ANNEX 10/V. Légiforgalmi távközlés: Légiforgalmi rádió frekvencia spektrum használata

ANNEX 10/V. Légiforgalmi távközlés: Légiforgalmi rádió frekvencia spektrum használata V. kötet 2. kiadás 2001. július 81. módosítással A jelen kiadvány magába foglalja a 10. Annex V. kötetének 2001 március 13. előtt elfogadott összes módosításait és 2001 november 1-től hatálytalanítja a 10. Annex V. kötetének összes korábbi kiadásait. A nemzetközi előírások és ajánlott gyakorlati eljárások alkalmazhatóságával kapcsolatosan lásd az Előszót. I C A O Módosítások A módosítások kiadásáról az ICAO Journal és az egyéb ICAO kiadványok valamint Audio-vizuális kiképzési segédanyagok havi katalógusa rendszeres tájékoztatást biztosítanak. Kísérjék figyelemmel a fenti kiadványokat és a módosításokat az alábbi rovatokba vezessék be: Módosítás száma kiadás időpontja alkalmazhatóság bevezette Első kiadás (A Tanács 1996 március 12-én fogadta el) Második kiadás 71.- 76. módosítás (A Tanács 1996 március 12-én fogadta el) 77. módosítás időpontja 1996 július 15. 1996 november 7. 2001 július 16. 2001 november 1. 2002 július 15. 2002 november 28. (A Tanács 2002 február 27-én fogadta el) 78-81. módosításban nincs változás Kiegészítés száma kiadás időpontja alkalmazhatóság időpontja bevezette 10. Annex V. kötet Előszó Történeti háttér A légiforgalmi távközlésre vonatkozó nemzetközi előírásokat és ajánlott gyakorlati eljárásokat a Nemzetközi Polgári Légiközlekedési Egyezmény (Chicago 1944) 37. cikkelyének rendelkezései alapján a Tanács először 1949 május 30-án fogadta el és foglalta a 10. számú Annex-be. Az előírások 1950 március 1-én léptek hatályba. A nemzetközi előírások és ajánlott gyakorlati eljárások a Távközlési Bizottság 1949 januári harmadik ülésének javaslatai alapján kerültek kidolgozásra. A hetedik kiadásáig bezárólag a négy 1

részt és a mellékleteket tartalmazó 10. Annex-et egy kötetben adták ki a következők szerint: I. rész Berendezések és rendszerek. II. rész Rádió frekvenciák. III. rész Eljárások. IV. rész Kódok és rövidítések. A 42. számú módosítással a IV. részt törölték az Annexből; a fenti részben levő kódokat és rövidítéseket a Doc 8400 jelzésű új kiadványban helyezték el. A 44. számú módosítás 1965 május 31-i elfogadása után a 10. Annex hetedik kiadása már két kötetben jelent meg: I. kötet (Első kiadás) I. rész - Berendezések és rendszerek II. rész - Rádió frekvenciák II. kötet (Első kiadás) Távközlési eljárások A 70. számú módosítás 1965 március 20-i elfogadása után a 10. Annex-et öt kötetre szerkesztették át. Ezek a következők: I. kötet Rádiónavigációs berendezések II. kötet Távközlési eljárások III.kötet Távközlési rendszerek IV. kötet Felderítő radar és összeütközés elkerülését biztosító rendszerek V. kötet Légiforgalmi rádió frekvencia tartomány felhasználás A 70. számú módosítás alapján a III. és IV. kötetet 1995-ben és a 71. számú módosítás alapján az V. kötetet 1996-ben adták ki. Az A. táblázat a 10. Annex V. kötetének a 71. számú módosítást követő módosításait jelzi a fontosabb témakörök felsorolásával és az időpontok megjelölésével együttesen, amely időpontokban azokat a Tanács elfogadta, érvénybe léptek illetve alkalmazhatóvá váltak. A szerződő államok tevékenysége Az eltérések jelentése Felhívjuk a szerződő államok figyelmét az Egyezmény 38. cikkelyéből adódó azon kötelezettségükre, hogy a szerződő állam értesítse a Szervezetet bármely eltérésről, amely saját országos előírásai és gyakorlata illetve a jelen Annex nemzetközi előírásai és ennek bármely módosítása között van. Felkérjük továbbá a szerződő államokat, hogy az ilyen értesítést terjesszék ki valamennyi olyan eltérésre is, amely a jelen Annex-ben található ajánlott gyakorlati eljárásokat és ezek bármely módosítását érinti, amennyiben ezen eltérések a légiközlekedés biztonsága szempontjából lényegesek. Ezen felül kérjük, hogy a szerződő államok folyamatosan tájékoztassák a Szervezetet bármilyen jövőbeni eltérésről valamint a korábbiakban jelzett eltérés megszűnéséről. A jelen Annex minden egyes módosításának elfogadását követően minden szerződő államnak levelet küldünk majd el, melyben kérjük az eltérésekről szóló tájékoztatást. Felhívjuk a szerződő államok figyelmét a 15. Annex rendelkezéseire, amelynek alapján saját országos szabályaik és gyakorlatuk valamint a vonatkozó ICAO előírások és ajánlott gyakorlati eljárások közötti eltérésekről szóló tájékoztatásaikat az Egyezmény 38. cikkelyében előírt kötelezettségük mellett a Légiforgalmi Tájékoztató Szolgálat útján is tegyék közzé. A tájékoztatások továbbítása és közzététele A jelen Annex-ben ismertetett nemzetközi előírások és ajánlott gyakorlati eljárások alapján biztosított, a légijárművek üzemeltetését érintő létesítmények, szolgálatok és eljárások létrehozását illetve megszüntetését a 15. Annex előírásainak megfelelően jelentsék be. Az Annex szövegének felhasználása a nemzeti előírásokban A Tanács 1948 április 13-án elfogadott határozatában felhívja a szerződő államok figyelmét arra, hogy kivánatos a szabályozó jellegű ICAO előírások pontos nyelvezetének lehető legnagyobb mértékű 2

