Tartalomjegyzék TARTALOMJEGYZÉK Előszó...5 1949. évi XX. törvény a Magyar Köztársaság Alkotmányáról...7 A Tanács 93/109/EK irányelve (1993. december 6.) az állampolgárságuktól eltérő tagállamban lakóhellyel rendelkező uniós polgárok aktív és passzív választójogának az európai parlamenti választásokon történő gyakorlására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról...9 Általános rendelkezések...10 Az aktív és passzív választójog gyakorlása...13 Eltérések és átmeneti intézkedések...15 Záró rendelkezések...16 2003. évi CXIII. törvény az Európai Parlament tagjainak választásáról...17 Választás...17 Választójog...17 Jelölés...17 Szavazás...17 A választás eredményének megállapítása...17 A megüresedett mandátum betöltése...18 Átmeneti rendelkezések...18 Az Európai Közösségek jogára utaló rendelkezés...20 1997. évi C. törvény a választási eljárásról...21 Alapvető szabályok...21 A törvény célja...21 A törvény alkalmazási köre...21 A választási eljárás alapelvei...21 Általános szabályok...21 A választási eljárás nyilvánossága...22 Választókerületek, szavazókörök...23 A választójogosultság nyilvántartása...23 A névjegyzék...23 Az EU más tagállamai állampolgárainak névjegyzékbe vétele...24 A névjegyzék közszemlére tétele...25 A külképviseleti névjegyzék...25 A névjegyzék módosítása...26 Az igazolás...28 A választójoggal nem rendelkező nagykorú polgárok nyilvántartása...28 Választási szervek...30 A választási bizottságok...30 A választási bizottságok tagjai...30 A választási bizottság döntése...32 Szavazatszámláló bizottság...32 A külképviseleten működő szavazatszámláló bizottság...33 Helyi választási bizottság...34 Területi választási bizottság...34 Országos Választási Bizottság...34 A választási irodák...35 1
Tartalomjegyzék Választási kampány...37 Kampányidőszak...37 A kampánycsend megsértése...37 Plakát...37 Gyűlés...38 Rádió- és televízióközvetítés...38 Adatszolgáltatás...38 Ajánlás...38 Közös jelölt...39 Érvénytelen ajánlás...39 A jelölő szervezet bejelentése...39 A jelölt bejelentése...40 A lista bejelentése...40 Az ajánlások ellenőrzése...41 A jelölő szervezet, a jelölt és a lista nyilvántartásba vétele...41 A jelöltre vonatkozó rendelkezések...41 Az ajánlással kapcsolatos adatok védelme...41 Szavazás...42 A szavazás ideje és helye...42 A szavazás megkezdése...42 A szavazás módja...42 Szavazás a külképviseleten...44 A szavazatok összesítése...45 A szavazatszámlálás...45 Az eredmény megállapítása...45 Jegyzőkönyv...46 Adatlap...46 Jogorvoslatok...47 A jogorvoslatok általános szabályai...47 A névjegyzék összeállításával kapcsolatos jogorvoslat...48 A választási bizottság eredményt megállapító döntése elleni jogorvoslat...48 A megüresedett mandátum betöltése...49 8/2004. (III. 18.) BM rendelet a 2004. június 13. napjára kitűzött Európai Parlament tagjai választása eljárási határidőinek és határnapjainak megállapításáról...51 A választójogosultság nyilvántartása...51 A választási szervek létrehozása...52 Ajánlás...52 A választási kampány...52 Szavazás...53 A szavazatok összesítése...53 6/2004. (II. 24.) BM rendelet a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény végrehajtásáról az Európai Parlament tagjainak 2004. évi választásán...55 A választási irodák feladatai...55 Helyi választási iroda...56 Külképviseleti választási iroda...58 Országgyűlési egyéni választókerületi választási iroda...59 Területi választási iroda...60 Országos Választási Iroda...61 A szavazókörök kialakítása...63 Záró rendelkezések...63 A választójogosultság nyilvántartásával összefüggő feladatok...64 A névjegyzék és az értesítő elkészítése...64 2
Tartalomjegyzék Az uniós választópolgárok névjegyzékbe vétele...64 Az uniós választópolgárok magyarországi nyilvántartása...65 A választójogukat külföldön gyakorló magyar választópolgárok nyilvántartása...66 A magyar külképviseleti névjegyzék...66 A névjegyzék vezetése a szavazás napjáig...67 A névjegyzék vezetése a szavazás napján...69 A választójoggal nem rendelkező nagykorú polgárok jegyzékének vezetése...69 A személyazonosság és a lakcím igazolása a szavazás során...70 A jelölő szervezetek, a listák és a jelöltek nyilvántartásba vétele...92 1. Azonosítás...92 2. A jelölő szervezetek, a jelöltek és a listák bejelentéseinek fogadása és nyilvántartásba vétele...92 3. A szavazólap jóváhagyása...94 4. A listaajánlások ellenőrzése...94 5. A nyilvántartás továbbvezetése...95 Napközbeni jelentés a szavazáson megjelentek számáról és a rendkívüli eseményekről...125 1. Az adattovábbítás...125 2. Az SZSZB jegyzőkönyvvezetője, a HVI és az OEVI feladatai...126 3. A TVI feladatai...127 4. Az OVI feladatai...127 Az előzetes szavazatösszesítés...132 A választás nem végleges eredményét előállító előzetes szavazatösszesítés...132 Szervezési, ügyviteli feladatok...132 Az SZSZB jegyzőkönyvvezetőjének, a HVI-nek és az OEVI-nek az előzetes eredmény megállapításával kapcsolatos feladatai...133 A szavazatösszesítés...137 A választás eredménye...137 Szervezési, ügyviteli feladatok...137 A választási irodák feladatai...138 Kötelezően használandó nyomtatványok jegyzéke és mintái...148 32/1996. (XII. 22.) BM rendelet a választójoggal nem rendelkező személyek nyilvántartásának vezetéséről...161 Adatgyűjtés...161 Adatszolgáltatás...161 A nyilvántartás adatainak védelme...162 Záró rendelkezések...163 139/2003. (XII. 23.) OGY határozat az Európai Parlament tagjai 2004. évi választásának pénzügyi támogatásáról...167 10/2004. (IV. 7.) BM rendelet az Európai Parlament tagjai 2004. évi választása költségeinek normatíváiról, tételeiről, elszámolási és belső ellenőrzési rendjéről...169 Általános rendelkezések...169 A pénzügyi fedezet biztosítása...170 A pénzeszközök felhasználási módja...171 Az elszámolás módja...172 A feladat típusú elszámolás lebonyolítása...172 A feladat típusú elszámolás határideje...173 Záró rendelkezések...173 3
Tartalomjegyzék 10/1998. (II. 20.) BM rendelet a választási adatszolgáltatásokért fizetendő igazgatási szolgáltatási díjakról...189 1978. évi IV. törvény a Büntető Törvénykönyvről...191 A választás, a népszavazás és a népi kezdeményezés rendje elleni bűncselekmény...191 Számítástechnikai rendszer és adatok elleni bűncselekmény...191 Az országos választási iroda vezetőjének 4/2004. (03. 18.) számú intézkedése a 2004. június 13. napjára kitűzött az Európai Parlament tagjainak választásához szükséges névjegyzék, értesítő és ajánlószelvények elkészítésének technikai lebonyolításához...193 A Választási füzetek sorozat eddig megjelent számai...197 4
