(2010 2014) - Szentendre, 2010 -

INTÉZMÉNYI MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAM (2010 2014) - Szentendre, 2010 -

Tartalomjegyzék 1. Bevezetés... 3 2. A minőségfejlesztés kezdetei... 4 3. Fenntartói elvárások... 4 4. Az intézmény rövid bemutatása... 6 5. Minőségpolitikánk... 7 5.1. A Móricz Zsigmond Gimnázium minőségirányítási programjának modellje... 7 5.2. A Móricz Zsigmond Gimnázium jövőképe... 8 5.3. A Móricz Zsigmond Gimnázium küldetése... 8 5.4. Minőségcéljaink... 8 5.5. Célrendszerünk... 9 6. A minőségfejlesztési rendszer működése... 11 6.1 Alapelvek... 11 6.2 A támogató szervezet... 11 6.3 A vezetés elkötelezettsége... 11 6.4 A vezetés felelőssége és feladatai... 12 6.4.1. Teljesítményértékelés... 12 6.4.2. Jogszerű működtetés biztosítása... 12 6.4.3. Vezetői ellenőrzés... 12 6.4.4. Feladatmegosztás, hatáskörök... 13 6.4.5. Humánerőforrás-gazdálkodás... 13 6.5 Tervezés... 14 6.5.1. Stratégiai tervezés... 14 6.5.2. Éves tervezés-munkaterv... 14 6.6. Partnerkapcsolatok irányítása... 14 6.6.1. Partnerazonosítás... 14 6.6.2. Partneri igény- és elégedettségmérés... 15 6.6.3. Partnerekkel való kapcsolattartás működése... 15 6.6.4. Panaszkezelés... 15 6.7. Mérés, értékelés ellenőrzés rendszere... 15 6.7.1. Tanulói teljesítmények értékelésének rendszere... 15 6.7.2. Intézményi önértékelés rendje... 16 6.8. Az ellenőrzés, értékelés eredményeinek felhasználása... 18 6.9. Az irányított önértékelés eljárásrendje... 18 7. Folyamatos fejlesztés... 18 8. A Móricz Zsigmond Gimnázium Minőségirányítási programjának elfogadása, felülvizsgálata és módosítása, valamint nyilvánossága... 19 MELLÉKLETEK... 20 (MIP-csoport működése, Pedagógusok és nem pedagógusok teljesítményértékelési rendje, minőségügyi dokumentumok kezelése, új munkatársak kiválasztása, partneri igény- és elégedettségmérések, panaszkezelés, irányított önértékelés rendje és legitimációs mellékletek.) 2

1. Bevezetés A Móricz Zsigmond Gimnázium Minőségirányítási Programjának célja: annak elősegítése, hogy a 3/2002. (II. 15.) OM-rendelet 4. -ának megfelelően a gimnázium a társadalmi és a helyi igényeknek megfelelő szolgáltatást nyújtson. 4. (1) A közoktatási intézményekben folyó minőségfejlesztés célja annak garantálása, hogy a közoktatási intézmények a társadalmi és a helyi igényeknek megfelelő szolgáltatásokat nyújtsanak. A közoktatási intézmény ennek érdekében folyamatos, önértékelésen alapuló minőségfejlesztési tevékenységet folytat. Az önértékelés keretében a közoktatási intézmény azonosítja partnereit, folyamatosan méri azok igényeit, illetve elégedettségét. A mérések eredményeinek elemzése alapján meghatározza szakmai céljait és szolgáltatásainak fejlesztését, amelyek megvalósításához intézkedési terveket készít. Az intézkedési tervek megvalósulását értékeli, és azok eredményeit felhasználja működésének folyamatos fejlesztéséhez. [3/2002. (II.15.) OM-rendelet] hogy a fenti cél garantálása érdekében a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 40. -ának (11). bekezdése és a 3/2002. (II. 15.) OM-rendelet 5.. alapján o rögzítse az intézmény színvonalas működésének hosszú távú elveit és az ezek megvalósítását szolgáló célokat és feladatokat, o meghatározza az intézmény működésének folyamatait, o meghatározza a vezetési, tervezési, ellenőrzési, mérési és értékelési feladatok végrehajtásának módját, o szabályozza a vezetők és az alkalmazottak teljesítményértékelésének rendjét. (11) Az intézményi minőségirányítási program határozza meg az intézmény működésének hosszú távra szóló elveit és a megvalósítását szolgáló elképzeléseket. Az intézményi minőségirányítási programban meg kell határozni az intézmény működésének folyamatát, ennek keretei között a vezetési, tervezési, ellenőrzési, mérési, értékelési feladatok végrehajtását. Az intézményi minőségirányítási programnak tartalmaznia kell az intézményben vezetői feladatokat ellátók, továbbá az alkalmazottak teljesítményértékelésének szempontjait és az értékelés rendjét azzal, hogy a teljesítményértékelés kiválóan alkalmas, alkalmas, kevéssé alkalmas, illetve alkalmatlan eredménnyel zárulhat. A minőségirányítási programban rögzíteni kell a teljes körű intézményi önértékelés periódusát, módszereit és a fenntartói minőségirányítási rendszerrel való kapcsolatát. A minőségirányítási program végrehajtása során figyelembe kell venni az országos mérés és értékelés eredményeit. A nevelőtestület a szülői szervezet (közösség) véleményének kikérésével évente értékeli az intézményi minőségirányítási program végrehajtását, az országos mérés, értékelés eredményeit, figyelembe véve a tanulók egyéni fejlődését és az egyes osztályok teljesítményét. Az értékelés alapján meg kell határozni azokat az intézkedéseket, amelyek biztosítják, hogy a közoktatási intézmény szakmai célkitűzései és az intézmény működése folyamatosan közeledjenek egymáshoz. A nevelőtestület és a szülői szervezet (közösség) értékelését, valamint a javasolt intézkedéseket meg kell küldeni a fenntartónak. A javasolt intézkedések a fenntartó jóváhagyásával válnak érvényessé. A fenntartónak az értékelést és a javasolt intézkedéseket 3

