TÁMOP-5.5.7-08/1-2008-0001 Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ Gyermeki jogok tartalma, értelmezése II. Előadó: dr. Berdár Valéria gyermekjogi képviselő 2013. szeptember 21..
Tematika Kötelességek rendszere
Jogszabályi háttér 1. Magyarország Alaptörvénye 1991. évi LXIV. törvény a Gyermek jogairól szóló, New Yorkban, 1989. november 20-án kelt Egyezmény kihirdetéséről 1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról 1952. évi IV. törvény a házasságról, a családról és a gyámságról 3
Jogszabályi háttér 2. 15/1998. (IV. 30.) NM rendelet a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működésük feltételeiről 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásró
Alaptörvény XVI. Cikk (1) Minden gyermeknek joga van a megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges védelemhez és gondoskodáshoz. XIX. cikk (1) Magyarország arra törekszik, hogy minden állampolgárának szociális biztonságot nyújtson. Anyaság, betegség, rokkantság, fogyatékosság, özvegység, árvaság és önhibáján kívül bekövetkezett munkanélküliség esetén minden magyar állampolgár törvényben meghatározott támogatásra jogosult. (2) Magyarország a szociális biztonságot az (1) bekezdés szerinti és más rászorulók esetében a szociális intézmények és intézkedések rendszerével valósítja meg.
Gyermeki jogok rendszere Átmeneti és tartós nevelésbe vett gyermekek joga Átmeneti és tartós nevelésbe vett gyermekek külön jogai Forrása: 1997. évi XXXI. tv. A gyermekvédelmi törvény 15/1998 (IV.30.) NM. rendelet, Házirend Gyermeki jogok Forrása: Gyermek Jogairól szóló Egyezmény, A gyermekvédelmi törvény Egyéb törvények: pl. Ptk, Családjogi tv., Közoktatási tv.,stb Emberi Jogok Forrása: Emberi jogi nyilatkozatok, Alkotmány Gyermeket koránál fogva meg nem illető jogok választójog, házasságkötés joga, örökbefogadás joga, munkavállalás joga
1. Gyermek Jogairól szóló Egyezmény 3. cikk (2) Az Egyezményben részes államok kötelezik magukat arra, hogy a gyermek számára, figyelembe véve szülei, gyámjai és az érte törvényesen felelős más személyek jogait és kötelességeit, biztosítják a jólétéhez szükséges védelmet és gondozást, e célból meghozzák a szükséges törvényhozási és közigazgatási intézkedéseket.
2. Gyvt. célja: hogy megállapítsa azokat az alapvető szabályokat, amelyek szerint az állam, a helyi önkormányzatok és a gyermekek védelmét ellátó természetes és jogi személyek, továbbá jogi személyiséggel nem rendelkező más szervezetek meghatározott ellátásokkal és intézkedésekkel segítséget nyújtsanak a gyermekek törvényben foglalt jogainak és érdekeinek érvényesítéséhez, a szülői kötelességek teljesítéséhez, illetve gondoskodjanak a gyermekek veszélyeztetettségének megelőzéséről és megszüntetéséről, a hiányzó szülői gondoskodás pótlásáról, valamint a gyermekvédelmi gondoskodásból kikerült fiatal felnőttek társadalmi beilleszkedéséről.
