DEBRECENI EGYETEM BÖLCSÉSZETTUDOMÁNYI KAR POLITIKATUDOMÁNYI ÉS SZOCIOLÓGIAI INTÉZET SZOCIOLÓGIA ÉS SZOCIÁLPOLITIKA TANSZÉK KÉRELEM

DEBRECENI EGYETEM BÖLCSÉSZETTUDOMÁNYI KAR POLITIKATUDOMÁNYI ÉS SZOCIOLÓGIAI INTÉZET SZOCIOLÓGIA ÉS SZOCIÁLPOLITIKA TANSZÉK KÉRELEM SZOCIOLÓGIAI ALAPISMERETEK 50 KREDITPONTOS DIFFERENCIÁLT SZAKMAI ISMERETEK KÉPZÉSI MODUL INDÍTÁSÁRA NEM SZOCIOLÓGIA SZAKOS HALLGATÓK SZÁMÁRA Debrecen 2013

1. A KÉPZÉS MEGNEVEZÉSE: Szociológiai alapismeretek - 50 kreditpontos differenciált szakmai ismeretek képzési modul nem szakos hallgatók számára 2. A KÉPZÉSI MODUL TERÜLETE: Társadalomtudomány 3. A FELVÉTEL FELTÉTELE: A képzési modulra történő felvétel előfeltétele valamely alapképzési szakon (BSc/BA) aktív hallgatói jogviszony. 4. A KÉPZÉSI IDŐ FÉLÉVEKBEN MEGHATÁROZVA: 4 félév 5. A MODUL TELJESÍTÉSÉHEZ SZÜKSÉGES KREDITEK SZÁMA: 50 kredit 6. A KÉPZÉS/SZOLGÁLTATÁS CÉLCSOPORTJA: A képzési modul egyik célcsoportja azon BA képzésben résztvevő hallgatók, akik a hagyományos bölcsészképzésben kialakított 50 kredites differenciált szakmai ismeretek tantárgyblokk keretében szociológiai tanulmányokat kívánnak folytatni. A képzési modul másik célcsoportja azon hallgatók köre, akik a Debreceni Egyetemen BA szintű tanulmányokat folytatnak, és akik MA szinten szociológia szakon kívánják folytatni tanulmányaikat, és kreditpótlási kötelezettség terheli őket. A szociológus MA szintű képzésbe történő belépés előfeltétele: Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe: a szociológia és a társadalmi tanulmányok alapképzési szakok. Kreditpótlási kötelezettségek: a bemenethez a meghatározott kreditek teljesítésével elsősorban számításba vehető szakok: történelem, nemzetközi tanulmányok, politológia, szociális munka, szociálpedagógia, informatikus könyvtáros, kommunikáció- és médiatudomány, kulturális antropológia, alkalmazott közgazdaságtan, gazdaságelemzés, közszolgálati, gazdálkodási és menedzsment, kereskedelem és marketing, emberi erőforrások, nemzetközi gazdálkodás, pénzügy és számvitel, turizmus-vendéglátás, üzleti szakoktató alapképzési szakok, jogász egységes, osztatlan szak. 2

Ez utóbbi esetben a hallgatóknak a kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek felsőoktatási törvényben meghatározott összevetése alapján elismerhető kell, hogy legyen legalább 60 kredit a korábbi tanulmányaik során szerzett meghatározott ismeretkörökben, mint: társadalomtudományi alapismeretek: szociológia, pszichológia, filozófia, történelemtudomány, antropológia, politológia; gazdasági és jogi ismeretek: közgazdaságtan, vállalat-gazdaságtan, környezetvédelem, jogtudomány; kommunikációs, kulturális, piac- és közvélemény-kutatási ismeretek; szakmai ismeretek: szociológiai, társadalomtudományi kutatás módszertan; A mesterképzésbe való felvétel feltétele, hogy a felsorolt ismeretkörökben legalább 30 kredittel rendelkezzen a hallgató. A hiányzó krediteket a mesterfokozat megszerzésére irányuló képzéssel párhuzamosan, a felvételtől számított két féléven belül, a felsőoktatási intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzatában meghatározottak szerint meg kell szereznie. Annak érdekében, hogy a leendő MA Szociológia szakos hallgatók még a BA szakos tanulmányaik folytatásának időszakában teljesíthessék a számukra előírt kreditpótlási kötelezettséget, ill. hogy megszerezhessék a belépéshez szükséges legalább 30 kreditet, lehetőséget teremtünk a Szociológiai alapismeretek c. képzési modulba történő bekapcsolódásra, és a számukra szükséges kreditmennyiség időben történő teljesítésére (30-50 kredit között). A nem teljesített kreditek pótlásának lehetőségét továbbra is biztosítjuk az MA képzésünk keretében is. A SZOCIOLÓGIAI ALAPISMERETEK 50 KREDITES DIFFERENCIÁLT KÉPZÉSI MODUL HÁLÓTERVE FÉLÉVES BONTÁSBAN I. félév Kód Tantárgy Óraszám Kredit Követelmény Előfeltétel BTSZA 101 Bevezetés a szociológiába 2 3 Kollokvium Nincs BTSZA 102 Bevezetés a szociológia történetébe 2 3 Kollokvium Nincs BTSZA 103 Családszociológia 2 3 Kollokvium Nincs BTSZA 106 Összes óra, kredit /vizsga/gyak.jegy Metodológia: a tudományos kutatás alapjai II. félév 2 3 Gyakorlati jegy Nincs 8 12 3 vizsga, 1 gyj Kód Tantárgy Óraszám Kredit Követelmény Előfeltétel BTSZA 201 Bevezetés a szociológia elméletbe 2 3 Kollokvium BTSZA101 (rétegződés és struktúraelméletek) BTSZA 202 Miliők, szubkultúrák- kulturális 2 3 Kollokvium nincs antropológia BTSZA 203 Szegénység és társadalmi 2 3 Kollokvium nincs kirekesztettség BTSZA 204 Társadalompolitika 2 3 Kollokvium nincs BTSZA 205 Az interjútechnika alapjai I. 2 2 Gyakorlati jegy BTSZA106 (adatgyűjtés) Összes óra, kredit /vizsga/gyak.jegy 10 14 4 vizsga, 1 gyj 3