Előszó E L Ő S Z Ó A Magyar Köztársaságban 2004. június 13-án első alkalommal kerül sor az Európai Parlament tagjainak választására. Mint minden újdonság, ennek a jogintézménynek a bevezetése is fokozott körültekintést igényel azoktól, akik akár a választás lebonyolításában közreműködő választási szervek tagjaiként, akár a választáson induló jelölő szervezetek képviseletében, akár mint választópolgárok részt vesznek az európai parlamenti választáson. A rendszerváltozás óta lebonyolított választásokhoz képest több lényeges változással is találkozhatunk az előttünk álló választás során. Teljes mértékben újdonságként szolgál az európai parlamenti választás anyagi jogi joganyaga, hiszen ilyen típusú választást eddig nem rendeztek Magyarországon. A választási eljárás valamennyi választástípusra irányadó általános rendelkezéseit természetesen az Európai Parlament tagjainak választásán is alkalmazni kell, ugyanakkor azonban több olyan speciális eljárási rendelkezés került be a közelmúltban a választási joganyagba, amelynek alkalmazására most először kerül sor. Az egyik ilyen új elem, hogy a választáson a magyar állampolgárok mellett az Európai Unió más tagállamainak Magyarországon élő állampolgárai is ha azt kérik bekerülhetnek a névjegyzékbe. Másik jelentős újdonság, hogy azok a választójogosultak, akik a szavazás napján nem tartózkodnak Magyarországon, külföldön a Magyar Köztársaság nagykövetségén adhatják le szavazatukat. A Választási füzetek jelen számában közreadott jogszabálygyűjtemény célja, hogy egy helyen összegyűjtve az Európai Parlament tagjainak 2004. évi választásán irányadó joganyagot segítséget nyújtson mindazoknak, akik e történelmi esemény részesei lesznek. 5
Előszó 6
Alkotmány 1 9 4 9. É V I X X. T Ö R V É N Y A M A G Y A R K Ö Z T Á R S A S Á G A L K O T M Á N Y Á R Ó L 30/A. (1) A köztársasági elnök d) kitűzi az országgyűlési képviselők, a helyi önkormányzati képviselők és a polgármesterek általános választását, valamint az európai parlamenti választás, továbbá az országos népszavazás időpontját, 70. (4) A Magyar Köztársaság területén lakóhellyel rendelkező minden nagykorú magyar állampolgárt és az Európai Unió más tagállamának a Magyar Köztársaság területén lakóhellyel rendelkező nagykorú állampolgárát megillet az a jog, hogy az európai parlamenti választáson választható és választó legyen. (5) Nincs választójoga annak, aki jogerős ítélet alapján a cselekvőképességet korlátozó vagy kizáró gondnokság, illetőleg a közügyek gyakorlásától eltiltás hatálya alatt áll, szabadságvesztés büntetését vagy büntetőeljárásban elrendelt intézeti kényszergyógykezelését tölti. Az Európai Unió más tagállamának a Magyar Köztársaság területén lakóhellyel rendelkező nagykorú állampolgára akkor sem választható, ha az állampolgársága szerinti állam jogszabálya, bírósági vagy más hatósági döntése alapján hazájában kizárták e jog gyakorlásából. 71. (1) Az Európai Parlament képviselőit a választópolgárok általános és egyenlő választójog alapján, közvetlen és titkos szavazással választják. 7
Alkotmány 8
A T A N Á C S 9 3 / 1 0 9 / E K I R Á N Y E L V E ( 1 9 9 3. D E C E M B E R 6. ) A Z Á L L A M P O L G Á R S Á G U K T Ó L E L T É R Ő T A G Á L L A M B A N L A K Ó H E L L Y E L R E N D E L K E Z Ő U N I Ó S P O L G Á R O K A K T Í V É S P A S S Z Í V V Á L A S Z T Ó J O G Á N A K A Z E U R Ó P A I P A R L A M E N T I V Á L A S Z T Á S O K O N T Ö R T É N Ő G Y A K O R L Á S Á R A V O N A T K O Z Ó R É S Z L E T E S S Z A B Á L Y O K M E G Á L L A P Í T Á S Á R Ó L Irányelv AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA, tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre, és különösen annak 8b. cikke (2) bekezdésére, tekintettel a Bizottság javaslatára, tekintettel az Európai Parlament véleményére 1, mivel az Európai Unióról szóló szerződés új szakaszt jelent az Európa népei közötti egyre szorosabb egység létrehozásának folyamatában; mivel az Unió egyik feladata, hogy koherens és szolidáris módon szervezze a tagállamok népei közötti kapcsolatokat; mivel az Unió alapvető céljai közé tartozik a tagállamok állampolgárai jogainak és érdekeinek fokozott védelme az uniós polgárság bevezetése útján; mivel ebből a célból az Európai Unióról szóló szerződés II. címe amely módosítja az Európai Gazdasági Közösség létrehozásáról szóló szerződést az Európai Közösség létrehozása érdekében a tagállamok minden állampolgára számára bevezeti az uniós polgárságot, és ezen az alapon ezeknek az állampolgároknak számos jogot biztosít; mivel az Európai Közösséget létrehozó szerződés 8b. cikke (2) bekezdésében foglalt, az európai parlamenti választásokra vonatkozó aktív és passzív választójog a belföldi és külföldi közösségi polgárok közötti megkülönböztetés tilalma elve alkalmazásának példája és a Szerződés 8a. cikkében rögzített szabad mozgás és tartózkodás jogának szükségszerű következménye; mivel az EK-Szerződés 8b. cikkének (2) bekezdése az európai parlamenti választásokkal kapcsolatban csak az aktív és passzív választójog lehetőségével foglalkozik az EK-Szerződés 138. cikke (3) bekezdésének sérelme nélkül, amely a választásokra valamennyi tagállamban egységes eljárást ír elő; mivel a szabályozás alapvetően az aktív és passzív választójog gyakorlásához a legtöbb tagállamban mindmáig megkívánt saját állampolgárság feltételének eltörlését célozza; mivel az EK-Szerződés 8b. cikke (2) bekezdésének alkalmazása nem feltételezi a tagállamok választási rendszereinek harmonizálását; mivel ezen túlmenően az EK- Szerződés 3b. cikkének harmadik bekezdésében meghatározott arányosság elvének figyelembevétele érdekében a vonatkozó közösségi jogszabályok tartalma ezen a téren nem terjedhet túl azon, mint ami az EK-Szerződés 8b. cikkének (2) bekezdésében foglalt célok eléréséhez szükséges; mivel az EK-Szerződés 8b. cikke (2) bekezdésének az a célkitűzése, hogy az adott államban az Unió minden polgárának ugyanolyan feltételekkel biztosítsa az aktív és passzív választójogot az európai parlamenti választásokon, akár annak a tagállamnak a polgárai, ahol lakóhellyel rendelkeznek, akár nem; mivel ezért a nem állampolgárokra 1 HL C 329. szám, 1993.12.6. 9