alkalmazása saját országos (nemzeti) előírásaikban valamint a nemzetközi előírásoktól való eltérések jelentése, beleértve bármely további nemzeti előírást, amely a nemzetközi légiforgalom biztonsága vagy rendszeressége szempontjából lényeges lehet. Ahol lehetséges, a jelen Annex előírásait úgy fogalmaztuk meg, hogy ez lényeges szövegbeni módosítások nélkül megkönnyítse a nemzeti előírásokba történő felvételt. Az Annex részeinek jogállása Az Annex a következő részekből áll, de nem feltétlenül szükséges, hogy minden rész megtalálható legyen minden egyes Annex-ben. Az egyes részek jogállása a következő: 1. Az Annex anyaga: a) Nemzetközi előírások és ajánlott gyakorlati eljárások, amelyeket az Egyezmény rendelkezései szerint a Tanács fogad el. Ezek meghatározása a következő: Előírás vagy Szabvány: Bármilyen fizikai jellemzőre, kialakításra, anyagra, teljesítményre, személyzetre vagy eljárásra vonatkozó követelmény, amelynek egységes alkalmazását szükségesnek tartják a nemzetközi légiközlekedés biztonsága és menetrendszerű fenntartása érdekében és amellyel kapcsolatban az Egyezmény alapján a Szerződő Államok megállapodnak. Amennyiben a teljes megállapodás nem lehetséges, az eltérést az Egyezmény 38. cikkelyében foglaltak alapján az érintett Államoknak a Tanács felé jelenteniük kell. Ajánlott gyakorlati eljárás: Bármilyen fizikai jellemzőre, kialakításra, anyagra, teljesítményre, személyzetre vagy eljárásra vonatkozó követelmény, amely egységes alkalmazását a nemzetközi légiközlekedés biztonsága, menetrendszerű és hatékony lebonyolítása érdekében kívánatosnak minősítenek és amelyek alkalmazására a Szerződő Államok az Egyezmény értelmében törekszenek. b) Függelék: A célszerűség érdekében külön csoportosított anyagok, amelyek azonban a Tanács által elfogadott nemzetközi előírások és ajánlott gyakorlati eljárások szerves részét képezik. c) Meghatározások: A nemzetközi előírások és az ajánlott gyakorlati eljárások ismertetésénél alkalmazott azon fogalmak pontos magyarázata, amelyek elfogadott szótári jelentés hiányában nem maguktól értetődőek. A meghatározás külön jogállással nem rendelkezik, azonban szerves részét képezi azon nemzetközi előírásnak vagy ajánlott gyakorlati eljárásnak, amelyben előfordul, mert a meghatározás értelmének megváltoztatása az előírást befolyásolja. d) Táblázatok és ábrák: Ezek egy nemzetközi előírást vagy ajánlott gyakorlati eljárást egészítenek ki vagy szemléltetnek és amelyekre egy adott nemzetközi előírásban vagy ajánlott gyakorlati eljárásban utalnak. A táblázatok és az ábrák az adott nemzetközi előírás vagy ajánlott gyakorlati eljárás részét képezik és jogállásuk ezekkel megegyező. 2. A nemzetközi előírásokkal és az ajánlott gyakorlati eljárásokkal együtt, a Tanács egyetértésével kiadott egyéb anyagok: a) Előszó: Történeti áttekintés és magyarázat a Tanács tevékenysége alapján. Tartalmazza továbbá az államok kötelezettségeit illetve az ezekre vonatkozó magyarázatokat a nemzetközi eljárások és gyakorlati eljárások alkalmazására az Egyezmény és a Bevezetési Határozat előírásainak megfelelően. 3

b) Bevezető: Az Annex egyes köteteinek, részeinek vagy fejezeteinek elején található magyarázó szöveg, amely segítséget nyújt a vonatkozó szöveg megértéséhez illetve alkalmazásához. c) Megjegyzések: Szükség szerint a szövegbe iktatott anyag, amely tényszerű tájékoztatást vagy utalást tartalmaz a szóban forgó nemzetközi előírásra vagy ajánlott gyakorlati eljárásra vonatkozóan, azonban nem képezi ezek szerves részét. d) Mellékletek: A nemzetközi előírást és ajánlott gyakorlati eljárást kiegészítő anyagot tartalmaznak, vagy azok alkalmazásához szükséges tájékoztatással szolgálnak. Szabványok és szerzői jogok felmondása Felhívjuk a figyelmet annak a lehetőségére, hogy a jelen Annex nemzetközi előírásainak és ajánlott gyakorlati eljárásainak egyes részei szabványok vagy más egyéni szerzői jogok védelme alá tartozhatnak. Az ICAO nincs abban a helyzetben, hogy figyelembe vegye a szabványok és szerzői jogok létezését, érvényességét, körét vagy alkalmazhatóságát. Ezért a Szervezet nem vállal felelősséget és nem veszi figyelembe a szabványokra és szerzői jogokra vonatkozó esetleges igényeket. Az alkalmazandó nyelv kiválasztása A jelen Annex-et négy nyelven angolul, franciául, spanyolul és oroszul fogadták el. Minden egyes szerződő államot felkérünk, hogy ezek közül válasszon ki egy nyelvet az országos bevezetés céljára vagy bármely egyéb, az egyezményben előirt ténykedés megtételére akár az adott nyelv közvetlen felhasználásával, akár saját nemzeti nyelvére történő lefordításával. Erről kérjük, értesítsék a Szervezetet. Szerkesztői gyakorlat Annak érdekében, hogy minden egyes szerkezeti anyag jogállását az első pillantásra jelezhessük, az alábbi szerkesztői gyakorlatot követjük: A nemzetközi előírásokat vékony álló, az ajánlott gyakorlati eljárásokat vékony dőlt betűkkel nyomtatjuk. Ez utóbbiak jogállását "Ajánlás" felirattal is jelezzük. A vékony dőlt betűvel szedett megjegyzéseket a "Megjegyzés: " felirat egészíti ki. Az írásmód / stílus szempontjából az angol szövegben az előírásokat "shall - kell" kifejezéssel és az ajánlott gyakorlati eljárásokat should - szükséges" kifejezéssel jelezzük. Mindazonáltal a magyar fordítás alkalmával ezt a gyakorlatot nem minden esetben alkalmazzuk, mert a jelzett jogállás és a nyelvi sajátosságok ezt szükségtelenné teszik. Ha ez szükséges, a fordításban nyomatékos (kell) felszólító módot alkalmazunk. A jelen kiadványban alkalmazott mértékegységek a nemzetközi polgári légiközlekedésről szóló Egyezmény 5. Annex előírásainak megfelelően a nemzetközi mértékegység rendszerrel /SI/ összhangban állnak. Ahol az 5. Annex lehetővé teszi a nem SI, alternatív mértékegységek alkalmazását, ott az alapegységet követően ezen mértékegységek zárójelben szerepelnek. Ahol az anyagban két mértékegység fajtát alkalmazunk, ott nem szabad azt feltételezni, hogy a mértékegységek értékei egyenlőek és azok egymással korlátlanul felcserélhetők. Mindazonáltal lehetséges, hogy azonos biztonsági szint érhető el bármelyik mértékegység kizárólagos alkalmazásával. A jelen kiadvány bármelyik részére történő hivatkozás akár számmal, akár címmel vagy pedig mindkettővel vonatkozik az adott rész minden egyes alpontjára is. 4

A. táblázat A 10. Annex V. kötetének módosításai (módosítás forrás tárgy elfogadva/ hatályos/ alkalmazható) 71) Léginavigációs Bizottság tanulmányai SP COM/OPS/95 Területi ülése Légiforgalmi Mozgó Távközlési Munkacsoport harmadik ülése (AMCP) Új V. kötet kiadása, amely tartalmazza a meglevő Annex anyagait továbbá előírásokat tartalmaz a frekvencia csatornák közötti 8.33 khz-es csatorna hullámsáv felosztás távolság különbségről (elkülönítés) és az URH hullámsávban működő levegő-föld távközlési összeköttetések védelméről. 1996 március 12. 1996 július 15. 1996 november 7. 72) Léginavigációs Bizottság; A Légiforgalmi Mozgó Távközlési Munkacsoport (AMCP) negyedik ülése URH digitális adat-összeköttetés meghatározás; a 4-1. (b) táblázat módosítása. 1997 március 12. 1997 július 21. 1997 november 6. 73) Nincs változás. 74) Léginavigációs Bizottság a) repülőgépvezetők közötti levegő-levegő távközlési csatorna bevezetése; b) a vészhelyzeti helyjeladó berendezésre vonatkozó előírások változása. 1999 március 18. 1999 július 19. 1999 november 4. 75) Léginavigációs Bizottság A légiforgalmi mozgó távközlési szolgálatok munkabizottságának (AMCP) hatodik ülése A VDL interferencia védettség mértékére vonatkozó tájékoztató anyag tisztázása 2000 március 13. 2000 július 17. 2000 november 2. 76) (Második kiadás) A légiforgalmi mozgó távközlési szolgálatok munkabizottságának (AMCP) hetedik ülése Az integrált hang és adatátviteli rendszer (VDL Mode 3); a légtér-felderítési alkalmazásoknak megfelelő adatátvitel (VDL Mode 4); az ITU rádió szabályzatot érintő részek felülvizsgálata. 2001 március 12. 2001 július 16. 2001 november 1. 77) Titkárság A 108 117.975 MHz frekvencia tartomány GBAS adattovábbításra történő felhasználására vonatkozó GNSS nemzetközi előírások és ajánlott gyakorlati eljárások módosítása miatt szükséges változtatások. 2002 február 27. 2002 július 15. 2002 november 28. 78) Nincs változás. 79) Nincs változás. Nemzetközi előírások és ajánlott gyakorlati eljárások 1. fejezet Meghatározások Megjegyzés: A Rádióösszeköttetési Szabályzatra vonatkozó összes utalás a Nemzetközi Távközlési Unió (ITU) által közzétett rádióösszeköttetési előírásokra vonatkozik, amelyet a Rádiótávközlési Világkonferencia általában két vagy három évenként megtartott üléseinek végső határozatai alapján időről időre rendszeresen módosítanak. A légiforgalmi rádió rendszerek frekvencia felhasználását érintő ITU eljárások további tájékoztatóit az elfogadott ICAO feladatokat is tartalmazó Rádió Frekvencia Tartomány Előírások a Polgári Légiközlekedés részére című kézikönyv tartalmazza (Doc 9718). Amennyiben az Annex jelen kötetében a következő kifejezéseket alkalmazzák, azok az alábbi jelentéssel rendelkeznek: Az összeköttetés alternatív módszere Alternative means of communication Az elsődlegesen használt módszer mellett alkalmazott, azonos műszaki jellemzőkkel rendelkező összeköttetés. 5