III. félév Kód Tantárgy Óraszám Kredit Követelmény Előfeltétel BTSZA 301 A helyi társadalom szerkezete 2 3 Kollokvium Nincs (Településszociológiai elemzések) BTSZA 302 Területi egyenlőtlenségi viszonyok 2 3 Kollokvium Nincs BTSZA 304 Az interjútechnika alapjai II. 2 3 Gyakorlati jegy BTSZA205 (adatfeldolgozás, adatelemzés) BTSZA 305 A survey technika alapjai I. 2 3 Gyakorlati jegy BTSZA106 (adatgyűjtés) Összes óra, kredit /vizsga/gyak.jegy 8 12 2 vizsga, 2 gyj IV. félév Tantárgy Óraszám Kredit Követelmény Előfeltétel BTSZA401 A jelenkori magyar társadalom 2 3 Kollokvium nincs (Hatalmi viszonyok, társadalmi konfliktusok) BTSZ A409 A társadalmi konfliktusok 2 3 Kollokvium nincs szociológiája BTSZA601 A munka világa 2 3 Kollokvium nincs BTSZ A404 A survey technika alapjai II. 2 3 Gyakorlati jegy BTSZA305 (adatfeldolgozás, adatelemzés) -- Összes óra, kredit /vizsga/gyak.jegy 8 12 3 vizsga, 1 gyj 4

TANTÁRGYI PROGRAMOK A tantárgy neve: BEVEZETÉS A SZOCIOLÓGIÁBA Elsajátítandó ismeretanyag A tantárgy keretében a hallgatók megismerkedhetnek a szociológia alapfogalmaival és főbb vizsgálati területeivel. A szociológia, mint tudomány, a szegénység és egyenlőtelenségek, a társadalomszerkezet és rétegződés, társadalmi mobilitás, család-, oktatás- és gazdaságszociológia alapjai, politikai élet, életmód, deviáns viselkedés és társadalmi változás témaköreit vesszük sorra kurzusunk folyamán. Az egyes témák esetén hallgatóink megismerkedhetnek a vizsgálati módszerekkel, a témához kapcsolódó elméletekkel, illetve a főbb nemzetközi és hazai tendenciákkal. Andorka R.: Bevezetés a szociológiába Osiris, 2006 Anthony Giddens: Szociológia. Osiris Kiadó Bp., 1995 A tantárgy neve: BEVEZETÉS A SZOCIOLÓGIATÖRTÉNETBE A tantárgy célja, bevezetni a hallgatókat a szociológiatörténet alapjaiba. A tantárgy végigköveti a tudomány születését és a legfontosabb elméleteit és gondolkodóit. A kurzus keretében a hallgatók megismerik a szociológiai gondolkodás alkalmazási lehetőségeit a társadalmi jelenségek magyarázatakor. Felkai-Némedi-Somlai: Olvasókönyv a szociológia történetéhez. Új Mandátum, Bp.2000. Felkai-Némedi-Somlai: Szociológiai irányzatok a XX. századelejéig. Új Mandátum Kiadó, Bp. 2000 Felkai-Némedi-Somlai: Szociológiai irányzatok a XX. században Új Mandátum Kiadó, Budapest 2000. Morel-Bauer: Szociológiaelmélet. Osiris Kiadó, Budapest 2000 5