Irányelv vonatkozó feltételeknek, beleértve az ott tartózkodás időtartamát és annak bizonyítását is, azonosaknak kell lenniük a vonatkozó tagállam állampolgáraira vonatkozó előírásokkal, ha vannak ilyenek; mivel az EK-Szerződés 8b. cikk (2) bekezdése biztosítja a lakóhely szerinti tagállamban az aktív és passzív választójogot az európai parlamenti választásokon, ugyanakkor azonban nem törli azt a jogot, hogy az uniós polgár abban a tagállamban válasszon vagy legyen választható, amelynek állampolgára; mivel tiszteletben kell tartani az uniós polgároknak azt a jogát, hogy maguk válasszák meg azt a tagállamot, amelyben részt kívánnak venni az európai választásokon, ugyanakkor azonban biztosítani kell, hogy ezzel a joggal ne élhessenek vissza a több mint egy országban szavazó vagy jelöltként induló személyek, mivel az EK-Szerződés 8b. cikke (2) bekezdésének megfelelően az ezen irányelv általános szabályaitól való bármely eltérést csak valamely tagállam sajátos problémái indokolhatnak és mivel bármely eltérés, természeténél fogva, felülvizsgálat tárgyát képezi; mivel ilyen sajátos problémák különösen olyan tagállamban merülhetnek fel, amelyben a választójogi korhatárt elért uniós, ott lakóhellyel rendelkező, de nem saját állampolgárok aránya nagyon jelentősen meghaladja az átlagot; mivel az ilyen polgároknak a választójoggal rendelkező személyek teljes számának több mint 20%-át kitevő számaránya indokolja ezeket az ottlakás időtartamának kritériumán alapuló eltéréseket; mivel az uniós polgárság célja, hogy az Unió állampolgárai jobban integrálódhassanak a lakóhelyük szerinti befogadó országban, mivel ebben az összefüggésben a Szerződés létrehozói szándékának megfelelően kerülni kell a polarizálódást a belföldi és külföldi állampolgár jelöltek listái között; mivel a polarizáció veszélye különösen az olyan tagállamot érinti, amelyben a választójogi korhatárt elért nem saját állampolgárságú uniós polgárok számaránya meghaladja az ott lakóhellyel rendelkező, választójogi korhatárt elért uniós polgárok 20%-át; mivel ezért fontos, hogy ez a tagállam a Szerződés 8b. cikkének megfelelően különleges rendelkezéseket állapíthasson meg a jelöltlisták összetétele tekintetében; mivel figyelembe kell venni azt a tényt, hogy egyes tagállamokban az ott lakóhellyel rendelkező, más tagállam állampolgárságával rendelkező személyek választójoggal rendelkeznek a tagállam nemzeti parlamentjének megválasztása során, következésképp ezen irányelv egyes rendelkezéseinek alkalmazásától azokban a tagállamokban el lehet tekinteni, ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYELVET: I. FEJEZET Általános rendelkezések 1. cikk (1) Ez az irányelv megállapítja azokat a részletes szabályokat, amelyek szerint azok az uniós polgárok, akik olyan tagállamban rendelkeznek lakóhellyel, amelynek nem állampolgárai, az európai parlamenti választásokon aktív és passzív választójogukat gyakorolhatják. (2) Ez az irányelv nem érinti az egyes tagállamok olyan rendelkezéseit, amelyek az állam választási területén kívül lakóhellyel rendelkező állampolgárainak az aktív és passzív választójogát szabályozzák. 10
Ennek az irányelvnek az alkalmazásában: 2. cikk Irányelv 1. európai parlamenti választások az európai parlamenti képviselők közvetlen és általános választójog alapján történő választása az 1976. szeptember 20-i okmánynak 2 megfelelően; 2. választási terület annak a tagállamnak a területe, amelyben a fent említett okmánynak megfelelően, annak keretén belül, az adott tagállam választójogi jogszabályainak megfelelően az adott tagállam lakossága az Európai Parlament tagjait megválasztja; 3. lakóhely szerinti tagállam az a tagállam, amelyben egy uniós polgár lakóhellyel rendelkezik, de amelynek nem állampolgára; 4. származás szerinti tagállam az a tagállam, amelynek az uniós polgár állampolgára; 5. aktív választójoggal rendelkező közösségi választópolgár minden olyan uniós polgár, aki ezen irányelv rendelkezéseinek megfelelően a lakóhelye szerinti tagállamban az európai parlamenti választásokon választásra jogosult; 6. passzív választójoggal rendelkező közösségi választópolgár minden olyan uniós polgár, aki ezen irányelv rendelkezéseinek megfelelően a lakóhelye szerinti tagállamban az európai parlamenti választásokon passzív választójoggal rendelkezik; 7. választói névjegyzék egy adott választókerületben vagy településen az összes választásra jogosult személyről készített hivatalos nyilvántartás, amelyet a lakóhely szerinti tagállam választójogi jogszabályai alapján az illetékes hatóság állított össze és tart napra készen, vagy a népesség-nyilvántartás, amennyiben ez jelzi a választásra való jogosultságot; 8. referencia-időpont az a nap vagy azok a napok, amelyen vagy amelyeken az uniós polgároknak a lakóhely szerinti tagállam joga szerint az adott államban való választásra vagy a választásokon jelöltként való részvételre vonatkozó feltételeknek eleget kell tenniük; 9. hivatalos nyilatkozat az érdekelt személy által tett olyan nyilatkozat, amelynek bármilyen valótlansága az alkalmazandó nemzeti jog szerint büntetendő. 3. cikk Minden olyan személy, aki a referencia-időpontban: a) a Szerződés 8. cikke (1) bekezdésének második albekezdése szerinti uniós polgár, és b) nem állampolgára a lakóhelye szerint tagállamnak, de az aktív és passzív választójog tekintetében teljesíti mindazokat a feltételeket, amelyeket az adott állam joga saját állampolgárai számára előír, jogosult arra, hogy a lakóhelye szerinti tagállamban az európai parlamenti választásokon választó és választható legyen, kivéve ha ezektol a jogoktól az 6. és 7. cikk szerint megfosztották. 2 HL L 278. szám, 1976.10.8., 5. o.- 11
Irányelv Amennyiben a lakóhely szerinti tagállam állampolgárai csak akkor a választhatók, ha már egy meghatározott minimális időtartamon keresztül állampolgársággal rendelkeztek, azokat az uniós polgárokat, akik ugyanennyi ideje már állampolgárai valamely tagállamnak, úgy kell tekinteni, mint akik ezt a feltételt teljesítik. 4. cikk (1) Az aktív választójoggal rendelkező közösségi választópolgárok választójogukat vagy a lakóhelyük szerinti tagállamban vagy a származásuk szerinti tagállamban gyakorolhatják. Ugyanannak a választásnak az alkalmával senki nem szavazhat egynél több alkalommal. (2) Ugyanannak a választásnak az alkalmával senki nem jelöltetheti magát egynél több tagállamban. 5. cikk Ha a lakóhely szerinti tagállam állampolgárainak egy meghatározott minimális időtartamon keresztül az adott állam választási területén lakóhellyel kell rendelkezniük ahhoz, hogy választók vagy választhatók legyenek, akkor az aktív vagy passzív választójoggal rendelkezo közösségi választópolgárt, amennyiben már ugyanennyi időtartamon keresztül rendelkezett lakóhellyel valamely másik tagállamban, úgy kell tekinteni, mint aki ezt a feltételt teljesíti. Ez a rendelkezés egyetlen olyan sajátos feltételt sem érint, amely egy adott választókerületben vagy településen való lakóhellyel rendelkezés időtratamára vonatkozik. 