3. Gyvt 7. (1) A gyermek szüleitől vagy más hozzátartozóitól csak saját érdekében, törvényben meghatározott esetekben és módon választható el. A gyermeket kizárólag anyagi okból fennálló veszélyeztetettség miatt nem szabad családjától elválasztani. (2) A gyermeknek joga van - örökbefogadó családban vagy más, családot pótló ellátás formájában - a szülői vagy más hozzátartozói gondoskodást helyettesítő védelemhez. - Lehetséges alternatívák, tendenciák az intézményes ellátás kiváltására, - 12 év alatti gyermekekre vonatkozó 2014.01.01-tő hatályos rendelkezések
4. Gyermeket helyettesítő védelme során megillető jogok: - lelkiismereti és vallásszabadságát - figyelemmel kell lenni nemzetiségi, etnikai és kulturális hovatartozására - származás megismeréséhez való jog, vér szerinti család megismeréséhez való jog - szabad véleménynyilvánítás joga - tájékoztatáshoz való jog - panaszjog
5. 9. (1) Az átmeneti vagy tartós nevelésbe vett gyermek joga különösen, hogy életkorához, egészségi állapotához, fejlettségéhez, valamint egyéb szükségleteihez igazodóan állandóságot, érzelmi biztonságot nyújtó teljes körű ellátásban, gondozásban, - nemzetiségi, etnikai és vallási hovatartozását figyelembe vevő - megfelelő nevelésben, oktatásban részesüljön,
6. gondozási helyének megváltoztatását, gyermekével vagy testvéreivel való együttes elhelyezését kezdeményezze felzárkóztató, tehetségfejlesztő programokon és érdeklődésének megfelelő szabadidős foglalkozásokon vegyen részt, vallási vagy lelkiismereti meggyőződését szabadon megválassza, kinyilvánítsa és gyakorolja, valamint hit- és vallásoktatásban vegyen részt, véleményt nyilvánítson a részére biztosított nevelésről, oktatásról, ellátásról, a személyét érintő kérdésekben meghallgassák, tájékoztassák,
érdekei képviseletére gyermekönkormányzat létrehozását kezdeményezze, támogatást kapjon gondozójától, törvényes képviselőjétől családi környezetébe való visszatéréséhez, családi környezetébe való visszatérését kezdeményezze, személyes kapcsolatait ápolhassa, ( kivételek ) a személyes tulajdon szokásos tárgyaihoz fűződő jogait gyakorolhassa, utógondozásban részesüljön
Speciális ellátásban részesülő gyermekek fokozott védelme A speciális gyermekotthonban elhelyezett gyermek a) egészségügyi ellátására, személyisége korrekciójához szükséges terápiára az állapotának megfelelő és a többi gyermek biztonságát védő módon, továbbá b) gondozása és nevelése során jogait, személyes szabadságát korlátozó intézkedés alkalmazására csak feltétlenül indokolt esetben önmaga vagy mások veszélyeztetése esetén kerülhet sor.
10. (2) A gyermekjóléti és gyermekvédelmi ellátást biztosító intézmények házirendje - e törvényben meghatározott keretek között - a gyermek életkorához, egészségi állapotához, fejlettségi szintjéhez igazodva állapítja meg a gyermekek jogai gyakorlásának és kötelességei teljesítésének szabályait. (3)Az intézmény - a külön jogszabályban meghatározottak szerint elkészített - házirendjét az intézményben mindenki által jól látható helyen ki kell függeszteni, és gondoskodni kell annak megismertetéséről. (4)Helyettes szülői és nevelőszülői hálózat esetében a jogok gyakorlásának és a kötelességek teljesítésének alapvető szabályait a szervezeti és működési szabályzat tartalmazza.
Otthont nyújtó ellátás tartalmi elemei : - teljes körű ellátás - családgondozás vagy ha ez nem lehetséges, az örökbefogadás elősegítése - utógondozást
Teljes körű ellátás fogalma : 45. (1) alapján : gyermek testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődését elősegítő, az életkorának, egészségi állapotának és egyéb szükségleteinek megfelelő étkeztetéséről, ruházattal való ellátás, mentálhigiénés és egészségügyi ellátás, gondozás, nevelés, lakhatás
15/1998. Nm rendelet alapján teljes körű ellátás _ - lakhatási lehetőséget, valamint legalább a 76-82. -okban meghatározott ellátást - étkezés :naponta, az életkornak megfelelő, legalább ötszöri, legalább egy alkalommal meleg, az egészséges táplálkozás követelményének megfelelő étkezést kell biztosítani, az energia- és tápanyagbeviteli, illetve élelmiszer-felhasználási ajánlásokat tartalmazó jogszabályban foglaltaknak megfelelően. A napi ötszöri étkezésre fordított költség összege naponta nem lehet kevesebb az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 2,4%-ánál. - ruházat: éves összege nem lehet kevesebb az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250%-ánál
- Személyi higiéné eszközei - Az iskolai oktatásban, szakképzésben részt vevő, felsőfokú tanulmányokat folytató gondozott gyermek számára biztosítani kell az első szakképzettség megszerzéséhez szükséges tandíjat, a tankönyveket, tanszereket és egyéb iskolai felszereléseket, valamint utazó- és kézitáskát, továbbá az iskolába járással kapcsolatban felmerülő költségeket - felzárkóztatás, illetve a tehetségfejlesztés költségeit - a gondozott gyermek részére biztosítani kell olyan eszközöket - különösen jegyet, bérletet az utazáshoz, postai költségeket a levelezéshez és a telefonáláshoz -, amelyek segítségével hozzátartozóival, illetve a gyámságát ellátó személlyel kapcsolatot tarthat.
