A HEGYESHALMI NAPSUGÁR ÓVODA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA 2010.

A HEGYESHALMI NAPSUGÁR ÓVODA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA 2010. /módosításokkal egységes szerkezetben, a módosítások dőlt betűvel / /Felülvizsgálva 2013. március 27-én/

Hozzon a gyermeknek mindenki amit tud : játékot, zenét, örömet. De hogy mit fogad el: azt bízzuk rá. Csak az a lelki táplálék válik javára, Amit maga is kíván. (Kodály Zoltán) 2

Az óvoda adatai Az óvoda megnevezése: Napsugár Óvoda és Bölcsőde Az intézmény székhelye, Címe: 9222 Hegyeshalom, Damjanich u. 2/a. Az intézmény alapító és fenntartó neve: Hegyeshalom, Nagyközség Önkormányzata 9222 Hegyeshalom, Fő u.134 Alapító Okirat száma, Kelte, engedély kiállítója: 18/2010.(II.15.) Hegyeshalom Nagyközségi Önkormányzat Képviselőtestülete Az intézmény gazdálkodói jogköre: Önállóan működő költségvetési szerv Az intézmény vezetője: Magyarné Gaál Rózsa Judit A programot benyújtotta: Az intézmény vezetője és a Napsugár Óvoda és Bölcsőde nevelőtestülete. 3

T A R T A L O M J E G Y Z É K 1. Óvodánk céljai, feladatai... 8 1.1 Alapvető feladataink... 8 1.2 A nevelés alapvető keretei... 11 1.3 A program rendszerábrája... 18 2. A program tartalma... 19 2.1 Néphagyomány ápolás, népszokás... 19 2.2 A néphagyomány tartalma az egyes tevékenységformákban... 19 2.3 Óvodánk jeles napjai... 20 2.4 A néphagyomány ápolás tartalma korcsoportonként... 20 3. Tevékenységformáink... 23 3.1 Tevékenységben megvalósuló tanulás... 23 3.2 Verselés mesélés dramatikus játék... 28 3.3 Ének - zene - énekes játékok, gyermektánc...3 3.4 Rajzolás, mintázás, kézimunka... 34 3.5 A mozgás, mozgásos játékok... 36 3.6 A külső világ tevékeny megismerése... 40 3.7 Munkajellegű tevékenységek... 44 4. Vezetői ellenőrzés, értékelés... 46 5. A gyermek egyéni fejlesztése, értékelése... 48 6. A program kapcsolatrendszere... 48 7. Gyermekvédelmi tevékenységünk... 51 7.1 Szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységek... 52 7.2 A gyermek esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések óvodánkba... 53 8. Erőforrásaink... 54 8.1 Az óvoda személyi feltételei... 54 8.2 Az óvoda tárgyi feltételei... 55 8.3 Sajátos nevelési igényű gyermekek integrált nevelése... 56 9. A program tervezése, elemzése, értékelése, dokumentumok... 59 10. Felhasznált irodalom... 62 11. Érvényességi nyilatkozat... 63 12. Legitimációs záradék... 64 4

Óvodánk bemutatása Óvodánk az ország nyugati kapujának, Hegyeshalomnak egyetlen óvodája. A község központjában nagy zöldterülettel övezve áll a 70-es években épült, több szárnyból álló épülete. Az épület esztétikus, a legfontosabb felújítási munkákra mindig sor kerül. Az egyik szárny padlásterében hatalmas tornaterem kapott helyet, amit sikerült korszerűen felszerelnünk és egyik büszkeségünknek tartjuk. Az épülethez nagy udvar tartozik, melyet már parkosítottunk és szabványosítottunk. Jelenleg 5 csoportban dolgozunk, heterogén a csoportok szerkezete. A csoportlétszámok a születések csökkenő száma miatt optimálisak. Az óvodánkba járó gyermekek főként családi házakból érkeznek, általában jó körülmények között élnek. A szociálisan hátrányos helyzetű gyermekek többségét a községhez tartozó külterület: Márialiget, illetve Csemeztanya adja. Az utóbbi időben a belső migráció eredményeként viszont egyre több szociálisan hátrányos helyzetű család költözött községünkbe és külterületeire. 2005. szeptemberétől egy csoportban nemzetiségi nevelés is folyik. 2008. november 17-től külön szervezeti egységként egy bölcsődei csoport is tartozik az óvodához, az óvoda egyik szárnyában elkülönítve, külön bölcsőde udvarral. Programunk az Óvodai nevelés a művészetek eszközeivel című óvodai program adaptálása, mely átfogja a teljes óvodáskor nevelő-fejlesztő munkáját, az Óvodai nevelés országos alapprogramja alapján készült választható program. Elkészítésekor és módosításakor figyelembe vettük Hegyeshalom Nagyközség Közoktatási Feladat ellátási Intézményhálózat működtetési és Fejlesztési Tervét. Óvodaképünk és egyben nevelési alapelvünk a következő: Szeretetteljes, biztonságérzetet adó érzelemben gazdag óvodai élet megteremtése, ahol a gyermekközpontúság úgy jelenik meg, hogy tartást, önállóságot, boldogságot ad a gyereknek, melyet az elfogadás, tisztelet, bizalom övezi. Az óvoda pedagógiai tevékenységrendszere és tárgyi környezete biztosítja az óvodáskorú gyermek fejlődésének legmegfelelőbb feltételeit a harmadik életévtől az iskolába lépésig. 5

Nevelési rendszerünk hagyományokra építve, biztosítja a szépre, a jóra és a kreativitásra való fogékonyságot. Olyan óvoda vagyunk, ahol érték az esztétikus környezet. Megteszünk mindent annak érdekében, hogy partnereink igényeit maximálisan kielégítsük. Akkor értük el célunkat, ha a gyermek mindennapi játékában is megjelennek a közvetített értékek. Hatékonyabb nevelőmunkánk szorosabb szülői együttműködést igényel, melyre nagy gondot fordítunk. Nagyobb hangsúlyt fektetünk a jó képességű gyermekek egyéni képességeinek kibontakozására és fejlesztésére, a tehetséggondozásra, a kiemelt figyelmet igénylő gyermekek egyéni fejlesztésére, a hátránycsökkentésre. Óvodai nevelésünk gyermekközpontú, befogadó, biztosítva az óvodáskorú gyermekek fejlődésének optimális feltételeit, hogy egyformán magas színvonalú szeretetteljes nevelésben részesüljenek és meglévő hátrányaik csökkenjenek. Arra törekszünk, hogy a hozzánk járó gyermekek szeretetben, érzelmi biztonságban, nyugodt légkörben, sok élménnyel és szabad játékkal élvezzék óvodás éveiket. A hátrányos megkülönböztetés minden formáját elutasítjuk nevelési gyakorlatunkban. Törekszünk továbbá, hogy közvetlen segítsük a következő életszakaszba (kisiskoláskorba) való átlépés pszichikus feltételeit, tevékenységrendszerünk és tárgyi környezetünk segítse a gyermek környezettudatos magatartásának kialakulását. A nemzetiséghez tartozó gyermekek óvodai nevelésében biztosítjuk az önazonosság megőrzését, ápolását, erősítését, átörökítését, nyelvi nevelését, a multikulturális nevelésen alapuló integráció lehetőségét. A hazájukat elhagyni kényszerülő családok (migráns) gyermekeinek óvodai nevelésében biztosítani kell az önazonosság megőrzését, ápolását, erősítését, társadalmi integrálását, az emberi jogok és alapvető szabadságok védelmét. Gyermekképünk: Az olyan gyermek, aki nyugodt, tele van élményekkel, erősen kötődik a meséhez, zenéhez, alkotó tevékenységekhez. Akinek kialakul az óvodás tartása, önálló és látszik rajta a kiegyensúlyozottság. Tud nevetni, felfedezni és csodálkozni. 6