6. cikk (1) Minden olyan uniós polgár, aki olyan tagállamban rendelkezik lakóhellyel, amelynek nem állampolgára, és akit akár a lakóhely szerinti tagállam, akár a származás szerinti tagállam joga szerint valamely egyedi büntetojogi vagy polgári jogi határozat által passzív választójogától megfosztottak, a lakóhelye szerinti tagállamban tartott európai parlamenti választásokon ennek a jognak a gyakorlásából ki van zárva. (2) Minden olyan kérelmet, amely arra irányul, hogy valamely uniós polgár a lakóhelye szerinti tagállamban tartandó európai parlamenti választásokon jelöltként részt vegyen, el kell utasítani, amennyiben az érintett polgár a 10. cikk (2) bekezdésében említett igazolást nem tudja bemutatni. 7. cikk (1) A lakóhely szerinti tagállam ellenőrizheti, hogy azokat az uniós polgárokat, akik kifejezésre juttatták azon óhajukat, hogy aktív választójogukkal élni kívánnak, nem fosztották-e meg ettől a joguktól valamely egyedi büntetojogi vagy polgári jogi határozat által a származásuk szerinti tagállamban. (2) Az (1) bekezdés végrehajtása céljából a lakóhely szerinti tagállam értesítheti a származás szerinti tagállamot a 9. cikk (2) bekezdésben említett nyilatkozatról. Ennek érdekében a származás szerinti tagállamnak megfelelő formában és időben tájékoztatást kell nyújtania a szükséges és rendes körülmények között rendelkezésre álló adatokról; ez a tájékoztatás csak olyan adatokra terjedhet ki, amelyek e cikk végrehajtásához szigorúan szükségesek, és ezek az adatok csak erre a célra használhatók fel. Ha a honosság szerinti tagállam által szolgáltatott adatok a nyilatkozat tartalmát kétségessé 12
Irányelv teszik, a lakóhely szerinti tagállam megteszi a megfelelő lépéseket annak érdekében, hogy az érintett személynek a választáson való részvételét megakadályozza. (3) Ezenkívül a származás szerinti tagállam, kellő időben és a megfelelo formában, az e cikk végrehajtásához szükséges minden információt átadhat a lakóhely szerinti tagállamnak. 8. cikk (1) Az aktív választójoggal rendelkező közösségi választópolgár akkor gyakorolhatja aktív választójogát a lakóhelye szerinti tagállamban, ha az erre irányuló akaratát kinyilvánította. (2) Ha a lakóhely szerinti tagállamban a választásokon való részvétel kötelező, az aktív választójog gyakorlására irányuló akaratukat kinyilvánító aktív választójoggal rendelkező közösségi választópolgárok kötelesek a választáson részt venni. II. FEJEZET Az aktív és passzív választójog gyakorlása 9. cikk (1) A tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy az erre irányuló akaratukat kinyilvánító, aktív választójoggal rendelkező közösségi választópolgárokat a választás napja elott kellő időben felvegyék a választói névjegyzékbe. (2) A választói névjegyzékbe való felvételéhez az aktív választójoggal rendelkező közösségi választópolgárnak ugyanazokat az okiratokat kell benyújtania, mint az adott állam állampolgárainak. Ezeken túl egy olyan hivatalos nyilatkozatot is be kell nyújtania, amelyben nyilatkozik a következőkről: a) állampolgársága és a lakóhely szerinti tagállam választási területén lévő lakcíme; b) ha alkalmazható, akkor a származás szerinti tagállamnak az a települése vagy választókerülete, amelynek választói névjegyzékébe a nevét legutóbb felvették, és c) hogy választójogát csak a lakóhelye szerinti tagállamban fogja gyakorolni. (3) A lakóhely szerinti tagállam az aktív választójoggal rendelkező közösségi választópolgártól megkövetelheti továbbá, hogy: a) a (2) bekezdés szerinti nyilatkozatban nyilatkozzon arról, hogy aktív választójogától a származása szerinti tagállamban nem fosztották meg; b) mutasson be egy érvényes személyazonosító okmányt; c) jelölje meg azt az időpontot, amelytől kezdődően abban az államban vagy egy másik tagállamban rendelkezik lakóhellyel. (4) Azok az aktív választójoggal rendelkező közösségi választópolgárok, akiket a választói névjegyzékbe felvettek, szerepelnek a névjegyzékben ugyanolyan feltételek szerint, mint azok a szavazók, akik állampolgárok mindaddig, amíg a névjegyzékből való törlésüket nem kérik, vagy ameddig a névjegyékből hivatalból nem törlik őket, mert már nem teljesítik az aktív választójog gyakorlásához szükséges feltételeket. 13
Irányelv 10. cikk (1) A választáson jelöltként való részvételére irányuló nyilatkozatának megtételekor a passzív választójoggal rendelkező közösségi választópolgárnak ugyanolyan okiratokat kell benyújtania, mint azoknak a jelölteknek, akik az adott állam állampolgárai. Ezeken túl egy olyan hivatalos nyilatkozatot is be kell nyújtania, amelyben nyilatkozik a következőkről: a) állampolgársága és a lakóhelye szerinti tagállam választási területén lévő lakcíme; b) hogy más tagállamban nem jelölteti magát az európai parlamenti választásokon, és c) ha alkalmazható, akkor a származás szerinti tagállamnak az a települése vagy választókerülete, amelynek választói névjegyzékébe a nevét legutóbb felvették. 2) A választáson jelöltként való részvételére irányuló nyilatkozatának megtételekor a passzív választójoggal rendelkező közösségi választópolgárnak be kell mutatnia egy, a származás szerinti tagállam illetékes közigazgatási hatóságától származó olyan igazolást, amely tanúsítja, hogy abban a tagállamban nem fosztották meg passzív választójogától, illetve hogy ilyen kizáró okról az említett hatóságnak nincs tudomása. (3) A lakóhely szerinti tagállam a passzív választójoggal rendelkező közösségi választópolgártól egy érvényes személyazonosító okmány bemutatását szintén megkövetelheti. Megkövetelheti továbbá, hogy jelölje meg azt az időpontot, amelytől kezdődően valamely másik tagállam állampolgára. 11. cikk (1) A lakóhely szerinti tagállam tájékoztatja az érdekelt személyt arról, hogy a választói névjegyzékbe történő felvételére irányuló kérelmének, illetve a jelöltként való részvételére irányuló kérelmének helyt adtak-e. (2) Amennyiben valamely személy választói névjegyzékbe való felvételét megtagadták, vagy a választáson jelöltként való részvételére irányuló kérelmét elutasították, az érintett személy ugyanolyan feltételek szerint jogosult jogorvoslatra, mint amilyen feltételeket a lakóhely szerinti tagállam joga az aktív, illetve passzív választójoggal rendelkező saját állampolgárai számára biztosít. 12. cikk A lakóhely szerinti tagállam kellő időben és a megfelelő módon köteles az aktív, illetve passzív választójoggal rendelkezo közösségi választópolgárokat tájékoztatni arról, hogy aktív és passzív választójogukkal milyen feltételek mellett és milyen részletes szabályok szerint élhetnek az adott tagállamban. 13. cikk A tagállamok egymást között kicserélik a 4. cikk végrehajtásához szükséges információkat. Ebből a célból a lakóhely szerinti tagállam, a 9. és 10. cikkben említett hivatalos nyilatkozat alapján minden szavazás napja előtt kellő időben átadja a származás szerinti tagállamnak azokat az információkat, hogy ez utóbbi állam mely állampolgárait vették fel az állam választói névjegyzékébe, illetve mely állampolgárai kívánnak jelöltként indulni a választáson. A származás szerinti tagállam nemzeti jogszabályaival összhangban megfelelő intézkedéseket tesz annak biztosítására, hogy 14