a honlapján, honlap hiányában a helyben szokásos módon nyilvánosságra kell hoznia. [1993. évi LXXIX. tv.] 5. A nevelési-oktatási intézménynek a minőségirányítási program végrehajtásának értékelése során vizsgálnia kell azt, hogy az intézményi minőségpolitika és a minőségfejlesztési rendszer betöltötte-e a célját. Vizsgálni és értékelni kell továbbá a nevelési-oktatási intézmény eredményességét, így különösen a nevelési, illetve pedagógiai programban megfogalmazottak teljesülését, az intézményi nevelési, tanítási és tanulásirányítási módszerek, az alkalmazott tankönyvek, taneszközök, fejlesztő eszközök beválását, a teljesítményértékelés gyakorlatát, a szülők, a tanulók elégedettségét. [3/2002. (II.15.) OM-rendelet] Jelen Minőségirányítási program megfelel a fenti jogszabályoknak, valamint a közoktatási törvény módosításáról szóló 2003. évi LXI. törvénynek és a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvényt módosító 2008. évi LXI. törvénynek. 2. A minőségfejlesztés kezdetei A minőségfejlesztés iskolánkban tízéves múltra tekint vissza. 1999-től kezdtük meg szakértői támogatással a partnerközpontú működés rendszerének kialakítását, majd csatlakoztunk az Oktatási Minisztérium Comenius 2000. programjához, melynek I. (partnerközpontú működés) és II. (teljes körű minőségirányítás) modelljét is kiépítettük. 2003-ban megkezdtük a Comenius 2000. közoktatási minőségfejlesztési program teljes körű minőségirányítás modelljének bevezetését. Eddig minőségfejlesztési tevékenységünk főbb eredményei: működik a partneri igény- és elégedettség mérés rendszere megtörtént az intézményi folyamatok feltárása és szabályozása az intézmény rendszeresen értékeli működését javult az intézményen belüli kommunikáció mindennapos gyakorlattá vált a minőségfejlesztési módszerek alkalmazása (pl. csoportmunka, kérdőíves felmérés, önértékelési módszerek stb.) az intézmény vezetése a munkatársak bevonásával tudatosan végzi szervezetfejlesztő munkáját (pl. a humánerőforrás gazdálkodás tudatos tervezése, a feladatok ésszerű delegálása, a munkatársak bevonása a fejlesztési folyamatokba, teljesítményértékelő rendszer kidolgozása) az intézmény egyre több területen képes az egyes tevékenységek és folyamatok végrehajtása során szerzett tapasztalatok alapján a folyamatos fejlesztésre 3. Fenntartói elvárások Pest Megye Önkormányzata a közoktatási Intézményrendszer működésének minőségirányítási programját (továbbiakban ÖMIP) 2004-ben dolgozta ki, és a 8/ 2004. (I.30.) sz. KGyH-ban fogadta el. A közoktatási intézményekkel kapcsolatos fenntartói elvárások a következők: 4

Ki kell alakítani együttműködve a felnőttoktatás és a munkaerőpiac szereplőivel az élethossziglani tanulás olyan rendszerét, amely biztosíthatja megyénk tanulói és adófizetői számára a munkavállaláshoz és helytálláshoz szükséges tudás és kompetenciák folyamatos és hatékony elsajátítását. Cél az új ismeretek, új technológiák és új módszerek alkalmazása és beépítése a pedagógiai-szakmai munkába a közoktatásban és a felnőttképzésben is; széles- körű, konvertálható szakmai tudásra felkészítés a munkaerő szabad áramlásának biztosítása érdekében. Az Európai Unióhoz történő csatlakozásunk részeként minden intézményünknek fel kell készülnie a Humán Erőforrás Fejlesztési Operatív Programban való részvételre megyénk fejlesztése érdekékében, a szükséges projektekben való aktív megjelenésre, a sikeres fejlesztésekhez szükséges partnerhálózat kialakítására a szociális partnerekkel. A felkészülés részeként intézményeinknek el kell sajátítaniuk a sikeres pályázáshoz és a projektmegvalósításhoz szükséges készségeket, és ki kell alakítaniuk a fenntartóval közös pályázatfigyelési és projekttervezési rendszert. A fejlesztési pályázatok során kiemelt figyelmet kell fordítanunk a tehetséggondozásra, az esélykiegyenlítésre, valamint az informatikai és nyelvi képzések feltételeinek javítására. Megyénkben intézményeink egyre komolyabb szerepet töltenek be a munkaerőpiacra történő felkészítés rendszerében. Kiemelt elvárásunk, hogy ennek keretében tegyék sikeressé végzett tanulóink munkaerőpiaci beilleszkedését a sikeres munkavállalói léthez szükséges kulcskompetenciák fejlesztésével. Minden intézményünknek különös figyelmet kell fordítania a gyermekvédelem feladataira, az egyéni tanulási utak támogatására, a lemorzsolódás megelőzésére és csökkentésére. Ennek keretében fejleszteni szükséges: o a prevenciós tevékenységek alkalmazott módszertanát, o a veszélyeztetett, tanulási és egyéb problémákkal küzdő gyermekek, tanulók időbeni előrejelzési, felismerési rendszerét, o a számukra szükséges megfelelő ellátást, a deviáns viselkedés kialakulásának megelőzését, o a gyermekvédelmi munka belső szabályozottságát, o az egyes intézmények és más gyermekvédelmi szervezetek közötti együttműködést, o a kommunikációt és az információáramlást. Prioritásként kell kezelni a gyermekvédelmi felelősök, osztályfőnökök szakmai továbbképzését. A közoktatás szervezésében is alapvető elvárásunk, hogy megyénkben intézményeink partnereik növekvő megelégedettségére működjenek. Ennek biztosítására és a fenntartói minőségirányítás támogatására négyévente átfogó megyei partneri igény- és elégedettségmérést folytatunk és a kapott visszajelzéseket feldolgozva folyamatosan fejlesztjük oktatáspolitikánkat, fenntartói oktatásirányítási gyakorlatunkat, intézményeinknek nyújtott szolgáltatásainkat és intézményrendszerünket. Ugyanakkor elvárjuk, hogy minden egyes intézményünk úgy alakítsa ki és működtesse intézményi minőségirányítási rendszerét, mely biztosítja a megfelelő belső szabályozottságot és a partneri igények és visszajelzések beépítését az intézményi működésbe. 5

A Móricz Zsigmond Gimnázium Minőségirányítási programja megfelel Pest Megye Önkormányzata fenntartói elvárásainak, célrendszere szorosan kapcsolódik az ÖMIPben kijelölt feladatokhoz. 4. Az intézmény rövid bemutatása A Móricz Zsigmond Gimnázium Pest Megye Önkormányzatának több mint fél évszázados múltra visszatekintő rangos intézménye, a megye egyik legnagyobb négy és öt évfolyamos gimnáziuma. Büszkék vagyunk hagyományainkra, azokra, akik az elmúlt évtizedekben ennek az intézménynek a falai között végeztek, akiknek hozzájárultunk sikereihez, és akik hozzájárultak a mi sikereinkhez. A Pedagógiai Program 2008. évi módosításakor döntenünk kellett: mik azok az értékek, amelyekhez hagyományainkból, múltunkból ragaszkodnunk kell, amelyeket őriznünk kell, és mi az, amit a legjobb lenne felejtenünk, amin változtatnunk kell. A siker lehetősége a változásban van, de csak az okosan átgondolt és szükséges változásban. Pedagógiai Programunk elkészítésekor átgondoltuk a szükséges változtatásokat majd megterveztük, mit és hogyan kell tennünk az újabb eredményekért. Pedagógiai Programunk megfogalmazza azt, hogy szeretnénk, ha minden ide beiratkozó diákunk úgy érezné: rang, felelősség és kihívás ebbe az iskolába járni. Azt szeretnénk, ha bizonyítanánk: a teljesítményközpontúság és a pozitív, támogató légkör nem ellentétei egymásnak. Mindezek érdekében az egyénileg eredményes és a közösség számára is értékes életvitel képességének kialakítása, a tanulók konstruktív életvezetésre való felkészítése jegyében iskolánk főbb célkitűzései a következők: Pozitív belső légkör és tartalmas együttműködés kialakítása a tanulók között és a tanár-diák kapcsolatban. A kétszintű érettségi vizsgára és a felsőfokú tanulmányokra való minél színvonalasabb szakmai felkészítés. Az anyanyelvi és idegen nyelvi kommunikációs kulcskompetenciák fejlesztése. Az egészséges és kulturált életvitel igényének, a környezettudatos gondolkodásmódnak kialakítása. Nyitott fiatalok kibocsátása, akik képesek önálló alkotás, érték létrehozására, kreatív gondolkodásmódra. A Pedagógiai Programban foglaltak megalkotása és megvalósítása csak akkor lehet sikeres, ha programunk a társadalmi és helyi igények ismeretén alapul. Az iskola világosan meg tudja mondani, mit kínál az őt választóknak, miben különbözik a térség többi iskolájától. Kijelölt céljainkat, részcéljainkat és az ennek érdekében végzett feladatainkat azonban maradéktalanul és minőségi módon végre is kell hajtanunk. A végrehajtás eredményességét jól átgondolt minőségpolitikánk, minőségcéljaink és működésünk szabályozottsága is biztosítja. Ennek a szabályozottságnak legfőbb eleme jelen Minőségirányítási Program, mely a Móricz 6