A tantárgy neve: A MINDENNAPI ÉLET TÖRTÉNETE A mindennapi élet fogalmának megismerése, társadalmi szerepének, megismerése. A hétköznapi élet történetének politikai korszakokon átnyúló bemutatásával be lehet mutatni a társadalmi változások folyamatát, a mentalitás és a közgondolkozás átalakulását és mindezeknek a társadalomszerkezeti változásokra, szocializációs folyamatokra gyakorolt hatását. A tematikán belül kiemelt szerepet kap a fogyasztás történeti és szociológiai, valamint történeti antropológiai vizsgálata. A hétköznapok történelme és a társadalom - elméleti közelítések. Az emberi és a természeti környezet kapcsolatának átalakulása. A társadalmi tér változása - falusi és városi építési módok története. Egyes társadalmi csoportok lakásviszonyai és lakberendezési szokások (falusi, városi, paraszti, munkás, alkalmazotti, polgári, elitcsoportok). A háztartás, jövedelem és a fogyasztás - a háztartások technikai felszereltségének átalakulása. Az étkezés és a táplálkozáskultúra története - étrendi szokások átalakulása. Öltözködés, divat, viselet falun és városban. A vallás szerepének változása a hétköznapokban. Kommunikáció, kultúrafogyasztás, tömegkultúra. A szabadidős tevékenységek története (olvasókör, kocsma, bál, rádiózás, televiziózás, társas élet színterei). Emberi kapcsolatok, társas érintkezés, szokások, nemi szerepek változásai. Ember és technika (közlekedéstörténet, kommunikációtörténet). A családi (társadalmi) események és a kapcsolódó szokások története (születés, keresztelés, házasodás, temetkezés). Bűnözés, híres bűncselekmények. Valuch Tibor: Hétköznapi élet Kádár János korában Corvina Kiadó Kft, Budapest, 2012. Valuch Tibor: Magyarország társadalomtörténete a XX. sz. második felében, Osiris Kiadó, Budapest 2001. 6

Tantárgy: CSALÁDSZOCIOLÓGIA Tantárgy: BEVEZETÉS A SZOCIOLÓGIA ELMÉLETBE (RÉTEGZŐDÉS ÉS Elsajátítandó STRUKTÚRAELMÉLETEK) ismeretanyag: A családszociológia tantárgy keretében a hallgatók elsajátítják a család rendszerének működését Elsajátítandó magyarázó ismeretanyag szociológiai összefüggéseket, értelmezik annak társadalomtörténeti formációit. A tantárgy a Megismerkednek hazai társadalmi azokkal struktúra a jelenségekkel, és egyenlőtlenségi amelyek rendszer leginkább kutatás magyarázzák legkiemelkedőbb a társadalom képviselőinek és a az család életművén változó keresztül viszonyát, mutatja a különböző be a legfontosabb funkciók betöltéséhez fogalmakat szükséges és a magyar feltételek társadalom módosulásait egyenlőtlenségeit. és azok Előkészíti következményeit. az egyes Megismerkednek társadalmi rétegekkel a családszociológia foglalkozó féléveket. egyes Megismerteti területein a struktúra folyó kutatások kutatások legfontosabb alternatíváit eredményeivel, (integráció, hálózat érintve kutatás). a családi Külön élet hangsúlyt demográfiai, fordít a hallgatók gazdasági, többségét társadalmi adó régiók és kulturális társadalomszerkezetének dimenzióit. Nemzetközi az elemzésére. összehasonlításban értelmezik Ferge Zsuzsa a háztartás- társadalmi és rétegződés családformák, modellje, valamint Kolosi a családi Tamás funkciók munkássága, történeti Kemény változásait, István a a családdal magyarországi kapcsolatos romákról, népesedési és a munkásosztályról, folyamatokat, a családon Szelényi belüli Iván kapcsolatok három új osztály dinamikáját. modellje Hangsúlyos (értelmiség útja szerepet az osztályhatalomhoz, kap a család és a társadalmi új vállalkozó egyenlőtlenségek modell, menedzserkapitalizmus) összefüggéseinek néhány területe, elsősorban a társadalmi rétegződés és a családszerkezet kérdése. Előtanulmányi feltételek: BTSZA 101 Bevezetés a szociológiába Vaskovics Giddens: Elszabadult László: Társadalmi világ Hogyan modernizáció alakítja és át a életünket szülői szerepváltozás a globalizáció? összefüggései Perfekt Kiadó, Magyar 2000 Tudományos Akadémia, 2000 Somlai Szabó Miklós: Péter: A Elmar sokféleség Altvater zavara: Birgit a családi Mahnkopf: életformák A globalizáció pluralizációja határai. Magyarországon Eszmélet, In: 1996/33 Demográfia XLII. 1-2. 1999 Cseh-Szombathy Szalai Erzsébet: Posztszocializmus László: A házasság és globalizáció minősége Magyarországon. In: Törések és Politikatudományi kötések a magyar társadalomban; Szemle 2001/1-2. Századvég (a) Kiadó, Budapest, 2000 Bánlaky Kovács János Pál: A Mátyás család (szerk.): belső működése A zárva - várt A családon Nyugat. belüli Kulturális kapcsolatok globalizáció dinamikája In: Magyarországon. Bánlaky Pál: Családszociológia 2000/Sík Kiadó, 2002 Wesley János Lelkészképző Főiskola, Budapest, 2001 Pierre Bourdieu: Férfiuralom In: Hadas Miklós: Férfiuralom Replika Kör, Budapest, 1994 7

