NYILVÁNOS KONZULTÁCIÓ Az MNB 2014. évi emlékérme-kibocsátási programjának tematikájáról A Magyar Nemzeti Bank (a továbbiakban: MNB) 1968 óta rendszeresen bocsát ki emlékérméket az ország jelentős történelmi-, tudományos-, kulturális eseményei, évfordulói és nemzetközi események kapcsán. A jegybank az emlékérmék kibocsátásával szeretné felhívni a figyelmet a közös értékeinkre és hozzájárulni a méltó megemlékezéshez. Az értékek ily módon történő közkinccsé tételével az emlékérme-kibocsátási tevékenység egyfajta népszerűsítő, illetve ismeretterjesztő szerepet is betölt. Az MNB szeretné, hogy az emlékérmék amellett, hogy törvényes fizetőeszközként értéket képviselnek, mindannyiunk számára szimbolikus értéket is hordozzanak. Ezért a 2014. évi emlékérme-kibocsátási programhoz kapcsolódóan nyilvános konzultációt hirdet, amelynek keretében bárki véleményt nyilváníthat a kibocsátandó emlékérmék témáját illetően. Az MNB a 2014-ben kibocsátandó emlékérmék tematikájára vonatkozó végső döntését a nyilvános konzultáció tapasztalatait is mérlegelve hozza meg, majd ezt követően kerül sor az emlékérmék anyagának, névértékének és technikai paramétereinek meghatározására. A nyilvános konzultáció időpontja: 2013. január 7-27. Az eddigi gyakorlatnak megfelelően az MNB több szervezet (a Magyar Nemzeti Múzeum, a Nemzeti Évfordulók Irodája, a Magyar Pénzverő Zrt., a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum továbbá Gedai István numizmatikai szakértő) véleményét is kikérte az emlékérme-kibocsátási program tematikájának összeállításához. A beérkezett javaslatok alapján, figyelembe véve a megkezdett gyűjtői sorozatok folytatását is, a 2014. évi emlékérme-kibocsátási program tematikáját az alábbi tartalommal bocsátja a jegybank nyilvános konzultációra: I. TÖRTÉNELMI ÉVFORDULÓK 1. A Dózsa György-féle parasztfelkelés 500. évfordulója (1514.) A Dózsa György-féle parasztháború - a magyar történelem legnagyobb parasztfelkelése - egy mindössze néhány hónapig tartó (1514. április július) megmozdulás volt Magyarország területén. A Bakócz Tamás esztergomi érsek által a törökök ellen összehívott paraszti keresztes sereg a háború beszüntetése és a korábbi kizsákmányolás miatt a saját nemessége ellen fordult. A felkelés vezére Dózsa György székely hadnagy volt, aki egy török kapitánnyal vívott győztes párbajjal dicsőségre és népszerűségre tett szert. Súlyos harcok folytak az ország több területén, de a nemesség fokozatosan összeszedte erőit, és kisebb helyi sikerek után Szapolyai János döntő vereséget mért Dózsa seregére, amely július 15-én letette a fegyvert. A tematika megvalósítását ezüst emlékérme formájában javasoljuk.