Kiindulási pontunk, hogy minden gyermek a saját képességei szerint, annak figyelembevételével nevelhető, fejleszthető, egyedi, mással nem helyettesíthető szellemi, erkölcsi és biológiai értelemben is egyedi, szociális lény egyszerre. Az óvodai nevelés minden területén a népművészet formanyelvében fogant vers, mese, énekes játékra, vizuális és tárgyi környezetet kiemelve a néphagyományt, népszokásokat ünnepkörökhöz, évszakokhoz csoportosítva tervezünk meg. A program cél- feladat tevékenységrendszerét megtartva a belső tartalmát igazítjuk saját nevelési gyakorlatunkhoz. A jó képességű, érdeklődő nagycsoportos gyermekek fejlesztését tehetségműhelyek segítségével oldjuk meg, ápoljuk a kis tehetségígéreteket. A Népi gyermekjátékok és gyermek néptánc témában szakmai munkaközösséget is működtetünk. A szakmai munka értékelését is munkaközösség segíti. Személyi és tárgyi feltételeink jók. Kapcsolatrendszerünk tartalmilag még rejt lehetőséget magában. Nevelőtestületünk állandóan képezi magát, a továbbképzéseken kívül az önművelésre szakkönyveken, folyóiratokon keresztül is figyelmet fordítunk. A Pedagógiai program bevezetése óta eltelt évek mérései, értékelései elégedettséggel töltenek el bennünket. Kisebb módosításokkal továbbra is vállaljuk a művészeti program adaptációját, egyre magasabb szintű megvalósítását. Az elmúlt években a néphagyományőrzésre különösen nagy figyelmet fordítottunk, ennek pozitív hatásai már érezhetőek a gyakorlatban. Nevelőmunkánkban azok az innovatív pedagógiai törekvések érvényesülnek, amelyek a gyermekek érdekeit tartják szem előtt. Nevelésünk gyermekközpontú, befogadó, nem ad helyet az előítéletek kibontakozásának sem társadalmi, sem egyéb értelemben. 7

1. Óvodánk céljai, feladatai Célunk: Sokoldalú, nyugodt, élmény gazdag, harmonikus fejlődés elősegítése, a kisebbség nyelvének, kultúrájának megismertetése, az erkölcsi nevelés és a magasabb rendű érzelmek kibontakoztatása az életkori és egyéni sajátosságok figyelembevételével. A sokoldalú képességfejlesztéssel, anyanyelvi neveléssel a gyermeki személyiség egészére irányuló fejlődés biztosítása, elősegítése. A gyermek és a művészetek közötti erős érzelmi kötődés kialakítása. 1.1 Alapvető feladataink Az óvodások testi, lelki szükségleteinek kielégítése az erkölcsi szociális, az esztétikai és az intellektuális érzelmek differenciálódásával. Az erkölcsi szociális érzelmek alakítása Biztonságot nyújtó, közvetlen, szeretetteljes, családias légkört teremtünk közös élményekkel, közös tevékenységekkel, szokásrendszerekkel. Ezek olyan erkölcsi tulajdonságokat erősítenek meg, mint az együttérzés, figyelmesség, önállóság, önfegyelem, kitartás. A mindennapi testi lelki edzés biztosításával fejlesztjük a gyermekek erőnlétét, harmonikus testi fejlődését. Beépítjük a saját nyelvi-kulturális közösség hagyományait és szokásait az óvoda mindennapjaiba. A különbözőségek elfogadására és tiszteletére neveljük őket. A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek esetében, jelentős együttműködő szerepünk a speciális felkészültségű szakemberekkel. Segítjük a gyermekek között létrejövő barátságokat, az érzelmekre épülő kapcsolatteremtő képességek kibontakozását. A gyermek-gyermek, felnőtt-gyermek viszonyában segítjük a pozitív érzelmi kötődés kialakulását, a konstruktív, együttműködő társas kapcsolatok, az adott kisebbséghez kötődő identitás megerősítését. Törekszünk, hogy az óvónő-gyermek, dajka-gyermek és a gyermek- gyermek kapcsolatot pozitív attitűd jellemezze. Lehetőséget teremtünk szociális érzékenységük fejlődésére, én tudatuk alakulására és teret engedünk önkifejező és önérvényesítő törekvéseiknek. 8

Törekszünk szociális érzékenységük kialakítására, a másság elfogadására, a többségi és a kisebbségi kulturális értékek tiszteletben tartására. A szocializáció szempontjából is a közös élményekre épülő tevékenységeket preferáljuk, megalapozzuk szokás és normarendszerüket, állandó értékrendjüket. A gyerekek nyitottságára építünk, segítjük, hogy megismerjék szűkebb és tágabb környezetüket, amely a szülőföldhöz kötődés alapja. Csodálkozzanak rá a természetben, az emberi környezetben megmutatkozó jóra, szépre, azok megbecsülésére. Esztétikai érzelmek alakítása Az egészséges, esztétikus környezet segíti a szépérzék kialakulását. Az ízlésformálás az óvoda mindennapjaiban is megjelenik, a tárgyi, társadalmi környezetben egyaránt. Az óvoda udvara, az épület berendezése a tágabb, bennünket körülvevő táj, komplex esztétikai hatást vált ki a gyermekekben. Legyenek képesek észrevenni a szépet és a csúnyát is. Nagy figyelmet fordítunk az esztétikus, higiénikus gondozásra, a harmonikus, összerendezett mozgás elősegítésére. A művészeti neveléshez (irodalom, zene, népművészet, képzőművészet) tapadnak a rácsodálkozási élmények, s ezáltal élménybefogadó képességük erősödik. A nemzeti értékeket láttató esztétikus környezettel formáljuk a gyermekek szépérzékét. Ide kapcsolódnak környezetvédelmi feladataink: a felnőtt példája kapcsán tudomást szereznek a természetben való helyes viselkedésről, nem tördelik le az ágakat, óvják a virágokat, és nem dobják el a szemetet. 9

Anyanyelvi nevelés és intellektuális érzelmek kialakítása Az anyanyelvi nevelés valamennyi tevékenységi forma keretében megvalósítandó feladat, beszélő környezettel szabályközvetítéssel, az óvodai tevékenység egészében jelen van. Az anyanyelv ismeretére, megbecsülésére, szeretetére nevelés közben természetes beszéd és kommunikációs kedvének fenntartására, ösztönzésére nagy figyelmet fordítunk. Az óvoda úgy biztosítja a kétnyelvű környezetet, hogy a gyermekek számára az anyanyelv biztonsága adott legyen. Az érzelmi alapigények biztosításával (biztonságérzet, szeretetérzet, védettségérzet) segítjük a gyermekeket abban, hogy érzéseiket, gondolataikat szabadon kifejezhessék. Egyéni képességüknek, nyelvi állapotuknak megfelelően ismerkedjenek a nemzetiségi nyelvvel. Egyéni kíváncsiságukra, megismerési vágyukra épülő tapasztalat-szerzésekkel tesszük lehetővé ismeretszerzésüket. Meglévő tapasztalataikra, élményeikre és ismereteikre építve biztosítunk változatos tevékenységeket, amelyeken keresztül további élményeket szerezhetnek, ismereteiket különböző tevékenységekben és élethelyzetekben gyakorolhatják. A szerzett tapasztalatok feldolgozása fejleszti az egyszerű gondolkodási műveletek alkalmazását, az ismeretek emlékezetben tartását. A folyamatos problémahelyzetek, ezek megoldása, logikus gondolkodásuk, problémamegoldó képességük, kreativitásuk fejlődését segíti. A meghitt beszélgetések, kommunikációs játékok segítségével alakítjuk, erősítjük a gyermekek beszédkedvét, beszédaktivitását, kisebbségi nyelvhasználatuk kommunikációs terét. Alapító okiratunk tartalmazza a többi gyermekkel együtt nevelhető, sajátos nevelési igényű gyermekek nevelését, valamint a német nemzetiségi nevelést. Sajátos nevelési igényű gyermekek nevelését, fejlesztését alapos mérlegelés, a személyi és tárgyi feltételek számba vétele után vállaljuk, s igényeljük hozzá a külső szakmai segítséget. A német nemzetiségi nevelés bevezetésekor speciális német nemzetiségi nevelési programot készítettünk, ami mellékletét képezi helyi nevelési programunknak. 10