Tantárgy: Metodológia: a tudományos kutatás alapjai A szociológia társadalom- értelmezésének megértése; a megközelítés alapelveinek szemléltetése, felismerése. Az empirikus jelleg megértése; az elmélet szerepe a kutatásban. A társadalom kutatásának sajátossága, kvantitatív és kvalitatív kutatások: a kétféle módszertípus összehasonlítása. A méréssel kapcsolatos alapfogalmak tisztázása, felkészülés a statisztika alkalmazására. A kutatástervezés módszertanának megismerése. A társadalomtudományi elméletek sajátosságai. A társadalomtudományi kutatások logikai és empirikus jellege. A tudományos magyarázatok tapasztalati ellenőrzésének logikája. A kutatási probléma és a témaválasztás. A kutathatóság kérdése és problémák megfogalmazása. Determinizmus a társadalomtudományban, okfejtési hibák. A mérés: megbízhatóság és érvényesség, megbízhatósági szintek. Kutatási terv: kutatási kérdések és célok. Operacionalizálás: dimenziók, változók, attribútumok, indikátorok. Earl Babbie: A társadalomtudományi kutatás gyakorlata, Balassi Kiadó, Budapest, 1995 Héra Gábor-Ligeti György: Módszertan. A társadalmi jelenségek kutatása. Osiris Könyvkiadó, Budapest Léderer Pál: A szociológus, a módszerei, meg a szövege. Új Mandátum, 2002 Fónai Mihály-Kerülő Judit- Takács Péter: Bevezetés az alkalmazott kutatásmódszertanba. Nyíregyháza, 2001 Jennifer Mason: Kvalitatív kutatás. Jószöveg műhely. 2005 8

A tantárgy neve: MILIŐK, SZUBKULTÚRÁK- KULTURÁLIS ANTROPOLÓGIA A kulturális antropológia olyan társadalomtudományi terület, amely az emberi kultúra sokféleségének átfogó megértésére törekszik. A kurzus alapvető bevezetést nyújt az emberi kultúra és a kulturális sokszínűség tapasztalatának antropológiai tanulmányozásába vizuális segédanyagok és olvasmányok segítségével. A hallgatókkal megismerteti a tudományterület történetét, kutatási módszereit és elméleteit (pl. az unilineáris evolucionizmust,a történeti partikularizmust és a funkcionalizmust), miközben felvázolja az antropológiai kulcsfogalmak fejlődését és bemutatja az etnográfiai terepmunka módszertanát, illetve az etnográfiai írás gyakorlatát. A kurzus lehetőséget biztosít a hallgatóknak arra, hogy fokozatosan megértsék az etnocentrizmus és a kulturális dominancia kialakulását lehetővé tevő erők működését, továbbá a más kultúrák, szubkultúrák elnyomására irányuló gyakorlatokat. Egyúttal elsajátítják a fenti jelenségek megismeréséhez, bírálatához és érvényességük megkérdőjelezéséhez szükséges tudást. társadalomtudományi tudás gyakorlati alkalmazását jelenti, vagyis az antropológiai szemléletmód, gyakorlatok, módszerek, elméletek, adatok, technikák és készségek használatát a kortárs kulturális és társadalmi problémák gyakorlati megoldása érdekében. A kurzus célja az alkalmazott antropológia fogalmának, történetének, részterületeinek, és módszertanának bemutatása, miközben világossá válik a társadalomtudományi tudás gyakorlati alkalmazásának jelentősége és az alkalmazás lehetséges területei. A klasszikus alkalmazott antropológia elsősorban a közbeszédben tematizált társadalompolitikai problémák megoldása felé fordult, mint pl. az etnikai konfliktusok, a társadalmi nemek közötti egyenlőtlenség és az emberi jogok kérdése, vagy a menekültügy. Napjainkban a gyakorlati hasznosítás kiterjed a szakpolitikákra, az üzleti élet és az ipar területére, az oktatásra, a környezetvédelemre, az orvoslás területére stb. A kurzus továbbá felhívja a figyelmet elmélet és gyakorlat kölcsönös viszonyára és tudatosítja a gyakorlatban felmerülő etikai kérdéseket is. Kunt Ernő: Az antropológia keresése. Válogatott tanulmányok. Documentatio Ethnographica 20. MTA Néprajzi Kutatóintézet, Budapest Edmund Leach: Szociálantropológia. Osiris Könyvtár, Budapest, 1996. Hollós Marida: Bevezetés a kulturális antropológiába. Budapest, 1993. ELTE BTK Bujdosó Dezső: Társadalmi lét és kultúra. Budapest, 1978. Paul Bohannan, Mark Glazer (szerk.): Mérföldkövek a kulturális antropológiában. Budapest, 2006. 9