Zsigmond Gimnázium valamennyi pedagógusának elkötelezettségével és szakértelmével párosulva biztosítékát adja annak, hogy az intézmény falai között folyó évtizedes minőségi munka hagyományai legyenek meghatározóak a mindennapokban. 5. Minőségpolitikánk 5.1. A Móricz Zsigmond Gimnázium minőségirányítási programjának modellje PDSCA/SDCA elv alapján működő minőségfejlesztési rendszer Vezetési folyamatok Törvényesség Ellenőrzés,értékelés rendje Feladatmegosztás, hatáskörök Humánerőforrás gazdálkodás Mérés,értékelés folyamata Pedagógusértékelés Tanulói teljesítményértékelés Intézményi önértékelés Intézményi Minőségpolitika Minőségcélok Partnerkapcsolatok irányítási folyamata Partnerazonosítás Igény- és elégedettségmérés Kommunikációpanaszkezelés Tervezési_folyamatok Stratégiai Tervezés Operatív tervezés (Munkaterv) A minőségirányítási program elfogadása, jóváhagyása, felülvizsgálata 7

5.2. A Móricz Zsigmond Gimnázium jövőképe Olyan iskolát szeretnénk, amely a térség meghatározó intézményeként a folyamatos fejlesztés képességének birtokában rugalmasan tud alkalmazkodni a partneri igényekhez. Munkánkra a kiváló színvonalú és eredményességű oktatásnevelés és hatékony intézményi működés legyen jellemző, amely kiváltja a társadalmi és helyi környezet elégedettségét. 5.3. A Móricz Zsigmond Gimnázium küldetése Azért dolgozunk, hogy jövőképünket maradéktalanul valóra váltsuk. Érezze valamennyi iskolahasználó, valamennyi intézményi partner, hogy egy biztos szakmai alapokon nyugvó, eredményes intézménnyel áll kapcsolatban: olyan intézményben tanul, melyre büszke lehet, ahol tudja, hogy az erőfeszítéseknek eredménye van, versenyképes tudást szerezhet, ahol komoly erőfeszítést várnak el tőle humánus módon, pozitív légkörben. olyan intézménybe íratta gyermekét, amelyet személyiségközpontúság, odafigyelés jellemez; a pedagógus vezetésével történő oktatás nevelés eredményeként gyermeke eredményeket érhet el, sikeresen helyt állhat az iskolából való kilépés után is. ahol a pedagógus tudja, hogy, innovatív szemlélete és a nevelési célok eszközök elfogadása esetén módszertani tudására építkezve komoly pedagógiai szakmai sikereket érhet el. Folyamatos megújulásának lehetőségét az intézmény és munkatársai biztosítják. ahol az intézményfenntartó tudja, hogy az ÖMIP céljainak megvalósulásához hatékony és szakszerű módon járul hozzá az intézmény. Fontosnak tartjuk, hogy elképzeléseink megvalósításához jól körülhatárolt célok és feladatok mentén jussunk el. 5.4. Minőségcéljaink Célunk az, hogy az intézmény a térség/pest megye iskoláinak élmezőnyébe tartozzon. a kedvező beiskolázási mutatóinkat szinten tartsuk. intézményi szervezeti kultúránkat folyamatosan fejlesszük. iskolánk nyitott legyen a társadalmi környezet változásából adódó hatásokra. szervezetünk innovatív módon működjön. mérési és értékelési rendszerünket folyamatosan fejlesszük. külső partnereinkkel való kapcsolatunkat rendszeresség, együttműködés és kölcsönös bizalom jellemezze. 8

5.5. Célrendszerünk Cél Határidő Indikátor Sikerkritérium 1. A minőségirányítási rendszer működésének folyamatos fejlesztése 2. Partneri igények beépítése az oktatónevelő munkába 3. Innovatív szemléletű tantestület 4. A nevelőtestület szervezeti kultúrájának folyamatos fejlesztése 4 év 2 év 4 év 4 év Intézményi szintű önértékelés. Dokumentálhatóan működik a rendszer. Kitöltött és elemzett igény és elégedettségi kérdőívek. Trendek megállapítása. Pályázatokban való részvétel. IKT-eszközök használata növekszik. Megjelenik a jó gyakorlatok átadása és átvétele. Részvétel a TÁMOP 3.1.4. pályázat megvalósításában, Az óralátogatások száma növekszik. Részvétel a nem kötelező programokban Iskolai szervezésű közös programokban való részvétel. Nem kötelező iskolai programok száma. A folyamatos fejlesztés során szerzett tapasztalatok beépülnek a gyakorlatba. A partnerek minimum 50%-a visszajelez. Pályázatíró kollégák aránya nő. A közös programok száma nő. A résztvevők száma nő. 5. Módszertani megújulás lehetőségének biztosítása 6. A képzési szerkezet minőségi fejlesztése 7. A kompetencia mérés eredményei átlagának 4 év 2 év 4 év Módszertani jellegű belső és külső továbbképzések száma. Partneri visszajelzések száma. Az intézményünkbe jelentkezettek száma. OKÉV mérések Középszintű érettségi A belső és külső továbbképzésben résztvevők aránya nő. A beiskolázási arány növekszik. A tanulók átlagteljesítménye eléri 9

megtartása eredményei gimnáziumnak megfelelő átlagot 8. Megszerezni és hosszú távon megtartani a Sikeres pályázat Legalább 2 cikluson keresztül (10 évig) az Kiváló Érettségiztető Vizsgahely kitüntető címet 4 év intézmény birtokosa a címnek 9. Ökoiskola cím elnyerése, és a pályázatban kitűzött fejlesztések megvalósítása 10. Prevenciós és gyermekvédelmi tevékenységek fejlesztése 11. Együttműködés Szentendre város intézményeivel 3 év 2 év 4 év Pályázati feltételeknek való megfelelés Gyermekvédelmi szervezetekkel és prevenciós munkát végző intézményekkel az együttműködések száma. Prevenciós programokban való részvételünk száma. Városi intézményekkel szervezett közös programokon résztvevők száma. Az ökoiskolai kritériumrendszer szerinti működés. A gyermekvédelemmel és prevencióval foglalkozó szervezetekkel való együttműködések száma nő. Városi intézményekkel szervezett közös programokon résztvevők száma nő. 10