Két csatornás egy-irányú összeköttetés Double channel simplex Egyszerű, szimplex összeköttetési módszer, amely minden irányba egy-egy frekvencia csatornát használ. Megjegyzés: Ezt a módszer néha kereszt-hullámsáv módszernek is nevezik. Párhuzamos összeköttetés Duplex Két állomás közötti összeköttetési módszer, amelynél a távközlés mindkét irányba egyidejűleg bonyolódhat. Frekvencia csatorna Frequency channel A frekvencia hullámsáv tartomány folyamatos szakasza, amely egy meghatározott adás-osztályt alkalmazó távközlési összeköttetésre alkalmas. Megjegyzés: Az adások osztályozását és az adott távközlési összeköttetésnek megfelelő frekvencia hullámsáv egységekre vonatkozó tájékoztatásokat a Rádióösszeköttetési Előírások S2. cikkelye valamint S1. Függeléke határozza meg. Eltolt frekvencia sávval rendelkező egyszerű összeköttetés Offset frequency simplex Az egyszerű, szimplex összeköttetési módszer olyan változata, amely a két állomás között mindegyik irányba egy-egy, frekvenciában kissé eltérő, azonban az üzemeltetésre kijelölt azonos frekvencia tartományba tartozó csatornát használ. Repülésüzem irányítási összeköttetések Operational control communication Felügyelet gyakorlásához szükséges távközlési összeköttetés valamely repülési feladat megkezdésére, folytatására, befejezésére vagy kitérő repülőtérre történő irányítására a légjármű biztonsága valamint a repülés menetrendszerű, hatékony és gazdaságos végrehajtása érdekében. Megjegyzés: Ezek az összeköttetések általában a légjármű és a légijárművet üzemeltető szervezetek közötti üzenetváltáshoz szükségesek. Elsődleges összeköttetési módszer Primary means of communication A légjármű és a földi állomások közötti összeköttetés fenntartására elsősorban alkalmazott módszer ott, ahol más alternatív módszer igénybe vételére is van lehetőség. Egy-irányú összeköttetés Simplex Egyszerű, szimplex távközlési összeköttetési módszer, amelynél a két állomás között egyszerre csak egy irányú összeköttetés van. Megjegyzés: A légiforgalmi mozgó szolgálatok esetében ez a módszer az alábbi részekre osztható fel: a) egy csatornás szimplex b) két csatornás szimplex c) eltolt frekvenciájú szimplex. Egy csatornás egy-irányú összeköttetés Single channel simplex Egyszerű, szimplex összeköttetési módszer, amely minden irányba azonos frekvencia csatornát használ. Ultrarövidhullámú (VHF) frekvencián üzemelő digitális összeköttetés VHF digital link (VDL) A légiforgalmi távközlési hálózat (ATN) részét képező mozgó alhálózat, amely a légiforgalmi mozgó állomások URH frekvencia sávjában működik. A digitális adatátviteli összeköttetés ezen kívül nemlégiforgalmi távközlési hálózati feladatok, mint például a digitális hang-átvitel végrehajtására is alkalmazható. 6

2. Fejezet Vészhelyzeti frekvenciák Bevezető Megjegyzés: Az összes mozgó szolgálatok vészhelyzeti és biztonsági távközlésére vonatkozó általános feltételeket az ITU Rádióösszeköttetési Szabályzat S30 cikkelye tartalmazza. Az S13 Függelék kijelöli az ilyen helyzetekre alkalmazható frekvenciákat. A Függelék A1 részének 1. szakasza engedélyezi, hogy a légiforgalmi mozgó szolgálatok esetében a kormányok egyéb kölcsönös megállapodást kössenek. Az ICAO Annexek ilyen megállapodásnak minősülnek. A vészhelyzeti távközlésre kijelölt rádió frekvenciákra vonatkozó nemzetközi előírások és ajánlott gyakorlati eljárások figyelembe vesznek bizonyos eljárásokat, amelyeket az ICAO elfogadott és bizonyos előírásokat, amelyek az ITU Rádióösszeköttetési Szabályzatában szerepelnek. A 10. Annex II. kötete előírja, hogy a levegőben kényszerhelyzetben levő légijármű azt a rádió frekvenciát használja, amelyen az adott időpontban összeköttetést tart fenn a légiforgalmi állomásokkal. Mindazonáltal elismert tény, hogy szükség van egy adott frekvencia vagy frekvencia tartomány kijelölésére, amelyet a légijármű balesete vagy kényszerleszállása után használhat és amelyet az egész világon egységesen alkalmaznak úgy, hogy azon a lehető legtöbb állomás beleértve az iránymérő állomásokat valamint a tengeri mozgó szolgálati állomásokat is figyelést tarthasson. A 2182 khz-es frekvencia is biztosítja a távközlési összeköttetés lehetőségét a légijármű és a tengeri mozgó szolgálati állomások között. Az ITU Rádióösszeköttetési Szabályzat az S13 Függelék A2 részében előírja, hogy a 2182 khz-es frekvencia az 1605 khz és 4000 khz közötti tartományban üzemelésre jogosított hajó, légijármű és mentőtutaj állomások számára kijelölt nemzetközi rádiótávbeszélő vészfrekvencia, amelyen segítséget kérhetnek a tengeri szolgálatoktól. A műhold segítségével felderíthető és lokalizálható vészhelyzeti helyjeladó berendezésekkel (ELT) kapcsolatosan a Rádióösszeköttetési Szabályzat engedélyezi az ilyen berendezések használatát, amelyeket az ITU műholdas vészhelyzeti helyjeladó rádió-berendezéseknek (EIPRB) nevez. A Rádióösszeköttetési Szabályzat S13 Függelék A2 részében meghatározza, hogy a 406 406.1 MHz-es hullámsávot kizárólag az ilyen, a földről az világűr felé sugárzó műholdas vészhelyzeti helyjeladó rádióberendezések használhatják. Az ITU engedélyezi a 4125 khz-es frekvencia használatát is, hogy lehetővé tegyék a tengeri mozgó és a légijármű állomások közötti összeköttetés fenntartását vészhelyzet esetében. A jelenleg érvényes ITU Rádióösszeköttetési Szabályzat (RR S5.130 és S13 Függelék) engedélyezi, hogy a 4125 khz-es vivőfrekvenciát a légi-jármű állomások a tengeri mozgó szolgálattal való vészhelyzeti és biztonsági összeköttetés céljára használhatják. Az RR S5.115 alapján a 3023 khz és 5680 khz légiforgalmi mozgó szolgálati (R) frekvenciák a tengeri mozgó szolgálatokkal együtt végzett kutató és mentő tevékenységre felhasználhatók. Ehhez hasonlóan 500 khz-es (RR S5.83) nemzetközi Morse rádiótávíró vészfrekvenciát használják a 415 khz és 535 khz közötti tartományban üzemelésre jogosított hajó, légijármű és mentőtutaj állomások, amikor azok segítséget kérnek a tengeri szolgálatoktól (RR S13 Függelék 2A. rész). A mentőtutaj állomások vonatkozásában a Rádióösszeköttetési Szabályzat a következő frekvenciák használatát engedélyezik, amennyiben a mentőtutaj állomás az alábbi üzemi frekvencia tartományokban vagy ezek közül bármelyikben működik (RR S13 Függelék 2A. rész): 7