Tantárgy: SZEGÉNYSÉG ÉS TÁRSADALMI KIREKESZTETTSÉG A félév folyamán a hallgatók megismerkednek a szegénység társadalmi okait magyarázó szociálpolitikai és szociológiai elméletekkel, a rendszerváltás elszegényedésre gyakorolt hatásaival, a legújabb szegénységi kockázatokkal és a szegénységet kezelni hivatott uniós és nemzeti stratégiai programokkal. A szegénység fogalma és formái. A jövedelmi és vagyoni egyenlőtlenségek mérése. Az egyenlőtlenségi mérőszámok főbb típusai és jellemzői. A szegénységi küszöbszámok típusai, számításuk módszerei. A szegénység szociológiai megközelítése: strukturális viszonyok, a szegénység kultúrája elmélet és az underclass-megközelítés. A szegénység történelmileg változó kategóriái. A hazai ki a szegény? - probléma értelmezési keretei 100 évvel ezelőtt és napjainkban. Szegénypolitikai és szociálpolitikai viszonyrendszerek, érvek és ellenérvek. A társadalmi kirekesztés és kirekesztődés elméleti, történeti alapjai, nemzetközi folyamatok, összefüggések. Küzdelem a szegénység és a társadalmi kirekesztődés ellen az EU-ban. Társadalmi befogadás. A tartós és az átmeneti szegénység természete és dinamikája. Az nszer szegény problematikája. Tipikus szegénységi és elszegényedési kockázatok Magyarországon. A nők szegénysége történeti perspektívában. A cigányság helyzete és életkörülményei. Változások a rendszerváltás után: munkanélküliség, elszegényedés, marginalizálódás, kirekesztődés. A gyermekszegénység nemzetközi és hazai jelenségei. A magyarországi szegény sorsú gyermekek és családjaik helyzete. A gyermekszegénységet vizsgáló hazai kutatási eredmények. Gyáni Gábor: Regulázó gondoskodás In: Léderer Pál - Tenczer Tamás - Ulicska László: A tettetésnek minden mesterségeiben jártasok. Koldusok, csavargók, veszélyeztetett gyerekek a modernkori Magyarországon. Új Mandátum Könyvkiadó, Budapest, 1998 Kozma Judit Csoba Judit Czibere Ibolya: Helyi társadalmak, kirekesztettség és szociális ellátások. Debreceni Egyetem, Kossuth Egyetemi Kiadó, Debrecen, 2004 Ladányi János-Szelényi Iván: Cigányok és szegények In: Ladányi János-Szelényi Iván: A kirekesztettség változó formái. Napvilág Kiadó, Budapest, 2004 Sen, Amartya: A szegénység mint a képességek hiánya In: Sen, Amartya: A fejlődés mint szabadság. Európa Könyvkiadó, Budapest, 2003 Németh László: A Medve utcai polgári. Pannónia könyvek, Budapest, 1988 10

A tantárgy neve: TÁRSADALOMPOLITIKA A szociálpolitika alapfogalmainak, alapelveinek, technikáinak, értékeinek és célcsoportjainak megismertetése, a jóléti állam szerepének és lehetőségeinek bemutatása, a jóléti állam intézményeinek és eszközeinek bemutatása, a szakmai nyelvezet fejlesztése, s a hallgatók készségeinek fejlesztése annak érdekében, hogy a hallgatók képesek legyenek megérteni és elemezni az alapvető szociálpolitikai folyamatokat. A tantárgy során tárgyalandó főbb területek: A társadalompolitika, a szociálpolitika, és a szegénypolitika fogalma, jellemzői. A szociálpolitikára ható értékek: szabadság biztonság. Mit jelent napjaink szociálpolitikájában az egyenlőség? A jóléti állam kialakulása, szerepvállalása. A modern ideológiák és a jóléti állam. A jóléti elosztás: piac és redisztribúció. A szociálpolitika alapelvei. A jóléti elosztás technikái. A szociálpolitika intézményei és eszközei. A társadalombiztosítási rendszerek kialakulása, jellemzői. Szegénység, szegénypolitika. A helyi önkormányzatok szociálpolitikája. A jóléti állam válsága. Jóléti pluralizmus. Jenei György: Bevezetés a társadalompolitikába AULA Kiadó Budapest, 2008.15-32. és 137-143.old. Gyáni, G: Könyörületesség, fegyelmezés, avagy a szociális gondoskodás genealógiája Történelmi Szemle 1999. 1-2. Szűcs Jenő: Vázlat Európa három történeti régiójáról Történelmi Szemle 1981/3. Castel, R.: A szociális kérdés alakváltozásai A Szociálpolitikai Értesítő Könyvtára, Max Weber Alapítvány, Wesley Zsuzsanna Alapítvány, Kávé Kiadó, Budapest 1998. Tantárgy: A HELYI TÁRSADALOM SZERKEZETE (TELEPÜLÉSSZOCIOLÓGIAI ELEMZÉSEK) A településszociológia kutatások klasszikus irodalmának és legújabb eredményeinek a megismertetése, a magyar társadalom és településstruktúra kapcsolatának a megismerése nemzetközi összehasonlításban. Az előadás bevezetés a településszociológia legfontosabb magyar és külföldi irodalmába. Megismertet a nemzetközi trendekkel, a jelenkori magyar társadalomra vonatkozó kutatási eredményekkel. Áttekintő összegzést nyújt a magyar társadalom településszerkezethez kötődő sajátosságairól, a város és vidékszociológia eredményeiről, az uniós fejlesztési rendszerekről. 11