1.2 A nevelés alapvető keretei Az egészséges életmód alakítása, egészségnevelési programunk Célunk: A gyermekek egészséges életvitel igényének alakítása, fejlődésük elősegítése Feladat: A gyermekek gondozása, testi szükségletük, mozgásigényük kielégítése. A gyermekek egészségének védelme, óvása megőrzése. A gyermekek fejlődéséhez szükséges egészséges környezet biztosítása. A környezet védelméhez és megóvásához kapcsolódó szokások alakítása, környezettudatos magatartás megalapozása.. A gyermekek gondozása, testi szükségletük mozgásigényük kielégítése Az egészséges életmódra nevelés, a gyermekek testi fejlődésének elősegítése ebben az életkorban kiemelt jelentőségű. A gyermekek beíratása utáni és az óvodába lépés előtti időszakban megismerkedünk a gyermekek családi környezetével családlátogatás során, s ezzel elindítjuk az ismerkedés folyamatát. Anamnézist, feljegyzéseket készítünk, törekszünk a szülőkkel való őszinte, megértő viszony kialakítására. Először a gyermekek testi szükségleteinek feltárására helyezzük a hangsúlyt, mivel ez alapozza meg jó közérzetüket. Fontos az óvónő és a gyermek közötti meghitt, megértő viszony, a természetes testközelség. Fontosnak tartjuk, hogy óvodás gyermekeink testi és lelki egészségét legjobb tudásunk szerint biztosítsuk. /mentálhigiéné/ A befogadás alatt az egészségügyi szokások, életritmus pontos menetét a családdal együttműködve, a csoportban dolgozókkal összehangolva gyakoroltatjuk. Később is hangsúlyozzuk a személyi higiénia fontosságát, a fogmosásra, mosakodásra, fésülködésre, ruhánk tisztaságára kiemelt figyelmet fordítunk. Óvodánkhoz tartozik a központi konyha, ezért az étrend összeállításánál lehetőség szerint igyekszünk korszerű, vitamindús ételeket biztosítani a gyermekek számára. Ezen kívül zöldség és gyümölcsnapokat tartunk, novemberben pedig egészségnapot szervezünk, amivel szintén az egészséges életmód fontosságára hívjuk fel a figyelmet. Minden kisgyermekkel 11

évente legalább kétszer beszélgetünk arról, hogy milyen káros a dohányzás. Háromszori étkezést biztosítunk a gyermekek számára. Az étkezések kulturált körülmények között zajlanak. Az öltözködésnél fontosnak tartjuk, hogy rétegesen, praktikusan öltözködjenek. Törekszünk arra, hogy a szülőkkel ebben is partnerek legyünk. A gyermekek mindennapi mozgásigényét udvari játékokkal, szabályjátékokkal /mindennapos testnevelés/ népi dalos játékokkal, valamint a tornateremben tartott testnevelési foglalkozásokkal elégítjük ki. Minden évben családi sportnapot rendezünk. A nyugodt pihenéshez az optimális feltételeket jól kiszellőztetett csoportszoba, csend, nyugalom biztosítjuk. A pihenés kezdetén mesével, altatóval nyugtatjuk meg a gyerekeket, akik elhozhatják otthonról kedvenc tárgyukat, párnájukat, plüssállatukat. A különböző alvásigényű gyermekeknek lehetővé tesszük, hogy folyamatosan keljenek fel és csendes tevékenységgel elfoglalják magukat. A gyermekek egészségének védelme, edzettségének biztosítása Az óvodában megbetegedett gyermekeket fokozott odafigyeléssel gondozzuk és értesítjük szüleiket. Az esetleges fertőzések kialakulását, terjedését gyakori szellőztetéssel és a higiéniai szabályok betartásával igyekszünk gátolni. Alvás alatt bevizelő gyermekeket tapintatosan kezeljük, igyekszünk a kiváltó okot kideríteni, és lehetőség szerint megszüntetni, szülői együttműködéssel. A gyermekek egészségének védelméhez fontos a napi edzési lehetőség. Ezért minden időszakban sokat tartózkodunk a szabadban. Ha nagyon hideg van, eső van, köd van, csak akkor nem tartózkodunk a levegőn. Ennek feltételei adottak: Tágas szép udvarunk van, füves és betonos rész egyaránt. Télen és sáros időben is használhatjuk. Felhívjuk a Szülők figyelmét, hogy a gyermekek ruházata minden évszakban legyen alkalmas az udvaron tartózkodáshoz. A gyermekek fejlődéséhez szükséges egészséges, esztétikus környezet A gyermekek egészséges életmódjának kedvező befolyásolására törekszünk esztétikus, színharmóniát árasztó, nyugtató színhatású tárgyi környezet kialakításával. 12

Az óvoda legfontosabb fejlesztési tere az óvodaudvar. Óvodánk tágas, esztétikus udvarán szinte egész nap kint tartózkodhatnak a gyermekek, mert lehetőséget nyújt változatos játéktevékenységekhez. A folyamatos fejlesztés eredményeképpen bokrok, cserjék, fák, árnyékos és napos részek egyaránt megtalálhatók. Talajfelülete is változatos, füves, betonos és homokos részek váltják egymást. Különféle mozgásfejlesztő játékok, biztosítják a gyermekek szabad mozgását. Az óvoda épülete korszerű, ízléses, a textíliák, bútorok felújítása folyamatos. Elkülönített csoportszoba részeket alakítunk ki a játéktevékenységekhez. Mesesarkot, kincses sarkot, a különféle kellékeket, eszközöket olyan helyre tesszük, hogy az felkeltse a gyermekek érdeklődését, és mindig hozzáférhető legyen. Csoportszobáink több funkció betöltésére alkalmasak: Szabad játékra, tevékenységek végzésére, az étkezésre, az alvásra és a pihenésre. Minden csoportszobához külön mosdó, WC tartozik, ahol kényelmesen elférnek a törülközők, fogápolási felszerelések, fésűk. A folyosón jellel ellátott öltözőszekrényekbe vetkőzhetnek a gyermekek. Az ovi-galéria megrendezésére a nagyfolyosó egyik része ad teret. A fejlődés eredménye óvodáskor végére: Tudnak önállóan tisztálkodni, fogat mosni, fésülködni, a tisztálkodási eszközökre vigyázni. Önállóan öntenek vizet, vigyáznak az asztal tisztaságára. Önállóan használják a kanalat, villát, kést. Tudnak öltözni, vetkőzni, gombolni, kötni. Ruhájukat esztétikusan összehajtogatják. Ügyelnek környezetükre, saját külsejükre, megjelenik bennük a szépre, ízlésesre törekvés. 13

