok Fémek