Irányelv állampolgárai ne szavazhassanak egynél többször, illetve ne indulhassanak jelöltként egynél több tagállamban. III. FEJEZET Eltérések és átmeneti intézkedések 14. cikk (1) Ha valamely tagállamban azoknak a választójogi korhatárt elért uniós polgároknak a számaránya, akik a tagállamban laknak, de annak nem állampolgárai, 1993. január 1- jén meghaladja az e tagállamban lakóhellyel rendelkező választójogi korhatárt elért uniós polgárok teljes számának 20%-át, akkor e tagállam a 3., 9. és 10. cikktol eltérve: a) az aktív választójogot azokra az aktív választójoggal rendelkező közösségi választópolgárokra korlátozhatja, akik már egy minimális időtartamon keresztül a tagállamban rendelkeznek lakóhellyel; ez az időtartam legfeljebb öt év lehet; b) a passzív választójogot azokra a passzív választójoggal rendelkező közösségi választópolgárokra korlátozhatja, akik már egy minimális időtratamon keresztül a tagállamban rendelkeznek lakóhellyel; ez az időtartam legfeljebb tíz év lehet. Ezek a rendelkezések nem érintik azokat a megfelelő intézkedéseket, amelyeket a tagállam a jelöltlisták összetétele tekintetében hozhat, és amelyek különösen a nem állampolgár uniós polgárok integrációját hivatottak elősegíteni. Az ottlakás időtartamára vonatkozóan megállapított fenti feltételek azonban nem alkalmazhatók azokra az aktív, illetve passzív választójoggal rendelkező közösségi választópolgárokra, akik vagy mert a származásuk szerinti tagállamon kívül rendelkeznek lakóhellyel vagy ezen ottlakás időtartama miatt a származásuk szerinti tagállamban nem rendelkeznek aktív vagy passzív választójoggal. (2) Ha 1994. február 1-jén egy adott tagállam jogszabályai szerint egy másik tagállamban lakóhellyel rendelkező állampolgárai az adott állam nemzeti parlamenti választásain választójoggal rendelkeznek és e célból ugyanazon feltételekkel veszik fel őket a választói névjegyzékbe, mint a saját állampolgár választópolgárokat, akkor az első tagállam, ezen irányelvtől eltérve, tartózkodhat a 6-13. cikk alkalmazásától az ilyen állampolgárok vonatkozásában. (3) A Bizottság 1997. december 31-ig, azt követően pedig 18 hónappal minden egyes európai parlamenti választás előtt jelentést terjeszt az Európai Parlament és a Tanács elé, amelyben megvizsgálja, hogy az érintett tagállamoknak az EK-Szerződés 8b. cikk (2) pontja alapján biztosított eltérés indokai még mindig fennállnak-e, és adott esetben javaslatot tesz a megfelelő módosításokra. Azoknak a tagállamoknak, amelyek az (1) bekezdés szerinti eltéréssel élnek, közölniük kell a Bizottsággal az ennek alátámasztásául szolgáló minden szükséges információt. 15. cikk Az Európai Parlamentbe történő negyedik közvetlen választásokra az alábbi különleges rendelkezések vonatkoznak: a) azokra az uniós polgárokra, akik 1994. február 15-én már aktív választójoggal rendelkeznek a lakóhelyük szerinti tagállamban, és akiknek neve szerepel a lakóhelyük szerinti tagállam választói névjegyzékében, nem vonatkoznak a 9. cikkben előírt alaki követelmények; 15
Irányelv b) azok a tagállamok, amelyekben 1994. február 15. előtt véglegesítették a választói névjegyzéket, megfelelő intézkedéseket hoznak, hogy a választójogukkal ott élni kívánó aktív választójoggal rendelkező közösségi választópolgárok a választás napja előtt megfelelő időben felvétethessék nevüket a választói névjegyzékbe; c) azok a tagállamok, amelyek nem készítenek külön választói névjegyzéket, hanem az aktív választójogot a népesség-nyilvántartásban jelzik és ahol a szavazás nem kötelező, szintén alkalmazhatják ezt a szabályozást azoknál az aktív választójoggal rendelkező közösségi választópolgároknál, akik szerepelnek ebben a nyilvántartásban, és akik, miután személyesen tájékoztatták őket jogaikról, nem nyilatkoztak úgy, hogy választójogukat a származásuk szerinti tagállamban kívánják gyakorolni. Az ilyen aktív választópolgárok nyilatkozatát tartalmazó okmányt, amely szerint ők választójogukat a lakóhelyük szerinti tagállamban kívánják gyakorolni, meg kell küldeni a származásuk szerinti tagállamnak; d) azokban a tagállamokban, ahol a politikai pártok vagy politikai csoportok jelöltállításának belső eljárását törvény szabályozza, dönthetnek úgy, hogy a törvénnyel összhangban álló, 1994. február 1-je előtt megindított eljárások és az azok keretei között hozott határozatok továbbra is érvényben maradnak. IV. FEJEZET Záró rendelkezések 16. cikk A Bizottság 1995. december 31-ig jelentést terjeszt az Európai Parlament és a Tanács elé ennek az irányelvnek az 1994. júniusi európai parlamenti választásokon történt alkalmazásáról. A fenti jelentés alapján a Tanács, a Bizottság javaslatára és az Európai Parlamenttel folytatott konzultációt követően egyhangúlag az ezen irányelvet módosító rendelkezéseket fogadhat el. 17. cikk A tagállamok hatályba léptetik azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ennek az irányelvnek 1994. február 1. előtt megfeleljenek. Erről haladéktalanul tájékoztatják a Bizottságot. Amikor a tagállamok elfogadják ezeket az intézkedéseket, azokban hivatkozni kell erre az irányelvre, vagy azokhoz hivatalos kihirdetésük alkalmával ilyen hivatkozást kell csatolni. A hivatkozás módját a tagállamok határozzák meg. 18. cikk Ez az irányelv az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napján lép hatályba. 19. cikk Ennek az irányelvnek a tagállamok a címzettjei. Kelt Brüsszelben, 1993. december 6-án. a Tanács részéről az elnök W. CLAES 16