6. A minőségfejlesztési rendszer működése 6.1 Alapelvek Alapvető feladat az intézményben működő eddigi minőségfejlesztés terén elért eredmények megtartása (partnerközpontú működés, folyamatok azonosítása, változatos munkaformák alkalmazása stb.) mellett az intézményi minőségfejlesztési gyakorlat átalakítása, az intézményben működő minőségfejlesztési tevékenység kontrollja és tervszerűségen, szakszerűségen alapuló továbbfejlesztése, a szervezeti kultúra folyamatos fejlesztése. Az alapfeladatok sikeres megvalósításának egy a PDCA SDCA elv alapján működő, a Móricz Zsigmond Gimnázium minőségcéljainak megvalósítását szolgáló minőségfejlesztési rendszer működtetését kell biztosítania. 6.2 A támogató szervezet Az intézményben a minőségfejlesztési rendszer működtetését egy 3-5 fős Minőségirányítási Programcsoport (továbbiakban MIP-csoport) koordinálja. A MIP-csoport irányítója az igazgató által megbízott minőségügyi vezető. A minőségügyi felelőst és a csoport tagjait az igazgató bízza meg; munkájukat jogszabályban biztosított bérpótlék ellenében végzik. A MIP-csoport az igazgatóval egyeztetve meghatározza működési rendjét, amely jelen program 1. sz. melléklete. A működési rendnek tartalmaznia kell a csoport ülésezéseinek gyakoriságát és azok dokumentálásának rendjét, a csoport éves munkaterve elkészítésének rendjét és szempontjait, dokumentumkezelésének rendjét kapcsolódva az intézmény iratkezelési és adatkezelési szabályzataihoz, az igazgatóval, a szakmai munkaközösségekkel és az alkalmazotti közösséggel való kapcsolattartásának rendjét. A MIP-csoport a minőségfejlesztési munkával kapcsolatos feladatok delegálására javaslatot tehet az igazgatónak, aki a feladatokat delegálja a csoport javaslatának figyelembevételével. 6.3 A vezetés elkötelezettsége A Móricz Zsigmond Gimnázium vezetése létrehozta és működteti azokat az eljárásokat és szabályozókat, melyek a mindenkori jogszabályok alapján biztosítják az intézményi partnerek elvárásainak megfelelő szolgáltatást. A vezetés elkötelezte magát a minőségfejlesztési rendszer folyamatos fejlesztése iránt. 11

6.4 A vezetés felelőssége és feladatai Az intézményvezetés számára stratégiai fontosságú a szervezet működtetésében a minőség, ezért a vezetés a MIP-csoporttal együttműködve- elkészíti az Intézményi Minőségirányítási Programot és részt vesz az ott rögzített feladatok, eljárások végrehajtásában. A vezető a jogszerű működést szem előtt tartva elkészíti az intézmény alapdokumentumait és gondoskodik azok folyamatos felülvizsgálatáról. Az intézményvezetés feladata a partnerközpontú működés feltételeinek biztosítása, a partnerekkel való kommunikáció felügyelete és irányítása. A belső ellenőrzés működtetésével, a fejlesztő szándékú és kiszámítható ellenőrzéssel a vezetésnek hozzá kell járulni, hogy az intézményi munka minőségközpontú legyen. A mérési értékelési feladatok megvalósításával, az eredményekről rendszeres és/vagy időbeni visszacsatolással, a mérés értékelési eredmények működési gyakorlatba való tervszerű beépítésével az intézményvezetésnek hozzá kell járulni az intézményi munka folyamatos fejlesztéséhez. A minőségfejlesztési munka folyamatosságához a vezetésnek biztosítania kell a szükséges tárgyi és humán erőforrásokat. 6.4.1. Teljesítményértékelés A vezetés feladata a pedagógusok és egyéb alkalmazottak teljesítményértékelési rendszerének működtetése, ehhez a Qualy-Co modell intézményi sajátosságokra átdolgozott változatát használja. Az értékeléshez használt értékelési rendszer, és minősítési kategóriák megfelelnek a hatályos jogszabályoknak. (2. sz. melléklet pedagógusok és egyéb alkalmazottak teljesítményértékelési rendszere) 6.4.2. Jogszerű működtetés biztosítása Az intézményvezetés gondoskodik arról, hogy az intézmény működését szabályozó törvények, rendeletek, fenntartói határozatok nyomtatott és elektronikus formában hozzáférhetőek legyenek. Biztosítja továbbá, hogy az alapdokumentumok tatalma egymással koherens legyen, folytonos javításuk rendszeres és ellenőrzött módon történjen. (3. sz. melléklet: minőségügyi dokumentumok kezelésének és módosításának rendje) 6.4.3. Vezetői ellenőrzés Az intézményi belső ellenőrzés felelőse az intézmény vezetője. Átfogó, minden intézményi munkafolyamatra vonatkozó belső ellenőrzést végez, amely éves belső ellenőrzési terv alapján történik. A belső ellenőrzési terv nyilvános 12

dokumentum. Az éves tervben meg kell jelölni a kiemelten ellenőrzendő területeket. Az ellenőrzési tervnek kötelező ellenőrzési feladatokat kijelölni a szakmai pedagógiai munka, tanügyigazgatás, gazdasági pénzügyi folyamatok területén. Alapesetben a vezetői ellenőrzést az intézményvezető vagy helyettese személyesen végezheti. Az ellenőrzési feladatok delegálhatók is, ebben az esetben az intézményvezető írásban bízza meg az ellenőrzést végzőt (munkaközösség-vezető, gazdasági ügyintéző), mely megbízásnak tartalmaznia kell az ellenőrzés célját, időpontját, szempontjait. Az ellenőrzés fejlesztő segítő célú. Az ellenőrzésről írásos feljegyzés készül, eredményeit a későbbi tervező munkára is felhasználja az intézmény. Az éves belső ellenőrzési tervben nem megjelölt rendkívüli ellenőrzést csak az intézményvezető vagy helyettese végezheti. A rendkívüli ellenőrzésről készült írásos feljegyzésben, meg kell jelölni, mi indokolta a rendkívüli ellenőrzést. 6.4.4. Feladatmegosztás, hatáskörök A feladatmegosztás módját a Szervezeti és Működési Szabályzat és a vezető által elkészített munkaköri leírások rögzítik. Bármely, ezen dokumentumoktól eltérő, felelősségi kört csak az intézményvezető delegálhat írásos megbízás alapján az intézmény dolgozóinak. 6.4.5. Humánerőforrás-gazdálkodás A humánerőforrás-gazdálkodásért az intézmény vezetője felel. Az új munkatársak kiválasztása során munkáját az alábbi intézményi dokumentumok határozzák meg: Pályáztatási szabályzat Foglalkoztatási terv A kieső munkaerőt az intézményvezető a jogszabályok alapján és az új munkatársak kiválasztásának szempontjai alapján pótolja. (4. sz. melléklet: Új munkatársak kiválasztásának szempontjai) Az intézményben dolgozó munkatársak képzését az intézményvezető a jogszabályokon túl a Továbbképzési program Gyakornoki szabályzat alapján segíti. A pedagógus munkakörben dolgozók közül a középvezetőket a munkaközösségek javaslatai alapján az igazgató nevezi ki. Erre a területre tapasztalt, a nevelőtestület többsége által szakmailag megbecsült dolgozók kerülhetnek. 13