Az érzelmi és erkölcsi nevelés a társas kapcsolatok A szociális és egyéni nevelés célja a gyermekek egyéni érdekeinek, tulajdonságainak, képességének kibontakoztatása a közösségen belül a csoport normái alapján. Feladataink: Az érzelmi biztonságot nyújtó szeretetteljes, családias légkör megteremtése a befogadástól az óvodás kor végéig. Az óvoda alkalmazottai és a gyermekek és a gyermekek és az óvodai alkalmazottak pozitív érzelmi töltésű kapcsolatának kialakítása. Az érzelmekre épülő kapcsolatteremtő és megtartó képességek formálása, erősítése a társas kapcsolatok létrehozása érdekében. Az érzelmi biztonságot nyújtó szeretetteljes, családias légkör megteremtése a befogadástól az óvodáskor végéig Az óvodáskorú gyermek jellemző sajátossága, a magatartás érzelmi vezéreltsége. A személyiségen belül az érzelmek dominálnak, ezért a legfontosabbnak az érzelmi biztonságot nyújtó derűs óvodai légkör megteremtését tartjuk. A családias légkörben kialakul a gyermekek érzelmi kötődése társaikhoz, felnőttekhez egyaránt. Ez az alaphangulat játékra ösztönzi, lehetőséget ad ötletei, elképzelései érvényesülésére. A gyermek nyitottságára építve elősegítjük, hogy tudjon rácsodálkozni a szépre, a jóra, ismerje szűkebb és tágabb környezetét, amely a szülőföldhöz való kötődés alapja. Biztonságban, de szabadon közlekedhet a csoportszobában, mosdóban, udvaron, ezzel is fokozható az otthonosság érzése. A nagyobbak már az udvarra ki, és onnan be is egyedül közlekedhetnek. Minden csoportnak hagyományrendszere, szokásrendszere, jelképrendszere, szimbóluma van, amely mélyíti összetartozásukat. Már a befogadás alatt az óvónő a szülőkkel együtt megteremti a lehető legnyugodtabb feltételeket a beilleszkedéshez. Megismerkedünk az otthoni szokásokkal, a jelüket együtt beszéljük meg. Otthonról hozhatják kedvenc tárgyaikat, játékukat. A nehezebben beilleszkedő gyermeket sok játékkal, mondókával nyugtatjuk meg. A lefekvésnél a személyes kapcsolatra fordítunk különös figyelmet. 14

A vegyes csoportoknál, a nagyok segítenek a kicsiknek. Mindezek elősegítik a gyermekek társas kapcsolatainak alakulását. A közös élmények az óvodás kor végéig biztosítják a gyermekek együttműködését, amiben gazdagodik egymáshoz való viszonyuk. A kevésbé érdeklődő gyerekekre kiemelten figyelünk, próbáljuk bevonni őket a tevékenységekbe. A gyermek-gyermek, a felnőtt-gyermek pozitív érzelmi töltésű kapcsolatának kialakítása az érzelmekre épülő kapcsolatteremtő és megtartó képességek formálása A gyermekek pozitív kapcsolatai csak úgy alakulnak ki, ha jól érzik magukat a csoportjukban. Bizalmuk, biztonságuk kialakulását elősegíti az óvoda felnőtt közössége, gyermekközössége. Ebben kiemelkedő szerepe van az óvónőnek, aki modellje, irányítója, de egyben társa a gyermekeknek. A nevelés alapja a feltétel nélküli szeretet, korlátokkal együtt. A korlátokat úgy szabjuk meg, hogy a gyerekek meg is tudjanak felelni az elvárásoknak. A feladatokat megpróbáljuk minden gyerek számára érthetővé, vonzóvá tenni. A nevelést a szülőkkel kialakított jó kapcsolatra, bizalomra építjük. A felnőtt-gyermek kapcsolatban a legfontosabb megérteni a gyermeket. A parancsolás helyett kérdezünk, úgy érjük el, hogy akaratuk, energiájuk ne legyen visszaszorítva, hanem más irányba terelődjön. Elvárásainkat érthetően, röviden, pozitívan fogalmazzuk meg. Egyértelműen mondjuk el, mikor, mit akarunk. A gyermeki magatartás alakulása szempontjából modell értékű az óvónő és a dajka illetve más dolgozó, kommunikációja, bánás módja, viselkedése. Fontos, hogy ezt pozitív attitűd jellemezze. Kialakítjuk a közösségi élet szabályait, segítjük a gyermekbarátságok kialakulását, és igyekszünk kapcsolni őket a közösség többi tagjai közé. Minél több közösen végzett tevékenység, élmény kapcsán fejlesztjük erkölcsi tulajdonságaikat. Fontos, hogy minden gyermeknek biztosítsunk személyes perceket, beszélhessen érzelmeiről, de a konfliktusokról is mondhassa el véleményét. A gyermek viselkedéskultúráját az óvodában dolgozó felnőttek példája, türelme, szemlélete fejleszti, ami a sikert észreveteti, a sikertelenséget segíti elviselni. Nagyon fontos a nevelésben a humor, ami feloldja a nehézségeket. A nehezebben szocializálható, sajátos nevelési igényű, hátrányos helyzetű, fokozottan hátrányos helyzetű, elhanyagolt valamint a tehetséges (kiemelt figyelmet igénylő) gyermek nevelése speciális ismereteket, sajátos törődést igényel, amihez szükség esetén megfelelő szakember segítségét vesszük igénybe. 15

A fejlődés eredménye az óvodáskor végén: Ragaszkodnak óvodájukhoz, a kisebb gyermekekhez, a felnőttekhez. Ezt érzelmekben, szavakban és tettekben is kifejezik. Igényükké válik a helyes viselkedés és cselekvés szabályainak betartása. Figyelmeztetik egymást a szabályok megszegése esetén. Kérés nélkül is segítenek egymásnak és a kisebbeknek. Szeretettel fogadják a csoportba érkező vendégeket. Meghallgatják egymást és a felnőtteket. Igényükké válik a tevékenységekben való részvétel és együttműködés, képesek nyugodtan ülni és befejezni, amit elkezdtek. Képesek dolgozni a közösségért. Elismerik hibáikat, de képesek kompromisszumra. Tudnak kezdeményezni és kitartóak. Szociálisan érettek az iskolára. Napirendünk: A legfontosabb feszültségtől mentes együttlét, az örömteli hangulat. Figyelembe vesszük a gyermekek szükségleteire, esztétikus, higiénikus gondozására fordítható időszükségletet. Az óvoda egész nyitva tartása alatt óvodapedagógus foglalkozik a gyerekekkel, egész nap a folyamatosság és a rugalmasság érvényesül. Minden csoportban kidolgozzuk a gyermekek számára leginkább ideális napirendet. Az állandóan megjelenő tevékenységek nyugalmat, folyamatosságot, támaszt biztosítanak. 16