Kovách Imre : A magyar társadalom paraszttalanítása európai összehasonlításban, Századvég, 2003.2 szám Harcsa István Kovách Imre - Szelényi Iván: A poszt-szocialista átalakulási válság a mezőgazdaságban és a falusi társadalomban Szociológiai Szemle 1994/3. Enyedi György Horváth Gyula: Táj, település, régió, Magyar Tudománytár MTA Társadalomkutató Központ, Budapest, 2002 Szelényi Iván Ladányi János: Szuburbanizácó és gettósodás Kritika, 1997/7. Csandádi Gábor Csizmady Adrienn: Szuburbanizáció és társadalom, Tér és társadalom 2002/3. Tantárgy: TERÜLETI EGYENLŐTLENSÉGI VISZONYOK A tantárgy a városra, a vidékre és regionalitásra vonatkozó szociológiai elméleteket és legfontosabb empirikus elemzéseket ismerteti és bevezetést ad az Európai Unió fejlesztési rendszereinek az elemzésébe. A városszociológia klasszikusai és jelenkori irányzatai, a vidékszociológia amerikai és európai kezdetei, az nyolcvanas évektől bekövetkező téma és módszerváltásai, az uniós fejlesztési rendszerek szociológia értelmezései, a kultúra gazdaság elmélete és a regionalizáció társadalmi következményei a kurzus legfontosabb témái. A magyar társadalommal kapcsolatban a tantárgy megismerteti a város és vidékfejlődés legfontosabb tendenciáit a huszadik század második felében, a rendszerváltás követőváltozásokat, a település és társadalomstruktúra összefüggéseit, a globalizáció területi összefüggéseit, a poszt-szocialista demográfiai fordulat és a paraszttalanítás tételeit, a szuburbanizáció és agglomerálódás és regionalizáció társadalmi következményeit és hatalmi összefüggéseit mutatja be. Kovách Imre : A magyar társadalom paraszttalanítása európai összehasonlításban. Századvég, 2003.2. szám Szelényi Iván Ladányi János: Szuburbanizácó és gettósodás Kritika, 1997/7. Csandádi Gábor Csizmady Adrienn: Szuburbanizáció és társadalom, Tér és társadalom 2002/3. Csizmady Adrienne (szerk); Husz Ildikó (szerk.): Település- és városszociológia Szöveggyûjtemény Gondolat Kiadó, 2004 12

Tantárgy: AZ INTERJÚTECHNIKA ALAPJAI II. (ADATFELDOLGOZÁS, ADATELEMZÉS) A tantárgy célja hogy a hallgatók megismerjék, kipróbálják, illetve gyakorolják a legfontosabb kvalitatív elemzési eljárásokat, valamint az elemzési eljárások eredményei interpretálásának technikáit. A tantárgy keretében elemzett interjúkat a hallgatók a megelőző kurzus során saját maguk veszik fel, így a félév alkalmas az interjúeri készségek újbóli fejlesztésére is. A tantárgy keretében érintendő főbb tématerületek a következők: A kvalitatív elemzés, tartalomelemzés főbb lépései. A kódolás technikái. Interjúelemzési eljárások. A számítógépes tartalomelemzés alapjai. Az interpretálás eszközei. Anonimitás, etikai kérdések. Előtanulmányi feltételek: BTSZA 205 Az interjútechnika alapjai I. (adatgyűjtés) Rácz József: Kvalitatív kutatások budapesti droghasználók között. L armattan, 2006. Budapest Schütz, Alfred (1984): A cselekvések köznapi és tudományos értelmezése. In: Hernádi Miklós (szerk.): A fenomenológia a társadalomtudományban. Budapest, Gondolat Weber, Max (1987): Szociológiai alapfogalmak. Módszertani alapok. In: Gazdaság és társadalom I. Budapest, KJK Vörös Miklós - Frida Balázs (2004): Az antropológiai résztvevő megfigyelés története. In: Településkutatás. Letenyei László szerk. Budapest, L'Harmattan Ehmann Bea (2004): Tartalomelemzési módszerek a szubjektív időélmény vizsgálatára laikus beszélők szövegeiben. Magyar Pszichológiai Szemle, 59, (3) 13