Üzemi frekvencia tartomány Kijelölt vészfrekvencia 415 535 khz 500 khz 4000 27500 khz 8364 khz 1605 2850 khz 2182 khz 117.975 137 MHz 121.5 MHz 235 328.6 MHz 243 MHz 2.1 A vészhelyzeti helyjeladó berendezések kutatás és mentés céljaira kijelölt frekvenciái 2.1.1 2005 január 1-ig a 6. Annex I., II. és III. részeiben található előírások alapján a légijármű fedélzetén szállított vészhelyzeti helyjeladó berendezések a 406 MHz és a 121.5 MHz frekvenciák egyikén (121.5 MHz) vagy mindkettőn üzemeljenek. 2.1.2 A 6. Annex I., II. és III. részeiben található előírások alapján 2002 január 1-én vagy ezt követően felszerelt és a légijármű fedélzetén szállított vészhelyzeti helyjeladó berendezések úgy a 406 MHz mint a 121.5 MHz frekvenciákon üzemeljenek. 2.1.3 2005 január 1-ét követően a 6. Annex I., II. és III. részeiben található előírások alapján a légijármű fedélzetén szállított vészhelyzeti helyjeladó berendezések úgy a 406 MHz mint a 121.5 MHz frekvenciákon üzemeljenek. 1. Megjegyzés: Az ITU Rádióösszeköttetési Szabályzat (S5.256 és 13 Függelék) a fentiek mellett biztosítja a 243 Mhz-es frekvencia használatát is. 2. Megjegyzés: A vészhelyzeti helyjeladó berendezésekre vonatkozó előírások a 10. Annex III. kötet II. rész 5. fejezetében találhatók. 2.2 Kutatás és mentés frekvenciái 2.2.1 Ahol a kutató és mentő tevékenységeknek helyszíni egyeztetése érdekében a rövidhullámú frekvenciák használata szükséges, a 3023 khz-es valamint az 5680 khz-es frekvenciákat alkalmazzák. 2.2.2 Ajánlás Ahol a mentést koordináló központok valamint a kutatás és mentésben résztvevő légijármű közötti összeköttetéshez meghatározott külön frekvenciák szükségesek, ezeket a kutató és mentő légijármű által végzett tevékenységet figyelembe véve az adott területen a légiforgalmi mozgó szolgálatok rendelkezésre álló frekvencia tartományokból válasszák ki. Megjegyzés: Ahol a kutatásban és mentésben polgári kereskedelmi légijármű vesz részt, az általában a megfelelő légi útvonal rádió-frekvencia csatornán tart kapcsolatot az érintett mentést koordináló központtal együttműködő repüléstájékoztató központtal. 3. fejezet A 30 MHz alatti frekvenciák felhasználása Bevezető Az ITU Rádióösszeköttetési Szabályzat S5. cikkelyében a légiforgalmi mozgó (R) szolgálatok részére a 2.8 MHz és 22 MHz közötti frekvencia tartományok kerültek kijelölésre. Ezeket a frekvencia tartományokat a Rádióösszeköttetési Szabályzat vonatkozó rendelkezései alapján kell igénybe venni. 1979 szeptember 1. előtt a rendelkezéseket az ITU Rádió Konferencia Záradékai (1966 Genf) tartalmazták. 1979 szeptember 8

1-én életbe léptek a módosított előírások, amelynek részleteit a következő kiadványok tartalmazzák: A Légiforgalmi Mozgó Szolgálati (R) Rádió Világkonferencia Záradéka (1978 Genf); Rádióösszeköttetési Szabályzat 27. Függelék Aer2 pontja (kivéve a Frekvencia kiosztási tervet, amely 1983 február 1-én 00:01 UTC-ben lépett hatályba). A Rádióösszeköttetési Szabályzat 1998 évi változatában az S27. Függelékbe a Légiforgalmi Mozgó Szolgálati (R) Rádió Világkonferencia rendelkezési szerint (1987) felvették az Aer2 szerkesztői módosításait. Ezen frekvencia tartományok alkalmazásánál felhívják az államok figyelmét a nem légiforgalmi forrásokból származó káros rádió frekvencia interferencia lehetőségére valamint az ebből adódó hatások csökkentését célzó intézkedések szükségességére. 3.1 Az üzemeltetés módszere 3.1.1 A légiforgalmi mozgó szolgálatnál a rádiótávbeszélő összeköttetéshez kizárólag a légiforgalmi mozgó szolgálat (R) céljaira kijelölt 30 MHz alatti frekvencia tartományban üzemelő egy csatornás egyirányú szimplex összeköttetést használjanak. 3.1.2 Az egyszerű, egy oldalsávú csatornák kijelölése 3.1.2.1 Az egyszerű, egy oldalsávú csatornákat a III. kötet 2. fejezet 2.4 pontja alapján jelöljék ki. 3.1.2.2 Az érintett csatornák üzemszerű használatával kapcsolatosan az érintett szervek vegyék figyelembe az ITU Rádióösszeköttetési Szabályzat S27. Függelékében található S27/19 előírásokat. 3.1.2.3 Ajánlás A 30 MHz alatti frekvenciák nemzetközi igénybevétele esetében a légiforgalmi mozgó frekvenciák (R) használatát az ITU Rádióösszeköttetési Szabályzat S27. Függeléke szerint egyeztessék: S27/19 Az ICAO (Nemzetközi Polgári Légiközlekedési Szervezet) egyezteti a légiforgalmi mozgó szolgálat (R) rádiótávbeszélő összeköttetéseit a nemzetközi légiközlekedés területén és a Tervben szereplő frekvenciák gyakorlati igénybevételének minden esetében ez a szervezet illetékes. 3.1.2.4 Ajánlás Ahol a (HF) rövidhullámú összeköttetésekre vonatkozó nemzetközi üzemeltetési igényeket a Rádióösszeköttetési szabályzat S27. Függelék 2. rész Frekvencia Kiosztási Terve alapján nem lehet teljesíteni, jelöljenek ki megfelelő frekvenciát az S27. Függelék következő előírásának alkalmazásával: S27/20 Elismert tény, hogy a jelen Függelékben található Kiosztási Terv nem merítette ki teljes mértékben a frekvencia megosztásban rejlő lehetőségeket. Ezért az adott üzemeltetési követelmények és igények teljesítése érdekében, amelyek a jelen Kiosztási Terv keretein belül nem teljesíthetők, az egyes szervezetek hozzájárulhatnak más, a Tervben meghatározottól eltérő frekvenciák kijelöléséhez a légiforgalmi mozgó szolgálati (R) hullámsáv tartományból. Mindazonáltal az így kijelölt frekvenciák használata nem csökkentheti ugyanezen frekvenciák védelmét olyan területeken, ahol ezeket a Terv a jelen Függelék I. rész, II/B szakaszában található eljárások alkalmazásával határozták meg. Megjegyzés: Az S27. Függelék I. rész II/B szakasz az interferencia határérték görbékre vonatkozik és az eljárások alkalmazása 15 db értékű védelmet biztosít. S27/21 Ha a nemzetközi légi üzemeltetés igényeinek kielégítéséhez erre szükség van, az egyes szervek módosíthatják a légiforgalmi mozgó szolgálati (R) frekvenciákra vonatkozó kijelölési eljárást, amely ebben az esetben az érintett szervek közötti előzetes egyeztetés és megállapodás tárgya lesz. S27/22 Az S27/21 pontban ismertetett együttműködést ott hajtsák vége, ahol ez a kérdéses frekvenciák hatásos igénybevétele érdekében szükséges és kívánatos valamint különösen ha az S27/19 pontban jelzett eljárások nem kielégítők. 9