6.5 Tervezés 6.5.1. Stratégiai tervezés A stratégiai tervezés az intézmény hosszú távú céljainak meghatározását, az ehhez kapcsolódó feladatok és erőforrások meghatározását jelenti. A stratégiai célok kitűzése a fenntartói elvárások, az intézmény eddigi tevékenységének értékelése, az intézményvezetői program alapján történik. 6.5.2. Éves tervezés-munkaterv Az intézményi operatív működést az intézményvezető által elkészített éves munkaterv koordinálja, amelynek alapja a tanév rendjéről szóló jogszabály, az előző évi éves munkaterv, a szakmai munkaközösségek munkatervei és javaslatai, az igazgatóhelyettes javaslatai. Az éves munkaterv a nevelőtestület által tárgyév szeptember 15-ig elfogadott nyilvános intézményi dokumentum. 6.6. Partnerkapcsolatok irányítása 6.6.1. Partnerazonosítás A partneri igényeknek való megfeleléshez, a partneri igény és elégedettségmérések elvégzéséhez, valamint a partnerekkel való eredményes kommunikációhoz szükséges az intézményi partnerek pontos meghatározása. Az intézmény a külső partnereit partnerlistákon tartja nyilván (a belső partnerek tanulók, intézményi dolgozók- külön minőségbiztosítási célú nyilvántartása nem szükséges). A partnerlisták elkészítése során kötelező figyelembe venni a következő külső partnereket, azok képviselőit: intézményfenntartó hivatala és közgyűlése, Szentendre város Polgármesteri Hivatala, a környező települések Polgármesteri Hivatalai, gyermekvédelemmel foglalkozó osztályai/irodái, szentendrei és a környező iskolák, Pest megye Önkormányzatának fenntartásában lévő közoktatási intézmények, civil szervezetek Szentendrén és a térségben, térségi folyóiratok és a térségi elektronikus sajtó képviselői, közművelődési intézmények a térségben, családsegítő és gyermekjóléti Szolgálatok, nevelési tanácsadók, rehabilitációs bizottságok, 14

Szülői munkaközösség vezetőségének tagjai, külföldi partneriskolák és partnerintézmények, egyéb partnerek, akikkel az intézmény kapcsolatba kerül és partnerlistára kerültek az előző években. A partnerlistáknak tartalmaznia kell a személy/intézmény stb. pontos megnevezését, postai, telefonos elérhetőségét és lehetőleg e-mail címét. A partnerlisták felülvizsgálatának tárgyév október 01-jéig kell megtörténnie, év közbeni frissítésük folyamatos. Frissítésüket az igazgató által megbízott személy végzi. A listák az igazgatói titkárságon találhatók meg, tartalmukat csak az igazgató engedélyével használhatják fel az intézmény dolgozói. 6.6.2. Partneri igény- és elégedettségmérés Az intézmény kommunikációja a külső és belső partnerekkel folyamatos. A partneri igények és elégedettség mérését az intézmény az intézmény kérdőívekkel, interjúval és a dokumentumelemzés módszerével végzi jelen program 5. számú melléklete szerint. 6.6.3. Partnerekkel való kapcsolattartás működése A partnereinkkel való kapcsolattartás szabályozása a Szervezeti és Működési Szabályzatban, a Házirendben és a Pedagógiai Programban foglaltak szerint történik. 6.6.4. Panaszkezelés Arra törekszünk, hogy az intézményi működést érintő panaszok megítélése egységes szempontok alapján történjen, az indokoltnak minősített panaszokra pedig hatékony, a partnerek jogos igényeit orvosló megoldás születhessen. Ezen cél érdekében készült el a Móricz Zsigmond Gimnázium Panaszkezelési szabályzata. 6. sz. melléklet: Panaszkezelési szabályzat 6.7. Mérés, értékelés ellenőrzés rendszere 6.7.1. Tanulói teljesítmények értékelésének rendszere A tanulói teljesítmények tanórai értékelésének rendszerét a Pedagógiai Program 11. fejezete tartalmazza. A külső mérések (Országos Kompetenciamérés, kétszintű érettségi vizsgák) külső szabályozók által szabályozottak. 15

6.7.2. Intézményi önértékelés rendje Az intézmény mint szervezet működését az önértékelés módszerével vizsgáljuk meg négyévenként, egy minőségfejlesztési cikluson belül egyszer. Az önértékelés az intézményi folyamatok szabályozottságának, a szervezeti kultúra szintjének, a folyamatos fejlesztés alkalmazásának vizsgálatára irányul. Az önértékelés területeinek meghatározása után indikátorokat képeztünk. Ütemterv és eljárásrend elkészítése után kell elvégezni az önértékelést. Az intézményi önértékelés technikáit a nevelőtestület ismeri; a Comenius 2000 programban az intézmény már készített irányított önértékelést. Az önértékelés területei: Terület 1. Gazdálkodás 2. A működés feltételei Indikátorok 1 tanulóra/tanórára jutó költség Költségvetés időarányos teljesítése Normatívák felhasználása Revíziók megállapításai Szakvizsgázott pedagógusok száma/aránya Továbbképzésen résztvevő pedagógusok száma Tanuló/diákok arányának változása Átlagos osztály- és csoportlétszámok Egy tanulóra jutó számítógépek száma Egy tanulóra jutó négyzetméter Könyvtár éves gyarapodása Beszerzett nagyértékű tárgyi eszközök száma Felújítások száma/mértéke 3. Oktatás Kompetenciamérések eredményei Érettségi eredmények/átlagok Emelt szintű érettségizők száma/aránya tagozatonként Bukások száma/aránya évfolyamonként, tantárgyanként Tanulmányi versenyek eredményei Hozzáadott érték eredmények 16

4. Nevelés 5. Szociális és egyéb szolgáltatások 6. Szervezet és vezetés 7. Kapcsolatrendszer, társadalmi elismertség 8. Pedagógus és egyéb alkalmazottak teljesítményértékelése Fegyelmi tárgyalások száma/aránya Magatartás, szorgalom eredmények alakulása Igazolatlan és igazolt hiányzások száma/aránya Prevenciós programok száma/ résztvevők száma Jogosnak minősülő panaszok száma, aránya Tanórán kívüli programok száma, aránya Menzát igénybe vevő tanulók száma/aránya Kedvezményes és ingyenes étkezők száma/aránya HH-s tanulók aránya Intézmény által kezdeményezett gyermekjóléti és gyermekvédelmi intézkedések száma Iskolában tömegsporton résztvevők száma/aránya Iskolai táborokban, szabadidős programokon résztvevők száma Pedagógusok munkahelyváltoztatása Beindított innovációk száma és aránya Benyújtott és elnyert pályázatok száma/aránya/mértéke Megszerzett kiegészítő pénzügyi források és egyéb támogatások mértéke/száma Szakszerű helyettesítések/tanórai felügyeletek/ elmaradt órák aránya Együttműködési megállapodások száma Partnerlistán szereplők száma Sajtófigyelés eredményei Külső és belső partnerek elégedettségvizsgálatának eredményei Az iskola részvétele városi stb. egyéb rendezvényeken A 2. sz. mellékletben foglaltak szerinti indikátorok 17