- a gyermek szabadidejének hasznos eltöltése érdekében az ellátást nyújtó gondoskodik a kulturálódáshoz, játékhoz, sporthoz szükséges eszközökről, szabadidős tevékenységekhez szükséges és indokolt költségekről - A különleges vagy speciális ellátásra szoruló gondozott gyermek számára a fejlődéséhez, illetve fejlesztéséhez, a gyógyulásához, rehabilitációjához, terápiájához szükséges és indokolt eszközök beszerzéséről a fenntartó gondoskodik
- a megelőző és gyógyító egészségügyi ellátáshoz, előírt gyógyszerekhez és gyógyászati segédeszközökhöz való hozzájutás - a terápiához, amely személyisége korrekciójához, az őt ért lelki sérülések gyógyításához szükséges - a külön jogszabályban meghatározott szakértői bizottság javaslatának megfelelő gyógypedagógiai ellátáshoz, - a korának és képességeinek megfelelő oktatáshoz, szakképzéshez, továbbá a tanulmányi lemaradásai megszüntetéséhez szükséges segítséghez, illetve azokhoz a feltételekhez, amelyek biztosítják tehetsége, képességei megfelelő kibontakoztatását, - a szellemi és erkölcsi fejlődését szolgáló, kulturális értékekhez, tájékoztatáshoz, a médiának az ismeretek bővítését szolgáló, erőszakmentes műsoraihoz,
- Az ellátást nyújtó megteremti annak a lehetőségét, hogy a gondozott gyermek véleményt nyilváníthasson a számára nyújtott ellátásról és nevelésről, illetve a személyét érintő ügyekről, továbbá gondoskodik arról, hogy a gyermek véleményét a gondozás, nevelés során - korára, fejlettségi szintjére tekintettel - figyelembe vegyék - Az ellátást nyújtó lehetővé teszi, hogy a gondozott gyermek szabadon gyakorolhassa vallását, továbbá vallásoktatáson vehessen részt - Elő kell segíteni, hogy a nemzeti vagy etnikai kisebbséghez tartozó gondozott gyermek megőrizhesse kisebbségi önazonosságát, ápolhassa hagyományait, hozzájuthasson a kisebbség kulturális értékeihez. (
Az ellátást nyújtó biztosítja a) gondozott gyermek környezetének állandóságát, b) a gondozott gyermek személyes tárgyainak elhelyezését, c) azt, hogy a gondozott gyermekről évente legalább egy alkalommal fénykép készüljön.
Zsebpénz A 3 éven felüli gondozott gyermeket személyes szükségleteinek kielégítésére havonta zsebpénzzel kell ellátni. A zsebpénz havi összege nem lehet kevesebb az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének - 5%-ánál a 3-10 éves, - 13%-ánál a 10-14 éves, - 18%-ánál a 14 év feletti gyermek esetében. A zsebpénzminimum mértékén felüli összeget a gondozott gyermek szorgalma, magatartása figyelembevételével - gyermekotthonban elhelyezetteknél a nevelő javaslatára az intézmény vezetője, - nevelőszülőnél elhelyezettek esetében a nevelőszülő, havonta állapítja meg és folyósítja.
Gyvt. 53. (2) Az otthont nyújtó ellátás keretében a) különleges ellátást kell biztosítani - a tartósan beteg, illetve fogyatékos, - a három év alatti gyermek számára; b) speciális ellátást kell biztosítani - súlyos pszichés tüneteket mutató gyermek, - súlyos disszociális tüneteket mutató gyermek - pszichoaktív szerekkel küzdő gyermek számára. Az otthont nyújtó ellátás során a gyermekek helyzetét folyamatosan figyelemmel kell kísérni, illetve az e törvényben meghatározott megyei, fővárosi gyermekvédelmi szakértői bizottság véleménye alapján évente, a három éven aluli gyermek esetében félévente felül kell vizsgálni. ( + 2014.01.01-től gyermekvédelmi gyám kérelmére is)
Köszönöm a figyelmet!