3.1.2.5 A J7B és J9B üzemmód osztályozás használata az S27. Függelék következő előírásai alapján történjen: S27/12 A rádiótávbeszélő összeköttetések esetében az audió frekvenciákat a 300 és 2700 Hz hullámhosszok közé korlátozzák és a más engedélyezett sugárzás hullámsáv szélessége ne haladja meg a J3E üzemmód felső határértékét. Ezen határértékek megállapításánál mindazonáltal a J3E-től eltérő üzemmód esetében nincs korlátozás, feltéve, hogy a nem kívánatos sugárzási módokra vonatkozó S27/73 és S27/74 feltételeket teljesítik. S27/14 Az interferencia lehetőségének figyelembe vétele miatt egy adott csatornát azonos kijelölési területen belül rádiótávbeszélő összeköttetésre és adatátvitelre együttesen nem használják. S27/15 Az S27/18 pontban jelzett frekvenciákon működő csatornáknak a J3E és H2B üzemmódtól eltérő sugárzási mód használata az érintett szervek külön megállapodásának tárgya és függvénye annak érdekében, hogy elkerüljék azt a káros interferenciát, amely ugyanazon csatorna különböző üzemmód osztályokban történő egyidejű felhasználásából származik. 3.1.3 A repülésüzemi irányítási összeköttetésekre szolgáló frekvenciák kijelölése 3.1.3.1 Az egész világra kiterjedően szükséges a repülésüzemi irányítási összeköttetésekre szolgáló frekvenciák kijelölése, hogy a légijármű üzemeltető szervezetek számára lehetővé tegyék a 6. Annex I. részében előírtak teljesítését. Ezeknek a frekvenciáknak kijelölése a 27. Függelék következő előírásai alapján történjen: S27/9 Az egész világra terjedő kijelölési terület az, ahol a kijelölt frekvenciák hosszú-távú összeköttetést biztosítanak a kijelölési területen belül elhelyezkedő légiforgalmi állomás és a világ bármely pontján működő légijármű között. Megjegyzés: A fenti 27/9 pontban ismertetett összeköttetés típusát az egyes hatóságok határozhatják meg. S27/217 Az S27/213 valamint az S27/218 S27/231 számú táblázatokban található, az egész világra kiterjedő frekvencia kiosztás, a 3023 khz és 5680 khz-es referencia vivő frekvenciák kivételével, azon hatóságok rendelkezésére van fenntartva, akik a fennhatóságuk alatt működő egy vagy több légijárművet üzemeltető szervek részére azokat az üzemeltetés céljára kijelölik. Az ilyen kijelölt frekvenciák célja, hogy a légjármű biztonsága valamint a repülés menetrendszerű és gazdaságos lebonyolítása érdekében hosszú-távú összeköttetést biztosítanak az illetékes légiforgalmi állomás és a világ bármely pontján működő légi-jármű között. Az egész világra kiosztott frekvenciákat az MWARA, RDARA és VOLMET célokra ne jelöljék ki. Ahol a légijármű üzemeltetési területe teljes mértékben a RDARA határokon vagy al-határokon belül helyezkedik el, ott ezeket az RDARA frekvenciákat használják. 1. Megjegyzés: A Rádióösszeköttetési Szabályzat S27. Függelék S27/213 valamint az S27/218 S27/231 számú táblázatai a Frekvencia Kijelölési Terv területek szerinti frekvenciák felsorolását valamint a frekvenciák számszerű felsorolását tartalmazzák. 2. Megjegyzés: Az egész világra kiterjedő frekvencia kiosztással kapcsolatos útmutató a C. Mellékletben található. 3.2 NDB frekvenciák alkalmazása 3.2.1 Ajánlás Az NDB frekvenciák kiosztása alkalmával a következőket vegyék figyelembe: a) a fedésterület határán előírt interferencia védelem; 10

b) az általános ADF berendezések alkalmazási illetve üzemeltetési jellemzői; c) az egyes berendezések közötti földrajzi távolságok és a megfelelő fedésterületek; d) a nem légiforgalmi forrásból származó rendszertelen sugárzási interferencia lehetősége (például elektromos távvezetékek és szolgálatok, elektromos távközlési rendszerek, üzemi elektromos sugárzások, stb.). 1. Megjegyzés: Fentiek alkalmazásával kapcsolatos útmutató a B. Mellékletben található. 2. Megjegyzés: Felhívjuk a figyelmet arra, hogy a léginavigációs adóberendezések rendelkezésére álló hullámsávok egyes részeit más szolgálatok is igénybe veszik. 3.2.2 Ajánlás A frekvencia zsúfoltságból adódó zavarok csökkentése érdekében olyan területeken, ahol egy futópálya két megközelítési végén két külön ILS berendezés üzemel, engedélyezhető mindkét külső helyjeladó (marker) számára azonos frekvencia kijelölése valamint engedélyezhető mindkét belső helyjeladó számára azonos frekvencia kijelölése, amennyiben: a) ezt az üzemeltetési körülmények lehetővé teszik; b) minden egyes helyjeladó külön azonosító jellel rendelkezik; c) megfelelő intézkedések történtek annak biztosítására, hogy az azonos frekvenciát használó helyjeladók egyszerre nem sugározhatnak. Megjegyzés: Az I. kötet 3.4.4.4 pontjának előírásai meghatározzák a végrehajtandó intézkedéseket. 4. fejezet A 30 MHz feletti frekvenciák felhasználása 4.1 A 117.975 137 MHz közötti frekvencia tartomány felhasználása Bevezető A 118 132 MHz közötti hullámsáv tartományt a légiforgalmi mozgó szolgálatok (R) részére először 1947-ben az Atlantic City-ben tartott ITU Rádió Konferencia, majd pedig 1959-ben a genfi konferencia jelölte ki, ekkor azonban kiterjesztette a 117.975 MHz frekvenciáig. Az 1947 utáni további ITU Rádió Konferenciák is hoztak rendelkezéseket a 132 136 MHz közötti frekvencia tartomány légiforgalmi mozgó szolgálatok (R) részéről történő felhasználásról olyan helyi körülményeknek megfelelően, amelyek a különböző ITU területeken, országokban illetve ország csoportokban változhatnak. Ezen frekvencia tartomány felhasználását a jelen fejezet frekvencia kijelölési táblázata tartalmazza. Az ITU Rádió Világkonferenciája (1979) előírásokat hozott a 132 136 MHz közötti tartomány légiforgalmi mozgó szolgálatok (R) részéről történő felhasználásról a Rádióösszeköttetési Szabályzat S5.203, S5.203A valamint S5.203B pontjaiban található feltételek alapján. A 136 137 MHz közötti tartomány frekvenciáinak alkalmazásánál figyelembe kell venni azokat a feltételeket, amelyek a táblázat megjegyzésében találhatók. Ezen frekvencia sávok használatánál felhívják az államok figyelmét a nem légiforgalmi forrásból származó rendszertelen sugárzási interferencia lehetőségére és ezen hatások lehető legkisebb mértékűre történő csökkentésének szükségességére. 11