9. Tanügyigazgatás Naplóellenőrzések megállapításai Törzslapok naprakészsége Érdemjegyek beírása határidőre Külső tanügyi ellenőrzések eredményei 6.8. Az ellenőrzés, értékelés eredményeinek felhasználása Az ellenőrzés és értékelés célja a döntések és az intézmény jövőjére vonatkozó tervek készítésének megalapozása, a szervezeti kultúra folyamatos fejlesztése, az oktatás minőségének és hatékonyságának fejlesztése. Ezen célok eléréséhez biztosítani kell az adatok részletes elemzését, az érintetteknek szóló visszajelzés elkészítését, a nyilvánosság tájékoztatását. Az ellenőrzés és értékelés rendszerének hatékony működése feltételezi, hogy a szükséges adatok tárolása megfelelő és célirányos adatgyűjtés következtében jutunk az adatokhoz. 6.9. Az irányított önértékelés eljárásrendje Az irányított önértékelés ütemezése és szempontsora igazodik az ÖMIP-ben meghatározott fenntartói elvárásokhoz. A négy éves minőségfejlesztési cikluson belüli irányított önértékelés lefolytatását eljárásrend szabályozza, mely eljárásrend jelen program 7. sz. melléklete. 7. Folyamatos fejlesztés Az intézmény munkájának értékelése alapján fejlesztési célokat határozunk meg, a célok elérését intézkedési tervek segítségével érjük el. A fejlesztési célok bekerülnek az intézményi éves munkatervbe is. Az intézkedési tervek a MIP-csoport éves munkatervének mellékletét képezik. Az intézkedési terv tartalmazza az elérendő célt, a cél elérésének módját, időbeli ütemezését, a megvalósítás felelősét, a sikerkritériumokat és a keletkezendő dokumentumokat. 18

Az intézkedési terv előkészítője a MIP-csoport, jóváhagyója az intézményvezető. Végrehajtásáról a MIP-csoport beszámolót készít és nyilvánosságra hozza. A fenti folyamat lehetővé teszi, hogy az intézményi munkaterv és a MIPcsoport munkatervének végrehajtása és az ellenőrzés-értékelés rendszerének működtetése révén megvalósuljon a szervezet folyamatos fejlesztése. 8. A Móricz Zsigmond Gimnázium Minőségirányítási programjának elfogadása, felülvizsgálata és módosítása, valamint nyilvánossága A Minőségirányítási programot az intézmény vezetője készítette el, nevelőtestületi vitája és elfogadása után az alkalmazotti közösség 2009-ben a legitimációs mellékletekben dokumentált módon fogadta el, az elfogadásról jegyzőkönyv készült. A dokumentum a fenntartó jóváhagyását követően a 2010. évben lép hatályba és a következő felülvizsgálatig marad érvényben. A felülvizsgálat várható ideje a négy éves minőségfejlesztési ciklus lezárása, azaz a 2014. év. A dokumentum módosítását a minőségfejlesztési cikluson belül kezdeményezheti az intézmény fenntartója és az intézményvezető a módosítás indokának megnevezésével. Az alkalmazotti közösség is kezdeményezheti a módosítást, amennyiben legalább az alkalmazotti közösség fele támogatja a kezdeményezést. A Minőségirányítási program nyilvános dokumentum, mely megtalálható az intézmény honlapján, az iskolai könyvtárban, a tanári szobában és az igazgatói titkárságon. A dokumentumról való tájékoztatás adása az intézményvezető felelőssége, előzetes időpont-egyeztetés után. 8. sz. melléklet: Legitimációs jegyzőkönyvek: Jegyzőkönyv a nevelőtestületi elfogadásról Jegyzőkönyv az alkalmazotti közösség elfogadásáról Jegyzőkönyv a Szülői Munkaközösség véleményezéséről és támogatásáról Jegyzőkönyv a Diákönkormányzat véleményezéséről és támogatásáról Szentendre, 2009. szeptember 12-én p.h. Kerezsi Csaba igazgató 19

MELLÉKLETEK 1. sz. melléklet A MIP-csoport működési rendje A Móricz Zsigmond Gimnázium Intézményi Minőségügyi Programja értelmében a gimnáziumban folyó minőségügyi munka koordinálását egy Minőségügyi Programcsoport (továbbiakban MIP-csoport) végzi. A MIP-csoport működésének szabályozása érdekében megalkotta működésének szabályait. 1. A minőségügyi csoport irányítóját, az intézmény minőségügyi vezetőjét az igazgató tanévenként, szeptember 01-jéig írásban bízza meg. Munkáját jogszabályban rögzítettek szerint bérpótlék ellenében végzi. 2. A 3-5 fős MIP-csoport tagjait a minőségügyi felelőssel való egyeztetés utánaz igazgató írásban bízza meg egy tanévre. Munkájukat jogszabályban rögzítettek szerint bérpótlék ellenében végzik. 3. A minőségügyi csoport október 1-jéig elkészíti éves munkatervét o az IMIP, o az intézményi munkaterv, o az intézményi éves ellenőrzési terv alapján. A munkaterv elkészítésének felelőse a minőségügyi felelős. 4. A minőségügyi csoport munkáját az igazgató eseti megbízása alapján az intézmény bármely dolgozója segítheti. 5. A minőségügyi csoport a munkatervben rögzített időpontban rendszeresen ülésezik, (minimum havi egy alkalommal) üléseiről, megbeszéléseiről feljegyzést készít. 6. A minőségügyi csoport vezetője az igazgatóval folyamatosan kapcsolatot tart, a csoport munkájáról munkatervben rögzített időpontban vagy szükség esetén időszakosan beszámol. 7. A minőségügyi csoport félévkor és a tanév végén munkájáról írásos beszámolót készít. A beszámoló összefoglalóját tanév végi értekezleten ismerteti. A beszámoló az év végi tantestületi értekezlet jegyzőkönyvének melléklete. 8. A MIP-csoport részt vesz az intézményi stratégiai tervezésben, ill. az intézményértékelésekben. 9. A munkatervi feladatok elvégzése során keletkezett minőségügyi dokumentumokat a minőségügyi dokumentumok kezelésének szabályzata 20

alapján tárolják. A minőségügyi dokumentumok a személyes adatok védelmének betartása mellett a tantestület számára nyilvános dokumentumok. 10. A MIP-csoport munkája során a csoport tagjai a tudomásukra jutott bizalmas információk és személyes adatok tekintetében titoktartási kötelezettséget vállalnak. 11. Jelen szabályzat az Intézményi Minőségügyi Program elfogadása után a 2010. évben válik hatályossá. Szentendre, 2009.szeptember 12-én igazgató 21

Pedagógus- és vezetőértékelési rendszer (AZ INTÉZMÉNYI MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAM 2. SZ. MELLÉKLETE) 2009. 22

Tartalomjegyzék 1. A pedagógus és vezetőértékelési rendszer kialakításának célja és feltételei... 24 1.1 Cél... 24 1.2 Feltételek... 24 2. Az értékelés alapelvei... 24 3. Az értékelés szintjei... 25 4. Az értékelés területei, részterületei és követelményei... 25 4.1 Az értékelés területei... 25 4.2 Az értékelés részterületei és követelményei... 26 5. Az értékelés módszerei... 42 6. Az értékelés eredménye... 42 7. Értékelési lap, adatbázis... 44 7.1 Értékelési lap vázlata... 44 7.2 Pedagógusértékelés adatbázisának vázlata... 45 8. Az értékelés időpontja (gyakorisága)... 48 9. Az értékelés személyi hatálya... 48 10. A pedagógus értékelésének folyamata... 48 Záró rendelkezések... 49 23