2. Magyarország európai uniós tagságának 10. évfordulója (2004.) 2004. május 1-jén Magyarország Szlovéniával, Szlovákiával, Csehországgal, Lengyelországgal, Litvániával, Lettországgal, Észtországgal, Máltával és Ciprus görögök lakta részével együtt vált az Európai Unió tagjává, 25 tagúra bővítve a korábban 15 tagú közösséget. A tematika A világ legkisebb aranyérméje sorozat folytatásaként valósítató meg. A nemzetközi arany emlékérme programban 2012-ig három emlékérme szerepelt: 2010 - Erkel Ferenc, 2011 - Clark Ádám, 2012 - XXX. Nyári Olimpiai Játékok. 2013-ban Robert Capa születésének 100. évfordulójáról emlékezünk meg egy, a programhoz kapcsolódó ezüst emlékérmével. 3. 100 éve kapott orvosi-élettani Nobel-díjat Bárány Róbert (1914.) A magyar származású, osztrák-svéd tudós édesanyja prágai, apja rohonci születésű volt, ő maga 1876-ban Bécsben született. Középiskoláit, valamint az orvosi egyetemet is itt végezte el. Bárány fülorvosi minőségében elsősorban neurológiai problémákkal foglalkozott, a szédülés okait kutatta. Az első világháborúban, katonaorvosként orosz hadifogságba került, itt értesült arról, hogy megkapta az 1914. évi orvosi és élettani Nobel-díjat. Gyakorlatilag Nobel-díjának köszönheti életét, ugyanis 1916-ban a svéd kormány közbenjárására szabadult ki, és ebben az évben vehette át a kitüntetést a vesztibuláris készülék (azaz az egyensúlyszerv) élettanával és kórtanával kapcsolatos munkáiért. Magyar származása kétségtelen, bár apja Rohoncról Bécsbe vándorolt ki, de a család másik ága ma is Magyarországon él. Bárány Róbert látható a magyar Nobel-díjasokról kiadott bélyegsorozaton. A tematikát a Magyar Nobel-díjasok ezüst emlékérme program 3. darabjaként javasoljuk megvalósítani. A magyar Nobel-díjasok tematika többször szerepelt már a gyűjtői ajánlások között. Elsőként a sorozatban 2012-ben Szent-Györgyi Albertről bocsátott ki a Magyar Nemzeti Bank ezüst emlékérmét, aki 75 éve nyerte el orvosi Nobel-díját. A sorozat 2013-ban folytatódik egy Wigner Jenőnek emléket állító emlékérmével. II. SZÜLETÉSI ÉVFORDULÓK 1. Egressy Béni (1814-1851) születésének 200. évfordulója Az zeneszerző, szövegkönyv és színműíró, fordító 1814-ben született Sajókazincon. Az iskola elvégzése után tanítóskodott, színészkedett, operaénekesnek készült. Tudását folyamatosan gyarapította: komolyabb zenei tanulmányokat folytatott, zeneelmélettel foglalkozott, nyelveket tanult, hangját pedig még Itáliában is képezte. 1840-től rendszeresen komponált, Petőfi-verseket is megzenésített. Erkel Ferenchez, a magyar nemzeti opera megteremtőjéhez művészi barátság szálai fűzték. Erkel legjelentősebb, legsikeresebb három nagy színpadi műve a Bátori Mária, a Hunyadi László és a Bánk bán Egressy szövegeire íródott. Magyarra fordított 50-nél több színdarabot és 19 operaszöveget. Legnagyobb sikerét Vörösmarty Mihály Szózat című versének megzenésítésével aratta, amelyet 1843. május 10-én mutattak be a Nemzeti Színházban. A tematika önálló ezüst emlékérme vagy az EUROPA gyűjtőprogram sorozat folytatásaként valósítható meg.