A 10. Annex jelen fejezete ezen frekvencia tartománnyal kapcsolatos nemzetközi előírásokkal és ajánlott gyakorlati eljárásokkal foglalkozik, beleértve az egyes frekvenciák különböző léginavigációs célokra történő kijelölését is. Ezeket az előírásokat a következő előszóban tekintjük át, amelyben ismertetjük azokat az alapelveket, amelyek szerint a gazdaságossági szempontok alapján megterveztük az ultrarövid hullámú (VHF) frekvenciák felhasználását. Előszó Az ultrarövid hullámú (VHF) frekvenciák egész világra kiterjedő felhasználásához egy olyan terv szükséges, amelyben figyelembe veszik a gazdaságossági és gyakorlati kérdéseket: a) az üzemeltetés állandó fejlődésének illetve korszerűsítésének valamint az egész világra kiterjedő szabványosítás szükségességét; b) a rendelkezésre áll frekvenciák jelenlegi felhasználásról az optimális felhasználásra történő gazdaságos és fokozatos áttérés kívánatosságát, figyelembe véve a jelenleg alkalmazott berendezések lehető legjobb kihasználását; c) a nemzetközi és országos felhasználás egyeztetésének szükségességét az interferenciával szembeni közös védelem érdekében; d) a helyi tervek kidolgozásához szükséges átfogó alapok elkészítésének szükségességét; e) bármely frekvencia csoport felvételének kívánatosságát azok közé a frekvenciák közé, amelyeket jelenleg a nemzetközi légiforgalom szolgálatai használnak; f) annak szükségességét, hogy a frekvenciák teljes száma és csoportosításuk megfelelő összhangban legyen a nemzetközi légiközlekedésben széles körben használt légijármű berendezésekkel; g) egy olyan külön frekvencia biztosításának igénye, amely vészhelyzeti célokra az egész világon egységesen használható lehet továbbá egy másik frekvencia biztosításának szükségessége, amely bizonyos területeken különleges célokra szolgáló közös frekvenciaként működik; és h) megfelelő rugalmasság a helyi körülmények miatt szükséges eltérések biztosításához. 4.1.1 A 117.975 137 MHz közötti frekvencia tartomány általános kiosztása Megjegyzés: A terv az általános Frekvencia Kiosztási Táblázatot tartalmazza, amely alcsoportokra osztja fel a teljes 117.975 137 MHz közötti frekvencia tartományt; a fő alcsoportok a nemzetközi és országos szolgálatok valamint az országos szolgálatok számára kijelölt frekvencia sávokat tartalmazzák. Az általános felosztás figyelembevétele a lehető legkisebbre csökkenti az országos és nemzetközi felhasználás egyeztetésének szükségességét. 4.1.1.1 A 117.975 MHz 137 MHz közötti frekvencia tartomány általános kiosztása a 4-1. táblázatban található. 4.1.1.2 Ajánlás A 136 137 MHz frekvencia tartományok nemzetközi felhasználásáról még nem született megállapodás és így ezeket a frekvenciákat a helyi igények alapján és azoknak megfelelő módszer szerint használhatják. 12

4.1.2 A frekvenciák közötti felosztás távolság (elkülönítés) és a kijelölhető frekvenciák határai Megjegyzés: A következő szövegben a 8.33 khz-es csatorna kiosztás csatornák közötti hullámsáv felosztás távolság 25 khz érték hárommal történő osztásának hányadosa, azaz 8.333 khz. 4.1.2.1 A légiforgalmi mozgó szolgálatok (R) részére kijelölhető frekvenciák közötti minimális hullámsáv elkülönítés, azaz a csatorna felosztás távolsága 8.33 khz legyen. Megjegyzés: Elismert tény, hogy bizonyos körzetekben vagy területeken a 100 khz, 50 khz vagy 25 khz csatorna hullámsáv különbség megfelelő számú frekvenciát biztosít a nemzetközi és országos légiforgalom szolgálatai számára és az ilyen, 100 khz, 50 khz vagy 25 khz csatorna hullámsáv távolsággal történő üzemeltetésre tervezett berendezések alkalmasak az ilyen körzetekben vagy területeken történő felhasználásra. Elismert tény továbbá az is, hogy a 25 khz-es és a 8.33 khz-es csatorna elkülönítés alapján történt kiosztás egy adott körzeten vagy területen belül továbbra is fennmarad egymás mellett. 4.1.2.2 Legalább 2005 január 1-ig a 25 khz-es csatorna felosztás távolságra tervezett DSB-AM berendezést a légiforgalmi mozgó szolgálat (R) céljaira történő alkalmazhatóságának biztosítása érdekében megfelelő módon védjék, kivéve azokat a körzeteket vagy területeket, amelyeken a helyi körzeti egyezmények levegő-föld közötti beszédüzemű összeköttetésekhez lehetővé teszik a 8.33 khz csatorna elkülönítési távolságra vagy a Mode 3 digitális adatátviteli összeköttetéshez (VDL) külön tervezett berendezés használatát. 4.1.2.2.1 A 8.33 khz csatorna elkülönítési távolságra külön tervezett berendezés kötelező használatára (a légijármű fedélzetén történő szállítására) vonatkozó előírásokat a helyi körzeti léginavigációs egyezmények alapján alkalmazzák, amelyben meghatározzák az üzemeltetés légterét valamint az ilyen berendezés alkalmazásának határidejét, amely megfelelő átmeneti bevezetési időszakot is tartalmaz. Megjegyzés: Nem lesz szükség változtatásokra az olyan légijármű és földi rendszerek vonatkozásában, amelyek kizárólag olyan körzetekben üzemelnek, ahol a 8.33 khz csatorna felosztási távolságot nem alkalmazzák. 4.1.2.2.2 A 8.33 khz-es csatorna felosztási távolságra tervezett berendezést legalább 2005 január 1-ig megfelelő módon védjék a légiforgalmi mozgó szolgálat (R) céljaira történő alkalmasság biztosítása érdekében. 4.1.2.2.3 A Mode 3 és Mode 4 digitális adatátviteli összeköttetésekre (VDL) külön tervezett berendezés kötelező használatára (a légijármű fedélzetén történő szállítására) vonatkozó előírásokat a helyi körzeti léginavigációs egyezmények alapján alkalmazzák, amelyben meghatározzák az üzemeltetés légterét valamint az ilyen berendezés alkalmazásának határidejét, amely megfelelő átmeneti bevezetési időszakot is tartalmaz. 4.1.2.2.3.1 A fenti 4.1.2.2.3 pontban jelzett egyezmény legalább két éves átmeneti időszakot tartalmazzon a fedélzeti rendszerek kötelező alkalmazásáig. 4.1.2.2.4 A Mode 3 VDL és Mode 4 VDL üzemre külön tervezett berendezést legalább 2010 január 1-ig megfelelő módon védjék a légiforgalmi mozgó szolgálat (R) céljaira történő alkalmasság biztosítása érdekében. 4.1.2.3 A 117.975 MHz 137 MHz közötti frekvencia tartományban a legalacsonyabb kijelölhető frekvencia 118 MHz és a legmagasabb 136.975 MHz. 13