1. A pedagógus és vezetőértékelési rendszer kialakításának célja és feltételei 1.1 Cél Összhangban a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (továbbiakban Kt.) 40.. (11). bekezdésével, a közalkalmazottak jogállásról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (továbbiakban Kjt.) 40. -ával, a közoktatási intézményekben a Kjt. végrehajtásáról szóló 138/1992. (X.8.) Kormányrendelet (továbbiakban Vhr.) 8. -ával egy olyan pedagógus- és vezetőértékelési rendszer kialakítása, amely alapján megítélhető a pedagógus és vezető mint munkavállaló teljesítménye, értékelhetővé válik tevékenységének szakmai eredményessége. 1.2 Feltételek A pedagógus és a vezető által egyaránt aláírt munkaköri leírás megléte Szabályozott legyen a közép- és felsővezetők feladata és tevékenysége a pedagógusértékelés megvalósításában Szabályozott legyen a pedagógusok önértékelésének kötelezettsége, ideje és eljárásrendje Támaszkodjon az intézményben követett eddigi gyakorlat felhasználható elemeire 2. Az értékelés alapelvei Az értékelés alkalmas a pedagógus munkavállalói teljesítményének megállapítására Az értékelés fejlesztő célú, támogatja a szakmai önmegvalósítás kibontakozását Az értékelés összekapcsolódik a pedagógus szakmai tevékenységének eredményességével Kiterjed a kötelező munkaidő egészére (heti 40 órára vonatkozik) Az értékelés azonos követelmények alapján kiterjed valamennyi pedagógusra és vezetői feladatot ellátóra Lehetővé teszi a kiemelkedő teljesítmény megállapítását és elismerését Valamennyi pedagógus esetében egységes szempontok szerint történik A pedagógusok értékelése elfogadott és nyilvános eljárásrend szerint történik A pedagógusértékelés összekapcsolódik az intézményen belüli előmeneteli rendszerrel, jogszabályi kereteken belül az illetmény megállapításával 24

3. Az értékelés szintjei Az 1. szint a minden pedagógusra vonatkozó: alapvető elvárásokat tartalmazza. a 2. szint a vezetői és az egyes speciális tevékenységekhez (pl. osztályfőnöki) kapcsolódó specifikált elvárásokat tartalmazza. a 3. szint az egyes pedagógusok önként a vezetéssel egyeztetetve vállalt feladatait tartalmazza, amely a kiemelkedő elvárások körébe tartozik. Ezek a munkaköri leírásából nem következő, de az intézmény számára hasznos egyéni teljesítményeket jelentik. 4. Az értékelés területei, részterületei és követelményei A valamennyi pedagógusra érvényes alapvető elvárások szintjén (1. szint) egységesen kell meghatározni az értékelési területeket, majd ezen belül egységesen kell megállapítani az értékelés részterületeit. A vezetői tevékenységhez, valamint egyes speciális munkakörökhöz, feladatkörökhöz kapcsolódóan különkülön, de azonos munkakörön belül egységesen kell megállapítani a specifikált elvárásokat (2. szint). A kiemelkedő elvárások (3. szint) vállalása és az annak való megfelelés az extra teljesítmény körébe tartozik. A pedagógus teljesítményértékelése az alapvető és a rá vonatkozó specifikált elvárások teljesítése alapján történik. Az alapvető és specifikált elvárásoknak való megfelelés alapját képezi a kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítés meghatározásának is. A vezetők teljesítményértékelése az alapvető elvárások közül a tanórai nevelő-oktató munka területének és a vezetői területhez kapcsolt specifikált elvárások teljesítésének alapján történik. 4.1 Az értékelés területei Az egyes szintekhez az alábbi értékelési területek tartoznak. Az alapvető elvárásokhoz kapcsolódó területek (1. szint): 1. Tanórai nevelő-oktató munka 2. Tanórán kívüli, a gyermekkel, tanulóval együtt végzett nevelő-oktató munka 3. Az intézményi szintű programok szervezése és lebonyolítása 4. Együttműködés, az intézményen belüli szakmai fórumokhoz, belső szervezeti egységekhez kapcsolódó tevékenység 5. Az intézmény, mint szervezet fejlesztésével és értékelésével összefüggő tevékenység 6. Az előírt adminisztráció elvégzése 25

A specifikált elvárásokhoz kapcsolódó speciális feladatkörök, területek (2. szint): 7. Igazgatóhelyettesi munka 8. Osztályfőnöki munka 9. Munkaközösség-vezetői munka 10. Minőségügyi vezetői munka 11. Speciális feladatokhoz kapcsolódó munka A kiemelkedő elvárások, tevékenységek (3. szint): Ennek területeit minden pedagógus maga állapítja meg a vezetéssel egyetértésben. A kiemelkedő elvárásokhoz kapcsolható területek: 1. Tartalomfejlesztés (pl. tanterv írása, tankönyv szerkesztése, stb.) 2. Publikációs tevékenység 3. Kutatási tevékenység 4. Szakmai közéleti tevékenység és képviselet 5. egyéb 4.2 Az értékelés részterületei és követelményei Az alapvető elvárások 6 tevékenységi területéhez összesen 40 részterület, a specifikált elvárásokhoz kapcsolódó speciális feladatokhoz a vezető-helyettesek, igazgatóhelyettesek esetében 12, a többi feladat esetében feladatkörönként legfeljebb 8-8 részterület kapcsolódik. 26

Feladat/tevékenység Követelmények Minimum Optimum Tevékenységi területek ALAPVETŐ ELVÁRÁSOK 1. Tanórai nevelő-oktató munka (18 terület) 1.1 Mesterségbeli tudás Szakmai felkészültség Rendelkezik a feladatellátáshoz szükséges képesítési feltételekkel. Részt vesz belső és külső szakmai továbbképzéseken. Pedagógiai felkészültség Pedagógiai felkészültségét külső és belső továbbképzéseken fejleszti. Kompetenciabővítés Ismeri a munkaköréhez szükséges kompetenciaterületeket. Tudásmegosztás Részt vesz a belső szakmai pedagógiai továbbképzéseken, programokon. IKT ismeretek A munkájához szükséges alapvető informatikai, számítástechnikai jártassággal rendelkezik. Változatos, hatékony szakmai módszereket, munkaszervezési formákat alkalmaz, részt vállal szakmai belső fejlesztésekben. Változatos, hatékony pedagógiai módszereket, munkaszervezési formákat alkalmaz, részt vállal pedagógiai belső fejlesztésekben. A szükséges kompetenciákat alkalmazza Szakmai pedagógiai tudását, a továbbképzéseken, önképzésen tanultakat továbbadja kollégáinak. Munkaköréhez kapcsolódó pályázatok tervezésében, megvalósításában részt vesz. Rendelkezik a korszerű tanulás- (foglalkozás) szervezéshez nélkülözhetetlen informatikai, számítástechnikai ismeretekkel és munkája során használja azokat. 27