Napirend 06.00 10.30 Játék a csoportszobában, illetve a szabadban Óvónő által kezdeményezett frontális, illetve mikrocsoportos tevékenységek Testápolási teendők Tízórai Mindennapos testnevelés Tehetséggondozás, néptánc 10.30 11.45 Séta Énekes játék az udvaron Játék az udvaron 11.45 13.00 Testápolási teendők Ebéd 13.00 14.30 Pihenés, alvás, mesével 14.30 16.30 Testápolási teendők Uzsonna Szabad játék a csoportszobában, vagy az udvaron HÉTFŐ KEDD SZERDA CSÜTÖRTÖK PÉNTEK Délelőtti játékos integrált tanulás Verselésmesélés, dramatikus játék Verselés-mesélés dramatikus játék Ének-zene Tehetséggondozás Verselésmesélés dramatikus játék Külső világ tevékeny megismerése Verselés-mesélés dramatikus Játék Rajzolás, mintázás, kézimunka Verselésmesélés, dramatikus játék Mozgás, mozgásos játék Néptánc Udvari játékba integrált tanulás Külső világ tevékeny megismerése Énekes játék Délutáni játékba integrált tanulás 17

1.3 A program rendszerábrája A nevelés célja A nevelés feladata A nevelés keretei Az egészséges életmód alakítása Az érzelmi nevelés, Társas kapcsolatok A tevékenység kerete Hagyományőrzés Népszokások Tevékenységformák Tevékenységben megvalósuló tanulás Mese, vers, dramatikus játék Ének, énekes játékok, zenehallgatás Rajz, mintázás kézimunka Mozgás, mozgásos játékok A környezet tevékeny megszerettetése Munkajellegű tevékenységek Az óvoda kapcsolatrendszere Család, iskola, közművelődési intézmény, nemzetiségi önkormányzat A fejlődés eredménye az óvodáskor végén 18

2. A program tartalma 2.1 Néphagyomány ápolás, népszokás Óvodánkban többek között fontosnak tartjuk a néphagyományőrzést, a népi kultúra ápolását. Az óvodába lépés első pillanatától az ünnepek, s a hozzá kötődő hagyományok beépülnek a kisgyermekek nevelésébe, s keretet adnak munkánknak. Fontosnak tartjuk, hogy a modern világgal ötvözve éljen tovább a népi kultúra, s a mai gyermekek is találják meg benne a szépséget, az örömöt. Mivel lakóhelyünkre nem jellemző a néphagyományok ápolása, ezért különösen lényeges, hogy életkori sajátosságuknak megfelelően ismerjék meg a gyermekek az ünnepekhez fűződő népi szokásokat. Ezeket őrizzék meg, s adják tovább a jövő számára. Gyermekeink személyiségét, belső tartását, ünnepekhez fűződő érzelmeiket fokozza a készülődés, a várakozás, az ünnepek állandó ismétlődése. Óvónőink kiaknázzák a kézművesség alapjaiban, népmesékben, népdalokban rejlő lehetőségeket is. Óvodánkban működik egy német nemzetiségi csoport, a migráció is jelen van községünkben. A multikulturális nevelés során meg kell mutatni a kulturális különbségek jellegzetességeit és alkalmat kell teremteni a toleranciára való képességek kialakulására. 2.2 A néphagyomány tartalma az egyes tevékenységformákban Verselés, mesélés, dramatikus játék Népmesék, mondókák, közmondások, névcsúfolók, találós kérdések Ének, énekes játék,gyermektánc, zenehallgatás Mondókák, énekes gyermekjátékok, népdalok, hangszeres népzene Rajzolás, mintázás, kézimunka Tárgykészítő népi játékok, fonások, szövések, gyöngyfűzés, agyagozás, mézeskalács Sütés A külső világ tevékeny megismerése Találós kérdések, népi jóslások, jeles napok, népszokások Mozgás, mozgásos játékok Ügyességi és sport játékok 19

2.3 Óvodánk jeles napjai Szüret (szeptember 29.) Mihály nap (szeptember 29.) Márton nap (november 11.) Advent (november 30. utáni első vasárnaptól a 4. vasárnapig) Farsang (vízkereszttől hamvazószerdáig) Húsvét (az első tavaszi napéjegyenlőség utáni holdtöltére következő vasárnap) Május elseje Pünkösd (húsvét utáni 50. nap) 2.4 A néphagyomány ápolás tartalma korcsoportonként Minden jeles napot hosszú előkészülettel vezetünk be, melyhez a gyermek kíváncsiságára építve folyamatosan biztosítjuk a tevékenységeket. E tevékenységek, a tervezés, izgalmassá teszik, s fokozzák az ünnep hangulatát. Törekszünk arra, hogy ünnepeink ne legyenek erőltetettek, formálisak, vidám, felszabadult, örömteli, izgalmas napok legyenek, amit közösen élünk át. Fontosnak tartjuk szűkebb környezetünk (községünk) ismeretét, szeretetét. Projektjeink során is ebben a környezetben tapasztaltathatjuk meg a gyermekekkel az őket körül vevő világot. Szüret 3-4 évesek Megfigyelik a nagyok betakarító munkáját, tevékenykedését. Megtapasztalják a természet változásait, terméseket gyűjtenek, megfigyelik tárolásukat, mit lehet belőle készíteni. Állatokról, őszről, gyümölcsökről hallgatnak meséket, népdalokat. Kedvük szerint részt vesznek a szüretben. Közösen kalendáriumot készítenek, ezen figyelik, követik a jeles napokat. Gyűjtögetik a természet kincseit, rendezgetik, földíszítik velük a csoportszobát. Segítséggel termésbábokat készítenek. Szüreten vesznek részt, kipréselik a mustot, diót törnek, almát reszelnek népzenére táncolnak. 20

5-6-7 évesek Kalendáriumot készítenek, figyelik a népi jóslásokat. Feldolgozzák a betakarított gyümölcsöt, gyümölcssalátát készítenek. Verseket, énekeket tanulnak az őszi gyümölcsökről. Őszi munkákat végeznek, cserépbe növényt ültetnek. Népzenére táncolnak egyszerű lépésekkel, forgásokkal. Szüreti mulatságot rendeznek. Hosszú sétákat tesznek, gyűjtőmunkát végeznek. A termésekből egyszerűbb hangszereket készítenek: pl: dióhéj-pengető, csutkamuzsika. Mihály napi táncház ezen a napon az óvoda összes gyermeke vidám táncházban vesz részt. Márton-nap (német nemzetiségi csoport) Szülőkkel együtt lámpást készítenek. Felelevenítik Szt. Márton legendáját. Német nyelven Márton napi dalokat énekelnek. Megosztják az általuk sütött süteményeket az óvoda többi csoportjával. Este lampionos felvonulást tesznek a Német Önkormányzat tájházához. Advent, Mikulás, Luca nap 3-4 évesek Megismerkednek az advent jelképeivel: koszorú, naptár. Rövid dalt, mondókát, verset tudnak a Mikulásról és a Karácsonyról. Egyszerűbb fenyődíszeket, ajándékokat készítenek, megismerkednek a karácsonyi népszokásokkal. (betlehemezés) 5-6-7 évesek Segítséggel adventi naptárt, koszorút készítenek. Luca napján kotyolnak, búzát ültetnek, Mikuláskor és Adventkor éneket, verseket tanulnak. Figyelik a népi jóslásokat. Mézeskalácsot sütnek és díszítenek. Fenyődíszeket, asztali díszeket és ajándékokat készítenek, gyertyát gyújtanak. Tököt sütnek, diót törnek. 21