4.1.2.4 Olyan körzetekben, amelyekben a 25 khz (DSB-AM és URH adatátvitel) és a DSB-AM 8.33 khz csatorna felosztás távolságokat is alkalmazzák, a kijelölt üzemeltetési frekvenciák feleljenek meg a 4-1. (b) táblázat előírásainak. Megjegyzés: A 4-1. (b) táblázat olyan frekvencia csatorna párosítást tartalmaz, amely fenntartja a 25 khz-es DSB-AM kijelölést és lehetővé teszi a 25 khz-es VDL és a 8.33 khz-es csatornák egyedi azonosítását. 4-1. táblázat Frekvencia kiosztás táblázata Kiosztott frekvencia Megjegyzések csoportok (MHz) a) 118 121,4 bezárólag nemzetközi és országos légiforgalmi mozgó szolgálatok A különleges nemzetközi kiosztást a helyi körzeti egyezmények alapján fogják meghatározni. Az országos kiosztást a későbbiekben ismertetett 4.1.5.9 alpont szerint végzik. b) 121,5 vészfrekvencia A légiközlekedési vészfrekvencia hullámsáv védelme érdekében a 121,5 MHz vészfrekvencia mellett a legközelebbi kijelölhető frekvencia a 121,4 MHz valamint a 121,6 MHz, azonban ha a helyi körzeti egyezmény alapján így határoznak, ez a kijelölhető frekvencia 121,3 MHz és 121,7 MHz is lehet. c) 121,6 121,9917 bezárólag d) 122 123,05 bezárólag nemzetközi és országos repülőtéri irányító szolgálatok országos légiforgalmi mozgó szolgálatok e) 123,1 kiegészítő kutató és mentő szolgálati frekvencia f) 123,15 123,6917 bezárólag országos légiforgalmi mozgó szolgálatok Földi mozgás irányítására, a repülés végrehajtása előtti ellenőrzésre, a légiforgalmi szolgálati engedélyekre és a fentiekkel kapcsolatos üzemeltetésre fenntartva. Az országos kijelölésre fenntartva. Lásd a későbbiekben ismertetett 4.1.4.1 pontot. Az országos kijelölésre fenntartva. Kivételt képez a 123,45 MHz frekvencia, amely az egész világon levegő-levegő távközlési csatornaként használatos (lásd a g.) pont). g) 123,45 levegő-levegő távközlés Használatra kijelölve a 4.1.3.2.1 pont előírásai szerint. h) 123,7 129,6917 bezárólag i) 129,7 130,8917 bezárólag nemzetközi és országos légiforgalmi mozgó szolgálatok országos légiforgalmi mozgó szolgálatok A különleges nemzetközi kiosztást a helyi körzeti egyezmények alapján fogják meghatározni. Az országos kiosztást a későbbiekben ismertetett 4.1.5.9 alpont szerint végzik. Az országos igényeknek fenntartva, azonban a helyi körzeti egyezmények alapján részben vagy egészben felhasználható a későbbiekben ismertetett 4.1.8.1.3 alpont előírásainak teljesítésére. 14

j) 130,9 136,875 bezárólag k) 136,9 136,975 bezárólag nemzetközi és országos légiforgalmi mozgó szolgálatok nemzetközi és országos légiforgalmi mozgó szolgálatok A különleges nemzetközi kiosztást a helyi körzeti egyezmények alapján fogják meghatározni. Az országos kiosztást a későbbiekben ismertetett 4.1.5.9 alpont szerint végzik. (Lásd a 4.1 pont bevezetőjét a 132 137 MHz tartomány felhasználásáról). Ultrarövidhullámú (VHF) digitális levegő-föld adathálózati összeköttetés céljaira fenntartva. 4.1.3 Meghatározott feladatokra felhasznált frekvenciák 4.1.3.1 Vészfrekvencia 4.1.3.1.1 A 121.5 MHz vészfrekvencia csatornát kizárólag vészhelyzeti célokra, a következőkben általánosan meghatározottak szerint használják fel: a) terheletlen, használatra alkalmas frekvencia csatorna biztosítása a kényszerhelyzetben vagy vészhelyzetben levő légijármű és a földi állomás közötti közleményváltásra abban az esetben, ha az általánosan alkalmazott frekvenciát más légjármű használja; b) a vésszhelyzeti körülmények bekövetkezése esetén ultrarövidhullámú (VHF) távközlési csatorna biztosítása a légijármű és a repülőterek közötti közleményváltásra, amely csatornát a nemzetközi légiközlekedés általában nem használja; c) közös ultrarövidhullámú (VHF) távközlési csatorna biztosítása az együttes kutató és mentő tevékenységben résztvevő polgári és katonai légijárművek, az ilyen légijárművek és a földi létesítmények között a megfelelő frekvenciára történő szükség szerinti átkapcsolás végrehajtása előtt; d) levegő föld összeköttetés biztosítása a légijárművel, amikor a légijármű berendezések meghibásodása megakadályozza az általánosan használt frekvenciák igénybevételét; e) távközlési csatorna biztosítása a vészhelyzeti helyjeladók (ELT) üzemeltetéséhez és összeköttetés a mentőtutajok valamint a kutató és mentő tevékenységben résztvevő légijármű között; f) a polgári légijármű elfogása esetében közös ultrarövidhullámú (VHF) távközlési csatorna biztosítása a polgári légijármű és az elfogó légijármű vagy az elfogást irányító egység közötti összeköttetéshez valamint a polgári és katonai légijárművek továbbá a légiforgalmi szolgálati egységek között. 1. Megjegyzés: Kerüljék a 121,5 MHz frekvencia használatát a fenti c) alpontban jelzett körülmények között, ha az bármely módon nehezíti vagy akadályozza a vészhelyzeti forgalom hatékony kezelését. 2. Megjegyzés: A jelenleg érvényes Rádióösszeköttetési Szabályzat biztosítja, hogy a 121,5 MHz nemzetközi légiforgalmi vészfrekvenciát használhatják a tengeri mozgó szolgálatok mozgó állomásai is az A3E adásformában annak érdekében, hogy biztonsági okokból összeköttetést tartsanak fenn a légiforgalmi mozgó szolgálatok állomásaival (RR S5.200 és S13 Függelék A2 rész). 4.1.3.1.2 A 121,5 MHz frekvenciát a következő helyeken biztosítsák: 15

a) az összes körzeti irányító központ és repüléstájékoztató központ; b) a nemzetközi repülőtereken és nemzetközi kitérő repülőtereken létesített repülőtéri irányító tornyok és bevezető irányító egységek; és c) bármely további olyan hely, amelyet erre az illetékes légiforgalmi szolgálati hatóság kijelöl, ahol ezen frekvencia biztosítását a segélyhívások azonnali vétele vagy a fenti 4.1.3.1.1 pontban meghatározott célok végrehajtása érdekében szükségesnek ítélik. Megjegyzés: Ahol két vagy több fent jelzett létesítményt együttesen helyeztek el, ez az előírás a 121.5 MHz frekvenciának az egyik létesítménynél történő biztosításával teljesíthető. 4.1.3.1.3 A 121.5 MHz frekvencia álljon rendelkezésre az elfogást irányító egységnél, ha ezt a 4.1.3.1.1 f) alpont céljának teljesítése érdekében szükségesnek ítélik. 4.1.3.1.4 A vészfrekvenciát folyamatosan figyeljék azon szolgálati egységek teljes működési ideje alatt, amelyekhez azt telepítették. 4.1.3.1.5 A vészfrekvencia védelmét egy csatornás szimplex üzemmód alkalmazásával biztosítsák. 4.1.3.1.6 A vészfrekvencia csatorna csak a 10. Annex II. rész 2. fejezetében található jellemzőknek megfelelően álljon rendelkezésre. 4.1.3.2 Levegő levegő távközlési összeköttetési frekvencia 4.1.3.2.1 A 123,45 MHz levegő levegő ultrarövidhullámú (VHF) távközlési csatornát jelöljék ki annak érdekében, hogy a lakatlan és tengeri (vízfelszíni) területek felett az ultrarövidhullámú (VHF) földi adóállomások hatótávolságán kívül repülő légijárművek kicserélhessék egymással a szükséges üzemeltetési tájékoztatásokat és megkönnyítsék az üzemeltetési problémák megoldását. 4-1. (b) táblázat Csatorna / Frekvencia párosítás Frekvencia (MHz) VDL Mode 3 időfelosztás i * Csatorna felosztás távolság (khz) Csatorna 118,0000 25 118,000 118,0000 A 25 118,001 118,0000 B 25 118,002 118,0000 C 25 118,003 118,0000 D 25 118,004 118,0000 8,33 118,005 118,0083 8,33 118,010 118,0167 8,33 118,015 118,0250 A 25 118,021 118,0250 B 25 118,022 118,0250 C 25 118,023 118,0250 D 25 118,024 118,0250 25 118,025 118,0250 8,33 118,030 118,0333 8,33 118,035 118,0417 8,33 118,040 16