2003. évi CXIII. törvény az Európai Parlament tagjainak választásáról 2 0 0 3. É V I C X I I I. T Ö R V É N Y A Z E U R Ó P A I P A R L A M E N T T A G J A I N A K V Á L A S Z T Á S Á R Ó L A Magyar Köztársaság csatlakozása az Európai Unióhoz megköveteli, hogy az Országgyűlés megalkossa az Európai Parlamentben a Magyar Köztársaság képviselői részére fenntartott parlamenti helyek betöltésének szabályait, amelyek biztosítják a választójogot az Európai Unió más tagállamainak Magyarországon lakóhellyel rendelkező állampolgárai részére az Európai Parlament tagjainak választásán. Ezért az Országgyűlés a következő törvényt alkotja: 1. Ezt a törvényt kell alkalmazni az Európai Parlamentben a Magyar Köztársaság részére fenntartott képviselői helyek betöltésére. I. Fejezet Választás 2. (1) A választás arányos választási rendszerben, listás szavazással történik. (2) A választáson a Magyar Köztársaság területe egy választókerületet alkot. Választójog 3. (1) A választójog gyakorlása a választópolgár szabad elhatározásán alapul. (2) A választópolgár az Európai Uniónak csak egy tagállamában gyakorolhatja választójogát. 4. A Magyar Köztársaságban az Európai Parlament tagjainak választásán a választójogát gyakorolhatja a) minden magyar választópolgár, ha nem jelezte valamely másik uniós tagállamban, hogy választójogát ott kívánja gyakorolni, valamint b) az Európai Unió más tagállamainak minden választópolgára, ha nyilatkozatot tesz arról, hogy választójogát a Magyar Köztársaságban kívánja gyakorolni, és magyarországi lakóhellyel való rendelkezését igazolja. Jelölés 5. (1) Listát a pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló törvény szerint bejegyzett pártok állíthatnak. Két vagy több párt közös listát is állíthat. Ugyanaz a párt csak egy önálló vagy közös listát állíthat. A listán a jelöltek a párt (pártok) által bejelentett sorrendben szerepelnek. (2) A listaállításhoz legalább 20 000 választópolgárnak az aláírásával hitelesített ajánlása szükséges. (3) A választópolgár csak egy listát ajánlhat. 6. A választópolgár csak egy listán szerepelhet jelöltként. 7. A választópolgár egy listára szavazhat. Szavazás A választás eredményének megállapítása 8. (1) A megszerezhető mandátumok száma megegyezik az Európai Parlamentben a 17
2003. évi CXIII. törvény az Európai Parlament tagjainak választásáról Magyar Köztársaság számára fenntartott képviselői helyek számával. (2) A mandátumkiosztásban csak azok a listák vehetnek részt és szerezhetnek mandátumot, amelyek több szavazatot kaptak, mint az összes listára leadott összes érvényes szavazat 5%-a. (3) A mandátumok kiosztásához össze kell állítani egy táblázatot, amelyben minden, a (2) bekezdés szerint mandátumszerzésre jogosult lista neve alatt képezni kell egy számoszlopot. A számoszlop első száma az adott lista szavazatainak száma, a második szám az adott lista szavazatai számának fele, a következő szám a harmada, negyede, ötöde stb. Minden lista számoszlopában legfeljebb annyi szám szerepelhet, mint a listán állított jelöltek száma. (4) Meg kell keresni a táblázatban előforduló legnagyobb számot; amelyik lista számoszlopában található, az a lista kap egy mandátumot. Ezt követően meg kell keresni a következő legnagyobb számot; amelyik lista oszlopában található, az a lista kap egy mandátumot. Ezt az eljárást addig kell folytatni, míg az összes mandátumot ki nem osztották. (5) Ha két vagy több lista számoszlopában a soron következő szám azonos, és ezzel a számmal mandátumhoz jutnának, de a megszerezhető mandátumok száma kevesebb, mint az érintett listák száma, akkor a listák sorszáma szerinti sorrendben kell elosztani a mandátumokat. 9. A listáról a jelöltek a párt által eredetileg bejelentett sorrendben jutnak mandátumhoz. A megüresedett mandátum betöltése 10. (1) A mandátumhoz jutott képviselő megbízatásának megszűnése esetén a mandátumot a listán eredetileg is szereplő jelöltek közül a párt által megnevezett, ennek hiányában a listán soron következő jelölt szerzi meg. (2) Ha a listán nincs több jelölt, a mandátumot az a lista szerzi meg, amely a mandátumkiosztás során a 8. (4) és (5) bekezdése szerinti eljárás folytatásával a következő mandátumot megszerezte volna. A listáról az (1) bekezdés szerinti jelölt jut mandátumhoz. Átmeneti rendelkezések 44. Az európai parlamenti választások előkészítése során azon államoknak az állampolgárait, amelyek az Európai Uniónak még nem tagjai, de csatlakozásukra tekintettel már részt vehetnek az európai parlamenti választásokon, úgy kell tekinteni, mintha az Európai Unió tagállamainak állampolgárai lennének. 45. Az a külföldi, aki e törvény hatálybalépését megelőzően kapott letelepedési engedélyt, e törvény hatálybalépésétől számított 30 napon belül köteles a nyilvántartásba vételhez szükséges okirattal igazolt adatait bejelenteni, és első lakcím-bejelentési kötelezettségét teljesíteni a lakóhelye szerint illetékes települési önkormányzat jegyzőjénél. 46. A 2004. évi európai parlamenti választások előkészítése során úgy kell eljárni, mintha a Magyar Köztársaság az Európai Unió tagja lenne. 47. A 2004. évi európai parlamenti választások során az Európai Unió más tagállamai állampolgárainak névjegyzékbe vételére és szavazására e törvény rendelkezéseit a 48-50. -ban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. 18
2003. évi CXIII. törvény az Európai Parlament tagjainak választásáról 48. (1) A személyiadat- és lakcímnyilvántartás központi hivatala a választások előkészítése céljából elkülönítetten kezeli az Európai Unió tagállamai, valamint Ciprus, Csehország, Észtország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Málta, Szlovákia és Szlovénia jogszerűen Magyarországon tartózkodó, a Magyar Köztársaság területén bejelentett lakóhellyel rendelkező nagykorú, illetőleg 2004. június 13-ig a magyar jogszabályok szerint nagykorúvá váló állampolgárainak következő adatait: a) természetes személyazonosító és állampolgársági adatok, b) magyarországi bejelentett lakóhely, tartózkodási hely, szálláshely, valamint c) tartózkodási jogosultságot igazoló okmány száma és érvényességi ideje. (2) A személyiadat- és lakcímnyilvántartás központi hivatala az (1) bekezdésben megjelölt adatokat a központi idegenrendészeti nyilvántartást kezelő szervtől az érvényes letelepedési, bevándorlási vagy tartózkodási engedéllyel, illetve tartózkodási vízummal rendelkezők nyilvántartásából a névjegyzékbe vételhez szükséges feltételek ellenőrzése céljából átveszi, és az átvett adatok nyilvántartását a továbbiakban a központi idegenrendészeti nyilvántartásból átvett adatokkal, továbbá a személyiadat- és lakcímnyilvántartásban kezelt adatokkal egészíti ki. (3) Az Országos Választási Iroda 2004. március 1-jéig levélben felkéri az átvett adatok nyilvántartásában szereplő polgárokat arra, hogy 2004. április 30-ig a helyi választási iroda vezetőjének nyilatkozzanak arról, hogy a 2004. évi európai parlamenti választások során kívánják-e választójogukat a Magyar Köztársaság területén gyakorolni. Tájékoztatja, továbbá őket választójoguk gyakorlásának feltételeiről és módjáról, valamint arról, hogy amennyiben a megjelölt határidőig nem nyilatkoznak magyarországi szavazási szándékukról, akkor szavazati jogukat Magyarországon nem gyakorolhatják. (4) Annak a polgárnak, aki a (3) bekezdés alapján magyarországi szavazási szándékáról nyilatkozik és kéri a névjegyzékbe való felvételét, egyidejűleg be kell jelentenie az (1) bekezdés szerinti adatait, valamint azt a települést, szavazókört vagy választókerületet, amelynek névjegyzékében az állampolgársága szerinti államban legutoljára szerepelt, és csatolnia kell nyilatkozatát, hogy szavazati jogát csak a Magyar Köztársaságban gyakorolja. (5) Az Országos Választási Iroda egyidejűleg hirdetmény útján is tájékoztatást nyújt a (3)-(4) bekezdésben foglaltakról. (6) A helyi választási iroda vezetője a személyiadat- és lakcímnyilvántartás központi hivatalával történt egyeztetés során ellenőrzi, hogy a névjegyzékbe vételét kérő, (1) bekezdés szerinti polgár rendelkezik-e bejelentett magyarországi lakóhellyel. A személyiadat- és lakcímnyilvántartás központi hivatala az átvett adatok nyilvántartását a szavazást követő napon megszünteti és az adatokat törli. 