Farsang (télbúcsúztató népszokás) 3-4 évesek Egyszerű papírálarcokat készítenek, beöltöznek, ha kedvük van táncolnak, szüleikkel együtt báloznak az óvodában. Farsangi álarcot készítenek, részt vesznek a farsangi játékokban, egyszerűbb dalokat, mondókákat tanulnak. Vidám meséket, verseket hallgatnak. 5-6-7 évesek Bálba hívogató dalokat, mondókákat tanulnak, segítenek feldíszíteni a csoportszobát. Álarcokat, maszkokat készítenek, különféle technikákkal. Örömmel táncolnak, báloznak szüleikkel együtt. A farsangi időszak végén Kiszebábot készítenek és elégetik a telet. Húsvét 3-4 évesek Locsoló verset tanulnak, óvónőjük segítségével tojást díszítenek. Locsolkodnak és részt vesznek a tojás játékokban. Nagy sétát tesznek a környéken, tojást festenek különféle technikákkal, feldíszítik csoportszobájukat. 5-6-7 évesek Nagy sétákat tesznek a határban, tavaszi ágakat gyűjtenek. A lányok sokféle tojást díszítenek, mondókákat tanulnak locsoláshoz, komáláshoz. Május 1. 3-4 évesek Tavaszi dalokat énekelnek a feldíszített májusfa körül. Segítenek díszeket készíteni a májusfára, s közösen feldíszítik az óvónőjükkel. 5-6-7 évesek Díszeket készítenek a májusfára, s feldíszítik. Papírpillangókat röptetnek, s versenyeznek, kié száll magasabbra. 22

Pünkösd 3-4 évesek Figyelik a nagyobbak készülődését. Ha kedvük van, részt vesznek a tréfás vetélkedőkben. Dalokat, népik játékokat hallgatnak meg az ünnephez kapcsolódva. 5-6-7 évesek A nagyobbak pünkösdi király és királynő választáshoz énekes játékokat, dalokat, egyszerűbb tánclépéseket tanulnak. Nagy kirándulás keretei között ügyességi játékokat játszanak és a győztest kikiáltják pünkösdi királynak. 3. Tevékenységformáink 3.1 Tevékenységben megvalósuló tanulás A gyermeki sajátosságokat tiszteletben tartva, a gyermekek alapvető, az egész napját átfogó tevékenységének a játékot tekintjük. Ezt úgy próbáljuk elérni, hogy maximálisan biztosítjuk a játékhoz szükséges feltételeket, hogy indíttatást nyújtsunk a tevékenységekben való önkéntes részvételre. Célunk: hogy játék során a gyermekek érzelmi szükségletei kielégüljenek, s közben minél sokrétűbb tapasztalatot szerezzenek. Feladatok: A játékhoz szükséges feltételek biztosítása (légkör, hely, idő, játékeszközök, élmények) A gyermek egyéni képességeinek figyelembevétele a játék során Beszédkészség, beszédkultúra fejlesztése, anyanyelv fejlesztése beszélő környezettel, helyes mintaadással és szabályközvetítéssel. Játékba integrált tanulás 23

A játékhoz szükséges feltételek biztosítása Fontosnak tartjuk a biztonságos, családias légkör megteremtését. Biztonságon a kialakult szokásrendszer érvényesítését, családiasságon a szeretet sugárzó, nyugodt pedagógusokat értjük. Ebben a légkörben a gyermek szabadon eldönti, hogy kivel, mivel, milyen játéktémát dolgoz fel. A játék fejlődését ötleteinkkel segítjük elő. A játék kiemelt jelentősége óvodáskorban, a napirendben, az időbeosztásban is megmutatkozik. A csoport összetételét figyelembe vesszük, amikor az állandó játéktémák feldolgozásához szükséges helyet kijelöljük. A kreativitás fejlődéséhez alapvető eszközöket a program jellegéből fakadóan egész nap hozzáférhetővé tesszük. Biztosítunk olyan területet is, ahol az időszakos egyéni vagy csoportos élményeiket élhetik át, ötleteiket valósíthatják meg. Játék során igyekszünk megfelelő helyet kialakítani a nagymozgásos játékok számára is. Az időjárás függvényében főként az udvari játékot tehetjük vele színesebbé, tartalmasabbá. Az óvoda nyitásától zárásig lehetővé tesszük, hogy az egymástól eltérő fejlettségű, különböző ütemben haladó gyermekek az óvodában eltöltött idejük legnagyobb részét játékkal, szabadon tölthessék, kivétel az étkezés, tisztálkodás és a délutáni pihenő. A folyamatos játékot úgy segítjük elő, hogy több napon keresztül tartó játékot, ha szükséges elrakodás nélkül is megengedünk, sőt kezdeményezünk, hogy kitartásukat erősítsük. Lehetőséget adunk arra, hogy a migráns gyermekek játékkultúráját a többi gyermek is megismerhesse. A játékeszközök beszerzésénél figyelembe vesszük a csoport összetételének igényeit. Kisebb gyermekek részére a gyakorló játékokhoz szükséges eszközök mellett a hagyományos szerepjátékokhoz nélkülözhetetlen kellékeket biztosítjuk, míg a nagyobbaknak kreativitást elősegítő félkész, illetve a szerepekhez azonosulást segítő eszközöket választjuk ki. Minden korosztály számára fontosnak tartjuk az értelem- és képességfejlesztő játékokat, amit a gyermekek egyénileg, vagy csoportosan játszhatnak. Az üzletben megvásárolt játékszerek mellett olyan, természetben előforduló anyagokat is használunk kukoricacsutka, vagy követ stb. melyek egyéni megoldásokra késztethetik őket. A játék tartalmának gazdagítása érdekében minél több élményhez, tapasztalathoz juttatjuk a gyermekeket. Sétákkal, kirándulásokkal, a környezet és a természet megismertetésével próbáljuk érzelmi alapon megmozgatni a fantáziájukat. Az óvodában fontos a szabad játék túlsúlyának érvényesülése. Tudatos jelenlétünk biztosítja az élményszerű, elmélyült játék kibontakozását. Biztosítjuk a feltételeket, ha igénylik együtt játszunk velük, támogatjuk, ösztönözzük őket. 24

A gyermek egyéni képességeinek figyelembevétele a játék során Abból indulunk ki, hogy az óvoda a maga funkcióit csak akkor töltheti be, ha jobban odafigyelünk az egyénre. Végeredményben az egyénhez, a személyhez igazított optimális fejlesztésről van szó, melyben az elfogadó - megértő - segítő bánásmód meghatározó szerepű. Egyéni bánásmódra mindenkinek szüksége van. Szemléletünk jellemzője, hogy minden gyermekben elsősorban a jót látjuk meg, sikereinek örülünk, s buzdítjuk az újrapróbálkozásra. Egyéni különbségek a gyermekek játékaiban is megmutatkoznak. Módot adunk a gyermeknek arra, hogy az eszközök, tárgyak különböző tulajdonságait megismerhessék, rakosgathassák, vagyis gyakorló játékot játszhassanak. Közben fejlődnek érzékszerveik, mozgásuk összerendezettebbé válik, egész személyiségük fejlődik. A spontán játékba ágyazódik be az önkifejezés, vizuális tevékenység, a konstruálás, és a barkácsolás, amikor a gyermekek a rendelkezésükre álló eszközökkel kedvük szerint alkothatnak. Ebben a játékfajtában időnként mi, óvónők inspiráljuk a gyermeket odakészített, vizuális élményt nyújtó eszközökkel, s mintaadó, bemutató szerepünk itt hangsúlyozott. Az együttes cselekvésnek az érzelmi színezeten túl a technikák elsajátításában is fontos szerep jut. Míg a kisebbek között megjelenő szerepjátéknál a gyermekkel együtt játszva, mintát adva lépünk be a játéktémába, addig a nagyobbaknál fontosnak tartjuk, hogy minél több szerepet vállaljanak, s beleélő képességük fejlődjön. Szerepjáték során a pozitív és negatív élményeket lereagálhatják. Lehetőséget teremtünk a bábozáshoz. A bábok mindig a gyermekek rendelkezésére állnak, a bábozáshoz szükséges kellékeket az év során közösen bővítjük, fejlesztjük, javítjuk. A nagyobb gyermekek körében egyre nagyobb jelentősége van a szabályjátékoknak. A közösen létrehozott szabályokat maguknak kell betartani, és betartatni. A fejlődésbeli különbségek miatt mindenki számára biztosítjuk a játék differenciáltságát. Beszédkészség, beszédkultúra fejlesztése A játék során kialakuló érzelmek közlési vágyat ébresztenek a gyermekekben. Bekapcsolódva a játékba, óvónői modell szerepünk megnő a kommunikáció területén. Fontosnak tartjuk, hogy munkánk során mi is bátran játsszunk a hangunkkal hanglejtés, hangerő s mondanivalónk színesebbé tétele érdekében rendelkezzünk gazdag szókinccsel, mimikával, gesztusokkal, hiszen a gyermek utánzási késztetése a nyelvi fejlődésben 25