Feladat/tevékenység Követelmények Minimum 1.2 A nevelő-oktató munka tervezése Éves tartalmi tervezés A pedagógiai programban foglaltak szerint határidőre megtervezi a tanévi feladatait (tanmenet). Napi tervezés Valamennyi órájára, foglalkozásra felkészül. Tankönyv, taneszköz tervezés 1.3 Tanulásszervezés, tanulásirányítás Tanóra, foglalkozás szervezése, megtartása Az intézményi szakmai fórumok álláspontja és a jogszabályi előírásokban foglaltak szerint választja ki a tankönyveket, tanulmányi segédleteket, együttműködve a munkaközösséggel a kiválasztásban. Tanítási óráit, foglalkozásait tervszerűen irányítja különös tekintettel az alábbiakra: pontos kezdés, befejezés, egyenletes terhelés, motivációs eszközök beépítése, a tanulók aktivizálása. Tanulásirányítás A tanulók tevékenységére alapozva, változatos módszerekkel irányítja a tanulók tanulását. Optimum Az adott tanulócsoport jellemzőit figyelembe veszi az éves tervezés során, és év közben a szükséges korrekciókat elvégzi. Napi szakmai tevékenysége, óravezetése tervszerűen felépített. Óráihoz témavázlatot és/vagy óratervet és/vagy óravázlatot készít. Figyelemmel kíséri a munkakörét érintő szakmai pedagógiai kiadványokat, javaslatot tesz ezek könyvtári beszerzésére. Az időkereteket optimálisan hasznosítja a tanulási folyamat során, a fegyelmezésre, az adminisztrációra, stb. fordított idő helyes arányainak kialakításával. Gazdag módszertani eszköztár alkalmazásával, a tanulók változatos tevékenykedtetésére alapozva, személyre szabott tanulásirányítást is végez mind a tanórán, mind a tanulás egyéb szinterein. 28

Feladat/tevékenység Követelmények Minimum Egyéni fejlesztés Egyénre szabott feladatokkal is segíti a tanulók fejlődését. Optimum Az egyéni fejlesztésre szoruló tanulókat tervezetten, változatos, differenciált munkaformákkal és módszerekkel segíti. Kulcskompetenciák fejlesztése Gondot fordít a tanulók helyes tanulási szokásainak kialakítására. Tanórai tevékenysége során törekszik a tanulók alapkészségeinek és kulcskompetenciáinak fejlesztésére. Tanulás-módszertani segítséget is nyújt a tanulóknak szaktárgya tanítása kapcsán. Saját tantárgyához közvetlenül nem tartozó kompetenciák fejlesztésére is figyelmet fordít. Különös tekintettel az olvasásra, a szövegértésre, a helyesírásra. 1.4 A tanulók értékelése A helyi tanterv követelményeinek megismertetése Tájékoztatja a tanulókat a helyi tanterv szakterületére vonatkozó követelményeiről és a teljesítésükhöz kapcsolódó tanári elvárásokról. Gondoskodik arról, hogy a tanulók és a szülők ismerjék a helyi tanterv szakterületére vonatkozó, követelményeit, a teljesítésükhöz kapcsolódó tanári elvárásokat, az ellenőrzés, értékékelés, osztályozás rendszerét, módját. A követelmények érvényesítése, alkalmazása A helyi tantervben meghatározott követelményeket következetesen alkalmazza. A tanulók optimális fejlődése érdekében tanév közben folyamatosan, objektíven értékeli munkájukat, s erről rendszeres visszajelzést ad. A tanulók Értékelését a tanulók és a szülők egyaránt igazságosnak és objektívnek tekintik, azaz indokolt kifogás nem érkezik a követelményés értékelési rendszerével kapcsolatosan. 29

Feladat/tevékenység Követelmények Fejlesztő értékelés alkalmazása. Minimum évközi érdemjegyei és a félévi, év végi osztályzatok koherenciát mutatnak. Minden tanuló munkáját folyamatosan értékeli. Segíti a hiányosságok pótlását. Ösztönzi a tanulót a lehető legjobb teljesítmény elérésére. 1.5 A tanári munka eredményessége Képességfejlesztés A tanítási folyamat során tanítványai képességeiknek megfelelő szinten teljesítik év végére a követelményeket. Tanulói szaktárgyi teljesítmények eredményessége A tanulók neveltségének szintje Az osztály tanulmányi összteljesítményét figyelembe véve, minimális a helyi tanterv követelményeit nem teljesítő tanulók száma. Tanítványai eredményes érettségi vizsgát tesznek. A Pedagógiai Program nevelési elveit ismeri, elfogadja, alkalmazza. Optimum Az életkori és az egyéni sajátosságokhoz igazodó változatos értékelési formákat alkalmaz, helyesen alakítja ki a szóbeli és írásbeli ellenőrzés arányait a tanuló teljesítményének minősítésében. Tanítványai képességei folyamatosan fejlődnek. Az egyéni tehetséggondozás és felzárkóztatás területén is eredményes. Tanítványai a helyi tanterv követelményeit képességeiknek megfelelő szinten, folyamatosan fejlődve teljesítik. Az általa érettségi vizsgára felkészített tanulócsoport érettségi vizsgaeredménye összhangban van a tanulók korábbi teljesítményével. Az általa versenyekre felkészített tanulók eredményesen szerepelnek. A Pedagógiai Program nevelési elveit következetesen, tervszerűen alkalmazza. tanítási óráin diákjai önálló munkára és együttműködésre is képesek. 30

Feladat/tevékenység Követelmények Minimum Optimum 2. Tanórán kívüli, a gyermekkel, tanulóval együtt végzett nevelőoktató munka (6 részterület) Iskolán belüli programok szervezése Iskolán kívüli programok szervezése A pedagógiai programban szereplő, iskolán kívüli programokban való részvétel (projektek, tanulmányi kirándulások, stb.) Tehetséges tanulókkal való foglalkozás Felzárkóztatásra szoruló tanulók fejlesztése Iskolai diákszervezet és/vagy a DÖK munkájának segítése Részt vesz az iskolai szabadidős programokon. Szükség szerint iskolán kívüli programokra kíséri a tanulókat. A programok megvalósításában a rá osztott feladatot elvégzi. Gondot fordít a kreativitás felismerésére és kezelésére. Felismeri és segíti a felzárkóztatásra szoruló tanulókat. A diákok és/vagy a nevelőtestület megkeresésére együttműködik a diákokkal, részt vesz a programjaikon. Iskolai szabadidős programokat szervez, bonyolít, azokat dokumentálja (pl.forgatókönyv) Iskolán kívüli programokat kezdeményez, szervez, tájékoztatja a tanulókat a programokról. A programok szervezésében és megvalósításában kezdeményező szerepet vállal, feladatait közmegelégedésre végzi. Tehetséggondozó tevékenységet végez. Iskolai tanulmányi, sport-, kulturális versenyeket szervez és bonyolít le. Felkészíti a tanulókat az iskolán belüli és kívüli versenyekre. Folyamatosan figyelemmel kíséri a tanulók fejlődését, szükség esetén módosítja a módszereit és a ráfordított időt. A tanulók tanulmányi eredményessége javulást mutat. Kezdeményezi a diákszervezetek aktivizálását, segíti rendezvényeik szervezését, lebonyolítását. 31