49. A 48. szerinti polgár bejelentett és igazolt magyarországi lakóhelyét, tartózkodási helyét, szálláshelyét a névjegyzék összeállítása szempontjából lakóhelynek kell tekinteni. A kérelem és a névjegyzék, valamint a jelöltként történő bejelentés a kérelmező személyi azonosítóját, ennek hiányában a magyarországi tartózkodás jogszerűségét igazoló okmány számát tartalmazza. 50. Az Európai Unió más tagállamai állampolgárainak a szavazatszámláló bizottság előtt a személyazonosságukat, bejelentett magyarországi lakóhelyüket és tartózkodásuk jogszerűségét kell igazolniuk. A Ve. 99/N. (4) bekezdésében foglalt eseteken túlmenően vissza kell utasítani azt is, aki a bejelentett lakóhelyét hatósági igazolvánnyal nem igazolta. 19
2003. évi CXIII. törvény az Európai Parlament tagjainak választásáról Az Európai Közösségek jogára utaló rendelkezés 51. E törvény, a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvénnyel együtt, a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai között társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodás tárgykörében a Megállapodást kihirdető 1994. évi I. törvény 3. -ával összhangban az Európai Közösségek következő jogszabályaival összeegyeztethető szabályozást tartalmaz: a) a Tanács 1993. december 6-i 93/109/EK irányelve az állampolgárságuktól eltérő tagállamban lakóhellyel rendelkező uniós polgárok aktív és passzív választójogának az európai parlamenti választások során történő gyakorlására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról; b) a Tanács 76/787/ESZAK, EGK, Euratom határozatához mellékelt, a Tanács 2002. június 25-i és szeptember 23-i 2002/772/EK, Euratom határozatával módosított, az Európai Parlament képviselőinek közvetlen és általános választójog alapján történő választásáról szóló okmány. 20
1 9 9 7. É V I C. T Ö R V É N Y A V Á L A S Z T Á S I E L J Á R Á S R Ó L 3 1997. évi C. törvény a választási eljárásról A Magyar Köztársaság Alkotmánya szerint a választójog általános és egyenlő, a szavazás közvetlen és titkos. Annak érdekében, hogy a választójog gyakorlása, a választási, népszavazási és népi kezdeményezési eljárás demokratikus és megfelelő biztosítékokkal övezett legyen, az Országgyűlés a következő törvényt alkotja: ELSŐ RÉSZ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK I. FEJEZET A l a p v e t ő s z a b á l y o k A törvény célja 1. E törvény célja, hogy a választópolgárok, a jelöltek és a jelölő szervezetek, valamint a választási szervek egységes, áttekinthető és egyszerű eljárási szabályok alapján, törvényes keretek között gyakorolhassák a választásokkal kapcsolatos jogaikat. 2. E törvényt kell alkalmazni A törvény alkalmazási köre b) az Európai Parlament tagjainak választására, A választási eljárás alapelvei 3. A választási eljárás szabályainak alkalmazása során a választásban érintett résztvevőknek érvényre kell juttatniuk az alábbi alapelveket: a) a választás tisztaságának megóvása, a választási csalás megakadályozása, b) önkéntes részvétel a jelölésben, a választási kampányban, a szavazásban, c) esélyegyenlőség a jelöltek és a jelölő szervezetek között, d) jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás, e) jogorvoslat lehetősége és pártatlan elbírálása, f) a választás eredményének gyors és hiteles megállapítása. Általános szabályok 4. (1) A választást legkésőbb 72 nappal a szavazás napja előtt kell kitűzni. 99/B. A választást az Európai Közösség által meghatározott időtartamon belüli napra kell kitűzni. (2) Ha a szavazást a választási bizottság vagy a bíróság megismételteti, a választási bizottság a megismételt szavazást a megismételtetett szavazás napját követő hetedik napra tűzi ki. 3 A törvény különös részében foglalt szabályok az általános rész megfelelő rendelkezéseihez illesztve találhatók 21
1997. évi C. törvény a választási eljárásról (3) Az e törvényben meghatározott határidők jogvesztők, azok ha a törvény másképpen nem rendelkezik a határidő utolsó napján 16 órakor járnak le. (4) A napokban megállapított határidőket a naptári napok szerint kell számítani. 5. A választások előkészítésével és lebonyolításával kapcsolatos állami feladatok végrehajtásának költségeit az Országgyűlés által megállapított mértékben a központi költségvetésből kell biztosítani. E pénzeszközök felhasználásáról az Állami Számvevőszék tájékoztatja az Országgyűlést. II. FEJEZET A v á l a s z t á s i e l j á r á s n y i l v á n o s s á g a 6. (1) A választási bizottságok működése és tevékenysége, valamint a választási bizottságok rendelkezésére álló adatok törvényben megállapított kivétellel nyilvánosak. A választási eljárás nyilvánossága nem sértheti a szavazás titkosságát és a személyhez, valamint a személyes adatok védelméhez fűződő jogokat. (2) A választás eredményét rögzítő jegyzőkönyvek másolatát ingyenesen kell a jelölő szervezetek és független jelöltek rendelkezésére bocsátani. A választás számítógépes adatait azonos feltételekkel, díjfizetés ellenében bárki igényelheti. (3) A választással kapcsolatos tudnivalókról (így a szavazás helyéről és idejéről, a jelöltekről, a névjegyzék kifüggesztéséről, a szavazás módjáról, a választás eredményéről) az illetékes választási iroda közleményt ad ki. (4) A választási bizottság tagjainak és a választási iroda vezetőjének nevét, a választási szervek hivatali helyiségének címét a helyben szokásos módon, illetőleg az országgyűlési egyéni választókerületi és a területi választási bizottság tagjainak nevét a fővárosi, megyei közgyűlés hivatalos lapjában is, az Országos Választási Bizottság adatait pedig a Magyar Közlönyben közzé kell tenni. (5) A választási irodák gondoskodnak arról, hogy a választópolgárok a választási tudnivalókról, a szavazás módjáról általános tájékoztatást és kérdéseikre felvilágosítást kapjanak. (6) A szavazás napján a választás befejezése előtt a választási irodák a szavazók számáról és arányáról tájékoztatást adhatnak. 