hangsúlyozottan szerepet kap. Bábozással elősegíthetjük a zárkózottabb gyermekek megszólaltatását. Nyelvi játékokon keresztül hozzájárulunk a közvetlen beszédfejlesztéshez. Hangutánzó játékok segítségével gyakoroltatjuk az egyes hangok helyes kiejtését. Tevékenységben megvalósuló tanulás Tanulásnak tekintjük mindazokat az elméleti és gyakorlati ismereteket, jártasságok, készségek és képességek kialakulását, melyek az érzelmi és az akarati tulajdonságok fejlődését, valamint a magatartás és a viselkedés alakulását is elősegíti. Játék közben a gyermek problémák elé kerül, feladatokat old meg, tehát gyakorlatban fejlődik a probléma megoldás képessége. Gyakorolja, végig gondolja hogyan lehet valamit többféleképpen megoldani. Miközben odafigyel arra, amit csinál, visszaemlékezik arra, amit már megtanult. Kialakul és fejlődik az önállósága, a feladattudata, a kezdeményező, az alkotó és a szervező képessége. Együttműködve a társaival, megtanulja önmagát és másokat értékelni. A játék, illetve a játékban vagy játékosan feldolgozott tanulás témakörei azonosak. Középpontjukba mindig a gyermeket, az őt körülvevő és általa megjelenített világot állítjuk. Elsődleges célunk a gyermekek környezetéből és az óvodai élet során megszerzett ismereteinek, tudásának fejlesztése. A játék keretében a szervezetten feldolgozásra kerülő tapasztalati anyag feltételeit előre megtervezzük, és a játékban folyamatosan kialakítjuk. A gyermekek kíváncsiságára valamint meglévő tapasztalataira, élményeire és ismereteire alapozva olyan változatos tevékenységeket biztosítunk, melyek során további élményeket tapasztalatokat szerezhet az őt körülvevő természeti és társadalmi környezetről. Tehát a tanulás terévé a játék abban a nevelési folyamatban válik, mely középpontjában a gyermekkel együtt az óvónő áll, aki képes arra, hogy a gyermekek tapasztalatait rendszerezze, és a magáéval együtt továbbadja. Napirendünk biztosítja a játékban integrált tanulási tevékenységeket, a mikrocsoportos, differenciált foglalkoztatást. A játékban integrált tanulás irányítása során személyre szabott pozitív értékeléssel segítjük a gyermekek személyiségének kibontakozását. A fejlődés eredménye az óvodáskor végére A játékban örömüket lelik, s képesek arra, hogy egy-egy témát több napig is játsszanak. 26

Játékuk során tudnak a szabályokhoz és társaikhoz egyaránt alkalmazkodni. Képesek bonyolult építményeket létrehozni. Bábozáshoz, dramatizáláshoz szükséges kellékeket képesek fantáziájuk, kreativitásuk segítségével barkácsolni. Igényükké válik a társakkal való együttműködés. A szervezett tanulás formái: Kötelező: Közvetve kötelező: Kötetlen: Mozgás, mozgásos játék, énekes játék, rajzolás, mintázás, kézimunka (nagyoknak) Verselés, mesélés, dramatikus játék Rajzolás, mintázás, kézimunka, ének, énekes játékok (kicsiknek) A külső világ tevékeny megismerése A szervezett tanulás munkaformái: Frontális Mikrocsoportos Egyéni A szervezett tanulás időkeretei: 3-4 éveseknek napi szervezett tanulási időkeret: max. 25 4-5 éveseknek: max. 35 5-6-7 éveseknek: max. 45 A program megvalósításához szükséges módszerek, alapelvek A tanulási módszerek alkalmazásában mindig szerepet játszik az adott gyermek vagy gyermekcsoport hangulata, beállítódása, fejlettségi szintje. Eljárásaink az adott szituációtól függnek. Lényegesnek tartjuk azonban, hogy észrevegyük a gyermekben az értékek sokszínűségét, s módszereinket ezekre az értékekre alapozzuk. Élményeik elmondása közben értő figyelemmel forduljunk feléjük, hogy tapasztalataikat minél jobban fel tudjuk használni a tanulás elősegítése érdekében. Az egész nevelési folyamatunkat átható elveink, a játékosság és a tolerancia erőteljesebb érvényesülése. Mivel 27

szoros kapcsolat van a gyermek érzelmi és értelmi fejlődése között, ezért érzelmileg telített kapcsolatra kell törekednünk. Motiváltságuk akkor lesz hatékony, ha számolunk a gyermek valamennyi kori sajátosságával, tekintettel vagyunk érdeklődésükre, teret kap önkéntességük, s a gyermeki elgondolások is érvényesülhetnek, sőt ösztönzést is kapnak. Figyelemmel kísérjük az egyéni különbségekből adódó eltérő fejlődési ívet, tempót, lemaradásokat és előrefutásokat. A gyermekek tevékenységi vágyát a tevékenységrendszer feltételeinek megteremtésével elégítjük ki. Rugalmas, meleg nevelői légkörben biztosítjuk a gyermekek számára egyéni kibontakozásuk optimális körülményeit. 3.2 Verselés, mesélés dramatikus játék A tevékenység célja: a gyermek érzelmi-értelmi és etikai fejlődésének segítése, pozitív személyiségjegyeinek megalapozása meseélmények segítségével, a versek zeneiségével, színeinek csengésével. Az anyanyelvi nevelés fontos eszközei a játékos mozgással összekapcsolt mondókák versek, melyek hozzájárulnak a gyermek érzelmi biztonságához. Feladataink: A felhasznált irodalmi anyagok összeállítása A 3-6-7 éves korban megjelenő jellegzetes tartalmak biztosítása (mesélés, verselés, bábozás, dramatikus játékok) A gyermekek nyelvi képességének fejlesztése a versekkel, dramatikus játékokkal Biztosítanunk kell a megfelelő elkülönített teret. Fontos, hogy a népi a klasszikus és a kortárs irodalmi művekkel is megismerkedjenek a gyermekek. A felhasznált irodalmi anyagok összeállítása Csak a művészi értékű irodalmi alkotások biztosítják az esztétikai élmény mélységét. Fontosnak tartjuk a felhasznált irodalmi anyagok igényes összeállítását, kiválasztását. 28