2. Ybl Miklós (1814-1891) születésének 200. évfordulója A historizmus egyik legnagyobb építőmestere 1814-ben született Székesfehérváron. Műegyetemi tanulmányait 1831-ben fejezte be, majd mestersége gyakorlati elsajátítására törekedett. A nagy klasszicista építész, Pollack Mihály műhelyében inaskodott. Sokat utazott, Bécsben, Münchenben, Olaszországban tanult. A romantika és a hellénizmus rövid átmenete után a neoreneszánsz eszmény követőjévé vált. Vidéki munkái mellett a fővárosban felépített épületei Budapest mai arculatát is meghatározzák. Nevéhez fűződik többek között a Nemzeti Lovarda, a mai Magyar Rádió, az MTA, a régi parlament épülete, a mai Olasz Intézet, a Bakáts téri katolikus templom, az Ybl-palota, a Szent István-bazilika, a Fővámház, az Operaház és a Várkert-kioszk, valamint a budavári palota átalakítása. A tematika megvalósítását ezüst emlékérme formájában javasoljuk. 3. Ganz Ábrahám (1814-1867) születésének 200. évfordulója A magyar polgárosodás kiemelkedő alakja Svájcban született 1814-ben. A vasúti kocsikerék gyártásával a magyar nehézipar egyik megteremtője. Kitanulta az ácsmesterséget, majd öntőinas lett. 1844-ben már önálló öntödéje volt Budán, amely gyorsan jelentős üzemmé fejlődött. Ebből az üzemből alakult az a vállalategyüttes, amely a gépipar, a járműipar, a villamosipar számos területén működve világhírű találmányokkal, műszaki megoldásokkal jelentkezett. Ganz 1853-ban tudott először kéregöntéssel vasútikocsi-kerekeket gyártani, és 1856-ban már szabadalmi oltalmat kapott a továbbfejlesztett eljárására. De nemcsak a vasutaknak gyártott termékeket, hanem többek közt hidak vas alkatrészeit is, valamint kéregöntésű malomipari rovátkolt hengereket is előállított. A gyár termékei számos nemzetközi elismerést kaptak. A tematika a technikai újdonságokat, találmányokat bemutató szögletes, nikkelötvözetű sorozat tagjaként vagy önállóan is megvalósítható. A sorozat részeként korábban kibocsátásra került emlékérmék: 2005 - Első magyar postaautó, 2006 - Ford T-modell, 2007 - Adorján János, 2008 - Puskás Tivadar, 2009 - Bánki Donát, 2010 - Bíró László József, 2011 - Jedlik Ányos, 2012 - MASAT-1. 4. Vértes László (1914-1968) születésének 100. évfordulója Vértes László ősrégész neve itthon is, a nemzetközi tudományos életben is összefonódott Vértesszőllőssel. Már gimnazista korában elhatározta, hogy régész lesz, érettségi után azonban az orvosi egyetemre iratkozott be. Sosem fejezte be, helyette dolgozott könyvtárosként, segédmunkásként, hölgyfodrászként és artistaként is. Szenvedélye azonban egész életében a régészet és a barlangkutatás volt. Első jelentős szakmai eredménye az Istállóskői-barlang (Bükkhegység) lelőhely feltárása volt, majd sikeres munkát végzett a tatai ősembertelep és a lovasi kőkori festékbánya, a sümegi ősbánya feltárása során is. Legfontosabb eredménye a Vértesszőlős Őstelep felkutatása és az ottani Sinantropus jellegű előember-maradvány fellelése. A tematika önállóan vagy egy új magyarországi őstörténeti leleteket bemutató nem nemesfém emlékérme-sorozat indító tagjaként is megjelenhet.
III. MEGKEZDETT GYŰJTŐI PROGRAMOK FOLYTATÁSI LEHETŐSÉGEI 1. Középkori magyar aranyforintok 1301-1567 sorozat folytatása: Mária (1382-1387) aranyforintja A Középkori magyar aranyforintok 1301-1567 arany emlékérme program 2012-ben indult. Az első tagja I. Károly (1301-1342) aranyforintja emlékére jelent meg, amelyet 2013-ban I. Lajos (1342-1382) aranyforintja fog követni. A sorozat lehetséges folytatása 2014-ben Mária (1382-1387) aranyforintját bemutató emlékérme lehet. 