99/C. (1) A választás eredményét az Országos Választási Bizottság a sajtó útján nyilvánosságra hozza. A választás nem hiteles eredményét tartalmazó tájékoztató adatokat, valamint a választási eredményt csak azt követően lehet közzétenni, hogy a szavazás az Európai Unió valamennyi tagállamában befejeződött. (2) Az országosan összesített végleges választási eredményt az Országos Választási Bizottság a Magyar Közlönyben közzéteszi. 7. A sajtó képviselői jelen lehetnek a választási bizottságok munkájánál, tevékenységüket azonban nem zavarhatják. 8. (1) A szavazást megelőző nyolcadik naptól a szavazás befejezéséig a választásokkal kapcsolatos közvélemény-kutatás eredményét nem szabad nyilvánosságra hozni. (2) A szavazás napján közvélemény-kutatás az alábbi feltételekkel végezhető: a) a közvélemény-kutatás csak névtelen lehet, és az önkéntességen alapulhat, b) a közvélemény-kutatók abba az épületbe, amelyben a szavazóhelyiség van, nem léphetnek be, a választópolgárokat semmilyen módon nem zaklathatják, csak a 22
szavazóhelyiségből kilépőket kérdezhetik meg. III. FEJEZET V á l a s z t ó k e r ü l e t e k, s z a v a z ó k ö r ö k 1997. évi C. törvény a választási eljárásról 10. (1) A szavazókörök számát, sorszámát és területi beosztását, valamint a szavazóhelyiségek címét a helyi választási iroda vezetője állapítja meg úgy, hogy egy szavazókörre mintegy hatszáz, legfeljebb azonban ezerkétszáz választópolgár jusson, de minden településen legyen legalább egy szavazókör. A szavazókörök kialakítását érintő változásokat a helyi választási iroda vezetője folyamatosan figyelemmel kíséri, és a szükséges intézkedéseket megteszi. (2) A két vagy több szavazókörrel rendelkező településen ki kell jelölni azt a szavazókört, ahol azok a választópolgárok szavazhatnak, akiknek lakcíme a lakcímbejelentésre vonatkozó jogszabály értelmében csak az adott település megnevezését tartalmazza. Ha a településen két vagy több választókerület van, a helyi választási iroda vezetője az általa kisorsolt választókerületbe tartozó szavazókört jelöl ki. 11. A választás kitűzésétől a szavazás napjáig nem lehet település, választókerület és szavazókör határát, sorszámát, továbbá település elnevezését, utcanevet, házszámot és helyrajzi számot megváltoztatni. IV. FEJEZET A v á l a s z t ó j o g o s u l t s á g n y i l v á n t a r t á s a A névjegyzék 12. A helyi választási iroda vezetője a választás kitűzését követően a személyiadat- és lakcímnyilvántartás adatai és a választójoggal nem rendelkező nagykorú polgárok nyilvántartása alapján szavazókörönként összeállítja a választójoggal rendelkező polgárok névjegyzékét, és azon a változásokat folyamatosan átvezeti. 13. (1) A névjegyzékbe fel kell venni azokat a választójoggal rendelkező személyeket, akiknek a lakóhelye (a továbbiakban: lakcím) a szavazókörben van. (2) A névjegyzéket úgy kell összeállítani, hogy alkalmas legyen a főváros, a megye, a település, illetőleg a választókerület, a szavazókör és a választópolgár azonosítására. A névjegyzék tartalmazza a választópolgár: a) családi és utónevét (nők esetén leánykori családi és utónevét is), b) személyi azonosítóját, c) lakcímét, d) névjegyzékbeli sorszámát, e) az azonos nevű és lakcímű választópolgárok születési idejét, ennek azonossága esetén egyéb természetes személyazonosító adatát. 23
1997. évi C. törvény a választási eljárásról Az EU más tagállamai állampolgárainak névjegyzékbe vétele 99/D. (3) A helyi választási iroda vezetője a (2) bekezdésben foglaltaknak megfelelő kérelem alapján 4 május 4-ig felveszi a kérelmezőt a névjegyzékbe, ha a választójoggal nem rendelkező nagykorú polgárok nyilvántartásában nem szerepel. (4) A helyi választási iroda vezetője a kérelmezőt a névjegyzékbe vételéről, illetőleg a névjegyzékbe vétel elutasításáról a határozat megküldésével haladéktalanul értesíti. 99/P. (1) A helyi választási iroda vezetőjének a 99/D. (3) és (4) bekezdése szerinti döntése ellen a határozat kézhezvételét követő 3 napon belül lehet kifogást benyújtani. (5) A helyi választási iroda vezetője a választás évének május 10. napjáig továbbítja a személyiadat- és lakcímnyilvántartás központi hivatala részére az Európai Unió más tagállamai (3) bekezdés szerint névjegyzékbe vett állampolgárainak következő adatait: a) a kérelmező családi és utónevét, b) a kérelmező személyi azonosítóját, c) a kérelmező születési helyét, d) a kérelmező magyarországi lakóhelyét, e) a kérelmező állampolgárságát, f) azt a települést, szavazókört vagy választókerületet, amelynek névjegyzékében a kérelmező az állampolgársága szerinti államban legutoljára szerepelt. 99/E. (1) A személyiadat- és lakcímnyilvántartás központi hivatala vezeti az Európai Unió más tagállamai névjegyzékbe vett állampolgárainak nyilvántartását. A nyilvántartásba a 99/D. szerint névjegyzékbe vett választópolgárokat kell felvenni. (2) Az Európai Unió más tagállamai névjegyzékbe vett állampolgárainak nyilvántartása a választópolgárok 99/D. (5) bekezdése szerinti adatait tartalmazza. (3) Az Európai Unió más tagállamai névjegyzékbe vett állampolgárainak nyilvántartását a szavazás napján le kell zárni. A következő európai parlamenti választások évének februárjában a nyilvántartást a személyiadat- és lakcímnyilvántartásból, valamint a választójoggal nem rendelkező nagykorú polgárok nyilvántartásából átvett adatokkal naprakésszé kell tenni. Törölni kell a nyilvántartásból azt, akinek választójoga megszűnt, továbbá aki írásban kérte a nyilvántartásból való törlését. (4) A személyiadat- és lakcímnyilvántartás központi hivatala az Európai Unió más tagállamai névjegyzékbe vett állampolgárainak nyilvántartásából az európai parlamenti választások kitűzését követő 3 napon belül adatszolgáltatást teljesít a választópolgár lakóhelye szerint illetékes helyi választási iroda vezetője részére, aki a nyilvántartásban szereplő választópolgárokat a névjegyzék összeállításakor felveszi a névjegyzékbe. 99/F. Az Országos Választási Iroda a személyiadat- és lakcímnyilvántartás központi hivatalának adatszolgáltatása alapján május 20-ig értesíti az Európai Unió tagállamainak az európai parlamenti választás során ezen adatok fogadására illetékes központi szerveit azokról az állampolgáraikról, akik az Európai Unió más tagállamai névjegyzékbe vett állampolgárainak a 99/E. szerinti nyilvántartásában szerepelnek. Az értesítés az érintett következő adatait tartalmazza: 4 Az Európai Parlament tagjainak 2004. évi választásán a 2004. évi CXIII. törvény 48. -a szerinti kérelem alapján 24