A 3-4 évesek versenyanyagát népi mondókákból, rigmusokból, ismert költőink ritmikus, zenei hatású, játékos verseiből állítjuk össze. Olyan meséket választunk, melynek cselekménye egyszerű, érthető; ritmikus ismétlődések jellemzik. A 4-5 éves korú gyermekek meséi már lehetnek többfázisos szerkezetű állatmesék, népmesék, dramatikus népszokások, novellisztikus, realisztikus mesék. Helyet kapnak a magyar klasszikusok és a mai magyar írók modern meséi is. A mondókák anyagát a névcsúfolók, halandzsa szövegű kiolvasók alkotják. Szerepelnek már a vidám, humoros versek, klasszikusok és a mai magyar költők népköltészeti ihletésű ritmusélményt nyújtó versei is. 5-6-7 éves korban érnek meg igazán a gyermekek a mesehallgatásra. Ők már az állatmeséktől kezdve a tündérmesékig a folytatásos meseregényeket, tréfás és műmeséket, mindent érdeklődéssel hallgatnak végig, sőt izgatottan várnak. Versanyaguk különböző típusú népi mondókákkal, kiolvasókkal gazdagodik. Ebben a korban már lírai verseket is választhatunk, mert megértik a költői képek érzelmeket kifejező erejét. Gyakran használt közmondásokat is megismertethetünk. A versek kiválasztásánál szempontunk a környezet megismertetése, a néphagyomány ápolás, az évszakok szépségének kiemelése. A 3-6-7 éves korban megjelenő jellegzetes tartalmak biztosítása Az óvodába kerülő 3-4 éves gyermekek első igazi versélménye a mondókákhoz, ölbeli játékokhoz tapad. A népi mondókákhoz kapcsolódó mozdulatok, játékok felettébb nagy élvezetet jelentenek a gyermekeknek, mert a felnőtt ölében, testmelegében hallgathatják. Ez a többször átélt fizikai kontaktus sokat jelent a gyermek és a felnőtt érzelmi egymásra találásában. Minél több lehetőséget teremtünk a vidám rigmusok korai megkedveltetésére. Együtt ismételgetjük az állathívogatókat, altatókat, kiolvasókat, de sosem keltjük a gyakorlás érzetét. Az egyszerű állatmeséken keresztül fokozatosan rászoktatjuk a gyermekeket a mese figyelmes végighallgatására. A mese többszöri meghallgatása után élvezzék a mese dramatikus feldolgozását. Először az óvónők, a nagyobb gyermekek, majd a kicsik fokozatos bevonásával próbálják megjeleníteni az egyszerű meséket. Rövid, improvizált jelenetek bemutatásával ismerik meg a gyermekek a bábokat. Először rövid párbeszédeket mutatunk be, fokozatosan növeljük a bábok számát. A meséhez, vershez, dramatikus játékhoz csak olyan kellékeket használunk, 29

ami segít a meséhez való erős kötődés kialakulásához. A nagyobb gyermekekkel egyre többet bábozunk, dramatizálunk, s műsort adunk a kisebbeknek. A kiscsoportos korú gyermekekkel 10-12 mondókát és 10-14 új mesét ismertetünk meg. A 4-5 éves gyermekekben kialakul a mese, a vers szeretete. Igényelik, várják az óvónő meséit. Játékukban mind gyakrabban előfordul a mesélés, bábozás és az ismert mondókák, halandzsa szövegű kiolvasók ismételgetése. Az új versek a gyermekek élményeihez, tapasztalataihoz, hangulatához kapcsolódnak. Ekkor már segítségünkkel megjelenítik a meséket és élményeiket, bábjátékokat rögtönöznek. A 4-5 éves gyermekek 4-5 mondókát, 5-6 rövid verset és 10-14 új mesét ismernek meg. 5-6-7 éves korban is minden adódó alkalmat megragadunk rigmusok ismételgetésére. 4-5 kiolvasóval gazdagodik repertoárjuk. Ismételgetjük az előző évben tanult verseket. Az új versek bemutatása élményeikhez kapcsolódik. Ügyelünk a szavak gondos, tiszta ejtésére, az értelemszerű hangsúlyozásra. A délutáni pihenés alatt folytatásos mesét is olvasunk a gyermekeknek, és lehetőséget adunk a mese önálló befejezésére. A meseszereplők jellemző tulajdonságai alapján olyan közmondásokat keresünk, amelyek megerősítik a mese, vagy egyegy szereplő erkölcsi mondanivalóját. Albumot készítünk a tanult versekről, mesékről. A hallott élményekhez társuló vizuális élmény lehetőséget ad az ismétlésre, az élmények felelevenítésére. 15-20 mesét ismertetünk meg a gyermekekkel az év folyamán. Minden nap mesélünk, valamilyen szimbólummal vezetjük be a mesehallgatást. Egy héten keresztül ugyanazt a mesét mondjuk, aztán a következő héten eljátszhatják a gyermekek. A kicsiknek nem, de a nagyoknak már kötelező a mesehallgatás. A gyermek nyelvi képességének fejlesztése a versekkel, mesékkel, dramatikus játékokkal A nyelvi képességek fejlesztésének leghatásosabb eszköze a mese, vers, bábozás és a dramatikus játékok. Ezeken keresztül a gyermekek elsajátítják a helyes ejtést, a tiszta beszédhallást és a nyelvtanilag helyes beszédet. A népi mondókák segítségével tisztítható a magán- és mássalhangzók helyes ejtése, megfelelő artikulációja, a hangkapcsolatok törvényszerűségei. A gyermekek a mesékből, versekből sok új fogalmat ismernek meg. A bábjátékokban, dramatikus játékokban a gyermekek kibontakoztatják szabad önkifejezésüket. A dramatikus helyzetek lehetőséget adnak a társalgási kedv fokokozására, önálló versmondásra. 30

A fejlődés eredménye óvodáskor végére A gyermekek szívesen ismételgetik a verseket, rigmusokat. Várják, igénylik a mesehallgatást. Szívesen mesélnek, báboznak, dramatizálnak az óvoda kiscsoportosainak és a maguk szórakoztatására is. Megjegyeznek 10-14 gyermekmondókát, 6-8 verset, 10-15 mesét. Tudnak meséket, történeteket kitalálni, s azt mozgással megjeleníteni, kifejezni. 3.3 Ének, zene, énekes játékok, gyermektánc, zenehallgatás A zenei nevelés célja a közös éneklés, a közös játék örömének megéreztetése, ami fejleszti a gyermekek zenei ízlésének esztétikai fogékonyságát. A gyermekek jussanak minél több olyan zenei élményhez, ami megalapozhatja zenei anyanyelvüket, az énekes népi játékok és az igényesen válogatott kortárs művészeti alkotások fontosak a gyermekek képességeinek (az egyenletes lüktetés, ritmus, éneklés, hallás, mozgás) és zenei kreativitásának alakításában. Feladataink: A felhasznált zenei anyagok igényes, életkornak és az adott csoport képességszintjének megfelelő válogatása, törekedjünk a 2/4-es 4/8-os zenei anyagra. A 3-6-7 éves korban tervezhető jellegzetes tartalmak biztosítása A gyermekek nyelvi képességeinek fejlesztése mondókákkal, gyermekdalokkal és a zenei készségfejlesztő játékokkal. A zenehallgatás kiválasztásában figyelni kell a nemzetiségi, etnikai kisebbségi nevelés esetében, a gyermekek hovatartozására is. Az éneklés, zenélés a gyermek mindennapi tevékenységének részévé válik, a felnőtt minta spontán utánzásával. 31