2. UNESCO szellemi kulturális örökségek" ezüst emlékérme program folytatása: solymászat vagy matyó örökség" A sorozat 2011-ben indult a Mohácsi busójárás elnevezésű ezüst emlékérmével annak alkalmából, hogy az UNESCO az emberiség szellemi kulturális örökségének reprezentatív listájára a magyarországi népszokások közül elsőként felvette a mohácsi busójárás hagyományát. Mivel második magyar elemként 2011-ben a magyar táncház módszer került fel az UNESCO listájára, 2013- ban erről emlékezünk meg. 2012-ben két új magyar vonatkozású örökség elemmel tovább bővült a lista. Az egyik a Matyó népművészet egy hagyományos közösség hímzéskultúrája, a másik pedig a Solymászat mint élő emberi örökség. 3. Nemzeti parkok sorozat folytatása: Kiskunsági Nemzeti Park Nemzeti parkjaink 2010 óta szerepelnek ezüst emlékérmén. A sorozat első tagja 2010 ben az Őrségi Nemzeti Parknak, 2011-ben a Duna-Dráva Nemzeti Parknak állított emléket. Az esetleges 2014-es folytatásban a Kiskunsági Nemzeti Parkot lehetne bemutatni, így földrajzilag is egy új tájegység kerülne emlékérmén megjelenítésre. Az 1975. január 1-jén alapított Kiskunsági Nemzeti Park hazánk második nemzeti parkja. Hasonlóan a Hortobágyhoz, ez a táj is az ember és a természet sok száz éves együttélésének emlékeit őrzi. A nemzeti park értékes területei a Duna-völgy szikes pusztái, tavai, a Duna-Tisza közi homokhátság homokbuckái, homokos pusztái, mocsarai, az Alsó-Tiszavidék holtágai és ártéri erdői, a Bácska homokbuckái és dunavölgyi löszpartjai. 4. "Magyar várak" sorozat folytatása: Győri Püspökvár vagy Egri vár A magyar várakat bemutató emlékérmék népszerű gyűjtőtémává váltak, a sorozat akár 2014-ben is folytatható lehet. A sorozat eddig kibocsátott darabjai: 2004 - Visegrádi vár, 2005 - Diósgyőri vár, 2006 - Munkácsi vár, 2007 - Gyulai vár, 2008 - Siklósi vár. 2014-ben a sorozat folytatható lenne egy, a győri Püspökvárat vagy az Egri várat bemutató emlékérmével. Győri Püspökvár: A győri Káptalandomb városrész évszázadok óta a település műemléki és vallási központja. Itt található az ezeréves győri püspökség székhelye, a Püspökvár is, melynek ékessége a XIII. századból származó lakótorony és a 15. századi Dóczy-kápolna. A 16. században a fenyegető török veszély miatt folyamatosan megerősítéseket végeztek rajta. A legnagyobb átalakítás 1561-1575 között az
itáliai Pietro Ferrabosco tervei alapján történt. Zichy Ferenc püspök (1743-1783) restauráltatta és a mai formájára bővítette az épületet. A vár és a palota utolsó felújítása 1984-ben fejeződött be. Egri vár: Már az első magyar király, Szent István püspökséget alapított itt 1001-1009 között, melynek védelmére 1248-tól kezdődően kővár épült. Az elpusztult román stílusú templom helyére a várdombon gótikus majd késő gótikus stílusban építettek katedrálist. A várban kiépült püspöki székhely fénykorát a XV. században élte. Ekkor az ország egyik meghatározó kulturális központjaként tartották számon. A törökök 1552-ben fordulnak az országrész egyik legnagyobb erőssége, Eger ellen. A hősies helytállás a magyar történelem egyik kiemelkedő eseménye, s híre Gárdonyi Géza történelmi regénye révén a világ minden részébe eljutott. Az egri vár ma védett műemlék, melyben a Dobó István Vármúzeum működik. A 2014-es emlékérme-kibocsátási program tervezett tematikájával kapcsolatban észrevételt, javaslatot legkésőbb 2013. január 27-ig lehet tenni a következő módokon: Levélben: Magyar Nemzeti Bank Kommunikáció 1850 Budapest Faxon: Magyar Nemzeti Bank Kommunikáció Fax szám: 06-1-428-2569 Elektronikus levélben: bodat@mnb.hu Az MNB az észrevételekre, javaslatokra egyedileg nem reflektál, azokat a 2014. évi emlékérmekibocsátási program összeállításakor mérlegeli, azokról összefoglalót készít, amelyet a honlapján közzétesz.