Tantárgy: A JELENKORI MAGYAR TÁRSADALOM (HATALMI VISZONYOK, TÁRSADALMI KONFLIKTUSOK) A tantárgy célja az utóbbi évtizedekben született társadalomelméleteknek és azok magyar társadalomra vonatkoztathatóságának a megismertetése. A kurzus központjában a modern rétegződés és struktúra vizsgálatok, az osztályelemzés érvényességének a kérdésköre, az osztályok elhalásának a tétele, a neomarxizmus társadalomelemzése, az élménytársadalom elmélete, a kockázati társadalom, a feminizmus elmélete, a fragmentált társadalom, a globalizációs és individualizációs elméletek, a mcdonaldizáció a világrendszer elmélet, a detradicionalizácós elmélet, az ökológiai elméletek, az információs társadalom elmélete, az európai unió rendszerével kapcsolatos elméletek és a fogyasztói társadalom és milliő kutatás kérdései állnak. A magyar társadalommal kapcsolatban a tantárgy áttekinti a rendszerváltással kapcsolatos elméleti és empirikus kutatásokat, az elitváltás teóriáját, a szegénység problémakörét, a hatalom és társadalomszerkezet kérdéseit, a média és társadalomszerkezet kapcsolatát, a fogyasztói társadalom jelenségkörét. Kovách Imre: Paradigmaváltás, társadalmi szerkezet és egyenlőtlenség, in: Kovách Imre (szerk.): Társadalmi metszetek. Érdekek és hatalmi viszonyok, individualizáció és egyenlőtlenség a mai Magyarországon, Budapest, Napvilág Kiadó, 2006 Castells, Manuel: Az identitás hatalma, Budapest, Gondolat 2006 Beck, Ulrich: A kockázat-társadalom - Út egy másik modernitásba Századvég Kiadó, 2003 Castells, Manuel : A hálózati társadalom kialakulása, Budapest, Gondolat, 2005 Tantárgy: A TÁRSADALMI KONFLIKTUSOK SZOCIOLÓGIÁJA Az óra célja a társadalmi jelenségek konfliktusközpontú elméleti irányzatainak és empirikus kutatásainak megismertetése a hallgatókkal. Bemutatja a társadalmi konfliktusról alkotott jelentős elméleti munkákat, a róluk kialakult kritika és a hatásukra végzett empirikus munkák fényében. A konfliktusok közelítésmódjai, valamint szerepük és jellemzőik; a konfliktusok definiálása és osztályozása, fajtái, helyük és szerepük az ember életében. Az óra során a hallgatók elemzik a klasszikus és az újabb társadalmikonfliktus-elméleteket. Az óra célja, hogy a hallgatók megismerjék a társadalmi konfliktusok civilizációs modelljét, a civilizációk ütközését. Kreditpont: 14

Dahrendorf, Ralf: Modern társadalmi konfliktus, Gondolat Kiadó, 1994. (kijelölt rész) Dahrendorf, Ralf (1997): Társadalmi struktúra, osztályérdekek és társadalmi konfliktus,in.: Angelusz Róbert (szerk): A társadalmi rétegződés komponensei. Válogatott tanulmányok, Új Mandátum Könyvkiadó, 1997. 341 358. Ladányi János (2005): Szociális és etnikai konfliktusok, Új Mandátum Könyvkiadó, 2005: 11 195.; 272 324. Marx, Karl (2000): A politikai gazdaságtan bírálatának alapvonalai, In: Felkai Gábor Némedi Dénes Somlai Péter (szerk): Szociológiai irányzatok a XX. század elejéig. I. kötet, Új Mandátum Könyvkiadó, 2000: 142 169. Niedenzu, Heinz-Jürgen (2000): Konfliktuselmélet Ralf Dahrendorf, In: Szociológiaelmélet, Osiris Kiadó, 2000: 181-197. Orthmayr Imre: Konfliktusok 1-2. In: Világosság 2007/4-5. szám, 71-89; 3-23. Simmel, Georg (2001): A viszály, In: Georg Simmel: Válogatott társadalomelméleti tanulmányok. Novissima Kiadó, 2001: 54-83. Tálas Péter (szerk.) (2006): A terrorizmus anatómiája. Tanulmányok, Zrínyi Kiadó Weber, Max (1987): Gazdaság és társadalom I. 8.., Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, 1987: 64-66. Tantárgy: A MUNKA VILÁGA A munkával kapcsolatos alapfogalmak megismerése, munka világában a XX. század második fele óta bekövetkezet változások elemzése, a hazai és nemzetközi munkaerő-piaci folyamatok összevetése, a posztindusztriális társadalom foglalkoztatási formáinak elemzése, a foglalkoztatási kockázatok megismerése. A klasszikus (liberális) közgazdaságtan munkapiaci modellje.keynes foglalkoztatás elmélete és a jóléti társadalmak alapjai. A marxista megközelítés. A kettős, vagy szegmentált munkapiac elmélete Munkapiac, mint az elosztás és az alkalmazkodás színtere. A strukturált és nem strukturált munkapiac jellemzői. A ágazati és szerkezeti megoszlások a munkapiacon. Csoba Judit: A tisztes munka A teljes foglalkoztatás: a 21. század esélye vagy utópiája? L Harmattan Kiadó, Budapest, 2010. Csoba Judit (szerk): Peremhelyzetű társadalmi csoportok társadalmi és munkaerőpiaci integrációja. Debreceni Egyetemi Kiadó, Debrecen 2009. Laky Teréz: Változó fogalmak a munka változó világában. Közgazdasági Szemle, XLV. évf., 1998. február 2. Rimler Judit: A munka jövője. Közgazdasági Szemle, XLVI. Évf., 1999. szeptember 15