118,0500 25 118,050 118,0500 A 25 118,051 118,0500 B 25 118,052 118,0500 C 25 118,053 118,0500 D 25 118,054 118,0500 8,33 118,055 118,0583 8,33 118,060 118,0667 8,33 118,065 118,0750 A 25 118,071 118,0750 B 25 118,072 118,0750 C 25 118,073 118,0750 D 25 118,074 118,0750 25 118,075 118,0750 8,33 118,080 118,0833 8,33 118,085 118,0917 8,33 118,090 118,1000 25 118,100 Megjegyzés: A levegő levegő ultrarövidhullámú (VHF) távközlési összeköttetési csatorna használata interferenciát okozhat a frekvenciát levegő föld összeköttetéshez igénybe vevő egyéb légijárműveknél. 4.1.3.2.2 Az ultrarövidhullámú földi állomások hatótávolságán kívül eső lakatlan szárazföldi vagy tengeri területeken a levegő levegő összeköttetéshez használt 123,45 MHz frekvencia csatorna csak a 10. Annex II. rész 2. fejezetében található jellemzőknek megfelelően álljon rendelkezésre. 4.1.3.3 Közös jeladó frekvencia A 136,975 MHz frekvenciát az egész világon az ultrarövidhullámú (VHF) digitális adatátvitelhez (VDL) szükséges közös jeladó csatorna (CSC) céljaira tartják fenn. Ez a CSC VDL 2. modulációs üzemmódot és CSMA (carrier sense multiple access) vivőrendszert alkalmaz. 4.1.4 A kutatás és mentés céljaira szolgáló kiegészítő frekvenciák 4.1.4.1 Ahol a 121,5 MHz vészfrekvencia mellett a fenti 4.1.3.1.1 c) alpont alapján kiegészítő frekvencia használatát is előírják, erre a 123,1 MHz frekvenciát alkalmazzák. 4.1.4.2 A kiegészítő kutató és mentő csatorna (123,1 MHz) csak a 10. Annex II. rész 2. fejezetében található jellemzőknek megfelelően álljon rendelkezésre. 4.1.5 Az ultrarövidhullámú (VHF) frekvencia üzemeltetésével valamint a káros interferencia kiküszöbölésével kapcsolatos előírások 4.1.5.1 Azon ultrarövidhullámú (VHF) létesítmények esetében, amelyek a rádiósugárzási horizontig működnek, az azonos frekvencián működő létesítmények között hozzanak létre földrajzi elkülönítést azaz tartsanak fenn megfelelő távolságot, kivéve ha gyakorlati szempontból szükség van a közös frekvenciák felhasználására a létesítmény csoportokon belül. A földrajzi elkülönítés olyan legyen, hogy a védett magassági pontokon és az egyes létesítmények üzemelési határvonalán a távolság ne legyen kevesebb, mint amennyi a 14 db értékű kívánatos jel-zaj arány biztosításához szükséges. Az előírást a helyi körzeti léginavigációs egyezmények alapján teljesítsék. Azokon a területeken, ahol a frekvencia kijelölés nem sűrű vagy várhatóan nem lesz ilyen, 20 db értékű kívánatos jel-zaj arány (10 : 1 távolság arány) vagy egyenes irányú rádió hatótávolságon túli elkülönítés (RLOS) amelyik a kisebb érték alkalmazható. Megjegyzés: A 14 db kívánatos jel-zaj arány alapján meghatározott legkisebb elkülönítési távolsággal 17

kapcsolatos útmutató az A. Melléklet tartalmazza. 4.1.5.2 Azon ultrarövidhullámú (VHF) létesítmények esetében, amelyek a rádiósugárzási horizonton túl működnek, a párhuzamos frekvencia felhasználást úgy tervezzék meg, hogy a földrajzi elkülönítés a védett magassági pontokon és az egyes létesítmények üzemelési határvonalán ne legyen kevesebb, mint az egyes pontoktól a vele összefüggő rádiósugárzási horizontig mért távolságok összege, kivéve ha gyakorlati szempontból szükség van a közös frekvenciák felhasználására a létesítmény csoportokon belül. 1. Megjegyzés: A légijármű fedélzetén levő állomás és a rádiósugárzási horizont közötti távolságot rendszerint az alább matematikai egyenletből számíthatják ki. D = K h ahol D = távolság tengeri mérföldben; h K = a légijármű állomás földfelszín feletti magassága; = (a földgömb sugarának megfelelő érték, a tényleges sugár 4/3-a); azaz = 2.22 ha a "h" értéket méterben fejezik ki; és = 1.23 ha a "h" értéket lábban fejezik ki. 2. Megjegyzés: A földi állomás és a légijármű fedélzetén levő állomás közötti egyenes irányú rádió hatótávolságon túli elkülönítési (RLOS) távolság kiszámításánál a légijármű állomás rádió horizontjától az 1. Melléklet alapján mért távolságot hozzá kell adni a földi állomás rádió horizontjától mért távolsághoz. Az utóbbi számításához alkalmazzák ugyanezt az egyenletet, amelyben a "h" érték a földi állomás adóantennájának magassága lesz. 3. Megjegyzés: A fenti 4.1.5.2 pontban meghatározottak alkalmazhatók az ultrarövidhullámú (VHF) frekvencián működő létesítmények földrajzi elkülönítésére abból a célból, hogy elkerüljék a levegő levegő csatornák közös használatát. A földi állomások és a légijármű közötti távolsági elkülönítéssel valamint a földi állomások közös frekvencia csatorna felhasználással kapcsolatos útmutató az A. Melléklet 3. részében található. A szomszédos frekvencia csatornák alkalmazásával kapcsolatos útmutató az A. Melléklet 2. része tartalmazza. 4. Megjegyzés: A fenti 4.1.5.1 és 4.1.5.2 pontok értelmezésével kapcsolatos útmutató az A. Melléklet tartalmazza. 4.1.5.3 A szomszédos csatornákon működő berendezések közötti földrajzi távolság olyan nagy legyen amely az egyes berendezések védelmi magasság pontjain és hatótávjának határán káros interferenciától mentes üzemelést biztosít. Megjegyzés: A földrajzi elkülönítési távolságokkal és a vonatkozó rendszer jellemzőkkel kapcsolatos tájékoztatót az A. Melléklet tartalmazza. 4.1.5.4 A védelmi magasság az adott berendezéshez meghatározott alapadat feletti olyan magasság legyen, amelyen a káros interferencia bekövetkezése valószínűtlen. 4.1.5.5 Az egyes létesítményekhez, feladatokhoz vagy berendezésekhez alkalmazandó védelmi magasságot a következő tényezők figyelembe vétele mellett a helyi jellemzők alapján határozzák meg: a) a biztosítandó szolgálat természete; b) az érintett légiforgalom típusa és működése; 18