Tantárgy: A SURVEY TECHNIKA ALAPJAI II. (ADATFELDOLGOZÁS, ADATELEMZÉS) A félév anyaga: a reprezentatív mintavételen alapuló kérdőíves vizsgálatok lehetőségeinek és korlátainak megismerése, a survey technikával megközelíthető kérdésfeltevések tisztázása, a kérdések megfogalmazásának követelményei, a mintavételi eljárások, a kérdőív előkészítésének és elkészítésének módszerei és technikai eljárásai. Az adatelemzés: statisztikai eljárások, mérőszámok és statisztikai próbák kiválasztásának szempontjai.a többváltozós oksági elemzés szükségessége az empirikus kutatás során.a survey kutatási eredmények értelmezése és prezentálása.a kérdőíves kutatások megbízhatósága és érvényessége Előtanulmányi feltételek: BTSZA 305 A survey technika alapjai I. (adatgyűjtés) Héra Gábor-Ligeti György: Módszertan. A társadalmi jelenségek kutatása. Osiris Könyvkiadó, Budapest, 2006 Varga István (válogatta és szerkesztette): Kutatástervezés, adatgyűjtés, mérés. Szöveggyűjtemény az empirikus szociológia módszertanához. BKE Szociológia Tanszék, Bp. 1996. Horváth György: Vélemények mérlegen. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 1996 Kolosi Tamás-Rudas Tamás: Empirikus problémamegoldás a szociológiában. OMIKK, TÁRKI, Budapest, 1989 A KÉPZÉSI PROGRAM VÉGREHAJTÁSÁHOZ SZÜKSÉGES TÁRGYI ÉS SZEMÉLYI FELTÉTELEK, EZEK BIZTOSÍTÁSÁNAK MÓDJA: A programban résztvevő oktatók a Debreceni Egyetem részéről: NÉV BEOSZTÁS TUDOMÁNYOS FOKOZAT Kovách Imre egyetemi tanár DSC Valuch Tibor egyetemi tanár DSC Csoba Judit egyetemi docens PhD habil Krémer Balázs egyetemi docens CSC Murányi István egyetemi docens PhD Fényes Hajnalka egyetemi docens PhD habil Czibere Ibolya egyetemi adjunktus PhD Rácz Andrea egyetemi adjunktus PhD Ábrahám Katalin egyetemi tanársegéd - Bihari Ildikó egyetemi tanársegéd - Kerekes Noémi egyetemei tanársegéd - Márton Sándor tudományos segédmunkatárs - Nagy Zita Éva egyetemi tanársegéd - Sipos Flórián egyetemi tanársegéd - Takács Erzsébet egyetemi tanársegéd PhD Diebel Andrea terepkoordinátor - 16

A PROGRAM TÁRGYI FELTÉTELEI: A tanszék infrastrukturális ellátottsága jó, a tárgyi felszerelés az oktatás alapvető szükségletét jó színvonalon kielégíti. A 2010 és 2013 közötti időszakban a pályázati forrásoknak köszönhetően- folyamatosan korszerűbb berendezésekre cseréltük a számítógép-állomány jelentős részét, s számos technikai berendezéssel is gyarapítottuk az oktatást segítő eszköztárat. (projektorok, digitális diktafonok). A tanszéki informatikai rendszer biztosítja a hallgatók rendszeres hozzáférését a világhálóhoz. A képzéshez közvetlenül kapcsolódó informatikai rendszerek speciális tantermekben meghatározott órakeretben állnak a képzés rendelkezésére. A tanórai kereteken belül használt informatikai rendszereket a szakképzés során a Bölcsészettudományi Kar által biztosított kapacitás keretein belül vesszük igénybe. A szak nagymértékben kihasználja az infrastrukturális eszközök adta lehetőségeket. - A kari számítógéptermekben folyik a módszertani oktatás számítógépes része, ezen kívül délután 4 óra után szabadon hozzáférhetők a laborok számítógépei a hallgatók részére, ahol kutató munkájukhoz való anyaggyűjtéshez, dolgozatok készítéséhez és egyéb számítógépes feladatok végrehajtására használhatók. - A kivetítőt áltatában laptoppal az előadások közben, de a videó vetítésekre is használják. - A diktafonok kihasználtsága maximális, terepgyakorlaton, interjúszemináriumokon, ill. egyéb egyéni módszertani feladatok megoldása közben használják. - A nagyteljesítményű fénymásolókon főleg órai anyagok, jegyzetrészek másolása történik. A nyomtatók szerverként működnek, amelyek a tanszék összes gépéről használhatók, így nagymértékben könnyebbedett az oktatók által készített segédanyagok sokszorosítása. - Két saját nagyteljesítményű szerverünk van, amelyen a tanszéki információk, oktatási anyagok elérhetők, amely megkönnyíti a hallgatók számára a tanszéki anyagokhoz való hozzáférését. 17